33. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza
Őszike néni könyvesboltja - Jared S. Nightingale hozzászólásai (22 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 23. 17:47 | Link

Seth

Nem volt olyan rég, hogy Sebastian utoljára Bogolyfalva utcáit rótta, hiszen időnként meglátogatta a bátyját a kastélyban, Ruruhoz pedig rendszeresen betért - most azonban hírekkel érkezett. Miközben a könyvesbolt felé vette az irányt, ahová a találkozót beszélték meg Seth-tel, csendesen morfondírozott azon, hogy a testvére vajon mit fog szólni a dolgok ilyetén fordulatához. Azt már ugyan Seth is tudta, hogy Sebastian pár hónapja kibérelt egy kis lakást Budapesten, de az ifjabbik Selwyn mindeddig nem ment bele mélyen annak a részletezésébe, hogy a munkája terén milyen változások várhatóak. Most azonban lejárt a felmondási ideje, és nem halogathatta tovább, hogy tájékoztassa a családját. Nem mintha ezen a ponton bárki beleszólt volna Sebby dolgába, de azért mégis jelen volt némi aggodalom, hogy mit fog szólni Seth.
A szőke egy pillanatra megállt az egyik kirakat előtt, eltűnődve azon, hogy vigyen-e magával bármit, kicsit oldva a feszültséget, ami előfordulhat a beszélgetés során, de végül lemondott róla. A testvére úgyis valószínűleg valamilyen édes innivalóval várja, mint mindig.
Végül elérte a könyvesbolt ajtaját, és egy kicsit itt is elidőzött az ablaknál. Néha még mindig nehezére esett félretenni a gyerekes gyomorgörcsöt, amikor a bátyjával változásokról, saját döntésekről beszélt, és már jó ideje nem maradt szívesen éjjelre mellette, mert félt az éjszaka sötétjébe burkolózó túlságosan is komoly beszélgetésektől. Ugyan megpróbálták helyrehozni a kapcsolatukat és nem volt már köztük harag, valahogy sosem sikerült visszaállítani a korábbi harmóniát.
Végül mikor Sebastian belépett a boltba, az ajtó felett lógó csengő vidám hangot hallatott, ő pedig szétnézett a polcsorok között.
- Hello..? - köszönt kérdő hangsúllyal, mert első pillantásra sehol sem látta a bátyját.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 23. 21:43 | Link

Seth

Mikor Seth megadta az útirányt, akkor gyors, de óvatos léptekkel indult el a polcok között, hiszen nem szeretett volna leverni valamit, és a néhol útját álló könyvkupacok is elég instabilnak tűntek helyenként. A könyvesbolt minden alkalommal, amikor itt járt, egyre inkább elvarázsolt helynek tűnt - még ha ez a varázsvilág egyik központjában nem is meglepő -, és Sebastian kutató tekintete az újdonságokat kereste. Tetszett neki az itt uralkodó hangulat, ami egyszerre volt otthonos és könyvtárszerű.
- Szia - köszönt egy mosollyal, mikor meglátta a létrán álló bátyját, majd megcsodálta az éppen alakuló falszakaszt, de nem tudott túl mélyen elbambulni a látottakon, mivel Feather robbant be a képbe.
A kutyus jól nevelt volt, nem ugrált Sebbyre, de ő, aki minden állatkát imádott, nem tudta megállni, hogy leguggoljon az ebhez és alaposan megdögönyözze a boldog jószágot.
- Jó lesz itt is - felelte közben a felvetésre, miközben az arcán széles vigyor ült, ahogy a kutyussal bohóckodott. Nem véletlen, hogy annyira jó dolog a terápiás állatka, Sebby szorongása is rögtön oldódott valamennyire. Feather egyébként is különlegesen jó természettel volt megáldva, így szinte bárki képes volt ellazulni a közelében.
Ennek ellenére a szőke még akkor sem volt teljesen nyugodt, amikor a bátyja megölelte, bár lényegesen jobb volt a helyzet, mint mikor belépett az ajtón.
- Segítsek valamit? - nézett fel a megbűvölt falszakaszra, bár az már eléggé elkészültnek tűnt. - Vagy leüljünk? Mesélni valóm van - bökte ki. Talán jobb, ha gyorsan túlesik ezen, és utána a lazulásnak szentelheti az este maradékát. Nem volt benne biztos, hogy meddig fog Seth-nél vendégeskedni, de lehet, hogy még akár Ruruhoz is be tud nézni egy kis időre, mielőtt hazamenne megetetni Sherlockot.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 23. 21:46 | Link

Seth

Sebby mosolyogva nézett Feather után, ahogy vidáman eltrappolt, majd még szélesebb lett arcán a vigyor, mikor a kutyus a legújabb kedvencével, egy zöld plüss-sárkánnyal tért vissza. A szőke eljelelte neki, hogy "Okos kutya", mert ennyi év alatt azért már az alapokat ő is elsajátította, és megsimogatta a selymes buksit, amit Feather boldog farokcsóválással honorált, majd hamarosan elindult, hogy leheveredjen a boltban kialakított vackára.
Miután Seth nem tudott neki elfoglaltságot adni, Sebby úgy döntött, hogy talán a legjobb lesz mihamarabb túl lenni a mondanivalóján, és hamarosan már a pénztár mögött ültek teával a kezükben.
- Nos... - kezdett bele, de egy pillanatra megállt, és vett egy nagy levegőt, mert nem volt benne biztos, hogy hogyan is fogalmazza meg a történteket. Nyilván Seth-nek ezen a ponton nem igazán volt módja, hogy beleszóljon Sebby munkaügyeibe, de mindezzel együtt sem akart csalódást okozni a bátyjának. - Nos, az van, hogy felmondtam a minisztériumnál - bökte ki.
Kék szemei a bátyja arcát kutatták, hogy vajon mit szól majd ehhez a másik, de közben folytatta.
- Visszatérek a projekt alapú feladatokhoz. Nincs kedvem most annyit utazgatni, mint korábban, és egyébként is kezd unalmas lenni mindig ugyanazt mondani el újabb és újabb embereknek, akiket próbálok megtanítani a legilimenciára, ezért nem fogok a továbbiakban oktatásokat tartani az auroroknak sem. Nagyjából az lesz a helyzet, mint mikor elkezdtem náluk korábban dolgozni - magyarázta a részleteket.
Sebastianban már rég érett ez a döntés, de nem lépte meg könnyen, még ha a Budapesten kivett albérlettel közelebb is került ehhez a végkifejlethez. Annak idején éppen azért indult el a minisztérium kötelékében utazgatni, hogy ne unatkozzon, és ha ezt feladja, akkor ismét azt kockáztatja, hogy nem fog tudni magával mit kezdeni, de már a folyamatos szedelőzködésből és bemutatkozásokból is elege volt.
- Illetve ilyen-olyan varázstárgyakat fogok a továbbiakban is javítani emellett, megrendelésre - tette hozzá, de ennek a részleteibe inkább nem ment volna bele.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 23. 23:10 | Link

Seth

Voltak alkalmak, amikor túlságosan is gyereknek érezte magát a másik mellett, visszatérve kicsit abba az időbe, amikor a szülei helyett a bátyja tanácsai és meglátásai voltak a világának minden alapja, és az ilyen bejelentések, mint a mostani is, kérdésekkel fejeződtek be, amikre Sebby nem szeretett mindig válaszolni. Valószínűleg most is ezért szorongott, mikor leült a testvérével szemben, még ha ő maga nem is tudatosította, hogy mi áll a háttérben.
A szemöldöke persze azért felszaladt, mikor Seth megosztotta a véleményét az elmúlt időszakban végzett munkájáról. Tény és való, hogy Sebastian is érezte, hogy a tanítás kapcsán ez a második nekifutása sem volt a világ legdíjnyertesebb ötlete, de sokáig jól érezte magát közben, és rengeteg tapasztalatot szedett össze minden téren az utazásai során.
- Hm. - Végül csak ennyit jegyzett meg, egyetlen, szinte semmibevesző szusszanást, kifejezve a másik felé, hogy ebben azért nem teljesen ért egyet, de nem akart belemenni és boncolgatni, hiszen a felmondása után már úgyis teljesen mindegy volt, hogy neki való vagy sem.
A beálló csöndben Sebby is inkább felemelte a poharát, és belekortyolt az édes, tejszínes teába. Jólesett neki a melegsége és a megszokott íz, bár majdnem biztos volt benne, hogy Seth ismét valami új fajta teafüvet szerzett be, ami egy kicsit érdekesebbé tette a italt. Ő is kibámult az ablakon, és bár szorongása már el is múlt, mégsem érezte magát tökéletesen komfortosan, még ha a tartásán ez nem is látszott.
A kérdést hallva aztán visszanézett az ismerős vonásokra és leeresztette a pultra a bögrét.
- Gondolom, igen - bólintott, de a hangjában némi bizonytalanság játszott. - Elég jól berendezkedtem, és nem igen van okom elköltözni, szóval ez tűnik a legjobb opciónak - vont vállat. Az igazsághoz hozzátartozott, hogy a viszonylagos nyugalmat és a többiektől való távolságot is nagyra értékelte, főleg, mert nem minden varázstárgy volt teljesen legális azok közül, amiket hozzá vittek javításra, de jól tudta, hogy ez a magány vissza is üthet rá.
- Nem furcsa a kastélyban laknod megint? - kérdezte aztán. Valaha már egyszer feltette ezt a kérdést, mikor Seth visszatért az ódon falak közé, de ez nem mostanában volt, és talán a másik már nem is emlékezett rá.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 24. 17:06 | Link

Seth

Néha elmerengett azon, hogy régen úgy érezte, hogy soha nem fog a bátyja nélkül élni, mindig minimum a szomszéd házban lesz a közelében, majd akkor is, ha saját családjuk lesz (te jó ég, miket gondolt még akkor!), és nincs olyasmi, ami távolságot ékelhetne közéjük. Aztán kiderült, hogy mégis csak vannak ilyen dolgok, és még ha most már nem is voltak kínosak a csendek, a bátyja mégis csak azt kérte az előbb, hogy szóljon, ha költözik. Jogos a kérés, kétségtelen, de valahol olyan szomorú, hogy szükség van rá, mert már nem természetes, hogy legfeljebb a másik szobáig kell menni, ha beszélgetni szeretnének egymással.
Sebastian halkan sóhajtott, mintegy vágyódva a régmúlt után, mielőtt visszafordult volna Seth felé, halvány mosolyt öltve az arcára és bólintva.
- Persze, szólok. De egyelőre nem igazán van miért továbbköltöznöm.
Közben aztán előkerült a cicanasi is, amit Sebby szemfelcsillanós vigyorral üdvözölt.
- Imádni fogja. Mostanában szinte már csak kajával tudom bármire is motiválni - mondta, miközben elrakta az ajándékot. Sherlock mostanra már elmúlt 12, és mint ilyen, a senior macskák korába lépett, azonban azon kívül, hogy a szokásosnál is lustább kezdett lenni, nem látszott rajta különösebben más változás. Igaz, Sebastian, és mindenki más is, aki valaha vigyázott az állatra, különösen nagy odafigyelést szentelt annak, hogy a szőrgolyó mindenből megkapja a legjobbat és rendszeresen lássa állatorvos is.
Hamarosan azonban kicsit másfelé terelődött a téma, Sebby pedig lassan kortyolt párat a teájából, amíg Seth-et hallgatta. Viszonozta aztán a másik arcán játszó mosolyt, és úgy felelt.
- Megvallom, nem teljesen értem, hogy annyi hely közül miért pont erre esett a választásod, de örülök, hogy már nem gyötör a múlt. - Okos szemében mély megértés játszott, hiszen tudta ő (ő ne tudta volna?), hogy a bátyja miket élt át, milyen emlékek gyötörték, az pedig az ő lelkén is különösen mély nyomot hagyott, ahogy az egész helyzet kritikussá vált. Még évek távlatában is előfordult, hogy rémálmokból ébredt, csatakosra izzadt pizsamában, de szerencsére egyre ritkábban történt ilyen.
- Hm... - Seth kérdése viszont komolyan elgondolkodtatta. - Nem is tudom... A távol-kelet nagyon tetszett, könnyűvé teszi az életet, hogy mindenre van egy norma és valamilyen társadalmi szabály. Kis túlzással az egész élethez lehetne ott használati utasítást írni - vigyorodott el, mutatva, hogy azért bőven túloz, de tényleg tetszett neki a helyzet. -  De nem volt egy olyan hely sem, ahol elgondolkodtam volna azon, hogy ott maradok. Bár arra néha gondoltam, hogy hazamegyek. Úgy értem, hogy Angliába - pontosított. - Egyébként úgy rémlik, mintha eddig itt nem lett volna lépcső... - fókuszált beszélgetés közben valahova a bátyja háta mögé, egy eddig még nem látott feljáróra.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 24. 22:30 | Link

Seth

- Ó, remek ötlet! - lelkesült fel az ifjabbik Selwyn, mert a halacskák nagyon is érdekelték Sherlockot, olyannyira, hogy néha édesen bámulva üldögélt Sebby monitora előtt, és nézte a beállított képernyővédőt, míg bele nem aludt, vagy el nem unta, hogy hiába nézeget be a gép mögé, ott sem tudja megfogni a színes, mozgó alakokat.
Miután megegyeztek abban, hogy Sebby örülne egy illúziókkal telt akváriumnak, a beszélgetés kevésbé vidám mederbe terelődött, bár ez nem volt szokatlan közöttük. Már nem harcoltak a múlt miatt, és nem is sírtak felette, de néha előkerült egy-egy szelete, amit felelevenítettek néhány mondat erejéig, vagy félszavakkal utaltak rá. Hiszen gyakran ennyiből is értették, hogy mire gondol a másik.
Figyelmesen nézett a bátyjára, míg az magyarázott, és aprókat bólintott, mert ezt tulajdonképpen értette. Igaz, valami furcsa, nyakatekert módon számára ezt nem a kastély és nem ez az ország jelentette, legalábbis egyelőre nem, ezért is merült fel benne, hogy hazamegy.
Seth arckifejezése miatt hamar rádöbbent, hogy talán nem jól fogalmazott, mert egyáltalán nem arra gondolt, hogy haza, az ő házukba, birtokukra menjen, hanem csak úgy Angliába, talán Londonba, mert nagyon nehéz elfelejteni azt a helyet, ahol felnő az ember, és Sebastian ezen a ponton nem is igazán akarta feledni. Még nem kristályosodott ki benne, hogy mi vonzza haza, de talán ugyanaz lehetett, mint ami miatt annyi éve ő kezdte el először visszakövetelni a nevét, mert nem érezte magát Nightingale-nek, ahogy nem érezte magát magyarnak sem, hiába beszélte oly tisztán az édesanyja nyelvét. Nem tudta, és ennyi év terápia után nem is akarta megtagadni a gyökereit, sem a tényt, hogy sajnos különös vonzalma van a rizikós varázstárgyak és az érdekes átkok iránt, és bár sosem üzletelt volna veszélyes és törvényen kívüli alakokkal, a minisztériumi munkája során valahogy mindig megtalálta azokat az embereket, akikben nem volt ártó szándék, de szürke zónában jártak. Igaz, erről nemigen beszélt a bátyjának, mert úgy érezte, hogy nagyon elszomorítaná.
Most is inkább témát váltott, mert zavarta, hogy megbotlott a beszélgetésben, és rákérdezett az első szembejövő furcsaságra a boltban. A magyarázat viszont vártnál jóval érdekesebb volt.
- Wow, egy egész emeletet vettél a tudtod nélkül? - ámult el. - És mi lesz belőle? Újabb emelet a könyvesbolthoz, vagy raktár? Valami egyéb? - kíváncsiskodott a lépcső felé pislogva.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 26. 18:50 | Link

Belián
Október 26., délután

Sebastian épp a varázskönyvek előtt guggolt, pontosabban a bűbájolás és a transzformálás szekciónál, mivel az egyik tárgy, amit odaadtak neki, hogy hozza helyre, némi kutatást igényelt. Szépen sorra vette a színes, sokszor bőrkötéses könyvgerinceket, míg nem megtalálta az aranyozott feliratok között azt, amelyikre szüksége volt. Felcsillanó szemmel húzta ki a kötetet a polcról és rossz szokásához híven most is képtelen volt kivárni, hogy csak leülve nyissa ki a könyvet, és már út közben elkezdte böngészni a lapokat - persze az első sarkon neki is ment a fal szélének.
- Szz..! - adta ki a nem túl erős, de azért bosszantó fájdalom egyezményes hangját, majd inkább magához szorította a könyvet míg lecsüccsent az egyik kasszához közeli olvasósarokba.
- Azt mondja, hogy... - lapozott újra, félhangosan mormogva maga elé, miközben a fejezetcímeket tallózta. - Átkok... varázstárgyak... kiscicák... heh? - döbbent meg, majd rájött, hogy valaki megbuherálta a könyvet egy kissé, és a betűk maguktól változtak helyenként a tartalomjegyzékben. Ez így vidám lesz.
Arcán némileg gondterhelt kifejezés suhant át, mert arra nem számított, hogy maga a forráskutatás is újabb munkát hoz magával, és rakhatja rendbe a könyvet is, hogy el tudja olvasni. Végül aztán nagyot sóhajtva zárta össze a lapokat, egy pillanatig lehunyt szemmel merengve azon, hogy most mi legyen.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 26. 20:18 | Link

Belián

Már egészen belelovalta magát a bosszankodásba, mikor nyílt az ajtó és belépett egy vásárló. Legalábbis Sebby elsőre vásárlónak hitte az érkezőt, és ilyen formán nem is sietett, hogy ráköszönjön vagy bármi jelét adja a jelenlétének, hiszen ha a másik könyveket keres, neki ahhoz semmi köze. Persze a két ételes doboz láttán felvonta kicsit a szemöldökét, mert nem tartotta különösebben jó ötletnek, hogy valaki ezzel térjen be egy papírokkal teli helyre, de még mindig kevésbé volt gáz, mintha egy fáklyát tartott volna a kezében a másik, így végül a szőke szó nélkül hagyta az akár zsíros dolgokat is tartalmazó ételhordók jelenlétét.
Már épp vissza is tért volna a saját könyvéhez, mikor a másik megszólalt, egy pillanatnyi zavart okozva Sebby-nek, mert - tudtával legalábbis - senki más nem volt a boltban, ő pedig nem ismerte a jövevényt.
- Khm. - hívta fel magára a figyelmet, kérdőn nézve a másikra, majd még mielőtt esélye lett volna bármit is mondani, az érkező is felismerte a tévedést.
Sebastiant kicsit ugyan meglepte, hogy valaki meglepetésként ételt hozott a bátyjának, de két másodpercnyi döbbent csend után azért válaszolt.
- Felugrott a kastélyba valamiért - felelte, miközben kék szemei a másik alak arcát vizslatták. Nem volt neki ismerős, biztos volt benne, hogy még nem látta a testvérénél, de akkor mégis hogy illik a képbe? - Szeretnél neki üzenetet hagyni? - kérdezte komoly arccal, de enyhén félre billentett fejjel, így a mozdulatán látszott, hogy éppen próbál rájönni, hogy ki lehet a másik.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 26. 20:57 | Link

Seth

- Pff... - nevetett, mikor a bátyja szemforgatását látta. Ha valaki, akkor ő aztán nagyon is jól tudta, hogy a minisztériumi bürokrácia micsoda végeláthatatlan problémákat és huzavonákat tudott kreálni, és nagyon jól el tudta képzelni, hogy mindez hogyan csapódhat le, ha valaki talál egy random emeletet a boltja felett. Persze abban csak igazat adni tudott az ismeretlen irodistának, hogyha nincs hulla, akkor tulajdonképpen nincs baj sem.
- Csoda, hogy ennyivel megúsztad, pedig még csak nem is tehetsz róla, hogy van pár plusz négyzetmétered - helyeselt hát bátyja somolygására. - Hát persze! - lelkesült fel aztán, mikor a másik felajánlotta, hogy megmutatja a fenti részt.
Sebastian valamiféle polcsorokra, dobozokkal teli, raktárszerű helyre számított, így nem is voltak nagy elvárásai.
- Ugyan, biztos nem lehet olyan vészes - legyintett, mert ismerte a bátyját. Lehet, hogy Seth azt mondja épp, hogy még nem sikerült sok dolgot megcsinálnia az emeleten, de Sebby majdnem biztos volt abban, hogy ez valójában azt jelenti, hogy a nagyja már kész, csak az utolsó vonások, esetleg néhány berendezési tárgy hiányzik még.
Mikor elindultak az emeletre egészen izgatott volt hát - mindig is szerette a felfedezősdit, ez pedig most kicsit a gyerekkorukra emlékeztette, mikor senki sem volt otthon, ők pedig azt játszották, hogy kalandorok. Aztán az emeletre érve persze nem kincsesláda várta, hanem egy annál sokkal prózaibb, de az archeológusok céljainál sokkalta tisztább helyiség.
Némán nézett körbe a szobán, több lépés távolságból csodálva meg a pultot, a csodás könyvespolcot, szinte még mindig az ajtóban állva. Egyértelmű volt, hogy ez inkább lakóhelyiség, semmint raktár, de igazából ezen a szőke nem ütközött meg, hiszen simán el tudta képzelni, hogy a másik azért nem akar ténylegesen is a kastélyban lakni, még ha szívesen időzik is ott.
- Nagyon király lett! Kíváncsi lennék, hogy milyen volt, mikor először megtaláltad - mondta, lassan elindulva egy kis barangolásra. - Mikor tervezel költözni, kéne segítség? - nézett hátra a bátyjára, miközben végigsimította tenyerével a munkalapot az ablaknál.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 26. 21:37 | Link

Belián

- Igen, ez elég valószínű - bólintott Sebby beleegyezően, mert hát captain obvious, tényleg esélyes, hogy elkerülték egymást, ha nem futottak össze. Láthatóan zavarban volt a másik, és bár Sebastiannak eszében sem volt rontani a helyzetén, sajnos nem volt az a fajta ember sem, aki merő jóindulatból igyekszik eloszlatni mások zavarát. Majdnem hogy olyan érzése lett az egész helyzettől, mintha a srác valami rosszban sántikálna.
Persze mikor az érkező kiejtette a nevét, akkor felgyúlt Sebby fejében is a kis lámpácska, és végre kontextusba tudta helyezni, hogy a másik miért hozott ebédet. Ő lenne akkor az a vérfarkas barát, akiről hébe-hóba már hallott, bár eddig sosem tűnt fel a színen.
- Varázslók vagyunk, egy pálcaintés felmelegíteni - vont vállat a kihűlős megjegyzésre, aztán mivel a másik bemutatkozott, ő is felkelt ültéből és röviden, határozottan viszonozta a kézfogást. Nem ez volt Sebby kedvenc érintkezési formája.
- Sebastian Selwyn - mutatkozott be, majd visszaült a korábbi helyére, és vesébe látó pillantással nézte a másikat, bár valójában csak azon gondolkodott, hogy vajon a testvére még mindig teljesen képtelen-e ehetőt főzni, vagy mi lehet az oka a leszállított ebédnek.
- Nem haragszom. Ez egy bolt, bárki bejöhet - felelte aztán egyszerűen. - Ha gondolod pakolj le a kasszapult belső polcára, igazán nem szükséges ilyen zavartan álldogálnod - ajánlotta fel.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 28. 23:02 | Link

Seth

A tenyere alatt simán siklott a fa, és mindennek új, frissen készült illata volt a helyiségben. Sebastiant akkor is lenyűgözte volna, ha nem tudja, hogy a bátyja hozta helyre ennyire az emeletet. Simán el tudta képzelni, ahogy a másik itt kávézik reggel, vagy a pultnál ülve bütyköl valamit. Ahogy futólag kipillantott az ablakon a kilátást is gyönyörűnek találta, ahogy elnézhetett a közeli boltok teteje felett és a távolban kirajzolódott az erdő.
Arra a válaszra viszont, amit kapott, egy pillanatig sem számított. Mikor Seth közölte, hogy nem akar költözni, Sebby első gondolata az volt, hogy akkor biztosan kiadná a lakást, és már épp sajnálkozni akart, hogy egy idegen fogja használni, mikor a gondolat folytatásától felszaladt a szemöldöke.
- Oh. - Közölte egyszerűen, némi zavarral a hangjában, miközben az arcán is tisztán tükröződött, hogy hirtelen fogalma sincs, hogy mit mondjon erre az egészre. Seth aztán folytatta, Sebby pedig lassan bólintott, ahogy megértette a mögöttes szándékot is, és töprengő kifejezés ült ki a vonásaira. Ismét az ablak felé fordult, hosszan figyelve a tetők felett a távolt, miközben agyában gondolatok cikáztak, egyik témáról a másikra ugorva, kérdést kérdés után vetve fel. Hajlott rá, hogy azt mondja, hogy szívesen költözne ide, de voltak dolgok, amikről a bátyjának nem beszélt, és problémát okozhattak.
- Te is hiányzol nekem - felelte végül, hogy azért ne nyúljon a másik számára idegőrlően hosszúra a csönd, majd még jó fél percet hallgatott, mielőtt újra a testvére felé fordult volna.
- Az a helyzet, hogy ahogy eddig nem volt okom költözni a pesti lakásból, ugyanannyira nincs okom maradni sem. Szívesen laknék itt, azt hiszem, de az a helyzet, hogy előtte beszélünk kell pár dologról, amikről nem szoktam mesélni, mert nem vagyok benne biztos, hogy minden döntésemnek örülnél, de nem akarok változtatni. Viszont ha a közvetlen közeledben lakok, akkor elkerülhetetlenül bele fogsz futni... - Sebastian szemöldöke gondterhelt ráncba futott, mert nem volt könnyű szalonképesen megfogalmaznia azt, hogy nem tudja, hogy a bátyját nem zavarná-e, ha bizonyos dolgok az általa jó szívvel felajánlott lakásban történnének.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 29. 00:54 | Link

Seth

Mikor elindult a könyvesbolt felé egyáltalán nem gondolta volna, hogy nem a felmondása lesz a legproblémásabb téma a napban. Viszont őszintének kellett lennie a bátyjával - anélkül egyértelműen nem volt semmi esélye annak, hogy ne megint egy családi tömegkatasztrófa legyen a faluba költözés vége. Na meg egyébként is, nem akarta kettejük között megingatni a törékeny bizalmat.
- Igen, jobb lenne - bólintott Seth megállapítására, majd míg a másik lement elintézni a zárást, addig Sebby egy viszonylag kényelmesnek tűnő ülőhely után nézett. Végül a galéria széles lépcsőinél állapodott meg, letéve magát a harmadik fokra, és megpróbálta formába önteni azt, ami a fejében forgott. Végül arra jutott, hogy azzal a témával kezdi, ami valószínűleg kevésbé akasztja ki Seth-et, már ha egyáltalán kicsit is megütközik rajta.
Úgy tűnt, hogy Seth is gondolkodott, miközben lent járt, mert felérve rögtön biztosította az öccsét a megértéséről. Ez jólesett Sebby-nek, tulajdonképpen el is hitte a bátyjának, ámde kicsit elhamarkodottnak ítélte a második témáját figyelembe véve, aminek a megítélésétől sokkal jobban tartott.
- Rendben, nagyon köszönöm - bólintott komolyan, majd a kezébe vette a bögréjét, erre is köszönömöt biccentve a másiknak, és lassan forgatta a kezei között, miközben alsó ajkát beharapva igyekezett megfogni valahonnan a gondolatok végét.
- Nos... Ha láttad már Rurut a faluban Tobias-szal, akkor valószínűleg rájöttél, hogy bár időnként velem alszik, de ez nem kizárólagos - kezdett bele a mondókájába, maradva az eredeti tervnél és a könnyebb témát hozva fel először. - Ebből következik, hogy időnként én is találkozom másokkal, vagy épp ők jönnek fel hozzám, ha a lakáshasználat kérdésénél maradunk. Például Radúz - mesélt szemlesütve, a bögréjének. Majd mielőtt folytatta volna nyelt egyet és vett egy nagy levegőt. - De van egy brit aurorom is. Itt tanított egy ideig a kastélyban. - Itt felsandított a bátyjára, hogy ha a másik esetleg nagyon ledöbbent arcot vágna, akkor hagyja neki emészteni az infót, de ha ilyesmi nem történt, akkor folytatta, egy szuszra kibökve a második problémás pontot is. - És a varázsholmik, amiket javítok, olyan kilencvenhat százalékban legálisak. - Ezután elhallgatott, várva, hogy mi lesz a bátyja reakciója, de igazából Sebastian szinte megkönnyebbülést érzett, hogy nem kell tovább kerülgetnie a témákat, bármi is legyen a beszélgetés vége.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 29. 14:18 | Link

Seth

Ahhoz képest, hogy mennyire aggódott amiatt, hogy a bátyja mit fog szólni a bejelentésekhez, szinte már csalódást keltően könnyen siklott el felettük. Sebastian fejében megfordult, hogy tényleg ezért kerülgette a forró kását majdhogynem évekig? Persze nem volt baj, hogy nem kioktatást kapott, vagy épp szörnyülködő tekinteteket, de mivel nem erre a válaszra számított, nem is nagyon tudott vele bármit is kezdeni. Azon kívül persze, hogy a szóvicc hallatán majdnem belefulladt a teájába, csak hogy aztán "ezt most muszáj volt???" tekintettel nézzen Seth-re. Hiába, a bátyja mindig is a kitekert szavak mestere volt, csak ennyire komoly beszélgetésben nem sűrűn fordultak elő hasonlók.
- Vigyázok - biztosította aztán a bátyját, mikor sikerült kihörögnie a tüdejéből a teát. - És nem tűnök el szó nélkül, valakinek etetnie kell Sherlockot - tette aztán hozzá. Meglehet, hogy sokan könnyelműnek neveznék bizonyos tettei miatt, de Sebastian nem volt felelőtlen. Pontosan tudta, hogy mit csinál, és azt is, hogy az egész spontaneitás nem ér annyit, hogy emiatt akár a szőrgombóc állatot hátrány érje. Igaz, az talán azért jobb volt, hogy Sherlock nem tudott beszélni, mert érdekes dolgokat csacsogott volna ki a cuki kiscicahangján.
A bejelentés második felére Seth mintha nem is reagált volna, ami jócskán meglepte az ifjabbik Selwynt, de nem állt le feszegetni a témát, ha a másik ilyen könnyen átsiklott rajta. Aztán Seth tovább beszélt, és úgy tűnt, hogy mégis csak lesznek itt kikívánkozó kérdések, de Sebby egyelőre nem tudta megsaccolni, hogy milyen irányból közelíti meg a kérdést a bátyja. Az elhangzottak után viszont rövid csönd ült rájuk, amíg elgondolkozó kifejezéssel az arcán megpróbálta szavakba önteni a válaszát.
- A hálótársakról azért nem beszéltem, mert korábban is voltak fenntartásaid a témában a választásaim kapcsán - mondta végül. Nem átlépni akart a bátyja felett, csak nem látta értelmét vitába keveredni, vagy épp aggodalomra adni okot, ha úgyis volt egy jókora szakadék köztük ezen a téren. Sebby egyszerűen arra számított, hogy Seth még mindig túlféltő lenne vele szemben, ami egyikőjüknek sem lenne jó. Neki azért, mert tényleg vigyáz és megválogatja a partnereit (bár talán jobb nem beszélni róla, hogy mi mögötte a tudatalatti logika), Seth-nek pedig azért, mert feleslegesen aggódna.
A mondanivaló második fele viszont ismét ráncba vonta a szemöldökét.
- Dehát most mondtam el épp - felelte. Számára egyértelmű volt, hogy ha a másik bevonódhat az eseményekbe, mert például közel laknak egymáshoz, vagy esetünkben Seth tulajdonában üt tanyát, akkor nem akaszt a nyakába a tudta nélkül extra rizikót. - Azért szóltam, hogy tudj róla, és eldönthesd, hogy neked így rendben van-e, ha ideköltözök, nem veszélyeztetlek a hátad mögött - folytatta. Nem volt a hangjában él, csak magyarázott, de mégis úgy érezte, hogy túlságosan ingoványos talajra tévedt. - Őszinte leszek veled, amíg nem volt fontos, addig viszont azért is nem meséltem ezekről, azon túl, hogy ne keverjelek bajba, mert tartottam tőle, hogy megpróbálsz lebeszélni, ettől lelkiismeret furdalásom lesz, és ez elveszi a helyzet örömét - fejtette ki, egyaránt értve ezt a párkapcsolati szokásaira és a mellékes munkájára.
Utoljára módosította:Sebastian Jared Selwyn, 2021. október 29. 14:21 Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 30. 14:21 | Link

Belián

A mikrohullámú sütő említésére egy pillanatra felszaladt a szemöldöke, mert fogalma sem volt róla, hogy a másik varázstalan vagy egyszerűen csak ügyetlen, és erre akar utalni a megjegyzésével. Valljuk meg, igen ritka volt egy varázslófaluban összefutni valakivel, akinek abszolút nincs arra képessége, hogy akár egy tál ételt felmelegítsen, ámbár mikor Sebby jobban belegondolt, akkor eszébe jutott Ruru, aki tulajdonképpen kvibli, de mégsem, mert közben meg van melodimágiája. Ezen a ponton aztán eldőlt benne, hogy inkább nem kérdőjelez meg semmit, mert a kastély környéke mindig is tele volt furcsábbnál furcsább emberekkel és történetekkel.
- Értem. Elnézést - közölte hát faarccal, mert a másik lelkébe éppenséggel nem akart beletaposni, de faggatni sem akaródzott, hogy tisztázzák a kérdést. Sebastiannak amúgy sem volt hozzá semmi köze.
- Így van. Te pedig egy barátja, ha jól gondolom - bólintott rá a szőke a másik felismerésére. Nem sokat tudott Beliánról, mert a bátyjával folytatott beszélgetései során ritkán kerültek elő mások, mint téma, úgyhogy csak találgatni tudott volna, hogy a másik vajon mennyire áll közel a bátyjához. Bár abból kiindulva, hogy véletlenszerűen beugrott egy adag étellel, elég közeli barát lehet.
- Engem viszont zavar, ha ácsorogsz, mert úgy érzem tőle magam így ülve, mintha egy vezérigazgató lennék, aki éppen a szőnyeg szélére állította az alkalmazottját - nézett a srácra tiszta, kék szemekkel, kifejtve az álláspontját. - Ha gondolod megvárhatod Seth-et, hamarosan érkeznie kellene, de akkor nagyon kérlek, foglalj helyet. - Ez nem parancs volt, nem volt él Sebby hangjában, csak egy határozott kérés, mert tényleg kezdte kínosnak érezni a másik feszengő ácsorgását. A másik felajánlása viszont láthatóan megzavarta a nyugalmát és egy pillanatra az ő arcán is zavart kifejezés suhant át. Mégis miért akarná a másik neki adni a kaját?
- Nem hiszem, hogy... - akadt meg egy pillanatra, amíg megpróbálta szavakká formálni a gondolatait. Mennyivel könnyebb ezt Ruruval fejben! - Azt hiszem Seth jobban örülne neki - utasította végül el a felajánlást finoman, legalábbis a tőle telhető eleganciával, ami ugyan nem volt sok, de talán a másikat nem sértette halálra.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2021. október 30. 23:40 | Link

Seth

Egyáltalán nem volt véletlen, hogy nem beszélgettek túl komoly dolgokról már jó ideje, és a helyzet, amibe most keveredtek, bőven meg tudta mutatni, hogy ez miért volt így. Ahogy a bátyja egyre fokozódó szorongásának jeleit figyelte, úgy gyűlt benne is a feszültség, mert utálta magát érte, hogy egy fél óra alatt képes volt eljutni odáig, hogy félig kiborítsa a testvérét.
Farkas említésétől megrezzent ültében, arcán pedig fájdalmas kifejezés suhant át egy pillanatra. Régi történet volt ugyan, de olyasmi, ami néha még mindig képes éjjel felkelteni őt, és ébren tartani éjszaka.
- Nem voltál fojtogató - jelentette ki aztán. - De úgy éreztem, hogy bennem sem bízol, mikor újra és újra megkérdőjelezted az emberismeretem. Pedig ha őszinték akarunk lenni, akkor nem igazán én voltam az, akit a csúnyán véget ért kapcsolataimban bántottak - fintorgott. Ebben jócskán volt önkritika, hiszen utólag már tudta, hogy mennyire képtelen volt átérezni akár Ricsi helyzetét, és azzal is tisztában volt, hogy Farkas annak itta meg a levét, hogy ő előbb a figyelmét követelte, aztán mikor szorult a hurok és képtelen volt már figyelni az ő igényeire is a saját gondjai mellett, akkor kilépett a kapcsolatból. Nem próbálta magára venni a félresiklott próbálkozások minden felelősségét, de azt sem tudta volna jó szívvel mondani, hogy a másik tehet róla.
A lebukás szót hallva viszont türelmetlenül megrázta a fejét.
- Nem a lebukás érdekel, nem azért mondtam el, mert úgyis megtudnád ha itt laknék. Téged nem akartalak tudtodon kívül húzni be valamibe, amiből rossz esetben gond lehet - mondta, de küszködött a szavakkal. Neki sem volt könnyebb világosan fogalmazni, és minden ilyen pillanatban azt kívánta, hogy bárcsak másokkal is úgy tudna kommunikálni, mint Ruruval, akivel minden tiszta és világos, és nem tudnak ferdíteni vagy féligazságokat mondani meggondolatlanságból a másiknak. Ahol nem is lenne kérdés, hogy mire gondol a másik, mert a külön kis valóságukban minden egyértelmű.
Seth-nek viszont igaza volt abban, hogy köztük távolság van, és amint komolyabb témák kerülnek elő, nehézkessé válik a beszélgetés. Utálta, hogy ez így van, hiányzottak neki a végigsutyorgott éjszakák, amikor minden gondolatát meg tudta osztani a bátyjával, de megkerülhetetlen volt az elefánt a szobában, hogy akkoriban a testvérének kellett mindazt a rémséget elhallgatnia, ami aztán kiesett a szekrényből.
Értette, hogy mit akar Seth kifejezni, de pillantásába valami szomorúság költözött. Nem akart újra a testvérére támaszkodni. Nem akarta, hogy ismét a bátyja védelmére szoruljon, és azt sem akarta, hogy rizikót akasszon Seth nyakába.
- A támaszodra nem a munkák kapcsán van szükségem - felelt aztán halkan, lassan, megfontolva a szavakat. - Az, hogy mit vállalok el, az az én felelősségem, és ha rosszul sül el, az is. De kétlem, hogy gond lenne, nem túl nagy dolgokról beszélünk - tette hozzá. Érdeklődése inkább a gyűjtői szenvedély egyfajta megnyilatkozásának számított, semmint bármilyen tényleges rossz szándéknak vagy bűnözői hajlamnak. A tárgyak, amiket időnként helyrehozott, zömmel régiségek voltak.
- Viszont a távolság engem is zavar - mondta aztán őszintén. - Komolyan mondtam, hogy hiányzol, de ijesztő a gondolat, hogy szinte újra meg kellene ismernünk egymást és hogy ez mennyi időbe telhet, és hányszor gázolhatunk közben át egymáson.
Mélyet sóhajtott, aztán lassan mozdult, hogy elővegyen a belsőzsebéből egy gyufás skatulyát. A karton dobozban egy lekicsinyített füzet lapult, amire rákoppintott a pálcájával, hogy visszanyerje az eredeti méretét, majd még egyszer rákoppintott, amitől a lapokon látható zagyva szöveg is értelmessé állt össze, majd odanyújtotta a jegyzeteket Seth-nek.
- Ezeken dolgoztam mostanában - fűzte hozzá. Viaskodott benne az arra való törekvés, hogy teljesen kihagyja ebből Seth-et, és a vágy, hogy teljesítse a kérését, és ne zárja ki abból, hogy hogyan él.
Utoljára módosította:Sebastian Jared Selwyn, 2021. október 31. 19:18 Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2022. április 3. 23:23 | Link

Seth

- Nem hiszem, hogy akarok a kapcsolataimról beszélni... - felelt Sebastian, de a hangja bizonytalanul csengett. Beszélgetett is volna Seth-tel erről, meg nem is, legfőképp mert néha jólesett volna valakivel megosztania a gondolatait és az eseményeket, de valahogy túl intimnek, túlságosan bensőségesnek érezte a témát ahhoz, hogy olyankor vegyék elő, amikor épp csak próbálnak visszatalálni egymáshoz. Sebastian sem kérdezte Seth-et arról, hogy mi történik vele ilyen téren, és ez nem véletlen. Talán, majd ha magától jut ide a beszélgetés fonala valamikor, akkor ismét átrághatják magukat a kapcsolati témákon, mint annak idején tinédzser korukban.
Amikor megpróbálta elmagyarázni Seth-nek, hogy mit érez kettejükkel kapcsolatban, hiába mondta épp azt a bátyja, hogy nem fog összetörni, nem épp ez sugárzott abból, ahogy megállította Sebastiant a beszédben. A srác pár másodpercig tűnődve nézett a bátyjára, pillantása az ökölbe szorult, aztán ellazuló kézre villant, majd újra a másik vonásait figyelte. Ha Seth-et negyed óra alatt sikerült ennyire feszültté tennie, ráadásul olyan szavakkal, amiket előtte alaposan átgondolt, hogy lehetőleg ne adjanak okot hasonló reakcióra, akkor hogy beszélhetne teljesen szabadon? Volt már rá példa, hogy a testvére azt mondta neki, hogy nincs baj, aztán lett, nem is kicsi. Mégis hogy kellene így képesnek lennie arra, hogy nyíltan elmondjon mindent, ha ezt látja viszont a másik reakcióiban? Végül némi latolgatás után felállt a másik mellől, és odébb lépett a lépcsők oldalához, majd leült, hátát a fának vetve.
- Rendben, akkor nem nézem - zárta le a témát, megpróbálva szabadulni a kettejük között feszülő membrántól, ami mintha sose akart volna átszakadni. Viszont a munkáit tartalmazó füzetet előtte még megkapta Seth.
Csendben teltek a percek, amíg a másik átlapozta a jegyzeteket, majd Sebastian visszakapta őket. Seth látványosan nem mondott semmit (és még Sebby óvatoskodik..?), ami akár csak valamelyik feladattal lett volna kapcsolatos, pusztán megköszönte a lehetőséget. Sebastian mintha ingoványos talajon járt volna, pont úgy nem tudta, hogy mivel folytassa a beszélgetést most. Kérdezzen rá, hogy mit gondol az egészről Seth? Haladjanak tovább más merre? Végül feladta és rákérdezett.
- És most..?
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2022. április 18. 15:17 | Link

Seth

Míg soha nem próbálta, addig is biztos volt benne, hogy nem lenne könnyű visszatalálni a régi hangnemhez, amit valaha egymás között használtak, és ahogy most végre tényleg elkezdtek beszélgetni, egyre biztosabb volt benne, hogy bár érdemes megpróbálni, de hosszú hetek, talán hónapok fognak kelleni ahhoz, hogy képes legyen igazán elengedni magát Seth mellett, és hogy ne üljön köztük egy elefánt méretű bizonytalanság-gombóc a próbálkozások közben. Seth valóban jól játszotta évekig a szerepét, de nem csak ez volt a gond. Sebastian számára normál esetben is nehezen kivitelezhető volt mások érzéseinek megértése, és most mintha ingoványos talajra tévedt volna, lépésről lépésre próbált utat találni a másikhoz, mégis bizonytalanságba és a szorongás szomorú falába ütközött. Az elméje értette, hogy mit mond a másik, ha kellett volna, talán még le is tudta volna lépésről-lépésre vezetni, hogy miért pont a disszociálás épült be testvére reflexeibe, de odabent a lelke kicsire húzta össze magát, mint egy riadt gyermek, és próbált nem rosszat mondani. Persze nem igazán jött össze, de ezen Sebasitan már meg sem lepődött.
Ettől függetlenül is nagyra értékelte Seth őszinteségét és az erőkifejtést, amit azért tett, hogy egyszer majd korlátok nélkül tudjanak egymással beszélgetni ismét.
- Nem baj... meg fogjuk szokni - felelte végül, karjait kicsit talán védekezőn fonva össze mellkasa előtt, háttal ülve a másiknak. Tekintetével keresett egy érdekesebbnek tűnő pontot a szemközt lévő faburkolaton, és arra fókuszált.
Miután végeztek a füzettel, és láthatóan meglepően könnyen túljutott az egészen, a beszélgetés kissé megfeneklett. Ennek próbált véget vetni kérdésével, kérdő tekintetét a másikra vetve, de a választ hallva akaratlanul is fáradt kis sóhajt szakadt ki belőle. Felkelt, nem bírta a feszültséget, ezért mozognia kellett, hát az ablak felé indult, és a párkánynak dőlve ismét szembe fordult a testvérével.
- Nem a megfelelő reakciókra vagyok kíváncsi, hanem arra, hogy te most mit szeretnél. Beszélgetni akarsz? Van kérdésed a füzet tartalmáról? Menjünk le és folytassuk később? Te mit akarsz most csinálni? - sorolta el gyorsan azért amit eredetileg a két rövid kis szóba próbált sűríteni, hátha megkönnyíti vele a másik dolgát.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2022. június 2. 22:17 | Link

Seth

Sebastian nem gondolta, hogy ne tehetett volna róla, így gondolnia is nehéz volt erre. A maga részről sem felnagyítani, sem lekicsinyleni nem akarta a szerepét abban, hogy a bátyja olyan nehézségekkel nézett szembe az élete során, mint amilyenekkel kénytelen volt megbirkózni, de hiába tudta logikusan végiggondolni a témát, ha közben az érzései azt mondták, hogy igenis felelős.
Nem véletlen, hogy nem tudott tovább nyugton ülni sem, kénytelen volt kimozogni magából a feszültséget, már amennyire a lakás falai teret engedtek erre. Egy kis része most már szabadulni akart a beszélgetésből, egyszerűbb lett volna befejezni és tovább állni, máskor térni vissza rá, de nem tudta volna ezt megtenni Seth-tel, mikor a testvére egyértelműen beszélgetni szeretett volna még. Amúgy sem igazán megoldás a menekülés, ezt már Sebby is jól megtanulhatta.
Látta a másikon a vívódást, ahogy próbálta összeszedni a gondolatait és hogy valójában mit is szeretne, de végül Seth dűlőre jutott saját magával és olyasmit kért, ami bár szokatlan, de nem nehéz teljesíteni. Sebastian arcára akaratlanul is egy kis félmosoly költözött, miközben ismét közelebb lépett a bátyjához, hogy végül a karjaiba zárja. Ezer éve nem ölelték meg egymást, pedig régen, mikor rémálmok gyötörték, annyiszor de annyiszor aludtak összekapaszkodva. Gyerekként még annyira természetes volt az egész, most viszont nem volt benne biztos, hogy meddig is kellene tartania az ölelésnek. Nem kényelmetlen Seth-nek? Nem túl sok az idő, vagy épp nem túl kevés? A gondolataitól kevésbé tudott belemerülni a pillanatba, mint szeretett volna, de őszintén igyekezett ellazulni, hogy a másik se érezze feszültnek a helyzetet. Aztán mikor úgy érezte, hogy talán elég, akkor elengedte a testvérét és visszaült mellé a lépcsőre.
- Nem tudom mit mondhatnék... Nagyon nehéz úgy bökni rá egy problémára, hogy éppen semmi olyanról nem volt szó, amiről eszembe juthatna - mondta eltöprengve. Bár sokan azt hiszik, hogy Sebastian tökéletesen számontartja a sérelmeit, valójában ez egyáltalán nem volt így, legalábbis nem annyira tudatosan, hogy rá tudott volna bökni egyre. - Talán inkább csak beszélgessünk cél nélkül, és ha valami felmerül, akkor kivesézzük - vetette fel, és ha a másik egyetértett, akkor felvetett egy témát, ami mostanában foglalkoztatta. - Gondolkodtál már azon, hogy esetleg el kellene adnunk az angliai birtokot?
Még ha nem is volt túl jó emlékek színhelye a mostanra romossá vált ház, valahogy nem vitte rá a lélek Sebby-t, hogy csak úgy otthagyja, hogy enyészeté legyen.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2022. július 2. 10:45 | Link

Seth

Bár nem tudta volna letagadni, hogy volt valami elemien furcsa számára a helyzetben, ezzel együtt is jólesett neki az ölelés. Sosem könnyű hosszú idő után újra visszatalálni valakihez, a testvérek között pedig nem csak egy egyszerű vita vagy félreértés feszült, hanem komoly és nehéz történések, amiknek a súlya akár örökre is közéjük ékelődhetett volna.
Szerencsére azonban nem ez történt, és még ha apránként is közeledtek, a fejlődés folyamatos és érezhető volt. Ez esetben szó szerint is, hiszen az ölelés után is még összeért a válluk, ami Sebastiant jó érzéssel töltötte el.
Beszélgetésük fonalát egy új témával igyekeztek felvenni, amit végül az ifjabbik szőke hozott fel.
- Valójában csak zavar, hogy üresen áll - felelte bátyja kérdésére a ház kapcsán. Nyilvánvaló volt, hogy soha egyikük sem fog többé életvitelszerűen a birtokon tartózkodni, de Sebastian számára nem a ház volt az, amit gyűlölt, hanem az események, amik a falai között történtek. De a ház maga szeretnivaló volt a szemében, a régi szobájuk sok rossztól védte meg őket, a párkányon doboló halk esőcseppek azóta sem hangzottak sehol ugyanúgy, és a kékes színű tető, az arany oszlopok különleges hatása mai napig visszaköszön Sebastian rajzain.
- Azok a falak nem csak rossznak voltak a tanúi, és sokszor éreztem úgy gyerekként, hogy a halk nyikorgások a padlóból vagy ahogy a szél rezgette az ablakot megnyugtatóak voltak egy-egy rossz élmény után. Hogy a szobánk ajtaja pajzsként védett minket. - Valójában nem volt így, ezt Sebby is tudta, de egy gyerek képzeletében könnyen élővé válik minden. - Rossz érzés, hogy gondozatlanul az enyészeté lesz minden - próbálta átadni Seth-nek, hogy pontosan miért foglalkoztatja őt a kérdés. - De értem, hogy miért tartasz a visszaéléstől - sóhajtott lemondóan, mert a bátyjának mint általában, most is igaza volt.
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2022. július 4. 20:09 | Link

Seth

Bár nagyon is örült neki, hogy testvére őszintén beszél vele a gondolatairól a ház kapcsán, valahogy kicsit mégis rosszul érezte attól magát, hogy ő nem tudja ennyire... "nem szeretni" a helyet, ahol felnőttek. Igen, tudta, hogy Seth sokkal több rosszat kapott ott, mint ő, és azzal is tisztában volt, hogy a másik komoly munkát fektetett abba, hogy mindazt a rémséget feldolgozza, Sebastian mégsem tudott magukra az ódon falakra haragudni. A ház nem csinált semmit, azok tettek meg mindent, akik benne éltek. Köztük ő maga is.
Az édesanyjuk említése csak alig érintette meg. Nem emlékezett rá, és ezen a ponton teljesen le is mondott róla, hogy megpróbálja visszacsalogatni azokat a halovány képeket, amik gyerekként még megvoltak az asszonyról a fejében, mert reménytelennek tűnt, így Seth megállapítására csak hümmögött egyet. Nem tudott mást tenni, mint elhinni neki. Ellenben az újabb felvetés szöget ütött a fejébe.
- Hmm... Igazából ilyesmit is el tudnék képzelni - felelte, majd szinte látni lehetett az arcán, hogy elkezdtek kattogni a fejében a kis fogaskerekek, miközben próbált valami jó funkciót találni a háznak. - Elsőre egy közkönyvtár jutott eszembe. Valahogy el tudom képzelni, hogy kutatások és tanulás történik ott - mondta ki az első gondolatát.
Tudta, hogy bármit is szeretnének, nagyjából az utolsó szögig át kellene nézni a házat maradék Selwyn-bűbájok után, de nem bánta volna, csak legyen valami célja a helynek. Örült neki, hogy ebben végül Seth is partner lenne, ezért tovább ötletelt.
- Esetleg valamilyen vadmentő menedékház..? - vetette még fel töprengő hangon, mivel a helyszín akár ilyesmire is megfelelt volna szerinte, aztán a testvérére nézett. - Neked van valamilyen ötleted?
Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2022. július 7. 09:35 | Link

Seth

A bátyja felvetését hallva Sebastian akaratlanul is felnevetett. Elképzelte, hogy milyen képet vágna az a szörnyű alak, ha bejelentenék, hogy muglik szállták meg a házát.
- Lehet, hogy már csak a gutaütés érdekében érdemes lenne ezt meglépni - kuncogott vidáman, mintha nem épp azon törné a fejét, hogy hogyan lehetne hamarabb a sírba küldeni az őrült apjukat. - Vagy lehetne nem csak szálló, hanem mondjuk mugli kórház, vagy ilyesmi - tett rá egy lapáttal, bár ezt csak viccnek szánta, mert pontosan tudta, hogy a hely adottságai ilyesmihez nem megfelelőek. Viszont a gondolat, hogy nem csak ott alszanak, hanem ott gyógyulnak a muglik, valószínűleg kiütné az öreget.
Kicsivel később viszont visszatértek a komoly ötleteléshez. Tetszett neki amit Seth felvetett a gyógyítói vonalon, ezért kicsit összefogta a saját korábbi gondolataival.
- Valamiféle természetvédelmi terület, esetleg kutatóközpont? Egy részét, közvetlenül a ház körül lehetne használni állatok rehabilitációjára, a távolabbi, régóta érintetlen birtokon pedig gyűjtögethetnének és gazdálkodhatnának a növényekkel a gyógyítók.
A bátyja következő felvetése viszont mélyen elgondolkodtatta.
- Nem rossz ötlet - bólintott végül. - De aggaszt a gondolat, hogy ha a személyzetbe véletlenül problémás emberek is kerülnek, akik csak a ház vagy a családunk miatt mentek oda dolgozni, az visszaüthet a már amúgy is bajban lévőkre.
Látszott az arcán, hogy igyekszik jól fogalmazni meg azt, ami a fejében forgott, mert ő is osztozott azért a félelmen a testvérével, hogy lennének, akik visszaélnének a hellyel.
- Olyan cél szeretnék neki, ami lehető legkevésbé rejti magában a lehetőséget, hogy megismétlődik a történetünk - foglalta végül össze. Mindeddig sosem gondolkodott azon, hogy ők maguk mit kezdhetnének a hellyel, eddig mindig az volt a fejében az opció, hogy továbbadják, de ha már megtartják, akkor felelősséget érzett a felhasználása kapcsán.
Utoljára módosította:Sebastian Jared Selwyn, 2022. július 7. 09:36 Szál megtekintése

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 798
Összes hsz: 3272
Írta: 2022. július 24. 20:47 | Link

Seth

Noha egyelőre még bőven csak elkezdték a tervezgetést és még messze nem volt semmiféle konklúziója a beszélgetésüknek, apránként körvonalazódni kezdtek az ötletek, és ez Sebasatiant jó érzésekkel töltötte el. Örült neki, hogy a bátyja is hajlandó megfontolni, hogy mi legyen a házzal, annak pedig még inkább, hogy végül nem csak egyszerűen túladnak rajta, hanem valamiféle célja is lesz az épületnek. Most ugrott csak be neki, hogy bár az édesanyjára alig emlékezett, néha bevillant egy-egy pillanat, és ezek a házhoz kötődtek. Seth-nek ezek a pillanatok szomorú képet festettek az édesanyjukról, Sebastian számára viszont csak kiragadott állóképek voltak, kontextus nélkül. Talán tudat alatt részben ez is nyomott a latban, és ezért is nem akarta hagyni, hogy az épület az enyészeté legyen.
- Ha természetvédelmi irányba indulunk el, akkor érdemes lehet felvenni a kapcsolatot Radúzzal - javasolta aztán Sebastian, miután úgy tűnt, hogy mindkettejüknek tetszik ez a lehetőség. - Valószínűleg, ha más nem, akkor néhány remek meglátása bizonyára lenne azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezdjünk neki, esetleg segítene is benne.
A volt házvezető nem igazán lett volna alkalmas igazgatónak, de kevés olyan embert ismert Sebastian, akinek az állatokkal kapcsolatos tudása akár csak megközelítette volna a bohókás vadőrét.
- Illetve ebben az esetben lehet akár eleve úgy hirdetni meg a pozíciókat, hogy bizonyos ellenőrzésekkel, átvilágítással jár. Utánajárhatok a minisztériumban, hogy mi az, ami még megengedett elővigyázatosság ilyen esetben. - Sebastian remélte, hogy nem tűnt fel Seth-nek a megfogalmazásból, hogy elsőre arra gondolt, hogy majd szépen csekkolja a jelentkezőket a tudtuk nélkül, bár szerencsére azért a szőkében bőven volt annyi gerinc, hogy rögtön rájöjjön, mennyire problémás ötlete támadt.

Szál megtekintése

Őszike néni könyvesboltja - Jared S. Nightingale hozzászólásai (22 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza