Minden valamire való tónak van stégje, még akkor is, ha csak picike. Így hát, a falubéli tónak is van egy. A faépítmény első látásra talán veszélyesnek tűnhet, de masszívan állja a sarat már évek óta. Jó idő esetén ki lehet rá ülni, lehet rajta napozni, vagy be lehet ugrálni a vízbe. Vannak olyanok is, akik a szenvedélyüknek hódolva hosszú órákat ülnek csöndben rajta, egy pecabot fölött. A lényeg, hogy mindenki kihasználja, 8 évestől a 80 évesig. Mindezek mellett a stég remek találkahely, gyakran látni szerelmeseket édesen elbeszélgetni rajta. Czettner L. Zora munkája
|
|
|
Kolf Krisztián INAKTÍV
Alíz az öribarim. Ha hozzányúlsz, visszajövök! >:) offline RPG hsz: 117 Összes hsz: 598
|
Írta: 2014. június 11. 19:53
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=311294#post311294][b]Kolf Krisztián - 2014.06.11. 19:53[/b][/url] Az utóbbi néhány évben a fal bámulásán kívül nem sok mindent csinálhattam. A magánzárka nem játszótér, mondogatta mindig Dávid, a fickó, aki az őrzésemre ki volt jelölve, bár sosem értettem, miért, elvégre egészen példás viseletű fogoly voltam. Kivéve persze, hogy kb. havonta egyszer meg akartam enni. Na, szóval mostanában nem voltam hozzászokva az emberek látványához, vagy éppen a viselkedésükhöz, ezért az a nyüzsgés, ami az eridon tornyot jellemzi először nagyon furcsa volt, de mostanra már egészen megkedveltem. Igaza volt a börtöndokinak - valójában csak javítóban voltam, de ugyanúgy be voltam zárva, szóval fenn tartom a véleményem, miszerint az igenis börtön -, ez a suli tényleg nagyon menő hely. Egyelőre azonban még nem sikerült integrálódnom az új környezetbe, és a barátok szerzése is nehézkes. Hát még mennyire kemény lenne, ha azt is tudnák, hogy vérfarkas vagyok. A javítót lehetetlen volt eltitkolni, elvégre híresebb családom miatt az újságírók a parton vártak, mikor végre szabadulhattam, és nem egy sztárfotót készítettek a telihold áldásos hatásai miatt még eléggé kómás fejemről. Azt viszont, hogy havonta egyszer kiszőrösödöm, a tanárokon kívül nem tudja senki. Még szerencse, mert így is vannak, akik félve vagy gyanakodva pillantanak rám a rovott múltam miatt. Így aztán barátokat is nehezebb találni, bár haverokat talán könnyebb. Jelenleg próbálom megjegyezni az évfolyamtársaim és a tanáraim nevét, és igyekszem nem elveszíteni a fonalat a tanórákon. Eléggé nehézkesen megy, elvégre ez a része sosem hiányzott a rácsokon túli életnek. Ahogy a szabályok sem, amiket bár suttyomban, de elég sokszor szegtem már meg ahhoz képest, hogy alig néhány hete érkeztem. Most is éppen éjszaka van, én mégsem a gólyalakban múlatom az időt, hanem a stégnél a faluban. Persze, ha erre jár egy prefi eléggé megüthetem a bokámat, de nem hinném, hogy elítélhető vagyok azért, hogy hiányzott a szabad levegő. Ráadásul ilyen melegben egyáltalán nincs kedvem a fullasztó szobában dögleni, annál sokkal jobb ötletem támadt: megmártózom a tóban. Két pillanat alatt dobom le a ruháimat, majd egy szál alsóban belépdelek a vízbe. Először túl hidegnek érzem, ezért csak lassan folytatom utam a mélyebb részek felé, de nem telik el sok idő, mire végre elnyújtózhatok a víz felszínén, és felnézhetek az átkozott holdra. Még van pár napom, mielőtt teljesen kitelik, addig pedig kiélvezem az életet.
|
|
|
|
Kolf Krisztián INAKTÍV
Alíz az öribarim. Ha hozzányúlsz, visszajövök! >:) offline RPG hsz: 117 Összes hsz: 598
|
Írta: 2014. június 11. 21:25
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=311460#post311460][b]Kolf Krisztián - 2014.06.11. 21:25[/b][/url] Felesleges azon gondolkozni, hogy mi lesz két nap múlva, amikor átesem első átváltozásomon a kastélyban, mégis folyton e körül járnak a gondolataim. Persze mindenki biztosított róla, hogy nem lesz probléma és megfelelő embert jelöltek ki a felügyelőmnek, de azért bennem ott van a félsz. Egy magánzárkában nehéz bárkit is bántani magamon kívül, de egy iskolában ennek az esélye igencsak nagy. Túlságosan is nagy, szóval engem nem győznek meg a hangzatos szavaik a tökéletes biztonságról, mert a lehetőség ott van és a kockázat magas. Bár ezen most tényleg feleslegesen túráztatom az agyam, elvégre, ha már szabályt szegek, legalább élvezzem ki, és ne azon görcsöljek, hogy esetleg vérfarkasként szét fogok tép... Eddig jutok, mikor valami hozzám ér, és annyira meglepődök, hogy hirtelen mozdulok, aminek fél liter víz szervezetbe jutása lesz a következménye. A következő pillanatban még egy rúgás is éri a vesémet. Merlin szakadt gatyájára, nem gondoltam volna, hogy a prefektusok itt így büntetnek. Szerintem egy kis éjszakai kilógásért még nem jár vízbe fojtás. A fájdalomtól könnyes szemekkel felvergődök a felszínre, hogy legalább lássam támadómat, bár bántani nem bánthatom, hacsak nem akarok visszakerülni a javítóba. Mikor végre kipislogom a szememből a vizet, még épp látok elsüllyedni egy szőke üstököt. Most komolyan, hogy lehet valaki olyan béna, hogy egy másik ember vízbe fojtási kísérlete közben saját magát is a tóba öli? Sóhajtva teszem a kötelességem, lebukok és elkapom az ismeretlen karját, majd közelebb húzom és tenyeremmel a derekát megtámasztva felküzdöm magunkat a víz színe fölé. Ott végre szemügyre vehetem támadómat, és bár a telő hold fénye nem éppen fáklyás kivilágítás, azt elég hamar sikerül levennem, hogy női lényt sikerült kihalásznom a vízből, aki ráadásul meztelenül szeret fürdőzni. Illendőségből odébb kéne mennem, vagy legalább elengedni, de félek, hogy akkor újra elsüllyed, így hát megvárom, míg rám néz és észleli helyzetünket.
|
|
|
|
Kolf Krisztián INAKTÍV
Alíz az öribarim. Ha hozzányúlsz, visszajövök! >:) offline RPG hsz: 117 Összes hsz: 598
|
Írta: 2014. június 11. 22:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=311559#post311559][b]Kolf Krisztián - 2014.06.11. 22:43[/b][/url] Alig voltam tizenegy mikor bekerültem a javítóba, és egy átlagos srácot abban a korban még nem érdeklik a lányok. Elvégre mi a jó bennük? Nyafognak, vigyázni kell rájuk és velük, de amúgy nagyon alattomosak is tudnak lenni, ezt minden fiú megtanulja előbb vagy utóbb. Mivel nem ismertem túl sok nőnemű egyedet, és akit ismertem, azzal sem volt felhőtlen a kapcsolatunk, nem mondhatnám, hogy a csajok különösebben hiányoztak, mikor zárkám homályában számba vettem, hogy mi mindenről maradok le, mi az, amiért érdemes lenne kijutni. Éppen ezért nagyon is meglepő az a hatás, amit a szőke lány gyakorol rám. Amint végre mindketten levegőhöz jutunk az ő első dolga az, hogy a nyakamba vesse magát. Néhány pillanatig csak pislogni tudok, de nem csak amiatt, hogy a csaj teljesen meztelen, hanem azért is, mert hosszú idő óta ő az első ember, aki megölelt, vagy legalábbis valami hasonlóra tett próbálkozást. - Nincs mit - nyöszörgöm válaszul, még mindig erősen ledöbbenve, mikor a szőkeség megköszöni, hogy megmentettem. Egészen szépek a szemei, főleg, ahogy a szempilláján megülő vízcseppek felragyogtatják az íriszét. Illetve...khm... talán tisztázni kéne, hogy mit is keres itt, egy... hát egy szál semmiben. Aztán valahogy meg kéne próbálni lefejteni magamról az ismeretlen lány végtagjait, mielőtt még kényelmetlenebb lenne a helyzet. - Öhm... Mit is keresel te itt? - Jogos kérdés egy olyan fickótól, aki tilosban jár le a falu melletti tavacskához úszkálni. Meglátásom szerint ő is éppen hasonló okokból került a vízbe, csak kevésbé szégyenlős, mint én, ráadásul kevésbé jól is úszik. Bár az is lehet, hogy csak megijesztettem. Az viszont majdhogynem biztos, hogy nem prefektus, ha az lenne, akkor eléggé durva ütőkártyát adna a kezembe, de nekem sosem lesz ekkora mázlim. Mondja a srác egy csinos, meztelen, szőke lánnyal a karjaiban. Azt hiszem, felül kéne vizsgálnom a szerencse fogalmát.
|
|
|
|
Kolf Krisztián INAKTÍV
Alíz az öribarim. Ha hozzányúlsz, visszajövök! >:) offline RPG hsz: 117 Összes hsz: 598
|
Írta: 2014. június 13. 09:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=312178#post312178][b]Kolf Krisztián - 2014.06.13. 09:56[/b][/url] - Öhm... én... akarom mondani... ahha - nyelek egyet, hogy végre befejezzem ezt az intelligensnek semmiképpen sem mondható, de még mondatfoszlánynak sem nevezhető képződményt, ami az ajkaimon kijön, és, ami után ráadásul a szám sem feltétlen csukódik be. Valójában fogalmam sincs, hogy mennyire tűnhetek értelmes lénynek, de erős a gyanúm, hogy nemigen. Persze az dobja rám az első követ, aki két év emberektől való elzárás után nem így reagálna arra, ha egy gyönyörű, meztelen lány, nemcsak, hogy úgy ölelné, mintha a kedvenc sztárja lenne, de ráadásul édesen kék szemekkel pislogna rá, és neki köszönné az életét. Ezek a tények külön-külön is azonnali agyhalált okoznának, de így együtt... Csoda, hogy azt nem felejtettem el, hogyan kell levegőt venni. - Izé - Szóhelyettesítő, csak éppen jelenleg fogalmam sincs, hogy milyen kifejezést is akartam vele helyettesíteni. De azért szép lassan eljutnak az agyamig is a szavai, nemcsak a fülemig, úgyhogy nyelek egyet, és újra megpróbálkozom a verbális kommunikációval hátha nem vágtam még el magam nála teljesen. - Ha akarod, én segíthetek neked megtanulni úszni. - Felbátorodva attól, hogy mégiscsak ki tudok mondani teljes mondatokat is, folytatom a társalgást. - Hálára pedig semmi szükség, más is megtette volna a helyemben. De mondjuk, maradjunk annyiban, hogy ha legközelebb én szorulok segítségre, és épp alkalmad lesz kihúzni a bajból, akkor számítok rád. - Na, látod, nem is olyan nehéz viszonylag értelmes mondatokat összerakni és egymás után fűzni. Rámosolygok, és próbálom elterelni a figyelmemet arról, hogy a teste hány ponton ér az enyémhez, hogy milyen puha a bőre és finom a lehelete. Régebben, mikor még a szülői lelki terror ellen lázadtam, gyakran átszöktem a közeli mugli városokba, hogy aztán ott olyan dolgokat próbáljak ki, ami őseim szerint proli dolog. Így jutottam el moziba is. Hogy ez most miért is jutott eszembe? Csak azért, mert ott, általában ha egy nő és egy férfi ennyire szoros testi kapcsolatba kerül, a pasas mindig valami kemény tárgyra fogja a dolgot. Hogy például az csak a zseblámpája - ez egyfajta világító szerkezet náluk -, vagy a pisztolya - mugli varázspálca kizárólag életellenes dolgokra -, vagy egy csavarkulcs. Nálam ez azt hiszem, nem fog működni, szóval szépen lassan elkezdek hátrafelé araszolni, hátha enyhül a lány szorítása, és, ha már nem kapaszkodik belém ennyire, könnyebb titkolózni is.
|
|
|
|
Kolf Krisztián INAKTÍV
Alíz az öribarim. Ha hozzányúlsz, visszajövök! >:) offline RPG hsz: 117 Összes hsz: 598
|
Sellőlány Írta: 2014. június 22. 12:48
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=319191#post319191][b]Kolf Krisztián - 2014.06.22. 12:48[/b][/url] Mivel a lány lassan elkezd hátrálni, és én is megteszek mindent, hogy szabaduljak a kínos szituációból, egyre több vér kerül az agyamba, ami a gondolkodást is megkönnyíti. Nem először csodálkozom el rajta, hogy mit is kereshet itt egy lány, egy szál semmiben éjnek évadján, de lassan eljutok odáig, hogy rá is kérdezzek. Előtte azonban még a nevét is megtudom. Aniella. Nagyon különleges, sőt felettébb furcsa név, bár elég sok különleges nevezettel találkoztam már itt a suliban. Több itt a külföldi diák, mint az osztrák magánsuliban, ahova jártam. - Krisztián vagyok. - Reflexből nyújtanám is a kezem, de még időben rájövök, hogy az itt most felesleges, ráadásul a lány éppen a karjaimba kapaszkodik, nem kéne elvenni tőle a támaszát. - Lehet, hogy kicsit indiszkrét lesz a kérdés, de te mit is keresel itt tulajdonképpen? Mármint azon kívül, hogy úszni jöttél. Tudod a legtöbben inkább nappal próbálnák meg az ilyesmit, akkor többet látni is, na, meg valószínűbb, hogy van valaki a parton, aki kihúzza az embert, ha épp fuldokolni kezdene. Nem akarom kioktatni, de azért próbálom éreztetni vele, hogy számomra kicsit sem egyértelmű, hogy miért pont ezt az időpontot választotta az úszkálásra. Az, hogy én is hasonlóan tettem, nem jelenti azt, hogy ez már alapot nyújt a megértésre is. Én eléggé különleges, vagy inkább sajátságos eset vagyok. Tudomásom szerint az első, aki igénybe vette a javító és az iskola közötti megállapodást. A múltamat tekintve pedig kicsit sem lehet csodálni való, hogy a szabadság iránti vágyam, és a korlátozások iránt érzett ellenszenvem érdekes és meggondolatlan tettekre sarkall. Aniella azonban nem úgy néz ki, mint, aki a hosszas bezártság alatt felgyülemlett felesleges energiáit szeretné levezetni.
|
|
|
|