32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: « 1 2 ... 8 9 [10] 11 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. június 10. 12:36 | Link

King Jr. David

Nahh, végre! Gyorsan felkötöttem a hajamat megint egy béna copfba. Meg kéne tanulnom a hajamat normálisan felkötni.
   -Legyen. - mondtam és megöleltem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
King Jr David
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 189
Slivovics lily
Írta: 2018. július 8. 01:04
| Link

Jól esett Lily ölelése, hogy el fogadta az én ölelésemet is és szerettem volna jobban megbarátkozni vele, mert olyan jó volt mikor a játszótéren segítettem neki. Rosszul is esett mikor le koptatott, de nembaj. - Na, gyere meghivlak valamire, bármit kérhetsz, de itt is maradhatunk. Kacsintottam és mosolyogtam rá, hátha elfogadja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. július 8. 01:14 | Link



   -Nem kell meghívni! - mosolyogtam a kedvességén, de nem szerettem volna ha meghív. Én nálam az nem szokás.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
King Jr David
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 189
Slivovics lily
Írta: 2018. július 8. 01:19
| Link

- Hát jó, akkor nem hívlak meg. Kissé halkan nevetni kezdtem egy gondolat miatt, de akkor nem is tudom, hogy mit tegyek Lilynek, talán jobb ha nem is erőltetem. - Inkább maradsz itt a víz alatt és mindegy, te tudod. Más tanulókkal olyan jól megismerkedtem de úgy látszik, hogy Lily egy nagy falat lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. július 8. 20:51 | Link



   -Én mentem olvasni, szia! - mondtam, és elúsztam a kijáratig, ahol a táskámat felkapva elindultam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
King Jr David
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 189
Slivovics lily
Írta: 2018. július 8. 20:57
| Link

Lily után úsztam a kijáratig. - Könyvtárba mész mert ha igen akkor megyek én is. Sétáltam utánna.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. július 8. 20:59 | Link



   -Igen, oda megyek, kiolvastam az összes könyvet amit magammal hoztam. - mondtam. Lehet szereznem kéne egy jó nagy kupac könyvet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
King Jr David
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 189
Slivovics lily
Írta: 2018. július 8. 21:07
| Link

- Oké, szerintem én is kikőlcsönzök egy könyvet, mert eléggé szoktam unatkozni.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 643
Összes hsz: 6242
Írta: 2018. július 10. 15:10 | Link



Egy csillagképekről szóló könyvet olvasgatva sétálok a folyósókon, oda sem figyelve, hogy merre megyek. Néha utánam kiáltanak, hogy nézzek előre amikor sétálok, de hát én tulajdonképpen előre nézek, lévén a könyvem is ott van, nem a hátam mögött... Az utolsó pillanatban úgyis mindig el tudom kerülni, hogy nekimenjek valakinek.

Csakhogy nem is én lennék, ha el nem vágódnék legalább egyszer. Egyszer csak kicsúszik a könyvjelzőm, mire lehajolok, hogy felvegyem. Ekkor elkezd kicsúszni a kezemből a könyv is, mire utánakapok, természetesen azzal a kezemmel amivel addig tartottam (véletlenül sem a másikkal, ami szabad volt, áh, dehogy), így előrebukok, a könyv pedig koppan a padlón. Szinte rögtön utána én meg puffanok a padlón.

Megigazítom az egyenruhámat, zavartan megdörzsölöm az orromat. Kék szegélyes talárom, amit eddig a kezemben cipeltem, alattam terül el, a könyvem pedig tőlem jobbra, egy ajtó felé csúszik.
Minek az ajtaja vajon?- gondolkodom magamban, majd lassan felállok, és leporolom magam, szemeimet az ajtón tartva.
- Bemegyek!- határozom el, és benyitok a kék vízzel teli terembe, ahol a látványtól eltátom a számat.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:51 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. július 13. 17:23 | Link



Unalom. Unalom, unalom, unalom. Ezek a szavak leírták a napjaimat. Múltkor jártam egy helyen, az akváriumban, gondoltam megkeresem.
Pár perc sétálgatás után meg is találtam a célomat.
Kivételesen semmi sem volt nálam, ezért egyből be is mentem. Nem voltam egyedül.
Nem foglalkozva a szőke lánnyal, akinek az arca valahonnan nagyon ismerős volt, elkezdtem úszkálni.
Sosem tudtam úszni, de próbálkozok, és itt a legjobb gyakorolni, mert nem fulladok meg (elvileg).
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 643
Összes hsz: 6242
Írta: 2018. július 16. 22:11 | Link



Először csak a kezemet dugom be az ajtón. Élvezem ahogy a kellemesen langyos víz körbefogja a csuklómat, majd számat beharapva a jobb lábfejemet is átcsúsztatom a küszöb felett. Csodálkozva bámulok a lábamra, ugyanis érzem, hogy nem ázott át a cipőm, harisnyám. Érdeklődve kihúzom a kezem, és megszemlélem, de egy vízcseppet sem látok rajtuk.

Nagy levegőt veszek, és összeszorított szemmel belenyomom az arcomat a szobányi tengerbe. Kíváncsian előbb a bal, majd a jobb szememet kinyitom, és elvigyorodva tapasztalom, hogy látok, és levegőt is kapok. Ez szuper! Gondolom izgatottan, és teljes testemmel belemerülök a vízbe. Vidáman perdülök egyet magam körül, mikor velem szemben belép egy lány, és mintha észre se venne elkezd tempózni.

Ekkor támad egy ötletem. Kievickélek a folyósóra, teljesen szárazon, majd a táskámat, a taláromat és az elejtett könyvemet egy kupacba húzom az ajtó mellé. Ekkor felgyűröm az ingem ujját a könyökömig, majd egy nagy vigyorral nekifutotok a teremnek.
-Oldalas bomba!- kiáltom, ahogy egy ugrással becsapódok a vízbe. A lendület viszont tovább sodor mint vártam volna, és egyenesen nekiütközöm a korábbi lánynak.
-Bocsi! - szólalok meg, de csak tompa elmosódott valamit hallok, úgyhogy csalódottan veszem tudomásul, hogy itt sem fogom tudni kipróbálni, milyen víz alatt énekelni.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:51 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ryan Wolf Falkom
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 190
Írta: 2018. július 19. 20:38 | Link

  Mária és Lili

 -Mi ez-gondolkodom -Valaki bejött. Ryan egy adag Vízinövény mögül úszik ki, hogy megnézze ki érkezett. Kezében - mint mindig - volt egy könyv melynek címe :Hasznos varázslatok, viszont volt nála nem megszokott módon volt egy napló is. A napló sárkánybőr borítású, kék színű , arany lakatos szépség. A másik kezében pálcát tartott, mert a robbanás óta minden neszre előveszi a pálcáját. Mivel nem akarja fenyegetni a lányokat, gyorsan a lakatra szegezi és érthetően kimondja: Colloportus Néhányszor Újrapróbálja, de aztán kattant a zár. A lányokra néz.
 - Sziasztok
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#Sólyombarát #Főnixbarát
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. augusztus 16. 17:13 | Link



Kicsit megijedtem mikor nekem ütközött valami, vagy valaki. Valaki. A szőke lány volt az. Gondolom valami bocsánatkérés szerűséget mondhatott.
- No prob. - tudtam le ennyivel, bár gondoltam hogy ő is hasonlóan keveset hall.
Aztán jött egy fiú is, kivont pálcával. Először megijedtem, hogy meg akar minket átkozni, de aztán valamit csinált a pálcával, gondolom varázsolt. Há mi mást lehet csinálni egy pálcákával? Enni talán, de ahhoz kettő kell. De milyen fujj már ha valaki varázspálcával eszik?
- Szia! - próbáltam köszönni, de alig lehetett hallani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 643
Összes hsz: 6242
Írta: 2018. augusztus 16. 17:30 | Link



Aha, igen, persze! Bólogatok mosolyogva, mintha érteném amit mondanak (nem). A lány nem tűnik morcnak amiért nekimentem, szóval egyelőre biztosan nem kell menekülésen gondolkodnom. A srác egy percig para volt a pálcával, de elrakta, úgyhogy a beépített vészhelyzetdetektorom unalmasan ásítozik a "Minden nyugis" zónában.

Koncentráljunk a problémákra. Nem értem amit mondanak. Pontosabban, nem hallom. Hát ide se jönnék traccspartira. Lehet kicsit para lehetek ahogy random elvigyorodom a gondolataimtól, úgyhogy gyorsan utánafűzök egy semmitmondó üres babamosolyt is. Akárha érteném amit mondtak. Gondolom köszöntek. Az egész logikus lenne...

-Sziasztok! - tátogtam egy köszönést. Ekkor megkísértett egy gondolat, és próbaképp... - Mit szóltok az új szárnyaimhoz? Szép zöldek nem? Amikor a sárgarépa lemerült a kaleidoszkópba a nyúl felhozta! - halvány mosollyal az arcomon bombázom őket a hülyeségeimmel, kíváncsi vagyok, hogy tényleg nem hallják-e amit mondok. Na, ha ezután is faarccal néznek rám, akkor nem hallották.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:51 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Theon Delacroix
Diák Rellon (H), Valkűrök csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 868
Írta: 2019. július 20. 19:03 | Link

Ryan
- a szerencsétlen kisfiú, aki még nem tudja, mibe is csöppent ő -

Fehér tincsek ragadnak a félmeztelen testre, ahogy Theon egy szál törölközőben végigbaktat a kastély folyosóin. Kezeiben a már jól ismert hajápolói és mindenféle fürdősói találhatók, melyből rögtön kikövetkeztetheti a szerencsés arra tévedő, hogy mi közeledik itt; fürdés. Egyszerűen ki nem állhatja ezt a globális felmelegedéssel járó meleget. Ilyenkor mindenhol úgy izzad, mintha legalább valami málhás szamár lenne és gondolom mondanom sem kell, hogy ez az időjárás egyáltalán nem tesz jót a hajának. Az egész lapos és szintén csurom víz lesz és nem a szexi, csábítós értelemben, melyet oly' sokszor szokás látni a televízióban közvetített, elcsépelt tinisorozatokban. Oh, mit meg adna érte, ha legalább olyan kockahasa lenne, mint azoknak a görög istenhez hasonlító tinihősöknek! No, nem baj, most, hogy végre elszakadt a húgától egy kicsit és azt csinálhat amit akar, majd elmegy gyúrni egyet! Igen, amint megszabadul ettől az undorító disznószagtól.
Ebben a szellemiségben és nem mellesleg céltalanul rója tovább a már említett útszakaszokat, mikor elhalad egy ajtó mellett, melynek neve azonnal megragadja fantáziáját. Akvárium. Hmm... odabenn biztos kell lennie víznek, ugye? A Rellon-körlet tusolói már annyira lejárt lemez, kell ide valami új, valami izgalmas. Gyorsan be is nyit hát a terembe, majd odabenn megdöbbenve konstatálja, hogy az elvárásaival ellentétben egyáltalán nem éri egyetlen vízcsepp sem. Vagyis gyakorlatilag körülölelik azok mindenfelől, mégsem érzi bőrén azt a már megszokott nyálkás, de mégis felfrissítő érzést. Sebaj, úgysem fürdött még soha szárazon! Mindent ki kell egyszer próbálni.
Szépen lepakolja dolgait a helyiségben található zongorára, majd vetné le a dereka köré csavart szárítkozásra alkalmas ruhadarabot, mikor fél füllel meghallja az ajtó vészjósló nyikorgását.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ryan Wolf Falkom
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 190
Írta: 2019. július 24. 15:23 | Link

Theon

Hőség. Nincs rosszabb dolog. kivéve, persze, azokat az idegörlő alakokat, akik ellopják az ember törölközőjét. Vagy az is lehet, hogy Ryan hagyta el. Na mindegy, lényeg a lényeg; Ryan érezni akarja a vizet, de nem akar órákig a napon száradni. Ezért nem megy máshova, mint a varázslatos Akváriumba. Majd kikiabálja itt magát. Már csak egy kis lépcső, és befordul az emeleten. Itt már lassabban megy, elmélázva nézi a csodás portrékat, szobrokat,ajtókat (mondjuk nem érti,mi különleges egy ajtóban). Megáll az ajtó előtt,melyre rá van írva:Akvárium. -Megjöttünk-gondolja Ryan ez az a hely. Vesz egy nagy levegőt vesz, és benyit.
Bárgyú mosoly terül el az arcán, ahogy látja, hogy egy fehér hajú srác ezt a helyet használná fürdésre, de azt nem érti, miért vesz le minden kábé?! Inkább csak int neki, köszönés képen, és beljebb megy, és ordít egyet. Utána elkezd lebegni a vízen, majd eszébe jut a srác. Előveszi a pálcáját, és ezt írja ki neki bubikkal: Hogy hogy ősz hajad van? majd egy elégedett mosolyt enged meg magának.
Utoljára módosította:Moon Jun Seo, 2019. augusztus 10. 20:33 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#Sólyombarát #Főnixbarát
Theon Delacroix
Diák Rellon (H), Valkűrök csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 868
Írta: 2019. július 24. 20:36 | Link

Ryan



Kellemes délutáni üdülését az ajtó nyikorgása zavarja meg, ám Theon nem szívbajos ember, nyugodtan megfordul, hogy aztán majdhogynem egy szál semmiben álljon a fiúcska előtt. Egyetlen ruhadarab ami takarja úgy ahogy, az a derekán vészesen csüngő törölköző. Látomást partnerét egyáltalán nem zavarja furcsa megjelenése, mintha egy egyszerű teapartin lennénk, belebeg a helyszínre, majd a haja után kezd el érdeklődni. Theon arcán ettől csak nagyobb lesz a mosoly, majd egyik kezével a ruhaalkalmatosságot tartva, közelebb evickél az egyik fotelre és elegánsan helyet foglal. Egyik lábát fölteszi a kanapéra, a másikat pedig lelógatja a földre, s hanyagul hanyatt dől.
- Jah, hát így születtem. Meg akarod fogni? - Húzódnak cinkos mosolyra az ajkai, ahogy végignéz az ismeretlen, közben bal kezével haját fésülgeti. Ide-oda játszadozik az ujjai közé gabalyodó tincsekkel, melyek a víz gravitációjának köszönhetően felfelé meredeznek, szinte angyali külsőt kölcsönözve ennek a cseppet sem szent vadnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zayday Hudson
Diák Navine (H), Navinés pásztor, Animágus, DÖK tag, Színjátszós, Ötödikes diák


the house bunny
offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 297
Úristen, mint ha hal lennék.
Írta: 2019. augusztus 18. 20:46
| Link

Rengeteget halottam a barátaimtól, az akváriumról. Annyit meséltek róla, hogy szinte csak ámuldoztam. Egy este úgy döntöttem, kipróbálom. Éppen végeztem a vacsorával, és rögtön ide vezetet utam. Útmutatást már jóval korábban kaptam, beleivodott az agyamba. Izgatottan, kinyitom az ajtót, és érzem a kellemes vizet. Egy kicsit nyitottam ki az ajtót, vékonyka lány vagyok, átférek bármin. Egy másodpercig még haboztam, aztán bementem, úgymond beúsztam. Fantasztikus volt, olyan amilyennek elképzeltem. Csodálatomra még lélegezni is tudtam! Egy árva lélek sem volt rajtam kívül.
- Bámulatos! - mondtam ki, melynek következtében vártam hogy legalább fél liter vizet nyelek. De ez sem történt meg. Azt kell mondjam, felmértem az egész terepet, olyan jó érzés volt. Kiadtam magamból, minden feszültséget, és ellazultam. Már-már kerülgetett az álmosság, hiszen előző éjszakán nem aludtam ki magam. Ezért néhány perc múlva kijöttem, és megfogadtam hogy máskor is tiszteletemet teszem.
Utoljára módosította:Zayday Hudson, 2019. augusztus 19. 10:45
Hozzászólásai ebben a témában

Ryan Wolf Falkom
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 190
Írta: 2019. augusztus 30. 19:21 | Link

Theon

 Van víz. Hideg víz. Tökéletes... lenne, ha Ryan nem lenne ilyen. A másik
 fiúnak tett megjegyzése után egyszerűen csak odaúszik az ajtóhoz, bezárja a
 pálcájával, majd szaltózgatni kezd. Nagyon várta már ezt a nyaraló hangulatot
 ebben a melegben. Elővesz néhány sütit, majd  odanyújtja a másiknak, és
 fejét oldalra dönti, fura lesz a hangja, és ennyit mond Ryan: -Kérsz egy
 süti?
-  majd a fiú kérdésére válaszolva hozzátette: -Aha. Nem fogom
 meg te beteg állat!
. Majd buszúként elővette a kulacsát, felúszott, megtöltötte levegővel,lement, majd a kanapé alatt kiengedte,és felnagyította a légbuborékokat, amik felemelték a kanapét. Miközben ő a mások fiú elé úszott, csak ennyit mondott: Gólya vagy,
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#Sólyombarát #Főnixbarát
Theon Delacroix
Diák Rellon (H), Valkűrök csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 868
Írta: 2019. szeptember 3. 17:07 | Link

Ryan


Egész okos kis találmány ez a szoba. Ki gondolta volna, hogy a manipuláló bűbájt a vízre is ki lehet terjeszteni és segítségével ilyen fantasztikus helyiséget létrehozni? Átkozom a fejem, hogy nem én voltam a terv ötletgazdája, ugyanis tuti, hogy egy egész háremet tudnék összerakni a kialakult rajongótáboromból. Mondjuk ezt a fiút nem raknám bele. A külsejével nincs baj, de hogy is mondjam… nem tűnik valami okosnak szegényke. Egyáltalán nem értem, tetteinek miértjét. Már akkor fura volt, mikor a terembe belépve totál természetesnek vette meztelenkedésemet. Ha Charlotte lenne most itt, ő legalább háromszor megverne, majd a maradványaimat gyufás skatulyába téve, azzal együtt hajítaná e tengerbe.
- Csak a hajamra gondoltam. Ki is a beteg állat? – Fűzöm mondanivalójához unottan, majd kezéből elveszek egy süteményt. Meg sem köszönöm, számomra természetes, hogy az emberek kiszolgálnak. Gazdag vagyok, bármit megtehetek. Épp ezért vagyok most is majdnem ruha nélkül. Fontos a majdnem szócska, ugyanis így még épp a családbarát kereteken belül maradok. Nem vagyok egy szabályszegő alak, holott tetteim nagy része elsőre elég soknak tűnhet. Van annyi eszem, hogy megkeressem az esetleges kiskapukat és azokat kijátszva valósítsam meg terveimet. Pont úgy, ahogy most is. A szabályzatban csak az szerepel, hogy ruha nélkül ne ólálkodjunk a kastély területén belül. Arról egy szó sem esett, hogy ne lehessen törülközőben is róni a folyosókat.
- Jah, én hozom a babákat meg minden – kezdem piszkálgatni manikűrözött körmeimet, ahogy ajkaimra féloldalas mosoly kerül. Végül is, mondhatjuk így is. Nem gondoltam volna, hogy a srác ennyire felbuzdul az ajánlatomon, de ha neki jó, hát nekem is.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Másodikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
offline
RPG hsz: 872
Összes hsz: 3086
Írta: 2019. december 18. 19:17 | Link

Zsombi

egy kedd délelőtt


Mivel mással tudnám elfoglalni magam a hirtelen keletkezett laza kis lyukasórámban, ha nem bóklászással, új helyek felfedezésével? Igen, még ennyi év után is rábukkanok ilyenekre. Vagy régi helyeket találok új helyen. Mert esküszöm, itt minden vándorol. A falfestmények is, a páncélok is, de legfőképpen a tantermek.
A mostani célom az akvárium megtalálása, a minap csíptem el két felsős szóváltását a helyről, és hát, pontosan nekem valónak hangzik. Víz mindenfelé, és nem éppen közkedvelt, tehát nem zsúfolt és zajos. Az ilyen helyet a hétvégén már kimaxoltam, karácsonyi vásárlátogatás címszóval. Azóta persze beugrottam ám párszor, vettem még ezt-azt. Most viszont mindenképpen nyugalomra vágyom, hogy egy kicsit rendezni tudjam a kusza gondolataimat az ünnepekkel kapcsolatban.
Már vagy negyedszer járom végig a második emeleti folyosót, úgy tudom, hogy valahol itt kell lennie a szobát rejtő ajtónak. Most már módszeresen nézek végig mindent, amikor végre rábukkanok az ajtóra. Hogy nem vettem én ezt eddig észre? Na mindegy, a lényeg, hogy megvan. Egy gyors körbetekintés és már be is surranok. A víztömeget azonnal megérzem, mint ahogy azt is, hogy turpisság van a dologban, és nem fog megmozdulni. Még akkor sem biztos, ha én kérem, hívom magamhoz a vizet. Egyelőre ezzel nem kísérletezgetek, inkább rögvest belevetem magam a hullámok közé. Kissé illúzióromboló, hogy nem leszek vizes, nekem legalábbis az. Komótosan haladok el a fekete kanapé mellett és telepszem le a zongora elé. Végigfuttatom az ujjaimat a billentyűkön, kissé felvonva szemöldököm a hangzása miatt, majd egy vállvonás után játszani kezdek. Bús melódia csendül fel, amihez tökéletesen illik a hangszer tompasága. Azt hiszem megtaláltam az új kedvenc helyemet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csonka Zsombor
Mestertanonc Navine (H), Navinés pásztor, Navinés blogger, Valkűrök csapattag, Harmadikos mestertanonc


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 402
Összes hsz: 1256
Írta: 2019. december 26. 21:08 | Link

Visszatérés
III.nap


Álmában megint ott volt. Néztek rá a fejek, amelyek vattával voltak kitömve ész helyett, és szemüket az értetlenség párája homályosította el. Köztük volt az öreg is, aki aznap megint elfelejtette a nevét. Voltak jobb és rosszabb napjai, az pedig különösen rossznak ígérkezett. A fiú odament hozzá, pedig ilyenkor sose tette. Megfogta a vállát, hogy maga felé fordítsa, de ő csak meredt maga elé. Zsombor nevén szólította, mire elkezdte rázni a fejét, és csak azt ismételgette, hogy "Kolos ments meg". Mindenki csak nézte a jelenetet, aztán lassan elindultak feléjük. "Gyere vissza közénk" - ismételgették, Zsombor pedig akárhogy kiáltozott, senki nem sietett a segítségére. Maguk alá temették a testek, amíg össze nem roppantották gyönge testét.
Hirtelen ült fel az ágyában. Mellkasa fel-le járt olyan gyorsan, hogy úgy tűnt szíve feladja a küzdelmet. Bőre síkos volt az izzadságtól, amely egész testét eláztatta. Mélyeket lélegzett, arcát tenyerébe terítette, és azzal a mozdulattal húzta le a bőréről a cseppeket. Kinézett az ablakon, késő délutánra járt csak. Ilyenkor mindenki a vacsorán volt, de őt még az emberek gondolata is rémülettel töltötte el. Pontosan tudta, hova kell mennie.
Ismerős léptekkel közelítette meg a szobácskát, amelyet még Márton fedezett fel ezelőtt három évvel. Most csak azért nem vette arra útja, mert tudta, hogy ott nem lesz más. Viszont amikor odaért, csalódnia kellett. Valaki ott volt, ráadásul még ismerősnek is tűnt számára a szőkeség. Az első gondolata az volt, hogy keres magának valami mást, de aztán meghallotta a tompa hangokat, amelyek a zongorából jöttek, és jobban akarta hallani őket. Előbb a kezét dugta a vízbe, majd utána belépett ő is. Furcsa érzés fogta el, mintha valami csikizné a bőrét, egészen addig, míg minden porcikája be nem ért a szobán belülre. Közelebb lépkedett, hogy hallja a zongoraszót, majd óvatosan leült Laura mellé, és elkezdte leutánozni a lány játékát, csak két akkorddal lejjebb, hogy tökéletes összhangba legyenek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Másodikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
offline
RPG hsz: 872
Összes hsz: 3086
Írta: 2019. december 29. 20:37 | Link

Zsombi

egy kedd délelőtt


Egyik dalt játszom a másik után, teljesen kizárva a külvilágot. Amit nem nehéz, főleg mert teljesen egyedül vagyok. És mert a víz ugye tompítja a hangokat. Vagyis elméletileg. Mert nekem nem. Én pont ugyanolyan jól hallok víz alatt is, mint víz felett is. Sőt, beszélni is tudok, sőt nem is fulladok meg. De a hely mágiája miatt utóbbit amúgy sem tenném, beszélni meg ugyan kivel? Magamban meg ugyan minek? A lényeg a lényeg, hogy nagyon jól lenyugtat ez a hely, és én tökéletesnek hallom a zongorából kiáramló hangokat.
Olyannyira belefeledkezem, hogy nem tűnik fel, hogy valaki benyit. Valami furcsát azt érzékelek, így oldalra sandítok, hogy kiderítsem mi történik. Áh, társaságom lesz méghozzá Zsombi személyében. Felismerem rögtön a srácot, hogyne tenném. Hiába nem beszélgettünk valami sokat – sőt talán a köszönésen kívül sose váltottunk szót – de azért az ember csak felismeri a barátjának a legjobb barátját, nem? Figyelmem látszólag teljesen a zongorázás köti le, azonban végig érzékelem a mozgását, a víz segítségére támaszkodva. Van valami óvatosság a fiú mozdulataiban, ami miatt meg se rezzenek, amikor helyet foglal mellettem. Pedig hát, közel van hozzám basszus.
Elmosolyodom amikor beszáll ő is a zenélésbe, rövid ideig tartva rendesen a szólamomat, majd bal kézzel feljebb váltok és kicsit cifrázom a dallamot, míg a jobb továbbra is az eredeti alapot játssza. Fogalmam sincs, hogy ismeri-e egyáltalán ezt a művet, hallotta-e már valaha négykezes verzióba, sőt azt sem tudom, hogy zongorázott-e már valaha. Hiszen én úgy tudom, hogy Márton gitározik, Zsombor rajzol. Zongoráról sosem mesélt nekem Thomas. Mindenesetre jól csinálja a fiú.
- Örülök, hogy itt vagy – mondom halkan, amint véget ér a dal ránézve Zsomborra. Egy újba kezdek, kissé kérdő tekintettel, hogy ehhez is csatlakozik-e, vagy sem. Egyelőre még csak halkan klimpírozok, amolyan háttérzeneként, hogy ha felelne valamit értsem is. A nagy zongorázásba eszembe se jut, hogy talán egyértelműbben kellett volna fogalmaznom. Mert bár annak is örülök, hogy itt ül most mellettem, de az iskolára értettem elsődlegesen, amit mondtam. Hogy jó, hogy visszatért.


/600. hsz  Love /
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csonka Zsombor
Mestertanonc Navine (H), Navinés pásztor, Navinés blogger, Valkűrök csapattag, Harmadikos mestertanonc


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 402
Összes hsz: 1256
Írta: 2020. január 2. 14:37 | Link

Visszatérés
III.nap


A zongorai hangjai elkezdték szép lassan lecsendesíteni az elméjét. Minden akkord és terc egy újabb színnel töltötte el Zsombor agyát, és annak képzeletét. Végre nem fehér és fekete volt az egész, hanem lila, kék és piros.
A dal ismerős volt számára. Sokat hallotta az elmúlt egy évben, amíg megfigyelés alatt volt. A gramofon mindig valami klasszikus zenének a dallamát árasztotta szét a nagy társalgó területén, onnan pedig be-beszivárogva a különböző termekbe. Nem volt tehát számára a játék, de másik kezével azért nem szállt be. Inkább hagyta Laurának, hogy brillírozzon. Hogy megismerjék egymást. Hiszen a zenén keresztül a legkönnyebb.
Kissé megrezdült a keze a lány mondatára.
Örült? Nem is ismeri.
Inkább őrült.
Tudta, vagy igazából csak gondolta, hogy Thomas mindent megoszt a szőkével, de valamiért sose tűnt neki valóságosnak ez a gondolat. Mintha az az egy év, amelyet távol töltött senki másra nem lett volna hatással, csak rá. Arra számított, hogy az idő megfagyott ez idő alatt, hiszen az intézetben sose láthatta a kattogó órákat.
Az idő relatív.
- Köszönöm, hogy itt voltál. - Biccentett Zsombor. Nem, ezzel nem azt akarta mondani, hogy most már mehet, hanem, hogy egyszerűen hálás, hogy volt aki foglalkozzon barátjával. Márton emlékeiben látta, hogy kettőjük közül mindig ő volt, aki megvédte a fiút, aki szólt, ha valami nem volt jó. Kicsit féltette, hogy magára hagyta, de míg ő távozott, addig neki lett egy Laurája.
- Mindent tudsz? - kérdezett rá, és közben Laura arcát vizslatta. Az elme jó hely volt arra is, hogy kiismerje az emberi nonverbális kommunikációt. Pontosan meg tudta határozni az emberek mikor hazudnak, és amint belépnek egy helységbe milyen érzelmek uralkodnak a fejükben. Az első időszakban pontosan ezért havonta cserélték a dilidokiját. Mindenkit annyira kiismert, hogy egy idő után már nem róla szólt a beszélgetés, hanem ő kérdezett.
Aztán jött Dr. Lahoczky.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Másodikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
offline
RPG hsz: 872
Összes hsz: 3086
Írta: 2020. január 10. 20:02 | Link

Zsombi

egy kedd délelőtt


Ebben nagyon hasonlítunk a fiúval, a zenének az én életemben is fontos szerepe van. Terápiás jellegű, mondhatni. Megnyugtat, kizökkent, felpörget, mikor mire van szükség. Most ebben a pillanatban úgy érzem, hogy összeköt a mellettem ülő fiúval, mint egy láthatatlan kapocs. És tudom, hogy mennyire nagy dolog, hogy egyáltalán idejött hozzám, csatlakozik a játékomhoz. Nem ismerjük egymást, nem beszélgettünk úgy igazán, mégis tudjuk, hogy ki a másik.
Szavaimmal kizökkentem őt, legszívesebben bocsánatkérésbe is kezdenék, ám inkább csöndben maradok. Hagyok neki időt arra, hogy válaszoljon, reagáljon ha szeretne. Az sem baj, ha nem teszi. Nem fogom erőltetni a beszélgetést. Arról persze fogalmam sincs, hogy azzal akasztom meg ennyire, hogy így ismeretlenül is örülök annak, hogy visszatért. Miért ne tehetném? Ha az ég világon semmit nem tudnék róla, akkor is örülnék annak, hogy újra itt van. Ő fontos Thomasnak, elmondani nem lehet, hogy mennyire hiányolta a legjobb barátját, naná, hogy boldog vagyok hogy ő boldog. Mert itt van Zsombi, a legjobb barátja. Végre, újra.
Köszöni, hogy itt voltam? Hát ez … ezzel most mégis mit kéne kezdenem? Meghökkenésem eléggé az arcomra van írva és fogalmam sincs, hogy mit kellene reagálnom erre. Hiszen, hát persze, hogy itt voltam. Már mielőtt a fiú elment volna mi már akkor jóba voltunk, persze, hogy végig mellette álltam, barátként is, barátnőként is. Mindenhogy. Ám mielőtt eldönthetném, hogy mégis mit mondjak erre érkezik egy kérdés.
- Mindent? – kérdezek vissza felszaladó szemöldökkel. Fura egy kérdés. Persze, hogy nem tudok mindent. Thomastól tudok dolgokat, az ő nézőpontján, felfogásán át. Ahogy ő megélte a dolgot, annyit, amennyit ő megértett belőle. – Erősen kétlem, hogy tudnék mindent. Azt tudom, hogy hol voltál, hogy Thomas írt neked, elment meglátogatni, vett és csinált mindenfélét és várta, hogy mikor jössz már vissza – válaszolom rezzenéstelen tekintettel, teljesen őszintén. Nem kellenek ide Elme-beli trükkök, amúgy sem áll szándékomban hazudni neki. – Hogy egészen pontosan mi a diagnózis azt nem tudom csak, hogy Zsombi voltál számára, majd Zsombi és Márton lettél, majd kiderült, hogy ti egy ember vagytok.  Ennél többet nem, részleteket nem. Szóval … ez a minden? – kérdezek vissza kissé félrebillentett fejjel. Határozottan az az érzésem, hogy neheztel rám a mellettem ülő fiú. De vajon miért? Mert én itt voltam a barátja mellett, mialatt ő nem tudott? Vagy mert úgy érzi, hogy kitúrtam őt? Vagy mert elárulva érzi magát, amiért úgy egyáltalán tudok ezekről a dolgokról.
- Boldog, hogy itt vagy újra. Én pedig örülök annak, hogy örül. Tuti egy csomó klassz dolgot fogtok csinálni együtt – teszem még hozzá komolyan, majd újra a billentyűk felé fordítom a fejemet, veszek egy mély levegőt és lehunyt szemmel kezdek bele a Hijo de la Lunába. A terápiás zenémbe. Nem tudnám megmondani, hogy miért bosszankodom most. Ahogy azt sem, hogy kiérti-e a lényeget Zsombi a szavaimból.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csonka Zsombor
Mestertanonc Navine (H), Navinés pásztor, Navinés blogger, Valkűrök csapattag, Harmadikos mestertanonc


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 402
Összes hsz: 1256
Írta: 2020. február 28. 23:33 | Link

Visszatérés
III.nap


Furcsa helyzet. Két ismeretlen egymás mellett, összekapcsolva a zene és egy ember által. Mindketten hiszik, hogy ha csak egy kicsit is, de ismerik a másikat. A mondákból és történetekből, holott nem övéké az élmény, csupán annak képzelete. Trükkös dolog ez az elme. Eljátszik mind a bolonddal, mind az éppel.
A fiú egyre tapasztalta, ahogy gondolatai megint összecsavarodnak mint a régi telefonok zsinórjai. Alapból sem egyenesek, de ahol találkoznak, ott csak még kuszább lesz a történet. Érezte, hogy nem a helyes szavakat használja. Érezte, és látta. Laura arcán. Ez annyira Márton...
Szarkasztikus nevetést ejt el. Aprót, felhördülőt, melyet az ismeretlen akár gúnyosnak is mondhat. Pedig az nem irányul más ellen, csak saját magával szemben. - Fogjuk rá. Túl komplex ez a helyzet, hogy értsd. Még én sem értem minden mozzanatát - ismerte el, pedig ez igazán nehezen ment neki. Óvodás kora óta nehezen ment neki elismerni, hogyha valaki okosabb, hozzá értőbb. Egy ideig azt is elhitte, hogy képes lesz magát kikúrálni. Vagyis... ha jobban belegondolt, ez mind Márton volt. De hisz az ő is.
Egy része szerette volna, míg egy másik nem tudta elfogadni ezt a kettősséget. Ezek nem csak nevek voltak. Emberek, akiket hirtelen összeeresztettek egy testbe.
Hirtelen pattant fel a zongoraszékből Laura szavait hallva. Elsétált pár lépést, mélyet lélegzett. Szemeit az előtünedező könnyek mardosták. Nem sírt. Erősnek kellett lennie, bármi történjen.
- Laura, meg kell tenned egy dolgot nekem - szólalt meg halkan Zsombor. A víz tompa hangja miatt talán Laura meg sem hallotta volna képesség hiányában, de így volt rá esély. Megfordult. Szemében a megtörtség még mindig ott csillogott. Újra az a hétéves lett, akit kimentettek a családi nyaralójukból. - Nem tudom meddig leszek önmagam. Hogy képes leszek-e kibírni. De ha... - mély levegő. Ki, be. Ki, be. - ... ha megint... megint megtörténik. Mentsd meg. Mentsd meg tőlem Thomast - nehéz, súlyos szavak, amelyeket talán Laura nem is értett még igazán. Egy igaz barát feláldozta volna az életét a másikért. De Zsombor olyankor nem a barátja. Nem éri meg érte küzdeni. Pláne nem egy olyan jó embernek, mint Tom. Oh Tom, miért pont engem választottál, mikor sokkal gondtalanabb életed lehetne nélkülem...
Utoljára módosította:Csonka Zsombor, 2020. március 18. 23:18 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Másodikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
offline
RPG hsz: 872
Összes hsz: 3086
Írta: 2020. március 5. 18:19 | Link

Zsombi

egy kedd délelőtt


Nem értem a nevetését. Egyszerűen nem tudom hova rakni, mert az egyértelmű, hogy nem az váltja ki, amit mondok. És az sem ahogy mondom. Ugyanis a vicceskedős hang igencsak távol áll most tőlem. Nem ismertem Mártont, sem Zsombit, csupán hallomásból tudok róluk dolgokat. De korántsem eleget ahhoz, hogy megérthessem, hogy rájöhessek, hogy most mégis mi van. Mi járhat a fiú fejében, amikor arról érdeklődik, hogy mit tudok. Az viszont világos, hogy nem repes a gondolattól, hogy Thomas megoszt velem ezt azt, és esetleg többet tudok, mint amennyit Zsombi szerint kellene tudnom. Most pedig azzal jön nekem, hogy nem is érthetem meg, mert túl bonyolult. Ó, hát ez aztán remek.
- Nem is feltétlenül szükséges teljesen megérteni, vagy mindent tudni egy ilyesmi dologról. A dokiknak nyilván nem árt, de a barátoknak, rokonoknak nem kell. Bőven elég az, hogy van ez meg az a probléma, ami így meg úgy hat ki, és főleg, ami a legfontosabb, hogy mikre kell figyelni, hogy mik akaszthatnak ki, hogy lehet megnyugtatni meg ilyesmi – felelem csendesen. Nem leszek okosabb ha egy teljes orvosi lexikon anyagát a fejembe zsúfolva tökéletesen képbe leszek a különféle pszichológiai esetekkel kapcsolatban. Nem is akarom ezt, én csak azt szeretném tudni, hogy mivel tudok segíteni, megkönnyíteni a másiknak a dolgokat. És bár nem ismerem ezt a srácot, de ővele is így vagyok. Szeretnék tekintettel lenni rá, odafigyelni rá, és éreztetni vele, hogy nem csak egy ember van ebben az iskolában, akire számíthat. Már amennyiben persze igényt tart erre, már amennyiben nem igyekszik mindenáron távol tartani magától. Látom, hogy mennyire nehéz neki ez a helyzet, a visszatérés a suliba, a visszazökkenés. Egyelőre viszont nem tudom mit tudnék tenni, ugyanis képtelen vagyok akár csak megtippelni, hogy mit fog reagálni.
Váratlanul ér hát, ahogy felugrik mellőlem, kissé össze is rezzenek, de amíg a fiú megteszi azt a pár lépést, addig én is megnyugszom. Majd beszélni kezd a fiú, amit én inkább érzek, mint hallom. Komoly erőfeszítéseket kell tennem, hogy a víz tompító hatását csökkentsem annyira, hogy nagyjából rendesen halljak.
Zsombor megfordul, én pedig biccentek, jelezve, hogy hallottam, értettem, amit mond. De nem szólalok meg, várom, hogy kibökje, mire gondolt. A vonásait fürkészem, figyelmemet nem kerüli el az a vékony könnyréteg, de nem adom jelét annak, hogy észrevettem volna. Úgy tűnik igyekszik tartani magát és valahogy kimondani azt, amitől libabőr futkos a hátamon. Először arra gondolok, hogy nem biztos, hogy sokáig tud egy személy maradni, lehet hogy megint Zsombi és Márton lesz. Az, hogy mi történik meg megint, azt nem értem. Ez? Hogy kettéválik a személyisége? De … nem erről lesz itt szó, mert akkor miért kéne Thomast megvédenem tőle? Nem bántotta eddig sem, most miért tenné?
- Attól félsz, hogy bántanád? Miért? Nem- nem bántanád őt – nehezen formálom a szavakat, melyek az értetlenségemet és bizonyosságomat is hivatottak kifejezni. Ám ahogy nézem a küszködő fiút úgy villan fel a Lumos a fejemben. Nem, valóban nem tenné, amennyiben valóban tudatában van annak, hogy mi történik. Egyikük sem tenné, se Zsombor, se Márton. Mástól félti, más miatt félti. Lehorgasztom a fejemet, és lehunyom az elnehezedő szemhéjamat. Tudja egyáltalán, hogy mit kér tőlem? Mentsem meg, de, mindenáron? Mindenáron igaz? Még akkor is ha a barátom nem akarná, akkor is óvjam meg. Márpedig Thomas foggal körömmel küzdeni fog a legjobb barátjáért, az utolsó pillanatig, sőt még azon túl is. Ha én közbeavatkozom, ha közéjük állok … minden áron, igaz? – Megteszem, ha úgy alakul, ha szükséges lesz, megteszem. Megmentem tőled, nem hagyom, hogy bántsd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csonka Zsombor
Mestertanonc Navine (H), Navinés pásztor, Navinés blogger, Valkűrök csapattag, Harmadikos mestertanonc


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 402
Összes hsz: 1256
Írta: 2020. március 18. 23:51 | Link

Visszatérés
III.nap


Voltak dolgok, melyeket az ember nem bírt feldolgozni. Másokat felfogni nem volt képes. És volt az a hajszálnyi rétege az információknak, melyek beérkeztek tudatába, és örökre ott is maradtak. Ez az a rész, melyre számíthatsz, ha beszélsz utalhatsz, lehetővé teszi, hogy legyen fogalmad a világodról. Ez volt a kulcsa a létezésünknek. Az a vékonyka réteg, tudás, mely lehetővé tette, hogy megszervezzük a napjainkat egymás után, nem is beszélve a tervekről és kívánságokról.
Zsombor elvesztette a hitét ebben a rétegben. Számára ez is csak egy volt azokból az információkból, melyeket nem képes felfogni. Ami az ő tűréshatárán kívülre esik. Úgy élt napról napra, hogy nem tudta mikor lesz vége. Idők kérdése volt, hogy az elméje újabb csapdát állítson neki, egy olyat, amelyből talán nem épül fel. Lehet nem is akar. Hiszen mi értelme van az életnek, ha azon félve, tengődve kell túl lenni.
- Nem, nem bántanám - jelentette ki azonnal az egyértelműt. - Fizikailag biztos nem - helyesbített, aztán egy lépéssel közelebb lépett Laurához. - De abban nem lehetek biztos, hogy ez - itt erőteljesen a fejére tapasztotta mutatóujját. - ..ez nem fog valamit kitalálni. Disszociatív identitászavar, szelektív mutizmus, dühkezelési problémák - számolta ujjain a különböző betegségeket, melyekről az utóbbi időben szerzett tudomást. - fogalmam sincs, mi lesz a következő.
Tudta, hogy sokat kért. De ebben senki másra nem számíthatott. Félt, rettentően. Mert amíg az intézetben volt, legalább nem történhetett semmi. Itt viszont újra a maga ura, csakhogy kicsit sem bízott magában. Nehezebb így felépíteni az életet, mint az ember először gondolná.
- Nem akarom ellökni magamtól. Még biztosan nem - vonult újra vissza az őrülettől egy kicsit. Zsebre vágta a kezét. - De sokkal könnyebb úgy, hogy tudom, van akire számíthat, ha rám már nem - vonta meg a vállát, és ezzel újra visszavette azt a jól ismert maszkot, amelybe már annyira belekényelmesedett. Egy percre megengedte, hogy kibújjon igazi valója, megmutatta a valódi gondolatait, de ezzel sem ért el mást, mint megijesztett egy navinés lányt. Ez ő. Kívül bárány, belül farkas.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Juhász Laura
Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Másodikos mestertanonc


Nyárfalevél kisasszony ^^
offline
RPG hsz: 872
Összes hsz: 3086
Írta: 2020. március 25. 20:31 | Link

Zsombi

egy kedd délelőtt


Még időm sincs megnyugodni, hogy nem bántaná, amikor már hozzá is teszi, hogy fizikailag nem. Rágcsálni kezdem a szám szélét hiszen pont az fájna Thomasnak kevésbé ha úgy bántaná. Azonban ha a lelkébe gázol, az nagyon fájna neki. Abból sokkal nehezebben gyógyulna fel, sőt az is lehet, hogy talán soha.
- De, a dokik nem engedtek volna ki, ha nem lenne biztonságos, ha nagyon nem lenne rendben ott valami – biccentem félre a fejem a fiú buksija felé mutatva. Biztos, hogy az orvosok úgy látják, hogy menni fog a fiúnak a kinti élet, hogy nem fog visszaesni, hisz akkor nem engedték volna ki, nem? Mondjuk az igaz, hogy az nem tudható, hogy ez vajon mennyire tartós egy állapot, lesz-e valamiféle visszaesés, és ha igen akkor mikor. Vagy ahogy ő mondja, hogy nem lesz-e egy újabb betegsége. Megértem, hogy fél és hogy milyen vacak az, ha nem bízik magában. Igaz, az én gondjaim és érzéseim totálisan eltörpülnek az övéi mellett. De legalább van némi sejtésem a dologról.
- Itt leszek mindig. Viszont … Zsombi … - kezdek bele a földet fixírozva, majd a kis szünetet követően felemelem a tekintetemet és egyenesen a fiúéba fúrom azt. – Te is számíthatsz rám. Ha rád törnek az ilyen kétségek vagy csak úgy beszélgetni szeretnél valakivel, vagy csak csendben ülve játszani – intek a fejemmel a zongora felé – akkor rám számíthatsz. Tudom, hogy nem ismersz, de ha … szóval ha szeretnéd, majd egyszer, valamikor … akkor én itt leszek. Persze az sem baj ha nem, érted – fejezem be végül teljesen nyugodtan, őszintén. Észrevettem ám, ahogy megváltozott a viselkedése, egyelőre azonban nem teszem szóvá azt, hogy egyszerűbb lenne úgy megállapítanom, hogy mikor jelent veszélyt ha nem álcázza magát. Bár idővel nyilván megtanulom, hogy mely változások a normálisak. Megijesztett, ezt nem tagadom. Viszont nem maga Zsombi ijesztett meg, hanem annak az eshetősége, hogy a barátom és a legjobb barátja elveszítik egymást talán örökre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vizsnyiczky Heléna Sára
Diák Eridon (H), Eridonos patrónus, Elemi mágus, DÖK tag, Edictum lektor, Ötödikes diák


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 348
Összes hsz: 721
Írta: 2020. március 26. 14:23 | Link


outfit|music

Talán egy alapos lelkizés segített volna, hogy megnyugodjon. Az, hogy kisírja magát valaki vállán - mármint csak képletesen persze, mert ő egy erős és független nőszemély, aki mások előtt sosem sít - igazán csábító lehetőségnek tűnt. Azonban nem találta meg még azt, aki alkalmas lett volna a feladatra.
Az elmúlt négy napban, mióta itt voltak szerencsére nem találkozott őrülete tárgyával, így lenyugodott egy kissé. Már nem gondolt állandóan lelkibékéje felborítójára, így másra is tudott koncentrálni. Például, hogy felfedezze a kastély azon területeit, ahol még sosem járt. A legtöbb szabadidejét azzal töltötte, hogy mindenhová benyitott, felfedezte a pletyka tárgyát képző titkos átjárókat, melyek közül néhány tényleg létezett, néhány azonban megmaradt a csak pletykának. Nem kerülhetett büntetésbe, hiszen igazából semmi rosszat nem tett, mégis kielégítette némileg kalandvágyát és kíváncsiságát.
Ezen a csodás napon a nyugati szárny második emelete került sorra. Eddig nem talált semmi kifejezetten érdekeset, vagy újat a gyengélkedő jól ismert helyszín volt számára, a társalgóban is járt már néhányszor. Azonban ez a pirosra festett kis ajtócska amelyet kinyitott eddig elkerülte a figyelmét. Most viszont lelkesen nyomta le a kilincset és lépett be a vízzel teli terembe. Szája tátva maradt a látványtól. Hogy lehet, hogy még sosem járt itt? Körbe nézve megállapította, hogy azt a helyet neki találták ki. Víz, egy kényelmesnek tűnő kanapé és egy csodálatos zongora. Lassan odasétált a hangszerhez és leült elé. Végigsimított a tetején majd felnyitotta a fedelét. Lassan lenyomott egy akkordot és elmosolyodott a tompa hangzáson, majd belekezdett az egyik kedvenc dalába. Egész szünetben meséken élt, ki sem mászott az ágyából, ha nem volt muszáj. Újranézte a kedvenceit, az Aladint, az Aranyhajat, a Mulánt és még számtalan más filmet. Azóta állandóan a betétdalokat dudorászta, így nem volt kérdés, hogy most is az egyik nagy kedvencét fogja játszani.
Utoljára módosította:Vizsnyiczky Heléna Sára, 2020. március 26. 15:10 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 8 9 [10] 11 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet