34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyElső emelet
"Vigadófreskó" folyosója - Hollósi Zalán hozzászólásai (17 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Na most merre...
Írta: 2021. július 4. 22:13
| Link

Betti


//este, nem sokkal takarodó előtt//


Zalán még a tőle megszokottnál is elmélyültebben folytatott vitát a folyosón az egyik festmény lakójával.
- Én mondom neked, hogy ostobaság, kölyök! - fröcsögte egy karosszékben terpeszkedő férfi borvirágos orcával. Kezében egy poharat lóbált, mely tartalmának egy része már eltűnt a férfi bajsza alatt, a másik fele pedig a szék karfájára folyt.
- Márpedig nem az, uram! - vágta rá a fiú és már könyékig el is merült keze a táskájában, hogy tézisét megerősítse. Egy egészen rongyossá olvasott könyvet húzott elő kis idő múlva, majd diadalittasan felmutatta azt a már kicsit sem szomjas uraságnak - Látja, már korabeli kutatások is folytak róla, amik igazolják, hogy... - Zalán csalódottan engedte le a karját, amikor ráeszmélt, hogy a portré elaludt. Ingerültségét nem leplezve nézett körbe a folyosón. Senki az égvilágon nem volt tanúja a diskurzusnak, aki esetleg hozzá tudott volna szólni. Legalábbis első pillantásra úgy tűnt, a folyosó kihalt. Csak ő és a vígan hahotázó portréalakok, akik rá se hederítettek. A levitás gólyának még az sem tűnt fel időben, hogy egyetlen fényforrásául már csak a nyeglén pislákoló gyertyák szolgáltak, a nap pedig már rég lement.
 Alapjáraton nem zavarta őt a sötét. Mindig is tartalmasabban tudta eltölteni az idejét az éjszakai órákban, mint napközben. A csoporttársai már elkönyvelték valami naplopó suhanc gyereknek, akit nem érdekel az iskola, mert majdnem minden órán elbóbiskolt. Holott nem is lehetett volna jobban Zalán a szöges ellentéte mindennek. Rengeteg dolog érdekelte és ezt nem volt rest megmutatni az olyanoknak, akik egy szemernyi érdeklődést is mutatnak irányába. így történt az is, hogy leállt beszélgetni a festménybéli úrral, csak mert az megkérdezte tőle, hogy nem akar-e felküldetni neki még egy kancsó bort az egyik konyha melletti portréból.
 Levonta magában a végső konklúziót. Neki volt igaza és ez a beszélgetés tulajdonképpen semmit sem ért. Kissé csalódottan fordult el a faltól és próbálta memorizálni, melyik úton is fog leggyorsabban visszajutni a háza klubhelyiségébe. Spoiler alert: Zalánnak finoman szólva fingja nem volt arról, merre kéne indulnia. Azt biztosan tudta, hogyha nem siet, nagyon hamar átértelmeződik neki a produktív nap fogalma, mert valamiféle büntetőmunkán kell rohadnia olyan emberekkel, akiket valószínűleg nem kedvelne.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2021. július 9. 00:58 | Link

Betti


Zalán kissé összerezzent, amikor megszólították. Azt hitte először, hogy egy portréalak szólította meg, így a falat kezdte bámulni, a hang forrása után kutatva. Beletelt pár hosszú, kínos pillanatba, mire rájött, hogy van ott még valaki rajta kívül. A lány arca noha csinos volt, kicsit ijesztőnek tűnt a halvány fényben. Mintha Zalán tilosban sántikálna, kapkodva a táskájába gyűrte a könyvét. Nem vette észre, hogy a hanyag mozdulatnak köszönhetően lényegében a könyv fele a padlóra hullott, hiszen az ósdi könyvgerinc nem bírt már ennyi lapot a helyén tartani.
 - Köszönöm az észrevételt, kedves... kedves idegen lány, éppen rajta voltam az ügyön. Csak éppen... hát... - itt már rájött, hogy nincs miért hazudnia - Nem tudod, merrefele van a Levita klubhelyiség egészen véletlenül?
 Vállai az addig feszült tartásból kissé elernyedtek és bocsánatkérő pillantást küldött a lány felé. Valószínű, hogy az illető nem azt a programot tervezte estére, hogy őt kísérgesse a kastélyban. Ami azt illeti, ha már itt tartottak, neki sem kéne már programot csinálnia a körleten kívül, nemde? Nem akart tolakodó lenni, hogy egyből belekérdezzen, nem fél-e a prefektusok bosszújától, így hát kíváncsian leste inkább a másik válaszát.
  Néhány portréalak eközben halkan röhögcsélt mellettük, mert ők észrevették a Zalán lábánál szétterülő papírhalmot. Valószínű a lány is látta, csak neki nem volt annyi esze, hogy odafigyeljen maga köré.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. július 9. 01:07 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2021. július 16. 12:37 | Link

Betti


- Ó. Ne haraguj, még nem sok háztársamat ismerem. - vallotta be Zalán. Idáig csak Bogit volt lehetősége név szerint megismerni és egy-két évfolyamtársát, akik kérdeztek tőle valamit egy-egy tanóra között. Pedig ha korábban látta volna, biztos emlékezne ezekre a barna szemekre. Rászorított a lány jobbjára, de nem túl erősen, biccentett is mellé egyet - Örvendek. Én Zalán vagyok - amikor lenézett a kezükre, akkor vette észre, hogy néz ki a padló - Ó, hogy az a...
 Egyből leguggolt, hogy összeszedje, amit elhullajtott. Ilyenkor kicsit bosszantotta, hogy nem tud még elég bűbájt. Más már rég ellőtt volna egy Invito-t, vagy valami hasonló hasznos dolgot. Névből sok bűbájt ismert már, látta, ahogy apja otthon használja őket, de ez nem mindig elég, hogy tudja is alkalmazni az adott varázslatot.
 Először próbálta sorrend szerint összerendezni a lapokat, vajmi kevés sikerrel. Egy hölgy az egyik portrén, aki már szintén nem volt szomjasnak mondható, most már leplezetlenül kacagott Zalán bénázásán - Csak egy perc... Indulhatunk. Azt hiszem.- motyogta gyorsan a fiú. Mivel nem akarta megváratni a másikat, inkább már csak egy kupacba dobált mindent, ami a keze ügyébe került. Felmarkolta a lapokat és felegyenesedett. - És mondd csak kedves Betti, feletted is úgy eljárt az idő, mint nálam, hogy itt találkozunk késő este a folyosón? - Zalán teljesen gyanútlan volt, bele sem gondolt, hogy talán épp egy prefektusba botlott bele. Bogi sokkal szigorúbbnak tűnt hozzá képest, na meg a jelvényt sem látta rajta.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2021. július 16. 21:00 | Link

Betti


- Köszönöm - örömmel nyugtázta, hogy Betti nem áll be a kárörvendők sorába, sőt mi több: segít neki. Mosolyogva vette el tőle a papírokat. Az alvó uraság festményére még vetett egy szomorkás pillantást. Majd talán egy másik alkalommal.
 Elindult Betti mellett, de hamar meg is álltak, mert a lány értetlenül nézett fel rá. Zalán ugyanolyan arccal bámult vissza. Várt még pár másodpercet, hátha csak rosszul értett valamit, de nem úgy tűnt.
 - Hát... tudod. Ha túl késő lesz, akkor nem csak én fogok tilosban mászkálni... hanem te is. - minden tagmondatnál megállt kicsit, reménykedve, hogy nem kell tovább magyaráznia az egyértelműt - Mert hát te is diák vagy, mégis mi indokolná, hogy itt legyél takarodó után... Mert hát diák vagy, ugye? Ugye nem egy tanár...? Mert ha tanár lennél az kicsit ciki lenne, mármint nem azért, nem te lennél ciki, hanem úgy ez az egész...
 Zalán az utolsó mondatait már inkább hadarva mondta el, mert érezte, hogy kezd bolondot csinálni saját magából. Fél kezébe temette az arcát, amikor rájött, hogy jobban járt volna, ha inkább befogja. De már nem lehetett. Este volt, ilyenkor kezdett csak igazán mozgásba lendülni az agya. Igaz, nem mindig értelmes dolgok kavarogtak benne, de lényegesen aktívabb volt, mint tanítási időben. Csak arra egyáltalán nem volt felkészülve, hogy az imént félbeszakadt tudományos diskurzuson kívül bármi másról is kell majd beszélnie.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2021. július 21. 07:02 | Link

Betti

- Huhh, akkor jó. - fújta ki megkönnyebbülten a levegőt. Az ő szája is mosolyra húzódott, ahogy látta a másikat nevetni. A következő tippje az lett volna, hogy egy iskolai szellembe futott bele, de azt kimondani sem volt mersze, akkora ostobaságnak hangzott. A nyugalma azonban nem tartott annyira sokáig.
 De hát járőrözni a prefektusok szoktak, nem? Kíváncsian kezdte méregetni Bettit. Csinos volt összességében, de nem ez érdekelte most Zalánt. Nem, tényleg nincs rajta a jelvény. Egyszerű figyelmetlenség csupán, vagy a lány nem teljesen az, aminek mondja magát? Fölösleges ezen agyalni, egyszerűbb, ha kimondja, amire gondol.
 - Akkor csak a félreértések elkerülése érdekében, legközelebb tedd fel a jelvényt - tanácsolta Zalán - Bár szerintem csak én vagyok az egyetlen ostoba a kastélyban, aki nem ismeri még fel a prefektusainkat. Ami valljuk be, szégyenletes, mert egy ilyen arcra emlékeznem kéne.
 Amikor ezt kimondta, akkor botlott el a folyosó szőnyegének egyik felgyűrődött darabjában. Szerencsére nem esett orra, de pár papírt megint elhullajtott. Lehet tanácsos lenne eltennie, vagy minél előbb összerakni azt a könyvet.
 - Van annyi időnk még, hogy segíts esetleg benne? Nem tudom még használni a Reparot - De ha Betti tényleg prefektus már, akkor ő talán igen.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2021. augusztus 8. 23:43 | Link

Betti

  Hunyorogva nézett körbe és kapta fel gyorsan megint a kacatjait. Sietve tette, mert már nem akarta Bettit fárasztani a bénaságával.
 - Persze, minden rendben. Csak nem figyeltem a lábam elé. - Örült a hírnek, hogy nem úgy kell visszavinnie a könyvét legközelebb a könytárba hogy az darabokban van. Csúnyán néztek volna érte. Nemsokára majd ő is tudni fogja, hogyan oldja meg az ilyesféle ügyes-bajos dolgait. Magához hívhatja, amit elveszettnek vélt. Világíthat a pálcájával, ha már az orra hegyéig sem lát. Egyszerű apróságoknak tűntek az ilyesfajta bűbájok, de Zalán el sem tudta képzelni, milyen lenne ezek nélkül a jövőbeli élete. Szar lehet muglinak lenni - vonta le magában a konklúziót. Muszáj lesz valamikor gyakorolnia bűbájtanra.
 Kezdtek elkalandozni a gondolatai, de valami még ott motoszkált a fejében. Hamar rá is jött, hogy mi zavarta őt. A másik szfinx kérdése az orrabukós malőrje előttről.
 - Hát azt nem nekem kell tudni, hova tetted - a hangjából is ki lehetett találni, hogy miközben beszél, ajka cinkos vigyorra húzódott. Először is kicsit furcsa volt neki, hogy Betti pont a klubhelyiség felől tart valahová, egészen célirányosan. Lehet, hogy csak kényszerből kíséri vissza. Hogy kvittek legyenek és Zalán ne tartsa másnap említésre méltónak, hogy kivel futott össze és merre látta menni. Most már azt sem tartotta kizártnak, hogy a másik füllentett neki, hogy különösebb következmények nélkül megússza ezt az esti sétát - Biztos, hogy létezik egyáltalán az a jelvény, 'Betti a prefektus'? - Talán nem is lehetett látni a halvány fényben, de egy kacsintással jelezte a lánynak, hogyha mégis ez a helyzet, ő nem az az árulkodós típus.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2021. augusztus 16. 20:24 | Link

Betti

- Persze, hogy nem szoktál hazudni, én nem is arra... - Először Zalán azt hitte, hogy nem volt elég egyértelmű a jelzése, hogy őt egyáltalán nem zavarja, ha valaki szabályszegésre adja a fejét egészen addig, amíg őt nem rángatják abba bele. Márpedig Betti nem hogy magával rántotta volna a rosszba, egyenesen segített neki jelvényvillogtatás nélkül is.
 - Úgy értem, hogy nem számít, hogy prefektus vagy-e. Kedves vagy és segítettél. És nem úgy néz ki, mintha prefektusi "muszájból" tennéd mindezt. - Zalán zavarában az orrát kezdte el vakargatni. Ritkán tudta kihozni az embereket a sodrából, elsődlegesen azért, mert egyáltalán nem állt szándékában senkit sem feldühíteni. Néha mégis sikerült. Betti szúrós tekintetétől nem kicsit kezdte kényelmetlenül érezni magát. Hát még amikor előkerült a lány zsebéből az említett kitűző! Tétovázva pislogott, először Betti kezére, majd a barna szempárra. Ajkát összeszorította, nem tudta először mit mondjon. Kínos.
 - Én... Mármint nagyon sajnálom, ne haragudj. - Nyökögte bocsánatkérő hangon, mert látta, hogy ez utóbbi megjegyzésével jobban megbántotta a másikat, mint amikor idősebbnek nézte és tanárnak hitte őt.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2021. szeptember 20. 21:36 | Link

Betti

  Látta, hogy Betti gyorsabban kapja el a tekintetét talán még Zalánnál jobban is zavarba jött. - Tudod mit? Nem számít. A lényeg, hogy visszahoztál. Nincsen semmi baj. - mondta a kelleténél megint jobban sietve és hadarva. Arca derűsebb kifejezést öltött, bízató mosolyt küldött a lány felé.
 Szerencséjükre a szfinxnek pár óra leforgása alatt nem támadt kedve újabb rejtvénnyel fárasztani őket, így könnyedén visszajutottak a klubhelyiségükbe. Még csak az hiányzott volna, hogy ott tököljenek percekig a folyosón, karnyújtásnyira az úticéljuktól. Megkönnyebbülten borította le az egyik asztalra keze tartalmát és egy bólintással jelezte csak prefektusának, hogy elfogadja a felajánlott segítséget. A lány parádés könnyedséggel rakta össze ütött-kopott olvasmányát, bár Zalán szemében minden egyes bűbáj lenyűgözőnek hatott, tekintve, hogy ő még alig értett hozzájuk. Sűrű "köszönöm"-ök közepette vette ismét magához a könyvet, majd miután Betti elbúcsúzott tőle, hogy újra tegyen egy kört, levetődött az egyik karosszékbe és ceruzával jegyzetelni kezdett a lapok margóira. Legközelebb, ha ismét odatéved ahhoz a portréhoz, sokkal felkészültebb lesz.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2022. február 21. 00:53 | Link

Autumn


Ez a hétfő a szokásosnál is jobban megviselte. Kornélnak legalább húsz percig kellett könyörögnie, hogy kimásszon az ágyból és lemenjenek reggelizni. Leírhatatlanul fáradt volt és ezt sokan láthatták rajta, mert alig mertek hozzá szólni. Még bűbájtanon is nyugton hagyták. Egyértelmű volt, hogyha kipihenten nem képes tüzet csiholni a pálcájából, akkor félálomban ez esélytelen próbálkozás.
 Pedig tudta, hogy a mai nap több okból is mulatságosnak ígérkezik. Már a nagyteremben megcsapta az orrát a virágok bódító illata és mintha a diákok is kicsit izgatottabban fészkelődtek volna a helyükön. Bár nem neki szóltak ezek a dolgok, és ő ezzel tisztában is volt, tetszett neki mindig is, hogy a szülinapján nem csak ő szokott ünnepelni. Délután tervezte, hogy felmegy a bagolyházba a csomagjáért, amit a családja küldött. Utána pedig elmennek Kornéliával a konyhába, megkérni a manókat, hogy csináljanak nekik egy adag sós-karamellás kekszet, mert már régóta beszélték, hogy meg kéne ezt ejteni.
 A tervek ellenére most kábán és álmatagon lépett ki a bűbájtan teremből. Majdnem elkerülte a figyelmét, hogy Rue ott van, csak az orra vezette vissza az ablak elé, mert megérezte azt a jellegzetes illatot.
 Szemét dörzsölte, mintha ez segítene azon, hogy éberebb ábrázata legyen. Lassan, szó nélkül húzódott Autumn mellé és kezdte felmérni, mit olvas annyira elmélyülten. Homloka aztán a lány vállának ütődött, mint egy nyűgös kisgyereknek, ha nem tetszik neki valami.
 - Nem akarjuk ellógni ezt a napot? - motyogta reményvesztetten. Csak viccelni próbált, hisz pontosan tudta, hogy Rue-ban prefektus révén meg sem fordulhat ez az ötlet.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2022. február 21. 02:14 | Link

Autumn

Egyik lábáról a másikra nehezedett, Autumn pedig érezhette, hogy őt is lenyomhatja kissé Zalán súlya. Tudott volna most aludni egy jót. De mikor volt utoljára olyan...?
 Egyik szemét résnyire nyitotta, amikor valamit próbáltak a kezébe adni. Homloka ráncba szaladt, fejét felemelte és értetlenül kezdte méregetni a lány vonásait. A bál óta valahogy sokkal természetesebbnek hatott neki, ha a közelében lehetett. Persze ez nem jelentette azt, hogy a szíve nyugodtabban vert volna. Épp ellenkezőleg. Talán pont ezért csinálta. Ha hozzá érhetett, az adrenalin ha csak árnyalatnyit is, de felszabadult benne. És azt már talán mindketten tudhatták, hogy Zalán ezért élt.
 - Ezt meg tudnám szokni - mondta alig hallhatóan, amikor puszit adtak neki. Néma nevetése forró leheletként hagyta el ajkait, még mielőtt lepillantott volna a kezében lévő csomagra.
 - Autumn, ha ez megint valami jóslástan könyv lesz és ezzel akarod a tudomásomra adni, hogy nem tanulok eleget... - kezdte, miután felmérte a formájából, hogy minden bizonnyal olvasnivalóról van szó. A mondatot nem fejezte be, csak mosolygott az ötleten. Mert egyébként vicces lett volna.
 A lány magyarázata hallatán egészen kíváncsi lett, így ujjai egyből tépni kezdték a csomagolást. A borítót szinte azonnal felismerte. Még Nekeresden, az egyik sportüzletben lapozta fel nagy beleéléssel és remélte, hogy minél több dologra emlékezni fog belőle, mert aznap már elköltötte minden zsebpénzét Dominikkal, így nem tudta megvenni.
 Elámulva váltogatta pillantását barátja és az ajándéka között.
 - De hát... Mármint azt hittem, hogy nem vagy oda ezért a napért - mondta zavartan az orrát vakargatva. Pofátlanul belelapozott a könyvbe és tudásra éhesen kezdte olvasni a szövegrészletet, ami elé került. Amikor észbekapott, újra odahajolt Autumn-hoz. Kezével óvatosan a lány állához közelített, egyfajta tesztként, hogyha ezzel nincs gondja, akkor talán ő is megengedhet magának egy arcrapuszit.
 - Azt akartam mondani, hogy köszönöm. - jegyezte meg kissé rekedten, amikor visszahúzódott. - Szent szalamandra. Ezt nem teheted velem. Most egész nap ezt akarom majd olvasni. Mi lenne, ha beteget jelentenék mára? Az arc már megvan hozzá, nem? - kérdezte a karikás szemeire mutatva.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. február 21. 02:20 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2022. február 21. 09:09 | Link

Autumn

Lelkesen bólogatott, mert ha eddig nem látszott volna rajta, tényleg nagyon tetszett neki az ajándék.
 - Sajnos a két dolog együtt jár - vont vállat egy bocsánatkérő szemrebbenés mellett, majd megint elvigyorodott. - De egyértelmű, hogy a szülinapom fontosabb. Azt sem tudom, a tiéd mikor van - vallotta be kisvártatva.
 - Azt mondod, itt lenne az ideje versenyezni? - tanakodott hangosan, észre sem véve, hogy zavarba hozta Autumn-ot az apró gesztussal. - De akkor tudod, hogy ez mit jelent. El kell jönnöd szurkolni. Anélkül képtelenség, hogy sikerüljön.
 Letette a könyvét a lányéra, hogy kezével a párkányra támaszkodhasson. Óvatosan körbenézett a folyosón, remélve, hogy ez a téma senkinek nem jut a fülébe. Még mindig iszonyatosan szégyellte. Visszafordult Rue-hoz.
 - Én megpróbáltam. Azt a teát is, amit javasoltál, de nem működik. Én... - elakadt, mert ötlete sem volt arra vonatkozóan, mit válaszoljon. Vagy hogy mi legyen a következő lépése. - Ezek nem látomások. Oláh bá' semmit nem tudna csinálni vele. - Ezt a kijelentését még ő maga sem hitte el. - Talán szólok Keserűnek. Ha más még nem szólt neki. Mondjuk úgy, hogy ha én nem tudok aludni, akkor a háztársaim sem - tört elő a vallomás egy fájdalmas grimasz kíséretében.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2022. február 21. 09:58 | Link

Autumn


Egyik szemöldöke a magasba szökött, olyan "ne csináld már" nézéssel párosítva. Előbb vagy utóbb úgyis kiszedi belőle. Ha minden kötél szakad, megkérdezi valamelyik testvérét. Valószínűleg Summert. Winter inkább maradjon csendben.
 - Nemhogy nem fogom összetörni magam, meg fogom nyerni - kisugárzása ha egy pillanat erejéig is, de végtelen magabiztosságot tükrözött. - Oké. Úgy is tavasszal kezdődik az új szezon. Megnézem, melyik futamra tudnék nevezni.
 Magába fojtotta a fáradt sóhajt, nehogy Autumn bunkóságnak értelmezze. Témánál voltak megint.
 - Mert ha valakivel olyasmi történne, amit én látok mindig, akkor... Nem szabad, hogy igaz legyen. Oké? - Alsó ajkába harapott és a cipője orrát kezdte bámulni. Fáradtan homorította a hátát és nyújtózkodott, amíg a párkánynak támaszkodott.
 - Nem tudom. Talán öt éve. Csak az elején nem volt ilyen gyakori, mint most. - még mindig nem nézett fel. Könnyebb volt most így őszintének lenni. Amíg meg nem hallotta a "gyengélkedő" szót.
 Hirtelenjében kihúzta magát és ellépett Autumn-tól. Kezével a táskája szíjára szorított, mint mindig, ha kényelmetlenül érzi magát.
 - Ki van zárva. Oda nem akarok - mondta tömören. Ha nem Rue-ról lett volna szó, simán elviharzott volna a következő tanórájára, de ezt vele mégsem volt pofája eljátszani.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. február 21. 09:59 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2022. február 27. 19:13 | Link

Autumn

Borongós tekintetének fátyla mögül helyenként nevetés sugara készült feltörni egy cinikus vigyorral az élen.
 - Mondd csak, ugyanaz tartja nekünk a jóslástan órákat? - keze lazítani kezdett a táska pántján és ujjai zongorajátékba kezdtek, miközben azon morfondírozott, vajon Rue tisztában van-e azzal, mit mondott. - A jóslat azért létezik, hogy elhitesse veled, hogy kézben tarthatod a jövődet. Ami nem teljesül be, az nem több képzelgésnél és álmoknál. Vagy ami még rosszabb: tévképzeteknél.
 Elnézett Autumn mellett, egyenesen ki az ablakon. A kastély egyik bástyája nagyban kitakarta a látképet, de amire szüksége volt, az így is tisztán látszott. A felhőkkel tűzdelt égbolt játékosan mutatta a napnak hol egyik, hol másik csücskét. De egyszer sem a teljes képet. Mégis tudta, hogy az égitest ott van, teljes egészében létezik. Még ő lenne az ostoba, ha tagadni akarná. Vajon most melyik az az vélemény, amivel rosszabbul járna? Ha nem venne továbbra sem tudomást róla és tovább keserítené a mindennapjait? Vagy ha hagyná, hogy egy gyógyító kimondja, hogy gond van a fejével?
 Csak hosszas merengés után vette észre, hogy Autumn felé nyújtotta a kezét. Reflexből fogott rá, de nem talált magyarázatot arra, Rue miért keresi ilyen gyakran az érintését. Mi változott meg? Érdemes egyáltalán ezen agyalnia? Ez kéne, hogy legyen a normális, nem? Hogy bíznak egymásban.
 - Őszintén szólva... nem tudom, mi mást lehet vele csinálni - ismerte be halkan, ahogyan visszalépett az ablakhoz. - Csak annyit, hogy megválogatom, kinek beszélek róla. Nem akarom, hogy más is azt mondja, amit anyámék. Hidd el Autumn, hogy van rosszabb annál, hogy nem tudok aludni.
 "Zalán nem repül többet."
 - Rá kell jönnöm, pontosan mi ez anélkül, hogy fennállna a veszélye, hogy őrültnek mondjanak, vagy hogy elvegyék a seprűmet.
 A lány utóbbi kérdésére hirtelen nem is tudta a választ. Csak az járt a fejében, hogy Autumn-nak egyvalamiben igaza volt: nem ignorálhatja teljesen. Muszáj lesz megértenie, miért történik ez vele. A lábfeje ösztönből a könyvtár irányába fordult, de mielőtt elindult volna, még észbekapott.
 - Ööö. Azt hiszem mágiatörténet - mondta lassan, de szavai nélkülöztek mindennemű szándékot azzal kapcsolatban, hogy meg is kívánna jelenni az órán. Kérlelőn nézett a másikra, hogy megértesse vele, ezt most fontosabbnak érzi, mint vegetálni a sarokban egy tanórán.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. február 27. 19:14 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2022. március 3. 00:58 | Link

Autumn

Szemei végigkísérték Autumn kezét, ahogy magyarázat közben gesztikulált. Lassan ébredt benne a felismerés, hogy a lánynak tényleg más ismeretei voltak a szóban forgó mágiaágról. Tréfának szánta csupán, de rengeteg gondolat ébredt benne ennek hallatán. Szinte már beszélgetni akart róla. Szinte.
 Szemét forgatta, de nem engedte el a másikat. Lassan mérte végig Rue-t, ahogy a kezüket bámulja. Kíváncsi volt, mi járhat a fejében.
 Határozottan vett levegőt, mert érezte, hogy Autumn nem érti őt. Honnan is érthetné... fogalma sincs, mit látott. Persze, hogy a repülésről szól az egész. Mi a gond ezzel?
 Ajkát beharapta, a levegő a tüdejében rekedt. Szemmel láthatóan küzdött magában. Sokat mondott el, túl sokat. Pedig bízik ebben a lányban. Tudat alatt mégis félt. Az még hagyján, hogy egy gyógyító buggyantnak hinné őt, de Autumn? Ő nem gondolhatja róla ezt. Dolgozott benne a lelkiismeret, hogy őszinte legyen, de a határnál a kétségek kíméletlenül kigáncsolták őt.
 - Nem csak pár hétről van szó - motyogta az orra alatt. Ujjai kibontakoztak a fogásból, de most nem hátrált. Ettől függetlenül nem szándékozott most többet mondani. Ezt az arcára telepedett komoly vonások is hangsúlyozni próbálták.
 - Igazad van - sóhajtotta végül. Nem a vizsgaidőszak küszöbén kéne elkezdeni lógni az órákról.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. március 3. 00:59 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2022. március 4. 20:19 | Link

Autumn

  Odébb lépett, hogy Rue-nak legyen helye lemászni a párkányról és ugyanazzal a lendülettel kíváncsian kapott a csomagolás után. Nem gondolta, hogy van még benne valami. Fáradt szemei felcsillantak és elterülő vigyorral hallgatta, ahogy a másik felvázolja a lehetséges esti programot.
 - Hihetetlen vagy - nevetett az orra alatt, ahogy ujjai játszadozni kezdtek a forrócsoki tasakjának a sarkával.
 - Nem, nem terveztem... - homloka ráncba szaladt az utóbbi mondat hallatán - egyiket sem. Mégis kivel kéne ünnepelnem azt? - hangjában gyanú és értetlenség elegyedett, úgy nézett fel a lányra. Sosem merült fel benne, hogy neki valaha ünnepelnie kéne a Valentin napot... nos, valakivel. Még csak tippjei sem voltak, ellenben Rue pont úgy pislogott, mintha neki lenne kész válasza erre.
 - Ne nézz már így rám - fordította el a fejét zavarában, kínos mosollyal a szája sarkában.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2022. március 4. 21:12 | Link

Autumn

Egy pillanat alatt a másik előtt termett és visszafojtott nevetéssel próbálta Autumn szája elé emelni mutatóujját, hogy lepisszeghesse a piszkálódását. Ekkora sületlenséget is régen hallott tőle.
 Jókedve alábbhagyott egy árnyalatnyit, amikor Rue vonásai megkomolyodtak kissé.
 - Nem tudom, kiről beszélsz - hárította makacsul a feltételezést, pedig érezte, hogy Mankára szűkült a kör. A bál óta rendszeresen próbálta leszólítani őt, de Zalán mindig valami tanulnivalóra hivatkozva kibújt a beszélgetések alól.
 - Nehéz elképzelni, hogy Autumn Rue Danvers epekedjen egy srác után. - Komolyan gondolta. Volt valaha Autumn-nak olyan oldala, amelyik szerelmes volt? Zalán szemei elkerekedtek, mert rájött, hogy ez nagyon bántón hangozhatott a másiknak. - Mármint nem úgy értettem, hanem hogy olyannak tűntél mindig is, aki... - elnyújtotta a szót, hogy legyen ideje kigondolni, hogyan érdemes folytatnia - mint aki...
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 663
Összes hsz: 918
Írta: 2022. március 4. 22:36 | Link

Autumn

Ajkát félve beharapta, nem merte befejezni a mondatot. Szó sem volt arról, hogy Autumn és a romantika szó távolinak tűnnek egymástól. Csupán megközelíthetetlennek látszott. Túlságosan zárkózott. Magányba burkolózó. Elérhetetlen.
 A sors fintora, hogy ezek a jelzők akkor öltöttek testet a gondolatai között, amikor teljesen máshogy viselkedett. Hiszen itt a bizonyíték, hogy tud ő önfeledten szórakozni. És még csak különösebb ok sem kell hozzá.
 - Nem tudom, ki az, aki ujjat mert húzni veled, de nem lettem volna a helyében - jegyezte meg elmerengve. Nem ismerte a részleteket, de lehet, hogy jobb is így. Valamiért a gondolat, hogy valaki Autumn mellett van, elakasztotta a levegőt a tüdejében. Mintha a kezét is kicsit nyirkosabbnak érezte volna.
 - Persze - lehelte bambán a választ, majd lábai automatikusan elindultak a mágiatörténet terem felé. Kezében pedig úgy szorongatta az ajándékát, mintha a legnagyobb kincsre tett volna szert Bagolykövön.
Szál megtekintése
"Vigadófreskó" folyosója - Hollósi Zalán hozzászólásai (17 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyElső emelet