36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2021. július 11. 17:36 | Link


Kijött a tóhoz, hozta magával a táskájában a felszerelését, benne alsóval, pót fürdőnadrággal, törölközővel, kulaccsal, és a sapka szemüveg kombóval. A sporttáska nem annyira húzza széles vállát, amire hanyagul dobta fel még induláskor. Üzent az edzője, rengetegszer, ő pedig minden alkalommal válaszolt, hogy a "apádék nem sportolók, neked kell a sarkadra állni" és a "ezért nincs értelme csinálni, ha a bajnokságokon nem jelensz meg" szövegeken túl megdumálják július végére és augusztusra hogyan szedje össze magát. Nem gyalog jött ki idáig kivételese, de most sétál és a tó melletti nádast követve halad. Nagyjából másfélszer sétálja körbe az egészet mire kivonul a stégre, ledobja a holmiját, arra pedig a rajta lévő ruhákat. Speedoban ácsorog a stég végén, a tavaszi szellő borzolja fel kicsit bőrét, tincseit és simán meglehet, hogy a víz még hűvösebb. Akkor is belemenne. Mégis csak saját magára bámul vissza egy két pillanatig. A lelkesedése kicsit elveszett a szülei legutóbbi alakításával, a vízzel való kapcsolata pedig pont ilyen hullámzó, főleg mostanában, amire a beszélgetés Sztravinszkij-el is hatással volt. Hogyne lenne? Érzi Kende is. Fülét dörzsölve ül le a peremre inkább, kiveszi az üvegét és kortyol a vízből. Olyan nyugis itt. Nem lehetne mindig ennyire nyugis?
Szólt a dudenak és a szösztalicskának is, hogy idekint lesz, nem meglepő módon. Most azon gondolkodik vajon a barátai mit csinálnak? Apró mosolyra húzódik ajka széle. Mire visszamegy simán lehet, hogy a fél kastély offos lesz. Hátradől, csupasz bőrébe néhol besüppednek a deszkák, de nem érdekli, csak lábait lógatva, annak ujjaival lökdösi a vizet, míg felette a felhőket fújja el a szél. Sokkal jobb idekint.
Utoljára módosította:Reiner Kende, 2021. július 11. 17:59
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. július 11. 18:22 | Link


#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy



Hosszú barna haját egy gyors kontyba rakta, míg sétált a folyosón. Cipője talpa visszhangot vert a kihalt részen, de egyáltalán nem zavarta. Az utóbbi napokban amúgy is jobban kedvelte a magányt. A sok szobában töltött nap kótyagos felejtést hozott a számára, mely miatt már legalább két napja nem sírt. Tegnap még a kirendeltségre is elment. Boróért, mert akkor is megtette érte, ha nem érdemelte meg.
Ahogy kiért a kapun mezítelen combját azonnal sütni kezdte a nap. Jó érzéssel töltötte el a meleg. Mintha már hetek óta nem érte volna annyi boldogság, pedig csupán egy hete lehetett a születésnapi bulija. Egy cigarettát a szája szélébe biggyesztett, és hatalmas zsebébe nyúlt gyújtóért. Csakhogy keze egy ismerős darabot tapintson ki. Boróka ajándéka. Képtelen volt eldobni. Kihúzta, és menet közben tanulmányozta a formát. Még a szálat is elfelejtette meggyújtani, olyannyira megbabonázta a tárgy. Nem is a tárgy. Az emlékek, amiket magában rejtett. Keserédes mosolyra húzódtak ajkai, és újra elsüllyesztette a gyújtót. A cigit a füle mögé tűzte, és a stégre sétált. Kende sem nézett ki jobban, mint ő.
Leült mellé a fára. Felhúzta lábait, és karjaival átölelte. Kékjei a vizet fürkészték, mintha abban keresné a választ, hogy mi történt velük. A boldog bagázs, akik lassan vesztik el a belső tüzet. Neki éppenséggel külsős tüze volt eddig.
- Hogy vagy? – kérdezte Mae színtelen hangon. Vajon miért teszik fel ezt olyan ritkán egymásnak? – Mármint hogy komolyan. Hogy vagy? – nézett barátjára. Arca az őszinte törődést és féltést tükrözték. Túl sokat viccelődnek, és túl keveset beszélnek.

Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2021. július 11. 18:40 | Link


Orrán keresztül szívja be mélyen a levegőt, hogy az megtöltse tüdejét, ami aztán hirtelen hagyja el. Hatalmas sóhaja után apró somolygás féleség kerül arcára, amíg csak kémleli az eget és ujjait mozgatja át a vízben. Hányszor csinálta ezt Almádiban a Reiner birtok kertjében, már nem is tudja, sokszor, de tényleg. Most körülötte csend van és nem hallatszik ki a szülei veszekedése. Szóval somolyog mert miért ne tenné? Sokkal jobb mosolyogni, aztán egyszer majd minden a helyére kerül, mert semmi sem lehet annyira bonyolult, hogy parázson érte. Frankón elérte, hogy ne kelljen almádiban lennie. Mióta az egész szabotálás megvolt, nem is volt otthon. Néha hétvégente a húgához eljár Veszprémbe és akkor úgy ennyi. Majd többet megy, ha betölti a tizennyolcat. Hosszasabbat pislog, karját ejti le a stég mellett, hogy az is a vízbe kapaszkodhasson. Ezt is meg fogja oldani.
Feje minimálisan emelkedik meg a deszkáról, ahogy hátrafele mozdul oldalasan a rá árnyékot verő alakra. - Mae? Hát te? - kérdezi apró mosollyal, ami el is párolog látva a csaj búskomor képét. A dude-al alig látták a lányt, fura is volt, hogy semerre nem osztja az energiáit a dán. Fürkészi lentről a szösztalicskát és mondaná, hogy van törölköző a táskában, ha akar üljön arra, de a másik hamarabb szól. Kende ajkai elnyílnak, szemöldöke szökik feljebb. Nem szokott tőle ilyet kérdezni, megszeppen tőle és tudja, hogy mint mindig most is őszinte lesz, főleg a barátjához. Aki ismét felteszi a kérdést, a navinés feje biccen félre. Komolyan. Meglepődik, lassan kezd válaszolni a barnának.
- Szívás van az úszás körül - most jön csak rá, hogy amíg Móricnak erről is mesélt, vele ez azóta se jött fel. Mindig volt hirtelen valami más. - Nincs vész, de voltam jobban, az az igazság - nevet halkan, míg a vízben lógó kezét emeli a tarkójához fejét támasztani. Elnézve a lányt, ezeket a szavakat ő is mondhatta volna. Tapintatosan kérdezzen? Vagy most? Nem is tudja. - És nálad mi a helyzet? Eltűntetek. Móric beteg lett, jó szarul volt, azt vágom, de vele mi van? - elég sok kérdés merült fel Kendében. Végül alkarjára támaszkodva emelkedik meg.
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. július 12. 00:26 | Link


#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy



A lány, aki mindig mosolyog. Minden ellenére. És most mégis komor. Nem is feltétlenül az elmúlt esték újrajátszása miatt, inkább azért, mert észrevette mennyi mindent hagyott ki. Annyira Boróra koncentrált, hogy év elején elfelejtette felkeresni Kendét. Pedig tudta, hogy a srác rendellenessen viselkedett. A levelekből is kitűnt számára. Haragudott Boróra, mert kihasználta a figyelmét, de még jobban magára, amiért ezt hagyta.
Ezzel a komolysággal ült le szőke barátja mellé. Kicsire húzta össze magát, mintha úgy kevésbé lenne feltűnő, hogy ott van. Kende pedig csak mosolyogva fogadta a jelenlétét. Oh Lost boy, pedig ha tudnád...
- Szívás? Milyen szívás? - kérdezett rá, amikor a fiú el akarta hesegetni a figyelmet magáról. Mae szeretett a saját dolgairól beszélni. Főleg, ha mások még kérték is. Most is szívesen kiöntötte volna a lelkét, de... Az nem lett volna ugyanolyan, mint előtte? Most változni akart. Hallgatni, amit nem szokott. Legalábbis nem eleget. A barátait akarta támogatni, ahogy ők tették vele.
- Az egész történetet szeretném hallani. Kérlek. Nézd, tudom, hogy nem voltam a legjobb barát - kezdte a barna szomorúan, és csak maga elé nézett. - Ott kellett volna lennem melletted, és Loki mellett is, de nem voltam. Jóvá akarom tenni, kérlek - kérte, könyörögte. Szüksége volt a feloldozásra. Arra, hogy legalább erre az egy dologra elég legyen. Szeméből egy magányos könnycsepp kicsordult, és végigszánkázott arcán. Kende nem láthatta, hiszen arcának másik felén futott. Mégis ott volt. A bűnbánat.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2021. július 20. 22:44 | Link


A nyugalmat kereste, azért jött ki. Nem akart mást, csak hogy kicsit ölelje a víz, törje a hullámokat, ami a szeles idő eredménye és az edzéssel jól lefáradjon. Csak ahhoz bele kellene kezdeni, mégis inkább a tükröződő alakját bámulja, míg hátra nem dől. Igazából semmi különösebben új baja nincsen. Tényleg, őszintén nincs. Mindaz, ami most benne felszakadt nem új, sőt talán ideje is volt ennek a beszélgetésnek Sztravinszkij-el, hogy még tisztábban lásson. Ha szar, akkor is. Így is van! Csak lehet nem kellett volna a pasira rárobbant hajnalban, részegen és lejteni neki egy táncot a pulton. Kevés dolog zavarja Kendét, de az, hogy abból az estéből kimaradtak dolgok, na az eléggé. Plusz, halvány lila gőze se volt arról, hogy utána Móric egy hétig otthon lesz majd betegen (hajrá, Malvin!) és Mae eltűnik még hetekre. Mindegy, a Mihail szitu annyira nem lehetett para. Nem úgy a barna, ahogy leül mellé és érződik rajta, hogy valami brutális nem oké. Már eleve az fura, hogy kidugta az orrát a Rellonos szobájának ajtaján túlra és most hirtelen kérdezgeti Kendét arról mi baja van. Milyen szívás? Lehet Mae tényleg kíváncsi, de simán lehet, hogy inkább magáról beszélne. Arról ő miért tűnt el. Kende lassan ül fel, nem szeretne válaszolni, de a lány folytatja és a navinés szíve ellágyul.
- Oké, oké. Figyu, nem sokat láttunk Mae, de attól még a barátunk vagy - apró, szomorú mosolyra húzódik a szája. - A dude jobban van, holnap már jön. Szerintem ezt majd ti ledumáljátok - azt nem mondja, hogy volt Csermelymenedéken látogatni, mert a Szösztalicska így is el van kámpicsorodva. Megtámaszkodva öklén fordul jobban felé. Meglepetten kerekednek ki szürkéskékjei jobban rálátva a barátjára. Keze kinyúlva fog rá Mae térdén pihenő kezére és szorít rá egy apró mosollyal.
- Elmesélem mi a helyzet, de előbb elmondod mi volt a gáz? Hogy miért nem voltál annyira? - el is engedi. - Család? - teszi fel a kérdést óvatosan, tekintete villan félre a vízre. Bármi is a válasz Mae is a nyugit keresi, de nyilván nem a víznél, hanem Kendénél.
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. július 27. 00:27 | Link


#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy



Jól estek neki a szavak, melyeket Kende mondott ki. Az ő szájából mindig egyszerűnek hatottak a problémák, mintha nem is lettek volna. Elhajóztak a dagállyal. Azonban a belsőjét csak még jobban elkezdte mardosni a bűntudat, ahogy tudatosultak a szavak. A buli utáni nap még észnél volt, tudta, hogy Loki rosszul van, de nem gondolta, hogy ennyire. Titkon remélte, hogy majd egyik este meglátogatja. Bekúszik mellé az ágyba, és a mellkasához szorítja, ahogy mindig. Most is önző volt. Fel sem merült benne, hogy másnak is problémái vannak. És nem mellesleg gyenge, mert képtelen volt egyedül szembenézni a fájdalommal. Most mégis megpróbálta.
Halvány mosolyra húzódtak ajkai, és ingatni kezdte a fejét. - Nem, a családot tudom kezelni - jelentette ki viccelődve, pedig rémálmaiban visszatér hozzá a pillanat, mikor a szülei megálljt parancsolnak az ámokfutásának. - Ez... tudod, itt volt - helyezte a jobb tenyerét a szíve fölé a lány. Még mindig nem akarta kimondani Boróka nevét, mintha még mindig tartozna neki annyival, hogy titokban tartja a kilétét. - Elrabolták és darabokra törték - kocogtatta a mellkasát a kezét. Csak mellékes cselekvés volt, hogy elvegye saját figyelmét. Hogy ne kezdjen el újra sírni miatta.
- Most te jössz. Otthon? Vagy... - mutatott befele a tóba a lány, néma kérdésként kimondva azt a dolgot, melyet aligha tudott felfogni. Borókában is imádta a lángot, ahogy Kendében is a morajt, vagy Lokiban a képeket. Mind olyan tehetségesek voltak, hogy ő azt felfogni nem tudta. Most a szőke arcát nézte. Válaszokat keresve, hogy még mindig vérében csörgedezik-e ez a plusz.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2021. augusztus 1. 17:57 | Link


A családot tudja kezelni. Kende lassan vezeti el a lányról szürkéskék tekintetét, vissza a vízre, aminek a tetején a fények játszanak, odalent mélyen pedig tök sok titkot von magába. Mint ez a barátság, mint Kende, vagy eleve Reinerék. A családja témája nagyon necces terep, nem is akar párhuzamot húzni Reinerék és Dairkék közt, mikor a két aranyvérű család bár állatira hasonló, nagyjából annyira különbözhet is. Kende sokszor nem tudja kezelni és ezt, mint a huzat el is ismeri és valami nem kóser a Szösztalicska körüli megérzésiével sem. Mégsem a család tette be a krachot, hanem… mi? Visszafordulva néz Mae mellkasán pihenő kezére. Tüdőgyulladása volt? Homlokát ráncolva szólna, de újabb szavakat mond a dán és Kende arca kissé elnyúlik. - Szerelmes lettél? - hitetlen kérdezi, egy pár pillanatig elfelejt pislogni. Aztán leesik neki az is, hogy összetörték a szívét. Ennyit a szerelemről. Hitegetés az egész. - Csak nem a levitás szőke a bulidról? Lili asszem - értetlenkedik tovább teljesen őszintén. Le van maradva és ezzel nincs egyedül. Füléhez kapva morzsol rajta párat, majd ül közelebb a Maehez és balját teszi a vékony lány hátára. - Minden frankó lesz - mondja, mert ebben biztos.
Elnyílnak ajkai, aprót sóhajtva pedig csak félre billen a feje a mutatott irányba. - Nem sokat szövegeltünk azóta, de, ja, lett volna egy versenyem - felhúzott jobb térdére támaszkodik lezseren könyökével. - Ifjúsági bajnokság, itt Európában - amire hónapok óta készült, ahol végre több mágus úszóval is találkozott volna, de el lett barackolva rendesen. - Károlyék rászerveztek, szóóóóval ezen nem vettem részt - túr a hajába, éppen csak félre sandít a barnára. - Szarabbul is alakulhatna a szezonom, de nem vészes, majd jövőre megpróbálom újra - legalábbis reméli, hogy addigra formába tudja hozni magát és nem esik vissza. Mondjuk ahhoz nem ártana vízbe mennie, és megtalálnia az elemét, tekintve hogy rohadtul érzésből úszik. Mégsem akarja ezt rányomni most, mikor fontos neki Marina és pont megvannak a maga gondjai.
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. augusztus 13. 19:11 | Link


#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy



Még jobban összeszorult a gyomra a ki-nem-mondott gondolatokra. Kende kegyetlenül megkérdezte tőle azt az egyetlen szót, amit még ő maga sem mert feltenni. Pedig elég egyértelmű volt, és még sose érezte ezelőtt. Összébb húzta a karjait a lába körül, mintha megvédhetné ezzel a mellkasát a közelgő nyilaktól.
- Nem, Lili teljesen okos. Ez…. titkos volt – vallotta be őszintén. Utálta, hogy nem mondhatta el, és most még inkább pokolba kívánta saját magát azért, mert hallgatott Borókára. – Nem tudom mennyire láttad. Vagy Loki menyire avatott be, de… volt egy nem teljesen normális mértékű crushom Ombozi Borókán. Amikor ő megcsókolt egyszer, akkor jöttem rá, hogy talán nem csak… tudod. Hogy nem csak a fiúk tetszenek – magyarázta a barna keresve a szavakat. Nem akarta kifejteni. De el kellett mondania. Máskülönben hogy várhatta volna el Kendétől az igazságot?
- A rellonon belül nem nagyon védik, hogy a lányok ne mehessenek át a másik lány szobába, szóval mindig nála találkoztunk. Én azt hittem csak nem áll készen arra, hogy másoknak is bevallja, hogy nem heteró. Szóval megígértem neki, hogy nem szólok senkinek, amíg ő nem mondja, hogy mehet – magyarázta lassan. Napok óta ezeket a gondolatokat kergette, szóval nem volt számára újdonság. Csak kimondva még hülyébbnek érezte tőle magát. – Aztán kiderült, hogy heteroszexuális. Ráadásul el is van jegyezve – fejeztem be a történetet. Jól esett neki, hogy végre elmondhatta valakinek. Egy kicsit a szíve is megnyugodott ebben a légkörben. Míg Kende el nem kezdett mesélni.
- Várj. Ez a verseny, amiről meséltél mielőtt vége lett volna az évnek? – kérdezte Mae hitetlenkedve. Szőke barátja elég keveset oszt meg velük, éppen ezért mindig nagyon figyelt rá. – De ez nem úgy megy. Mond, hogy minimum egy olimpiát szerveztek rá, akkor esetleg megbocsátom nekik – ráncolta szemöldökét a lány. Igazából csak a szája volt nagy, és ezt Kende is tökéletesen tudta. Megvoltak a saját eszközei, amivel sarokba tudta tartani a szüleit, de éppen annyira félt az apja haragjától, mint bármelyik értelmes aranyvérű gyerek.
- Kende. Őszintén. Mi az, hogy nem vészes? – kérdezte mérgesen a barna. Látta már a szőkét a vízben. Annak környékén. És most annyira más volt a kisugárzása. Valami nagyon nem volt rendben. – Voltál idén versenyen? – tette fel végül a legnagyobb kérdést.

Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2021. szeptember 5. 15:56 | Link


Nem egyformák. Nem tudja átérezni amiről szó van, de igyekszik figyelni. Nyugodtan járó mellkasa mellé billen még érdeklődőbben oldalasan a feje, kusza tincsei azzal együtt mozdulnak. Látja a barátján és azon ahogy öleli magát, hogy olyasmiről fog beszélni, amiről nem sűrűn. Kende ráncolja szemöldökét a tikos szó hallatán, onnan meg csak egyre jobban elnyílnak ajkai - bár ez főleg azért, mert nem tudja kiről beszél. Ki az a Boróka? Válaszul ráz a fején, hogy nem lett beavatva, a dude megtartotta a megtartani valót. - Hogy biszexuális vagy - ő ejti ki kedves hangon a tényt, a másik helyett, ahogy Mae teketóriázik. Biszex, és ez teljesen jól van így. Valahogy Kende halvány mosolya is ezt próbálja üzenni, amíg csendben hallgatja tovább erről a Borókáról. A következő néhány mondattal fordul csak jobban Mae felé, bootol és pislákol. Mert a “legalább szexeltél egy jót” jelenleg nem a legjobb válasz. A barátja nem kicsit lett átvágva a palánkon. - Sajnálom - túr a hajába, majd támassza ott a fejét. Elkapja Mae pillantását. - Jól csináltad, az megvan? Megtartottad az ígéreted, miközben ő vesztett - nyugodtan csengő hangja kúszik közéjük, majd előrébb dől és mosolyogva ad egy csókot Mae szájának szélére, balja simogat a lány hátán, végül visszahelyezkedve megpaskolja. - A szar érzés, majd elmúlik… elmúlasztják. Elviszlek bulizni, keresünk neked valakit - vigyorodik el, mert nem is kérdés, hogy nem szerelem kell ide, hanem valami sokkal hatékonyabb és valódibb. - Különben, baromság, frankón nem hetero, ha kívánt, szexeltetek és élvezte - von vállat magabiztosan
- Nem tudom - ki emlékszik már arra? Állandóan szövegelnek. - Szerintem biztos mondtam ezt is, ja - a folytatásra pedig csak halványan mosolyog, ami cseppet sem igazi, mégis benne van minden. Nem. Pont nem olimpiát szerveztek rá, ami meg tényleg lesz, arra nem juthat így el. Nagyra kerekednek szemei a kérdésre. - Persze, hogy voltam - nevet kínjában. - Végig nyomom a szezont, edzéseim is vannak - pillant vissza a vízre. - Csak, nem is tudom… - birizgál a fülén. - Nem bánom, hogy idén ritkábban úszom meg az aranyat, én… - sóhajtva fordul a szösztalicska felé. - Emlékszel, hogy véletlen leborítottalak sörrel még a padláson? - kérdezi, valami reakciót vár és folytatja. - Azóta csak nehezebb az elememmel - pillant is vissza a víz felszínére, a saját majd Marina tükröződésére.
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. szeptember 8. 23:31 | Link


#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy



Egy pillanatra beleszorult a szó. Ajka megremegett a szó hallatán. Olyan furcsán ismerős volt, és habár már kezdett megbarátkozni a gondolattal, még mindig volt benne egy gát. Halványan elmosolyodott Kendére nézve. A szőke büszke volt rá, és ez erőt adott neki. Minden tekintetben. Csakis amiatt a nézés miatt volt képes egyáltalán folytatni a történetet. Egyben tartotta, mint hóembert télen a hideg.
Ahogy haladt előre a történettel csak egyre kisebbnek érezte magát. Legszívesebben eltűnt volna a világról is. Nyelte volna be a stég fapadlója, csak hogy ne kelljen megint összetalálkoznia a rellonossal újra a folyosón. Ahogy Kende közelebb húzta, egyszerűen nem bírta tovább, és újra eltört a mécses. A szöszi mellkasába fúrta a fejét, és szemeiből hullani kezdtek a könnyek. - Én tényleg szeretem - nyüszítette a fiúnak, bár a pulcsija a hangot félig elnyelte. Mellkasa szabálytalanul járt, ahogy még mindig próbálta visszafogni a sírást.
Elnevette magát. - Azt nem lehetett nem élvezni - jegyezte meg szokásos vicceskedő hangján, bár szemeiben látszott a megtörtség. Mikor Kende mesélni kezdett félig kibújt az öleléséből, hogy jobban rá tudjon koncentrálni. És kell is neki, hiszen a félmondatokból tényleg nem sokat ért. Összeráncolta a szemöldökét. Valami igazán rossz fog jönni, ha másból nem is, de a fülbirizgálásból meg tudta mondani. Kende csak akkor szokta ezt csinálni, ha zavarban van.
- Persze, a kedvenc pulcsimon azóta is ott a nyom - bólintott azonnal Mae. Hangjában nem volt semmi megrovás vagy neheztelés, szimplán csak annyira koncentrált Kendére, hogy nem is figyelt arra miket mond. No nem mintha általában tette volna.
- De azért hozzáférsz nem? Mármint hogy tudod valamilyen szinten használni? - tapogatódzott kicsit sem finomkodva a barna hajú. Szemei még mindig vörösek voltak a nemrég hullajtott könnyektől, de tekintete határozottságra utalt.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2021. október 5. 22:01 | Link


A helyzet elég para, de nem menthetetlen. Ahogy mozdul, hogy a lánynak segítsen a dolgok jobb oldalát nézni arra nem számít rá, hogy Mae arcát Kende mellkasába fogja temetni. A navinés eddig nem került olyan helyzetbe a dán mellett, hogy kimutassa mennyire érzékeny tud lenni, márpedig most vonásai ellágyulnak. Az egyik legjobb barátja olyasmi miatt sír, amihez ő aztán nagyon nem konyít. A nyüsszenő hangra simítja kezeit a sötétbarna tincsekre, amíg fejét picit lentebb hajtja és belül valamilye megremeg. Azt mondja tényleg szereti és most itt sír. Ja, a szerelem biztos hiperszuper érzés lehet - átbaszás. Ezek mégsem a legvigasztalóbb szavak lennének, Kende csendben tartja szorosabban az ölelésben a szösztalicskát. Érezte ahogy a lány feszeng és visszatartja magába azt, amit már elkezdett kiadni. - Én vagyok, Mae. Nem baj, ha sírsz - simogat rá a hátára. Fogalma sincs, hogy Darikék otthon a síráshoz hogyan állnak, de Reinerék nem éppen rajonganak az ilyesfajta érzelemkinyilvánításért, sem.
- Na, akkor legalább jól érezted magad - halk a hangja. Még egy helyzet, ami egyértelműsíti miért hisz Kende a szexben és nem a szerelemben. Azt élvezte, a másik miatt meg teljesen szétesett Mae, aki amúgy folyamatosan vigyorog és be sem áll a szája. Emiatt terelődik lassan Kendére a szó és neki kell is egy, majd még egy pillanat, hogy a helyzetet követni tudja.
- Ja, sajnálom - biccent és kér bocsánatot már sokadjára a pulcsiért, de ajka széle rezzen mert ezek szerint a lány emlékszik. - Elég minimálba, de igen - bólint, ajkai kicsit nagyobb mosolyra is görbülnek. Közben mellkasa szorul össze, ha belegondol milyen szinten hozzáférhetne, ha minden a megfelelő kerékvágásban menne. De most túl sok a ‘ha’. - Csak nem én kontrollálom mikor. Ahogyan akkor sem, a padláson - Móriccal már beszélt erről és akarta, hogy Mae is tudja. Lehet akkor is felhozza, ha a másik nem kérdez rá. - Ez ment rá  az úszásra is - néz a víz felé - és így kicsit minden összejött. De semmit nem akarok erőltetni, mert annak tényleg para lehet a vége. Más a vadmágia mint azok a képességek, amiket ha bejön elkezdesz tanulni - fejezi be végül és kis infót is ad. Nem tudja mennyire van képbe az elemivel a másik. És bár Mae korábban félig kibújt az ölelésből, ő most visszahúzza. Nem szeretne tovább erről beszélni. - Minden frankó lesz, szösztalicska. Te is és én is megszerezzük a végén, amit szeretnénk, oké? - dörzsöl Mae felkarján, majd bíztatóan elmosolyodik.
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. október 18. 15:29 | Link


#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy



Olyan nagyon próbált erős maradni. Olyan lány lenni, aki nem sír mások után. Olyan, akire az apja is büszke lenne. De mégis a szíve majd meghasadt a fájdalomtól ami belül nyomasztotta, és mikor Kende magához szorította és engedélyt kapott a sírásra egyszerűen nem bírta tovább. Teljes testében megremegett, a tüdeje újra és újra szaggatottan kérlelte a barnát a levegővételre. Szeme vörös, arca nedvessé vált. Halkan, de folyamatosan adta ki magából a fájdalmat. A környezet csöndes volt, egyedül a lány szipogása zavarta meg a stég nyugalmát.
Aztán lassan, de csitulni kezdett. Mikor már a könnyei is elfogytak, és csak a fájdalom és magány, amit az utóbbi napokban érzett, kezdett távozni a mellkasából. Biztos volt benne, hogy most változik meg benne valami. Hogy ez az a pillanat ami után már nem fog sírni, mert ott vannak neki a barátai. Loki, Kende. Ott vannak neki, ahogy a családja soha. És neki is ott kell lennie értük. Jelenleg Lost Boy mellett.
Bedagadt szemekkel bár, taknyosan, de komolyan figyelte a szőkét, ahogy végre beljebb engedte. Semmit nem értett az elemi mágiához, de amikor Kende elárulta neki, hogy van egy ilyen képessége szinte első dolga volt a könyvtárba indulni. Loki illúziómágiájánál se tett mást, csak a Mórocztól több kezdőinfót kapott, mint a mellette ülőtől. Éppen ezért hevesen bólogatott a vadmágia elnevezés hallatán. Hazudna, ha azt mondaná első olvasásra megértette ezt az egész dolgot, de legalább az alapfogalmakat megértette a képességgel kapcsolatban.
- Tudok valahogy segíteni? Van egy tüzes szalamandrám, lehet segít előhozni a képességedet – javasolta egy apró mosoly kíséretében. Az egyik könyvben olvasta, hogy a vizes emberek nem szeretik a tüzet. Már akkor is az volt az első gondolata, hogy szegény Srtut nem sokat fogja látni a barátját.
Visszaölelte Kendét, egy kicsit tovább is szorongatta, mint szokás. Aztán kibújt, és egy nagyobb lendületet véve felállt. - Na gyerünk. Gondolom edzés van, szóval nem zavarlak tovább. Menj úszni – lódította a kezét a víz felé, mintha csak ezzel rá tudná venni a fiút, hogy nekiálljon.

Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2021. október 22. 21:18 | Link


Totál ki van készülve - ez jelenleg az egyetlen gondolat Kendében, ahogy szorosabban tartja a barátnőjét. Nincs ehhez hozzászokva, mivel abban sem biztos, hogy a Reiner famíliába vannak könnycsatornák. Éppen ezért teszi azt, amit érez, hogy kell neki, csak pusztán itt lenni, csendben és nyugodtan meghallgatnia a másikat. Nem tud nagyon többet kezdeni a helyzettel annál, amit már elmondott és amit jelenleg is tesz. Ura a helyzetnek. Viszonylag. Lassan simogatja a hátát, mikor érzi Mae vállainak visszafogottabb rázkódását. Annyira él benne egy kép a szerelemről, a házasságról és a kapcsolatokról, amit otthon látott. Egy szerep, amibe a társadalom belekényszeríti az embereket. Maenek most véget ért valami amiről azt hitte, hogy igazi, ezért ilyen szomorú, mert most gyengének és elárulva érzi magát, miközben ezek szerint megszabadult valami rohadt hamis és mérgező dologtól. - Figyu, ha folytatod megemelkedik a vízszint - vigasztalja még, ujja külsejével törölve a könnyeket a Szösztalicska egyik majd arcának másik oldalán.
Attól mert most beszél róla, semmi nem fog változni, ezért támad bűntudat a mellkasában, mégis mosolyog mikor Mae bólogatásokba kezd. Szeretné, ha a legjobb barátai megérthetnék, de ez nincs így. A barátai azzal segítenek neki a legtöbbet, ha hangosan és felszabadultan nevethetnek, vagy éppen baromságokról beszélgetve lógatják lefele a fejüket a kanapé széléről. Ezt válaszolná, de úgy hőköl hátra, mintha az arcába is lenne tolva az a lény. - Mióta? - kerekednek ki szemei, majd ráz a fején. - Ahh, nem, kösz, jobb lesz nélküle. Ha ki is váltana valamit, akkor sem kontrollálom az elememet - még az allergiája előjönne az megspékelne mindent. - Attól még tényleg köszönöm - mondja és húzza is magához a dánt. - Nagyon adom, hogy megismertelek - halkan mondja, szinte ki se lehet érteni.
Kuncog már, hiszen a Szösztalicska próbálkozhat Kendét szorongatni, a srác éppen csak érez valami folyamatkezdeményt. Legközelebb súlyzót kap, ha nem lenne így is elég közveszélyes a barna. Elengedi, ültéből néz fel rá. - Jó lenne, de szerintem visszamegyek veled, Szösztali. A kis szaros tüzes állatod hallatán megszédültem - vigyorodik el, egyértelműen viccelődik, de feltolja magát. Magára húz egy laza pólót, lehajolva dobál néhány holmit a táskájába, majd azt átdobva fején lép Mae mellé. - Gyere, meghívlak egy vajsörre, te kattyos - biccent a fejével irányba.
Utoljára módosította:Reiner Kende, 2021. október 22. 21:20
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. október 22. 21:52 | Link


#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy



Mindig is csodálattal töltötte el, hogy a barátainak ilyen képességei vannak. Ő nem értett semmihez jobban, ha csak a bajkeverést nem vesszük be a pakliba, de annak sajnos nem sok felnőtt örült. Mindenesetre ha már neki nem adatott meg ilyen, legalább tudta támogatni a barátait a fejlődésben. Könyveket olvasott, mellettük volt ha gyakorolni kellett, és még a kedvenc dán zászlós pulcsiját is beáldozta egy zokszó nélkül. Értük megtette, ahogy ők is tették volna érte.
- Elég régóta... régebb óta, mint ahogy ismerlek, de tudtam, hogy a mágiád miatt nem vihetem a közeledbe - magyarázta Mae két szipogás között. Hangja kicsit eltorzult a sok kiadott könnytől és bánattól, de továbbra is az övé volt. - Én is szeretlek Kende - szorította magához a másikat, kissé másképp fordítva le az adott szavakat, mint ahogy a szőke mondta. Bár ebben most nem a kommunikációs csatornák volt szerepük, sokkal inkább a kettejük különbségének. Hogy hogyan képesek kifejezni a szeretetüket. És ha a dán ki is mondta azokat a végzeteseket, soha nem várta el egyik barátjától sem, hogy ugyanúgy hangoztassák visszafelé is. Majd elmondják neki, ha fontosnak tartják. Az többet jelent, hogy ott vannak.
Megvárta, míg a másik is felkászálódik. Elnevette magát a felvetésen. Még ha ismerné a kis lányt, akkor hogy kiakadna...
- Sajnálom, de nemet kell mondanom az ajánlatra - húzta el a száját, de annak szegletében egy kis huncut mosoly húzódott. Hirtelen nekicsapódott Kendének, és addig tolta teljes erejéből, míg a másik bele nem esett a vízbe minden holmijával együtt. Hangosan nevetni kezdett rajta a barna. - Lehet, hogy arra nem tudlak rávenni, hogy gyakorold az elemedet, de arra igen, hogy nekiállj edzeni. Nem hitted, hogy majd a felügyeletem alatt ellustulhatsz ugye? - mosolygott a barna. Ha nem lett volna vörös a szeme, az ember még el is hihette volna, hogy nincs semmi baja. Mintha megint a régi lenne.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2021. december 7. 23:47 | Link


Találkozott már korábban a tűz állataival. Ott volt Sára elemi állata és a góré lelki társa, aki már az első alkalommal is ragaszkodott a gazdája valagában maradni minden lépésénél, és mindegyik pontosan ugyanazt váltotta ki: akaratlan undort és viszolygást. Nem nagyon, csak enyhén, amit Kendének átélni így is idegen. Jobban viszolyog attól, hogy ezeket kell éreznie, mint magától az állatoktól. De a gyíkkal más a helyzet. Taszítja a gondolata is, mióta egyszer allergiás rohamot kapott egy hasonló állatkától. Sose mondta a barátainak, de nem is kellett, mert Mae alapból levette azt is, hogy a hydro nem rajong a hülye háziállatáért. Ha nem ölelné éppen karjaival, akkor valszeg most megcselekedné.
Halk hümmentéssel reagál a szavakra, amik bekúsznak a mellkasáig. Ritkán mondja ezt neki bárki is, még idegen hallania, de tagadhatatlanul jól esik neki. Akár egy kisgyerekagy fészkelődik az apró karok szorításában még egy kicsit közelebb. Egyelőre máshogy nem tudja kifejezni azt, amit érez, de fontos neki ez a barátság és most jön rá mennyire parázott, hogy esetleg félbe szakad a nagy némajátékban, amit a dán űzött hetekig.
Felkel, mégis megtorpan a nemre. Nem para, biztos más dolga van, akkor max… max visszamegy a kastélyba, de a gondolat be sem ér, amikor fel nem fogva mi van a teste automatikusan enged a taszításnak. Lába gyorsan jár, talpa alatt érzi a fa pilléreket rezdülni, mígnem belecsobban a vízbe és alámerül. Tompán üti meg fülét a nevetés, miközben a mellkasa egyszerre feszül és hevesen verő szíve tombol örömében. Kerülni a vizet olyan volt, mint teljesen magányosan lebegni a semmiben. Egy ideig bírta, aztán fojtogató lett a hiány. A hiány, amit az úszóedzések sem tudtak pótolni. Mert bár ott nem a vízzel való kapcsolata került előtérbe, hanem maga a sport, a technika, a mozgás, mégis hirtelen ott is visszaesett a teljesítménye. Nem kellene erőltetnie. Nem szabadna, hiszen most is úgy tör felszínre levegőért mintha már mindig szorítaná az oxigén hiány.
Egyszerre kérdő és értetlen tekintetében minimálisan csillan a kétségbeesés. Miért tette? Miért taszította bele? Gyakorolná az elemét, ha ő maga rávehetné. Ő lenne a legboldogabb. De nem érzi.
Mae pirosló szemei viszont nem engedték Kende mérgesebb gondolatait előrébb kerülni. A szavakat hallgatva nyel nagyobbat és lesüti a szemét. Csak jót akar a másik, pusztán nem tudja hogyan segíthetne… hogyan viszonozza azt, hogy ő meghallgatta a szerelmi csalódását? Szürkéskékjét emeli rá, halvány mosollyal nyújtja felé a kezét. - Bejössz? - teszi fel a kérdést, ahogy izmai a vizet érezve meg-meg feszülnek. Lépésről, lépésre kell újra visszatalálnia a vízhez, mielőtt tényleg elidegenednek. - Na, Marina Darik? - hajlítgatja ujjait és közelebb mozdulva nyújtja kezét magasabbra.
A barátai így is a legfontosabbak és látva a lányon a segíteni akarást képtelen volt arra, hogy kimásszon és itt hagyja a tavat. Egy tíz perc belefér. Talán. Nem? Ha Mae bejön, akkor igen. Ha nem... ha nem akkor kimászik.
Utoljára módosította:Reiner Kende, 2021. december 7. 23:47
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. december 25. 17:42 | Link


#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy



Fogalma sem volt róla, hogy a másik miken megy keresztül. Nem csak Marina volt az egyetlen, akinek a mellkasán úgy ült a szomorúság, mint Nagy Úr a pénzhalmon, hanem Kendéén is. Míg a barna egy hétnyi hallgatás után sikeresen kiadta a nagyját magából, a fiú még a felületet is képtelen volt kapargatni. Egy halvány információ pedig édeskevés volt a dánnak. Tényleg elhitte, hogy jót tesz. Madam Lykke is mindig arra tanította, hogy minél gyorsabban próbálja újra, mert ha valamitől elkezd viszolyogni, az idővel csak még rosszabb lesz. Félelem, fóbia. Ha Marina tudta volna, hogy Kende mennyire irtózik ettől a találkozótól, akkor is megtette volna.
Nem mindenkinek tűnt volna fel az a halvány torpanás az agyban, de Marina túlságosan is figyelt másokra. Még akkor is, mikor a nagy szája járása közben erről mások megfeledkeztek.
- Viccelsz? Megyek mindenhova, ahova te - fogta meg a szőke kezét Marina, és egy lépéssel már süllyedt is el a vízben. Egy pillanattal később a felszínre jött, és mosolyogva nézett a barátjára. - Oké, ruhában úszni nehezebb, mint hittem - vallotta be a másiknak. A cipőjéről nem is beszélve, ami valószínűleg majd egészen a kastélyig fog cuppogni neki.
- Na jó Kende. Mit gondolsz, készen állsz rám? - vonogatta a szemöldökét a lány, és igyekezett az összes boldogságát összegyűjteni Kendének. - Verseny. Te meg én - jelentette ki, de mielőtt a szőke elhihette volna, hogy a dánnak esélye se lenne, gyorsan hozzátette. - Kutyaúszás a csónakig - villantott huncut mosolyt, és kérdés nélkül kaparni kezdett.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
offline
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2022. január 1. 14:34 | Link


Mennyi idő eltelt és még most is furcsa, hogy ilyen barátai vannak: meghallgatnák, segítenének. De ha fárassza őket a problémáival és nem jutnak semmire annak mi értelme van? Inkább érezzék jól magukat és nevetéssel pörgessék fel a napokat. Sokkal jobban hangzik, és hatékonyabb. Ez tuti. Nem arról van szó, hogy a szülei mennyire belenevelték, hogy ne mutassa ki az érzelmeit - még ha nem is rajtuk múlt -, amikor a navinés vonásai szinte soha nem hazudnak. Legutóbb, Sztravinszkij lakásán túlságosan felszaggatta azokat a pontokat, amikkel most még annyira se tud mit kezdeni. Így csak erősödött az a valami ami meggátolja, hogy a dán barátnőjének vagy akár Móricnak meséljen. A jóleső ölelés most annál is többet ad neki.
A vízből aztán meg-meg feszülő izomzattal néz fel rá. A visszakérdezésre előbb szemöldöközik, aztán szélesen vigyorogva már fordul is arrébb, mert tudja, hogy ebből landolás lesz. A megszólalásra a víz viszi tovább a halk nevetésének hangját, ami az újabb kérdésre lesz hangosabb. Hogy ő készen, Marina Darik úszás technikájára? Hülyén néz rá, mégis bólint egy aprót és izmai már nem is olyan görcsösek.
- Soha. Hit me - bólint ismét, majd már mozdulna oldalra, hogy nekikezdjen a gyorsnak, amikor mellette kavarni kezd a lány, ő meg benyeli a tó vizét a látványra. Prüszkölve neveti el magát, és bár még mindig kényelmetlen neki az elemében szórakozásból megmártózni, nem száll ki. Jobb oka van nem kiszállni.
Így tartottak ők ketten kutyaúszó versenyt.


Kösz-kösz
Utoljára módosította:Reiner Kende, 2022. január 1. 14:35
Hozzászólásai ebben a témában


RIDE THE WAVES AND LIVE THE LIFE.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa