 A folyosón haladva egy szépen kidolgozott tölgyfaajtócskába botlunk. Külsőleg semmit nem árul el magáról a szoba, aki pedig nem ismerős errefelé, annak elképzelése sem lehet, mi is van odabent. Azonban abban a percben, hogy benyitunk, egyből magunkénak érezhetjük a szobát. A szoba alapvető kinézete a négy ház színeit hordozza magán, a bent lévő bútorzat pedig kényelmet és nyugalmat sugároz. Belépve azt látjuk, hogy körben egy kanapégarnitúra helyezkedik el. A párnák eltérő árnyalatokban pompáznak, van köztük sárga, bézs, fehér és szürke színű egyaránt. Középen egy nagyobb dohányzóasztal található, ami alatt kis rekeszek, azok régebbi Edictum számokat, pennát és pergament rejtenek magukban. A tetőtéri ablakon át beszűrődő fény bevilágítja a teret, de ez sem állandó, mint ahogy itt semmi. Különleges és hívogató szobácskáról beszélhetünk.
A falak színei a belépő ember hangulatát követve váltanak árnyalatot, ahogy a szobán belüli környezet is ehhez alkalmazkodva alakítja magát. Érzelmeinkhez igazodik a bent szóló dallam, vagy esetlegesen a csend, mindamellett, hogy kellemes illatokat is érzünk, ami szintén a mi javunkra válik. Lesz olyan, aki a csoki illatától örömittasan ír meg egy-egy szorgalmit, de lesznek keserűbb napjukon éppen ide menekülő diákok is, akiket valami más, szomorúságuk elillanására létrejövő érzetet kapnak. Szinte minden érzékszervünket megnyugtató kényeztetés veszi kezdetét. A látvány kápráztatja a szemet, az illat az orrunkat még a zene vagy éppen a csend a hallásunkat.
Ám a szoba egyszerre lehet áldás és átok is, hiszen, ha nem egyedül vagyunk bent, akkor azzal mások előtt titkunk is felfedődhet ízlésünkről, de másokat meg megismerhetünk. Ilyenkor valami olyan elegyét kaphatjuk a bent lévő személyeknek, amire még mi sem számítunk, de a szobán ülő varázslatnak köszönhetően ez a keverék olyan lesz, hogy a bent lévők egyikét se kergesse azért őrületbe, mégis megfeleljen mind a kettőjüknek.
Ez az a hely ahová menekülhet bárki, nem túl nagy, mégis tökéletes a léleknek. Emma McNeilly leírása
|
|
|
|
Nicole
Befejeztem az ebédet, nem siettem. Azon tanakodok útban a lélekszobája felé, reménykedve azon, hogy nem ijesztettem rá Nicole-ra. A nagy titokzatosság miatt, az ebédlőben. Tényleg nem akarom, hogy egyáltalán tudjon az ötletről is valaki, még a sejtést sem engedem meg, hogy sántikálunk valamiben. Megérkezem a megbeszélt helyre, a lány még nincs itt. Nem kérdeztem meg tőle, tudja e hova kell menni, de bízok a talpraesettségében. Így, még ha tovább is tart neki ideérni, nem fog gondot okozni számára a szoba megtalálása. Leülve veszem észre, kékre vált a fal színe, voltam már itt, de még szoknom kell a helynek ilyen képességét. A zene azonban tetszik, jó kis húzós rock. Kicsit sokáig várat magára Nicole, de nem félek attól, hogy nem jön. Ahhoz túl kíváncsi, kalandszerető, hogy csak úgy kihagyja ezt a lehetőséget. Az egyik újságot felkapom, nem is nézem melyik házét. Mindegy is szerintem, biztos találok benne érdekes olvasni valót magamnak. Vaktában kinyitom valahol, és azt veszem észre, hogy egy ismerős cikk köszön vissza. Nem tartott sokáig ez az olvasmány, hiszen elég volt ezt a cikket megírnom, minek olvassam el. Következő lapot már jobban megnéztem, Levitás újság. Elég érdekes dolgok vannak benne, a tartalomjegyzék alapján. Elolvasom addig őket, amíg meg nem érkezik Nicole.
|
|
|
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
|
|
Írta: 2016. január 24. 20:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=566272#post566272][b]Partay Alfréd Benedek - 2016.01.24. 20:37[/b][/url] Nicole Befejeztem az ebédet, nem siettem. Azon tanakodok útban a lélekszobája felé, reménykedve azon, hogy nem ijesztettem rá Nicole-ra. A nagy titokzatosság miatt, az ebédlőben. Tényleg nem akarom, hogy egyáltalán tudjon az ötletről is valaki, még a sejtést sem engedem meg, hogy sántikálunk valamiben. Megérkezem a megbeszélt helyre, a lány még nincs itt. Nem kérdeztem meg tőle, tudja e hova kell menni, de bízok a talpraesettségében. Így, még ha tovább is tart neki ideérni, nem fog gondot okozni számára a szoba megtalálása. Leülve veszem észre, kékre vált a fal színe, voltam már itt, de még szoknom kell a helynek ilyen képességét. A zene azonban tetszik, jó kis húzós rock. Kicsit sokáig várat magára Nicole, de nem félek attól, hogy nem jön. Ahhoz túl kíváncsi, kalandszerető, hogy csak úgy kihagyja ezt a lehetőséget. Az egyik újságot felkapom, nem is nézem melyik házét. Mindegy is szerintem, biztos találok benne érdekes olvasni valót magamnak. Vaktában kinyitom valahol, és azt veszem észre, hogy egy ismerős cikk köszön vissza. Nem tartott sokáig ez az olvasmány, hiszen elég volt ezt a cikket megírnom, minek olvassam el. Következő lapot már jobban megnéztem, Levitás újság. Elég érdekes dolgok vannak benne, a tartalomjegyzék alapján. Elolvasom addig őket, amíg meg nem érkezik Nicole.
|
" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
|
|
|
Nicole Graham
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
|
|
Írta: 2016. január 24. 20:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=566289#post566289][b]Nicole Graham - 2016.01.24. 20:58[/b][/url] BenedekMiután megkérdezte a festménytől, Nicole hamar eltalált a Lélek szobába. Nagyjából arra kellett mennie, mint múltkor az alagútba, csak most nem a lefelé vezető lépcsőn, hanem azon, ami a toronyba vitt. Ott még nézelődött egy kicsit, majd megpillantotta az ajtót, amiről a kislány beszélt. Vidáman odasétált, majd benyitott. A szobában kellemes rock zene szólt, a falak pedig kékes színűek voltak. A lány rögtön észrevette Benedeket, aki az egyik sarokban ülve mélyedt valami újságba. Nicole csöndesen becsukta maga mögött az ajtót, majd lábújjhegyen a fiú mögé lépdelt, és egy hirtelen mozdulattal befogta mind a két szemét. - Búú.... Meglepetéééés! - Nevetgélve bukfencezett át a kanapé háttámláján, majd a haját igazgatva lehuppant a srác mellé. - Mit olvasol? - kérdezte érdeklődve, miközben megleste az újság címét. A levitások lapja volt, és ezek szerint igen érdekes, már csak azért is, mert Benedek olyan beleéléssel olvasta, hogy észre se vette amikor belépett. Közben a falak szép lassan átváltottak egy pirosas-narancssárgát árnyalatba, és a zene is átváltott egy könnyedebb reggea számra. - Hűha.. Ez tetszik! Mindig ezt csinálja ez a szoba? -A lányt teljesen lekötötte a látvány. Úgy érezte, hogy ez a zene és a szín pontosan hozzá illik, mintha őt jelenítenék meg. De hamar elvetette az ötletet, mert hát az nem lenne lehetséges, hogy a szoba hozzá hangolódjon... Vagy mégis? Miféle csoda ez? Minden esetre nagyon jól érezte magát ebben a szín és dalvilágban. - Na mi újság? Kitaláltál valamit a szupertitkos tervünkkel kapcsolatban? - Maga sem tudja miért, de a második mondat végét már csak suttogva mondta, mintha tényleg valami hatalmas nagy küldetésre készülnének. Legalább úgy érezte magát, mint egy titkosügynök a nagy bevetés előtt.
|
|
|
|
|
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
|
|
Írta: 2016. január 25. 19:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=566449#post566449][b]Partay Alfréd Benedek - 2016.01.25. 19:41[/b][/url] Nicole Elmélyedve olvasom az újságot, teljesen beletemetkezek egy izgalmas cikkbe. Ekkor váratlanul ér, befogják a szemem. Nem mondom, kicsit megijedek, de jó tudni, ki is a kezek tulajdonosa. Nicole ért ide a lélek szobába, már ideje volt. Örülök neki, hiszen elég rövid idő alatt kedveltük meg egymást, amiből bármi kisülhet. Ezek szerint először van itt, mert rácsodálkozik a szoba tulajdonságán. - Igen, ennek a szobának ez a különlegessége, hogy alkalmazkodik a betérő hangulatához. Kedvelem ezért ezt a helyet. Neked teszik? Egy kis semmiséget olvasok, nem különös. - Próbálom fokozni Nicole kalandvágyát. Meglepett az érdeklődésével, amit a kis kalandunk iránt tanúsít, tényleg nem hittem volna eddig, hogy ennyire lázba hozza. Remélem én is érdeklem egy csöppet, és nem csak a móka miatt tart velem. Tetszik a kitartása, és az érdeklődése. - Még nem sok mindent gondoltam ki. Hétvége lenne a legjobb. Szerintem péntek este a legalkalmasabb erre a kiruccanásra. Méghozzá takarodó utáni időre gondoltam, fokozva a kockázatot. Minél nagyobb legyen az adrenalin szintünk. Még nem voltam lent a faluban este. Így még jobban tetszik az ötlet, hogy titokban megyünk le oda. Annak nagyon örülök, hogy van egy társam. Ha egyedül lennék, halogatnám a dolgot, lehet le is fújnám a dolgot. Így egészen más, húzzuk bele egymást. - Fejtem ki neki, miért is jó, amiért társult hozzám a kis akcióban. Magamban mosolygok, milyen aranyos arcot vág, ahogy figyel.
|
" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
|
|
|
Nicole Graham
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
|
|
Írta: 2016. január 25. 22:10
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=566498#post566498][b]Nicole Graham - 2016.01.25. 22:10[/b][/url] BenedekNicole izgatottan lépett be az ajtón, majd egy kis tréfa után gyorsan helyet is foglalt a már ott ücsörgő fiú mellett. Miközben meglesi, hogy a másik mit olvas, feltűnik neki a szoba különlegessége, amit Benedek hamarosan meg is magyaráz. Eleinte nem is akarta elhinni, hogy ez lehetséges, de néhány perc után sikerült meggyőznie magát, hogy tényleg pontosan olyan volt a hangulata, mint ahogy azt a falak mutatták. Hihetetlen, hogy valaki ki tud találni ilyesmit! Neki tuti, hogy soha nem jutott volna eszébe... - Igen, nagyon! Még sosem láttam ilyet, és nem is tudtam, hogy egyáltalán lehetséges valakinek úgy felismerni az érzéseit, hogy nem is beszél róluk... A kék mit jelentett? Olyan volt amikor bejöttem, szóval nyilván az a te hangulatod...-Nagyon érdekelte őt, hogy a srácnál mit jelentett a rock zene és kék szín kombináció, és remélte, hogy hamarosan magyarázatot is kap rá. - Háát a semmiség is valami! Ha pedig ennyire belemerültél, akkor biztos valami érdekes volt...-Nem igazán értette, hogy Benedek miért nem akart beszélni az újságról... Talán szégyellte, hogy ezt olvassa, vagy egyszerűen érdektelennek találja a dolgot? Minden esetre furcsa volt. - Jó, a péntek este tökéletes! És akkor hol találkozzunk? Ott az alagútnál? Gondolom az lenne az ideális, mert odáig egyszerűbb, meg kevésbé feltűnő egyedül elmenni.-A lány már alig várta, hogy ott legyenek, és nagyon is tetszett neki az ötlet, hogy este menjenek, mert így még izgalmasabb a dolog. - Na jó, és mit hozzak? Gondolom pálca mindenképp kell, de azon kívül? -
|
|
|
|
|
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
|
|
Írta: 2016. január 26. 16:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=566581#post566581][b]Partay Alfréd Benedek - 2016.01.26. 16:08[/b][/url] Nicole Én kedvelem ezt a szobát, attól eltekintve, hogy itt olyat sejthetnek meg az emberről, amit nem nagyon szeretne. - Ezért lehet kedvelni, vagy utálni ezt a szobát. Van diák, aki éppen ezért nem jön ide, mert szégyelli azt, hogy láthatják közvetett módon, milyen hangulatban van, milyen érzelmek kavarognak benne. Nekem nagyon bejön, szeretem. Jó kombináció a zene, szín dolog. Örülök, hogy van ez a hely. Neked hogy tetszik? - Feltettem a kérdést, bár láthatóan elámult attól, amit ez a szoba tud. Úgy vélem, hogy tetszik neki. Nem akarok a kérdésére válaszolni, de nem is akarok kitérő választ adni. - Majd kiismersz, mit jelenthet ez a kék szín, és hozzá a zene. Most nem szeretnék erről beszélni, a hangulatomról, majd máskor. Rendben? - Nem akarom megsérteni, de nem ezért vagyunk itt. Lesz még alkalma Nicole-nak, hogy beszélgessünk ilyenekről. Ha rajtam múlik, lesz alkalom. Nagyon beleéli magát az alagútban esedékes kalandunkba. Kezd a hangulata engem is feldobni. - Érdekes témájú cikket olvastam, csak gondoltam nem fárasztalak vele. Úgyis a kalandunkról akarok veled beszélni. Akkor az időpontot megbeszéltük. Pontos órát, majd bagolyban, vagy egyéb módon fogom tudatni veled. Pálca fontos, hogy nálad legyen. Öltözz fel jól, szerintem akkor is hideg lesz nagyon. Örülök, hogy együtt megyünk ketten. - Nem is tudom, miért mondtam hangosan az utolsó mondatot. Magamban szerettem volna tartani, de már kifutott a számon. Nem is bánom már, hisz szépnek találom Nicole-t.
|
" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
|
|
|
Nicole Graham
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
|
|
Írta: 2016. január 26. 20:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1284&post=566750#post566750][b]Nicole Graham - 2016.01.26. 20:39[/b][/url] BenedekNicole örült, hogy végre eljutott a szabába, és nem kell tovább azon izgulnia, hogy mikor tudja levadásznia srácot az ebédlőben. Most már sínen vannak a dolgok, és ha mindent sikerül megbeszélniük, akkor hamarosan indul is a kis küldetésük. - Hát.. mondjuk ebben is van valami. Lehet, hogy lenne olyan ember, aki előtt én se nagyon szeretném felfedni az érzéseimet, de általában nem zavar a dolog. Meg amúgy se teljesen egyértelmű, inkább csak hangulatot mutat meg. -Nicole nagyjából elmondja a véleményét, de azért nem részletezi annyira a dolgot. Azért mégsem szeretne mindent rögtön felfedni a fiú előtt. - Ahogy érzed... Bár... Na mindegy, nem nyaggatlak ezzel.-A lánynak elég nehezésre esett elfogadni Benedek válaszát, mert igenis nagyon érdekelte a dolog, de nyilván nem fogja erőltetni, hogy mondja el, ha nem akarja. Az viszont biztos, hogy ezentúl azon lesz, hogy minnél jobban megfigyelje és kiismerje a fiút. - Engem nem fárasztasz. Ha nem érdekelne, akkor nem kérdeztem volna meg. Szóval nyugodtan elmesélheted, kivéve ha dolgod van, és sietsz...- Nicole nagy szemekkel nézett Benedekre, és várta, hogy elmesélje miről is olvasott. Látta, hogy a srác próbál nagyon udvarias lenni, de ő azért nem volt ennyire feszengő típus. Vele bárkinek, bármiről lehetett beszélni, és soha nem mutatta azt, hogy ne érdekelné a másik fél mondandója. Sőt, kifejezetten örült annak, ha meséltek neki, mert ezt egyfajta bizalomnak érezte. - Okés! Mindenképp! -Benedek utolsó mondata után aprócska mosoly jelenik meg a lány szájának sarkában, de ezt sikerült a haja mögé rejtenie, és ugyanolyan nyugalommal válaszol neki. - Igen, én is örülök, hogy veled mehetek. Tuti, hogy nagyon izgalmas lesz! Legalábbis ha rajtam múlik.-
|
|
|
|
|
