33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


#fattyú #édes ördög
online
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1127
Írta: 2021. február 22. 14:59 | Link

Reiner Kende
tell me everything / i’ll help u / from here / outfit

Különösen kellemetlen érzés, amikor nem is a családod miatt érzed magad szarul - az elvárásaik ellenére sem -, hanem mindenki más miatt. Szeretek hazajárni, nem véletlen Finnország volt az úticél, miután szó nélkül hagytam mindenkit magam mögött, akik fontosak nekem. Ha kaptam is a burkolt célzásokat a jövőmre nézve, anyám mégis kedves mosollyal ajkain mesélte el, hogy ő is sokszor érezte így magát, amikor annyi idős volt mint én, és tudja milyen érzés. Mindezek után hazudjam azt, hogy mekkora nyomás nehezedik a vállamra, ha hazatérek? Lényegében igaz, csak nem a közvetlen közelemből kapom. Mint most. Vállamat érintő nyomásra szeppenek meg, oldalra fordítom fejemet, és a srác kedves mosolyát meglátva nevetek fel halkan, mégis érezhetően hitetlenül. Tincseim közé fúrom ujjaimat, amíg igyekszem úrrá lenni a nevetésen, ahogy követem a másikat. - Micsoda bölcseletek, Reiner - vigyorodom el szélesen. - De igazad van - bólintok egy aprót, ahogy egy nagyobb lépéssel kerülök mellé ismét a kanyar után.
Szemöldököm emelkedik meg kérdőn, ahogy fejemet kicsit előre hajtva sandítok rá oldalra. Versenyen? Amíg szünetet hagy magának, hogy összeszedje a gondolatait, én gyorsan mérem végig tetőtől talpig a fiút, aki korához képest igencsak… széles. Nem jut más szó eszembe, végül magam elé nézve ismét, elkapom Kende felkarját, hogy óvatosan a folyosóra vezessem, amin szánt szándékomban áll tovább haladni, nehogy véletlen elváljanak útjaink. Közben hegyezem fülem minden szavára, de nem vágok közbe, megvárom, amíg befejezi. Halkan nevetek, mégis ki gondolta volna, hogy nem a sötét miatt? Pedig én tényleg kezdtem azt hinni, majd kékjeim kissé kikerekednek, ahogy kiejti a kaja nevét, és még ő is meglepődik. Ennyi év távlatából mégis hogy emlékszik ilyenre az ember? - Különös, hogy te mennyire tudod ezt értékelni, ahogy fel-felvillannak az emlékek, míg én, aki ott élek, ezeket észre sem veszi már, nem? - mosolyodom el, mielőtt folytatnám. - Tudom, a fekete cucc - ingatom fejemet kicsit töretlen mosollyal. - Szeretem az ízét - akaratlan nyammogok kicsit, mielőtt szusszanva fordítanám fejemet Kende felé.
- Kitalálom mit sportolsz, mert nem akarom szarrá unni magam, amíg végzünk, így legalább telik az idő, és a portrét sem kell nézned - mégis megállok a folyosó közepén, kezeim zsebeim mélyére süllyesztve fordulok teljesen Kende felé, ahogy ismét végig mérem, lassan, féloldalas mosollyal ajkaimon cselekszem meg, kissé megrebbenő jobb szemöldökkel állok irányba, hogy tovább induljak. Halkan hümmentek egyet. - Széles vállak és hát, erősebb fogás az átlagnál… - összegzem inkább magamnak mintsem neki, az eddig tapasztaltakat, azonban szándékosan nem folytatom hangosan, csak magam elé meredve játszom tökéletesen azt, aki elmerül a gondolataiban, hogy tényleg kitalálja.
Hozzászólásai ebben a témában

Reiner Kende
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Elemi mágus, Elsős mestertanonc


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 290
Összes hsz: 602
Írta: 2021. február 26. 23:36 | Link


Túl sok klórt nyeltem. Ez mostanra teljes mértékben tagadhatatlan tényként lebeg Kende elméjében. Hogy miért? A válasz, először is, a hátulról füléhez érkező hangban van, és abban az egy szóban. Reiner Kende amióta fel tudja fogni ésszel mi zajlik családja otthoni környezetében, minden vele járó előnye ellenére szemben találja magát a saját vezetéknevével. A Bagolykőbe kerülése óta, hogy bebizonyosodott, frankón, így is élhet, érzi a lehetőségek tárházát, amiket el akartak venni tőle, az aranyifjú már egyenesen flegma pillantással értékeli, ha valaki a családnevén hívja. Erre itt ez a már nem teljesen, de ismeretlen srác, aki megteszi, és Kendéből épp ellenkező érzelmeket csalogat elő. Elvigyorodik.
Másodszor, dumál. Olyasmiről kezdi lökni a rizsát, amit nehezére esik bebootolni, de amikor megtörténik a szavak jönnek az emlékek hatására és már-már hangosan kezd el gondolkodni. Magába is ritkán teszi, nem hogy szavakkal. Ahogy haladnak, lassan dönti félre a fejét. - Ja, hogy te ott is élsz? - csettint nyelvével halkan. Jó, mondjuk a neve se túl hazai, de akkor miért tanul itt? - Nem tudom. Lehet keveset jársz a városon túl, a kajákat meg megszoktad. - Kiveszi kezeit zsebéből és maga előtt karba fonva halad tovább. Közben persze hirtelen megkívánja azt a hülye édességet, amit egy időben még Károly egyik haverja is hozott a skandiktól, sőt legutóbb a szösztalicska is hozzávágott egy csomaggal. - Mondom, Sztra... öhm... Sztravinszkij. Finom. Legközelebb hozhatnál magaddal. Elintézzük fű alatt… - nevet, ahogy kicsi felé dől, mintha sántikálna valamiben, ezért suttognia kell. Pedig egy lélek sincs kettejükön kívül a folyosón.
Tökéletesen elvan, amikor egészen halkan, ajkait egymásnak préselve újra dudorászni kezdi a Mr.Bridghtsideot. Észre se veszi, ahogy duruzsol, csak amikor abbamarad. Homlokát ráncolva sandít fel Mihailra. - Izgalmas játék lesz - motyogja inkább magának. Miután a másik megáll Kende még lassan lépdel egy-kettőt, hogy aztán oldalasan forduljon vissza. Nem zavartatja magát, csak pimasz félmosolyra ívelt ajkakkal áll, és vár. Csak a portrék ne néznének... A szőke tekintete mindenfele is jár közben, talán unalmában, majd az a féloldalas mosolyra esik. Alig láthatóan ajkába harap és kezei süllyednek újra a hoodie zsebébe, azért… abbahagyhatná már a fehérke. - Folytasd csak… - mosolyog fel Mihailra, ahogy újra mellé lép. - Hátha mondasz valami újat - szemöldöke felett az ideg aprót zizzen.
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


#fattyú #édes ördög
online
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1127
Írta: 2021. február 27. 00:37 | Link

Reiner Kende
tell me everything / i’ll help u / from here / outfit

Vigyorog a srác, mint a vadalma, én meg alig várom, hogy gátlástalanul szívhassam a vérét, amint lehetőségem van rá, hogy az unalom hatására ne fejeljem meg a legközelebbi falat. Egyetlen előnye van ennek a járőrözésnek most: nem gondolkodom feleslegesen, mert Reiner leköti azokat. Bár felfoghatatlan miért mesél nekem valami évekkel ezelőtti kirándulásról, aminek részletei a sztorizgatás közben ugranak be neki, de ahogy nagyon sok mindennel, úgy ezt is igyekszem a legjobban felfogni - amíg ő teszi, nekem nem kell. Fejemet a plafon felé fordítva sétálok tovább, ahogy elhangzik a kérdés.
- Aham. Most a lelkiismeretem sétál melletted - vonom meg vállaimat, miközben pár pillanat erejéig hunyom le szemeimet, hogy utána félárbocra eresztett szemhéjaim mögül fürkésszem a másikat oldalvást sandítva rá, kissé elnyílt ajkakkal, mert a vigyorom csak szélesedik, ahogy haladunk előre. Fejemet csóválva biccentem előre fejemet végül. - Ismét igazad van, pontosítanék. Éltem. Ott éltem - az a különös, hogy nem kérdezett még rá a nevemre, ami egyáltalán nem finn hangzású. Ügyes fiú. - Egyébként meg leállhatnál, ritkán van olyan, hogy ne legyen igazam kétszer ilyen rövid időn belül. Ritkán van olyan, hogy ne legyen egyáltalán igazam - a fáradtság éles karmai most vájnak mélyebben belém? Lehetséges. Érthető lenne - és egyáltalán nem meglepő -, hogy ennyire nem tudok koncentrálni semmire, így félrebeszélek. Jobb kezemmel dörzsölöm meg óvatosan arcomat, ahogy megérzem a fekete cucc ízét a számban, majd hangosan nevetek fel Kende próbálkozásán a vezetéknevemmel. Szarkasztikusan tapsolok pár lassabbat, ahogy sikerül kimondania, kezeimet vágom utána vissza zsebeimbe rögtön, hogy szemtelen vigyorral ajkaimon nézzem végig Mr. Fű alatt produkcióját. - Hoztam, és felőlem viheted is - vonom meg vállaimat előre pillantva.
Izgalmas? Izgalmas. Nos, kinek mi, de ne én legyek az, aki elmondja neki, hogy sokkalta izgalmasabbakat is lenne ötletem csinálni, mint kitalálni, hogy mit sportol. Annyi előnye van ennek, hogy legalább anélkül mérhetem végig kétszer, tetőtől talpig, hogy az kellemetlen legyen, mert ajkain pihenő mosolya éppen az ellentétéről árulkodik. Summázom a látottakat, majd elfordítom fejemet és tovább indulok. - Nem akarok újat mondani és nem is hiszem, hogy tudnék - mosolyodom el féloldalasan, ahogy rásandítok. - Úszol - közlöm az információt, mintha olyan természetes lenne, hogy tudom.
Hozzászólásai ebben a témában

Reiner Kende
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Elemi mágus, Elsős mestertanonc


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 290
Összes hsz: 602
Írta: 2021. február 27. 13:20 | Link


Nem tölt elég időt a rellonosokkal, mert ha így lenne a megjegyzésre csak simán rávágná, hogy: “Az menő lenne!” De Kende csak halkan vihog rajta egy kört és a gondolatot megtartja magának. Oldalasan pillant hátra válla felett, nem e oson valaki, de mivel sehol senki, így lazán fordul előre, ami közben kicsit megakad, hiszen érkezik a válasz. - Aha, vágom - biccent, mielőtt újra maga elé fordul, gödröcskéje pedig lassan süpped arcába Mihail minden egyes szavával. - Sose állok le. - mondjuk ezt nem arra érti, hogy sűrűn blokkol az agya, vagy kidől, mint a nád (lásd: sárkány- és/vagy rúnatanon), de erről a másiknak amúgy sem lehet sok fogalma.
A nevekkel sűrűn van bajban, és ha ilyen megtekert a dolog, akkor meg főleg. Jár is a taps, mint a barackos keksz, amiért ilyen szépen megjegyezte. Kende bal karját háta mögé téve meghajol, közben jár a szája a bizniszről, amit nyélbe kell ütni, mert tuti, hogy Móric haverjával két perc alatt eltüntetik még a csomagolást is. Végül csak meglepetten pislákol fel a másikra oldalasan. - Deal. Kösz - vita nélkül. Kimondta. Az övé. - Mekkora cukros bácsi vagy! - nevet fel. Nem bírta ki, muszáj volt és kibaszott jól szórakozik.
A bor szaga kapja el orrát. A festmények most nincsenek nagy parti hangulatban, de az alkohol illata ellepi a folyosót. Jó iskola, tudta ő, hogy ide akar járni! Ettől már majdnem olyan, mintha az anyja olvasó szobája mellett sétálna el, ahol ebből kitalálhattad, hogy Brigitta nem a betűket nyeli és nem a szemével. A honvágy helye lenne, de Kendét éppen nagyon leköti, az egy helyben ácsorgás, amíg Mihail megnézi magának csak, hogy aztán tényleg semmi újat ne dobjon be a szőkének. Kiábrándító. Előre tudta micsoda izgalmak közé csapnak majd, de azért ez már túlzás. - Már kétszer nem volt igazad. Ez az utolsó szavad, az úszás, Sztravinszkij? - nyomja meg direkt a nevét. Megjegyezte.
A folyosó végéhez érve, ahol a portrék már alig díszítik a falat, Kende megáll. Lazán veti hátát az üres felületnek, majd szürkéskék pillantása ráérősen botorkál végig a másikon. - Én jövök. - közli, amint elkapja a kékeket, ha Mihail se tesz másképp, és megáll.
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


#fattyú #édes ördög
online
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1127
Írta: 2021. február 27. 18:07 | Link

Reiner Kende
tell me everything / i’ll help u / from here / outfit

Majdnem annyira érthetetlen az, hogy Reiner sztorizik, mint az, hogy én pedig mosolyogva hallgatom. Lehet teljesen eltörtem az elmúlt napok súlya alatt és ez a végeredménye? Türelemmel és figyelemmel hallgatom valami srác történeteit, mintha csak muszáj lenne, bár… lássuk be. Most valóban nemigen lenne más választásom, ha már remek ötletnek tartották, hogy mellém osszák be. Értem a célzást, Volkov, komolyan, mindössze annyi a baj, hogy visszafelé sült el a dolog. Megmerjem kockáztatni, hogy élvezem? Oldalvást pillantok a srácra, aki továbbra is mosolyog, végül beközli, hogy sose áll le, ami akaratlan vált ki belőlem halk nevetést. Megkockáztatom.
Aprót bólintok, hiszen micsoda bizniszeket ütünk nyélbe járőrözés közben, az ember nem hiszi el, de tényleg. Fejemet ingatom kicsit a gondolatra, nem is lenne rossz ötlet árulni. Megszeppenve kapom fejemet Kende irányába, őszintén nevetve túrok fehér tincseimbe, mert akkor a még nem is létező üzletem is befuccsolt. - Baszdmeg - a nevetés közepette tudok ennyit kicsikarni magamból. Megérné a börtön, hogy fekete cuccot adjak kölyköknek, akik ennyire örülnek neki? Hamarosan elgondolkodom rajta, amint több időm lesz rá.
Nevetésem csillapodik, féloldalas mosolyom mégis ajkaimon marad, ahogy a kérdés elér hozzám. Nevemnek csengése szájából, mintha valakinek éppen bókolna, valószínűleg ezért ékesíti arcomat még mindig a féloldalas mosoly, amit olyan ritkán villantok meg. Most mégis itt van. Hümmögök párat, lehunyom szemeim, miközben a lehetőségeimet latolgatom. - Ja, sőt még bedobom, hogy ráadásul gyorsban teszed - vigyorodom el szélesen. Pár apróbb lépés után állok meg, miközben Reiner támasztja hátát a falnak. Kékjeim azonnal az ablakon túl meghúzódó sötétségre vándorolnak, így éppen lemaradok arról, hogy a másik végig mér. Szavaira pillantok rá, ajkaim nyílnak el egymástól, hogy szélesebben mosolyodjak el. Hagyom elveszni a szürkéskék tekintetet kékjeimben, miközben lassan fordulok a másik felé. - Hallgatlak, de… - emelem fel mutatóujjamat. - Ha nem találod ki, válaszolsz egy kérdésemre. Őszintén.
Hozzászólásai ebben a témában

Reiner Kende
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Elemi mágus, Elsős mestertanonc


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 290
Összes hsz: 602
Írta: 2021. február 27. 20:26 | Link


Egyre gyakoribbak az érdekességek Kende első találkozásai során, mióta a Bagolykőbe jár. Összefirkálták, festményeket szívatott, smárolt, most meg cukros bácsinak nevezi az egyik prefi társát. Komolyan, egyedül a kis unikornissal - másoknak May - volt képes épelméjűként eldumálgatni. Bár, ez inkább a csajnak köszönhető.
 Ahogy kimondja, és felnevet, Mihail reakciójától épp elhalkuló hangja kap újra erőre, olyannyira, hogy nevetésüket visszhangként dobják vissza a falak és csittegnek rájuk a portrékról. Kende kis grimasszal emeli meg elnézést kérve kezét, és elhalkulva, arcvonásait rendezve halad tovább.
 A kérdését követően fordul kicsit Mihail felé, hogy arcát fürkészhesse. Kende tudja, hogy úszik, teljesen természetes számára, így nem lepődik meg rajta, hogy a másik éppen az ő sportágát dobja be. Arca is teljesen közömbös vonásokat vesz fel, ahogy vár a másikra, míg az hümmög. A vigyorától és szavaitól vigyorodik el ismét. - Is. - bólint. - De igazad van, az a fő számom - mellette a kétszáz pillével, és alkalmanként váltóra is benevez, de Kende nem feszegeti tovább, a lényeg, hogy a srác beletrafált. - Jó szemek. Vagy inkább nekem van olyan bajnok testem, hogy hoodien keresztül is látszik - vigyora más ívet vesz fel, ahogy könnyedén felnevet és már nyúl is a zsebébe újra rezzenő telefonjáért. Ezúttal nem veszi ki, mindössze benyomja a gombot, hogy ne világítson át az anyagon a hasánál, mint a húga játék plüssének.
Van az úgy, hogy az ember zavarba jön, ha méregetik, de Kende most még örül is, hogy a másik tekintete más fele jár és lemarad pofátlan pásztázásáról, főleg azért, mert sosem nézett még így meg srácot. Ennek okán inkább ő jött már már zavarba, de mire Mihail kékjei rátévednek annak az érzelemnek már hűlt helye. Sokkal inkább kezdi el kirakni vajon mit sportol a másik. Ebben jó. A sportokban. Sokat kipróbált már, és elég szép számban aktívak az ismerősei is. Magabiztos pillantása szakad el Mihail tekintetéről annak ujjára. - Nem probléma. Simán - akkor is őszinte, ha nem kérik, tehát ez nem akadály, innen pedig amúgy sem hátrálna. Mégis minek tenné? - Most ki a kíváncsi? - emeli meg kissé állát, aztán szeme újra végig fut a másik alakján, gyorsabban és kevésbé tüzetesen. Pár percet vár, aztán megunja. - Tuti nem mágus sportot űzöl, és nem játszol csapatban. Nem birkózol, ahhoz magas vagy, a box látszana - emeli meg öklét végig simítva mutatóujjával a sérüléseken, amiket még a bandázs súrlódás okozott, ahogy a zsáknak csapódott. Kicsit meg is szorítja ahogy eszébe jut a kézfogásnál szúrt fájdalom. - A teniszt mondanám, vagy a karatét - úgy közli, hogy abból kihallatszik nem fog benne tönkremenni, ha nem találta el.
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


#fattyú #édes ördög
online
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1127
Írta: 2021. február 27. 21:41 | Link

Reiner Kende
tell me everything / i’ll help u / from here / outfit

Olyan könnyedén hagyom figyelmen kívül a minket csitítgató festményeket, amikor végre képes vagyok meghallani egyáltalán, hogy morognak is mellé az orruk alatt, hogy öröm nézni. Nevetésen utóhatásai töltik meg a folyosót, lassan akar csillapodni a vágy, hogy újra és újra feltörjön belőlem, mégis moderálom magam. Laza ökölbe szorított kezemet emelem ajkaim elé, vigyorogva köhintek párat, de sokkal nehezebb összeszednem magam, mint az először gondoltam volna. Hogy ennek az oka mindössze valóban maga a felismerés, hogy cukros bácsi lennék, vagy más, soha nem tudom meg, mert nincs időm gondolkodni. Ahogy mi előre, úgy a beszélgetés is halad, és minden tudásomat összeszedve dobom be Kendének az első sportot, ami eszembe jut. Amint elismeri, hogy eltaláltam, nyelvemmel csettintek egyet, magabiztos mosolyom csak még magabiztosabbá válik. Nem volt nehéz kitalálni, a poént sem akarnám lelőni még, de folytatja, így értelmét veszti az, hogy én is mit akarok.
- A bajnok testeden kívül tudod mid van még hoodie boy? - arcom vált komollyá, tekintetemet fúrom a másik pillantásába, hogy mély baritonom lágyan lenghessen minket körbe, ahogy a kérdés elhangzik. - Egy rellonos haverod, aki a versenyeredményeiddel vagánykodik fennhangon a klubhelyiségben - vigyorodom el szemtelenül, miközben előrébb is hajolok. Hölgyeim és uraim! A turpisság kiderült! Esélyem sem lett volna kitalálni, hogy mégis mit sportol, de a különleges ikrek egyike igencsak megkönnyítette. Eleinte nem tudtam társítani semmit a névhez, de ahogy a srác bemutatkozott, apránként ugyan, minél jobban rágtam magamban a nevet, de minden a helyére került. Mert hallottam már.
Felegyenesedve hagyom meg Kendének, hogy eméssze a hallottakat, míg én az ablak felé fordulok. A kinti sötétség jóleső borzongást vált ki belőlem, tizedmásodpercekre hunyom le szemeimet, talán egy hosszabb pislogásnak hathat külső szemmel. Végül mindennek vége szakad, ahogy visszafordulok felé és a játék folytatódik. Akaratlan ráng meg szám széle a határozott válaszra. Simán. Rendben, legyen így, de a halk kuncogást akkor is visszatartom. Derekamat döntöm az ablakpárkánynak, kezeimet fonom magam előtt keresztbe, a folyosó azon részére pillantok, amelyről jöttünk. - Soha nem mondtam, hogy nem vagyok az - vezetem vissza rá kékjeimet, türelmesen megvárva azt, amíg kifejti, mégis milyen sportot űzhetek a hétköznapjaimban. Fejemet biccentem előre, lehunyom szemeimet, amikor beáll a csend, és várok a csodára, ami meg is érkezik. Fél szememet kinyitva sandítok fel Kendére, határozottan bólogatok párat a tippekre. Hosszú másodpercek múlva szusszanok egyet ismét szemtelen vigyorral ajkaimon. - A karate még oké lenne, de tenisz? Jó, hogy nem a golfot mondtad - nyammogok kicsit a plafon felé pillogva, mielőtt folytatnám. - Nem sportolok - esnek vissza rá kékjeim, magabiztos mosolyom csak szélesedik, ahogy Kendét fürkészem. Nagyon kedvelem ezt az estét.
Hozzászólásai ebben a témában

Reiner Kende
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Elemi mágus, Elsős mestertanonc


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 290
Összes hsz: 602
Írta: 2021. február 28. 22:06 | Link


Játék. Ez egy játék, amibe a másik unaloműzésként vág bele. Már itt sántít valami, és bár Kende ennyi ismeretségből se mondaná naivnak a magas, szinte fehér hajú rellonost, de egyértelműen nem ismeri még a homokszőke navinést. Először is, mellette nincsen szükség unaloműzésre, mert az maga a srác, másodszor ennél tuti jobbal rukkolt volna elő, de ha Mihail szeretné, neki oly mindegy.
Mivel tényleg úszik, semmi ravaszságot nem lát abban, hogy a másik elsőként beletrafál. A napi többszörös edzés ha akarja, ha nem, formálja a külsejét, és nagyon más nem utalhat Mihailnak arra, hogy Kende beza, úszó. Nem pörgött az arcán tőle, az biztos, így a kérdésre széles mosolya az első válasz. - Zseniális humorom - a második, amit nem rest közbe is szúrni. Szórakozott tekintete találkozik Mihail kékjeivel, aki aztán még folytatja. Kende nem moccan, ahogy hajol felé, sőt, úgy értelmezi, kiről és miről beszél, bebootol, ajkai nyílnak el, hogy teli mosolyoghasson a másikra. - Olyanom is van - nevet fel, mellé még legyint is. Igazából kettő is van neki, de rögtön tudja ki a bánatról beszél. - Móric, te állat - szól halkabban, ahogy fejét ingatja. Kendének még valahol jól is esik, amit hall, így nem szalad sehova az a mosoly. A saját családja nem dicsekszik soha az eredményeivel, ő maga meg főleg nem, legalább a barátja megteszi. Ettől nem fogja kevésbé bírni. - Supporter a srác. Szerzett is egy újabb rajongót - kézfejével csap rá a másik karjára, ahogy nevetgélve lépdel. El ne felejtse megköszönni a Dudenak a harsona szerepet. - Hatalmas unaloműzés, hogy kitalálod, amit mindketten tudunk - dobja oda értetlen hangon, keze fut hajába. Nem vágja. Most ez az egész totál értelmetlen vagy ő a hülye...
 Ha már belekezdtek, ahogy végigtekint Mihailon gondolkodás nélkül szalad ki Kende száján, hogy ő is megpróbálkozik a terepen. Végig is pörgeti a fejében az eshetőségeket, de elég hamar megunja. - A versenytánc, vagy a sakk kreatívabb lett volna, igazad van - grimaszol, hogy aztán fülét morzsolgatva nézzen fel a másikra, amit még akkor is folytat, amikor Mihail már nem a plafont skubizza. Kijelentésére süpped mindkét keze vissza a zsebébe. - Nagy hiba - csak egy megjegyzés, nem több. Oldalasan fordul Mihail irányába, vállára helyezi a súlyt és halkan sóhajt, ahogy felpillant a másikra. - Jöhet a kérdés.
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


#fattyú #édes ördög
online
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1127
Írta: 2021. február 28. 22:43 | Link

Reiner Kende
tell me everything / i’ll help u / from here / outfit

Rosszul kellene magam érezni, ugye? Szívom a fiatalabb vérét, mert nekem úgy jó, olyan játékba rángatom bele, aminek egyértelmű a győztese, miközben agyam megállás nélkül pörög. Minden apró mozdulatát, minden szemrebbenését, amit elcsípek, minden hanglejtést úgy elemzek magamban, mintha rá lennék kényszerítve. Ha ezzel nem ismerheted meg a másikat jól, talán még jobban is, mint azt ő maga hinné vagy tenné, akkor sehogy. Én pedig szeretek visszaélni ezzel, ráadásul… érdekes. Érdekel az, hogy mit tudna nekem nyújtani a srác, aki olyan mértékben cáfolja meg korosztályának viselkedés formáit, öröm nézni. Mert egyértelműen lejön, hogy míg a Mórocz ikrek egyike mindent megtestesít, amit elvárok a kamaszoktól, addig itt van Reiner Kende, aki nem rest széles mosollyal közölni velem, hogy a fergeteges humora is bajnok teste mellé társul. Vigyorogva ingatom fejemet, hogy ez nem talált, mielőtt felfedném lapjaimat. Mosolya ékesíti továbbra is ajkait, ami engem csak még inkább jó kedvre derít, mert a fennmaradó mosoly, mindössze annyit jelent, hogy örül neki. Szám szeglete remeg meg. Arcomra kiül a közömbösség, ahogy vállamra nézek, amit nemrég Kende keze érintett. Miért kell minden kölyöknek hozzám érnie? Ez valami mánia? Muszáj nekik a kontakt vagy mi a fasz? Lehunyom szemeimet pár tizedmásodpercre, hosszabb pislogásnak hathat külső szemmel, mielőtt elkapnám ismét a másik tekintetét.
- Bevállalom a rajongó szerepet, ha ő csendben tud maradni egy teljes napon keresztül. Szerintem egész jó ajánlat - nyammogva gondolkodom el rajta, majd pillantok vissza rá. Szélesen, kissé gonoszkásan vigyorodom el, kékjeimben csillan valami elnézés féle. - Elmondom a titkom, mert látom nem érted - mutatok tincsei közé fúrt ujjaira jelentőségteljesen. - Az unalomra vezettem vissza az egészet, hiszen miért akarnám tudni azt, amit tudok? De így, mivel biztos voltam magamban, tudtam, hogy bele fogsz menni a játékba, mint “unaloműző” - mutatok fél kezemmel macskakörmöt a levegőben is. - Mindössze én még feltételhez is kötöttem, amit elfogadtál, így… - vállat vonok, jobb kezemmel csinálok íves mozdulatot tenyérrel felfelé, hogy övé a pálya mit sportolok, de nem jön be. Fejemet ingatva, óvatosan biccentem csípőmet félre, hogy kényelmesebben helyezkedjek a párkányon.
- Vajon hogy néznék ki cha-cha-cha közben? - kedves mosollyal ajkaimon pillogok Kendére, aki már várja kérdésemet is, mielőtt kitörne belőlem a hangos nevetés, mert a kép úgy ugrik lelki szemeim elé, mintha csak oda lett volna teremtetve. Merlinre, én és a cha-cha-cha! Szemeimet eltakarva nevetgélek immár sokkal halkabban, ujjaim között pillogok Kendére kissé bocsánatkérő tekintettel. - Majd egyszer, Reiner. Még nem tartunk ott.
Hozzászólásai ebben a témában

Reiner Kende
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Elemi mágus, Elsős mestertanonc


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 290
Összes hsz: 602
Írta: 2021. március 2. 22:51 | Link


Mórocz A. Móric és a csend. Kende el nem tudna képzelni lehetetlenebb kombót. Annyit mond a haverjának, hogy: mókus és órákig hallgatja, ha kéri, ha nem. Az alpaka már fél napos program. Na, de az egy dolog, ha ő beszól neki vagy rá, de más ne kötögessen bele a haverjába. Nemlegesen ingatja a fejét. - Nem éri meg. Tartsd meg az édesség biznisznek az ajánlatokat -  hangja élesebben cseng, mígnem Mihailra néz és ugró szemöldökkel fordul újra előre. Ezért is teszi nem sokkal később a frankó ötletre a flegma megjegyzést, ami közben értetlen túr hajába. A másik hiába mutogat a mozdulatra, Kende nem zavartatja magát, ugyanúgy nem érti miről szövegel neki, tehát a kéz marad a tincsek között. Csak bólint rá, hogy miért akarná tudni, amit tud, mert na, ez jó kérdés, ezt nem vágja ő sem. Te meg játszd el, hogy legalább te érted... Mihail dumál és Kendének kell pár pillanat csend, amíg összerakja mi van. - Minden titkodat ennyire túlgondolod? - nevet fel könnyedén, ahogy lassan a karja is teste mellé ereszkedik. - Bele szoktam menni a játékba, ez nem titok - mindenféle trükközés nélkül, akkor is ha nem nyerni jön. Nagy cucc. Visszaélhet vele, a szőke nem ostoba, csak hülye.
Baromira látni szeretné a játék végét, hogy mit dob a másik, akkor is, ha frankón nem unatkozik, amíg a kérdésre vár. Hangos, kirobbanó jókedv kapja el, és annyira nevet, hogy fejét el kell húznia a faltól különben oda-oda kappanna. - Merlinre! Mi van? Erre nem akarhatod a válaszom... - lépdel arrébb, ugyanúgy szembe fordulva Mihailal. Mosolyogva fürkészi a másikat, és annak ujjai közt felbukkanó kékjeit. - Felőlem. Úgyis őszintén válaszolok - von vállat, majd lassan ereszti jobb lábára testsúlyát. - Időnk van. Vár ránk egy emelet. Közben megmutathatod, hogyan néznél ki cha-cha-cha közben - dobja be, még egyszer, visszafogottabban elnevetve magát. - Na, látod, az űzné az unalmat!

Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


#fattyú #édes ördög
online
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1127
Írta: 2021. március 4. 11:08 | Link

Reiner Kende
tell me everything / i’ll help u / from here / outfit

Az érintése után maradó különös és bizsergető érzést, amit igencsak nehezen viselek, még vállamon érzem, amikor szóba jön a rellonosok két gyöngye közül az egyik. Mosolyom szélesedik, az érintés érzése úgy szalad tovább, mintha soha nem is létezett volna, mert a hangszín… a hangszíne mindent elárul. Hümmögve emelem kissé feljebb fejemet, mosolyom nem lankad, ajkaim széle mégis meg-megráng, ahogy igyekszem visszatartani, hogy a mosolyból legyen már-már kellemetlen vigyor. Laza ökölbe szorított kezemet emelem szám elé, aprókat köhintek, majd bólintok egyet. - Érzékeny talajra léptem, vettem - kezem alatt villantom meg fogaimat, mert csak nem tudom visszafogni magam, de mire a megjegyzése elhagyja száját, teljes pompámban szentelem neki ismét minden figyelmemet. Az ennyire egyértelmű “nem értem” jeleket, akkor sem tudnám figyelmen kívül hagyni, ha pálcát tartanának a tarkómnak. Jól szórakozom és még egy meg nem értett tini sem veheti ezt el tőlem, főleg, hogy az ő érdeme a jó kedvem maximális működése jelenleg.
- A saját szórakoztatásomra? Azt hittem egyértelmű… - ingatom meg fejemet. Nem tudom meddig vagyok képes elmenni azért, hogy az unalmon valóban felülkerekedjen a szórakozás, eddig senki nem feszegette meg ezt a határt, így homály fedi. Talán most jön el a napja, hogy kiderüljön. Oldalasan fordulok, derekamat döntöm az ablakpárkánynak, kékjeim ismét a sötétséget fürkészik. Nem titok. Apró mosollyal sandítok vissza rá, azonban ennyiben hagyom. Az izgalmak még csak most indulnak, ahogy kitör belőlem a nevetés az elém táruló képtől. Nevetés közben fordulok háttal az ablaknak, így szembe kerülök Kendével megint, aki ugyanolyan vidámságról tesz tanúbizonyságot, akárcsak én. Arcom elé tett kezem ujjai közül sandítok le rá, végül szusszanva eresztem le kezemet és csúsztatom zsebembe.
- Szóval őszintén válaszolsz úgyis - rebben meg szemöldököm. - Hányszor vertek át a palánkon, hogy ennyire őszinte vagy? - széles mosolyra húzódnak ajkaim, miközben ellököm magam a párkánytól rázom meg fejemet, nehogy véletlen azt higgye ez a kérdés. Halk nevetést engedek meg magamnak. - Abban biztos vagyok, hogy az én unalmammal is hasonlót csinálna - fúrom ujjaimat tincseim közé, majd indulok tovább a folyosón. Vállam felett pillantok hátra. - Le ne maradj - vágom kezeimet zsebre, hogy komótos, a jól megszokott elnyújtott lépteimmel haladjak tovább.
Hozzászólásai ebben a témában

Reiner Kende
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Elemi mágus, Elsős mestertanonc


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 290
Összes hsz: 602
Írta: 2021. március 4. 22:02 | Link


Műmosolyok, kimért mosolyok, szarkasztikus grimasznak inkább nevezhető vigyorok, bölcs mégis lenéző mosolyok. Ezeket már olyan jól ismeri, hogy végezhetne belőlük. Aztán most a kastélyban frankón egyre másabb és többféle módját érzékeli az érzelmek, leginkább a jókedv kifejezésének. Már csak a legjobb barátaira és navinés haverjaira is elég ránéznie, a különbözőségük totális. Mindannyian többféleképpen mosolygunk. Érezte, miközben másokkal együtt örült, hogy habár nem a végtelenségig, de szabad. Meg sem próbál nem megakadni Mihailon, akinek a mosolyát vagy annak elfedésére tett kísérletet kapja el Kende. Ügyesen és okosan megvallja: nem vette észre elsőre, csak amikor Mihail már másodjára játsza be. Nem kezd vele semmit, csak észreveszi.
 Másfajta kacaja pattan a falakról. - Őszintét mondtam, nem ostobát - néz fel a rellonos prefektusra, aki ellöki magát a párkánytól. Kende imént jobbjára, most baljára helyezi a testsúlyát, ahogy ráérősen irányba fordul. Prímer problémának nem nevezné, hogy igazából se a másikat, se magát nem tudja elképzelni cha-chac-hazni. Egy pillanatig félmosollyal a semmibe mered, majd szürkéskékje rebben. Mihail töri a csendet. Nem rohan utána, ráérősen lépdel a folyosón távolodva a bor szagától és a hülye pletykás festményektől, amiken bár különbözőek az istenek, valahogy mindig ugyanaz az ördög. Pillantása esik a másik hátára. Sztravinszkij nem csak máshogy tud mosolyogni, de szokatlanul karizmatikus. Ez biztos, mint a kurvaélet. A vibeok követik egymást, mire Kende rááll a hullámra, hogy bebootolja valami nem oké a sráccal. Ez így nem igaz. Oké, csak.. franc se tudja. A pulóver zsebéből farzsebébe csúsztatja a telefont, majd pulóvere nyakrészébe kapaszkodva bújik ki belőle. Egyik kezével haját dörzsöli, másikkal a pulóvert hajítja a vállára, amíg a pólót egy rántással teszi magán helyre. Félre biccenti a fejét, megvonja a vállát és megszaporázzá lépteit, majd oldalasan csúszik el a másik mellett a folyosón, amíg lábát be nem feszítve cipője meg nem toppan. Pontosan szembe kerül az elemi teraszra vezető lépcsővel, amit ki nem fog hagyni, ha erre jár. Kérdés nélkül indul meg arra, közben pillant oldalasan hátra Mihailra. Ha lemarad is mindig behozza azt. - Fent van hely előrukkolnod a tánctudásoddal. Mondanám, hogy én is megteszem, de pogózni nehéz tömeg nélkül- hangja szórakozottan cseng, ahogy könnyedén lépdel a jól ismert lépcsőfokokon. Mihail vagy követi, vagy nem.
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyElső emelet