A folyosón haladva egy szépen kidolgozott tölgyfaajtócskába botlunk. Külsőleg semmit nem árul el magáról a szoba, aki pedig nem ismerős errefelé, annak elképzelése sem lehet, mi is van odabent. Azonban abban a percben, hogy benyitunk, egyből magunkénak érezhetjük a szobát. A szoba alapvető kinézete a négy ház színeit hordozza magán, a bent lévő bútorzat pedig kényelmet és nyugalmat sugároz. Belépve azt látjuk, hogy körben egy kanapégarnitúra helyezkedik el. A párnák eltérő árnyalatokban pompáznak, van köztük sárga, bézs, fehér és szürke színű egyaránt. Középen egy nagyobb dohányzóasztal található, ami alatt kis rekeszek, azok régebbi Edictum számokat, pennát és pergament rejtenek magukban. A tetőtéri ablakon át beszűrődő fény bevilágítja a teret, de ez sem állandó, mint ahogy itt semmi. Különleges és hívogató szobácskáról beszélhetünk.

A falak színei a belépő ember hangulatát követve váltanak árnyalatot, ahogy a szobán belüli környezet is ehhez alkalmazkodva alakítja magát. Érzelmeinkhez igazodik a bent szóló dallam, vagy esetlegesen a csend, mindamellett, hogy kellemes illatokat is érzünk, ami szintén a mi javunkra válik. Lesz olyan, aki a csoki illatától örömittasan ír meg egy-egy szorgalmit, de lesznek keserűbb napjukon éppen ide menekülő diákok is, akiket valami más, szomorúságuk elillanására létrejövő érzetet kapnak. Szinte minden érzékszervünket megnyugtató kényeztetés veszi kezdetét. A látvány kápráztatja a szemet, az illat az orrunkat még a zene vagy éppen a csend a hallásunkat.

Ám a szoba egyszerre lehet áldás és átok is, hiszen, ha nem egyedül vagyunk bent, akkor azzal mások előtt titkunk is felfedődhet ízlésünkről, de másokat meg megismerhetünk. Ilyenkor valami olyan elegyét kaphatjuk a bent lévő személyeknek, amire még mi sem számítunk, de a szobán ülő varázslatnak köszönhetően ez a keverék olyan lesz, hogy a bent lévők egyikét se kergesse azért őrületbe, mégis megfeleljen mind a kettőjüknek.

Ez az a hely ahová menekülhet bárki, nem túl nagy, mégis tökéletes a léleknek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=404833#post404833][b]Dwayne Warren - 2014.10.16. 19:40[/b][/url]

Fáradtan dörzsöli meg az arcát, ahogy az egyre borongósabb sötétre váltó folyosón sétál végig. Elhaladtában fáklyák gyulladnak a falak mentén, az elszórva sorakozó portrék pislogva kapják a kezüket a szemük elé. Ő maga melankolikus nyugalommal baktat egyre följebb és följebb az Északi Torony málladozó kőlépcsőin, lehetőség szerint elkerülve azt, hogy bárkihez szólnia kellene.
A szerda az Északi szárnyé. A tervek szerint, dolgos védelmezőként az itt elhelyezkedő szobák módszeres és kegyetlen átvizsgálásával töltötte volna a napját, elkobozva mindent, ami nem a gyerekek kezébe való. Bizonyos drogokkal való visszaélések elszaporodtak mostanában, a saját elképzelése szerint a pincevirágok jóvoltából, ilyen esetben pedig neki az a feladata, hogy elejét vegye ennek, begyűjtsön és megsemmisítsen mindent, amit talál. Persze ő sem petrezselyemültetvényre számít a torony egyik félreeső szobájában, ám hogy mit keres, a jó ötletek átadásának elkerülése érdekében inkább megtartja magának.
A tervek azonban meredeken máshogy alakultak, amikor reggel dolgozni hívták. Mármint arra a munkahelyére, amit ténylegesen értelmesnek és hasznosnak tart. Szintén begyűjtés. Sikeres és szórakoztató, ámbár szörnyen kimerítő begyűjtés.
Épp, ahogy szereti.
A sarokvasak nyikorogva adják meg magukat, ahogy lenyomja a kilincset és belép a szobába. A zene, mintha megszeppenne az érkezésétől, halkul el, majd egy suttogásban elhallgat. A szeme végigjár a fényekkel teli falak mentén, végül, észrevéve a lánykát, megállapodik rajta.
   -  Zavarlak?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=405089#post405089][b]Dwayne Warren - 2014.10.17. 09:32[/b][/url]

Persze, mire is számított. A tanítás végeztével a kastély minden szegletében üldögél egy-két diák, jobb híján bambulva a messzeségbe. Túl szép és tökéletes lett volna, ha ma nem kell egyetlen mágustanonccal sem találkoznia vagy beszélgetnie.
Különösképp zölddel. Ó, hogy ő mennyire nem bírja a penészvirágokat!
Ezek az érzelmek azonban nem ülnek ki az arcára. Aprót biccent, mintegy megköszönve a belépés engedélyét, halkan becsukja az ajtót maga után. A falak színe alig észrevehetően bár, de enyhén vörösebb színezetet vesznek föl, mintha csak a lemenő nap sugara borítaná pírba a gerendákat.
   - Elrejtett cuccot.
Könnyedén adja meg a válasz a lánykának, miközben a kanapé túlsó végéhez sétál. Kopottas, itt- ott egészen szakadt táskáját  párnák mellé dobja. Egyáltalán nem titok a diákság számára, hogy Dwayne a szabadideje nagy részét ezzel a pepecselő elfoglaltsággal kénytelen tölteni, amit részben önként vállalt föl. Az eddigi tanári tanács valahogy nem nagyon törődött az illegálisan behurcolt tárgyakkal.
Ám most, hogy a lánya itt tanul, már inkább személyes hadjárattá alakult a kutatás.
   -  Nem kellene valahol a haverokkal bandáznod ilyenkor? - kérdi félvállról, miközben lassan térdre ereszkedik a kanapé mellett, hogy benézhessen alá - Egy csomóan vannak a Nagyteremben meg mindenhol.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=405113#post405113][b]Dwayne Warren - 2014.10.17. 10:40[/b][/url]

Térdről négykézlábra ereszkedik, a könyökét behajlítva bámul be a kanapé alá. Egy elhagyott füzet, egy rózsaszín hajcsat giccses virágmotívummal és szürke, öreg por - ez mind, amit ott talál. Persze tényleg elég nevetséges elképzelés volt mindez, ám ezeknél a gyerekeknél sosem lehet tudni, épp mi fordul meg a fejükben. A kezeit elemeli a padlóról, továbbra is térdelve törli a kezét a farmerjába, végül a lánykára pillant.
Haverok, szerelmek és az a borzasztó bizonytalanság. Felötlik benne az érzés, hogy mennyire szörnyen gyűlölt tizenéves lenni az életkor minden nyűgjével és problémájával együtt. Ám, ha a lány tudná, hogy ezek az apróságok a későbbiekben milyen nevetségesnek hatnak majd, biztosan jobb kedvre derülne - természetesen azonban nem tudhatja. Neki pedig egyáltalán nem tiszte kioktatni erről.
   -  Az lehet - válaszol, miközben feltápászkodik a padlóról - de a legtöbben nem ennyire okosak, mint te, kicsi lány. A hülye emberek pedig hülye helyekre pakolják a cuccaikat.
Leporolja a térdét, visszasétál a táskájához, lehajolva annak a csatjával kezd el matatni. ismét oldalra pillant a rellonosra.
   -  Ha lenne egy halom elorozott bájitalod a szertárból, te azt hová tennéd... Catherine, ugye?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=405138#post405138][b]Dwayne Warren - 2014.10.17. 12:11[/b][/url]

Kicsatolja majd szétcipzározza a táskát, belenyúlva egy meglehetősen megviselt üveges ásványvizet vesz elő. Abba iszik bele, amíg behunyt szemmel a lány magyarázatát hallgatja.
Lenyűgöző. Lenyűgöző, hogy egy egyszerű, félvállról feltett kérdést mennyire lehetetlenül képesek túlbonyolítani, ha épp úgy érzik, valamivel villantaniuk kell. Általánosságban elhúzná a száját emiatt, morogna valamit és válaszra sem méltatná a fecsegést - ám most egészen másmilyen napja van. Ahogy pedig leereszti a vizet, visszacsavarva a kupakot ismét a lányra néz, kénytelen megállapítani, hogy nem is mond akkora hülyeségeket.
Sőt.
   -  Szinte már gyanús vagy nekem.
Felel könnyedén, a palackot ledobja a táska mellé a drapp kanapéra, megtörli a száját. A falak haloványabb árnyalatot öltenek, itt- ott kavargó, vöröses köddel, amíg továbbra sem több, mint alkonypír. Tűnődve bámulja egy ideig, ő aga azonban nincs tisztában a szoba mágikus erejével, számára könnyed fényjáték az egész.
   -  Biztosan a penészvirágok közt a helyed? Nekem inkább tűnsz kéknek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=405494#post405494][b]Dwayne Warren - 2014.10.17. 21:31[/b][/url]

Megdörzsöli az állát, fáradtan pislog a falra. Elképesztően, kimondhatatlanul fáradt, ha tehetné, itt is le tudna feküdni és aludni egy órácskát, mielőtt hazamegy Budanekeresdre folytatni a pihenést. Ezt mégsem teheti. Elvileg dolga van, még ha az annyira nevetségesen kiábrándító is.
Flegmán megvonja a vállát a lány válaszára. Ő maga még mindig nem érti teljességgel a házakra bontás rendszerét, számára eléggé degradáló és valahol rasszista rendszernek tűnik. Igen, még aztán is, hogy ebben a tanévben az Eridon helyettes fejévé tették.
Közelebb lép a kanapéhoz, a párnákat kezdi el sorban felemelni, majd rendetlenül visszadobni a helyére, benézve mindegyik alá.
   -  Hát valakinek meg kell találnia, nekem meg elméletileg ez a munkám. Ha meg valami nincs meg, az elég bénán néz ki egy jelentésben.
Megakarja a tarkóját, benyúl az egyik párna mögötti résbe, majd előhúz egy apró... valamit. Közelebbről megszemlélve egy régebbi cigaretta csikkje az, amit egy diák rendetlenül hagyott a kanapén. Dwayne undorodva dobja le a földre maga mellé.
   -  Ha meg valakinek valami baja lesz, az az én hibám lesz. Oszt' ha egy diák meghal vagy nem t'om az elég sok papírmunka.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=405687#post405687][b]Dwayne Warren - 2014.10.18. 12:04[/b][/url]

Az ujjait újra és újra a nadrágjába törli, minta attól tartana, hogy menten sárkányhimlőt kap a csikk érintésétől. Vagy sokkal rosszabbat. Az otthonában már kitör a muglik ebolával szembeni pánikhangulata, hithű amerikaiként ennek egy része rá is átragadt.
   -  Nem kell minden nap. Csak néha. Amikor van időm.
Ismét flegmán vállat von. Megdörzsöli a tarkóját, megmozgatva a nyakát igyekszik elűzni a zsibbadt fáradtságát. Tompán pislog a lánykára, majd vissza a falra, ami itt- ott egészen hányingert keltő sárgászöld árnyalatot ölt, épp annyira, hogy sápasztó fényt vessen a benn tartózkodók bőrére.
Lehajol a táskájáért, majd darabos mozdulatokkal emeli a fél vállára.
   -  Attól függ, mit nevezünk bajnak. Büntetőmunkára mennek egy csomóan, de hogy komolyabban meg legyenek fenyítve... olyan három vagy négy. Nem számítva azokat, akik mondjuk megisznak egy kétes bájitalt és lóherévé változna, vagy rosszabb.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=407845#post407845][b]Dwayne Warren - 2014.10.22. 16:17[/b][/url]

Megadón széttárja a karjait, fölpillant a plafon felé.
   -  Vannak idióták.
Nyilvánvaló, több szépítést nem igénylő tényt nyilatkoztat ki ezzel. Ha a kastély legnagyobb részét, véleménye szerint nem hülyék alkotnék, akkor neki most nem lenne munkája és nagyon, de nagyon unatkozna. A gyerekek azonban semmiből sem tanulnak: nem fogják fel, hogy az éjszakai kijárási tilalom nem a tanárok szórakoztatására, hanem a saját biztonságuk miatt lett bevezetve, ahogy az erdőbe sem azért nem szabad lépniük, mert csak. Így a bájitalokat is keverik és isszák, mintha elment volna minden eszük.
   -  Ja, az vagyok - hagyja rá könnyedén - ha minden igaz, idén az Eridon fogja megnyerni a pontversenyt. És minden más versenyt. De csak mondom.
Felhúzza a pulóvere ujját a balján, hogy a karóráján megnézze az időt. Kissé elhúzza a száját. Ha most lemegy vacsorázni a konyhába, megcsinálja a papírmunkát és azonnal lefekszik, marad legalább öt órája addig, amíg fel kell kelnie. Elnyom egy feltörő ásítást.
   -  Egy élmény volt, kicsi lány.
Teszi hozzá még az ajtóból, távozó lépteinek zaját pedig hamarosan elnyelik a folyosók.