31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Május 15-én (szombat) véget ér az Évnyitó, kérünk, addig zárjátok ott játékaitokat!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 7 ... 15 ... 19 20 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. október 17. 10:40 | Link

Catherine Alexis Rawen



Térdről négykézlábra ereszkedik, a könyökét behajlítva bámul be a kanapé alá. Egy elhagyott füzet, egy rózsaszín hajcsat giccses virágmotívummal és szürke, öreg por - ez mind, amit ott talál. Persze tényleg elég nevetséges elképzelés volt mindez, ám ezeknél a gyerekeknél sosem lehet tudni, épp mi fordul meg a fejükben. A kezeit elemeli a padlóról, továbbra is térdelve törli a kezét a farmerjába, végül a lánykára pillant.
Haverok, szerelmek és az a borzasztó bizonytalanság. Felötlik benne az érzés, hogy mennyire szörnyen gyűlölt tizenéves lenni az életkor minden nyűgjével és problémájával együtt. Ám, ha a lány tudná, hogy ezek az apróságok a későbbiekben milyen nevetségesnek hatnak majd, biztosan jobb kedvre derülne - természetesen azonban nem tudhatja. Neki pedig egyáltalán nem tiszte kioktatni erről.
   -  Az lehet - válaszol, miközben feltápászkodik a padlóról - de a legtöbben nem ennyire okosak, mint te, kicsi lány. A hülye emberek pedig hülye helyekre pakolják a cuccaikat.
Leporolja a térdét, visszasétál a táskájához, lehajolva annak a csatjával kezd el matatni. ismét oldalra pillant a rellonosra.
   -  Ha lenne egy halom elorozott bájitalod a szertárból, te azt hová tennéd... Catherine, ugye?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Catherine Alexis Rawen
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. október 17. 11:51 | Link

Dwayne Warren


Figyelemmel kísérem a mozdulatait, de nem húz elő semmit ami azt jelenti, hogy ott tényleg nincs semmi érdekes, ahogy sejtettem. Talán mégis van remény,hogy rájöttek a többiek arra, hova ne dugjanak dolgokat. Na persze, nem mindenkire lehet ez igaz. Ahogy feltérdel, majd a kezeit beletörli a farmerjába és felém pillant, megint elfog az a bizonyos érzés. De persze tartom magam és a kevesebb több alapon, csak csendesen figyelem, hátha mond is arra valamit amit meséltem, azonban arra, csupán egy mindent-tudó pillantást kapok. Igen, a felnőttek képesek olyan nézéssel illetni minket, mintha lenne a fejükben egy lexikon,hogy erre ez a magyarázat, arra pedig amaz. Ja és általában nekik kell, hogy mindig igazuk legyen. Nem egy vitába keveredtem már anyámmal, amikor be akartam neki bizonyítani valamit. Apám nyugodtabb jellem, ő legalább rám hagyja a jól megszokott „majd ha felnőtt leszel, akkor megérted” szövegével. Nem vágtam emiatt egy grimaszt,pedig jól esett volna... Időközben a professzor feltápászkodik a földről, és hozzám intézi a szavait eközben. Wow, talán mégsem jártatom a szám feleslegesen.
- Ez mondjuk igaz. - mosolyodtam el az okosságomra való utalás miatt. Még szép, otthon gyakran kell eldugnom dolgokat a szüleim óvó pillantásai elől. Egyenlőre még nem találtak meg semmi érdemlegeset, már amit nem tudtam volna kimagyarázni, illetve nem tanultam volna belőle. A kérdése egy kissé elgondolkodtatott, mert nem volt mindegy, hogy milyen bájitalról van szó. De valószínűleg ezt nem fogja elmondani.
- Igen a nevem Catherine.- mondtam a kérdés második felére, majd eltöprengtem, hogyan adjak a kérdés első részére megfelelő választ. - Azt tudom erre mondani, hogy olyan helyre tenném, ahol nem törnek el, és az biztosan nem itt lenne. Inkább valami olyan helyre tenném amit szinte sohasem néz meg senki, mert érdemtelen rá. Olyat, ahova sem a diákok, sem pedig a tanárok nem mennének be túl gyakran és ha meg is teszik akkor sem hosszú időre.- gondolkodtam, majd a homlokomra tettem a kezem a plafonra bámulva. - Habár itt egy halomról van szó, ami azt jelenti, hogy biztosan nem egy helyre rejteném el őket, mert annak nagy a lebukási esélye. Tehát, több helyet keresnék ennek a kivitelezésére. - fejeztem be a mondandóm, de persze töprengtem rajta én hova rejteném el. Azonban amíg nem tudom milyen bájitalról van szó addig azt sem tudhattam, hogy például ha van illata az milyen, mert az is befolyásolhatná a hely kiválasztását.
- Miért a tanár úr mire gondolt? Ide maximum pár kisebb tárgyat rejtenék ami befér a rekeszekbe, azon az alapon, hogy a legjobb rejtekhely az, ami szem előtt van.-mutattam a dohányzóasztal felé. -Mert ott van pár újság, példának okáért, így az alá apróbb dolgokat el lehet rejteni. Vagy mondjuk a garnitúrába rejteném, ha nem törékeny dologról van szó és nem túl nagy.-tettem hozzá, mert példának okáért az sem egy rossz hely. Másnak maximum az tűnne fel, hogy egy kissé kényelmetlen az ülőhelye és arrébb csúszna.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. október 17. 12:11 | Link

Catherine Alexis Rawen



Kicsatolja majd szétcipzározza a táskát, belenyúlva egy meglehetősen megviselt üveges ásványvizet vesz elő. Abba iszik bele, amíg behunyt szemmel a lány magyarázatát hallgatja.
Lenyűgöző. Lenyűgöző, hogy egy egyszerű, félvállról feltett kérdést mennyire lehetetlenül képesek túlbonyolítani, ha épp úgy érzik, valamivel villantaniuk kell. Általánosságban elhúzná a száját emiatt, morogna valamit és válaszra sem méltatná a fecsegést - ám most egészen másmilyen napja van. Ahogy pedig leereszti a vizet, visszacsavarva a kupakot ismét a lányra néz, kénytelen megállapítani, hogy nem is mond akkora hülyeségeket.
Sőt.
   -  Szinte már gyanús vagy nekem.
Felel könnyedén, a palackot ledobja a táska mellé a drapp kanapéra, megtörli a száját. A falak haloványabb árnyalatot öltenek, itt- ott kavargó, vöröses köddel, amíg továbbra sem több, mint alkonypír. Tűnődve bámulja egy ideig, ő aga azonban nincs tisztában a szoba mágikus erejével, számára könnyed fényjáték az egész.
   -  Biztosan a penészvirágok közt a helyed? Nekem inkább tűnsz kéknek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Catherine Alexis Rawen
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. október 17. 13:51 | Link

Dwayne Warren  Smiley


Egy ásványvizet húz elő abból a táskából amit az előbb ledobott, de addig nem volt túlzottan érdekes a számomra,míg elő nem húzott belőle valamit. Azonban a kíváncsiságomat hamar megölte a tény, hogy az egy ásványvizet tartalmazó palack volt. Eközben én levezettem neki a feltevésemet amire kaptam egy megmosolyogtató választ.
- Amíg csak szinte, addig nincs gond. De ki merem jelenteni, hogy semmit sem dugtam el a szobában.-emeltem fel megadóan a két kezem és továbbra is őt figyeltem. Naná, hogy mindenki ezt mondaná, erre persze gondoltam. Ha akarja elhiszi, ha nem hát nem, ez az ő dolga, de én biztosan nem dugtam el itt semmit. Hogy otthon mit dugok el, az már más kérdés persze... A palack a kanapéra kerül, ő pedig a falat kezdi tanulmányozni. Amíg ezzel elvan addig jó nekem...  Legalább nem kell aggódnom amiatt, hogy esetleg meggyanúsít valamivel amit nem én követtem el, habár ez nem valószínű, mert nem tűnik olyannak aki míg nem biztos benne ki tette, meggyanúsítana ilyesmivel. A fal amit figyel olyan érdeklődve, tényleg érdekes, és mondhatni varázslatos, de engem most jobban leköt az, mit fog erre mondani. A következő kérdésén persze akaratlanul is felnevetek. Penészvirág... ez annyira nem is rossz megfogalmazás, de azért kissé sértő. Az, hogy a kékekhez kellett volna kerülnöm, az megint egy más történet. Anyám oda lenne tőle, na meg vissza, de ezt nem kötöm az orrára.
- Mondjuk úgy, hogy mindenkinek megvan a maga jó és rossz oldala. Sajnos nálam a kettő változatos és hol az egyik vagyok, hol pedig a másik. - pillantok le a kezemre, majd újra rá szegezem a tekintetemet. - Nem mellesleg, nem mindenki kerül oda, ahova szeretne.- teszem még hozzá, majd felteszek neki egy kérdést.
- Mellesleg, miért olyan fontos megtalálnia mindent amit eldugnak? A legtöbb diák nem meri használni azt amit ellop, mert fél attól, hogy mi lesz a következménye-jegyeztem meg. - A maradék pedig nem normális, mert itt ha megteszi minimum egy büntetőt varnak a nyakába. -ingattam egy picit a fejem. Persze ott van még az, hogy van aki kíváncsi mi lesz ha megteszi. Na ezeket tartom azoknak, akik megérdemlik a büntetést. Ha már elkövetek valamit, azt csináljam jól! Bár mindenkinek ez lenne az alap elve. Sok ember életét megkönnyítené, vagy megnehezítené vele.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. október 17. 21:31 | Link

Catherine Alexis Rawen



Megdörzsöli az állát, fáradtan pislog a falra. Elképesztően, kimondhatatlanul fáradt, ha tehetné, itt is le tudna feküdni és aludni egy órácskát, mielőtt hazamegy Budanekeresdre folytatni a pihenést. Ezt mégsem teheti. Elvileg dolga van, még ha az annyira nevetségesen kiábrándító is.
Flegmán megvonja a vállát a lány válaszára. Ő maga még mindig nem érti teljességgel a házakra bontás rendszerét, számára eléggé degradáló és valahol rasszista rendszernek tűnik. Igen, még aztán is, hogy ebben a tanévben az Eridon helyettes fejévé tették.
Közelebb lép a kanapéhoz, a párnákat kezdi el sorban felemelni, majd rendetlenül visszadobni a helyére, benézve mindegyik alá.
   -  Hát valakinek meg kell találnia, nekem meg elméletileg ez a munkám. Ha meg valami nincs meg, az elég bénán néz ki egy jelentésben.
Megakarja a tarkóját, benyúl az egyik párna mögötti résbe, majd előhúz egy apró... valamit. Közelebbről megszemlélve egy régebbi cigaretta csikkje az, amit egy diák rendetlenül hagyott a kanapén. Dwayne undorodva dobja le a földre maga mellé.
   -  Ha meg valakinek valami baja lesz, az az én hibám lesz. Oszt' ha egy diák meghal vagy nem t'om az elég sok papírmunka.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Catherine Alexis Rawen
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. október 17. 23:43 | Link

Dwayne Warren Smiley


Nem éppen egy szószátyár tanár, az egyszer biztos, de legalább őszinte. Már amennyire meg tudtam ítélni, annak tartottam. Érdeklődve szemléltem ahogy a párnákat elveszi, majd a szó eléggé szoros értelmében visszahányja oda, ahonnan az előbb elvette.  Nem teszek rá megjegyzést, de valószínűleg vissza fogom igazítani őket a helyére. Lehet diák vagyok, de a rendet azért szeretem magam mellett tudni, kivéve ha sietek. Akkor úgy néz ki a szobám, mint egy tornádó sújtotta terület. Azt persze értettem, hogy meg kell találnia dolgokat, de azt nem miért foglalkozik vele ilyen nagy lelkesedéssel, már nem annyira.
- Ez mondjuk igaz... - gondoltam bele a helyzetébe. Habár, nem ment olyan jól, de azért el tudtam képzelni mennyire fontos a munkája. Tovább figyeltem és amint kihúzta azt a cigicsikket, rögtön elfintorodtam. Utálom még az illatát is ennek, habár a pipázást még el tudtam viselni. Nem kis meglepetésemre, fogja és ledobja a földre. Na ennyit arról, hogy a tanárok példát statuálnak egy diáknak. Vagy ezzel arra akar megtanítani, hogy nyugodtan szemeteljek? Ez azért eléggé bizarr lenne, de lehet az ő stílusa más mint a többi tanáré. Ez rögtön leesett amint elkezdett velem szóba elegyedni. A magyarázat amit arra kaptam, hogy miért olyan fontos ez a munka, belegondolva teljes mértékben igaz volt.
- Nem lehet könnyű minden nap végigcsinálni ezt az egészet. Azt hiszem, tisztelnem kell az eltökéltségét ezzel kapcsolatban. - mondtam inkább magamnak, mint inkább neki, de ha törődik vele, akkor veheti dicséretnek is. Mondjuk az a tény, hogy a papírmunka miatt aggódott, nem pedig az adott diák miatt, az kissé sajnálatra méltó tényező volt, de nem szóltam miatta. Ki tudja, hány diák került már bajba amiatt, hogy neki próbált keresztbe tenni.
- Évente hány diák kerül bajba ilyen dolgok miatt? - kérdeztem rá arra ami érdekelt. Mert, hát ha sok ilyen van, az nem éppen a legjobb arány azt nézve, hogy ő mennyire komolyan vette a munkát. Persze rengetegen járunk ide, nem lenne az sem meglepő, ha emiatt nagy az aránya annak, hogy sokan vannak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. október 18. 12:04 | Link

Catherine Alexis Rawen



Az ujjait újra és újra a nadrágjába törli, minta attól tartana, hogy menten sárkányhimlőt kap a csikk érintésétől. Vagy sokkal rosszabbat. Az otthonában már kitör a muglik ebolával szembeni pánikhangulata, hithű amerikaiként ennek egy része rá is átragadt.
   -  Nem kell minden nap. Csak néha. Amikor van időm.
Ismét flegmán vállat von. Megdörzsöli a tarkóját, megmozgatva a nyakát igyekszik elűzni a zsibbadt fáradtságát. Tompán pislog a lánykára, majd vissza a falra, ami itt- ott egészen hányingert keltő sárgászöld árnyalatot ölt, épp annyira, hogy sápasztó fényt vessen a benn tartózkodók bőrére.
Lehajol a táskájáért, majd darabos mozdulatokkal emeli a fél vállára.
   -  Attól függ, mit nevezünk bajnak. Büntetőmunkára mennek egy csomóan, de hogy komolyabban meg legyenek fenyítve... olyan három vagy négy. Nem számítva azokat, akik mondjuk megisznak egy kétes bájitalt és lóherévé változna, vagy rosszabb.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Catherine Alexis Rawen
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. október 18. 18:03 | Link

Dwayne Warren Smiley


Elgondolkoztam azon amit mondott. Ha nem minden nap csinálja, akkor az nem lehet olyan nehéz, gondolom.
- Igen, az mondjuk teljesen más... De nem értem, hogy lehet képes valaki meginni egy olyan bájitalt, amiben nem biztos, hogy az van amit ő hisz, vagy nem tudja mire való. - ingattam a fejem. Egy két ember annyira, de annyira lehetetlen tud lenni. Leszámítva azt, hogy kíváncsiak, mert az majdnem mindenkiben ott van, csak sokan tagadják. Ekkor eszembe jutott valami, amit meg akartam kérdezni tőle, ha már van rá alkalmam. Persze egyenlőre csak ködösen közelítettem meg a dolgot, de nem fogom kibírni, hogy ne tegyem fel a kérdést. Érdekelt, milyen lehet ez az egész Házvezetős, vagy házvezető helyettes dolog.
- Úgy halottam, hogy házvezető-helyettes is emellett, a tanár úr. - tértem át másra, kíváncsian nézve rá. Vajon szereti? Vagy csak rákényszerítette valaki. Tök jó dolog lehet... mármint, szerintem szuper dolog. A tanévnyitó jutott erről eszembe, majd az, hogy meg lettem dicsérve a sok kiválóm miatt, meg az ami ott történt. Ennyi dolgot amit ott mondtak, az új tanárok, meg minden egyéb ami elhangzott kissé sok volt, vagy talán a sokk jobban jellemezte volna azt, ami történt. Nem is tudtam nyomon követni akkor az eseményeket, így innen-onnan kellett beszereznem az információkat. Nem volt tehát csoda, hogy ezt is megtudtam, de azért azt nem, milyen lehet. Persze, gondoltam van aki szereti csinálni, van aki pedig nem. Nem az én dolgom elítélni, így nem is szólhatok bele, hiszen csak egy gyerkőc vagyok a hatalmas diáksereg egyik tagja. Maximum még az különböztetett meg, hogy melyik házban voltam és, hogy hányadik évfolyamban, de ezen kívül csak egy voltam a többiek között. Én legalábbis ezt így gondoltam és biztos is voltam benne, hogy nem én vagyok az egyetlen aki ezen a véleményen van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. október 21. 22:09 | Link

Lotti


A bejárati csarnoktól elkísértem egészen az Eridonon részlegig, ahol aztán megvártam, míg átöltözik. Egészen csinos volt így ünneplő nélkül. Rajtam eleve utcai ruha volt, mivel nem is terveztem, hogy bemegyek az ünnepségre.
- Szép vagy. - mosolyogtam rá. - Akkor keressünk valami helyet, ahol beszélgethetünk nyugodtan.
Zsebre tett kézzel mentem mellette, a folyosókon föl-le. Nem tudtam, hova tartok, csak meneteltünk szó nélkül, aztán megálltam egy véletlenszerű szimpatikus ajtónál.
- Csak utánad. - mondtam, és kinyitottam az ajtót. Megvártam, míg bemegy, aztán beléptem én is. A gondviselés jó helyre hozott minket, egy egészen kellemes szobába értünk, kényelmes kanapékkal, meg sok színes párnával. Olyan illat volt, mint Wolgastban. Ugyan nyáron voltam kint, mégis mivel északon van, ott hamarabb lehullottak a levelek, és ezt a kellemes avarszagot éreztem, a kéményekből áradó füsttel keveredve.  Szinte követelte a szoba, hogy meséljek.
- Üljünk le ide. - mutattam egy bézs kanapéra. Megvártam, míg helyet foglal, aztán leültem mellé én is. Kicsit közelebb ültem, mint az illendő lenne, de mindegy. Kettesben voltunk, ha zavarja, akkor arrébb húzódik.
- Először is köszönöm, hogy eljöttél velem. Ha nem jöttél volna, most magányosan sétálgatnék a folyosókon, a gondolataimba merülve. Így sokkal kellemesebb.
Valamivel ki ahartam fejezni a hálámat, szóval megöleltem. Reméltem, nem bánja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. október 22. 16:17 | Link

Catherine Alexis Rawen



Megadón széttárja a karjait, fölpillant a plafon felé.
   -  Vannak idióták.
Nyilvánvaló, több szépítést nem igénylő tényt nyilatkoztat ki ezzel. Ha a kastély legnagyobb részét, véleménye szerint nem hülyék alkotnék, akkor neki most nem lenne munkája és nagyon, de nagyon unatkozna. A gyerekek azonban semmiből sem tanulnak: nem fogják fel, hogy az éjszakai kijárási tilalom nem a tanárok szórakoztatására, hanem a saját biztonságuk miatt lett bevezetve, ahogy az erdőbe sem azért nem szabad lépniük, mert csak. Így a bájitalokat is keverik és isszák, mintha elment volna minden eszük.
   -  Ja, az vagyok - hagyja rá könnyedén - ha minden igaz, idén az Eridon fogja megnyerni a pontversenyt. És minden más versenyt. De csak mondom.
Felhúzza a pulóvere ujját a balján, hogy a karóráján megnézze az időt. Kissé elhúzza a száját. Ha most lemegy vacsorázni a konyhába, megcsinálja a papírmunkát és azonnal lefekszik, marad legalább öt órája addig, amíg fel kell kelnie. Elnyom egy feltörő ásítást.
   -  Egy élmény volt, kicsi lány.
Teszi hozzá még az ajtóból, távozó lépteinek zaját pedig hamarosan elnyelik a folyosók.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lotte White
INAKTÍV


Maffia:3 II Kántálos hiperszuper barinő 3/2 <3
offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 3088
Írta: 2014. október 22. 20:06 | Link

Wolgi


Elkísért az Eridon részen keresztül a szobámig. Gyorsan bementem és átöltöztem enyhén ki is sminkeltem magam. Kimentem hozzá. Megdicsért, hogy milyen szép vagyok.
-Ó, nagyon szépen köszönöm!-mosolyogtam rá elégedetten, mert tudtam, hogy igaza van.
Szegény srác a Bejárati csarnoktól ideáig vonszolta magát, csak azért mert én át szerettem volna öltözni. Kicsit szégyelltem magam. Mondjuk ha nem szerette volna úgy sem jön el, úgyhogy nincs min nagyon paráznom.
-Rendben!-mosolyogtam tovább.
Mentünk, mentünk, és mentünk míg egy szép szép ajtó előtt. Kinyitotta Wolgi az ajtót.
-Köszi, nagyon udvarias vagy!-mondtam elégedetten.
Végre valaki volt olyan kedves hozzám. Eddig mindig mindenki majdnem, hogy csak rám csukta. Ő kivétel. Ő aranyos, udvarias és még helyes is.Oda értünk egy gyönyörű bézs kanapéhoz.
-Rendben, nagyon szép nem gondolod?-végig simítottam rajta a kezem és nagyon jó érzés volt.
Még sosem voltam kettesben fiúval. Úgyhogy nagyon zavarba jöttem. És mikor közelebb jött a lélegzetem majdnem elállt. Lehet ciki de akkor is. Ilyen helyes fiú mellett...
-Nagyon, nagyon szívesen!-mondtam őszintén is mikor megölel, nagyon jó érzés volt, hogy bízik bennem. Remélem ez a barátság megmarad...
-Mi volt a baj?- kérdeztem.
Utoljára módosította:Lotte White, 2014. október 22. 20:33 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában






Hipiszupi barinők! <3
Lekvi<3
Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. október 27. 18:26 | Link

Lotti


Miután elengedtem, kicsit elhúzódtam. Egyrészt hogy nehogy feszélyezve érezze magát, másrészt mert így nem jó mesélni. Beletúrtam a hajamba, és elgondolkodtam.
- A baj? - keserűen felnevettem. - Hol kezdjem? A nyáron kimentem Wolgastba, és... De nem, így nem lenne érthető. A legelejétől kéne kezdenem. Szóval... De nem is a valósággal, hanem talán azzal, amit hittem. Csak hogy értsd.
 Nagy levegőt vettem, és benntartottam. Készen állok én erre? Hogy kiöntsem a lelkemet? Még olyan friss az egész... Hagyjam leülepedni, vagy ne rágódjak rajta sokat, és adjam ki magamból? Kifújtam a levegőt, és belekezdtem.
- Szóval azzal kezdem, amit beetettek velem. Az pedig ott kezdődik, hogy megszülettem. Nem is... Ott, hogy a szüleim megismerkedtek.
Kis szünetet tartottam, hogy összeszedjem a gondolataimat.
- Apám -aki mugli- úgy mesélte, hogy ő pék volt Párizsban. Egy nap beállított egy magas, hosszú, sötét hajú nő, furcsa, fekete, alul megégettnek tűnő ruhában. Tágra nyílt szemekkel nézett körbe az üzletben, mintha még nem látott volna olyat azelőtt. Amikor apám megkérdezte, mit kér, azt mondta, mindent, és lerakott valamit az asztalra. Ezután apám kiüríttette a boltot, csak a nő és ő maradtak, Lehúztak minden redőnyt, és beszélgettek. Anyám elmondta apámnak, hogy létezik a varázsvilág. Később összeházasodtak, és előbb a nővérem, majd én is megszülettem. A nővérem hat éves volt, és három, amikor anyám eltűnt. Azt mondták, meghalt valami balesetben. Apám sosem mesélt azóta sem anyámról, és ha felhozom a témát, eltereli a szót, vagy kiborul, és kiabálni kezd értelmetlen dolgokról. Két évvel az incidens után a nővérem is meghalt. Maradtam a szótlan apámmal egyedül. A varázsvilágról nem voltak emlékeim, mugli iskolába jártam, szóval meglepődtünk, amikor a levelet kaptuk. Két hónappal később jöttem csak a suliba, mert nekem elég hihetetlennek tűnt az egész, apám meg... Azt mondta, botorság. De aztán megtaláltam anyám egy ládikóját a padláson, és onnantól értelmetlen volt tagadni a tényeket. Apám sosem mondta meg, hogy miért tagadta a varázsvilág létezését a levél érkezése után is.
Egy picit megálltam, hogy le tudja reagálni a kis beszédemet, aztán folytattam.
Utoljára módosította:Wolgast Bellafonte, 2014. október 27. 18:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Lotte White
INAKTÍV


Maffia:3 II Kántálos hiperszuper barinő 3/2 <3
offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 3088
Írta: 2014. november 1. 18:44 | Link

Wolgi


Ültem, és vártam Wolgi válaszát. Mind a ketten, majdnem, hogy csak egyszerre arrébb iszkoltunk a gyönyörű fotelon.
-Igen, a baj.-mosolyogtam.Hallgattam, amit Wolg mondott, először nem teljesen értettem, de szép lassan elkezdtem érteni.Remélem, megbízik bennem és kiönti a lelkét, és majd megbízik bennem.- Beetettek? Ú, az rossz lehetett!-mondtam és lehajtottam a fejem, hogy ő egész ideáig, nem az hogy hazugságban élt. Nagyon megsajnáltam, mondjuk nem tudtam magam beleélni, mert ilyen velem, még nem volt.
Hallgattam, csak hallgattam, és hallgattam...Nagyon megsajnáltam, anyuka nélkül élni? Ja meg persze a nővére nélkül, szegénykém! Min mehettek keresztül, az apukájával!
-Nagyon sajnálom, olyan rossz, hogy én nagyon nem tudom átélni, mert velem lekopogom, még ilyen nem történt.-Hajtottam le a fejem.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában






Hipiszupi barinők! <3
Lekvi<3
Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. november 26. 12:35 | Link

Lotti


Érdekes dolog az emberi létben, hogy semmi nem történik véletlenül, de legalábbis minden pillanat jelentős. Gondoljunk csak bele!
Ez a kis beszélgetés is nagyon sok következményt von maga után. Úgy értem, hogy a magam részéről, hiszen azt nem tudhatom, Lotti életében is jelentős-e. Úgy vélem, ha két ember találkozik, akkor az valakinek még jelentős lesz. Ha magadon úgy is érzed, hogy semmi nem változott tőle, a másiknak esetleg létfontosságú volt. Tovább boncolgatom a gondolatot, ezt a beszélgetést véve alapul.
Ezen beszélgetés miatt egyikünk sem ment be az ünnepélyre. Emiatt később éhesek leszünk. Az éhség miatt én tuti le fogok lopakodni a konyhába, ahol akár büntetést is kaphatok. A büntetés alatt pedig megint számtalan dolog történhet, de maradjunk a témánál.
Mivel nem mentünk be, így most nem tudunk alapvető információkat, amiket kéne tudnunk, szóval később újabb beszélgetésbe kell majd kezdenünk, valaki mással. Az pedig megint számtalan lehetőséget rejt.
Lehet, hogy a nagyteremben találkoztam volna valakivel, akivel összevesztem volna, és akkor megromlott volna vele a barátságom, de így talán ez az egész el lett kerülve. És az is lehet, hogy találkoztam volna egy lánnyal, aki megtetszett volna, de leettem volna magam előtte, és akkor az egésznek lőttek. Így viszont még megvan az első benyomás varázsa.
Menjünk tovább, a nagytermet hátrahagyva. Talán még később jelentős lesz, hogy most ráleltünk erre a szobára. Talán éppen Lotti lesz az, aki később még kihasználja, hogy ez a szoba milyen kellemes. Ki tudja?
És végül, de közel sem utolsó sorban: Most kibeszélhettem magamból egy kis töredékét annak, ami a szívemet nyomta. Ez a kis kitörés most lenyugtatott, és nem fogok meggondolatlanságot elkövetni hirtelen felindulásból. Számomra igen jelentős lett ez a beszélgetés, még ha Lottinak nem is annyira. Valakinek mindig jelentős az adott pillanat. Talán nem is közvetlenül. Talán most nem találkoztam valakivel, így az mehetett a dolgára, és így az találkozott valaki mással, és neki viszont tényleg fontos volt egy beszélgetés.

Ott ültem a kanapén Lottival, és elmeséltem azt, amivel áltattak egész életemben. És tényleg elhittem. Olyan szép lett volna, olyan kis melankolikus, de mégis sokkal szebb, mint a valóság! Csoda, hogy nem estem olyan poszt-traumatikus mittudoménmibe, amivel fenn tudtam volna magamban tartani ezt az álomvilágot...
- Szóval tavaly végig ebben a hitben jártam ide. Azt hittem, anyám meghalt valami betegségben, vagy balesetben, és ennyi. De...
Megakadtam.
- De aztán most a szünetben...
És újra. Egyszerűen leblokkolt az agyam, és összeszorult a torkom. Nem, erre még nem állok készen. Még nem dolgoztam fel a történteket annyira, hogy kibeszélhessem magamból.
- Sajnálom, Lotti - azzal felálltam, és kirohantam a szobából. Nem akartam, hogy a lány meglássa, hogy kicsordul egy könnycsepp a szememből.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. január 25. 17:38 | Link

Rozsos Annamária

A hétvégék jobbak voltak a hétköznapoknál. Jared ezt tulajdonképpen csak azóta tanulta meg, hogy itt éltek az iskolában, mert előtte nem sok jelentősége volt a napoknak, egyik olyan volt, mint a másik, és bármikor történhettek olyasmik, amik rosszak voltak, fájtak, bántották az embert.
Ilyenkor viszont még azzal sem kellett foglalkozni, hogy házit írjon, mert jobbára már aznap este megcsinálta az ilyesmit, amikor feladták. Nem kifejezetten szorgalomból, hanem inkább azért, mert rengeteget unatkozott, és néha ezen már az olvasás sem segített. Így egy ideje rászokott, hogy ha szabadideje akadt, akkor felfedező útra indult a kastélyban. Ez roppant szórakoztató elfoglaltságnak bizonyult, mert sok különféle érdekességet talált, mint például most is ezt a kis szobácskát, ahol jöttére minden változott egy kicsikét. A falak színe sötétebb árnyalatot öltött, a fények is halványabbak lettek, a csönd pedig olyan mély lett, hogy egy szúnyog zümmögése is meghallatszott volna. Rögtön megtetszett a hely a fiúnak, aki hamar le is telepedett és elégedetten élvezte a környezetét. Valahonnan mintha fahéjas kakaó illata érződött volna, amitől Jared gyomra éhesen kordult, de egyelőre nem foglalkozott vele, csak lehunyta a szemét, és relaxált. Több ilyen hely lehetne a kastélyban, ami annyira eldugott, hogy láthatóan ritkán járnak a közelében emberek.
Egy kis időre talán el is szunnyadt, de aztán újra kinyitotta a szemét, és megnézte, hogy mi rejtőzik a dohányzóasztal alatt. Papírt, pennát talált, amit hálásan fogadott, és a kedvének tetsző hangulatban neki is látott rajzolgatni, mindenféle apróságot, iránytűt, játszó macskát, faleveleket. Kedvelt szórakozása volt ez, mert sok idő eltelt vele, ráadásul tényleg ügyes is volt benne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 763
Írta: 2015. január 25. 17:49 | Link

Jared S. Nightingale


Mi lesz majd a vizsgaidőszakban.. gondolja magában néha-néha, de az még arrébb van. Szerencsére. Különféle rémhíreket hallott családban, iskolában, állítólag jószívű rokonoktól. Szóval előre felkészülget magában a plasztikusan leírt pánikrohamokra. Mert ismerve magát, lesz abból bőven. Egyelőre viszont semmi ilyen problémája nincs, vasárnap van, rászakadt a magány meg a spleen, amit a nyilvánvalóan nem segítő császkálással próbál orvosolni.

Járt ugyan párszor a toronyban, de sose nyitott még be az ajtón. Szimplán nem érdekelte. Most viszont minden érdekli, ami javíthat az előkelően poshadt életérzésén. Úgyhogy benyit az ajtón.

És van benn valaki. Mindig van benn valaki. Akkora ez a kastély, és mégis mindig lehetetlen, hogy valaki egyedül legyen egy szobában. Még a fürdőszoba se kivétel. Kell neki egy saját zug, sürgősen, vagy ennek nem lesz jó vége.

 - Ne haragudj, zavarlak? - teszi fel a kérdést a nyitott ajtóban ácsorogva, mert akkor egye fene, azért megnézné a termecskét. Az a szokásos, műbarátságos dolognak tűnik két és fél pillantás alapján, amivel a kastély, meglehetősen rosszul, palástolni igyekszik azt, hogy egy hideg, hatalmas, régi és nagyon nem barátságos épületről beszélünk itt.
Utoljára módosította:Rozsos Annamária, 2015. január 25. 18:04 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. január 25. 18:40 | Link

Rozsos Annamária

Elég jól haladt, már majdnem az egész pergament telerajzolta, mikor lépteket hallott meg a folyosó felől. Felemelte a fejét és úgy fülelt, reménykedve benne, hogy az ismeretlen tovább fog haladni, és nem pont most akarja megdönteni az elméletét, miszerint kevesen járnak erre, de nem volt szerencséje, hamarosan egy lány nyitott be a szobába, neki pedig mély sóhaj hagyta el az ajkait. A fenébe.
Gyorsan összetekerte maga előtt a papírt, mert nem akarta, hogy a másik meglássa a firkálmányait, aztán felnézett rá. Közben az idegen beljebb jött, és az iránt kezdett érdeklődni, hogy zavar-e. Na még szép, hogy zavar, elvégre Jared egyszerűen nem tudta a felfogni, hogy ebben a kastélyban miért kell rögtön odamennie valakinek az olyan emberekhez, akik egyedül ücsörögnek, de mielőtt ezt kimondhatta volna, eszébe jutott a testvére tanácsa. Talán nem mindenkit kéne élből ellökni.
- Tulajdonképpen... - kezdte hát, és csak a színészi tehetsége miatt nem látszódott tisztán az arcán, hogy most magában küzd azzal, hogy őszintén válaszoljon, vagy úgy ahogy illene. - Nem - döntött végül az utóbbi mellett.
Ugyan örömteli esemény volt, hogy sikerült valakit nem elküldenie a jó fenébe az első adandó alkalommal, de itt nagyjából meg is feneklett a dolog, mert nem csak hogy fogalma sem volt róla, most mi lenne a következő lépés, nem is nagyon erőltette meg magát, hogy rájöjjön. Persze ahogy a lány megérkezett a szoba légköre is változott, bizonyára aszerint, hogy amaz mit szeret, úgyhogy némiképp megingott ifjú barátunkban az a jó érzés, ami még arra sarkallta, hogy hagyja a lányt leülni, és maga se siessen jobb dolgára.
Így alakult ki az a patthelyzet, hogy egyszerűen csak bámult az ismeretlenre, várva, hogy az vagy megunja, vagy megoldja a helyzetet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 763
Írta: 2015. január 25. 21:35 | Link

Jared S. Nightingale

Nem zavarja. Hát az nagyon jó. El kell ismernie, hogy az iskolában mindenki nagyon jólnevelt - vagy csak őt nem küldték el valahova nagyon messze. Mert azért annyit már felcsipegetett a kastélyban, hogy felismerje, amikor valaki a háta közepére se kívánja a társaságot. Hát naná, hogy felismeri, többnyire ugye ő se kívánja sehova.

És tudod mit? És már csakazértis bejön, és becsukja maga mögött az ajtót. Mert vasárnap van. Nem, ez egy legitim ok. Vasárnap még inkább szomorű és magányos, és ez a hét hetedik napjára össze tud adódni a megfelelő mentalitássá, ami röviden úgy írható le, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is. Nem akarsz engem? Én se akarlak téged. Akkor legyen rossz mindkettőnknek.

A szoba ennek megfelelően változik. Látványosan nem, mert a színek és fények maradnak, amilyenekké a fiú alakította őket, csak a hangulat változik meg. Az a fajta színtelen, nyomasztó, íztelen valami válik majdnem tapinthatóvá, ami egy átlagos vasárnap fogja el az embert, amikor már a hétfő is megváltás, mert történik vége valami. A vasárnap esti víz alatti járkálás időszaka ez, amikor ülsz a tévé előtt, nézel, de nem látsz, mert csak azt figyeled, mennyi idő van még a másnap reggelhez, amikor, akármennyire utálod is, el kell menni aktívkodni valahova. Mert akkor legalább az az illúziója megvan az embernek, hogy él. Vasárnap még ez sincs.

Szóval a plasztikus leírás után a lányunk lép kettőt előre, és elgondolja, hogy milyen tökéletesen üres bájcsevelyi fordulattal kínozza mindkettejüket. Hm, ez jó is lesz egyelőre. Semmit nem mond, és semmit se lehet kezdeni vele.

 - Szép kis szoba.
Utoljára módosította:Rozsos Annamária, 2015. január 25. 21:37 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. január 26. 02:16 | Link

Rozsos Annamária

Unottan leste a másikat, aki kellemetlen légkört hozott magával. Ez már tényleg rejtély volt Jared számára, hogy akik ennyire kelletlenek és ilyen mértékben nem akarnak engedni még a hely saját varázsának sem, ami jobb kedvre derítené őket, minek akarnak másokkal társalogni? Ő például nem kereste senki társaságát.
Látványosan ásított egyet, mivel az idegen nem tűnt túl szórakoztatónak, és ezzel egy időben el is vesztette minden érdeklődését az irányába, úgyhogy új lapot vett elő, és jobb híján az ábécét kezdte el cirkalmas betűkkel felírni.
- Ja - volt a tömör válasza a lány üres megjegyzésére. Nem állt szándékában bájcsevegni, de az sem, hogy csak úgy átengedje a helyet egy később érkezőnek.
A következőkben nem is sok ügyet vetett rá, hogy mit csinál a másik. Egyszerűen csak nekilátott, hogy részletesen kidolgozza frissen kitalált betűkészletét, aztán mellé a számokat is, és mindenféle írásjelet. Egyszer még jó lehet valamire, ha díszített írást kell használnia, és ha már semmi személyesebbet nem akart a lány előtt rajzolni, akkor ez is megfelel.
Viccesnek találta egyébként, hogy a másik ennyire nyilvánvalóan arra játszik, hogy felhúzza őt. Na most tudni kell, hogy Jared egy kivételesen türelmes ember volt, főleg hogyha ki kellett várni valamit. Mint például most azt, hogy a lány lépjen valamit, legyen az szó vagy tett. Persze az is egy megoldás, ha egyszerűen kisétál innen, akkor a fiú legalább nyugodtan visszatérhet eddigi tevékenységéhez, de elküldeni nem fogja. Ő következetes szokott lenni, ha már nem tett kifogást az érkezése ellen, akkor nem most fog változtatni a véleményén.
Az már persze más kérdés, hogy az ilyen durcás agresszivitásról egyszerűen nem vesz tudomást.
Ráadásul közben eszébe jutott, hogy akár meg is csinálhatná, amiért eredetileg eldugott helyet keresett. Elő is vette szépen a pálcáját, aztán kisvártatva a másik kezével a pulóvere zsebéből előhalászott egy bögrét is, és lerakta az asztalra, és munkához látott. Gareth biztosan örülni fog majd az apró meglepetésnek, ami várja.
Utoljára módosította:Jared S. Nightingale, 2015. január 26. 02:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 763
Írta: 2015. január 26. 08:14 | Link

Jared S. Nightingale


Háh. A másik nem veszi fel a kesztyűt, nézd csak. Semmilyen formában, amit a kesztyű most éppen jelenthet - se nem kezd bájcsevegni, se nem indul meg kifelé, hanem akkor látványosan unja magát mellette. Ügyes, el kell ismernie. Kicsit ugyan csalódott, hogy akkor innentől valami mást kell kitalálni, mint a semmitmondó frázisok, de hát akkor mást kell kitalálnia. A probléma az, hogy nem valami kreatív.

Úgyhogy fogja magát, letelepszik nem túl közel hozzá, és van. Ez így meg egy pár percig, aztán látva, hogy a másik elrajzolgat valamit, ő is vesz papírt, ceruzát, és firkálgatni kezd. A baj az, hogy egyedül virágokat tud rajzolni, azt is lassan, és legjobb esetben is csak elfogadhatóan, és felismerhetően, hogy az valami virág akart lenni - úgyhogy ez a szórakozás se tart sokáig. Kedvetlenül félrerakja a rajzeszközöket, és inkább fél szemmel odapislog a bögrére, hogy hát akkor ebbű meg mi lész itt.

Csendkirályosat játszanak, mint a gyerekek, meg haragszomrádot minden ok nélkül, azt is, mint a gyerekek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. január 26. 09:59 | Link

Rozsos Annamária

Attól a pillanattól kezdve, hogy a bögre előkerült, még annyi ügyet sem vetett a lányra, mint eddig. Jaredet nem nagyon hatotta meg ez a morcos viselkedés, nem volt nekik kötelező beszélgetni, viszont neki sem kellett csak tétlen ülni és rosszul éreznie magát, csak mert valaki úgy gondolta, hogy betelepszik ide, és mégse szól egy szót sem. Egyébként is jó volt abban, hogy hogyan foglalja le magát, hiszen évek teltek el úgy, hogy csak Gareth volt körülötte és Adda, akikkel értelmesen lehetett beszélgetni.
Szóval, mi is volt a célja a bögrével? Természetesen az, hogy kicsit megviccelje a testvérét. Mivel legutóbb, mikor rajzolni akart, a ceruza módszeresen kiugrált a kezéből, ezért úgy sejtette, hogy Gareth bűvölte meg, hiszen nem lett volna újdonság, hogy egymást szívatják valami ártalmatlan csínytevéssel. Ebből kiindulva csórta el a fiú bögréjét, és ült neki most a varázslásnak, azzal a céllal, hogy elérje, hogy a bögre megharapja annak az orrát, aki inni próbál belőle.
Ez nem volt egy egyszerű varázs. Sok olyan ige létezik, ami egy csapásra megoldja a kérdéseket, egyetlen szóval elintéz mindent, de néha, amikor valaki nem tudja a megfelelő varázslatot, vagy esetleg még nem is használta senki, akkor több, különböző igével lehet elérni ugyanazt. Mivel Jared ugyan elég jártas volt a bűvölésben, azonban mindeddig ezzel még nem próbálkozott, most éppen ilyen többszörös, apró varázslatokat végzett, és ha nem sikerült, akkor kezdte elölről. Általában az ilyesmi azért nem öt perc.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 763
Írta: 2015. január 26. 13:17 | Link

Jared S. Nightingale


Akkor van egy bögrénk. Vajh' mi lehet az oka, hogy hirtelen lett egy bögrénk. A srác inni akar valamit. Nem nagyon valószínű, mert nincs mit. Látványosan össze akarja törni, mert mert. Elég hülye dolog lenne, de nem igazán lepné meg. Le akarja rajzolni a bögrét. Ez csak egy bögre, mit rajzolsz azon. Patkánnyá akarja változtatni. Na, akkor hamar egyedül találná magát, mert a lány irtózik a patkányoktól. De az is lehet, hogy szerelmes abba a szerencsétlen bögrébe, és mindenhova magával hordja, hogy epekedhessen hozzá, és az előbb valami versfélét írkálgatott.

Csak egy kis bepislantás a lány gondolataiba, uganis a lehető legkevésbé se érdekli, mi folyik mellette, de még az is jobb, mint amikor nem folyik mellette semmi - azaz a hét hét napjából úgy általában hét nap. Egyszer el kéne gondolkoznia azon, miért van a minimálisra redukálva a társasági élete, de most erre nem veszi a fáradtságot. Inkább jobb híján figyeli, mit akar a srác.

Fogalma sincs róla. Valamit varázsol vele, ez mondjuk egy mágustanodában nem éppen kirívó viselkedés. De hogy mit, arra ő nem tud rájönni. Annyit lát, hogy erősen próbálkozik, úgyhogy amikor látványosan nagyon koncentrál, beleszól a csendbe, hátha sikerül jól kibillentenie, és minimum nem sikerül a varázslata, jobb esetben meg el is ront valamit, és leszakad szeretett bögréjének a füle.

 - Hogy haladsz? - jó hangosan és hirtelen. Rosszabb esetben nem sikerül, és akkor muszáj lesz papírrepülőket csinálnia, és azzal zavarni a srácot. De kiállhatatlan egy dög lesz belőle, ha így folytatja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. január 26. 19:39 | Link

Rozsos Annamária

Szépen haladt, egymásra halmozta a megfelelő varázslatokat, de azt, amitől harapni is kezd, egyszerűen nem találta. Gyakori volt a Finite Incantatem, amikor is elölről kezdte az egészet, addig a pontig már rutinosan, ameddig eljutott, de utána mindig újabb verziót találva ki. Ha nagyobb varázslatokkal játszik így, az bizony veszélyes is lehetett volna, hiszen ki tudja mi jön két ige közel egyszerre történő használatával egy tárgyon, de ezek már mind kipróbált, apró bűbájok voltak. Részben azért is, mert bár nem zárta a szívébe a hölgyet itt mellette, de nem kívánta senki testi épségét veszélyeztetni, annál okosabb és megfontoltabb feltaláló volt.
Addig már sikerült eljutnia, hogy ha az ujját a bögrébe dugta, akkor annak a szája összecsukódott körülötte, viszont ennél több kellett. Egyrészt lassú is volt, másrészt pedig jó lenne megoldani, hogy csak iváskor produkálja ezt, különben Gareth még a végén túl hamar rájön a turpisságra. A lány pont azt a pillanatot választotta ki meglepetésszerű megszólalásához, amikor Jared visszaugrott a folyamat elejére, úgyhogy nagy gondot nem okozott a viselkedésével. Ennek megfelelően a fiú is egyszerűen csak felé fordult, rávigyorgott, és úgy válaszolt.
- Remekül, köszönöm kérdésed! - majd visszatért a bögréhez, pár pillanatig elgondolkodva időzve a varázslat előtt, mert eszébe jutott egy módszer, de minden lépést mindig alaposan meg kell tervezni, nehogy aztán valami balul üssön ki ugyebár.
Végül cselekvésre szánta el magát, és igen, végre elérte, hogy a bögre szája gyorsan csukódjon, de ne is harapjon túl nagyot. Akkor már csak az kell, hogy iváskor csinálja ezt, és már mehet is bele a fiiiinom kávé, hogy Gareth visszakapja a kölcsönt a ceruzákért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 763
Írta: 2015. január 26. 21:01 | Link

Jared S. Nightingale


A jó.. Morog magában mindenféle nem szépet. Hát ez nem jött össze. Nem hát, róla van szó, nem szokás. Összejönni a dolgoknak. Na, nem baj. Akkor valami mást. Hát de ez az, ő nem kreatív. Egy cseppet sem.

Megfontolja a korábbi kósza gondolatot, hogy ő akkor repülőket fog hajtogatni és azzal dobálózik majd tök lazán, de hát egyrészt az nem az ő stílusa, még annyira se, mint ahogy a mai lépkórságos viselkedése sem, másrészt meg, repülőt se tud rendesen hajtogatni. Nem szállnak, csak visszajönnek, mint a bumeráng. Hajóban, na, abban viszont profi. Azzal meg mit kezdjen, eregesse őket a bögrébe? Szóval akkor ezt most nem.

Meg egyáltalán, mi a fenét csinál az a srác szerencsétlen bögrével? Dugdossa bele az ujját, mintha harapna. Ó. Ez harap is. Mi a.. Nem, tényleg, mi a..

 - Mit.. ezt most mért? - teszi fel értetlen, de nem feltétlenül sértő hangsúllyal az egyetlen kérdést, amire jelen pillanatban választ akar kapni. Nem, őszintén nem érti. Hát csak nem a srác ilyen mazochista természetű, bár ki tudja, ajándéknak meg elég fura, mondjuk így egyéb szavak híján. Mindenesetre, ha ő ezentúl bögrét kap, akkor továbbadja másnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. február 1. 19:47 | Link

Rozsos Annamária

Szinte érezni lehetett a levegőben, hogy a lány nincs kibékülve azzal, hogy nem tudja őt igazán felbosszantani. Valószínűleg ez a szoba varázsának is a hatása volt, mert Jared egyébként nem szokott ennyire ráérezni mások hangulatára - igaz, nem is nagyon szokott vele próbálkozni.
Mindenesetre most remekül elvolt a bögrével, és ezt amúgy is meg akarta csinálni, szóval semmi probléma. Maximum ott volt egy kis gond, hogy néha túl nagyot harapott a szerencsétlen porcelán, és ilyenkor gondot okozott kihúzni az ujját a szájából. Hát igen, ezen még finomítani kell.
Ennek láttán azonban már a lány sem állta meg dolgot szó nélkül, és elkezdett érdeklődni, hogy vajon mégis mi célja Jarednek ezzel az egésszel.
- Meglepetés lesz - mondta a fiú. - Ha iszol belőle, akkor megharapja az orrod. Tök jó, nem? - mutatta a lánynak a bögrét, ahogy beledugta ismét az ujját. - Csak még ki kell találni, hogy hogyan oldjam meg, hogy csak akkor harapjon ha iszol... Sajnos a gazdája hamar rájönne, hogy megbűvöltem a kedvenc bögréjét, ha már akkor harapna, mikor hozzáérnek - húzta el kicsit a száját, de az, hogy néhány próbálkozása kudarcot vallott, még nem törte le igazán. Elvégre nem mehet minden elsőre, nem igaz?
- Gyakorlatilag még az sem lenne célszerű, ha akkor harapna, mikor megdöntik - gondolkodott fennhangon, miközben a kezei között forgatta az alkalmatosságot. Valahogy el kell érnie, hogy tényleg csak akkor... Oh! Hiszen ha az lenne a kitétel, hogy ajkak érjenek hozzá, akkor meg is lenne oldva a dolog!
Miután ilyen szépen megvilágosodott, gyorsan újra munkához is látott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 763
Írta: 2015. február 1. 20:25 | Link

Jared S. Nightingale


Hát erre produkál valami izét, ami részleteiben úgy jellemezhető, hogy felvonja a szemöldökét jó magasra, miközben egyszerre elismerően elhúzza a száját és vigyorog. Hogy hogy festhet, azt ő se akarja tudni. Mert ez egy ajándékba adott harapós bögre. Ilyenkor öregnek érzi magát, mert hogy ennek értelmét nem látja, na, az biztos. De az is, hogy azért mókás ötlet, ha kicsit érdekes is, ugye. Szóval akkor igen, továbbadjuk a bögrét, ha valaki azt ajándékozna nekünk.

 - Hát, biztos örülni fog neki. - jegyzi meg valószínűleg a semminek, mert a srác újra elfoglalta magát, és valószínűleg se hall, se lát. És jól is van ez így. Addig a lány ugyanis eltűnődhet azon, hogy.. nem, ez így nem lesz jó. Ez egy harapós bögre, ezen nincs mit eltűnődni.

 - És adjál mellé felturbózott teát is. - nyugtatós teát. Bár belegondolva, odáig a delikvens ugye nem fog eljutni, hogy igyon is, meg is kóstolja a bögrében levő anyagot. Nem jó. Más kell.

 - De ez tök jó. - jegyzi meg megint csak a levegőnek egy adag hallgatás után, mert hirtelenjében nem jutott eszébe semmi, amit a bögre mellé lehetne adni, és hasonlóan trükköske lenne. Nem a képzelőerejéről híres, ezt tudta eddig is. És most mit mondjon, ez a harapós bögre, mindamellett, hogy fejfájást tudna kapni tőle, azért kreatív cucc.

 - Csinálsz ilyet másnak is? - értsd, rendelésre. Kedvet kapott egy ilyen haszontalanságra, pedig nincs kinek adnia. Nincs, akit annyira utálna, vagy olyan jó kapcsolatban lenne, hogy az a másik értékelni tudná, hogy poénból leharapják az orrát. Maximum odaadja Lucy-nak, és úgy kidobják majd az előkelően hipsteresen dizájnos szobájából, mint a huzat. De egy ilyen bögrét akkor is szeretne ebben a pillanatban. Mert csak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dandellion Masson
INAKTÍV


Dehlya Masson
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 79
Írta: 2015. február 4. 23:40 | Link

Alina

Ruha

Fogalmam sincs, hogy mit kezdjek magamal annyira unatkozom. Jake-et sem látom egy ideje egy jó kis húgi - báttyó vita erejéig sem és még csak most fedezgetem fel a kastélyt. Halottam valami Lélek Szobáról amit állítólag feltétlenül meg kell látogatnom ha egy kis kikapcsolódásra vàgyom. Hát most semmire sem vágyom jobban. Az Északi Torony felé veszem hàt az irányt. Mindíg elgondolkodom ahogy megyek fel, hogy lépcsőzéssel lehet-e fogyókúrázni?! De aztàn mindíg el is hesegetem ezt a kérdést. Egy fa ajtó előtt állok meg. Már jónak tűnik a szoba a friss fa illat miatt. Lassan megfogom a kilincset és óvatosan kinyitom az ajtót. Ahogy bekukkantok a szobába látom, hogy nincs itt senki. Kicsit meg könnyebülök. Miutàn becsuktam az ajtót észre veszem, hogy a szoba színe változik. Nem is igazán tudom milyen színűre, de nagyon tettszik. Làgy zenét hallok meg ami egyre jobban erősödik és egyre jobban kivehető. Elég melankólikus, békès, nyugott,de a zene miatt (ami egyébként szimfonikus zenekar amit imàdok és egy történősebb vagy drámaibb zene) mègis kissé feszengős. Lehupanok egy fotelre és hírtelenes édeskés, de kicsit csípős fahéj illatra és az eső utáni friss, új ,tiszta illatra leszek figyelmes. Egy pillanatra hátra dőlök és becsukom a szemem. Azt hiszem igazuk volt. Tényleg kikapcsolódtam. Azt hiszem ez a tökély.
Hozzászólásai ebben a témában

Ha két ajtó közül kell választani, menj a falnak
William H. McWhite
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. február 16. 14:04 | Link

Grace

Arra a napra totál elegem volt. Alig pár hete érkeztem a suliba, és már sikerült belefutnom egy hamisítatlan, nagybetűs Piócába. Dekoratív a kiscsaj, oké, de az állandósult szempillarebegtetése az agyamra megy. Bahh! Kvázi előle menekültem a lélekszobába.
Végre nyugalom volt. Hátradöntöttem fejem kanapé-szerűségen, lehunytam szemem, és élesen szívtam magamba a levegőt. Azon járt az eszem, hogy miért nincs nekem még láthatlanná tévő köpenyem? Amint szusszantam egyet, azonnal baglyozni fogok anyámnak, hogy szerezzen be egyet. Mozdítottam egyet lábamon, és megkondult a földre helyezett gitárom. Már majdnem el is felejtettem, hogy magammal hoztam legjobb barátomat. Felkaptam az ölembe, és random pengetni kezdtem. Hamar elkapott a hév, és adtam az érzésnek. /zene/ Csak akkor vettem észre, hogy valaki áll az ajtóban, amikor befejeztem az önkifejezést.
Utoljára módosította:William H. McWhite, 2015. február 16. 14:06 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Assassin | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. február 16. 20:45 | Link

Will

Nos, a hoppanálás után, ami kifejezetten leélt az elkövetkezendő pár napra, tartottam egy kis szünetet a társasági életemben. Szükségem volt a magányra, hogy valamilyen szinten regenerálódjon az az antiszociális kis lelkem. Persze a válasz, amit Tonytól kaptam, megdobta a hangulatomat, meg a kis dobozka tartalmát is hordtam, csak ettől még nem volt kedvem más emberekkel találkozni. Talán ezért is történt ma az, hogy felmarkoltam a rég nem használt, de hőn szeretett gitáromat és bevonultam a falun át a kastélyba, hogy ejtőzzek egy kicsit valami kevésbé forgalmas helyen. Úgy gondoltam, hogy a lélekszoba pont jó lesz erre a célra, ott majd nem lesz senki, de már a folyosó felén megtorpanva hallottam, hogy valaki keresztül húzta a számításaimat, mert igenis vannak ott. Először csak zenefoszlányok ütötték meg a fülemet, majd ahogy közeledtem, egyre hangosabbá vált, én pedig az ajkamba harapva hezitáltam, hogy bemenjek-e egyáltalán. Végül meggyőztem magamat, hogy igenis bemegyek, mert én ide terveztem telepedni, ha pedig a már itt lévő személynek ez derogál, akkor elmegy, mert nem kizárólag egy személy tulajdona a helyiség.  A kezem a kilincsre tettem, majd benyitottam és a szőke fiút néztem elgondolkozva, aki a kanapén terpeszkedve gitározott. Nem volt rossz hangja és egész jól játszott, szóval nem szakítottam félbe, csak csöndben becsuktam magam mögött az ajtót és nekidőltem, a gitáromat letámasztva. A szobába vegyült némi kék, illetve fekete szín és megjelent a kanapétól nem messze egy fekete bőrfotel is, amit elégedett mosollyal konstatáltam. Mikor a srác abbahagyta a gitározást, úgy tűnt, hogy végül feltűntem neki, mire egy félmosollyal intettem neki, majd szusszantam egyet, eltűrve egy hajtincsemet.
- Egész jól játszol - dobtam le magamat az imént megjelent ülőalkalmatosságba és őt vizslattam, oldalra biccentve a fejem kicsit. Igen, szokásom volt, hogy nem azt csinálom, amit mások, ergo nem menekültem el és nem kezdtem el görcsösen aggódni azon, zavarom-e. Megszoksz vagy megszöksz öcsém...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William H. McWhite
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. február 16. 21:29 | Link

Grace

Ellentmondást nem tűrően nézett rám a csaj. Szinte arcon vágott a határozottsága, pedig csak ült egyhelyben, mégis a pillantásából azonnal leszűrtem, hogy bármikor zsebre tesz. Az emúlt napokban volt szerencsém összefutni hozzá hasonló domináns nőszemélyekkel, úgyhogy jobbnak láttam nem pattogni semmilyen formában. Mondjuk nem is igen lett volna rá okom. Megdícsért. Az "egész" szót hajlamos vagyok ignorálni, ha a játékomat méltatják.
- Köszi - nyávogtam, magamat is meglepve a lányos hangszínnel.
Gyorsan összerántottam szemöldökömet, hogy mégiscsak megtermett férfinak nézzek ki. Rendkívül ellentmondásosan festhettem.
- Látom, te sem egyedül érkeztél... - böktem arccal a gitárja felé - miket szoktál játszani?
A feszengés sosem volt jellemző rám, kivéve abban az esetben, ha idősebb és határozottan karakán hölggyel kerültem egy zárt térbe. És mivel ez pont egy ilyen eset volt, így belekapaszkodtam az egyetlen témába, ami azonnal közösnek ígérkezett. Hosszú lábaimat a szomszédos puffra vetettem, keresztbe egymáson, és lazán dőltem hátra a kanapén, míg a gitáros lányt figyeltem. Öntudatlanul is békára biggyesztettem számat, úgy szugeráltam az éles tekintetű hölgyeményt.
Utoljára módosította:William H. McWhite, 2015. február 16. 21:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 7 ... 15 ... 19 20 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony