36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 18 ... 26 27 [28] 29 30 31 32 33 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. december 14. 22:03 | Link

Lölő
Outfit |

______________________________________________________


A kérdésen kicsit elgondolkodom. Mármint nem egészen a kérdésen, inkább a válaszon. Egyből rávágni, hogy isten őrizz kicsit gyanús lenne. Úgyhogy egyszerűen csak megvonom a vállam. Ez jelenthet akármit is. Szégyenlős igent, nagymenő nemet, ahogy értelmezi.
Nem akarom az orrára kötni a családi hátteremet. Az indokot amiért nem vágyom vissza ugyanaz amiért a hátam szinte fel van darabolva vagy a jellemem valószínűleg totál eltorzítva. Viszont az előttem ülő fiú még olyan ártatlannak tűnik. A félős mosoly  a csak épphogy a határokat méregető beszólások. Jobb ha ilyesmiről még nagyon de nagyon hosszú ideig nem tud.
- Nos mint művész jogodban áll kitalálni új szavakat - kuncogok, elvégre legyen már ezeknek a szegényeknek is valami menő privilégiumuk.
A következő felvetésre felnevetek. Még elképzelni is szürreális, esetleg száz évvel ezelőtt, de mostanában ennyire azért nem erőlködnek a srácok. Na meg...
- A hvnk elég jól őrzi a navinét ahhoz, hogy ilyesmi véletlenül se fordulhasson elő - rázom meg a fejem pajkosan. No igen Misi bácsi eléggé hepciás erre. Meg a könyvtárban csinálásra.
- Huhaa - ha tudná Zalán, hogy most épp mibe tenyerelt bele, no talán majd pár év múlva abba is bevezetem.
- Akkor ezt megbeszéltük, csak el ne felejt majd szólni - somolyodok el, aztán átadom a bort és leülök, ahogy beállít.
- 45-50 perc? - kerekedik el a szemem, aztán nagyot sóhajok - Legyen de akkor minimum a Mona Lisa verziómat szeretném látni - sandítok rá mosolyogva. A kérdésére elgondolkodom. Leginkább drogot árulok, drogot keverek ki, embereket szítok egymás ellen, emberekkel szúrok ki vagy egy éjszakás kalandok című listámat hosszabbítom meg pár új arccal.
- Szeretek a nyuszimmal sétálgatni a szabadban - felelem rá kis gondolkodás után. Muszáj szűrnöm az információkat na - meg repkedni - mióta a kék Zalánnal felfedeztük, hogy félek a repüléstől, aztán Lillával kijavítottuk a rúnát és újra nem rettegek a navine tündérétől Winkitól szoktam kérni tündérport amivel seprű nélkül is lehet repülni. Valami olyasmi dolog mint a Pán Péterben. Valószínűleg a mugli író se volt annyira mugli.
- Te mit szoktál csinálni ha épp nem rajzolsz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mórocz Áser Móric
INAKTÍV


*gihi* Rozoga Tömlő Vadász
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 77
Írta: 2021. december 30. 21:38 | Link


Tervezetten, vagy sem, azt már egyikük sem tudja - de együtt töltik a délutánt. Lehet valamikor megbeszélték, hogy találkoznak, lehet, hogy teljesen véletlenül futottak össze a klubhelyiségben, de ahogy egyik lábról másik lábra állt, egyik kanapéról másikra hevert, Móric inkább úgy javasolta, kapják nyakukba a lábukat. Úticél? Minek azt, anélkül lépnek ki a körlet bejáratán, hogy egy kis időt egymás társaságában tölthessenek. Kabát, sál, sapka jöhet mind, hiszen az épületet elhagyva a fák enyhén ködbe forduló vonala egyre csábítóbbnak tűnik, a komoran berzenkedő faház pedig, ha másra nem is, látványosságnak sosem utolsó. Ki tudja nem futnak-e bele valami jó kis pletykaalapanyagba?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2021. december 30. 21:57 | Link



Valahogy alakul. Ez az, ami ránk a leginkább jellemző. Vagy így, vagy úgy, de az biztos, hogy valahogy. Így hát most valahogy ide is ide keveredtünk. Ő meg én, éppen ide. Mondjuk, ha mi sétálunk be, szerintem közel se izgalmas, ellenben, ha mással tennénk... nem, ezt nem itt kellene, azt hiszem. De hát... hajaj. A fejem oldalra döntöm, majd egyenesbe állítom, majd másik oldalra döntöm.
- Furcsa, hogy az emberek ide járnak szexelni. Mármint, ez olyan... közönséges, nem?
Jó, hát most erre nem tudok mást mondani, én az ágyban, párnák között típus vagyok, és élvezem. Tudom, tudom, szörnyűséges, aranyvérű nőszemély... és anyámat még nem is ismeritek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mórocz Áser Móric
INAKTÍV


*gihi* Rozoga Tömlő Vadász
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 77
Írta: 2021. december 30. 22:43 | Link


Csibész vigyor kúszik arcára, ahogy a téma felmerül, és a lány kimondja azokat amiket Móric is töprengett, anélkül, hogy tudta volna, hogy ezen töpreng. - Tudod mit mondanak - utal vissza arra a hánykódó Edictum lapra, amit a lánnyal találtak valamelyik héten - fa, hasadék, deszka, rés, levitás lány itt tettrekész... Akárki is költötte a margóra, Keserű bá most vakarhatja a fejét miatta... Szóval ezt vegyem úgy, hogy nem szeretnél pár - megköszörüli a torkát - pásztorórát eltölteni odabent?
Micsoda művelt egy Móric ez kérem szépen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2021. december 30. 23:11 | Link



- Kicsit ijesztő, hogy ilyeneket fejből idézel. Mások szépirodalmat idéznek, ha ágyba akarnak vinni egy lányt.
Lapos oldalpillantással, kicsit kritikus tekintettel pillantok rá, hogy azért érezze, hogy ezzel még nem biztos, hogy beengedem a bugyimba, még egy kicsit izzasztanám, legalább egy Szeptember végén első négy sor, vagy valami.
- Nem szeretnék egyik levitás lányba, vagy bárkibe, aki bennük járt beleülni. Szerinted rugalmatlan vagyok? Merev?
Mondjuk nem hiszem, hogy én lennék az egyetlen, akinek ez a hely nem felel meg, de lehet, hogy csak velem van a baj ezen a szinten, és ő igazából...
- Te szeretnéd itt csinálni?
Utoljára módosította:Andrássy Borbála, 2021. december 30. 23:11 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mórocz Áser Móric
INAKTÍV


*gihi* Rozoga Tömlő Vadász
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 77
Írta: 2021. december 30. 23:33 | Link


- No jól van édesem, drágám, egyetlen Borcsám - és ezzel színpadiasan húzza ki magát és tenyerét szívére fekteti - szólj újra, fényes angyal, mert az éjben fejem fölött nekem oly glóriás vagy, akár a mennyek szárnyas hírnöke, a visszatorpanó, döbbent halandók fehéren-égre-ámuló szemének, míg nézik őt. - No azt ugyan tudni kell, az idézet nem teljes, de a lényeg nem is a szavakban, hanem a fiú arcának, karjainak játékában rejlik. Darabhű illedelmességgel közvetlen nem ér a másikhoz, csupán arca előtt húzza el ujjait, a levegőt cirógatva meg a bársonyos bőr helyett. Majd egy pillanat, és úgy törik meg a szín, mintha sose lett volna. - Tessék - villog ismét a mórici mosoly, ami bizony hamar nevetéssé fajul a szókimondó vélemény hallatán. - Szerintem csak józan vagy Borcsa, és racionális. Mindkettő bóknak van ám szánva - szögezi le a biztosat, míg rá vonatkozó kérdésére csak megrázza a fejét, megvonja vállát, és, hogy biztosan ne lehessen félreérteni, hátat is fordít az építménynek, hogy a lány jól láthassa a szemében csillogó huncut szikrákat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2021. december 30. 23:43 | Link



Valljuk be, az ilyen pillanatokért éri meg igazán nőnek lenni. Amikor nem számít, hogy nem jó az idézet, maga a tény is, hogy van idézet, teljesen letaglóz. Engem legalábbis mindenképpen, hiszen, micsoda csoda ez most így. Teljesen elolvadok, és ahogy a végére ér, apró kis "nyúúúú" hangot is hallatok. A látvány elsőosztályú, és ezzel nagyon fel tudja húzni a egész produkciót.
- Tetszenek ezek a szavak, de az előadás még jobban tetszett. Megvettél kilóra, és az a nagy helyzet, hogy órákig tudnálak hallgatni. Esetleg... nálunk? A szüleim elmentek a hétvégére, ami azt jelenti, hogy szinte senki sincs otthon.
Anya és apa miatt azért még aggódom, de alapból eszemben sincs félni, csak őt szeretném biztonságban tudni, így hát fordulok vele, és csak reménykedni tudok benne, hogy egy kis séta még belefér.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mórocz Áser Móric
INAKTÍV


*gihi* Rozoga Tömlő Vadász
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 77
Írta: 2021. december 30. 23:56 | Link


Tagadni sem tudná, hogy jólesik neki a dicséret, de hát nem is szokta. Úgy van ez valahogy nála, hogy bár nem könyörög értük, igenis vágyja az elismerő szavakat, fontosak neki, és ezt ki is mutatja. Láthatatlan kalapját megpöccintve hajol hát meg kissé törzsből, és ezzel hopp, büszkeségének malacperselye vígan csendül fel. Érdeklődve hajtja fejét oldalra egy pillanatra a felvezetésre, de a helyzeten nincs mit sokat töprengeni, így hát kezét nyújtva a lánynak lassacskán kényelmesen megindul a kastély felé. - Szóval egy órákon át tartó magánelőadást szeretnél? - töpreng ártatlanul hangosan, ha megkapja a kecses kezet, ujjaikat összefűzve. - Szaladjunk le a táskámért, és mehetünk, persze.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2021. december 31. 01:02 | Link



- Remélem nem csak néhány órán át tartana. Majdnem, hogy hosszabb az út. Akkor már, lehetne egész estés előadás.
Rendben, egy órára is megérné, de, ha ott aludna, akkor már lehetne film is, meg közös vacsi, főznék neki valami finomat, és hát pont, pont, pont, nem kell elmondanom, mindenki tudja, hogy mi lesz.
- Menjünk.
Mosolyodom el, és ujjaimat au ujjai közé csúsztatom, ahogy elindulok vele a kastély felé. Jobb ez így, kényelemben és tisztaságban. Igen, kényes vagyok, de szeretek adni a megfelelő környezetre, és ha már itt tartok, a személy tisztaságára is, minden értelemben.


// Love Love Love //
Utoljára módosította:Andrássy Borbála, 2021. december 31. 01:04 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
Írta: 2022. január 1. 23:46 | Link

ELME töltelékek
Sose hittem, hogy újra látlak


Farzsebéből kikandikált a gyöngybetűkkel írt üzenet. Egy régi szellem hagyta neki a sorokat. Egy múltbeli emlék, valaki, aki látta a legrosszabb napján, de nem élte meg a legjobbat. Nem, eddig nem. De ott a közös helyiségben mikor először lépett az elmegyógyintézet falai közé. Ott volt, mikor magából kikelve a halhoz vágta a gitárját. Amikor a héten negyedszer nyugtatózták le a rátörő rohamok miatt. Egyikre se volt büszke, ahogy arra se, hogy hol némán ücsörgött az egyik sarokban, hol magából kikelve veszekedett egy másik pácienssel, csak azért, mert összekeverték a testvérével. Azzal a nem létezővel, aki a fejében élt.  Ahogy pedig a rövid utat tette meg a faház felé, az elmékek mind megrohamozták. Sóhajtott egyet, mikor már csak pár fa választotta el. Ezerszer megtette már ezt az utat. Vicces, hogy még az ELME előtt is Zsomborként tért csak erre. Mintha a hely kapcsolatban lett volna a tudatalattijával, üzent neki melyik a helyes út. Kár, hogy nem volt egyedül elég.
- Fanni? Tényleg te vagy az? - nézett felfelé a színes fürtökre. Határozottan úgy nézett ki. A régi szellem, aki visszatért hozzá annyi év után. Eddig tán el sem hitte, hogy a levél valóságos volt, hisz ők ketten egy másik életből ismerik egymást csupán. - Hogy kerülsz te ide? - ingatta a fejét, és mászni kezdett. Arcán egy félszeg mosoly játszott, mert akármennyi emlék telítette is el az agyát, egyet nem tudott arrébb söpörni. Azt, ahogy az egyik csoportos terápián Fanni megfogta a kezét, ahogy elmesélte a történetét. Erőt adott neki, amikor neki már egyáltalán nem volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Kasza Fanni Stefánia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2022. január 3. 14:04 | Link


#pillantsrám  #zenebene  #elménkívüliállapotok


Azt hittem könnyű lesz, hogy nem lesz baj és már jól vagyok, de határozottan nem voltam. Hülyeség lett volna kijönni a szanatóriumból? Ott mindig tudták, mit kell csinálni, amikor rámtörtek az epizodikus rohamok. Idekint nem tudtam. Fel akartam hívni a dokim, de féltem, ha többször hívom, mint ahogy beszéltük, visszazárat.
Nem tudtam eldönteni, mit akartam. Mert vissza is akartam menni, meg nem is. Talán visszamennék, ha a barátaim is ott lennének, de őket nem akartam kitenni ennek. Önző voltam és gyáva. Nem akartam gyáva lenni, csak megfelelni a környezetemnek.
Könnyeket kezdtem potyogtatni térdeimre, míg a faház peremét markoltam harag és bánat vegyes érzelmei között. Úgy éreztem magam, mint egy bokszzsák. Érzelmileg agyonverve.
Nevem hallatán felkaptam a fejem és arra pillantottam, amerről véltem hallani. Egy ismerős alak állt ott, melyben régi barátom ismerős sziluettjét fedeztem fel.
- Szia - köszöntöttem és megtöröltem ruhám ujjával a szemeim, bár ígyis be voltak dagadva a zokogástól.
- Csak.. köszönni akartam. De jobb állapotban szerettem volna megmutatkozni. Elcsesztem -  bakkant előre a fejem. Hibás voltam, nem szedtem rendesen a gyógyszereket. El fogok szakadni. Szükségem volt a segítségre, de magam sem tudtam, mihez  vagy miben. De kellett egy kéz.
- Ugye nem zavarlak? Csak… csak jó lenne beszélgetni kicsit. Mint bent, a diliházban - töröltem meg újra az arcom, majd meg is pofoztam az arcom, hogy kicsit észhez térjek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
Írta: 2022. január 3. 15:00 | Link

ELME töltelékek
Sose hittem, hogy újra látlak


Egyikőjük se volt már az a naiv kisgyerek. Az intézetben gyorsan kellett felnőniük, olyan körülmények között, amiket senki más nem tud megérteni. Éjszakánként még kísértik az emlékek, a hallott nyögések és sikoltások, amik sose akartak abbamaradni. De most ketten voltak.
Kellemes? Nem mondhatni. Mikor egy tragédia tartja össze a barátságos, az sose lehet felhőtlen. Viszont annál erősebb. Bensőséges, ahogy senki mással, éppen ezért figyelt fel azonnal Fanni hangjára Zsombor. Vonásai megváltoztak, aggodalmas és törődő lett, és még gyorsabban szedte a fokokat, mint előtte.
- Dehogy cseszted el. Nézd, hiszen itt vagyunk mind a ketten - ült le mellé. Ujjaival letörölt egy könnycseppet a lány arcáról. - Mond el mi a gond valójában - tért rá kertelés nélkül a fiú. Mindig is utálta az értelmetlen cseverészést. Főleg akkor, amikor látta a másikon, hogy nincs jól. Egy része mindenkit meg akart gyógyítani, mert magát képtelen volt. Mégis folyamatosan akadályokba ütközött.
- Beszélgessünk. Mint régen. Szeretnéd, hogy kihozzak két széket a faházból? - mosolyodott el féloldalasan. Csoportos terápia, milyen őrült dolgok is történtek azokon. - Vagy a légzésgyakorlattal szeretnéd esetleg kezdeni? - ajánlgatta. Csak egy kis nevetést akart kihúzni Fanniból. Egy vigyort, egy megremegő ajkat, hogy tudja, nem reménytelen a helyzet.
- Beszélj hozzám. Mond el - tette kezét a másikéra. Pontosan úgy, ahogy annak idején Fanni tette vele. Elkezdeni mindig olyan nehéz. A szégyen egyszerűen megbénítja az embert.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Kasza Fanni Stefánia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2022. január 22. 01:23 | Link


#pillantsrám  #zenebene  #elménkívüliállapotok


- Butaságot csináltam - bukott ki belőlem a rövid válasz s hagytam, hogy letörölje arcomról az épp kibukó könnycseppet, mely vadul szökni próbált belőlem.
Undorodtam magamtól, a dilibogyóktól és az egész helyzettől. Komolyan azt éreztem, hogy egyszer csak kettészakadok. Egy borzasztóan gyenge és zárkózott Fannivá, aki csak a négy fal között szeretne vegetálni egy sarokban, mindezt ürességérzettel megfűszerezve. Illetve a mániás Fannivá aki ijesztően furcsán normális. Ezeknek az “ultra rapid” ciklusoknak köszönhetően pedig gyakran fordulnak elő a váltásaim, melyek borzasztóan megterhelőek voltak mentálisan. Most is… bár éppen a melankólikusabb Fanni volt porondon, csak idő kérdése, mikor bukik felszínre a mániás Én.
- Jaj, ne… Ne hozz ki széket, jó nekem itt - nyugtattam, ne fáradjon érem, annyit nem ért a dolog. A légzésgyakorlat hallatán halvány mosoly jelent meg orrom alatt egy rövid pillanat erejéig. Emlékeztem, hogy ilyenekkel próbáltuk anno egymást felvidítani, hogy a nevelőt kiparodizálva utánoztuk annak gyakran elhangzott mondatait. Gyerekes, de mi élveztük. Sokszor csináltuk ezt a szabadfoglalkozások alkalmával délutánonként. A tévét nem néztük, azon mindig valami agyat leszívó hülyeség ment a többieknek.
- Nem szedtem rendesen az utóbbi napokban a gyógyszereket. Azt hittem jól vagyok és meggyógyultam. Nem keltem vagy feküdtem mély depresszióval vagy szorongással - csuklott el hangom - Nem éreztem semmit, amit gondoltam, hogy kellene. Most meg itt tartok - sóhajtottam egy nagyot mellé - Álmomban egy kihalt mezőn szoktam állni, körülöttem tűz, sikolyok és hullazsákok fekszenek mindenhol. Akármelyiket nyitom fel, apa arcát látom. Aztán hirtelen kinyílnak a szemei és rámüvölt, hogy miattam halt meg - tört ki belőlem a zokogás, arcomat kezembe temettem.
- Zsombi, nem akarok visszamenni az ELME-be, de talán ott jobb helyem volt, mint itt kint - ezt nem mertem elmondani a dokinak, pláne a gyógyszeres részét. Biztos, hogy tajtékozni fog, ha egyszer elmondom neki. Márpedig lehet el kell a következő találka alkalmával. A fiúba viszont megbíztam, ő tudta az én bajaimat, én tudtam az övét. Közte és közöttem ez a kötelék olyan erős volt, melyet a tökéletlenségünk táplált, ezért nem szakadhatott el sosem. Bárcsak ne traumák kötnének minket össze, hanem a jó emlékek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
Írta: 2022. január 27. 16:57 | Link

ELME töltelékek
Sose hittem, hogy újra látlak


Minden ember a belső démonjaival küzd. Éjszaka előjönnek a fiókból vagy az ágy alól, és nem hagyják, hogy lehunyjuk a szemünket. Kísértenek, mint a nap közben elejtett kínos mondataink, újra és újra visszapörgetve az agyban. És aztán vannak az olyan emberek, akiknek a belső démonok valóságos alakot öltenek. Már nem csak az este sötét fátyolában rajzolódnak ki, hanem a napsütötte szoba falára is kivetülnek. Fanni és Zsombor ilyen ember volt. A déli sugarak mellett kísérték őket az éjszaka szörnyetegei, és képtelenek voltak a menekülésre. Néha egyedül voltak, néha egy baráttal. De annak a vállán is ott csücsült az elítélés vörös démona. Zsombor azonban enélkül a kis lények nélkül, őszinte kíváncsisággal hallgatja a másikat. Nincsenek tabuk, azokat már rég maguk mögött hagyták. Helyette a göndör óvó érintése maradt, mikor átölelte Fanni vállát, és magához húzta. Haját óvatosan simította meg, így csitítva a lányt.
- Nem fogsz visszamenni - jelentette ki határozottan a srác, aztán elengedte Fannit, és egy félmosollyal ránézett. Aztán el a messzeségbe.
- Egy időben én is trükköztem a bogyókkal - jelentette ki érzelemmentes hangon. - Tizennyolc lettem, az állam már nem támogatott tovább, a szüleim örökségét pedig nem vehettem át, mert a bíróság szerint nem voltam beszámítható. Nem volt pénzem a pirulákra, én pedig konok módon ahelyett, hogy segítséget kértem volna, magamtól próbáltam bájitalt kitalálni. Egyiknek rosszabb mellékhatása volt, mint a másiknak, és az egyikbe majdnem bele is haltam - ismertette a történetet röviden Zsombor. Nem volt rá büszke, Rara szerencsére azóta se tud az esetről, és nem is szándékozta elmondani neki. A szégyen leple egyszerűen túl sok mindent betakar.
Fanni szemébe nézett, mélyen, mintha a lelkéig le akarna látni. - Hiába nem akarod őket tenni, nélkülük nincs életünk. Ígérd meg, hogy nem csinálsz ilyet többet - kérte, íriszeiben az aggódás aranyló csíkokat hagyott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Kasza Fanni Stefánia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2022. február 14. 22:18 | Link


#pillantsrám  #zenebene  #elménkívüliállapotok


Mások furcsának gondolhatják, hogy most nem hangoskodtam, csicseregtem, kacarásztam vagy bármi más olyat nem csináltam, amit egyébként általánosságban szoktam. Már nem számoltam a napokat, mióta letettem a gyógyszereim és bájitalaim - nem volt a legokosabb húzásom, már beláttam.
Pityeregve regéltem el neki, hogyan jutottam erre a szintre. Felesleges volt hazudni vagy füllenteni neki, két dolog miatt is. Az egyik, hogy borzasztóan tudok erőltetve hazudni, a másik: ismer. Éppen ezek miatt felesleges volt tagadni bármit. Hagytam, hogy megöleljen és csitítgasson, a doki előtt nem merném így kiönteni a szívem, pedig ő is csak jót akar. Azonban Ő csak tanult róla, míg Zsombor vele ellentétben keresztülment mindazon, amin én. Ritka, akikben megbíztam, de ő közéjük tartozott.
- Úristen - nyíltak el ajkaim és egy pillanatra még a könnycseppem is megállt az arcomon a meglepettségtől. Azt tudtam, hogy nagykorúságát betöltve szorult rajta a cipő, de a majdnem haláláról még csak nem is sejtettem semmit. Ha nem lettem volna ennyire rottyon, biztos kibújt volna belőlem az anyatigris és kicsit megcsúszva évekkel a dorgálással, de újra megdorgálnám finoman, amiért buta volt. Egyébként így belegondolva, nem lenne túl fair, hiszen épp ezt csináltam én is. Kivéve a kísérletezést.
- Nem is tudom, Zsombi... - sütöttem le a szemeim, képtelen voltam tartani a szemkontaktust a szégyenérzetem miatt - Ha szedem őket, bennem motoszkál az a kicsi, piros démon, ami folyamatosan suttogja a fülembe, hogy soha nem leszek normális és nem élhetek teljes értékű életet, mert a gyógyszerelésemre oda kell figyelnem. De, ha nem szedem... akkor is jön egy démon. Egy zöld. Nem, kék. Sötétkék. Szóval akkor is jön egy démon, aki a pirosnak igazat adva csak azt erősíti bennem, hogy nem vagyok idevaló. Hiába bizonyítottam be, hogy márpedig nem kell a sárgaház. Nem kell a gumiszoba. Nem kell több kezelés és terápia - csuklott el a hangom, és hatalmas erőt véve magamon harcoltam a belőlem kitörni vágyó könnyekkel és bőgéssel. Ekkora luxust nem engedhettem meg, hogy ismét sírjak és szomorkodjak a tetteim miatt - mégis ezt érzem.
- Te hogy léptél túl a diliházba való visszavágyódástól? Mi vagy ki segített?
Utoljára módosította:Kasza Fanni Stefánia, 2022. február 15. 06:52 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
Írta: 2022. február 26. 00:13 | Link

ELME töltelékek
Sose hittem, hogy újra látlak


Ahogy a szavak kifutottak Zsombor száján, úgy érezte meg újra a reszkető félelmet, ami elöntötte testét azon a délutánon. Ha Hayden nincs ott, már nem ücsörögne Fanni mellett a faház verandáján, és valaki más mesélné neki a történetét. Egy időben bármit megtett volna azért, hogy legyen benne mersz véget vetni az egésznek. Utálta saját magát, ahogy az emberek ránéznek, az ítéletet a szemükben. De leginkább azt, ahogy magát látta. Pontosan úgy, ahogy most Fanni. Vakmerőn mindent kipróbált, amit csak ember tud, mert úgy érezte nincs veszíteni valója. Az maradt csak a fejében, hogy jobb lenne a világ nélküle.
Mégse merte meglépni az utolsó lépést. A félelem, vagy valamiféle józan ész miatt, de az utolsó percben folyton visszavonta az elhatározását. - Fanni, én... - kereste a szavakat, hogy választ tudjon adni a másiknak. Ki kellett mondania, amit már oly régóta leleplez. - Mi soha nem leszünk már normálisak. Minden éjszaka remegve ébredem fel valami rémálom miatt, mert olyan dolgokat éltünk át, amikről mások egyáltalán nem tudnak. És őszintén, szerintem nem is akarnak - ingatta meg göndör buksiját, és elhúzva a száját sorstársára nézett. Valahogy most mindent értett. Azokat a pillanatokat, amikor Rara feszülten figyeli a fel-alá járkálását, mert míg a lány képes őt elfogadni, ő nem magát. Eljön vajon a pillanat, hogy képes lesz?
- Ez most nagyon sallang lesz, de a szerelem
- húzta féloldalas mosolyra a száját Zsombor. Sokszor teszi ezt, mondhatni a védjegye, de most egy kicsit mégis édesebb volt. - Éppen őrült ámokfutásban voltam. Mindent kipróbáltam, amit csak lehetett, és egyik nap fogtam magam és blicceltem a vonaton Pestig. Pont abban a kabinban volt, mint én, és segített kimagyarázni a kalauznak. Mondjuk nem hagytam neki sok esélyt - vigyorgott, alig bírta visszafogni a mellkasából áradó szeretetet, amit Rara gondolata ébresztett benne. - Éreztem, hogy van valami benne, és másnap elmentem a hangversenyére. Hogy újra lássam. Aztán a városba. Meg Big Jimhez, emlékszel rá, ugye? - emlegette fel Fanninak a férfit, akivel az első hónapokban szinte minden nap összebalhéztak valamin. Többnyire Zsombor dühkezelési problémáinak hála. - De aztán rájöttem, hogy nem csinálhatom ezt vele. Mármint tudod, azt gondoltam, hogy az olyanoknak mint mi, ez nem jár - próbálta megmagyarázni, de azt a belső késztetést, a menekülés érzését nehéz volt szavakba önteni. - Ő mégis maradt - fejezte be a történetet, és egy pillanatra elgondolkodva nézett maga elé. Vajon hol lenne Rara nélkül?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Kasza Fanni Stefánia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2022. április 11. 11:19 | Link


#pillantsrám  #zenebene  #elménkívüliállapotok


"Mi soha nem leszünk már normálisak."- ezzel a kijelentésével csak újabb tőrt éreztem a szívembe fúródni. Sebemen keresztül lassan, kényelmesen szivárgott kifelé a képzeletbeli karmazsinvörös vér, azzal pedig a maradék emberségem. Ember, már nem is tudtam mit jelent igazán embernek lenni vagy csak szimplán boldognak.
- A kényszer foglalkozások, olyan nyugtató bájitalok fogyasztása, amelyek annyira leszedáltak, hogy szobanövényekké váltunk órákra. Random vizsgálatok, fülünkbe ordító őrültek és méltóságunk elvesztése, mert némely nővér csak lélegző húscafatoknak tekintettek minket -soroltam fel pár borzalmas emléket, ezt tényleg senki nem akarhatja.
- Ha tehetném - megemeltem a két kezem, majd a tenyereim magam felé fordítottam, remegtek - Ha tehetném, most azonnal véget vetnék ennek az egésznek. De gyáva nem vagyok - pillantottam fel rá, barnáimban pedig olyan tűz égett, mely arról árulkodott, nagyon is komolyan gondoltam és harcolni fogok azért, hogy normálisnak tűnjek.
- Szerelem? - ez volt az a dolog, amiből nekem talán sosem jutott ki az az igazi, mindent elsöprő izé. Elmosolyodtam történetük hallatán, aranyos volt és olyan filmbeillő. Az elzüllött kamasz fiú, és a földre szállt angyalka romi története.
- Ez egyáltalán nem sallang, a sallang a " Jó a segged, kő' kóla?" - tettem hozzá, ahogy folytatta, én nagyot bólintottam, emlékeztem Jimre. Sokáig én is azt hittem, hogy valami bully ő is, de végül nem volt vele gondom nekem. Bár néha én is beszálltam a kettejük vitájába és szétszedtem őket, mielőtt jöttek volna az ápolók.
- Ez nagyon aranyos, Zsombi! - arcát két tenyerem közé fogtam, kisírt szemeimmel pedig meredtem rá. Már nem könnyeztek, megnyugodtam. Sokat segített nekem megint, mint mindig.
- Remélem, egyszer bemutatod nekem ezt a kis tündért! Majd azt mondom, én vagyok a te fogadott nővérkéd, akit igazából te kaparsz össze, ha széthullik - elmosolyodtam, aztán elengedtem és újra a föld felé szegeződött a tekintetem.
- Szerinted rajtam is segítene a szerelem? Már kétszer is felsültem és szerintem velem van a baj, mert mind a két fiú annyira... annyira tökéletes volt én meg nem. Nem tudom, mivel ijesztem el őket. Talán lányokkal kellene? Nem is szeretem a barackot - biggyesztettem le ajkaim, a barack hasonlattal pedig egyértelműen nem a gyümölcsre utaltam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
Írta: 2022. június 8. 12:56 | Link

ELME töltelékek
Sose hittem, hogy újra látlak


A félelem és az undor mocskos szörnyetege a bőre alá kúszott, ahogy hallgatta a felsorolást. Hónapok teltek el, mire megszokta az üvöltözést. Néha egyenesen ő volt, aki kiáltozott az éjszakában, mert félt, hogy elveszti az eszét. Nem aludt, nem evett, megdermesztette a rémület, hogy Márton újra megjelenik. Az altatótű olyan gyakran marta fel a bőrét, hogy még mindig pontosan emlékezett a fájdalomra, ami kísérte.
Reflexből nyúlt a lány válla felé, és húzta a mellkasához, miközben a buksiját simogatta. - Nem, nem vagy gyáva. Az egyik legbátrabb ember vagy, akit ismerek - vallotta meg Zsombor, aztán elengedve a törékeny testet maga elé meredve mesélte el a történetét az ELME utánról. Nem a sötét részt, az azutánit. Amikor megjelent egy fény az alagút végén, és ahelyett, hogy lelépett volna az útról, az utolsó percben kihátrált. Sokat jelentett neki Rara. A legtöbbet eddig az életében. Talán ezért fogta el reszkető félelem a gondolatra, hogy elveszítheti. Ahogy a többieket is tette.
Fannira nézett, azokra a bizakodó szemekre, és elmosolyodott. - Egymást kaparjuk össze. Csak nekem már régebben volt az ELME. De emlékszel hányszor törölted fel velem a padlót, mert a dührohamok miatt az összes temperát a földre borítottam? Vagy amikor eltörtem a gitárt? Senki más nem volt ott, hogy megnyugtasson - sorolta a keserédes emlékeket. Fanni még őrülten is sokkal épebb volt, mint Zsombor.
Elnevette magát az utolsó mondaton. Megkönnyebbülten, mert ez már sokkal jobban hasonlított arra a Fannira, akit ismer. - Nem biztos, hogy neked is a szerelem lesz a mentőöv. Lehet elég ha örökbe fogadsz egy kutyát. Vagy macskát. Sokkal egyszerűbb, hidd el nekem - bólintott Zsombor. A szíve sokszor volt nehéz a félelemtől, hogy Rara talán nem szereti úgy. Hogy a lány minimum annyira labilis, mint ő. És hát a nővérével se volt épp könnyű dolga. - Kevesebb a dráma - tette hozzá, összefoglalva az egyetlen dolgot, ami miatt talán jobb egy háziállat.
- Viszont én is szeretném, hogy találkozzatok. Szombaton lesz egy koncertünk a leprikónba. Eljössz? Akkor bemutatlak - kérdezte lazán. Még mindig furcsának érezte, hogy mások előtt gitározik. Olyan sokáig volt ez Márton dolga, hogy aztán nem merte. Aztán meg csak magának, félve, hogy az emberek rájönnek mit érez. Most pedig mindennél nyitottabban tárta a törött szívét mások elé, hogy rácsodálhassanak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Bornemissza Bence
INAKTÍV


Csali
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 26
Írta: 2022. november 13. 21:30 | Link

P.É.N.T.E.K.




Olyan gyorsan pakolta össze a tanszereit a táskájába, mint talán még soha. Végre küldetése volt. Csak neki, egyedül. Ez volt a kedvenc napja az összes közül. Kristályát a nadrágja zsebébe rejtette, hogy ha esetleg szüksége lenne még a varázserejére is, akkor kéznél legyen. No nem mintha azzal együtt csodákra lenne képes, de a biztonság fontos.
Aztán csak szaladt. A táska ide-oda verődött, és kicsit meg is nehezítette az útját a faházhoz, de rekord sebességgel ért el a törzshelyükhöz. Felmászott a főszobába, és megállt a főnök előtt. Kezét tisztelgésre emelte, bár a mozdulatba beleficergett, ahogy a helyére akarta rázni a táskáját.
- Csali őrmester szolgálatra jelentkezik! - szusszantotta ki magából a szavakat, mert a mellkasa még mindig sebesen járt a futástól.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VBmeglepi
Péntek Marci
KARANTÉN


A VEZÉR
offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 32
Írta: 2022. november 13. 22:14 | Link

Csali a háztetőn


Egy rágógumicigarettával ajka sarkán nézegette napok óta a fejükre telepedett problémát. Kellemetlen. Ráadásul pontosan azon a héten, amikor Béka lázasan az ágyat húzta.  Ha itt lett volna egy-kettő elintézik. Így viszont nem volt igazán ember, akinek feladata lenne a hasonló égi támadás kiiktatása. Legalábbis volt egy bő óra még így gondolta, mielőtt a folyosón meg nem hallotta volna a közlegény kacaját. Onnantól kezdve megvolt a feladatra a tökéletes jelölt.
Néhány óra és egy mással elküldött üzenet után már a faházban állt, gondosan tekerve felfelé egy kötelet. Már dél óta szabad volt, így bőven ráért bebattyogni és a nagy küldetésre mindent előkészíteni. Amikor az alany is befutott higgadtan felé emelte fejét. Rövidre vágott, szőke tincsei közé túrt, majd átnyújtotta a kötelet.
- Őrmester? Ezt meg ki mondta? - kérdezte megszívva cigirágóját - Mond Csali, mennyire vagy kibékülve az állatokkal? - eddig oldalasan felé se fordul, most viszont a becípolt asztalnak dőlve rá emeli tekintetét.
Utoljára módosította:Péntek Marci, 2022. november 13. 22:14 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Bence
INAKTÍV


Csali
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 26
Írta: 2022. november 13. 22:27 | Link

P.É.N.T.E.K.




Behúzta a nyakát, érezte, hogy rosszat szólt. Átvette a kötelet, és egy pillanatig még habozott, hogy mit is kéne válaszolnia. De végül semmi más nem jutott eszébe az igazságon kívül. Ezt még biztosan gyakorolnia kell a későbbiekben, a nagyszülei soha nem fogják elengedni sehova.
- Hát... gondoltam ha már egyedi feladatot kapok, akkor az azt jelenti, hogy feljebb léptem a ranglétrán. Ilyesmit a többiek szoktak kapni, én meg még soha
- magyarázta meg kisvártatva. Félve Péntekre nézett, miközben keze a kötél kör-körös mintázatát követte egyik irányból a másikba.
- Távolról megvagyok velük, azt hiszem. De nekünk nincs háziállatunk. A mamáék azt mondják koszosak, és terjesztik a betegségeket. Én meg amúgy is beteges gyerek vagyok. Legalábbis szerintük, mert hát tejet se ihatok ugye - fejtette ki a hozzáállását, kicsit idegesen. - Miért, mi a feladat, főnök?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VBmeglepi
Péntek Marci
KARANTÉN


A VEZÉR
offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 32
Írta: 2022. november 13. 22:49 | Link

Csali a háztetőn



A magyarázatra megrebbent szája sarka. Már egészen elmosolyodott, csak az utolsó pillanatban görbült mégis vissza.
- A rang egy jutalom, amit ki kell érdemelni. Feladatokkal többek között - tájékoztatta a másikat. Igazán nem akarta, hogy butaságokat beszéljen amaz. Itt mindenki keményen megdolgozik azért a rangért amit ő ad nekik. Vannak létrák amiket meg kell mászni, de megelőlegezésről soha senkinél nem volt szó. Kivéve néhányat. Akik érettebbek voltak.
- Azt hiszem inkább megmutatom előbb, kövess - intett fejével, elhaladt Csali mellett és lemászott a faházról. Léptei gyorsak voltak, az utolsó pár fok távolságot pedig ugorva tette meg. Ezután bevárta a másikat.
- A feladat komoly, nagyon komoly. Sokkal magasabb rangú személy helyett kell megcsinálnod, mert megbetegedett az ebugatta. - mesélte míg tett pár lépést hátra, hogy jól lehessen a faházat tetejét látni.
- Nézz a tetőre, látod a fészket? - ujjával is mutatott a helyre, hogy biztos ne tévessze el Csali.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Bence
INAKTÍV


Csali
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 26
Írta: 2022. november 13. 22:59 | Link

P.É.N.T.E.K.




Igen, sejtette, hogy rosszat mondott. Pedig értelme volt. Főleg azok után, amit Péntek mondott. Feladattal lehet elérni. Ő pedig éppen azt kapott. A logika ezek alapján úgy diktálja, hogy feljebb léphessen, nemdebár? Az idősebbek mindig olyan furcsán hozzák meg ezeket a szabályokat. Béka is, hiába játszanak közösen, nem mondhatja el másnak. Mert ebben a csoportban ő csak egy Csali.
Ahogy a főnök elindult, azonnal utána indult, bár kissé nehézkesen, mert eldobta a kötelet és a táskát is a hátáról, hogy azok a súlyok ne húzzák le tovább. Végül megállt a szöszke mellett, és arra nézett, amerre mutattak neki. Kacsóját a homlokához emelte, hogy a nap se süssön a szemébe.
- Nem... nagy? - kérdezte, és annyira koncentrált, hogy orrát szinte a homlokáig felhúzta fókuszálás közben.
- De, megvan - jelentette boldogan, és rávigyorgott a főnökre. Aztán lankadt a mosolya, ahogy szép lassan eljutott a tudatáig, miért kérdezte a főnök az állatokat. Vagy legalábbis elkezdte sejteni. Újra felnézett. Nagyon messze volt az tőle.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VBmeglepi
Péntek Marci
KARANTÉN


A VEZÉR
offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 32
Írta: 2022. november 13. 23:15 | Link

Csali a háztetőn



Nem. Erre ránéz a másikra ráncolt képpel.
- Ott az ablaknál - próbált pontosítani - folyton zörög a két madár, aki rakja a fészket. Talán már tojások is vannak benne - míg mesélt kezeit karba tette és a fészket nézte, amit nagy nehezen Csali is kiszúrt.
- Le kellene hozni, képes vagy rá? - mint a nap hősére úgy pillantott most a kicsi, vöröses fiúcskára. Hiába ez komoly feladat, ha nem vállalja el a másik, akkor tényleg aggasztó döntéseket kell hozni. Mint mondjuk lefizetni azt a furcsa vörös lányt, aki rébuszokban beszél folyton egy fa tetején.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Bence
INAKTÍV


Csali
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 26
Írta: 2022. november 13. 23:23 | Link

P.É.N.T.E.K.




Valami rossz érzés kezdett el szétáradni Bence mellkasában. Két madárka, akik most teszik a fészküket, talán tojás is van benne. Mi joga neki, hogy megborogassa az állatok életét? Már épp szóvá is tenné, de Péntekre pillantva minden akarata ellenére képtelen kibökni a szavakat. Hát hős lehet belőle. Talán nagyobb rangot is kap. Hiszen a feladatok vezetnek a ranghoz. Ha nem végzi el a feladatot, nincs rang. De közben meg a szegény párák.
- És hova rakjuk utána? - kérdezte elfúló hangon a gyerek. - Nem lesz bajuk ugye? - kérdezett rá konkrétan a probléma forrására. Aztán nagy nehezen sóhajtott egyet, és kiszáradt torokkal, de hozzátette: - Megpróbálom. De... honnan tudok oda feljutni? - tette fel a következő, talán túlon túl logikus kérdést.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VBmeglepi
Péntek Marci
KARANTÉN


A VEZÉR
offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 32
Írta: 2022. november 13. 23:35 | Link

Csali a háztetőn



A kérdésen nem gondolkodott eddig, így kicsit elhallgatott. A fészket fürkészte és számba vett néhány lehetőséget. Ő sem akarta bántani a madarakat, csak taktikailag voltak szörnyen rossz helyen. A fronton se szoktak civilek tartózkodni, itt miért kellene ilyesminek kitenni egy ártatlan családot?
- Gondolj rá úgy, mint egy civilmentő akcióra. A stratégiai pontot szabaddá kell tenni, a civileket a veszélyzónából pedig kimenekíteni. Az elhelyezést viszont rád bízom. Ha szeretnéd felteheted őket egy másik fára, vagy beviheted Belián bácsihoz, biztos segít az udvar egyik biztonságos szegletébe elhelyezni- így legalább ez sem lesz az ő dolga már igazán.
A beleegyezésre aztán tényleg elmosolyodik. Tekintetében elismerés csillant. Csak a kérdésre csücsörített egyet és pillantott vissza a tetőre.
- Az ablakon át azt hiszem. A kötelet rád kötjük. Ha felérsz átdobod az egyik ágon és leereszted hozzám, akkor ha megcsúsznál meg tudom állítani az esést - volt egy mese, ahol hasonlóan csinálták a kalandorok. Akkor nem tűnt igazán nehéznek, csak a mászónak kellett kicsinek lennie és fürgének.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Bence
INAKTÍV


Csali
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 26
Írta: 2022. november 14. 13:57 | Link

P.É.N.T.E.K.




Bence nagyot nyelt. Jobban izgult, mint szerette volna, dehát ő nem volt ügyes. Még csak sportos sem, hogy ilyeneket csináljon. A nagyiék mindig féltek, hogy összetöri magát, ha csak megpróbál felmászni egy fára, így sose hagyták neki. Sokkal jobb volt számára a könyvek bújása a dadus szeme láttára. Aztán mióta csatlakozott a ganghez, minden megváltozott. Ők merészek voltak. És Bence is az akart lenni.
- Civil mentőakció... ühümmm... - bólintott félőn, és még nyelt is hozzá egy nagyot. - Akkor hozom a kötelet - szólt, és gyorsan felmászott újra, hogy lehozva Péntek kezébe adja. - Rám kötöd? - kérdezte félve. Ő túl gyenge volt ahhoz, hogy bízzon a saját csomóiban. Talán két perc lenne, hogy szétjöjjön, és az bizony nem egy életbiztosítás.
Felemelte a két kezét, hogy a főnök minél jobban hozzájusson a derekához, majd a kötél másik felét tartva felnézett újra a madarakra. - Akkor indulok - jelentette ki félősen. Hogy magának, vagy Pénteknek, azt mindenki döntse el maga.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VBmeglepi
Péntek Marci
KARANTÉN


A VEZÉR
offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 32
Írta: 2022. november 14. 22:16 | Link

Csali a háztetőn



Bólintott. Bár nem egészen értette, miért nem hozta le a másik a kötelet akkor, amikor a kezébe nyomta. Hiába ilyenkor az egy év is rengeteget számít, ami a logikus gondolkodást illeti. Ácsorgott kicsit, szívogatta rágógumi cigarettáját, majd amikor látta megjelenni a létrán a lábakat kivette ajkai közül az édességet és a fülére ültette.
Újabbat biccentett, elvette a kötelet és erős csomót kötött a fiú dereka köré. Ezután még egyet, ráadásképpen. Meghúzogatta hozzáértően, hümmögve, mint a nagyok, aztán útjára bocsájtotta.
Ekkor már nem vette vissza a cigirágót, dolog volt, nem szabadott lazsálni. Helyette kis terpeszt vett fel és kezeit csípőre téve fürkészte a rést, ahol Csalinak fel kellett bukkannia. Néhány pillanat múlva megjelent a vöröses kobak.
- Azon a nagyobb ágon dobd át a kötelet közlegény! - adta ki a parancsot rámutatva az ágra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bencsik Bonnie
Prefektus Navine, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár, Másodikos mestertanonc


Földleányka | BOOnnie
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 141
Írta: 2023. szeptember 3. 07:29 | Link

Gertie

Kellett egy hely, ahol szoktathatom magam ahhoz, hogy nem is olyan rossz falak között lenni, és erre a legalkalmasabb talán a faház. Tudom, hogy mások miért jönnek ide, de én határozottan nem azért, nincs is kivel, és ha lenne is, nem Gertie lenne az, mert ő még pici hozzá. Egészen más célból vagyunk itt, egy közös kis ügyünk kapcsán, ez pedig a terromágia.
- Ezra azt mondta, hogy a te mágiád másabb terro, mint Kornélé vagy az enyém, de nem magyarázta el, hogy pontosan miben is másabb.
Egy kicsit össze is szaladnak a szemöldökeim, ahogy visszaemlékszem a jelenetre, megzavartak minket, és utána, amikor a kétségbeesett diáklány, aki késve adta le a dolgozatát elment, máshol folytatódott a beszélgetés. De mivel már többször is gyakoroltam a vörös kis terrolánnyal, szerettem volna megtudni, hogy miben áll a mágiája. A faház belsejében, a földön ülve, kettőnk között sok cseréppel és virágfölddel, meg magokkal, amikből nem sarjadt élet ülünk, és próbáljuk menteni a menthetőt. Van, hogy csak egy kis segítség kell, és minden jobban megy, remélem ők is életre tudnak még kelni. Fel-felpillantok a falakra, de egy-egy ott hagyott üzenettől zavarba jövök, és inkább visszafordítom a fejem a cserepek felé, hogy a tenyerembe zárjak egy újabb magot, és arra koncentráljak, hogy megindul benne az élet, és kitaláljam, hogy milyen növényt is tartok a kezemben.
- Dísztök lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kolozsvári Gertrúd
Prefektus Eridon, Elemi mágus, Harmadikos diák


Erdőelvei bikfic
offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 113
Írta: 2023. szeptember 5. 22:28 | Link

Bonnie
Voodoo Woman




Bonnieban és a kis vörösben van egy-két közös dolog. Például a terromágia. És talán amiatt, vagy épp más okból, de a természetben való levés szeretete. Mintha sose akarnák elhagyni a zöld réteket és a sűrű fenyőket. Ám ahogy minden jónak vége szakad egyszer, úgy nekik is meg kell szokniuk a szürke falakat maguk körül. Az ember a szabadságot hirdeti, csak hogy önszántából bezárja magát lakásaiba. Gertie sokszor is érzi úgy, hogy egy röpképtelen madár. Vagy egy cinege, akinek kitépték a tollait, és most anélkül kell megtanulnia újra szárnyra kapni. Ez ezzel a furcsa hellyel sincsen másképp. Vandálkodó írások, szívecskék és minden egyéb hirdeti az evolúció csúcsát. Sose járt még ennél bizarrabb helyen, pedig jó pár dolgot megélt már.
- Hát tudod, én az élő dolgokat érzem. Mármint őket jobban. Az állatokat és a növényeket. Cserébe a földdel nagyon béna vagyok. Illetve vadmágiám is van - emelte meg a kacsóját Gertie, bár szemeivel még mindig a szobát pásztázta. Próbált mindent beazonosítani, amit eddig még nem volt lehetősége, és tudatosítani magában, hogy nem mindenki tiszteli a környezetét. Napról napra jobban látszik, hogy ez nem csak az anyatermészetre, de saját építette épületeire is igaz.
- Például én nem érzem ezeket a magokat. De tudom, hogy van egy barázdabillegető a eleinti fán - magyarázta meg a lánynak. Vagy legalábbis szerette volna azt hinni, hogy ez magyarázat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

She is a wild child
With a gypsy soul
That dances with the stars.

Oldalak: « 1 2 ... 18 ... 26 27 [28] 29 30 31 32 33 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék