33. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyElső emelet

Oldalak: « 1 2 ... 6 ... 14 15 [16] Le | Téma száljai | Témaleírás
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2021. augusztus 8. 23:43 | Link

Betti

  Hunyorogva nézett körbe és kapta fel gyorsan megint a kacatjait. Sietve tette, mert már nem akarta Bettit fárasztani a bénaságával.
 - Persze, minden rendben. Csak nem figyeltem a lábam elé. - Örült a hírnek, hogy nem úgy kell visszavinnie a könyvét legközelebb a könytárba hogy az darabokban van. Csúnyán néztek volna érte. Nemsokára majd ő is tudni fogja, hogyan oldja meg az ilyesféle ügyes-bajos dolgait. Magához hívhatja, amit elveszettnek vélt. Világíthat a pálcájával, ha már az orra hegyéig sem lát. Egyszerű apróságoknak tűntek az ilyesfajta bűbájok, de Zalán el sem tudta képzelni, milyen lenne ezek nélkül a jövőbeli élete. Szar lehet muglinak lenni - vonta le magában a konklúziót. Muszáj lesz valamikor gyakorolnia bűbájtanra.
 Kezdtek elkalandozni a gondolatai, de valami még ott motoszkált a fejében. Hamar rá is jött, hogy mi zavarta őt. A másik szfinx kérdése az orrabukós malőrje előttről.
 - Hát azt nem nekem kell tudni, hova tetted - a hangjából is ki lehetett találni, hogy miközben beszél, ajka cinkos vigyorra húzódott. Először is kicsit furcsa volt neki, hogy Betti pont a klubhelyiség felől tart valahová, egészen célirányosan. Lehet, hogy csak kényszerből kíséri vissza. Hogy kvittek legyenek és Zalán ne tartsa másnap említésre méltónak, hogy kivel futott össze és merre látta menni. Most már azt sem tartotta kizártnak, hogy a másik füllentett neki, hogy különösebb következmények nélkül megússza ezt az esti sétát - Biztos, hogy létezik egyáltalán az a jelvény, 'Betti a prefektus'? - Talán nem is lehetett látni a halvány fényben, de egy kacsintással jelezte a lánynak, hogyha mégis ez a helyzet, ő nem az az árulkodós típus.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Prefektus Levita, Elsős mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 486
Írta: 2021. augusztus 13. 12:06 | Link

Zalán
Útbaigazítok egy gólyát
Ruha

Ismét segítenék Zalánnak, de mire odaérnék, már össze is kapja a cuccait és feláll. Aggódó tekintettel vizslatom a fiút még addig is, míg visszahúzom kezeimet, melyek reflexből utána lendültek.
- Az megesik - mosolyodom el végül halványan, mikor biztosít róla, hogy jól van. A kastély dísztárgyai igen veszélyesek tudni lenni, mikor az ember egy késői órában már nem figyel oda. Még a festmények is, bár ők másfajta veszélyt jelentenek.
A Reparo bűbáj pont azok egyike, amiket órákig gyakoroltam, hogy jól menjenek. Mert valóban hasznos egy varázsige. Még ha a vizsgában nem is szerepelt, fontosnak tartottam, hogy jól menjen. Ennek hála tudok majd segíteni háztársamnak helyrehozni a szétesett könyvet. A Levitába visszaérve magamtól is felajánlottam volna a segítséget, de azt sem veszem zokon, hogy ő kért meg. Sőt, még örülök is neki, hogy megbízik bennem, rám meri bízni a kötet helyrepofozását. Sokáig én magam sem bíztam a saját mágiámban, de mostanra sikerült elég magabiztossá válnom, kiismerni önmagamat és a pálcámat, a mana természetét. A vadmágiám is szinte teljesen eltűnt, és nagy biztonságot ad, hogy érzem, most már én vagyok kontrolban minden varázserőm felett.
A varázserőmmel ellentétben azonban a mostani helyzetben nem annyira nálam van a kontrol, inkább a szétszórtságom vezet. Érzem, hogy Zalán kezdi elveszteni a hitét abban, hogy valóban egy prefektussal van dolga. Hazugnak néz, ami őszintén megmondva kicsit sem esik jól. Általában mikor este a folyosón vagyok, nem ez a felállás, nem én vagyok kikérdezve.
- Persze, hogy létezik! - Nem emelem fel a hangom, de Zalán érezheti, hogy bosszant a feltevése. A mosoly is eltűnik az arcomról, helyébe pedig rosszalló arckifejezés kerül. - Nem szoktam hazudni - rázom meg a fejem is nyomatékul.
Meg is állok ismét, merthogy közben a Szfinx elé értünk. Ott kezdem el ismét keresni a jelvényt. Kicsit mélyebbre kell nyúlnom nadrágom zsebében, mint előbb tettem, de ujjaim megérzik a jelvényem anyagát. Talán a fiú is hallhatja, hogy apró, megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkaimat, ahogy kihúzom a kék kitűzőt a zsebemből. Fogalmam sem volt, valóban elvesztettem-e, és nem volt kedvem újra eljátszani ezt az esetet mással is, valaki olyannal, aki valóban szabályt szegett esetleg.
- Itt van. - Tenyeremet nyújtom ki Zalán felé, rajta a kék jelvény a kis "P" betűvel. Hangom talán kissé számonkérő, pedig most én voltam az, aki elvesztette a jelvényt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2021. augusztus 16. 20:24 | Link

Betti

- Persze, hogy nem szoktál hazudni, én nem is arra... - Először Zalán azt hitte, hogy nem volt elég egyértelmű a jelzése, hogy őt egyáltalán nem zavarja, ha valaki szabályszegésre adja a fejét egészen addig, amíg őt nem rángatják abba bele. Márpedig Betti nem hogy magával rántotta volna a rosszba, egyenesen segített neki jelvényvillogtatás nélkül is.
 - Úgy értem, hogy nem számít, hogy prefektus vagy-e. Kedves vagy és segítettél. És nem úgy néz ki, mintha prefektusi "muszájból" tennéd mindezt. - Zalán zavarában az orrát kezdte el vakargatni. Ritkán tudta kihozni az embereket a sodrából, elsődlegesen azért, mert egyáltalán nem állt szándékában senkit sem feldühíteni. Néha mégis sikerült. Betti szúrós tekintetétől nem kicsit kezdte kényelmetlenül érezni magát. Hát még amikor előkerült a lány zsebéből az említett kitűző! Tétovázva pislogott, először Betti kezére, majd a barna szempárra. Ajkát összeszorította, nem tudta először mit mondjon. Kínos.
 - Én... Mármint nagyon sajnálom, ne haragudj. - Nyökögte bocsánatkérő hangon, mert látta, hogy ez utóbbi megjegyzésével jobban megbántotta a másikat, mint amikor idősebbnek nézte és tanárnak hitte őt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Prefektus Levita, Elsős mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 486
Írta: 2021. szeptember 18. 12:39 | Link

Zalán
Útbaigazítok egy gólyát
Ruha

Azért elszégyellem magamat mikor kijelenti, kedves vagyok. Durcás arcom és agresszív válaszom valószínűleg megdöntötte már benne ezt a képet. Én támadtam le őt, pedig honnan tudhatta volna, hogy valóban nem hazudok? Megint a szétszórtságom gödrébe estem.
Követem tekintetét a kezemben tartott jelvényre, majd ahogy Zalán fölnéz, én is ránézek. Nem tudom azonban sokáig tartani a szemkontaktust, én is elszégyellem magam. Félrefordítom a fejem, közben pedig hevesen megrázom. Nem neki kell bocsánatot kérnie. Én voltam a hibás és a bunkó is ebben a helyzetben.
- Nem, nem, én sajnálom! Honnan kellett volna tudnod, hogy valóban nem hazudok? - A cipőmre pislogok, úgy beszélek hozzá. Csak akkor nézek fel, mikor utolsó szavaimat már kimondtam. Bocsánatkérő tekintettel bámulok a fiúra. Nem akartam én, hogy rosszul érezte magát, és biztos vagyok benne, hogy ő sem szándékosan sértett meg. Ettől pedig én csak még rosszabbul érzem magam.
- Mit szólnál, ha segítenék helyrehozni a könyvedet kiengesztelésül? - mosolygok rá halványan, hátha az segít a helyzeten. Közben pedig feltűzöm a pólómra a jelvényt. - És megpróbálok többször nem megfelejtkezni a jelvényemről - hajtom le ismét a fejem, ujjaimat tördelve.
Remélem nem az fog Zalánnak megmaradni rólam, mennyire undok módon szóltam rá, vagy az, mennyire feledékeny tudok lenni. Sokkal jobb volna, a segítőkész emberként emlékezne rám, és ez jutna eszébe, ha legközelebb találkozunk. Ennek reményében mászom be a Klubhelyiségbe, ahonnan nem is olyan rég jöttem ki. Mielőtt azonban ismét elrohannék, megállok egy asztal mellett. Ha pedig Zalán rám bízza a szakadt kötetét helyre is hozom neki gyorsan. Egy utolsó bocsánatkérést követően rohanok aztán el, hogy legközelebb már valaki olyanra szóljak rá, aki valóban szabályt szeg, nem csak eltévedt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2021. szeptember 20. 21:36 | Link

Betti

  Látta, hogy Betti gyorsabban kapja el a tekintetét talán még Zalánnál jobban is zavarba jött. - Tudod mit? Nem számít. A lényeg, hogy visszahoztál. Nincsen semmi baj. - mondta a kelleténél megint jobban sietve és hadarva. Arca derűsebb kifejezést öltött, bízató mosolyt küldött a lány felé.
 Szerencséjükre a szfinxnek pár óra leforgása alatt nem támadt kedve újabb rejtvénnyel fárasztani őket, így könnyedén visszajutottak a klubhelyiségükbe. Még csak az hiányzott volna, hogy ott tököljenek percekig a folyosón, karnyújtásnyira az úticéljuktól. Megkönnyebbülten borította le az egyik asztalra keze tartalmát és egy bólintással jelezte csak prefektusának, hogy elfogadja a felajánlott segítséget. A lány parádés könnyedséggel rakta össze ütött-kopott olvasmányát, bár Zalán szemében minden egyes bűbáj lenyűgözőnek hatott, tekintve, hogy ő még alig értett hozzájuk. Sűrű "köszönöm"-ök közepette vette ismét magához a könyvet, majd miután Betti elbúcsúzott tőle, hogy újra tegyen egy kört, levetődött az egyik karosszékbe és ceruzával jegyzetelni kezdett a lapok margóira. Legközelebb, ha ismét odatéved ahhoz a portréhoz, sokkal felkészültebb lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 156
Írta: 2021. október 12. 23:03 | Link


tilosban, meg éjjel is, meg minden.


A mai nap nincs szerencséje: elszakadt a kedvenc öve, az orrán szaladt ki az üdítő, majd az, amit abból a táskájába pakolt, ki is ömlött, így a napja egy jó részét azzal töltötte, hogy gyakorolta a mágiát. A jegyzetek szárogatása igencsak jól ment, csak kicsit pörkölte meg az egyik szélét, amit nem is ért, hogy hogyan sikerült, de elengedte. Az övvel kicsit már több gondja volt, nem is az igazi, mert a szegecsek, amik ott pihentek, nem másztak vissza a helyükre. Azzal majd bíbelődik akkor kézzel, gondolta és ment tovább.
Kilógott a faluba pár dologért, majd rájött, hogy el is ütheti az idejét minden mással, mint az iskolai élet. Utolsó óráját sikerült ellógnia, ami még szebbé teszi, hogy mennyire tesz most mindenre. Mehetnékje van, na. Közelednek pedig a vizsgák, Teddy pedig igazából beletörődött abba, hogy idén már tényleg bukni fog. Még ha tavalyi a jó ég tudja hogyan, mégis sikerült. Mondjuk sok múlt azon, hogy kegyelmes tanárai voltak, azonban az idei anyag, ahogy nézte, sokkal nehezebb. És nemigen akarnak a dolgok a fejébe menni. Már meg van írva a levél "haza", hogy erre kell számítani, épp az is elázott a többi lappal. Majd átmásolja, ezen nem múlik.
Az órájára akkor tekintett, amikor már igencsak azt mutatta, hogy elkésett. Nem mintha félne, nemigen látott eddig ijesztő prefektust, akitől tényleg vigyázzba vágná magát, nem pedig még nagyobb hévvel magyarázna. A takarásban nyomja el a csikket, majd indul befelé, zsebre vágott kezekkel, mintha csak nappal lenne, semmi több. Elnéz balra, jobbra, előre, majd megy tovább. Odabent persze azért kétszer meglesi, merre fordul be, így keveredik totálisan másik helyre, mert amerre mennie kellett volna, ott épp volt valaki. Nem látta, hogy csaj vagy srác, csak hogy nagyon sétál, tehát vélhetően azokat keresi, akik kint lógnak. Vagy épp ő is egy azok közül és menekül valaki elől. Mindegy, ezt nem tudja meg, azt viszont igen, hogy nincs jó helyen. Végül megint hall valakit közeledni, így kész támadni is. Igazából csak lopakodik, míg meg nem látja a sziluettet, ami ismerős így félhomályban is. Mert nem pálcával, csak telefonnal világít, de ezt a hátát bárhol felismeri. Beugrik mellé, arra sem gondolva, hogy ezzel fogja halálra ijeszteni.
- Te mit keresel idekint? - mintha számon kellene kérnie bármiért is, pont neki és pont ugyan azért. - Neked volt egy jelvényed nem olyan rég. Be kellett seggelned a szabályokat, tudom én. Mit fog így mondani a bácsi? - cukkolja azonnal, mint mindig, miért ne hagyná ki. Mert tény és való, mókás, hogy nem olyan rég még  prefektus volt. - Szégyelld magad. Írok is haza, hogy van még egy rebellis punk a családban.
Hozzászólásai ebben a témában



Autumn Rue Danvers
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Másodikos mestertanonc


A Nemes
offline
RPG hsz: 219
Összes hsz: 308
I broke my rules for you
Írta: 2022. február 20. 22:08
| Link

x


Lehet, hogy karácsony óta megfogant bennem a gondolat, hogy esetleg legközelebb én is adok valamit Zalánnak. Még akkor is, ha anya eltűnése óta nem akartam semmilyen eseményt ünnepelni az életemben. Se az állami ünnepeket, se a karácsonyiakat. Nélküle semmi nem volt jó, ő volt a partik lelke, a szeretet, ami ezeket az életeseményeket átlengte. Nélküle ünnepelni egyszerűen helytelen volt. És ha a saját szülenapomról, vagy Winteréről vagy Summeréről volt szó, továbbra is tartottam. De Zalán… Zalán más volt.
Szóval nyitott szemmel jártam, és a szülinapja előtt egy hónappal megvettem az ajándékát. Már csak azt kellett kiderítenem mikor tartja. Well… az nem alakult épp a legszebben, de kiderült. Egy ideig ültem is felette, hogy fog az kinézni, ha Valentin-napon ajándékot adok neki, de ha őszinte akartam lenni magammal, ilyen pletykák valószínűleg már alapjáraton is terjedtek. Az igazság meg csak ránk tartozott, senki másra.
Így történt, hogy végül egy csomaggal a kezemben, a falnak dőlve vártam a bűbájtan terem előtt. Mivel nem volt első órám, így egészen frissen ültem be az ablakpárkányra, és előhúztam az aktuális olvasmányom. Olyannyira belemélyedtem a legendás lények anatómiájába, hogy még arra se figyeltem fel, hogy a diákok elkezdtek kijönni a helyiségből.
Utoljára módosította:Autumn Rue Danvers, 2022. február 20. 22:29 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2022. február 21. 00:53 | Link

Autumn


Ez a hétfő a szokásosnál is jobban megviselte. Kornélnak legalább húsz percig kellett könyörögnie, hogy kimásszon az ágyból és lemenjenek reggelizni. Leírhatatlanul fáradt volt és ezt sokan láthatták rajta, mert alig mertek hozzá szólni. Még bűbájtanon is nyugton hagyták. Egyértelmű volt, hogyha kipihenten nem képes tüzet csiholni a pálcájából, akkor félálomban ez esélytelen próbálkozás.
 Pedig tudta, hogy a mai nap több okból is mulatságosnak ígérkezik. Már a nagyteremben megcsapta az orrát a virágok bódító illata és mintha a diákok is kicsit izgatottabban fészkelődtek volna a helyükön. Bár nem neki szóltak ezek a dolgok, és ő ezzel tisztában is volt, tetszett neki mindig is, hogy a szülinapján nem csak ő szokott ünnepelni. Délután tervezte, hogy felmegy a bagolyházba a csomagjáért, amit a családja küldött. Utána pedig elmennek Kornéliával a konyhába, megkérni a manókat, hogy csináljanak nekik egy adag sós-karamellás kekszet, mert már régóta beszélték, hogy meg kéne ezt ejteni.
 A tervek ellenére most kábán és álmatagon lépett ki a bűbájtan teremből. Majdnem elkerülte a figyelmét, hogy Rue ott van, csak az orra vezette vissza az ablak elé, mert megérezte azt a jellegzetes illatot.
 Szemét dörzsölte, mintha ez segítene azon, hogy éberebb ábrázata legyen. Lassan, szó nélkül húzódott Autumn mellé és kezdte felmérni, mit olvas annyira elmélyülten. Homloka aztán a lány vállának ütődött, mint egy nyűgös kisgyereknek, ha nem tetszik neki valami.
 - Nem akarjuk ellógni ezt a napot? - motyogta reményvesztetten. Csak viccelni próbált, hisz pontosan tudta, hogy Rue-ban prefektus révén meg sem fordulhat ez az ötlet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Autumn Rue Danvers
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Másodikos mestertanonc


A Nemes
offline
RPG hsz: 219
Összes hsz: 308
I broke my rules for you
Írta: 2022. február 21. 01:17
| Link

x


Tudom, hogy mindenki elunná magát a könyvön, amit épp a kezemben tartottam. A legtöbb gyerek amúgy is minden könyvön bealudna, szóval amúgy is egy csodabogár vagyok. De ha ebbe belenézne valaki, valószínűleg elképzelné, hogy az egyik sátáni áldozásomhoz kutatok éppen. Főleg az ábrákkal. És ameddig mindenki megijedne, ha ilyesmivel találkozna, addig nekem van egy barátom, aki még oda is jön - ezzel teljesen meg is rémítve. Testem összerezzen a hirtelen érintésre, de aztán gyorsan elernyednek izmaim. Lassan becsuktam az ölemben tartott könyvet, és óvatosan elhelyeztem magam mellett.
- Hát... - akadtam meg. Igazából nem kéne. Egyrészt így is le volt maradva a legtöbb tantárgyból, nem kellene még jobban lehúznia magát. Másrészt nekem is részt kellett vennem egy fontos órán. De közben meg tudtam, hogy születésnapja van. És ha ezen a napon szomorú az ember, az sosem jó.
- Inkább csak bontsd ki - nyúltam a mellettem heverő csomagért, és a kezébe nyomtam. - Boldog szülinapot - mosolyogtam rá, és egy puszit nyomtam az arcára. Így, hogy fent ültem az ablakban, nem is volt olyan nehéz elérnem. Talán mindig fel kéne másznom valami magasra, ha a közelében vagyok.
- Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy melyik részét szereted a sportnak, de azt tudom, hogy nem az egyszerű kviddicset, szóval remélem ezzel nem lövök nagyon mellé - magyarázkodtam. Kicsit olyan voltam ettől, mint régen. Nem olyan határozott, kissé esendő. Tényleg kezdtek lebomlani a belső falaim, még ha csak láthatatlanul is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2022. február 21. 02:14 | Link

Autumn

Egyik lábáról a másikra nehezedett, Autumn pedig érezhette, hogy őt is lenyomhatja kissé Zalán súlya. Tudott volna most aludni egy jót. De mikor volt utoljára olyan...?
 Egyik szemét résnyire nyitotta, amikor valamit próbáltak a kezébe adni. Homloka ráncba szaladt, fejét felemelte és értetlenül kezdte méregetni a lány vonásait. A bál óta valahogy sokkal természetesebbnek hatott neki, ha a közelében lehetett. Persze ez nem jelentette azt, hogy a szíve nyugodtabban vert volna. Épp ellenkezőleg. Talán pont ezért csinálta. Ha hozzá érhetett, az adrenalin ha csak árnyalatnyit is, de felszabadult benne. És azt már talán mindketten tudhatták, hogy Zalán ezért élt.
 - Ezt meg tudnám szokni - mondta alig hallhatóan, amikor puszit adtak neki. Néma nevetése forró leheletként hagyta el ajkait, még mielőtt lepillantott volna a kezében lévő csomagra.
 - Autumn, ha ez megint valami jóslástan könyv lesz és ezzel akarod a tudomásomra adni, hogy nem tanulok eleget... - kezdte, miután felmérte a formájából, hogy minden bizonnyal olvasnivalóról van szó. A mondatot nem fejezte be, csak mosolygott az ötleten. Mert egyébként vicces lett volna.
 A lány magyarázata hallatán egészen kíváncsi lett, így ujjai egyből tépni kezdték a csomagolást. A borítót szinte azonnal felismerte. Még Nekeresden, az egyik sportüzletben lapozta fel nagy beleéléssel és remélte, hogy minél több dologra emlékezni fog belőle, mert aznap már elköltötte minden zsebpénzét Dominikkal, így nem tudta megvenni.
 Elámulva váltogatta pillantását barátja és az ajándéka között.
 - De hát... Mármint azt hittem, hogy nem vagy oda ezért a napért - mondta zavartan az orrát vakargatva. Pofátlanul belelapozott a könyvbe és tudásra éhesen kezdte olvasni a szövegrészletet, ami elé került. Amikor észbekapott, újra odahajolt Autumn-hoz. Kezével óvatosan a lány állához közelített, egyfajta tesztként, hogyha ezzel nincs gondja, akkor talán ő is megengedhet magának egy arcrapuszit.
 - Azt akartam mondani, hogy köszönöm. - jegyezte meg kissé rekedten, amikor visszahúzódott. - Szent szalamandra. Ezt nem teheted velem. Most egész nap ezt akarom majd olvasni. Mi lenne, ha beteget jelentenék mára? Az arc már megvan hozzá, nem? - kérdezte a karikás szemeire mutatva.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. február 21. 02:20 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Autumn Rue Danvers
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Másodikos mestertanonc


A Nemes
offline
RPG hsz: 219
Összes hsz: 308
I broke my rules for you
Írta: 2022. február 21. 08:25
| Link

x


Elmosolyodtam a megjegyzésen, de nem vettem komolyan. Ahogy sose szoktam az ilyesmit. Abszurd ötletnek tűnt, minden nap puszit kapjon, nincs mindig szülinapja.
- Azért azt nem mondom, hogy eleget tanulsz
- emelte meg mutatóujját, hogy leszögezze a tényt. Ha fele annyi időt szánna tanulásra, mint amennyit az égben tölt, biztos, hogy nem csak az alap varázslatok mennének neki. - De nem az. Esküszöm - vigyorogtam. Néztem, ahogy a szerencsétlen csomagolópapír szétszakad Zalán keze nyomán, és izgatottan vizsgáltam a fiú minden arcrezdülését. Régen volt, hogy utoljára ajándékot adtam, talán már a szabályait se ismerem rendesen.
- Tetszik? - kérdeztem rá, és beharaptam alsó ajkam, hogy visszafojtsam az örömöt, amit a siker okozott. Egyértelmű volt, hogy a Seprűtechnikai gyakorlatok haladóknak még nem volt a könyvespolcán.
- A Valentin-napot nem szeretem. De a születésnapod az más téma
- vontam meg a vállamat egyszerűen. Igen, ezt a tényt magamban is le kellett meccselnem, de végre jó barát akartam lenni. Zalán mindig csak adott, most én akartam egy kicsit.
- Szerintem tényleg nagyon tehetséges vagy ebben Zalán, szóval remélem, hogy ez a könyv majd ösztönöz arra, hogy tovább lépj, és már ne csak magadba röp... - magyarázatom azonnal elhalt, ahogy megéreztem ujjait a bőrömön. Nem húzódtam el, szimplán csak belefagytam az érintésbe. Olyan lágy volt, egyáltalán nem követelőző. Nem olyan, mint Zackké volt. Egyáltalán miért vele hasonlítom össze? Ennek semmi értelme, Autumn Rue.
- Szívesen - bólintottam két apró, zavart pislogás után. Ujjam hegyével hátra tűrtem egy hajtincset, hogy leplezzem mennyire nem tudom mit kezdjek a szituációval.
- Az igazat megvallva tényleg aludnod kéne
- néztem aggódva Zalán arcára. - Nem segített a tea? - tereltem a témát. Nem tudtam választ adni. Legyek cinkostárs a szülinapján, vagy végezzem el a dolgaimat, ahogy szoktam. - Beszéltél Oláh proffal?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2022. február 21. 09:09 | Link

Autumn

Lelkesen bólogatott, mert ha eddig nem látszott volna rajta, tényleg nagyon tetszett neki az ajándék.
 - Sajnos a két dolog együtt jár - vont vállat egy bocsánatkérő szemrebbenés mellett, majd megint elvigyorodott. - De egyértelmű, hogy a szülinapom fontosabb. Azt sem tudom, a tiéd mikor van - vallotta be kisvártatva.
 - Azt mondod, itt lenne az ideje versenyezni? - tanakodott hangosan, észre sem véve, hogy zavarba hozta Autumn-ot az apró gesztussal. - De akkor tudod, hogy ez mit jelent. El kell jönnöd szurkolni. Anélkül képtelenség, hogy sikerüljön.
 Letette a könyvét a lányéra, hogy kezével a párkányra támaszkodhasson. Óvatosan körbenézett a folyosón, remélve, hogy ez a téma senkinek nem jut a fülébe. Még mindig iszonyatosan szégyellte. Visszafordult Rue-hoz.
 - Én megpróbáltam. Azt a teát is, amit javasoltál, de nem működik. Én... - elakadt, mert ötlete sem volt arra vonatkozóan, mit válaszoljon. Vagy hogy mi legyen a következő lépése. - Ezek nem látomások. Oláh bá' semmit nem tudna csinálni vele. - Ezt a kijelentését még ő maga sem hitte el. - Talán szólok Keserűnek. Ha más még nem szólt neki. Mondjuk úgy, hogy ha én nem tudok aludni, akkor a háztársaim sem - tört elő a vallomás egy fájdalmas grimasz kíséretében.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Autumn Rue Danvers
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Másodikos mestertanonc


A Nemes
offline
RPG hsz: 219
Összes hsz: 308
I broke my rules for you
Írta: 2022. február 21. 09:35
| Link

x


Mosolyogva bólintottam a szavakra, majd megráztam a fejem. - Nem fontos, én nem szoktam ünnepelni - legyintettem. Minél később tudja meg, nekem annál jobb. Zalánból kinéztem, hogy akaratom ellenére is meglep valamivel, mint ahogy karácsonykor is tette. Habár annak nagyon örültem, főleg egy olyan zűrös este után, azért nem szerettem volna, ha ebből rendszert csinálunk.
- Valahogy sejtettem. Ha megígéred, hogy nem töröd össze magad, akkor el is megyek
- húztam féloldalas mosolyra a számat. Legutóbb amikor kimentem a kviddicspályára, az nem sült ki a legjobban. De csak azért, mert hagytam magam rávenni a repülésre. Ilyen nem lesz több. És amíg tőlem távol maradnak a seprűk, addig talán másnak se lesz baja. - De komolyan, gondold át. Sok benned a lehetőség. És szereted is csinálni - fordultam kissé oldalasan felé, egyik lábamat felhúzva elfektetve a könyveken, másikat azon keresztezve.
Minél jobban megnéztem az arcát, annál jobban viszolyogtam a képtől. Nagy karikák, fehér bőr, gyötrődő ráncok. - Honnan tudod, hogy nem látomások, ha meg sem kérdezed? - korholtam azonnal. Hirtelen már nem is számított olyan nagyon, hogy milyen nap van. Azt akartam, hogy jól legyen. - Zalán, mióta tartanak ezek a rémálmok? - kérdeztem. Hangom szinte majdnem suttogássá szelídült, hiszen láttam rajta mennyire feszeng a téma súlya alatt. Lehet nem lenne legjobb, ha kikiáltanám égre földre, milyen rosszul van. - Lehet, hogy Keserű már nem tud segíteni. Talán menj el a gyengélkedőre - javasoltam közelebb hajolva. - Ha már amúgy is lógni akarsz, elkísérlek. Prefektusi kötelességem - vontam meg a vállamat játékosan, mintegy elütve a téma élét.
Utoljára módosította:Autumn Rue Danvers, 2022. február 24. 23:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2022. február 21. 09:58 | Link

Autumn


Egyik szemöldöke a magasba szökött, olyan "ne csináld már" nézéssel párosítva. Előbb vagy utóbb úgyis kiszedi belőle. Ha minden kötél szakad, megkérdezi valamelyik testvérét. Valószínűleg Summert. Winter inkább maradjon csendben.
 - Nemhogy nem fogom összetörni magam, meg fogom nyerni - kisugárzása ha egy pillanat erejéig is, de végtelen magabiztosságot tükrözött. - Oké. Úgy is tavasszal kezdődik az új szezon. Megnézem, melyik futamra tudnék nevezni.
 Magába fojtotta a fáradt sóhajt, nehogy Autumn bunkóságnak értelmezze. Témánál voltak megint.
 - Mert ha valakivel olyasmi történne, amit én látok mindig, akkor... Nem szabad, hogy igaz legyen. Oké? - Alsó ajkába harapott és a cipője orrát kezdte bámulni. Fáradtan homorította a hátát és nyújtózkodott, amíg a párkánynak támaszkodott.
 - Nem tudom. Talán öt éve. Csak az elején nem volt ilyen gyakori, mint most. - még mindig nem nézett fel. Könnyebb volt most így őszintének lenni. Amíg meg nem hallotta a "gyengélkedő" szót.
 Hirtelenjében kihúzta magát és ellépett Autumn-tól. Kezével a táskája szíjára szorított, mint mindig, ha kényelmetlenül érzi magát.
 - Ki van zárva. Oda nem akarok - mondta tömören. Ha nem Rue-ról lett volna szó, simán elviharzott volna a következő tanórájára, de ezt vele mégsem volt pofája eljátszani.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. február 21. 09:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Autumn Rue Danvers
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Másodikos mestertanonc


A Nemes
offline
RPG hsz: 219
Összes hsz: 308
I broke my rules for you
Írta: 2022. február 24. 23:53
| Link

x


Egészen felvidultam, hogy egy kicsit tudtam hatni Zalánra. Nem szoktam neki elárulni, de néha látom, amint hajnalban, vagy éppen takarodó után még kint van a pályán, és gyakorol. Fogalmam sincs mit élvez a repülésben ilyen nagyon, de az biztos, hogy nem miattam fogja abbahagyni az egyetlen dolgot, ami egy kicsit kikapcsolja.
- Jó, de a jóslatok azért vannak, hogy az ember megállíthassa őket. Figyelni kell a belső hangra, és akkor meg tudod oldani, én tudom. Csak... ne ignoráld, mert attól rosszabb - javasoltam. Szerettem ezeket bújni, mert sokszor tudni akartam mi fog következni a jövőben. Egy idő óta már nem vagyok olyan kíváncsi, de a hobbimként még maradt a téma. Épp ezért tudtam mivel jár, ha valaki figyelmen kívül hagyja a jóslatokat. Főleg a rosszakat. A történelem a bizonyíték mennyire oktalan tud lenni az emberiség.
A válasz hallatán elhúztam a szám sarkát. Hosszú idő. Egy átlagos rémálom semmiképpen nem tart ennyi ideig. Pláne nem kezdődik akkor, amikor az ember még csak tíz éves, ahhoz ez túl komoly. Vagy legalábbis annak hangzik, merthogy továbbra se tudtam pontosan mi veri fel minden éjszaka a levita tornyát.
- Jó, akkor nem megyünk - visszakoztam én is rögtön, és egyik kezemet a fiú felé nyújtottam. Eredetileg megnyugtatón megsimítottam volna, de túl távol volt, így csak ez az alternatíva maradt. Ha akarta, megfoghatta. Ha nem, csak szimplán leeresztettem az ölembe. - Csak egy ötlet volt. Viszont akkor el kell menned órára - vontam meg a vállam játékosan. - Milyen órád lesz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2022. február 27. 19:13 | Link

Autumn

Borongós tekintetének fátyla mögül helyenként nevetés sugara készült feltörni egy cinikus vigyorral az élen.
 - Mondd csak, ugyanaz tartja nekünk a jóslástan órákat? - keze lazítani kezdett a táska pántján és ujjai zongorajátékba kezdtek, miközben azon morfondírozott, vajon Rue tisztában van-e azzal, mit mondott. - A jóslat azért létezik, hogy elhitesse veled, hogy kézben tarthatod a jövődet. Ami nem teljesül be, az nem több képzelgésnél és álmoknál. Vagy ami még rosszabb: tévképzeteknél.
 Elnézett Autumn mellett, egyenesen ki az ablakon. A kastély egyik bástyája nagyban kitakarta a látképet, de amire szüksége volt, az így is tisztán látszott. A felhőkkel tűzdelt égbolt játékosan mutatta a napnak hol egyik, hol másik csücskét. De egyszer sem a teljes képet. Mégis tudta, hogy az égitest ott van, teljes egészében létezik. Még ő lenne az ostoba, ha tagadni akarná. Vajon most melyik az az vélemény, amivel rosszabbul járna? Ha nem venne továbbra sem tudomást róla és tovább keserítené a mindennapjait? Vagy ha hagyná, hogy egy gyógyító kimondja, hogy gond van a fejével?
 Csak hosszas merengés után vette észre, hogy Autumn felé nyújtotta a kezét. Reflexből fogott rá, de nem talált magyarázatot arra, Rue miért keresi ilyen gyakran az érintését. Mi változott meg? Érdemes egyáltalán ezen agyalnia? Ez kéne, hogy legyen a normális, nem? Hogy bíznak egymásban.
 - Őszintén szólva... nem tudom, mi mást lehet vele csinálni - ismerte be halkan, ahogyan visszalépett az ablakhoz. - Csak annyit, hogy megválogatom, kinek beszélek róla. Nem akarom, hogy más is azt mondja, amit anyámék. Hidd el Autumn, hogy van rosszabb annál, hogy nem tudok aludni.
 "Zalán nem repül többet."
 - Rá kell jönnöm, pontosan mi ez anélkül, hogy fennállna a veszélye, hogy őrültnek mondjanak, vagy hogy elvegyék a seprűmet.
 A lány utóbbi kérdésére hirtelen nem is tudta a választ. Csak az járt a fejében, hogy Autumn-nak egyvalamiben igaza volt: nem ignorálhatja teljesen. Muszáj lesz megértenie, miért történik ez vele. A lábfeje ösztönből a könyvtár irányába fordult, de mielőtt elindult volna, még észbekapott.
 - Ööö. Azt hiszem mágiatörténet - mondta lassan, de szavai nélkülöztek mindennemű szándékot azzal kapcsolatban, hogy meg is kívánna jelenni az órán. Kérlelőn nézett a másikra, hogy megértesse vele, ezt most fontosabbnak érzi, mint vegetálni a sarokban egy tanórán.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. február 27. 19:14 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Autumn Rue Danvers
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Másodikos mestertanonc


A Nemes
offline
RPG hsz: 219
Összes hsz: 308
I broke my rules for you
Írta: 2022. március 2. 22:52
| Link

x


Összeráncoltam a szemöldökömet a kérdés hallatán. Hogy jött ez most ide? Aztán leesett. Ahogy az is kezdett kirajzolódni Zalán miért nem szereti a jóslástant. Ha olyat mondanak neki, hogy a jövője előre meg van írva, ő meg akár fejre is állhat, akkor se tudja módosítani, a kis levitás szíve azonnal szorongani kezd. Az enyém is azt tenné.
- Hát, nekem csak egy éve tartja Oláh professzor. Sullivan nem mondott sose ilyeneket, mert mindenki a saját életének az ura. Persze erre vannak behatással más emberek, és pontosan ezért működik a pillangó hatás is. Ha valaki egy ponton tesz valamit, akár csak elhagy egy cetlit az utcán, az a jövőben akár olyan következményekkel is járhat, mint a mágusvilág leleplezése, mert a sok kis lépés egymásra fog hatni - mutogattam egy képzeletbeli idősávon magam előtt előre hátra, hogy könnyebben érthető legyen. Aztán összeráncoltam a szemöldökömet, és ledobva a karjaim egy félmosollyal Zalánra néztem. - De ez téged egyáltalán nem érdekel. Meg nem is tartozik a témához - jelentettem ki.
Habár én nyújtottam ki a kezemet előre, mégis furcsa volt, mikor végül belecsúsztatta sajátját. Melegség áradt szét a bensőmben, és jóleső megkönnyebbülés. Fene tudja honnan jöttek ezek az érzések.
Szomorúan hallgattam a mondandóját. Vannak rosszabb dolgok, minthogy nem tud aludni az ember. Egy eltűnt anya, egy széthullott család és egy süllyedő vállalkozás. Elmélázva néztem összefont kezeink, míg meg nem hallottam a szót. Rámeredtem, rosszat sejtve.
- A seprűdet? Azt ne mond, hogy ez az egész a repülésről szól
- ingattam meg a fejem. - Nem tarthatod titokban az évek óta tartó rémálmaidat csak azért, mert félsz, hogy egy pár hétre eltiltanak a seprűdtől - néztem rá értetlenül. Nem lehet ennyi az indok. Mit nem veszek észre?
- Ágoston prof hiányolni fog, ha nem mész be
- intettem óva azonnal. Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg engem is előszednek, mint prefektusok mintagyöngyét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2022. március 3. 00:58 | Link

Autumn

Szemei végigkísérték Autumn kezét, ahogy magyarázat közben gesztikulált. Lassan ébredt benne a felismerés, hogy a lánynak tényleg más ismeretei voltak a szóban forgó mágiaágról. Tréfának szánta csupán, de rengeteg gondolat ébredt benne ennek hallatán. Szinte már beszélgetni akart róla. Szinte.
 Szemét forgatta, de nem engedte el a másikat. Lassan mérte végig Rue-t, ahogy a kezüket bámulja. Kíváncsi volt, mi járhat a fejében.
 Határozottan vett levegőt, mert érezte, hogy Autumn nem érti őt. Honnan is érthetné... fogalma sincs, mit látott. Persze, hogy a repülésről szól az egész. Mi a gond ezzel?
 Ajkát beharapta, a levegő a tüdejében rekedt. Szemmel láthatóan küzdött magában. Sokat mondott el, túl sokat. Pedig bízik ebben a lányban. Tudat alatt mégis félt. Az még hagyján, hogy egy gyógyító buggyantnak hinné őt, de Autumn? Ő nem gondolhatja róla ezt. Dolgozott benne a lelkiismeret, hogy őszinte legyen, de a határnál a kétségek kíméletlenül kigáncsolták őt.
 - Nem csak pár hétről van szó - motyogta az orra alatt. Ujjai kibontakoztak a fogásból, de most nem hátrált. Ettől függetlenül nem szándékozott most többet mondani. Ezt az arcára telepedett komoly vonások is hangsúlyozni próbálták.
 - Igazad van - sóhajtotta végül. Nem a vizsgaidőszak küszöbén kéne elkezdeni lógni az órákról.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. március 3. 00:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Autumn Rue Danvers
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Másodikos mestertanonc


A Nemes
offline
RPG hsz: 219
Összes hsz: 308
I broke my rules for you
Írta: 2022. március 3. 22:48
| Link

x


Mind a ketten elvesztünk a gondolatok hullámában. Éreztem, ahogy egyre távolabb sodródunk, mind a ketten a saját örvényünkbe, de csak akkor fogtam fel, mikor Zalán elengedte a kezem. Hirtelen olyan magányos lett, így összefontam az ölemben a másikkal.
A szavak öntudatlanul kezdték elhagyni ajkainkat, mert hiába zártuk le az előző témát, már ott volt agyunk minden kis zugában. Zizegett, mintha csak akarná hívni az amúgy is feszült figyelmünk. Szerettem volna mindent tudni a levitás álmairól, segíteni neki, de közben tudtam, hogy nem  kérdezgethetem. Az nem lenne fair, hiszen én mit osztottam meg vele? A jóslástan tankönyveim?
Hirtelen ötlettől vezérelve újra a csomagért nyúltam magam mellett, és mintha csak újra fel akarnám köszönteni Zalán felé nyújtottam.
- Valami még van ott a könyvön kívül - jegyeztem meg. - Egy kis apróság - vallottam meg, és lábamat kinyújtva lecsusszantam a párkányról. Lassan ideje volt elindulni. Csak... mégse akartam így otthagyni.
- Este én ügyelek, szóval amúgy se lenne lehetőségem már hazamenni. Gyere le kilenckor a konyhába - mosolyogtam fel halványan a fiúra, amint számára is kiderült a másik ajándékom. - Kivéve persze ha nagy szülinapi ünneplést terveztél. Vagy valentin-napi meglepetést az egyik évfolyamtársaddal - vontam fel játékosan a szemöldököm. Hiába hitte mindenki, hogy csak magamra figyelek, láttam én Zalán kikkel lóg. És arra a barna kiscsajra is, aki epekedőn néz felé, amikor megpillantja a fiút.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2022. március 4. 20:19 | Link

Autumn

  Odébb lépett, hogy Rue-nak legyen helye lemászni a párkányról és ugyanazzal a lendülettel kíváncsian kapott a csomagolás után. Nem gondolta, hogy van még benne valami. Fáradt szemei felcsillantak és elterülő vigyorral hallgatta, ahogy a másik felvázolja a lehetséges esti programot.
 - Hihetetlen vagy - nevetett az orra alatt, ahogy ujjai játszadozni kezdtek a forrócsoki tasakjának a sarkával.
 - Nem, nem terveztem... - homloka ráncba szaladt az utóbbi mondat hallatán - egyiket sem. Mégis kivel kéne ünnepelnem azt? - hangjában gyanú és értetlenség elegyedett, úgy nézett fel a lányra. Sosem merült fel benne, hogy neki valaha ünnepelnie kéne a Valentin napot... nos, valakivel. Még csak tippjei sem voltak, ellenben Rue pont úgy pislogott, mintha neki lenne kész válasza erre.
 - Ne nézz már így rám - fordította el a fejét zavarában, kínos mosollyal a szája sarkában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Autumn Rue Danvers
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Másodikos mestertanonc


A Nemes
offline
RPG hsz: 219
Összes hsz: 308
I broke my rules for you
Írta: 2022. március 4. 20:58
| Link

x


Láttam, hogy örül neki, még ha kis semmiségnek is tűnt eleinte. A boltos is furcsán méregetett, amikor vettem. Gondolom egy sátánistától nem azt szokták meg, hogy forrócsoki port vásárolgat hétköznap. De amíg Zalán boldog volt tőle, engem se zavart. Amióta kiállt mellettem a bál estéjén valahogy én is könnyebben engedem a pillantásokat.
Rejtett mosollyal az ajkamban néztem fel Zalánra, miközben hátranyúltam a saját könyvemért. - Hát tudod többször is láttam egy barna hajú lányt, amint les. Téged... hogy is mondjam... csodálattal - magyaráztam lassan, mintha csak ki akarnám nyújtani a levitás összes szenvedésének pillanatát. - engem pedig mérhetetlen dühvel és féltékenységgel - jegyeztem meg jelentőségteljesen. Nem azt mondom, hogy megijesztett a lányka, de néha egészen zavarba jöttem a tekintetétől.
- Lehet örülne neki, ha elhívnád valahova. Voltam már az ő helyében, tudom mennyit tud jelenteni, ha nem néznek át az emberen - vontam meg a vállamat, de tekintetem inkább a könyv címének betűit mustrálták. Igen, több srácért is odavoltam már. Zacket olyan két évig figyeltem távolról, míg oda nem jött egyszer. Persze csak titkon, véletlenül se olyan látványosan, mint ahogy a másik teszi. De az egy egészen más történet volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2022. március 4. 21:12 | Link

Autumn

Egy pillanat alatt a másik előtt termett és visszafojtott nevetéssel próbálta Autumn szája elé emelni mutatóujját, hogy lepisszeghesse a piszkálódását. Ekkora sületlenséget is régen hallott tőle.
 Jókedve alábbhagyott egy árnyalatnyit, amikor Rue vonásai megkomolyodtak kissé.
 - Nem tudom, kiről beszélsz - hárította makacsul a feltételezést, pedig érezte, hogy Mankára szűkült a kör. A bál óta rendszeresen próbálta leszólítani őt, de Zalán mindig valami tanulnivalóra hivatkozva kibújt a beszélgetések alól.
 - Nehéz elképzelni, hogy Autumn Rue Danvers epekedjen egy srác után. - Komolyan gondolta. Volt valaha Autumn-nak olyan oldala, amelyik szerelmes volt? Zalán szemei elkerekedtek, mert rájött, hogy ez nagyon bántón hangozhatott a másiknak. - Mármint nem úgy értettem, hanem hogy olyannak tűntél mindig is, aki... - elnyújtotta a szót, hogy legyen ideje kigondolni, hogyan érdemes folytatnia - mint aki...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Autumn Rue Danvers
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Másodikos mestertanonc


A Nemes
offline
RPG hsz: 219
Összes hsz: 308
I broke my rules for you
Írta: 2022. március 4. 21:47
| Link

x


Nevetek a csitítgatásán, szórakoztat a zavara, és hogy minden erejével azon van, hogy tagadja az állításaimat. Hirtelen olyan vagyok, mint régen. Életvidám, boldog. Szinte szégyellem, de ez a pillanat jobban esett, mint bármelyik családdal töltött pillanat az elmúlt két évben.
És témánál voltunk. Nem szándékoztam mélyen belemenni a történtekbe, és véletlenül se akartam Zacket Zalánhoz hasonlítani. Szimplán csak a gyermeteg crush volt hasonló. - Aki? - vontam fel a szemöldökömet, de az ajkamon játszó mosoly biztosította a fiút, hogy nincs ebben semmi sértő. Megingattam a fejem, hogy jelezzem, igazából nem várok választ, csak továbbra is ugratom, ahogy eddig is.
- Régi história, és nem alakult jól a vége. Megtanultam, hogy a látszat és a valóság mennyire különbözik - vontam meg a vállamat, mintha egyáltalán nem zavarna a téma, pedig nagyon is feszélyezett. A testem egy hajszálnyit megfeszült, és komoly erőfeszítésbe telt, hogy a hangom olyan maradjon, mint eddig.
- Akkor este a konyhában? - váltottam inkább témát, és magam elé tartva a könyvet összefűztem a karjaim, mondhatni menetre készen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 802
Írta: 2022. március 4. 22:36 | Link

Autumn

Ajkát félve beharapta, nem merte befejezni a mondatot. Szó sem volt arról, hogy Autumn és a romantika szó távolinak tűnnek egymástól. Csupán megközelíthetetlennek látszott. Túlságosan zárkózott. Magányba burkolózó. Elérhetetlen.
 A sors fintora, hogy ezek a jelzők akkor öltöttek testet a gondolatai között, amikor teljesen máshogy viselkedett. Hiszen itt a bizonyíték, hogy tud ő önfeledten szórakozni. És még csak különösebb ok sem kell hozzá.
 - Nem tudom, ki az, aki ujjat mert húzni veled, de nem lettem volna a helyében - jegyezte meg elmerengve. Nem ismerte a részleteket, de lehet, hogy jobb is így. Valamiért a gondolat, hogy valaki Autumn mellett van, elakasztotta a levegőt a tüdejében. Mintha a kezét is kicsit nyirkosabbnak érezte volna.
 - Persze - lehelte bambán a választ, majd lábai automatikusan elindultak a mágiatörténet terem felé. Kezében pedig úgy szorongatta az ajándékát, mintha a legnagyobb kincsre tett volna szert Bagolykövön.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkasházy Rudolf
Házvezető Eridon, Tanár, Bogolyfalvi lakos


Pertner a könytösben
offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 356
Írta: 2022. augusztus 3. 05:21 | Link

Rashmi

Nem azt mondom, hogy én vagyok a legfittebb éjjeli őr ma, de hát nem is volt tervben, hogy jövök. Reményi kollegina azonban sikeresen megfázott, amit olyan lelkesedéssel közölt, két nagyon vicces tüsszentés között, hogy nem mondhattam nemet arra, hogy bejövök ma helyette. Tényleg betegnek látszott, így elővigyázatosságból azt javasolták, hogy a Reményi család ma inkább otthon ápolja a meghűlt anyukát, majd végignéztek a tanárin, hogy ki lehetne alkalmas helyettesíteni. Az megvan ugye, hogy amikor nem akarsz felelni, akkor a papírjaidba veted bele magad, mint aki éppen egy érdekes szakaszt talált, amit akkor feltétlenül el kell olvasnia? Vagy éppen a padló fájának erezetét csodálod, hiszen rá kell jönnöd, hogy ennyire tökéleteset még sosem láttál? Igen, én pontosan ebben a pózban voltam, amikor kiválasztott lettem. Csakhogy, én tényleg dolgoztam. Éppen az új szabadalmi eljárásrendet tanulmányoztam, erre tessék, a vezetőség sunyulásnak hitte, és most itt vagyok. Nem mintha ezzel baj lenne, csak akkor aludtam volna eleget.
Egy nagyobb bögre teával sétálok nyugodtan, mert hát ugye ma éjjel mégis mi történhetne, ráfordulok a vígadó freskókra, és igen, máris látom, hogy mi az, amiben biztos voltam, hogy nem eshet meg. A saját vérem árul el. Hát így kell bánni egy szerető apával, akinek tényleg nincsenek nagy vágyai. Egy házkupa, a dicsőség, és esetleg egy kicsivel puhább vaj reggelinél. Lassan sétálok felé, és amikor már nem tud elmenekülni, nyilván a pálcám egy pillanat alatt megállítaná, akkor szólalok csak meg.
- Jó estét. A kisasszony Várffy vagy Zámbori tanár úr rajongója?
Mert hát ugye mind tudjuk, hogy van az a lista, a "jó tanárok, akikkel rosszalkodnánk", és ez valahogy minden évben elkészül és napvilágot lát, és minden évben Várffy az első, tini szíveket remegtető egyed.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rashmi Kaur
Diák Eridon, Elsős diák


Indiánlány | IndiGO
offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 23
Írta: 2022. augusztus 3. 13:43 | Link

A legnagyobb nagy főnix
⁺✧。゚・*.★━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━


Hogy mi a fenéért is szöktem ki ma este? Igazából én sem tudom. Az a helyzet, hogy nem tudtam aludni. Forgolódtam az ágyban és idegesített az a következő bájitaltan óra. Igen, igen, közhelyesnek tűnik, hogy poooont a bájitaltan. Ha tudtam volna, hogy mi lesz ma este, valószínűleg felröhögtem volna a gondolatra, de valahogy tényleg ez aggasztott. Nem voltam benne biztos, hogy megfelelően teljesítettem a múltkor, és mindenképp szerettem volna előre készülni a következőre, már csak azért is, mert igazság szerint meglepő módon imádom a bájitalokat. De tényleg, oda vagyok értük. Más kamaszok másféle löttyökért szoktak ebben a korban rajongani, én meg... na mindegy.
Szóval nyilván főnixes, Eridonos pizsamában kelek útra. A szüleimtől kaptam, amikor megtudták melyik házba kerültem, hogy ezzel is kifejezzék büszkeségüket. Igazából tökre bírom ezt a hosszú ujjú, hosszú szárú, piros, arany főnixekkel tarkított pizsamát. Gondoltam, ha már forgolódok, nem tudok aludni, és még olvasni is akarok, hát adjam meg a módját, ha mindenképp a kastély éjszakai folyosóin akarok bolyongani. Hogy miért hagytam el a klubhelyiséget az viszont igen jó kérdés. Simán maradhattam volna ott is, ilyenkor már egy lélek sem volt lent. De valamiért mégis tovább mozgott a lábam, hogy valami másféle nyugodt helyet találjak az olvasásra, aztán egyszerre csak itt találtam magam, a könyvvel a kezemben, ezen a folyosón. Amire azt kell, hogy mondja: állati!
Azelőtt nem is tudtam róla, hogy itt ilyen is van, de mire kettőt pislogtam, már leszólított az egyik portré alak, beszédbe elegyedtünk... és egyszerre csak azt veszem észre, hogy egy rakás festménnyel társalgok, és kifejezetten jól érzem magam. Olyan, mint egy igazi buli lehetne, igazi emberekkel! Én pedig annyira magányos voltam már mostanában, hogy egyszerűen elragad a lelkesedés, és kitör belőlem a máskor szorosan elzárt fecsegés. Még az időérzékemet is elvesztem, bár túl régóta nem lehetek itt, amikor egyszerre csak...
- Te jó ég, tanár úr!
Még a lépteit sem hallottam, annyira belemerültem az egészbe. De ahogy megszólít, majdnem kapok egy kisebb szívrohamot, és ez meg is látszik rajtam. Még a könyvet is felkapom és magamhoz szorítom két kézzel. A torkomban dobog a szívem, ahogy itt állok előtte ebben a hülye pizsamában, és egy főnixes mamuszban. Aztán valami bevillan. Büntetés? Azta, most biztos, hogy valami büntetőmunkára fog küldeni, aztán ez holnapra jól elterjed, és majd mindenki tudni fogja végre, hogy ki vagyok, és hogy éjszakai kalandor is hozzá... a fiúk szeretik a rossz lányokat, nem?
- Hoppá, lebuktam... - mondom ki lassan és vontatottan a szavakat, már a legkisebb aggodalom nélkül, és még a szám is lassan mosolyra húzódik. Hírnév és menőség, igen! És még lehet, hogy végre a szüleimet is egy kicsit kiakaszthatom... Pedig nem is ezt terveztem, azt sem tudom igazából mit keresek itt. De Rudolf tanár úr, aki ráadásul nem kevesebb szimel mint a házvezetőm, közben fura kérdést tesz fel.
- Kik?
Ez kibukik belőlem, miközben meglepődök. Nem igazán tudom hirtelen, hogy miről beszél. Persze ismerem egyébként mindkét tanárt, de még nem hallottam ilyesféle listákról, így alighanem még jobban meglepődnék, ha a tanár úr felvilágosítana a témáról. És kellemetlen is lenne. Mert persze nem rossz pasik, ahhoz képest, hogy tanárok... de igazság szerint a saját házvezetőm első megpillantásakor gondoltam azt, hogy milyen szemétség már a sorstól, hogy ennyi évvel idősebben a tanári posztra helyez egy ilyen dögös pasit. Miközben itt vagyok például én... átlagosan meg minden, blöh. De nem kell aggódni, azért nagyon nem romantizáltam ám vele gondolatban, meg ilyenek. Hát minimum tíz évvel idősebb! Mondjuk az nem is olyan sok... Ó, jaj, na ne nézzetek már így rám! Azért én is lány vagyok, ráadásul éppen kamaszodom, szóval még az utolsó bokor alakjában is meglátom Brad Pitet, ne ítélj el. Akkor sem, ha a tanárom vagy épp pont a házvezetőm. Ha jó rá nézni, hát jó ránézni, na! Hirtelen elkezdem szégyellni a főnixes mamuszom. A pizsamámat nem, az király.
Na és most vajon hogyan tovább?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


*•.───── ❁ ༺♡Becouse she is Rashmi♡༻ ❁ ─────.•*  

Farkasházy Rudolf
Házvezető Eridon, Tanár, Bogolyfalvi lakos


Pertner a könytösben
offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 356
Írta: 2022. augusztus 3. 19:00 | Link

Rashmi

- Meglepetés.
Ami nem is annyira meglepő, mármint az én jelenlétem, nem az övé, mert az enyém bizony teljesen jogos ezen a kései órán. Mondták amikor felvételiztem, hogy tanárnak lenni igen kivételezett dolog. Bizony, rám nem vonatkozik a takarodó. A helyzet komikuma, hogy ekkorra én már bőven sok éve álltam a katedrán, csak éppen az egyetemen, de aznap éppen megborotválkoztam, és azt hitték, egyike vagyok a lelkes suhancoknak. Ó nem, én a nyugodt tanári állásomért jöttem, amit megjegyzem, azóta se kaptam meg, mert, hogy a nyugalom itt idegen fogalom, főleg, ha a piros házvezetője is lesz az ember.
- És Önt ezt örömmel tölti el, kisasszony?
Húzom össze kissé a szemeimet, mondanám, hogy gyanúsan méregetve, de ugyan már, az az ember, akinek a házába olyan emberek fordulnak meg, mint Kolozsvári Villő, Bontovich Miksa vagy Reményi Boglárka, már nem lepődik meg semmin, és igen, ez az ember én vagyok. Jut is eszembe, Miksát még nyakon kéne csípnem és megdorgálni a prefektusommal folytatott viszonya okán. Igen, az ilyen halogatásból lesz az ember az év házvezetője.
- Ó, vannak évről évre terjedő legszexibb tanárok listák, női, férfi vegyesen. Tavaly még én is felküzdöttem magam a hatodik helyre.
Jó, hát nem vagyok egy Ambrózy Henrik, de mondjuk nem is tervezek az lenni, és vicces, de egészen odáig ötödiket suttogtak, amíg Oláh Milán le nem vette a pólóját egy meleg délutánon, hát ott még én is láttam, hogy ez a hely elúszott.
- Az örök közönségkedvenc természetesen Várffy tanár úr, ne dőljön be neki. Zámbori professzor csak a hetedik volt idén, de facér, így esélyesen előrébb ugorhat. Mit csinál itt kint? Remélem nem fiúkat hajkurászik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rashmi Kaur
Diák Eridon, Elsős diák


Indiánlány | IndiGO
offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 23
Írta: 2022. augusztus 3. 19:24 | Link

A legnagyobb nagy főnix
⁺✧。゚・*.★━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━


Hát az biztos, hogy meglepődtem. Bár tényleg nem túl meglepő, hogy valaki erre járhat, hiszen hiába nem mászkáltam ki az évben eddig még egyszer sem, és bosszantóan nem hágtam át az égvilágon semmi szabályt, arról még én is tudtam, hogy prefik meg tancsik járkálnak kint éjszaka. Csak épp pont a tanár úrra nem számítottam, így konkrétan. Bár most jobban megnézve, a bögrével a kezében, talán nem is ügyel, csak ő is flangál. Lehet, hogy ő is a bájitaltan miatt... Áh, ugyan már. Csak szorosabban magamhoz szorítom a könyvem. Viszont legeslegelső szabályszegésem váratlan örömmel tölt el némely gondolatra... hogy ez hamar elillanjon az arcomról, amikor Rudolfbá arcát és kérdését meglátom, illetve hallom.
- Hát, öhm...
Most erre mit mondjak? Nagyjából két másodperccel ezelőttig egészen kecsegtető irányba haladt az életem. Talán még arra is rávehetett volna ez az égbekiáltó szabályszegés, hogy tetoválást csináltassak. Anyu azon aztán igazán kiakadhatna. Nem mintha az orrpirszingemet nem akarta volna tőből kitépni az orromból, amikor először meglátta, de azt sikerült bemesélnem neki, hogy az indiai nőiesség jelképeként hordom, mint hazám ékességét. Na de a lényeg, hogy ez a szép, kellemes vágyálom hirtelen szertefoszlani látszik. És magával hozza a jól ismert Rashmi zavart is. Aminek a következménye, hogy hülyeségeket kezdek el beszélni, és túl lazán. Ami valljuk be, egy tanár jelenlétében eleve nem jó, hát még éjszaka, a folyosón, tilosban. A magyarázat pedig érkezik, a helyzet kínosságának hála pedig ki is fakadok.
- Csak a hatodikra?
A francbamár, Rashmi, fogjad be a szádat! Na jó, próbálj valami olyat mondani, ami megpróbálja teljesen semmissé tenni az előző mondatot. Légyszi. Légyszi. Kérlek. Mondj már valamit! Csak egy mondatot. Na jó, egy szó is elég. Csak egy szó. Bármit, ezen már semmi nem ronthat! Te jó ég, ez a világ leghosszabb hallgatása.
Szerencsére a tanárbá további mondandói tovább terelik valamennyire a szót, hogy megint iszonyat értelmes lehessek.
- Tanár úr, tizenöt éves vagyok - vigyorodom el, öntudatlanul, amikor mindenféle rangsorokról mesél, meg hogy kinek ne dőljek be. Hát ez... elég... bizarr helyzet most. Plusz igazából még tizennégy vagyok, de már csak két hét, vagy annyi sem, és tizenöt leszek. Vééégre. Valahogy úgy érzem, hogy ez az év majd nagy változásokkal kecsegtethet.
De hamar megszeppenek ismét, amikor visszakerülök az eddigi helyzetbe, mert rájövök, hogy nem biztos, hogy arcoskodnom kéne, amikor nem áll valami jól a szénám.
- Én, hát...
Na jó, most már tényleg ne makogj, Rashmi. Add ki magadból, gyerünk!
- Hát én olvasni akartam, nem tudom miért jöttem ki a klubhelyiségből, nem volt jó ötlet, és nem is helyes, csak nem tudtam aludni, és valamiért elindultam, aztán itt kötöttem ki, és annyira jó fejek a portlélakók, és...
Na most meg ez már lassan sok is lesz...
- Ne haragudjon, tanár úr... - motyogom, nem is nézve felé, most már tényleg megszeppenve. Na jó, belátom, ez az egész egy hülye ötlet volt. És most már anyámtól is félek.
Utoljára módosította:Rashmi Kaur, 2022. augusztus 3. 19:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


*•.───── ❁ ༺♡Becouse she is Rashmi♡༻ ❁ ─────.•*  


Oldalak: « 1 2 ... 6 ... 14 15 [16] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyElső emelet