[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=126&post=377532#post377532][b]Veronica Underwood - 2014.09.04. 19:00[/b][/url]
Moondance WilliamsTeljesen le van nyűgöződve a vásznakon szórakozó eleven alakoktól. Amikor megérkezett a kastélyba észlelte ugyan a festményeken imitt-amott megmoccanó sziluetteket, de ezt a jelenséget csak a kimerültségnek és alvatlanságnak tudta be, hisz amióta szembesült a ténnyel, hogy egy mágustanodában folytatja tovább tanulmányait, adódott néhány álmatlan éjszakája. Így, meggyőződése volt, hogy csak a szemei kápráztak és nem egy zebra csorda vágtázott végig az egyik fali kárpiton megérkezése pillanataiban.
- Zebra csordák és spicces pasasok, heh... - motyogja a laza integetés közben, majd pár másodperc múlva megtörténik az ütközés. Egyáltalán nem nézett a lába elé, nem is hallotta a hangos cipőkopogást, amely egy idegen alak közeledtét jelezte előre, mivel a másik is legalább ennyire figyelmes volt elkerülhetetlenné vált a koccanás. Vállal nekimegy a lánynak, nem erőteljesen, inkább váratlanul, úgy tűnik eléggé lendületesen ahhoz, hogy a karambol másik áldozata a földre is kerüljön. Ronnie nem borul fel ugyan, de megtántorodik és pár pillanatig szúró fájdalmat érez a vállában, amely végigterjed egészen ujjperceire. Tekintetével elkapja az elterülő lányt, másik kezével utána nyúl, de nem tud segíteni rajta, így a kalapos a földre kerül. A térkép kicsúszik Ronnie kezéből, de nem hajol le érte, inkább társa felé fordul.
- Ekkora sarkakkal, azt hiszem én sem maradtam volna talpon. - jegyzi meg cseppet sem epésen, inkább egy éles észrevételnek szánja a lány extrém lábbelijére utalva.
- Bocs, nem akartalak kiütni. Teljesen elkalandoztam. Add a mancsod. - halványan elmosolyodik és kezét a lány felé nyújtja, felkínálva segítségét a feltápászkodáshoz.
- Én megmaradok, te nem vágtad nagyon oda magad? - érdeklődik. Nem így képzelte el az első tényleges kontaktusfelvételt, de megteszi, valahogy nem érzi magát feszültnek a körülményekhez képest.