31. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 15 ... 23 24 [25] 26 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 24. 10:26 | Link

Lucas

Meghökkent egy pillanatra Lucas megállapításán, miszerint randihoz öltözött, mert valójában erről szó sem volt, hiszen nem egy, de több barátjával tervezett eredetileg találkozni, és neki eszébe se jutott, hogy öltözéke annyira jól sikerülhetett, hogy az egy randevúhoz is megállná a helyét. Meg aztán, ha így is volt, ki találkozgat a másikkal egy erdei faházban? Persze, meghitt volt, és romantikus is lehetett akár, de sokkal inkább egy nem kiöltözős, inkább levetkőzős randevúhoz illett.
Ahogy ez a gondolat szöget ütött a fejében, Lucas neki is állt vetkőzi, szóval Lili csak pislogott, mint hal az akváriumban, mígnem a faág is üdvözletét tette. A lányt pedig L-man ismét megmentette, szó szerint rávetette magát, hogy megvédje, ami lehengerlő volt, de ténylegesen is, nem csak az átvitt értelemben. A földön feküdtek, alul Lili, felette Lucas, és a srác nevetett, Lili pedig kistányér méretű szemekkel pislogott vissza rá.
- Hogy mid..? - kérdezte, és amint tekintete a távcsőre tévedt, ő is elnevette magát. - Jaj, már azt hittem.. szóval tudod.
Nem egyszerűen ez hozta zavarba, de a navinés közelsége is. Azonban kényszerítette magát, hogy figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy milyen intim közelségbe is keveredtek, hiszen nem akarta újból elkövetni ugyanazt a hibát. Nem tudta, hogy végül most mi is a helyzet Olívia és közte. Lehet újból összejöttek, de ha mégse, akkor se gondolta volna, hogy illendő lenne összegabalyodnia Lucas-szal. Egyáltalán akarna?
- Hm? De, azt hiszem... várj, mindjárt eszembe jut - mondta, és miután lesimította ruháját, elővette táskájából pálcáját, és sűrűn pislogva próbált visszaemlékezni a varázsszóra és a hozzá tartozó mozdulatra.
A srác megjegyzése aztán megzavarta, és ismét nevetnie kellett.
- Igen, mondták már, hogy vonzzom a bajt - bólogatott. - De az is lehet ám, hogy te hozod rám.
Nem akart ezzel semmire célozni, nem volt benne semmi ítélkezés vagy sértő szándék, de mégis kicsúszott a száján. Aztán a varázslat is eszébe jutott.
- Wasser! - suhintott pálcájával, mire abból vízsugár csapott ki, és ha lehetséges, még jobban eláztatta Lucast.
Lili felsikkentott, és félrerántotta varázsvesszejét, hogy a maradék vízsugár ne a navinés arcában, és ruháján kössön ki.
- Bocsánat, bocsánat! Ez nem az! - szabadkozott, és jóformán meg kellett erőszakolja az arcát, hogy ne kezdjen el kacagni. Gyorsan rá is tapasztotta kezét szájára, és úgy meredt áldozatára. - Sajnálom - hallatszott elfojtott hangja.
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. április 24. 10:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 24. 16:42 | Link

Lili

- A kukkerem…távcső, tudod - a biztonság kedvéért meglengettem a lány előtt az eszközt, de a vigyorom azért kiszélesedett, mikor egész másra gondolt, s látszott a lányon, hogy mennyire zavarba jött. - Tényleg csinos vagy, de ennyire még nem vagyok perverz - feleltem neki nevetve, miközben balommal megtámaszkodtam a tenyeremen, hogy ne préseljem agyon őt.
- Mondjuk, ha sokáig így maradunk, már nem csak a távcső fog problémát okozni - fűztem még hozzá egy mosollyal, mert azért ez mégis csak egy igen közeli helyzet volt, és a ruhaanyagon kívül nem sok minden választott el minket egymástól, és Lili egyébként is egy csinos lány volt, főleg most. Ha egy ilyen pillanatban kap el minket Olívia, simán szakított volna, erre viszont most nem volt lehetőség, hisz már dobott egyszer, azóta pedig nem tűnt úgy, mintha rendeződne a viszonyunk. Éppen ezért meg is tehettem volna, hogy megcsókolom a szöszkét, és össze is gabalyodok vele.
Fürkészve az arcát, ajkai vonását el is képzeltem egy pillanat erejéig a csókot, tenyerem közben a csípőjére tévedt, megfordult a fejemben, hogy miért is ne, egyszer élünk, de aztán ahelyett, hogy vele együtt átfordultam volna, s magamra húzom, inkább csak segítettem neki legördülni, s ezt követően ültem fel. Hiába, a szívnek nem tudtam parancsolni, s az még mindig Olíviához húzott. Márpedig, ha vissza akartam szerezni, nem követhettem el újabb baklövést. Még akkor sem, ha ez talán megfordult a fejemben.
- Jól van, hálás lennék, mert nincs túl meleg - jegyeztem meg, a nedves póló még mindig rám tapadt, így jó lett volna némi szárazat érezni magamon.
- Hogy én? Tehát szerinted miattam kerülsz mindig bajba? - felvont szemöldökkel néztem rá, aztán nevetve ráztam meg a fejem. - Inkább száríts, itt a testem - tártam szét nevetve a karjaimat, bízva Lili tudásában.
Ekkor zúdult a képembe, és nagyjából mindenhová egy újabb adag víz, amire egyáltalán nem voltam felkészülve, pislogtam, nyeltem is összevissza a vizet, ami pillanatok alatt végig csurgott a mellkasomon, s még a farmerom egy részét is eláztatta.
- Ez meg mi a franc volt Lili? - értetlenül pislogtam rá, miután tenyeremmel kitöröltem arcomból a vizet, nem lett jobb a helyzet, sőt. Kicsit talán még morcos is voltam, Lili viszont úgy tűnt, nehezen állja meg, hogy ne röhögjön, s tulajdonképp ez a helyzet tényleg vicces volt, így belőlem is kitört a nevetés. - Szerintem semmiképp ne menj el semmilyen segélyszervezethez segíteni, és ha lehet, valami olyan foglalkozást válassz, amiben nem kell pálcát használnod - mondtam nevetve, majd elkezdtem leráncigálni magamról az agyonázott pólót, majd felállva lerángattam a farmeromat is, s ezeket is végül a már felakasztott kapucnis pulcsim mellé aggattam. -Na jó, akkor mondjuk próbáld meg még egyszer, de most ne rám mutassa a pálcával, hanem a felaggatott ruhákra, ha nem akarod, hogy tüdőgyulladás vigyen el - mondtam, s karjaimat összefűztem a testem előtt, ezzel próbálva kicsit melegen tartani magam. Biztosan nagyon dögösen festhettem így egy szál zokniban és gatyában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 24. 17:45 | Link

Lucas

Azt állította, nem pereverz, de azért szavaival mégsem annyira sikerült erről meggyőznie Lilit, aki egy bókot is bezsebelhetett. Úgy tűnt, tényleg nagyon kicsípte magát egy faházban ácsorgáshoz, ha Lucas ennyire megjegyezte, hogy mennyire csinos. És hogy még a kukkeron kívül más is "gondot" okozhat.
Nagy nehezen legyűrte a késztetést, hogy rákérdezzen, mivel is kéne szembenéznie, helyette szóváltásba kezdtek a balszerencse áradásáról, avagy arról, hogy melyiküket is lehetett okolni a helyzetekért, amibe Lili keveredett, és amiből Lucasnak kellett kihúznia őt.
- Nem ezt mondtam - rázta meg fejét, kissé somolyogva. - Csak hát különös módon, mindig csak akkor akar papírsárkány vagy egy faág az életemre törtni, ha te is ott vagy. Kezdek gyanakodni rád.
Persze viccelt csak, ugratta őt, hallani lehetett a hangján, azonban a locsolást teljesen akaratán kívül követte el, nem jó varázslat jutott eszébe. Nem akarta eláztatatni. Még a végén megfázik, nem volt annyira jó idő, főleg most, hogy odakint továbbra is zuhogott az eső, és a Nap melengető sugarainak nyoma se volt.
Szabadkozhatott, de hiába, és a végén már ő sem bírta ki, és együtt kacagott a navinéssel. De csak amíg el nem kezdte lerángatni magáról elázott ruháit.
- Öhm, tényleg nem volt direkt - mondta Lilkó, és bólogatva ígéretet tett, hogy nem megy el segélyszervezetbe önkkéntesnek. Még talán fizetnének is neki pedig, csak maradjon távol.
A reparo szerencsére egész jól ment, hiszen gyakran volt rá szüksége, ezért, hogy legalább a további beáramló esőt és hideget kizárja, megjavította az ablakot. Addig sem a nadrágját lehúzó srácot nézte, de feladata végeztével már nem tudta másra terelni figyelmét.
- Jó, várj, mindjárt eszembe jut, hogy kell - mondta, miközben tekintetét végigfuttatta Lucas csupasz mellkasán, egészen le. Még az a kevés ruhadarab is elázott, amit magán hagyott, de az ajkába harapó Lili ennek nagyon próbált nem tulajdonítani jelentőséget. Így se igazán jutott eszébe egyetlen épkézláb varázslat.
Miután újból lopva a navinésre pillantott, inkább gyorsan hátat fordított neki, és a falat bámulva hangos töprengésbe fogott.
- Szóval izé, nem tudod véletlenül, milyen betűvel kezdődik a varázslat? Hátha abból már eszembe jut - mondta, bár eddigre már végigpróálta az abc-t, és nem lett okosabb.
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. április 24. 17:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 24. 18:15 | Link

Lili

- Most hogy mondod, lehet ebben valami, de szerintem nem én vagyok az okozója, hanem Te. Tudat alatt azt akarod, hogy mindig megmentselek - széles mosoly jelent meg az arcomon, egy kicsit jó volt hősi szerepben díszelegni, s valljuk meg, mióta megismertem, azóta nem ez volt az első eset, hogy valahonnan kimentettem őt. - Tökre Lois és Clark, csak nincs szemüvegem, meg repülni se tudok - mondtam nevetve, utalva a képregény sorozatra, már ha ismerte. A mosoly azonban nem sokáig ücsörgött az arcomon, mert jött a váratlan sokk, s a jeges víz érintése. De tekintve, hogy Liliről volt szó, már ez sem lepett, így csak mosolyogva ráztam meg a fejem, nem haragudtam rá.
- Persze, kezdem azt hinni, hogy direkt vetkőztetsz - vetettem rá egy pillantást, azután aggattam csak fel a ruháimat a szögre. Sajnos ruhák nélkül nem volt túl kellemes ebben a széljárta odúban, ráadásul odakint még mindig tombolt a vihar, erről árulkodtak a külső zajok. Lilit figyeltem, aki pálcáját ismét akcióba lendítette, s ha a ruháimat egyelőre nem is szárította meg, de azt megoldotta, hogy ne járjon ki-be a szél. Így már a karjaimat is leengedhettem, bár végig nézve magamon, még a gatyám is elázott.
- Várok én, van időm…- Lilit fürkésztem, s közben azon töprengtem, hogy most vajon tényleg a megoldáson töri a fejét, vagy engem fixíroz? - Csak nyugodtan, ráérek egész estig..-tettem hozzá, bár hangomban volt némi irónia, mert azért mégis csak örültem volna, ha gyorsan megoldja a gondomat.
Egy kicsit úgy tűnt, mintha leblokkolt volna a lány, egyik szemöldököm fel is vontam, s már majdnem rákérdeztem, hogy na mi a helyzet, amikor hátat fordított nekem. Nagyszerű, tehát itt fogok megfagyni ebben a faházban. Pechemre pont most nem volt nálam pálca, de aztán eszembe jutott valami, s Lili mögé lépdeltem, majd közvetlen mögötte megállva, a füléhez hajolva súgtam. - Az nem, de eszembe jutott, hogyan melegíthetnél fel - ekkor már egy vigyor is az ajkaimra költözött, s vártam, hogy felém forduljon a leányzó.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 24. 18:54 | Link

Lucas

Persze vicces volt, amit mondott, és egy pillanatra Lili el is gondolkozott Lucas szavain, de aztán nevetve megrázta a fejét. Amikor a sárkányába gabalyodva beleesett a vízbe, nem tudhatta, hogy lesz ott bárki is, most meg aztán végképp nem mondhatta, hogy már az időjárást is tudja irányítani, hogy az vihar formájában beköszönve az ablakon egymás karjába repítse őket. Ez nagyon mesébe illő lett volna, még akkor is, ha Lili szerette az ilyen történeteket.
És történetesen a Lois és Clark sem volt ismeretlen számára, hála az Edictumos cikkeknek.
- Tudsz te repülni, ha akarsz, legfeljebb nem olyan elegánsan érkezel földet - rántotta meg kuncogva a vállát.
És a nevetés nem szakadt itt meg, valahogy véget nem érősnek tűnt most, ahogy szerencsétlenkedése tovább fokozta Lucas ázottsági szintjét. De ezzel együtt felöltözöttségi szintje csökkenni kezdett, és Lilkóba is bent rekedt nevetése maradéka, ahogy ráébredt, hogy mi történik. El kellett volna fordulnia, de nem tette, Lucas sem kérte rá, és kíváncsisága erősebbnek bizonyult minden más érzésénél, mely arra sarkallta volna, hogy ne bámulja meg a srácot.
- De hát nem is, teljesen véletlenül vetkő.. mármint nem én, te csinálod! - hebegte-habogta a szavakat, és egészen összezavarodtak fejében lötykölődő gondolatai az érzéseivel, mert ez bizony új volt neki, és még nem tudta, mit kezdjen vele.
Eléggé későn realizálta, hogy ahhoz, hogy összeszedje magát, nem ártana a problémára fókuszálnia, és nem Lucasra, szóval miután megfordult, még lépett is párat a szemközti fal irányába, hátha a séta is segít beindítani agytekervényeit, és megoldásra jutni a varázslatot illetően. A nyelve hegyén volt pedig, csak épp nagyon kapaszkodott bele.
Aztán meghallotta a lépteket és ledermedt. És Lucas egyszerre ott volt mögötte és a fülébe suttogott, amitől Lilit teljesen kirázta a hideg. Egyfelől azért, mert neki sem volt épp melege, másrészt mert a nyakát és fülét simogatta végig a srác lehelete, ahogy a szavakat kiejtette, és persze ott volt az is, amit mondott.
- T-tényleg? - kérdezte elakadó hangon, torkában dobogó szívvel.
Nyelt egyet, és megfordult, megpróbált elhátrálni, de mindössze egyet tudott lépni, mielőtt a falba ütközött volna. Egyik tenyerét a fára tapasztotta, másik kezében görcsönsen szorongatta pálcáját.
Aztán ajkába harapva emelte fel barnáit a másik arcába, és testét megrázta kissé az izgatottság, és páni félelem kettőse.
- Egy t-tűzgyújtó varázslattal, ugye? - kérdezte bizonytalanul. - Az biztos meleg lenne, de lehet, hogy izé, szóval leégetnénk a házat vele, vagy ilyesmi. Esetleg feltalálhatunk egy.. tudod olyan varázst, hogy megidézünk vele egy izét, pokrócot! Igen, azt. Mondjuk.
Össze-vissza beszélt, nyilván nem volt valószínű, hogy feltalálnak egy varázslatot, miközben egy egyszerű szárító bűbáj nem jut eszükbe. Ami már létezett!
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. április 24. 18:55 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 24. 20:06 | Link

Lili

- Ezt inkább ne próbáljuk ki, ha lehet - bele se mertem gondolni, hogy mekkorát zuhanhatnék, főleg innen föntről a faházból, de nem akartam kipróbálni. Közben szó szót követett, Lilinek hála kellett vetkőznöm, bár szerinte ezt én magam akartam így. Erre felvontam a szemöldököm, még egy félmosoly is az arcomra szökött, de aztán csak nevetve ráztam meg a fejem.
Nem volt nehéz kiszúrni, hogy Lilit sikerült zavarba hoznom, egyébként aranyosnak tűnt, de bennem ott motoszkált az a hülyegyerek, hogy na még egy kicsit szívjuk a kislány vérét, ha már sikerült így megzavarnunk. Emiatt is lépdeltem mögé, bár nem készültem semmi rosszra, csak egy kis játékra.
- Aham - búgtam még mindig a fülébe, tetszett az, hogy ennyire zavarba lehetett hozni, rá is mosolyogtam, s fürkésztem barnáit, miközben tenyeremet megtámasztottam feje mellett a falon, s úgy hajoltam hozzá egy kicsit közelebb. - Nem arra gondoltam - megcsóváltam a fejem, miközben jobbommal a pálcát szorongató keze után nyúltam, s rásimítottam tenyerem a kézfejére. - Ugyan, nem kell ide pokróc, hidd el, ez ennél sokkal jobb lesz, neked is és nekem is - még mindig barnáit fürkésztem, újra rámosolyogtam, ahogy hüvelykemmel végig simítottam a kézfején. Tényleg tetszett, hogy sikerült zavarba hoznom, azt hiszem, hogy ott ült a kisördög a vállamon, húzni akartam egy picit az agyát, de nem tudtam elsiklani afelett, hogy egyébként meg nem is volt olyan rossz az a szilveszteri csók, s bizony kedvem lett volna kipróbálni, hogy milyen, ha belead mindent, úgy igazán. Barnáit fürkészve, megfordult a fejemben, hogy kezdeményezzek, a pillanat is megfelelt, s bár eredetileg nekem is a tűzgyújtó varázslat jutott az eszembe, most ehelyett mégis megcsókoltam. Csak úgy, hirtelen, hosszan, miközben ujjaim gyengéden futottak az arcára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 24. 20:45 | Link

Lucas

Nevetett, amíg még nevethetett, persze, nem gondolta komolyan, hogy Lucas majd kiveti magát az ablakon. Egyrészt, most javította meg. Másrészt pedig odakint esik az eső, majd ha elállt, kiugorhat. Most csak jobban elázna, bár arról gondoskodott Lili is végül, és onnantól kezdve kezdtek az események felpörögni és egészen új irányt venni. Lucasról lekerültek a ruhák, Lilkó pedig megkapta az ukászt, hogy szárítson. Azonban legfeljebb a szeme tudott kiszáradni jelenleg.
Teljesen összezavarodott, megkavarodott, és kétségbe volt esve. Ugyanakkor izgatottság járta át a testét, és hazudott volna, ha azt mondja, nem volt ínyére cseppet sem az, ahogy a srác a fülébe súgta a szavakat, és amilyen közel állt hozzá. Nem is jutott eszébe, hogy csak szórakozik vele, mert abban az esetben legalább hamar túllendült volna lányos zavarán, és talán a helyén tudta volna kezelni a dolgokat. Ám ez nem adatott meg, és ahogy szembefordult Lucas-szal, és megpróbált urrá lenni a válaszreakciókon, melyeket teste és elméje produkált, le sem véve tekintetét a másikéról magyarázott.
Amúgy is sokat járt a szája, ha pedig valamit el akart vele fedni, méginkább kinyílt a bagólesője, hátha hülyeségekkel, és légből kapott ötletekkel, vagy épp véletlenül benyögött valódi megoldásokkal oldani tudja a feszültséget, de hiába, Lucas csak közelebb lépett hozzá, és egyik kezével Lili pálcát szorongató kacsójáért nyúlt. A lány pedig megborzongott, és csak bámult bele a másik szemeibe, mintha sóbálványátokkal sújtották volna.
- De én.. én nem áztam el.. - próbálkozott még egy utolsóval, de hangja erőtlen, és hatázatlan volt.
Aztán meglátta Lucas tekintetében az apró változást, a döntés megszületését, és már azelőtt lehunyta szemeit, hogy a másik az ajkaihoz hajolt. Valahol fejében, gondolatai örvényében ott kalimpált egy józan felvetés, hogy talán nem kéne mindezt hagynia megtörténni, de hiába.
Elnyíló ajkakkal viszonozta a csókot, aztán az első találkozást hevesebben, követelőzve követte részéről egy újabb. Orrán át kapott levegőért, és kissé lábujjhegyre állva dőlt neki a srác csupasz mellkasának, hogy aztán egy pillanatra elhúzódva arcától ismét szemébe nézhessen.
Kicsit meglepettnek tűnt.
- Minek van nálad még mindig az a távcső?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 24. 21:12 | Link

Lili

Lehet, hogy tréfálkozni akartam vele, hisz imponált a zavara, de végül azt hiszem, magam estem a csapdába, mert mégis csak ösztönök vezéreltek, s ilyen közelségben nem lehetett csak úgy megálljt parancsolni, még akkor sem, ha a szívemet más birtokolta. Ezt valahogy felülírta ez a pillanat, a mókából valóság lett, ahogy hirtelen megcsókoltam őt, ezzel belé fojtva a szót. Nem gondoltam rá, hogy mi lehet ennek a következménye, hogy ellök-e majd magától, vagy sem, ösztönösen cselekedtem, s nem bántam meg. Ott és abban a pillanatban nem, mert kiélveztem a csókot, ami merőben más volt, mint az a szilveszteri. Ráadásul úgy éreztem, hogy nem csak én vagyok kíváncsi arra a csókra, hanem ő is, hisz viszonozta, nem is akárhogyan. Heves volt, követelőző, s hogy közelebb legyek hozzá, míg egyik tenyerem a nyakára csúsztattam, jobbom a csípőjére siklott, úgy fogva húztam magamhoz közelebb, hogy testünk összeérjen, s tovább csókoljam. Aztán a nagy hév okozta légszomj mindkettőnknél megmutatkozott, magam is pislogva kaptam levegő után, ahogy elváltak ajkaink, tenyerem még mindig ott hevert nyakán, s csípőjén, miközben próbáltam felocsúdni a ködből, mi kezdte ellepni az elmémet, s beindította testemben az ösztönöket.
- Távcső? - értetlenül pislogtam rá Lilire, aztán észbe kapva ráeszméltem arra, hogy miről is beszél. Combján érezhette, hogy ez a csók nagyon is vad volt, s vágykeltő, ezt nem is tudtam volna palástolni. - Öhm, ez már nem a távcső - vallottam be egy zavart mosollyal, miközben barnáit fürkésztem. - Nagyon jó vagy - mondtam komolyan, mert hát a szilveszteri kis csókból nem is hittem volna, hogy ilyen intenzitással is képes viszonozni. Közben hajszálai közé túrtam, hogy a nyakából félre simítsam azokat, s mivel az ösztön vezérelt, ajkaira csaptam le, s ott ízleltem bőrét, miközben tenyerem lejjebb szökött csípőjéről a fenekére, s úgy húztam közelebb magamhoz, hacsak nem tette ki a stop táblát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 24. 22:09 | Link

Lucas

Erőtlen ellenállása teljesen megszűnt abban a pillanatban, ahogy ajkaik találkoztak. Ez most nem a szilveszteri baráti szájrapuszi volt, nem volt mögötte magyarázkodás, hogy nincs valódi jelentősége. Ezúttal nem korlátozta le semmi, nem fogta vissza Lilit semmi attól, hogy engedelmeskedve vágyainak egészen átadja magát a pillanatnak.
Miközben Lucasét megérezte arcán, az ő keze a srác mellkasára vándorolt fel, közéjük kúszva, arra a kis helyre, amit meghagyott nekik, miután csípőjére helyezve kezét közelebb húzta magához a lányt. És Lili nem tiltakozott, nem adta jelét, hogy ellenére lenne bármi mindebből.
Csak aztán hozta a formáját, és hagyott egy buta gondolatot felszínre bukni, amin Lucas el is mosolyodott. És a magyarázattól, amit adott, Lili arcán is felváltotta kezdeti értetlenségét a zavar. Úgy tűnt, sikeresen izgalomba hozta a másikat, de még mekkorába!
- Ó, jaj - nyelt egyet Lili, és ajkába harapva lesütötte egy pillanatra szemeit, majd a dícséretet hallva újra visszaemelte azokat a másik arcára fókuszálva. Épp időben, hogy újra lecsukhassa pilláit, és egy újabb heves csókváltásba feledkezzenek.
Nem volt ez így jó, nem volt helyes. Valahol belül bizonyára eszébe jutott ez, de túl mélyen, és túlságosan elnyomva ahhoz, hogy ellenállásra késztessék. Kezeit Lucas nyakára vonta, belekapaszkodott, és úgy bújt hozzá. A srác pedig kezével délre tévedt, felfedezni Lili ülőpárnáit. Kicsit meg is ugrott érintésétől, és ajkába harapva elhúzódott tőle kissé. De nem eléggé, csak annyira, hogy meg tudjon szólalni.
- Na hát nekem melegem lett, szóval.. gondolom már te se fázol. - A hangsúly alapján kérdésnek is beillő szavakat szinte suttogta, de nem is kellett kiabálnia ilyen távolságból.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 24. 22:34 | Link

Lili

- De ez nem baj - bár zavarba jöttem egy kicsit, hisz eddig soha nem kerültünk egymással ilyen közeli kapcsolatba, nem akartam rejtegetni előle, meg nem is tudtam volna elrejteni vágyaim jelét. Miért is tagadtam volna, ha már így alakult, hogy megcsókoltam, ő pedig visszacsókolt? Lehet, hogy visszakoznom kellett volna, mert nehogy a barátságunk rovására menjen a dolog? De a fenéket gondoltam ilyesmire abban a pillanatban, nem mintha olyan nagyon jó barátok lettünk volna mi Lilivel. Csak arra tudtam gondolni, hogy újra megcsókoljam, s még közelebb kerülhessek hozzá. Nem csak a gondolataim indultak be, de lassan minden porcikám vágyódott, hogy ne csak csókjait ízlelhessem, de máshol is felfedezhessem a vendégszeretetét.
Emiatt csókoltam meg újra, miközben közelebb vontam magamhoz, s tenyerem elkalandozott hátsó fertályán, amitől azonban Lil egy kicsit megugrott. Meglepetten pillantottam rá, aztán széles mosoly szökött az arcomra. - Már annyira nem , csak még egy kicsit…- jegyeztem meg, s ezt követően nyakába csókoltam, miközben egyik combját megemelve a derekam köré fűztem. Aztán újra ajkaira csaptam le, ölbe kaptam őt, úgy tettem vele néhány lépést, hogy aztán az ott heverő hálózsákok egyikére fektessem. - Azt mondtad, meleged van, ezt le kéne venni akkor - fölé hajolva elkezdtem kifejteni a felsőjéből.
Utoljára módosította:Lucas M. Deighton, 2021. április 24. 22:36 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 24. 23:00 | Link

Lucas

Nem mondta ő, hogy baj lenne. Sőt. Csak éppen olyasmi, amivel még nem találkozott, pláne nem érintkezett. Most pedig itt volt, közel, nagyon közel, akárcsak Lucas ajkai, melyekkel szüntelenül az övéit kereste, és meg is találta.
Újból visszacsókolt, egészen rásimult a másikra, miközben az simogatta, magához vonta, mintha az amúgy is elhanyagolható távolságot akarná tovább redukálni köztük, és közelsége csak egyre jobban feltüzelte a szőke vágyait is.
Kalapált a szíve, agyát, elméjét elöntötte valami köd, ami semmiféle épkézláb, értelmes gondolatot nem engedett át. Nem mintha amúgy Lilkó bővelkedett volna ilyenekben, de nem volt teljesen ostoba azért. Tudta, hogy ha most nincsenek is együtt épp, Lucasnak akkor is ott van Olívia, akit valószínűleg még szeret, vagy ha nem, akkor sem helyes éppen azzal csókcsatába bonyolódnia, aki miatt a lány dobta őt. Még ha csak egy utolsó csepp is volt, és nem az egyedüli kiváltó ok.
Nem, mindebből semmi sem jutott el tudatáig, vagy ha mégis, elnyomta, háttérbe szorította az, hogy mennyire rettenetesen élvezte, amit épp csináltak. A csókokat, az eltévejedő simogatásokat. Nem is gondolta volna, hogy ilyen jó lehet kevés levegőhöz jutni.
Akart volna mondani valamit a srác szavaira, de a következő pillanatban már kapaszkodni kényszerült, és közben a csókolózásból sem szabadult. Aprót nyekkent, ahogy Lucas végül az egyik hálózsákra fektette, és fölé hajolt.
- Nem tudom, hogy.. megoldja-e a dolgot - lehelte levegőért kapkodva. Mellkasa sűrűn emelkedett fel alá, és azon kapta magát, hogy segít a navinésnek. Feltámaszkodva tette lehetővé, hogy kiszabaduljon a ruhaneműből, és ahogy ez megtörtént, Kezeit Lucas arcára simította, és magához vonta, hogy újabb csókkal folytatódjon, amit elkezdtek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 24. 23:21 | Link

Lili és Lucas

Egy esős délután KATT
Utoljára módosította:Bossányi Karola, 2021. április 25. 13:05 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 25. 00:02 | Link

Lucas
>> Tovább a játékhoz <<
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. április 25. 09:57 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 25. 00:36 | Link

Lili és Lucas

Egy esős délután KATT
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 25. 09:53 | Link

Lucas
>> Tovább a játékhoz <<


Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. április 25. 09:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 25. 10:54 | Link

Lili és Lucas

Egy esős délután KATT
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 25. 11:33 | Link

Lucas
>> Tovább a játékhoz <<


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 25. 13:49 | Link

Lili és Lucas

Egy esős délután KATT
Utoljára módosította:Lucas M. Deighton, 2021. április 25. 13:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 25. 14:22 | Link

Lucas
>> Tovább a játékhoz <<


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 25. 15:04 | Link

Lili és Lucas

Egy esős délután KATT
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 25. 15:46 | Link

Lucas
>> Tovább a játékhoz <<


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 25. 16:01 | Link

Lili

Egyáltalán nem voltam felkészülve ilyen baklövésre, de megtörtént, ez ellen már nem tudtam mit tenni, csak a lány bocsánatát kérni. Egy kicsit tartottam is attól, hogy majd rosszul reagál, hisztizni fog, és megcsapkod, amit mondjuk meg is érdemeltem volna. Lili azonban nagyon kedves lány volt, mert egy semmi bajjal elintézte a dolgot, mintha nem követtem volna el hibát. Ez pedig így nem volt helyénvaló, éreztem én ezt magamban, csak épp azt nem tudtam, hogyan is adjam a tudtára, hogy talán azért még sincs rendben.
Miközben visszahúztam magamra az alsót, őt fürkésztem pillantásommal, kíváncsi lettem volna arra, hogy mire gondol épp most, mert ez a semmi baj mégis olyan furán csengett. Talán jó lett volna erről beszélni, de eközben az is fontos volt, hogy tudjam, mégis hogy élte meg mindezt. Ezért is kérdeztem rá, s  hisztérikusnak tűnő nevetéséből már kezdtem sejteni, hogy talán még sem volt annyira őszinte az a korábbi két szócska.
Nem voltam boldog, mert nem az történt, amire számítottam. Vagyis, nekem jó volt, csak nem úgy tűnt, mintha neki is az lett volna, emiatt pedig bűntudatom lett. - Lili…- nevén szólítottam, miközben barnáit kémleltem, aztán felkelve a földről, összeszedtem a melltartóját, meg a felsőjét, s visszavittem neki, úgy telepedtem le hozzá ismét a földre. - Tényleg sajnálom, oké? Csak hát…annyira…- nem, inkább nem kezdtem el részletezni, hogy mennyire jó volt nekem, mert az nem lett volna fair vele szemben. - Lehet, hogy nem is lesz belőle gond, ilyen gondolom mással is előfordul - nyugtatgatni próbáltam, hisz mi mást is tehettem volna, közben egy kicsit még közelebb is húzódtam hozzá, s ha nem tolt el, akkor jobb karommal magamhoz öleltem. - Ne aggódj, oké? És köszönöm - odahajolva adtam egy csókot az ajkaira, egyrészt, hogy megköszönjem az együtt töltött perceket, másrészt, hogy tényleg kicsit megnyugtassam, mert fogalmam sem volt arról, hogy most mit érezhetett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 25. 16:28 | Link

Lucas

Sosem volt hisztis, a legkevésbé olyan, aki tombolna, vagy veszekedésbe bonyolodna, túl békés volt, báránylelkületű. Ezért fogadta talán túlontúl elnézően Lucas, és persze a saját baklövését Lili. Vagyis nem is igazán elnéző volt, csupán nem tudott abba a hangulatba kerülni, ami egy ilyen helyzetben normális és valahol nagyon is indokolt lett volna.
És nem mondhatta, hogy a fiú nem bánja a történteket, mert Lilkó észlelte, hogy folyamatosan őt fürkészi, aggódva figyeli, mintha azt várná, mikor emeli a lány fel a kezét, hogy addig üsse, amíg ki nem fullad. Bár már alapból eléggé ki volt fáradva, még ha nem is ő vette ki a "munka" oroszlánrészét az előbbi eseményekből.
Lucas megszólította, és Lili újból ráemelte pillantását. Kezdett megnyugodni, legalábbis a légzése, az aggodalommal vegyes félelem viszont csak most kezdett el igazán belobbanni benne.
- Tudom - rázta meg a fejét, és behunyta szemét. Volt elképzelése róla, mivel akarta folytatni Lucas a mondatát, de nem kellett mondania, Lili nagyon is érzékelte, hogy a srác minden percét élvezte együttlétüknek. Egy kicsit túlságosan is, a jelek szerint.
- Gondolod..? - kérdezte kissé reszelős hangon, mintha sírás kerülgetné. Persze azt gondolta, hogy mással is megesik az ilyesmi, de inkább nem akarta tudni, az esetek hány százaléka végződik szerencsésen.
Túlzás lett volna azt mondani, hogy a srác vígasztalónak szánt szavai megnyugtatták, és ettől máris nem aggódott tovább, de azért elmosolyodott, ahogy magához ölelte őt. Jól esett, akárcsak a csók, amitől szintén nem húzódott el.
A köszönetére csak mosollyal tudott felelni, ha kicsit az aggodalomtól halvánnyal is. Mit mondhatott volna? Szívesen, máskor is? Az mindenesetre hazugság lett volna, ha azt állítja, nem volt jó vele. Csak mielőtt a repetázáson gondolkodhatott volna, volt egy sürgetőbb problémájuk is.
- Elkísérsz a gyengélkedőre? Hátha tudnak adni valamit ott, vagy tanácsolni, hogy mit tegyek.
Muszáj volt megerőltetnie magát, és kivételesen gondolkodni kicsit, és ennél tovább egyelőre nem jutott. de kezdetnek megfelelt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 25. 18:27 | Link

Lili

Azt hiszem, nem voltam túl jó ebben a vigasztalásban, vagy megnyugtatásban, mert hiába is akartam elterelni a problémákról gondolatait, hangjából úgy éreztem, hogy mintha a sírás fojtogatná. Azt viszont nem akartam, hogy elsírja magát, mert milyen kínos lenne már, hogy együtt volt velem, s utána meg bömböl. A végén még azt hinnék, hogy valami szörnyű bűnt követtem el, vagy pancser vagyok, s ismerve a diákságot, hamar elkönyveltek volna egy tahó alakként.
- Hát persze, ne aggódj - még szorosabban öleltem magamhoz, csak hogy egy kis bátorítást öntsek belé, mert úgy tűnt, hogy ráfér, meg aztán ezzel egy kicsit magam is nyugtattam, hisz csak nem fordulhatott elő az, hogy ebből valami gond lesz, nem? - Csak nyugodj meg, minden rendben lesz - biztattam, ezután adtam csókot, s még meg is köszöntem az együtt töltött perceket. Persze, abba már nem gondoltam bele, hogy ez milyen bénán is hangozhat, de azt még sem mondhattam neki, hogy szeretem vagy szerelmem, mert ilyesmiről szó sem volt. S ha nagyon belegondoltam, akkor talán korábban még nem is fordult elő velem az, hogy érzelmek nélkül gabalyodtam volna össze valakivel, legalábbis nem ilyen szinten, emiatt is tűnt a fejemben jó ötletnek az, ha megköszönöm. - Hogy hova? - nagyon meglepett a lány kérdése, egy picit el is kerekedtek a szemeim, talán bepánikoltam ettől a helyzettől, mert ha odaállítanánk a gyengélkedőre egy ilyen történettel, akkor mindkettőnket elővennének, kapnánk egy alapos fejmosást, s annak is rögtön híre menne. És akkor Olívia fülébe jutna, és ó jajj, akkor soha nem bocsájtana meg. Ez pedig nem fordulhatott elő.- De hát, nem történt semmi, fáj valamid? Mert ha nem, akkor szerintem ilyesmivel nem kéne a gyengélkedőre menned. Esetleg…a faluban vehetnél valami bájitalszerűséget, vagy kérhetnél valamelyik barátnődtől, biztos van erre ilyesmi, nem? Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne, ha most beállítanánk a gyengélkedőre - próbáltam meggyőzni őt, miközben párszor végig simítottam a vállán, hogy ezzel is megnyugtassam őt. - A kastélyba szívesen visszakísérlek - ajánlottam fel, amúgy is úgy tűnt, hogy már elmúlt odakint a vihar.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Negyedikes diák


MAZSOLA ^_^ SÜVILILI
offline
RPG hsz: 443
Összes hsz: 1192
Írta: 2021. április 25. 19:08 | Link

Lucas

Kétségbe volt esve, amire valljuk be, megvolt az oka. Nem volt egy nagyon eszes lány, már csak emiatt is kerülhetett ilyen szituációba, de annyi sütnivalója volt, hogy igenis komolyan vegye a következményeit annak, hogy nem védekeztek.
De nem igazán engedte, hogy eluralkodjon rajta a pánik, mert Lucas még mindig ott volt vele. Sajnálta, és igyekezett megnyugtatni, ha kicsit esetlen módon is. A lényeg az volt, hogy próbálkozik. Hogy nem hagyja magára ebben a helyzetben.
Ezért is bátorkodott előállni azzal, hogy forduljanak egy gyógyítóhoz. Megtehette volna egyedül is, de a srác itt volt neki, szóval megkérhette rá. És szüksége is volt rá, mert miatta nem kezdett el igazán rettegni még. És hiába ment volna egyedül is, tudta, hogy ha van vele valaki, könnyebb. Akkor nem bizonytalanodik el. Akkor nem fordul vissza az ajtóból.
Először nem értette, miért kérdez vissza. Talán halkan mondta?
- Hát.. a gyenguszra. Ahol az okos gyógyító nénik és bácsik vannak, akik értenek az ilyesmihez is.
De aztán rá kellett ébrednie, hogy Lucas pontosan tudja, hogy mire gondolt, épp csak valamiért nem látja értelmét odamenni. Most Lilin volt a meghökkenés sora. Elkezdte visszavenni ruháit, egyiket a másik után, miközben a srác bájitalról meg arról magyarázott, hogy ha nem fáj, miért is menne a gyengélkedőre.
Lili megütközve pislogott rá vissza. A kastélyba visszakíséri? Hát, cuki pofa, de azzal mire megy?
- De.. nem akarsz segíteni? - kérdezte, és hangját megint sírásközeli állapot torzította el. Felállt, miután sikerült teljesen visszaöltöznie, és végignézett gyűrött ruháin. Legalább tiszták maradtak. Többnyire.
- Jól van.. menjünk akkor - bólintott, torkában gombóccal, és már tudta is, merre vegye az irányt. Legkedvesebb barátnői az Eridonban voltak, de Pollit nem akarta ilyesmivel felzaklatni, mert valószínűleg még nála is jobban kiborulna, ha megtudná, mi történt. Sári viszont olyan kemény volt, ő biztos tudja majd, mi a teendő.
Az ajtóhoz lépkedett, felhúzta cipőjét, és már lépett is ki a szabadba.
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. április 25. 19:10 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. április 25. 20:11 | Link

Lili

Tényleg nem tartottam jó ötletnek a gyengélkedőt, kellemetlen is lett volna mindkettőnk számára, ez egész biztos. Emiatt is javasoltam neki más lehetőséget, miközben figyeltem, ahogy öltözni kezdett. Magam is feltápászkodtam a földről, s leakasztva ruhadarabjaimat elkezdtem azokat magamra ölteni, bár nem mondhatnám, hogy azok megszáradtak. Igaz, már nem csurgott belőlük annyira a víz, de még közel sem volt kellemesen száraz, ahogyan szerettem. Ennek ellenére magamra öltöttem a ruhadarabokat, de eközben kicsit azt éreztem, mintha megfagyott volna a levegő. Valami rosszat mondtam volna? S ahogy erre gondoltam, úgy hallottam meg Lil kérdését, amire még a szemöldököm is feljebb szökött. - De igen, csak…nem gondolom, hogy ez lenne most a legjobb megoldás - mondtam ismét, hisz jobbnak láttam, ha inkább egy barátnőjétől kér valamit, biztos akadt olyan, amelyiknek volt erre is valami bájitala. Nem hittem azt, hogy a gyengélkedő lehet az egyetlen megoldás. Amúgy is rossz volt erre gondolni, hogy az itt eltöltött percek után ott kössünk ki, mint két balesetes.
Úgy tűnt, hogy Lili elfogadta a meglátásomat, mégis, szinte szó nélkül hagyott ott, s szinte úgy kellett sietve kapkodnom, hogy utolérjem őt odalent a faház lábánál. - Azért vigyázz, jó nagy lett a sár - próbáltam figyelmeztetni, meg mellé lépni, én tényleg segíteni akartam, még belé is karoltam volna, ha nem tűnik úgy, mint aki viszolyog ettől. Furcsa volt így visszamenni a kastélyba, kissé szótlanul, felszínes dolgokról csevegni, miközben megtörtént köztünk ez a dolog. Igazából mondani akartam neki valamit, csak akármikor kezdtem volna bele, valahogy mindig megakadtam. Sehogy sem volt jó ez, s ahogy a kastély felé közelítettünk, úgy ébredtem rá arra, hogy amennyire nagyon jó volt, olyannyira volt nagy baromság is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Kristóf
Mestertanonc Rellon (H), Másodikos mestertanonc


a menekült
offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 46
Írta: 2021. április 27. 17:58 | Link

Bogi

Úgy érzi, mintha vért izzadna azért, hogy megfeleljen Boginak. Az ő szemszögéből arra hajt, hogy a lány kitartson mellette, ne forduljon el tőle valaki olyanért, aki miatt Kristóf önértékelése sérülhetne. Lassan fejlesztett ki magának kőszívet, s igazán csak a javítóban acélosodott meg a páncélja, de a kis résen, amin néha kitekint a külvilág felé, még sérülékeny. Lehet rajta fogást találni. Gyenge pontja mindenkinek van. Amit egy ideje senkitől nem kap meg, ahhoz annál erősebben ragaszkodik. A levitás mestertanonc pedig bizony elhúzta a srác orra előtt a mézesmadzagot, de ezzel akaratlanul is feltette a mércét. Úgy érzi, tőle valami olyasmit kaphat, amit mástól nem. Stabilitást, hűséget. Segítséget. Mindenre is. Veszélyes ez...
Hidegzuhanyként érik a szavak, érezhetően megtorpan egyet léptében, mikor Bogi csak úgy vállát rándítva kimondja, amit gondol. A maradék tájékozottságát is elveszíti a lányokkal kapcsolatban. Csúnyán maga elé mered, összeráncolja homlokát, tarkójánál pedig vad vakarózásba kezd, hogy most mi tévő legyen. Felesleges? Eldadogja párszor, és arca vérvörösre vált. Hogy felrobbanni készül-e, vagy elsüllyedni szégyenében, az kivételesen nem olvasható le róla.
- Azért ne mondd, hogy nem számít a külső! - futnak ki belőle a szavak hirtelen, felháborodva. Pár másodpercet még gondolkodik, mire rájön, hogy Návay Kristófnak tök mindegy, mit hord, mindig is a lányok kedvence marad, úgyhogy finomítani kezd az álláspontján. - Vagyis, hát... Igazad van. Ez az outfit csak eltakarja az izmomat. De ez ellen könnyen tehetünk, ha odaértünk - kacsint. Ha ugyanúgy tetszik neki, az azért megnyugtató. Mintha már nyert ügye lenne. Fel is bátorodik akként, hogy a dicséretét követően végigsimít a lány hátán. - Jól akarom érezni magam. Meg azt, hogy te is. És végre ne zavarjon minket senki... Szóltam is a srácoknak, hogy őrizzék a placcot, be ne fészkeljék nekem magukat az alsósok - Mi mást mondjon? Majd adja magát, reméli, és továbblépnek végre. De ennyire nyíltan nem fejezheti még ki magát, mert a végén még megijed, és semmi nem lesz. Inkább felgyorsítja a lépteit, s ahogy megy, lassan a faház is feltűnni látszik előttük.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kőszegi Róza Amélia
Diák Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Pro Levita-díjas, Harmadikos diák


polar opposite
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 375
Írta: 2021. május 1. 23:57 | Link

Betti
[Legédesebb a dal / beszélgessünk? / ne less]

Új ez még nekem, és azt tudjuk hogyan állok az újdonságokhoz. Sosem jártam még itt a faháznál, de a minap az erdő felé vettem a kocogás közben az irányt és megpillantva elfogott a kíváncsiság. Persze egyedül nem mentem fel. Hunornak szerettem volna róla mesélni, de a legutóbbi beszélgetésünk óta kerüljük egymást. Bármennyire is elszomorít a helyzet, úgy gondolom nem én tartozom bocsánatkéréssel. A lényeg, hogy végül Bettivel találtam magam a levita körleten belül és megbeszéltük, hogy kihasználjuk a faház adta lehetőségeket. Ez annyit tesz, hogy kiszabadulunk kicsit friss levegőt szívni és másik környezetben belevágni a feladatokba. Korábban tanultunk már együtt, futottunk még össze, de ez az ismerettség is viszonylag még új nekem. Ezért is örültem, hogy elsőként értem a faházhoz, mert mindenemet elrendezhettem a padlón a pokróccal és a párnával, hogy törökülésbe húzott füzetembe beleolvasva tegyem a helyzetet konfortosabbá magamnak. fogalmam sincs mennyi idő telik el mire köszönésére felpillantok. - Szia Betti! - mosolyogva várom meg, hogy beljebb kerüljön. - Nem, cseppet sem, elvoltam - kopogok egy kettőt a füzetem borítóján. - A múltheti jegyzeteimet nézem át egyelőre. A mágusjoggal lassan végzek, aztán… aztán bájitaltan jön - bólintok szélesebben mosolyogva. Ritkán érdeklődnek a tanulás után és valahogy mindig örülök, ha más is megérti miért szeretem feszegetni a tudásom. - Látom nálad ott a mítoszok - biccentek a holmija felé, miután helyet foglal mellettem. Egy párnát teszek még a hátam mögé, és dőlök hátra kényelmesebben. Kérdésére pillantok újra Betti irányába, kissé megilletődve kezdek töprengeni. Csak nem Hunor próbál általa puhatolózni? Ugyanmár! Csak sok volt a rellonosokból. Fülem mögé simítom a kósza tincsemet. - Képzeld tanársegédi pozíciót ajánlottak - ha már a tanóráknál tartunk. - Most ott próbálok helytállni. Meg persze a szerkesztőségben az Edictumnál - újabb kötelesség. Majd pontosan eddig bírom ki, hogy én ne kérdezzek kíváncsiságomnak engedve. - És te? Beszéltél mostanában Hunorral? - egész szép puhatolózás, talán még eredménye is lehet.

Utoljára módosította:Kőszegi Róza Amélia, 2021. május 1. 23:57 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

one day . . .   i'm gonna make the onions cry
Rentai Boglárka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 95
Összes hsz: 247
Írta: 2021. május 4. 22:05 | Link

Kristóf


Én komolyan nem gondoltam, hogy szavaim ilyen hatással lesznek rá. Mármint úgy megtorpan és elvörösödik, mintha valami komoly baja lenne. Mondjuk lehet most gyalogoltam keresztül a kis lelkén aztán ez érinti meg ennyire, de hát ki gondolta, hogy ennyire érzékenyen fog reagálni? – Nem is azt mondtam, hogy nem számít, hanem hogy mindenben ugyanolyan jól nézel ki – ismétlem el önmagam. De kár is, ezzel csak adom alá a lovat és növelem az amúgy is határtalannak tetsző egoját. De hát na, nem tehetek róla, hogy őszinte és egyenes embernek születtem, ha nem így lenne, most nem keverném magam ilyen hülye szituációkba. Lennék inkább én is aszexuális, mint Lilla, valószínű egy életre elmenne a kedvem a fiúktól és akkor minden problémám megoldódni, mintha nem is lett volna. Következő megjegyzését csak egy rentais szemforgatással jutalmazom, mert tessék, már megint akkor az arcra, mint a hold és már megint utalgat. Én komolyan nem értem, minden fiúnak a szex körül forog az agya, vagy csak ő ilyen?
Végig simít a hátamon, ami azt eredményezi, hogy karom libabőrtől válik pöttyössé. Még jó, hogy hosszúujjú felső van rajtam és nem látja. Azt nem élném túl egyelőre azt hiszem. Mármint ez még egyértelműbb jele lenne annak, hogy mit érez a testem, azt meg szeretném titokban tartani. Ha már a számat nem tudom befogni legalább a testem ne legyen árulóvá.
- Szóval komplett őrség áll a faház körül? – tudom, megint a lényeget ragadom ki és arra kéne koncentrálnom, hogy jól akarja érezni magát, és azt akarja, hogy én is így tegyek, de őszintén, ez sokkal meghökkentőbb számomra. De azért csak megyek tovább, mintha nem is zavarna vagy ilyesmi. Nem tudom, hogy pontosan mit vált ki belőlem ez a tény, mindenesetre nem fordítok házat. Ahogy odaérünk a lépcsőhöz vetek egy kíváncsi pillantást Kristófra, hogy megtudjam, enyém az elsőbbség, vagy szeretne esetleg ő előre menni, majd ahogy választ kapok felmászunk a kis házikóba.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Prefektus Levita, Negyedikes diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 461
Írta: 2021. május 8. 00:35 | Link

Amélia
Beszélgessünk!
Ruha

- Igen, a következő fejezetből kell összefoglalót írni - húzom magamhoz közelebb a mítoszokat rejtő tankönyvet. Most csak kijegyzetelem a fontosabb pontokat, az írás később lesz majd meg.
A bájitaltan említésére megrándul kicsit az arcom. Sajnos idén sem bizonyult könnyebbnek a tárgy, sőt. Ötödév végéig azonban kötelező a bájitaltan, kénytelen vagyok megtanulni annyira, hogy átmenjek a vizsgákon. A tavalyin nagyon elcsúsztam, így idén még jobban kell majd igyekeznem. Még úgyis, hogy Farkasházy sokkal kevésbé szigorú, mint Felagund prof volt.
- Milyen a mágusjog? - inkább arra a tantárgyra kérdezek hát rá, ami engem is érdekel. Nekem is szerepel az órarendemben idén, bár ahogy ismerem, Améliához sokkal jobban illik a tárgy, mint hozzám. Azért izgatott vagyok, mit hoz ki belőle az újdonsült tanárunk.
- Hű, gratulálok! - nézek fel mosolyogva a könyvemből. - Melyik tanár mellett? - érdeklődöm tovább. Örülök a sikerének, ám kis féltékenység is vegyül az érzéseim közé. Amikor volt lehetőség, nem mertem pályázni a pozícióra. Azóta viszont nem kínálkozott alkalom, akármennyire is szívesen lennék tanársegéd én is. Persze a prefektusi feladatok lefoglaltak tavaly, és idén is fognak, így tényleg nincs miért irigykednem. Az érzéseim viszont az eszemtől függetlenül cikáznak bennem. - Jó helyen vagy az Edictumnál is. Én szeretem olvasni az írásaidat - bólintok neki bátorítóan. Ebben is nagyobb bátorsága van, mint nekem. Ugyan megfordult a fejemben a csatlakozás gondolata, nem tudtam megtenni. Pedig anya biztosan örült volna neki. Talán pont ez volt az, ami visszatartott végül.
Már nyitom a számat, ám a visszakérdezés után rögtön folytatja is, így én csönben maradok. Második kérdésére is csak bólintok, és egy darabig nem szólalok meg.
- Megkérdezhetem, hogy min vesztetek össze tulajdonképpen? - idegesen a fülem mögé tűrök egy előre eső hajtincset. Természetesen észrevettem, hogy kerülik egymást, arról viszont eddig egyikük sem mondott semmit, hogy mi a vita oka. - Nem tudjátok megbeszélni? - Hülye kérdés, igaz? Mással nem tudtam előállni viszont.
Tekintetemet a tankönyveimen nyugtatom. Semmiképp sem szeretnék belekeveredni a veszekedésükbe. Viszont van rá esély, hogy Hunor is érdeklődni fog a lány iránt, ha meg tudja, hogy Améliával voltam ma délután. Én inkább arról kérdezősködöm, mi történt köztük. Nehéz olyan dolgot kitalálnom, amin össze tudnának veszni. Nagyon közel állnak egymáshoz - legalábbis kívülről úgy tűnik - így fogalmam sincs, mi szakíthatta szét őket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 15 ... 23 24 [25] 26 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék