31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Stég - Ginnie Marrywather hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Ginnie Marrywather
INAKTÍV


Vöröske^^, Gin, Gigi, A keresztapa bérence,
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 653
Írta: 2013. október 30. 18:43 | Link

Hornyák professzor
nov. 1 péntek 18:00 körül


Ahogy kilépek az iskola kapuján, megcsap a hideg, télies szél, a kiengedett hajam összességét is az arcomba sodorja. Egy pillanatra hátratántorodom, miközben megfordul a fejemben, hogy esetleg visszamegyek egy télikabátért, meg egy melegebb csizmáért, de végül erőt veszek magamon, és elhagyom az iskolát. Gyorsan megyek lefelé, de nem célirányosan. Igazából csak nyugalmat szeretnék, ami az Eridon falai között néhanapján luxusnak számít, és hát a mai is egy ilyen nap, főleg a tegnapi buli után.
A lábaim szinte maguktól visznek végig a falun, miközben keresek egy helyet, ahol nyugodtan tölthetem az időm, egy helyet, ami csendes, nyugodt és kellemes. Érdekes, hogy az iskola falain belül ezer ilyet is tudok, de ahogy végiggondoltam egy sem tűnt megfelelőnek, mindegyik ellen volt valami kifogásom. Vagy a kinézete, vagy az elhelyezkedése, vagy bármije, amibe bele lehet kötni. Már a falu határánál járok, amikor megállok egy ismeretlen, mégis ismerős hely előtt. A temető. Ebben még nem voltam, de abban biztos vagyok, hogy nincs olyan ember, aki még nem járt temetőben, sajnos mindenkinek vannak halott ismerősei, még nekem is. Erre a gondolatra megrázom a fejem, megszorítom a táskám szíját, majd visszaindulok a falu felé, ám alig teszek néhány lépést, már meg is állok, ugyanis egy olyan hellyel találom szembe magam, ahol eddig még nem voltam.
Jó, elég sok ilyen hely van, de ez most lényegtelen. Az elmúlt öt évben a tónál rengetegszer megfordultam, és azt is láttam, hogy van egy hozzátartozó kicsike stég, és terveztem is, hogy ellátogatok oda, azonban ezt a „találkozót” még nem sikerült tető alá hozni. Hát, akkor ennek itt az ideje.
Amilyen gyorsan születik a gondolat, olyan gyorsan követi a tett is. Igazából még azt sincs időm átgondolni, hogy a réginek tűnő gerendák elbírnak-e, már rajtuk is gyalogolok, hogy elérjem a stég légvégét, ahonnan látni lehet az egész tavat. Amikor megérkezem, akaratlanul is, de elmosolyodom, ezt a mosolyt nem az amúgy gyönyörű kilátás váltja ki belőlem, hanem a rengeteg víz, ami körül vesz.
Mikor is volt, hogy utoljára elemi mágiát gyakoroltam? Régen, még akkor, amikor Erdős tanárnő itt volt.
Végül egy nagy sóhaj kíséretében leülök a hideg falapokra, majd egy minden bizonnyal őrült és felelőtlen ötlettől vezérelve, leveszem a csizmám és a zoknim, felhajtom a nadrágom, majd a lábamat beleengedem a nagyjából 2-3 fokos vízbe. Több, mint valószínű, hogy ezzel elintézek magamnak, egy megfázást, de nem foglalkozom vele, csak előveszem a táskámból a magammal hozott könyvet, kinyitom ott, ahol a könyvjelző mutatja, majd belemerülök az olvasmányba, de azért figyelek a körülöttem lévő hangokra, így egyből felkapom a fejem, amikor cipők dobogására leszek figyelmes.

Ruha
Szál megtekintése

elsős mestertanonc| Hydromágus tanonc| Eridonos hajtó|Csibe
Ginnie Marrywather
INAKTÍV


Vöröske^^, Gin, Gigi, A keresztapa bérence,
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 653
Írta: 2013. október 30. 21:14 | Link

Hornyák professzor
nov. 1 péntek 18:00 körül


A nyugalmat és a csendet egy emberhez tartozó léptek zavarják meg, melyekre érdeklődve kapom hátra a fejem, ugyanis elképzelésem sincs, hogy ki lehet az, aki rajtam kívül ide jön. Ahogy megpillantom a férfit, csak egy fél fokkal leszek okosabb, mert emlékszem rá az évnyitóról, amikor az igazgató úr bemutatta, de ennyi. Még a neve se rémlik, ami elég gáz, ha azt vesszük, hogy azért nincs olyan sok tanár az iskolában, akkor meg rosszabb, ha a tárgyát is tanulom. Mindenesetre a zavaromat nem lehet látni rajtam, mert nem szokásom hülyét csinálni magamból ismeretlenek előtt, így csak barátságosan mosolygok a jövevényre.
- Nem, jöjjön nyugodtan - mondom neki, majd egy kicsit arrébb megyek, hogy ha szeretne, akkor le tudjon ülni. Persze, ez olyan dolog, hogy az ember akkor sem mondja azt egy tanárnak, hogy zavar, ha valóban zavar. Mindenesetre engem tényleg nem zavar a férfi, talán jobb is, ha az embernek van társasága.
Miután helyet foglal, megejt egy bemutatkozást is, aminek nagyon örülök, mert így megtudhatom a nevét, amit szerintem tudnom kéne. Mielőtt én is bemutatkoznék, lerakom magam mellé a könyvet, nehogy véletlen a vízbe lökjem, mert kár lenne érte. Első kiadás, és még apa nagymamájáé volt, aki még él, így valószínűleg kapnék, ha eláztatnám.  
- Virginia Marrywather, de kérem, szólítson Ginnie-nek - igazából nem a tegeződés miatt ajánlom fel neki, egyszerűen csak utálom a nevemet, és szerintem vízbe fojtanám magam, ha a rendes nevemen szólítana. Bár, hydromágus tanoncként ez elég érdekesen festene. Viszont, ha már halott rólam - amit kétlek-, akkor tudja, hogy tanárok, diákok egyaránt Ginnie-nek hívnak.
A következő kérdése meglep, és hirtelen nem tudom eldönteni, hogy csak illedelmességből kérdi, vagy komolyan van mögötte érdeklődés. Mindenesetre nem foglalkozom ezzel a jelentéktelen dologgal. Megkérdezte, én pedig válaszolok, így megy ez.
- Igazából csak egy kis magányra és nyugalomra vágytam. Tudja, az Eridonban a nyugalom, a csend és a relaxáció ismeretlen fogalmak, legalábbis napközben, valamint, valami irreális módon mindenki fel van pörögve a tegnap esti parti után, ahelyett, hogy pihennének. Mind ezen felül, nem szeretem a mai napot, több okból kifolyólag sem - mondom, de a részletekre direkt nem térek ki. Nincs kedvem a szüleimről beszélni.
- És Magát professzor úr, mi szél hozta erre, hol a madár se jár? - kérdezem arra utalva, hogy ez a hely a falu egyik legelhagyatottabb zuga, mivel akárhányszor itt voltam a tónál senkit sem láttam a stégen. Na, meg ha az ember az állapotát nézi, akkor kétsége sem lehet afelől, hogy nem gyakran ellenőrzik, hogy megvan-e még.

Utoljára módosította:Ginnie Marrywather, 2013. október 30. 21:17 Szál megtekintése

elsős mestertanonc| Hydromágus tanonc| Eridonos hajtó|Csibe
Ginnie Marrywather
INAKTÍV


Vöröske^^, Gin, Gigi, A keresztapa bérence,
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 653
Írta: 2014. október 7. 22:48 | Link

Catherine Alexis Rawen
kis állatkám, avagy Nelpi

Fogalmam sincs arról, hogy mennyi lehet az idő, olyan tíz, tizenegy órára tippelek a kint uralkodó sötétség alapján. Ahogy az ágyamról fekve nézek ki az ablakon, kissé furcsán érzem magam. Körülbelül két napja annak, hogy a három hónapos kis kiruccanásom után visszatértem a kastély ódon falai közé. Ez az idő így, első hallásra kevésnek tűnhet, azonban nekem rengetegnek érződött. Néha, mikor végigmegyek egy-egy folyosón az új és teljesen ismeretlen arcok között kezdem azt hinni, hogy már nem vagyok ide való. Talán jobb lenne feladni ezt az egész auroros dolgot és haza menni Londonba, végleg.
Ahogy ilyen, és ehhez hasonló gondolatok járnak a fejemben rájövök, hogy ez már a depresszió legszélső határait súrolja, így gyorsan felpattanok és megrázom a fejem. Oké, lehet, hogy sok minden megváltozott az elmúlt évek folyamán, de nem kell ennyire tragikusan nézni a dolgokat. Hogy megnyugtassam magam, az állatos sarkom felé nézek, ahol Vénusz és a Csibe édes álmukat alusszák, azonban Nelpi,az én kis sárkányleopárdom kíváncsi kék szemeivel vizslatja az arcomat.
- Na, van kedved sétálni? - mosolygok az állatra, mire az egyből felpattan és puha testével a lábamhoz dörgölődzik, mint egy macska. - Akkor ezt igennek veszem - mosolyodom el.
Megközelítőleg félóra múlva már a faluban bóklászunk, ahol nem sok emberrel akadunk össze, ami egyikünket sem zavar, főleg a Nelpit nem, aki örömmel ugrik bele minden egyes pocsolyába, mely a délutáni eső hozadéka. Eleinte megpróbálok rászólni, hogy ne csinálja, de nem hallgat rám.
Igazából nem figyelem, hogy merre megyünk, így kissé meglepve kapom fel arra a tényre a fejem, hogy csobbanást hallok. Megmondom őszintén; meg is lep, meg nem is a hely, ahová keveredtünk. Meglep, mert nem tudom, hogy Nelpi hogyan vezetett ide, de nem lep meg, mert egy vízelemű állat egyértelműen a vízhez megy, ha megteheti. Én lassan és komótosan, a sálam mögé bújva sétálok a stég végére, hogy megnézzem, az állatkámat miközben a vízben szórakozik.
Ahogy ott állok, azt tapasztalom, hogy teljesen szélcsend van, így egy hirtelen gondolattól vezérelve, kis koncentráció segítségével - színpadias és teljesen felesleges - kézmozdulatok nélkül kisebb hullámokat keltek a tavon. Ez lázhatóan Nelpinek is tetszik, mivel az akciómat hálás kiáltásokkal jutalmazza.
Nem tudom, hogy mióta állhatok a parton, mikor meghallok valami reccsenő hangot, melyre érdeklődve kapom hátra a fejem. A víz hullámoztatását is abba hagyom - melyre egy elégedetlen hang a válasz -, hogy minden figyelmem a mögöttem álló fákra összpontosítom.
- Van ott valaki? Ha igen, akkor azonnal fedje fel magát - mondom, miközben a jobb kezem akaratlanul is, de az övembe csúsztatott pálcámra siklik. Fő a biztonság, ahogy mondani szokás.
Szál megtekintése

elsős mestertanonc| Hydromágus tanonc| Eridonos hajtó|Csibe
Stég - Ginnie Marrywather hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa