Tombornyák Őszike néni még azokban az időkben alapította meg kuckóját, amikre már senki sem emlékszik. Eleinte pár könyv nyomta csak a polcokat, aztán ahogy teltek a percek, úgy halmozódott fel a készlet, hogy aztán elérje a mai formáját, amiben ük-ük-ük unokája - Vittman Levente - átvette a vezetését.

A pincétől a padlásig, a legapróbb lyuktól a legnagyobb szekrényig mindent könyvek töltenek meg. A legkülönbözőbb köteteket lelheti fel akárki, aki betéved; a mugli irodalom remekei, a varázsirodalom legnagyszerűbb művei, varázslatos kiadványok, amik képesek magába szippantani az olvasót, hogy aztán hőseivel élje át a kalandokat, kéziratok, illetve olyan példányok, amikből senki nem talál meg sehol máshol egyet sem.
Szabályok nincsenek; a szabad padlórészeken elhelyezett párnákra dőlve, az elszórt fotelekben, vagy akár csak a falnak támaszkodva akárki olvashatja azt, amit éppen szeretne, addig, ameddig szeretné.

Nyitva tartás nincs, még csak árak sem; ha valamit szeretnél elvinni, elég annyit adnod, amennyit jónak látsz, sőt, ha szépen kéred, akkor elviheted csak úgy is. A könyvek mindig visszatalálnak a boltba, ha úgy érzik, az ideiglenes tulajdonosuknak már nincs is rájuk szüksége.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=771971#post771971][b]Andrej Scotti - 2019.09.08. 23:44[/b][/url]

Közeledik az új tanév, és ez egy fontos, mondhatni hagyományos dolgot is magával hoz: lassan ideje megvennem az új tankönyveket. Jövőre mestertanoncként folytatom tanulmányaimat a Bagolykőben. Ha minden a terv szerint alakul, még néhány év és szüleim után egy újabb botanikussal gazdagodik majd a Scotti család. Vicces, hogy a kisebbik fiú viszi tovább a családi mesterséget, és minden bizonnyal a fogadó üzemeltetését is, hiszen a bátyám évek óta Franciaországban él, a bájitalokkal való kísérletezés miatt az utóbbi időben baglyokat is ritkábban, kurtább üzenetekkel a lábán küld, de legalább tartjuk a kapcsolatot. Felnőttünk, azt hiszem. Tudom, hogy neki is és nekem is megvan a saját kis élete, és legalább a nyáron együtt tudtunk tölteni néhány hetet.
Egyik háztársam kíséretében látogatok el a könyvesboltba. Egyelőre csak nézelődni szeretnék. Hangolódom az elkerülhetetlenre. Idén már szükségem lesz néhány komolyabb szakirodalomra, amolyan tanulmánykötetre is. Sajnos a kötelezőkkel mit sem érek a különböző projektfeladatokon. Így most valami olyat akarok keresni, amit nem minden botanika szakos hivatkozik le a beadandójában. Cameron egyébként új srác, még Sárki bá' bízott meg azzal, hogy az átjelentkezése kapcsán mentoráljam a beilleszkedését, illetve hogy átsegítsem az első itteni vizsgaidőszakán. Azóta egész jól összehaverkodtunk, úgyhogy most elhívtam magammal, hogy ne legyek egyedül. Legalább világot lát.
- Voltál már itt? - érdeklődöm felé fordulva. - Jól jegyezd meg, jöhet minden, ami valamilyen módon kapcsolódik a növényekhez - nyitom ki előtte az ajtót, hogy betessékeljem a bolt bejáratán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=772355#post772355][b]Andrej Scotti - 2019.09.10. 19:13[/b][/url]

- Akkor épp itt az ideje, hogy szétnézz - veregetem meg a vállát barátilag. Sejtettem, hogy a könyvesbolt nem az első helyen szerepel az úti céljai között, pedig előbb-utóbb a tankönyveket is be kell szereznie valahonnan, illetve egyesek álláspontjával ellentétben mindenki talál itt kedvére való olvasmányt. Ha már az internet csak nagyon körülményesen érhető el a varázslók számára, legalább a könyvekhez ragaszkodjunk unaloműzésként.
- Időszakosan. Ha kedvem tartja... De mostanában nem sok időm volt olvasgatni. Ajánlom még a gyorséttermet és a cukrászdát, azok is itt vannak a közelben - merengek el, hogy mi az, amit még esetleg meg kellene említenem a fiúnak, hogy később felkereshesse a faluban. Ki kell használni azokat az alkalmakat, amikor szabad lejárást kapunk.
- És téged milyen könyvek érdekelnek? - kérdezem tőle arra az esetre, ha az én oldalamon tűnne fel egy általa keresett műremek. - Biztosan van itt olyan, amit bűvészeknek szántak, talán a varázs és varázstalan világ összehasonlításán alapulva. Jut eszembe, egy trükkel még nekem is adósom vagy - vigyorgok rá háztársamra, ha már az előbb ő is olyan viccesre vette. Velem aztán lehet, mondjuk néha kicsit túllövök a célon.
A szemközti polcokat kutatom át ott, ahol a természettudományi könyvek jellemzőek. Kicsit zsúfolt, kicsit kaotikus ez a könyvesbolt, de valahogy pont ettől otthonos és jellegzetes. Sok olyan könyv van, ami már ismerős, hiszen korábban is hoztam már innen tanulmányozni valót, míg más a szüleimnél hever.
- Ja, és amúgy hol könnyebb a vizsga? Itt vagy ott? - nem nézek hátra, a könyvgerincek feliratait motyogom közben magamban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=772842#post772842][b]Andrej Scotti - 2019.09.13. 00:02[/b][/url]

Ősrégi bűvészet? Hogy őszinte legyek, a bűvészetről nem sok könyvet láttam eddig. Vagy azért, mert vak vagyok, s mivel sosem érdekelt igazán, ezért gondolkodás nélkül átfutottam az ilyen könyveken, vagy pedig azért, mert alapból ritkán akad az olvasó kezébe egy ilyen mű. A bűvészet titok marad a legtöbb ember számára. Bolondság azt hinni, hogy léteznek könyvek, amelyben az összes nagy trükköt leleplezik, meg hogy ezek pont egy forgalmas könyvesbolt polcain hevernének.
Javítanék az álláspontomon, mert érdekelni mindig érdekelt, de nagyon bonyolultnak találom ahhoz, hogy foglalkozzak vele. Szeretem átélni a csodálkozást, hiszen ez nem olyan, mint a pálcás mágia, ahol a legtöbb bűbáj kiszámítható, és kis gyakorlással hamar elsajátíthatja őket az, akinek szó szerint a vérében van. A bűvészetben szerintem több mindenre kell figyelni egyszerre. És nagyon sokszor összetettebb technikával érnek el olyan dolgokat, amire a hétköznapi mágia könnyedén képes. Tehát szép dolog, ha efelé nyit úgy, hogy nem kvibli. Mert hát a varázstalanok előtt emelem kalapom, hogy ilyen illúziókat képesek előidézni, ha meg varázsló létére ezt az utat választja valaki, az mindenképp tisztelendő.
- Pszichológia is? Akkor vigyáznom kell veled. Lehet, hogy most is egy trükk hatása alatt vagyok? - viccelődöm a sráccal. Úgy tűnik, az elméje a fegyvere.
Halkan elmormogok egy "gondoltam"-ot a válaszára. De úgy tudom, boldogult velük az idén, legalábbis az Eridonban nagyon ügyeltünk arra, hogy mint újonnan érkezőnek zökkenőmentes legyen az átjelentkezése, és hogy ne érje emiatt sem a közösségben, sem a tanulmányai tekintetében hátrány.
Ujjaimmal végigfutok a könyveken, de a bűvészetről egyelőre nem sokat találok. A természettudományi részleg után itt-ott feltűnik néhány alapvető pszichológiai mű.
- Nézd csak, talán ezek között lehet olyan, amit érdekesnek találsz. Vagy passz - fene tudja, hogy ezek mennyire diákbarát nyelvezetűek. Nem hiszem, hogy egyetemi tankönyveket akar róla olvasni.
Izgatottan lépek elé, hiszen ahogy látom, pillanatokon belül az ígért trükk részese leszek. Valamennyire rémlik a könyv, legalábbis valami hasonló, hiszen elég alap ismernem a térség növényvilágát már, ezért ha benne van és indulhat a show, a lappörgetés közben a háromnegyede táján leállítom, a memóriám pedig van annyira jó, hogy megjegyezzem az oldalszámot - de még az ábrákat is.
- Oké, fogadjunk, hogy bármi is lesz ez, tudni fogom hogyan csináltad. Akkor pedig meghívsz valamire, vagy fordítva. Benne vagy? - kacsintok pimaszul az ajánlatomra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=775314#post775314][b]Andrej Scotti - 2019.09.25. 19:34[/b][/url]

Semmit nem szeretnék szem elől téveszteni. Minden apró részletet megjegyzek tehát, tekintetem izgatottan cikázik a szemei, ujjai és a könyv lapjai között. Keresem azt a kis villámcsapásnyi részletet, amikor elrejti a trükköt a cselekménysorozatában. A titkos mozdulatot, amivel később lesokkolhat. Hiába izgulok, próbálok ráérős maradni. Megfontolt voltam az oldalszám kiválasztásánál is. Kis vacillálás után, gyanakvó tekintettel ugyan, de bólintok a fiúnak. Innentől tényleg az övé a pálya. Kápráztasson el. Ahogy egy igazi bűvész teszi. De vajon sikerrel jár? Meg aztán elég menő lenne elsőre leleplezni egy bűvész titkát.
- Na mi az? Csak nem elrontottad? - vonom fel a szemöldökömet. Nem igazán ezt a folytatást képzeltem el magam előtt. De persze lehet, hogy csak az időmet húzza, vagy össze akar zavarni. Megmaradok tehát bizalmatlannak.
- Nem hiszem, hogy tudna újat mondani. Ennél valamivel szakmaibb kéne. Lehet, hogy itt mégse találok olyat - kezdek belenyugodni, de még koránt sem akarom feladni a keresést, hiszen a felsőévesek is kikukáztak valahonnét használható könyveket. Amit pedig én találok neki, az szintén nem jó. A kudarcok után végigfut az agyamon, hogy ez talán mégsem a mi napunk.
- Még nem - vágom rá a kérdésére rögvest, miközben polcokról levett könyvek borítóit, illetve a hátuljain lévő ismertetést olvasom át. A kezembe akad egy különleges növényekről szóló tanulmány, ami igencsak felkelti az érdeklődésem. Botanikus szülők fiaként szeretem magasra helyezni a lécet, olyat választani, amit kihívás gondozni, hisz az otthoni üvegházban korán megszereztem a szükséges alapvető tapasztalatokat.
Először nem esik le, aztán összenézünk, én pedig elnevetem magam. Mi a fene... Ez a srác tud valamit. Elismerően veregetem meg a vállát, illetve mutatok egy lájk jelet. Kell egy kis idő, hogy magamhoz térjek, addig vörös fejjel állok és csak fogom a fejem. Basszus! És mennyire rászedett, amikor úgy tett, mintha továbblépett volna a trükkön. Ezt tuti meg kell bosszuljam valahogy. Visszavágó lesz.
- De hogy jegyezted meg az oldalszámot? - kezdek hangosan gondolkodni - Talán amikor tartottad az egyik kezeddel, valahogy megérezted, ha nem megláttad. Esetleg előtte lapoztad át, így nagyjából érzékelhetted, hol állítom meg. Ez a két tippem van... Na, ki hív meg kit?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1232&post=776035#post776035][b]Andrej Scotti - 2019.09.29. 23:15[/b][/url]

Tippelj, Andrej... Ez a te pillanatod. Hozd helyre a dolgokat.
Egyik ötletemet sem érzem biztosnak. Amennyire ismerem őt, nem fogom tudni kitalálni egykönnyen a trükkjeit. Nem véletlenül tart ott, ahol tart. Hosszú évek gyakorlata van mögötte. Nekem ehhez nincs jó szemem. Csalódottan biggyesztem le a fejem. Nyilván megzavar egy sokadik opcióval. Nem láttam semmi gyanúsat, ezért amiket tippelek, valamilyen szinten logikusnak gondolt feltételezések csupán. Fogalmam sincs, melyik áll a legközelebb a valósághoz, ha pedig többet dobok be neki, azzal bukom a fogadást. Sajnos nem erről volt szó.
- Jól figyelj, mert ezentúl rajtad tartom a szemem. Egy esetleges szabályszegésért kirótt büntetőmunkát már nehezebb lesz kitrükközni - jegyzem meg rosszallóan, szúrós szemekkel. Ha régebb óta ismerne, akkor tudná, hogy alapvetően nem ilyen vagyok, esetleg a hangom árulkodik arról, hogy most ugratásról van szó. Persze ettől függetlenül igaz, amit mondtam. Mindent megfigyelek, és nem szeretek kivételezni, mert ezzel sok barátságomat veszélybe sodornám a kastélyban, nem mellesleg a házvezetőséggel gyűlne meg a bajom. A srác pedig veszélyes, mert tud valamit. Miután kisimulnak arcvonásaim, a hónom alá kapom a megvásárolandó könyvet.
- A cukrászdát tudom ajánlani, hacsak nem azt várod tőlem, hogy az Eridon konyháján facsarjam ki neked személyesen egy ezüsttálcára tett pohárba, Houdini - kacsintok rá vigyorogva. - Beszéljünk meg egy alkalmat. Egyébként mióta is foglalkozol ezzel?