36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Noah Walker
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. május 23. 20:21 | Link

Gwen Laura Kimiko Jones

Utálom. Már most utálom ezt az egészet. Fogalmam sincs, hogy a szüleimnek, vagyis igazából apám idióta feleségének miért volt az olyan jó, hogy engem elküldjön a világ másik felére, Európába. Oké, tudom, hogy apa családja Magyarországról származik, de én 5 éves korom óta Los Angelesben éltem... Akkor most miért kell kiszakítani a jól megszokott környezetemből?!
Persze, logikus, zavarja őt, hogy az újdonsült férje idióta kamasz fia tönreteszi a házasságuk első boldog éveit... Igazából nem is különösebben érdekel, hogy Annabell mit gondol rólam, de apámtól igazán többet vártam. Naivan azt reméltem, hogy legalább majd ő ki fog állni az egyetlen gyereke mellett... Sajnos tévedtem.
Mindegy, most már ezen nem tudok változtatni, ezért kénytelen leszek elfogani, ami történik velem és megpróbálni beilleszkedni ebbe az ismeretlen, különös társaságba. Valószínűleg ez elég nehezen fog menni, hiszen erről az egész varázslás témáról és körülbelül másfél hónapja tájékoztattak, és azóta nem mondaném, hogy sikerült megemésztenem a dolgot.
De hát kinek menne? Szerintem, nyugodtan elismerheti mindenki, hogy 16 évesen nem kicsit sokkoló, amikor az apád egyik délután fölmegy a szobádba és közli, hogy: "Kisfiam, varázsló vagy és Magyarországra fogsz költözni egy hónap múlva." Köszi apu!
Az a helyzet, hogy jelenleg a dühöm sokkal jobban foglalkoztat, mint az a tény, hogy fogalmam sincs, hogy merre kell mennem. Körülbelül 2 órája szálltam le a vonatról és azúta anniyt sikerült elérnem, hogy a faluból eltaláltam az iskola területére. Na és most hogyan tovább? Az egész kert üres, én pedig tanácstalan.
Minden esetre, itt nem maradhatok, ezért elindulok egyenesen előre. Ahogy bandukolok a sötétedő udvaron, egyszer csak észreveszek egy kis házikót a kerítés közelében. Határozottan elindulok az épület felé, hátha ott találok valakit, aki megmondja, hogy hogyan tovább... És ismét: Köszi apu!
- Hahó! Van itt valaki? - hangosan elkezdek dörömbölni a kis ház ajtaján, és türelmetlenül várom, hogy válasz érkezzen a túlsó oldalról.
Utoljára módosította:Noah Walker, 2014. május 23. 20:21
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. május 23. 20:44 | Link

Noah Walker
Ruha (a jobb oldali az)

Egyet gondolva felkapom a táskám és már ki is szaladok a szobánkból. Kint süt, vagy jobban mondva éget a nap és én nem akarok bent ücsörögni a szobánkba. Májushoz képest elég meleg van, mondjuk ezt nem is bánom, mert szeretem a napot és a meleget. Mikor kiérek, hatalmasat szippantok a friss levegőből beszívva a virágok illatát. Gyorsan elindulok a falu felé, de aztán rájövök, hogy nem akarok most lemenni. Meglátok egy új fiút, aki a faház felé megy. Gyorsan követem, mert még nem hiszem, hogy ismeri a terepet és én próbálok neki segíteni. Gyorsan utolérem, de nem megyek oda, rögtön hanem várom, hogy mit reagál. Elkezdi ütni az ajtót, miközben üvöltözik. Gyorsan felsietek, de nem szólok semmit. Elhaladva mellette egy kedves mosolyt megeresztek, majd belépek a kunyhóba.
- Van még kedved bejönni? - kérdezem tőle, mielőtt becsukom az ajtót. Odaszaladok a legközelebbi fotelhez és már le is ülök. Előveszem a pálcámat, amivel egy kis fényt gyújtok és várom, hogy bejöjjön. Ha bejön egyáltalán.
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Noah Walker
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. május 23. 21:10 | Link

Gwen Laura Kimiko Jones

Azt hiszem, ez nem az én napom. Itt állok az ajtó előtt már körülbelül negyed órája, de egy lélek se járt azóta erre. Lassan kezdem feladni a reményt, hogy ma még bejutok ide vagy egyáltalán a lakrészembe, és már a fejemben meg is születik a terv, hogy hol és miként fogom tölteni az éjszakát, amikor hirtelen elszalad mellettem valaki, majd lazán benyit az ajtón.
~Vajon ez nekem miért nem jutott eszembe?~ Gondolom magamban mérgelődve, de nincs sok időm ezzel foglalkozni, mert a lány hamarosan megfordul és megszólít. Néhány másodpercig tanácstalanul nézek rá, majd összeszedem a gondolataimat és fölkapom a cuccaimat, amit időközben ledobáltam magam mellé.
- Persze, jövök. -
Óvatosan belépek a lány után a házikóba, végülis soha nem lehet tudni... Persze, nem tűnik vezsélyesnek a lány, de a varázslóknál soha nem lehet tudni. Legalább ennyi tanácsot kaptam apámtól mielőtt elküldött ide.
- Öhm... ez mi ez a ház? Mármint lakik itt valaki vagy csak úgy van? - Kérdő szemekkel nézek az ismeretlenre, majd észbe kapok, hogy valószínűleg nem így kellene kezdeni egy beszélgetést, ezért megrázom a fejem és újból felé fordulok.
- Bocsi, kezdjük előröl. Szóval Noah vagyok és köszi, hogy beengedtél. Nem lakik senki ebben a házikóban? -
Remélem, hogy segítőkész emberrel van dolgom és nem fog faképnél hagyni, mert rögtön egy bunkó parasztnak gondol, amiért bemutatkozás nélkül elkezdtem kérdezgetni, ráadásul, nem is túl értelmes kérdésekkel zaklatom szegényt.
- Te a Bagolykőbe jársz? -
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. május 23. 21:29 | Link

Noah Walker
Kora este

Nyikorogva nyílik az ajtó, Ő pedig óvatos lép befelé. Ahogy látom, sok cucca van, gyorsan felugrok és próbálok segíteni. Elveszem az egyik csomagot és lerakom a fal mellé. Feltesz egy kérdést, amire szívesen válaszolnék, de már be is mutatkozik.
- Nem kell bocsánatot kérned. Amúgy örülök, hogy megismerhetlek. Gwen Laura Kimiko vagyok, de bárhogy szólíthatsz. Ha akarsz, becézhetsz is - mosolygok rá, majd észbe kapok és válaszolok a kérdéseire - Ez egy fakunyhó. Általában a diákok járnak ide, sőt van, amikor az éjszakákat is itt töltik. Gondoltam én is, hogy egyszer eljövök ide, de akkor hozom Elenát, Szemit és Sziszit - magyarázom, majd észbe kapok - Elena az egyik háztársam, szobatársam és a legjobb barátnőm. A Szemi meg a Sziszi a kutyáim, de emberként viselkednek. És most kerültél ide? - érdeklődöm. A fényt eloltom, mert bár itt sötétebb van mint a réten, de itt is lehet látni - És, hogy tetszik a suli? Melyik házba tartozol?
Utoljára módosította:Gwen Laura Kimiko Jones, 2014. május 29. 18:30
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Noah Walker
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. május 28. 21:55 | Link

Gwen

Úgy tűnik, hogy mégis rám talált a szerencse egy fiatal lány formájában, aki reményeim szerint idegenvezetői pozícióra is alkalmas lesz.
A negyed órás várakozás után, végre sikerül bejutnom a kunyhóba és rögtön meg is tetszik, ami a szemem elé tárul. A nagy ábrándozás közepette észre se veszem, hogy a lány elveszi az egyik csomagomat, így időm se maradt tiltakozni.
-Köszi a segítséget.-
A lány tényleg nagyon rendes, viszont én nem ismerek magamra. Soha nem szoktam ilyen kedves és udvarias lenni, de fogjuk arra, hogy most szükségem van a segítségre.
- Én is örülök Gwen! Egyelőre ez maradsz, amíg nem találok ki neked valami különleges becenevet.- Már van is néhány ötletem a szőke idegen elnevezésére, viszont ezekkel még várnom kell egy kicsit, nem szabad rögtön az elején lelőni a poént, úgy már nem is lennék tovább érdekes.
- Áh, értem! És te ma itt szándékozol aludni?  Mert akkor maradok. -  Mondom vigyorogva, majd kacsintok egyet a lányra, ezzel újra érezve magamban az igazi énem visszatértét. Soha nem voltam az a kis nyuszifiú, ezért se értem magam, hogy eddig mi volt velem. De tényleg, biztos a sok újdonság teszi. Azért remélem, hogy hamarosan teljesen visszakapom a személyiségem, mert pont most nem kéne bénázni és pont most kéne erősnek lenni.
- Jaaa, így már minden világos. - felelek elgondozkozva a saját sorsomon.
- Igen, ma érkeztem és fogalmam sincs, hogy merre kéne mennem. Esetleg  tudsz ebben segíteni nekem? Mondd neked az valamit, hogy rellon? Mert elvileg abba a házba kerültem, de még azt se tudom, hogy mik ezek a házak.. Az a helyzet, hogy nagyjából semmiről nem tudok semmit...
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. május 29. 19:00 | Link

Noah

Kicsit megszeppen, mikor a csomagjaiért nyúlok, de ezt megértem. Nem rég érkezhetett, de biztos hallott már a bunkó eridonos lányról, vagyis rólam. Kedvesen megköszöni, én pedig egy 'nincs mit' kijelentéssel válaszolok. Mióta páran kijelentették, hogy túl goromba vagyok, azóta próbálok kedves és segítőkész lenni, ami néha beválik, néha nem. Most éppen igen. Ilyen se hallok gyakran, hogy valaki örül a megismerkedésünknek.
- Ha olyan különleges becenevet találsz ki, mint az uncsitesóm, akkor én falnak megyek mondom nevetve, mert persze, hogy nem gondolom komolyan. Vagy mégis? Kezd kicsit hűvös lenni és rajtam csak egy lenge ruhácska van. Mást nem hoztam, mert nem hittem, hogy ennyire lemegy a hőmérséklet. A nap is alacsonyan jár, már a narancssárga fénye besüt, a fakunyhó ablakán. Nagyon szeretem nézni a naplementét. Olyan gyönyörű. Bambulásomból Noah ébreszt fel. Felé fordulok, Ő pedig rám kacsint.
- Még nem tudom. Attól függ - nem adok neki egyenes választ - Nálam ez nem jön be - próbálom mondani a szememmel, hátha észreveszi. Kicsit gondolkozik a válaszán, de engem nem zavar.
- Persze, hogy tudok. A Rellon az egyik ház a négy közül. Ezen kívül van még a Levite, a Navine, és az Eridon. Az utóbbi házba tartozom én is. A négy ház barátságos egymással, de azért versenyeznek a házkupáért és a kviddicskupáért. A kviddics az egyik legjobb sport a világon. Hét ember játszik egy csapatban, seprűn lovagolva - magyarázom neki, de egy kis időt azért hagyok, hogy megeméssze. Most már tényleg kezdek fázni, pedig én nem vagyok az a fajta. Elkezdem dörzsölgetni a karom, de nem sokat használ.
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Noah Walker
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. május 30. 21:07 | Link

Gwen

Gwen elég szimpatikusnak tűnik így első látásra, és remélem, hogy ez a véleményem nem is fog megváltozni.
- Miért, ő hogy hív téged? - Kiváncsian várom a válaszát, hátha ad valami ötletet arra, hogy én miként szólítsam majd a lányt a későbbiekben. Már ha lesz későbbiek. Egyelőre nem tudom még, hogy itt hogy mennek a dolgok, hogy hogyan kell viselkedni, mit kell mondani, vagy mennyire bízhatok az emberekben. Jobb félni, mint megijedni.
- Mitől függ? - Kérdezem vigyorogva. Szeretem húzni az embereket, főleg ha azok lányból vannak, de Gwen arcát elnézve, lehet, hogy ő ezt nem élvezi anniyra, mint én. Nem baj, majd csak megszokja...
-Mi nem jön be? Nem értem mire gondolsz.- Felelek ártatlan tekintettel, mintha én semmiről nem tudnék.
- Á érteeem! köszi, ezt eddig senki nem mondta el nekem, pedig lehet, hogy nem ártott volna ha tájékoztatnak egy kicsit, mielőtt ide jövök. És hol lehet ilyen kviddicset játszani? Te tudsz? És mik a részletes szabályok? Bocsi, csak eléggé sport rajongó vagyok, szóval most megtaláltad a gyengepontomat, amiről órákig tudnék beszélgetni. -
Most tényleg kíváncsivá tett a lány. Még soha életemben nem hallottam erről a bizonyos kviddicsről, de nagyon is érdekelnek a szabályok, meg hogy pontosan milyen játék is ez. Aztán ki tudja... Lehet, hogy még meg is tanulhatok játszani.
- Várj egy picit... Azt mondtad, hogy seprűn lovagolva? Szóval ti tényleg tudtok repülni meg minden? -
Hirtelen eljutott a tudatomig, hogy mit is mondott az imént Gwen. Szóval seprű, meg repülés, meg kviddics, meg varázslás... Egyre jobban tetszik ez a hely, talán még élvezni is fogom az ittlétet...
- Fázol? Elinduljunk? - Kérdezem tőle, amikor látom, hogy elkezdi dörzsölni a karját. Gyorsan előkapok egy pulcsit a táskámból, majd odanyújtom neki egy széles mosoly kiséretében.
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Noah
Írta: 2014. június 20. 00:31
| Link

Látom a kisfiús kíváncsiságot a szemében. Kicsit várok a válasszal, mivel nem tudok dönteni a sok hülye név közül.
-Háááát ott volt a pl. a Kicsi Gwency, a Gwen Potter, de kedvencem még a Szőke Boszi. Ezek voltak a rosszindulatúak - merülök bele a magyarázatba - De nem volt még egy ember, aki így hívott - mondom vigyorogva - Te minek szeretnél becézni?.
~ Ha tovább akarsz játszani hát, legyen - gondolkodom, majd hozzáfordulok - A kedvemtől és attól, hogy kedvem van-e írni a naplómba - húzom elő a kis könyvecskét. Szeretek bele írni, mert senki nem meri elolvasni és így megőrzi a titkaimat. Én díszítettem ki, ijesztő és véres rajzokkal, amiket én találtam ki vagy álmodtam. Válaszol a néma üzenetemre, ami azt jelenti, hogy vette az adást.
Nem válaszolok, neki csak a szememet forgatom. Remélem, veszi az adást.
Azt állítja, hogy nagy sportrajongó.
- Én is játszom, de a szabályokat nehéz lenne elmagyarázni. Röviden annyi, hogy egy csapatba hét ember van. Ebből egy fogó, aki a cikeszt próbálja elkapni. Megjegyzem, a mi csapatunkba ezen a poszton játszom, de csak csereként. Akkor van még két terelő, akik a csapattársukat próbálják megvédeni a gurkók ellen kisebb-nagyobb sikerekkel. Van három hajtónk, akik a három karikán próbálják bedobni a kvaffot, és van egy őrző aki ezt próbálja megakadályozni. Veszélyes sport, de nagyon jó és imádok játszani.
Az idő kezd hűvösödni, amit az is jelöl, hogy kezdek fázni. Látja rajtam, hogy nincs melegem ezért egy pulcsit nyújt felém, amit én el is fogadok és fel is húzok.
Utoljára módosította:Gwen Laura Kimiko Jones, 2014. június 20. 00:31
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék