36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] 2 » Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 21. 23:25 | Link

Lili

Az elmúlt hetekben elég sokat voltam magam alatt, de Lili nem hagyott elsüllyedni a mocsárban, mindig jött, ösztönzött, hogy szedjem már össze magam, s arra biztatott, hogy kezdjek el sportolni, mielőtt teljesen elpuhulnék. S bár eleinte nem sok kedvem volt, végül csak rávett, hogy néha lemenjek vele a kondiba, vagy úszni egyet az alagsori medencéhez, netán futni egyet a suli udvarán. Neki hála, azt hiszem, hogy sikerült is leadnom pár kilót, bár egy kicsit szerintem túlzásba vitte, mert képes volt meghajtani elég rendesen.
Most is, már majd kiszakadt a tüdőm a helyéről, de szinte hallottam a fülemben, hogy gyerünk, még egy kör, fuss, fuss Forest, vagyis Lucas.
- Liliiihh, nem bírom, kéééész, elég volt - a stéghez érve dobtam be a kulcsot, előre görnyedve támaszkodtam meg a térdeimen, s majd megszakadtam, úgy kapkodtam a levegő után. Szerintem még az arcom is belevörösödött a futásba, úgy éreztem, mintha még a fülem is kettéállna, kész, ennyi volt. Nem bírtam tovább, ezért hanyatt dobtam magam a füvön, a deszkákra már nem volt erőm feldobni a lábamat.  - Elmondanád, hogy…hogy mire edzünk? - kérdeztem oldalra pislogova, keresve tekintetemmel Lilit, aki egyszer már füllentett, hogy olimpiára készül, most viszont kezdtem azt hinni, hogy komolyan is gondolja.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 22. 08:23 | Link

Lucas

Mindenféle tekintetben jól jött Lilinek, amit az elmúlt hetekben csinált. Miután kerülte egy ideig, végre úgy-ahogy megbeszélték Lucas-szal, hogy ők barátok, és ennek megfelelően úgy is viselkednek egymás társaságában. Legalábbis a szőke úgy gondolta, hogy ezt sikeresen tisztázták, és ő így is állt a kérdéshez. Ez végre felszabadította kissé, megengedte neki, hogy bűntudat nélkül a srác közelében legyen, és arra fókuszáljon, amire amúgy is akart: hogy megbizonyosodjon róla, hogy jól van.
Még mindig rettenetesen felzaklatta az eset a kviddicspályánál, és nem akarta, hogy a navinés újra olyan reményvesztett, elkeseredett állapotba kerüljön. Nem hagyhatta, hogy elengedje magát, ki kellett hevernie Olívia elvesztését, mert nem nagyon volt más lehetősége. Vagy az, vagy a hülyére részegedés, amit Lili kicsit sem preferált.
Így hát, bár Lucas próbált melankóliába süppedni, elzárkózni és csak szomorkodni a szobájában, Lili a nyakára járt, és a legkülönfélébb módokon lekötötte őt. Vagy hát, azért nem a legkülönfélébbeken. De egyike volt ezeknek a edzés. Futás, meg tornagyakorlatok. És ez volt az, ami Lilkónak is jól jött, mert bár ő ritkán lustálkodott, többnyire mindenhova minimum szökellve érkezett, annyira jó kondiban mégsem volt, hiába a kissé rendszertelen akrobatikázás. Így jobban felkészíthette magát a seprűgyakorlatokra is, szóval mindenképp csak profitált a jelenlegi helyzetből.
Aztán a tó közelébe érve a srác bedobta a törölközőt (na nem a tóba, és nem is egy igazit, csak képletesen), így Lili is kénytelen volt lefékezni, és térdére támaszkodva kifújni magát.
- Ne.. ne mondd már..! - nézett a földön heverőre.
Csípőre tette kezeit, és kihúzta magát, majd nyújtott egyet hátra, és egyet-egyet oldalra. Egy olyan szett volt rajta, amit a seprűn állva is viselni szokott: sötétkék leggings, ujjatlan, fehér toppal, ami fölött volt egy vékony tréning dzseki is, amin sok kis unikornis tekergett egymás felé.
- Hogy-hogy mire? Hát a kockahasra! Vaaagy a kockahátra. Esetleg kockafej lennél? - vigyorgott Lilkó a srácra lelkesen. Azt mégse mondhatta, hogy arra, hogy ne legyen ideje önmagát sajnáltatni.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 22. 13:22 | Link

Lili

- Dehh, mondom….totál kicsinálsz, feladom - már a hátamon fekve, még felhúzott térdekkel fújtam ki a levegőt, mellkasom fel-le járt, verejtékcseppek gördültek le a homlokom mentén, a nyakamon, mert ez az edzés igen csak fárasztóra sikeredett. Eddig is futottunk minden nap egy kicsit, de valamiért a suli udvarán jobban bírtam, mint így kint a szabad terepen, ami nem volt egyenletes, s bizony, olykor akadtak emelkedők is.
Lili hozzám képest egész jól bírta mondjuk, nem tudom, hogy mit evett vagy ivott ez a lány, de rajta fele annyira sem látszott meg a fáradtság. Még arra is volt energiája, hogy nyújtózzon. Figyeltem is onnan a földről, s lopva végig is futtattam rajta a pillantásom, mert ezek az edzős cuccok azért még jobban kihozták a formáját. - Kockahasra? Ez nem elég már? - a pólóm aljához nyúltam, s felhúztam az anyagot, hogy Lili is szemügyre vehessen. Ugyan még nem volt tökéletes, de az már látszott, hogy az elmúlt egy hónapban azért csak sikerült leadnom azt az elfogyasztott pizza-hamburger-chips és csoki mennyiséget, amit bánatomban zabáltam magamba Olívia elutazását követően. -  Gyere már, szusszanj Te is - felülve a karja után nyújtóztam, aztán ha sikerült elkapnom, rántottam is magammal, le a fűre, hogy aztán az oldalamra gördítsem, s fölé térdelve, csuklóit gyengéden a földhöz szorítsam.
-  Na, most mit csinálsz? Te akartál edzeni, na? - még birkózni se birkóztunk, nem is szorítottam erősen, csak nevetve figyeltem, kíváncsi voltam, hogy mit lép.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 22. 19:13 | Link

Lucas

Szó sem lehetett arról, hogy feladja, ezt Lili úgy engedte el füle mellett, mintha csak valami őt megrendszabályozó kísérlet lett volna, vagy javaslat a nővérétől, hogy figyeljen jobban oda az órákon, és készüljön fel rendesen a tesztekre. De egy szusszanásnyi pihenő belefért, úgyhogy hagyha, hogy Lucas elterüljön és kifújja magát. Ő addig is nyújtott, mert saját sportja révén megtanulta, hogy milyen fontos részét képzni ez a testedzésnek.
Egy kicsit ciki volt a navinésre nézve, hogy Lili mennyivel jobban bírja a kiképzést, de persze a lánynak nem jutott eszébe ezzel cukkolni őt, és csak egy sanda pillantást vetett a mutogatott hasfalra, amivel valóban nem volt igazából semmi baj, de az is tény volt, hogy lehetett volna még ott pumpálni az izmokon bőven. Felmerült benne, hogy odalép hozzá, hogy lecsekkolja, mennyire kemény, de aztán mielőtt még ezt jobban eltervezhette volna, a srác a karjáért nyúlt, és lerántotta maga mellé. Lili ugyan terpeszben állt, és úgy-ahogy stabilan, Lucas többet nyomott nála, és a teljes súlyával képes volt őt húzni, így nem sok esélye volt elkerülni, hogy a füvön kössön ki.
- Héé..! - adott hangot ellenvetésének, de hiába, addigra a hátán feküdt, és fölötte ott figyelt Lucas, lefogva mindkét csuklóját. - Nem ér, nem vagyunk egy súlycsoportban!
Más valószínűleg beletérdelt volna ott, ahol a legjobban fáj egy fiúnak, Lili azonban nem akarta bántani.. nagyon. Ezért csak egyik lábát rákulcsolta a másik derekára, és azzal a lendülettel lökte is meg, remélhetőleg oldalra, le magáról. Ha nem sikerült még eléggé stabil pozíciót felvennie a navinésnek, a gyors reakció talán elérte, amit a szőke szeretett volna vele. Ha nem, akkor pedig felhúzza lábát maga és Lucas közé, és úgy próbálja meg eltaszítani magától. Ha pedig egyik se jön be, marad a tehetetlen nyöszörgés.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 22. 19:40 | Link

Lili

- Mi van, nem birkóztál még? - szemtelen mosolyt villantottam felé, nem is tudom, miért jött ez az ötlet, de mostanában annyit lógtunk együtt, hogy jó volt vele szórakozni, s ha már sportoltunk, akkor miért is ne mérjük össze az erőnket? Igaz, inkább csak viccelődni akartam, mint sem komoly birkózásba fogni, mert az még sem lett volna sportszerű, hisz fiúként biztos erősebb lehettem nála, még ha ez most az edzés alkalmával nem is látszott meg. - Egy súlycsoport…neked számított eddig, mikor hajcsár módjára meghajtottál futás közben Lilike? - kérdeztem nevetve, s még mindig fölötte tornyosultam, lefogva a kezeit, ekkor azonban egy ügyes mozdulattal sikerült kibillentenie, meg egy kicsit azért hagytam is magam, s elengedve a csuklóit, mellé estem a fűbe, immár megint a hátamon kikötve. - Ehh, legyőztél - nevetve fordítottam oldalra a fejem, hogy rápillantsak, aztán a testemmel is felé fordultam, s bal könyökömön megtámasztva a fejem figyeltem Őt. - Tudom azért, hogy nem arra a sárkányröptetős olimpiára készülsz, mert utána néztem, és tényleg nincs ilyen. Szóval meg akartam köszönni, hogy ennyi időt öltél belém mostanában, és nem hagytad, hogy a pizzától elhízzon a seggem, meg sörhasat eresszek - ezt komolyan gondoltam, köszönetnek is vehette Lili, amit eddig nem igen mondtam ki, meg talán nem is érezte úgy, hogy értékelném, pedig nagyon is értékeltem, csak ezeket a dolgokat nehezen tudtam kimutatni felé. Közben kitéptem egy fűszálat, a nap épp felénk tűzött, kicsit hunyorogni kellett, míg nem takarta el egy felhő, de szerencsére remek időnk volt, s most nem zavart a háttérzaj, mások koslatása, ami például a konditeremben, vagy az iskolaudvaron mindennapos volt. - Szép vagy - állapítottam, meg miközben az arcát fürkésztem, s letépve egy fűszálat, azzal kezdtem el piszkálni az arcát, miközben rámosolyogtam.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 22. 20:06 | Link

Lucas

Szemtelenkedett ez a Lucas, de ez nem volt újdonság Lili számára, gyakorlottan öltött nyelvet felé, aminek pedig már ő szokhatta meg a látványát, ám szerencsére úgy tűnt, hogy a mozdulattal, amivel kibillentette, sikerült meglepnie.
Nem akart ő bírkózni, azt se tudta, hogy kell azt, csak ösztönösen csavarta meg fordította lábait úgy, hogy legyűrje a fölé tornyosulót, és épp úgy meglepődött sikerén, mint a srác. Persze magában biztosan azzal simogatta meg egóját, hogy hagyta magát, de ezt Lili nem hallotta ki, csak győzelme elismerését.
- Tudom - vigyorgott büszkén, és már pattant is volna fel, de aztán megérezte magán a másik pillantását, és kíváncsian felé pislantott.
Egy pillanatig csak emésztette a hallottakat, aztán ismét elvigyorodott, bár ez már inkább volt szégyenlős, hálás mosoly, és örömének jól érzékelhető megjelenése, amiért Lucas nem csak valami hajcsárt látott benne, hanem tudatában volt annak, hogy a lány csak jót akar neki.
- Nekem is kellett a testmozgás, szóval szívesen - felelte könnyedén. - De a pizza nem a hátra megy? Tudod, van a sörhas, meg a pizzahát - tűnődött el, mert bizony nem tudta, hogy ez csak egy szójáték és poén.
Ugyan csak a hasát sikerült csekkolnia, a seggét még nem, de így fekve nem is tűnt kivitelezhetőnek a művelet, pedig komolyan eltervezte, hogy megnézi, hajcsárkodása arról is gondoskodott-e, vagy még guggoltatnia kell párat Lucast. Azonban erről kicsit meg is feledkezett, ahogy megérezte, hogy egy fűszállal piszkálja orrát a másik.
- Mi? Most? - kérdezett vissza nevetve. - Nincs is rajtam smink, a hajam is csak praktikus így, nem szép - bökött fejére, melyre szőke fürtjei befonva, és tarkóján összefogva simultak. Így nem lógott folyton az arcába, és utána egész szép göndör is volt egy darabig, ha kibontotta.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 22. 20:28 | Link

Lili

Tényleg egész jó idő volt ahhoz, hogy ne kelljen azon agyalnunk, mikor induljunk vissza a kastélyba. A nap melengetett, talán még a víznek is kellemes lehetett a hőmérséklete, bár azt még nem próbáltuk, mégis, hívogatóan csillant a felszíne. Csak ne lettem volna ki a futástól, akkor talán még csobbantam is volna egyet, hogy leússzak pár hosszt, amit Lili számolhat. Ehelyett maradt a part, a puha gyep, meg a kis szemtelenkedés a szöszivel, amit láthatóan egész jól elviselt.  
- Neked? Hm - végig néztem rajta, amit így ebből a szögből láttam, az tetszett, ezért el is vigyorodtam. - Ha kellett, akkor elég jól sikerült - jegyeztem meg, s tényleg őszintén köszöntem azt, hogy ennyit foglalkozott velem. Nélküle biztos, hogy nem indultam volna mozogni, így viszont ha akartam, ha nem, Lili minden nap, pontosan ugyanabban az órában már kopogott az ajtómon, s várta, hogy indulhassunk. - Hogy mi? - felröhögtem, mikor meghallottam a hasonlatát, nem tudtam, hogy ezt most komolyan gondolta, vagy nem tudja, hogy miről is beszél. - Nem, a Pizza Hut az egy étterem neve, szóval nem a hátadra megy - még mindig nevettem, tényleg bolond volt egy kicsit Lili, de ezért nem is lehetett nagyon komolyan ücsörögni a társaságában. - Miért olyan fura ez? Nem kell a smink hozzá , hogy az legyél és szétszedhetnéd, nem is értem, minek fontad be - mondtam, miközben kicsit megpiszkáltam a fonatát, aztán gondolva egyet felkászálódtam a földről, lerúgtam a lábamról a cipőt, lekaptam a pólómat, s a kezemet nyújtottam felé. - Jössz csobbanni? - ha jött, felsegítettem, ha nem, akkor a stégre futottam, majd ugrottam e gy bombát a tóba.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 22. 21:01 | Link

Lucas

Érezte magán Lucas tekintetét végigfutni, egy kicsit meg is borzongott, mintha pillantása nyomán egy jégkrémet is végighúzott volna szabad bőrfelületein, de aztán csak megforgatta szemeit.
- Kellett, hogy ne ragadjanak le az izmaim, vagy mi. Ha seprűre szállok, nem jó, ha egy mozdulat közben becsípődik valami, vagy meghúzódik egy másik valami - magyarázta, jól kihallható hozzá nem értéssel. Tudta, hogy jó, ha megmozgatja magát, mert a sport, amit űz, még ha csak hobbi szinten is, veszélyes lehet, ha felkészületlenül próbálkozik. Így hát ő is hálás volt Lucasnak, hogy okot szolgáltatott, hogy ne sunnyogja el mindezt.
- Mii? Komolyan? De miért épp Pizza Hát? Miért nem Pizza Fej? Vagy Pizza Váll? Bár a leglogikusabb a Pizza Has lenne, az is há betűs, és oda megy a kaja is, szóval miért nem az? - morfondírozott.
Azt se teljesen értette, hogy jött most Lucasnak, hogy ilyet mondjon neki, de itt legalább nem hallott félre semmit, és még azt is tudta, miről van szó, és csak a srác értetlenkedett.
- Azért, hogy ne zavarjon futás, meg nyújtás közben - magyarázta, és pillantása a navinés kezére tévedt. - Neked nincs sok hajad, szóval nem értheted, de tud ám zavarni.
Bólogatott is nagy okosan, aztán meg csak meresztette barnáit a felkecmergőre, hogy mire is készülhet. A felsőjét már ledobta, mire pisloghatott volna Lili.
- Dehogy megyek! - rázta meg fejét, és amint a srác beugrott a vízbe, ő is felállt, és kisétált a stégre, megnézni, hol bukkan fel ez a nagyon nem normális.
- Nem hideeeg? - kiabálta.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 22. 21:15 | Link

Lili

- Aha, értelek vagy valami - nevetve bólintottam, nem voltam én sem szakértő, de sejtettem, hogy mire is próbál célozni Lili. Tudtam róla, hogy a seprűvel szokott akrobatikázni, egyszer meg is lestem, csak nem mertem odaszólni, nehogy bevágódjon a pályába. - Egyébként múltkor láttam is, hogy miket művelsz. Ez honnan jött? - kérdeztem rá őszinte kíváncsisággal, valamennyire extrémnek tűnt, mint nálam a bicikli. Közben jó kis szóvicc kerekedett a pizzából, de aztán úgy tűnt, hogy Lili nagyon is komolyan gondolja azt, amit mond, s ekkor már ezen kellett röhögnöm. - Logikusabb lenne, de ne kérdezd, hogy miért, eddig még nekem sem sikerült kielemeznem, hogy miért lett a neve az, ami. Például a Luke Oil-t se tudom, hogy miért így hívják, csak feltételezem, hogy valami Luke nevű csávó találta meg az olajat - jegyeztem meg nevetve, s mikor már kifogytunk a szóviccekből, volt időm egy kicsit Lilit is nézegetni, a kinézetét, meg a stílusát, de ezt a hajfonatot tényleg nem értettem. Ő viszont bölcsen elmagyarázta, hogy miért is praktikus, amire ugyan hümmentettem, de valójában fogalmam sem volt róla, mert nekem elég rövid volt a hajam.- És mit gondolsz, szerinted megnövesszem a hajam? - kíváncsian kérdeztem, miután abba hagytam piszkálását a fűszállal, s aztán döntöttem úgy, hogy csobbanok egyet. Neki sajnos nem volt kedve hozzá, én meg nem akartam akkora surmó lenni, hogy akarata ellenére egyből bedobom, ezért is ugrottam be egyedül. Mi tagadás, kicsit hűs volt a víz, de annyira nem, hogy belepusztuljak. - Áh, nem vészes. Gyere már be egy kicsit - nevetve csalogattam, s kicsit ki is fröcsköltem rá a vízből. Tényleg nem volt gáz, szerencsére nagyon jó időnk volt, még ha hűvös is volt, föntről melegített a nap.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 22. 22:26 | Link

Lucas

- Csengétől lestem el - felelte a kérdésre, gondosan túllendülve azon a tényen, hogy a srác valamikor megleste őt gyakorlás közben, úgy, hogy nem is szólt. - Még elsőben megmutatta a seprűjét, és annyira tetszett, hogy muszáj volt kipróbálnom a sportot is, amit űzni kell vele.
Teljesen logikus volt, és ennek köszönhette a Laylával is való ismerettségét, barátságát is. Emiatt is hálás volt szőke szobatársának. Sok mindenért lehetett, és ennek megfelelően nagyon is szerette őt. Persze nem csak emiatt, amúgy is imádnivaló volt.
De nem különben Lucas, csak ne lett volna közben ekkora hülye majom néha. viszont most jót nevetett Lili poénján, aki nem is igazán poénnak szánta elmélkedését, de a végére már ő is együtt nevetett a másikkal.
- Én csak kókuszolajat szoktam találni a konyhában - rántotta meg vállát. - Meg napolajat, ha nyáron strandolunk. Elég könnyen le tudok égni.
Lucas azonban nem félt ettől, vetkőzött és csobbant, Lili meg csak vigyorogva nézte őt kintről. Igazából nagyon is volt kedve hozzá, a vizet mindig és mindenkor imádta, csak nem volt alkalomhoz öltözve, és megfázni sem szeretett volna. Az sokat ront az orra nedvességtartalmán, és már úgy megszokta, hogy nem kell mindenhova százas zsepivel mennie. De ha Lucas nem hazudott, talán nem volt olyan vészes.
- Megnövesztheted, ha akarod - felelte még az előbbi kérdésére a másiknak, és fejét oldalra döntve próbálta elképzelni egy térdig érő frizurával őt. - Én meg majd befonom neked, mert tutira eleged lesz belőle folyton.
Ezen aztán jót kuncogott, és miközben levette a tréning felsőt, és félretette, leült a stég szélére, és belógatta lábait a vízbe. A cipőit, meg zokniját már a deszkákon sétálva lerúgta magáról.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 23. 11:08 | Link

Lili

- Csenge…nem ismerős a neve, szerintem még nem találkoztam vele - jegyeztem meg, mondjuk ki tudja, talán már láthattam, csak nem tudtam nevet azonosítani az archoz. - Neked aztán jó sok barátod van, hálóval halászod őket?- kérdeztem nevetve, bár irigylésre méltó volt, hogy ilyen sok barátra tudott szert tenni. Nekem ez valahogy nem ment, talán azért, mert kicsit zárkózottabb voltam, s nem kerestem mindenki társaságát. A navinében is talán csak két-három haverom akadt, házon kívül meg még kevesebb.
- Napolajat a konyhában? Jó helyen tartjátok - nevetve ráztam meg a fejem, s próbáltam elképzelni, hogy vajon milyen is lehet otthon Liliéknél az élet. Talán mindennek máshol van a helye, s mindent máshogy is hívnak, mint amit megszoktunk.
A csobbanás után próbáltam szokni a vizet, egy pillanatra alá is merültem, aztán vissza a felszínre, s kezeimmel ide-oda forgattam a vizet, s közben lábaimat is mozgattam, hogy ne merüljek a tó fenekére. - Befonni? Na ne röhögtess, kizárt. Ha meg is növeszteném, nincs az a pénz, amiért befonhatnád - mondtam félig viccelődve, félig meg komolyan, mert nem engedtem volna a fonást, legfeljebb csak egy fél órára, míg megcsinálja, s megkapom érte azt a néhány knútot.- Na, csak ennyi? Nem jössz be? - közben Lili csak közelebb merészkedett, de még mindig úgy tűnt, hogy nem akar ám bejönni a vízbe. Pedig egész jó volt, magam is meglepődtem rajta. Egyből támadt is egy ötletem, játékos mosoly csillant az arcomon, közelebb is úsztam, majd  elkaptam a lábát, s annál fogva rántottam be a vízbe, hogy ő is csobbanjon egyet.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 23. 11:39 | Link

Lucas

Valóban sok barátja volt. Könnyen barátkozott, és még könnyebben kedvelt meg másokat, főleg, ha azok olyan tündérek/kedvesek/lazák/menők/izgalmasak voltak, mint akikért Lili úgy odavolt. Úgyhogy nevetve bólogatott válaszként, hogy aztán még jobbat kacarásszon Lucas következő kérdésén.
- Neem, azt nem ott tartjuk, ott csak a kókuszolaj van - rázta a fejét, és nagyon mulatságosnak találta, hogy a srác így félreértette őt. Persze hülyén fogalmazott, kicsit összemosta a gondolatait, ami megesett, de az se volt kizárt, hogy a másik direkt csinált úgy, mintha azt gondolná, hogy a napolaj is a konyhai felszerelés része.
Diskurzusukat már úgy folytatták, hogy a navinés a vízből bukkant elő, míg Lili a stégre ült le figyelni elázott fejét, és azon elmélkedni, hogy festene most, ha hosszabb lenne a haja. Lehet kénytelen lenne kicsavarni, vagy ilyen sellős eleganciával hátradobni.
- Olyan ünneprontó vagy - vágott durcás arcot az elutasításra. Pedig ő tök szívesen befonná neki.
Viszont nem sok ideje maradt azon szomorkodni, hogy Lucas nem engedné befonni a haját neki, ugyanis a srác odaúszott hozzá, és meg sem várva a választ kérdésére, hogy nem akarna-e Lili csatlakozni hozzá a vízben, megragadta a lány lábát, és megrántotta.
Hiába nem lehet a vízből túl nagy erőt kifejteni, a szőke nem volt épp nehézsúlyú, és nem is számított ilyenféle támadásra (a kis naív), de Lucas sem igazán gondolhatta át, mit is csinál, mert bár sikerült magára rántania a lányt, az reflexből képen is rúgta őt, és mivel alsó fele érkezett először a vízbe, a többi még nem távolodott el eléggé a stégtől, és feje koppant is egy nagyot a fán, mielőtt a habok elnyelték volna szerencsétlent a következő pillanatban.
Felbukott a felszínre, köhécselve, és egyik kezét a tarkójára szorítva, míg a másikkal a vizet kezdte pacsálni Lucasra.
- Te. Nagyon. Hülye. Majom! - minden szót egy újabb fröcskölés követett.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 23. 13:46 | Link

Lili

Míg Lili azon morgolódhatott, hogy mennyire nem lenne kedvem, ha a hajamat fonná, kapva kaptam az alkalmon, s úgy döntöttem, hogy berántom magam mellé a vízbe egy kicsit csobbanni. A terv zseniálisnak tűnt a fejemben, a megvalósítás azonban már kevésbé sikerült jól, mert bár megindult befelé, a talpával sikerült telibe is találnia az arcomat, mire hangosan nyekkentem egyet, s reflexszerűen kaptam az arcomhoz. - Basszus Lili - motyogtam, közben hallottam a csobbanást, s mire odanéztem, már nem is láttam a lányt. Ide-oda pillantva kerestem Őt a tekintetemmel, mire végre kibukkant elázott kobakja a víz alól, mire elkapott a röhögés. - Hehe, egy ázott Lilke - röhögtem hangosan, nem törődve sajgó orrommal, de úgy tűnt, hogy Lili nem örült annyira a fürdőzésnek, mert mintha dühös lett volna rám, úgy kezdte felém fröcskölni a vizet, s közben egy kicsit sértegetett.
Szerencsére nem vettem fel a szavait úgy, hogy megsértődjek, inkább csak nevettem, aztán mikor tényleg úgy tűnt, hogy komolyan haragszik, akkor vissza vettem a mosolyból, s elengedve sajgó orromat, egy kicsit közelebb araszoltam hozzá a vízben, hogy  lássam, minden rendben van-e vele. Látszólag úgy tűnt, hogy nincs komolyabb baja, ezért is mertem tovább csipkelődni vele. - Na mi van? Azt hittem, hogy szereted a vizet Lili, most mi a baj? - ismét felvillantottam egy félmosolyt, s miközben közelítettem felé, visszafröcsköltem rá.
Utoljára módosította:Lucas M. Deighton, 2021. május 23. 13:49
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 23. 14:52 | Link

Lucas

Valóban imádta a vizet, na nem meginni, hanem úszni, pacsálni, vagy egyszerűen csak benne lenni. Megölelni a hullámokat, lemerülni a mélybe, feltörni, mint valami delfin, vagy akár csak belelógatni a lábát, mint most.
Nem mintha az tartotta volna vissza a csobbanástól, hogy majd vizes lesz a ruhája, de még azért annyira nagyon jó idő nem volt, és a faházas eset óta nem jutott eszébe, hogy utána nézzen, hogyan is kell megszárítani varázslattal, ami elázott. Valahogy minden eszébe jutott arról a napról, csak az nem, hogy azzal indult az egész, hogy balga módon nem hogy megszárította, de még jobban eláztatta Lucast, aki így saaajnos vetkőzni kényszerült. Ami azután történt, már történelem.
De ettől függetlenül nem az zavarta, hogy vizes lett, hanem az, hogy akkorát koppant a kobakja a stég szélén, hogy még a nyaka is megreccsent. Rettentően sajgott, és ha nem lett volna mindene is csurom víz, talán még látszott is volna, hogy könnyek szöknek a szemébe, miközben a rajta nevető srácot fröcsköli. Láthatóan nem tűnt fel neki, hogy miért is van már megint hülye majomnak titulálva, ami könnyen lehet, hogy azért lehetett, mert az akcióját ő sem úszta meg fájdalom nélkül. Az orrát szorongatva araszolt közelebb a szőkéhez, aki abbahagyva a pacsálást már inkább arra használta szabad kezét, hogy a fenntartsa magát a vízfelszínen.
A kérdést hallva aztán szúrós pillantást küldött a navinés felé, és ismét kidugta nyelvét.
- A vizet imádom, de ezt a puklit a fejemen nem annyira - mondta, és kitapintotta a fájó duzzanatot haja alatt. Felszisszent, és inkább nem piszkálta tovább. Azt inkább a srácnak tartogatta.
- Remélem tudod, hogy most már nem csak, hogy befonom majd a hajad, de ki is sminkellek mellé. Gyakorolnom kell úgyis, mert még nem vagyok túl ügyes.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 23. 16:21 | Link

Lili

Annak ellenére, hogy az arcomba taposott, s fájt az orrom, még egész jó kedvem volt, poénra vettem ezt a vizes csobbanást. Azt gondoltam, hogy Lili is annak veszi majd, s hogy kicsit csak rájátszik a morcosságára, mert mégis csak lány, akinek most csurom víz lett a ruhája, meg a hajfonata, és jujj akkor mi lesz. Éppen ezért fröcsköltem tovább nevetve, s még rá is kérdeztem, hogy ugyan mi gondja lenne már, hisz úgy tudtam, imádja a vizet. A fröcsköléssel azonban le is álltam, ahogy szóba hozta a puklit, s feltűnt, hogy egyik kezével a fejét fogdossa. Ekkor egy pillanatra megtorpantam, abba hagytam a röhögést, aztán meg közelebb úsztam hozzá. - Ne haragudj, beütötted? - kérdeztem egy kicsit aggódva, mikor már elé értem a vízben. - Jó, ha büntetni akarsz, akkor lehet, de most  hadd nézzem azt a puklit, kicsit hajtsd előre a fejed - ebben a percben már nem komolytalankodtam, tényleg aggódtam, hogy mit műveltem, ezért ha Lili előre hajtotta a fejét, akkor két kezemmel óvatosan söpörtem félre pár hajszálat, hogy megnézzem azt a sérülést. - Szerencsére nem vérzik, fáj amúgy? Jobb lenne, ha kimennénk a partra, biztos van  valami varázslat, ami elmulasztja. Gyere, kisegítelek - a kezemet nyújtottam felé, most tudhatta, hogy már nem szórakozom, nagyon is komolyan gondoltam azt, hogy kisegítem őt, kicsit bántott is, hogy egy pukli nőtt a fejére miattam. Ha engedte, akkor belé karolva támogattam ki a stégre.
Utoljára módosította:Lucas M. Deighton, 2021. május 23. 16:38
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 23. 16:56 | Link

Lucas

Nem volt rossz a vízben, az elázott ruhái ellenére sem, csak ne fájt volna a feje annyira. Most már Lucasnak is feltűnt végre, hogy Lili nem csak mókázik, és közel úszva hozzá, megvizsgálta őt. Nem mintha a szőke úgy tudta volna, hogy a srác egy fel nem fedezett gyógyító zseni, azért készséggel előrehajtotta fejét, egyik kezével megkapszkodva a stégben, hogy ne merüljön el.
Felszisszent kissé az érintésre, de valahol egyúttal örült is neki. Jól esett az odafigyelés, még ha ugyanaz a személy okozta is a bajt fél perccel korábban.
- Persze, hogy fáj! Úgy érzem, nőtt egy másik fejem a fejemen - panaszkodott a lány, és kicsit azért el is nevette magát a képtelen ötleten.
Elfogta a dejavu érzés, ahogy ott taposta a vizet Lucas társaságában. Voltak már éppen ebben a tóban, csak akkor Lilire rátekeredett a papírsárkányának kötele, és épp azon volt, hogy megfulladjon. Szerencsére megmentette őt akkor Lucas, és azóta érzett iránta valamit. És ez az érzés most is ott motoszkált benne, csak több másik mellett, amik azóta adódtak hozzá. Némelyik jó volt, némelyik kimondottan jó, míg voltak rosszabbak is.
Nem jutott eszébe semmilyen puklilohasztó varázslat, ilyen specifikus gyógyítói trükkök nem bújtak meg tarsolyában, és a kérdést hallva a srác sem volt járatosabb a témában, de azért hagyta, hogy kitámogassa őt a stégre. Visszakapszkodott rá, és fordulva egyet felült rá, úgy, ahogy azelőtt volt, mielőtt a másik berántotta volna.
Megpaskolta maga mellett a fát, ezzel invitálva Lucast, hogy odaüljön.
- El fog ez múlni magától is - mondta közben, még egyszer kitapogatva a helyet, ahol fejével ellenőrizte a stég keménységét. - Azt hiszem, hozzá van már szokva a fejem amúgy is az ütődésekhez. Meg úgy mindenem is - nevetgélt.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 23. 20:09 | Link

Lili

- Mert nőtt is! Csak ennek nincs szeme, és nem dumál vissza - jegyeztem meg egy vigyorral, miközben Lilire pillantottam, csak hogy egy kicsit jobb kedvre derítsem, még akkor is, ha fájt a feje. Szegény csúnyán bevágta nekem köszönhetően, ha tudtam volna, hogy ez lesz, akkor tuti, hogy nem vetemedem arra, hogy így berántsam. Akkor inkább kimásztam volna érte a partra, hogy vele együtt ugorjak be. Most viszont már nem volt mit tenni, ami történt, az megtörtént. - De a jó hír, hogy nem fogsz belehalni, annyira nem vészes, mint amilyennek tűnik - nyugtatgattam, s eszembe jutott, hogy anno mikor bicajoztunk a pályán, nem volt rajtam bukósisak, és akkor csúnyán bevertem a fejem. Ehhez hasonló kis pöcök nőtt rá, de szerencsére egy-két napon belül el is múlt. - Nem szédülsz, nincs hányingered? - míg kifelé támogattam a vízből, a biztonság kedvéért kikérdeztem, mert ha ezek közül akár csak egy tünet is lett volna, úgy biztos, hogy a hátamra kapom, és megindulok vele a gyengélkedőre. - Az biztos, nekem is volt már, de lehet, hogy mondtam is - már nem is emlékeztem, hogy elmeséltem-e a sztorit, vagy csak a gondolataimban bukkant elő, mindenesetre biztattam, s nem hagytam, hogy bepánikoljon, épp elég volt az, hogy én aggódtam miatta.
Miután kiértünk a stégre, láttam, hogy Lili leül oda, ahol előtte is ücsörgött, de a biztonság kedvéért azért addig fogtam a kezét, míg szüksége volt rá, s csak akkor engedtem el, ha biztos voltam abban, hogy nem fog újra a tóba pottyanni. Ezután dobtam le magam mellé, s a stég szélein kapaszkodva, lábaimat előre lógattam. - Hehe, nem is te lennél, ha nem lennének rajtad ütések, már megszoktam, hogy téged mindig meg kell menteni - mondtam egy mosollyal, ahogy felé fordítottam a fejem, bár most kivételesen nem a megmentő voltam, hanem inkább az, aki bajba sodorta. - Te így vagy ütődött, én meg amúgy. A fizika törvényei nem jutottak eszembe, mikor berántottalak - mondtam nevetve, ahogy az arcát fürkésztem. Szegény fonatai szétáztak, odanyúltam, hogy ellenőrizzem, menthetetlennek tűntek.- Szerintem eljött a pillanat, hogy kibontsd, mert ha ez így fog megszáradni, akkor úgy fogsz kinézni, mint egy boszorka. A szó legrosszabb értelmében - vigyorogtam rá, ezzel utalva a mesebeli, nagyorrú, bibircsókos banyákra. Közben a fonatról ujjaim az arcára vándoroltak át, s a következő másodpercben mindenféle gondolkodás nélkül megcsókoltam.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 23. 20:31 | Link

Lucas

A fájdalom ellenére jót kuncogott Lucas szavain a szőke, és el is képzelte, hogy tarkójából kiáll egy másik, apró Lili-fej, és bőg, mint egy mandragóra. Volt szerencséje kifeküdni egy olyantól még elsőben, úgyhogy úgy képzelte, az ő mini-verziója is hasonlóan lehengerlő lenne. De szerencsére Lucas elmondása alapján nem adott ki magából hangot.
Kikecmergett a vízből, és bár utólag rájött, hogy nem jó ötlet, megrázta fejét.
- Nem, nincs - fintorgott. - Csak le kell kicsit üljek, és jól leszek.
Aranyos volt, hogy így odafigyelt rá, meg aggódott érte, ezért is kínálta fel neki a helyet maga mellett. Igaz, hogy ő okozta első körben magát a sérülést is, de mint tudjuk, a szöszinek nem volt erőssége a haragtartás.
- Persze, te se lehetsz magatól ennyire ütődött - bólogatott vigyorogva. Ezt megint megbánta, már a bólogatást, de a cukkolást cseppet sem. Megérdemelte Lucas is a "törődést".
Felült mellé a stégre, és így már együtt lógatták a lábukat a vízbe. Így, kint belőle, a csurom víz, testére tapadó ruháiban már kicsit kezdett is fázni Lilkó, pálcája viszont a félredobott, cippzárós felsőben volt. El is kezdte tekintetével megkeresni, de közben Lucas tovább magyarázott, és Lilinek megint nevetnie kellett.
- Kösz szépen! Úgy könnyű megmentőnek lenni, ha előtte te magad sodorsz bajba! - lökte meg finoman vállával a másikat.
Aztán ahogy a srác az arcát fürkészte, valahogy Lili tekintete is a navinésen ragadt, figyelte őt, kis rezdüléseit, és próbálta eldönteni, vajon mi baja lehet a hajfonataival. Láthatóan nagyon szerette volna őket kibontva látni, és persze abban is volt némi igazság, amit felhozott.
- Jó, ez igaz. Gondolom most már úgyse fogunk tovább edzeni - rántotta meg vállait, majd elkezdte kibontani az egyik fonatot, ám aztán észlelte, hogy Lucasnak valami más is eszébe jutott.
Mielőtt bármit reagálhatott volna, ajkaik összeértek, és ő gondolkodás nélkül csókolt vissza, egy pillanatra megfeledkezve mindenről. De csak egy pillanatra.
- Mit művelsz? - kérdezte halkan, néhány centire elhúzódva, barnáit Lucas tekintetébe fúrva.
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. május 23. 20:32
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 23. 20:48 | Link

Lili

- Ó dehogy nem, elhiheted, hogy magamtól vagyok ennyire ütődött - mondtam nevetve, bár azért túlzás, hogy annyira ütődött lettem volna, inkább csak meggondolatlanság volt rám jellemző az elmúlt időszakban, amin azért nem ártott volna kicsit csiszolni. Ám a poént vettem, nevettem is rajta, s kifelé jövet lopva megakadt rajta a tekintetem. Rajta valamiért sokkal jobban állt az átázott ruha, mint anno rajtam, de biztos, hogy nem is lehetett valami kényelmes viselet, még akkor se, ha épp sütött ránk a nap. Le is dobtam volna a gatyát, ha egyedül vagyok, meg persze van kéznél száraz ruhadarab. Így viszont a rám tapadt alsóban telepedtem le Lili mellé, s úgy folytattuk tovább a csevejt.  - Hm, jogos. Még az is lehet, hogy eddig mindig én intéztem úgy, hogy megmenthesselek, nem gondolod? - nevetve kérdeztem vissza a vállon lökés után, megfordult a fejemben, hogy én is lökjek rajta egyet, de mivel miattam az előbb már lesérült, nem akartam azt, hogy véletlenül megint bezúgjon a vízbe, mert akkor már tuti nem moshattam volna le magamról azt, hogy bűnös vagyok, s másodszorra talán már Lili sem bocsájtott volna meg nekem. - Nem hinném…elég sokat futottunk már, jobb lenne egy kicsit lazítani -  jegyeztem meg egy félmosollyal, tekintetem ekkor már az ajkain időzött, s nem is állított meg semmiféle belső hang, hogy ne csókoljam meg. Pedig ígéretet tettem, hogy jó fiú leszek, de az utóbbi időben sokat lógtunk együtt, s az edzések alkalmával elég nehéz volt megállnom, hogy ne kerüljek hozzá közelebb. Persze, aztán mindig sikerült, mert mielőtt bármi is történhetett volna, akkor felbukkant egy Sári, vagy egy Karola, mindig jöttek a kérdések, hogy hú mit edzünk, megyünk-e rucit venni, ésatöbbi, aminél kissé kellemetlenül feszengtem, mert a meghívás nem is nekem szólt. Most viszont egyikük se kavargott itt, ez meg már kikívánkozott belőlem. Csók közben balommal a stégen támaszkodtam, arcáról kezemet elvéve, már a karján simítottam végig, Lili viszont felébredt, s bamm. - Megcsókoltalak - mondtam egy mosollyal, ahogy tekintetét fürkésztem. - Jó volt, nem? - kérdeztem, s már hajoltam is, hogy újra megtegyem.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 23. 21:08 | Link

Lucas

Lilit aztán nem kellett győzködni, készséggel elhitte Lucasnak, hogy magától ennyire ütődött, de bizonyára nem segített az sem, ha hébe-hóba beverte a fejét. Szerencsére a kviddicspályánál Lili megmentette egy komolyabb csattanástól, de a többiért nem vállalt felelősséget.
Ám úgy tűnt, mintha a srác Lili baleseteiért kész lett volna erre, de persze csak poénkodott, legalábbis a lánynak úgy tűnt. Meg aztán csak nem ő tekerte rá valami varázslattal azt a papírsárkányt sem.
- Ha ez igaz, lehet mégse kéne a hősömnek tekintselek - játszotta el a töprengőt, valahogy visszafojtva egy újabb vigyort. - Mindjárt kiderül, hogy az életemre próbálsz törni.
Az előbbi próbálkozása legalábbis ennek is beillett volna, de persze az aggodalma jóval valódibbnak tűnt, mint amit most játszott el, szóval Lili nem félt ettől igazándiból.
Annál inkább különösebb volt a folytatás, bár igazából annak se kellett volna meglepnie. Már nem először keveredtek egymáshoz igencsak közel, és nagyon úgy tűnt, hogy Lucas meg se próbálja magát távol tartani tőle. Pedig elvileg megbeszélték, hogy csak barátok, és az elmúlt időszakban, amíg Lili rendszeresen a nyakára járt, úgy tűnt, tudják is tartani magukat ehhez. De lehet, túlságosan is közel kerültek a másikhoz. Megint.
De Lili még mindig úgy érezte, hogy Lucas nem ugyanazért csókolja meg, amiért ő viszonozta azt.
- Nem ez a lényeg - mondta, és a nagyképűsködő válasz elég volt, hogy elfordítsa arcát a másikétól. - Minek csináltad? Az ajkaidat azzal is tudod edzeni, ha sokat beszélsz. Vagy rágsz. Ehetünk valamit, vagy elmehetünk fagyizni. Mondjuk az a nyelvet edzi.
Nem tudta, minek beszél össze-vissza, de alighanem azért, hogy oldja a helyzetet. Kezeivel megdörzsölte csupasz, libabőrös karjait, hogy melengesse őket kicsit.
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. május 23. 21:09
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 23. 21:43 | Link

Lili

Hogy hülyeség volt-e most megcsókolnom, azt nem tudom, de nem volt jellemző rám, hogy gondolkodjak, legalábbis nem minden esetben, s ahogy ott a faházban sem eszeltem terveket, hanem csak úgy mentem a vágyaim után, úgy most sem igazán gondolkodtam azon, hogy mit miért is teszek. Egyszerűen csak jó volt megcsókolni, újra meg is akartam tenni, de Lili elfordította tőlem a fejét, s agyalni kezdett. Az agyalás pedig nem jó, ilyenkor nagyon nem, mert csak fölösleges kérdések kavarognak majd az éterben, mint ahogy az is, hogy miért csináltam. - Most ez komoly? - kérdően, s kicsit hitetlenül fúrtam pillantásom a tekintetébe,  aztán megráztam a fejem. Az elmúlt hetekben nem egyszer kerültünk közelebb egymáshoz az edzések során, sokszor nagyon nehéz volt megállnom, hogy ne tegyem meg, de meg tettem,mert megígértem. Na meg azért, mert folyton ott lebzseltek mások is, meg olyan nagyon akartam bizonyítani, hogy tudok a barátja lenni. De nem, mert azok után, ami a faházban történt, ez nem ment olyan egyszerűen, s szerintem ezzel még ő is tisztában volt.
- Annyira..annyira lelombozó tudsz lenni Lili - szóltam rá morcosan, talán még a homlokom is összeráncolódott. Nem azért voltam mérges, mert mondjuk elutasító volt, inkább azért, mert hülyeséget kérdezett. - Nem akarok magyarázkodni, oké? Felejtsd el, szedjük össze a holmink, és menjünk vissza - mondtam, s felpattanva mellőle a fűbe siettem, ott elkezdtem összekapkodni a ruháimat, de a pálcámnak persze hűlt helyét találtam. - Nagyon jó, az a szar sincs sehol. Nem láttad a pálcám?- fordultam a lány felé, s tekintetemmel kerestem őt.
Utoljára módosította:Lucas M. Deighton, 2021. május 23. 21:49
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 23. 22:53 | Link

Lucas

Ő tényleg igazán megpróbálta. Csak barátoknak lenni. De Lucas egyáltalán nem könnyítette ezt meg neki, pedig már eleve nem volt egyszerű. Mert hiába is nyomta el a vágyait, az érzései iránta ott maradtak, és pontosan ezek miatt törődött vele annyit mostanában. Nem akarta olyan állapotban látni újra, mint mikor a navinés eltökélte, hogy szétveri terelő ütővel az egyik póznát, hátha azzal az egész sportágat lezúzza és tönkreteszi. Persze erre semmi esélye nem volt, ahogy a karikákat az égbe emelő oszlopokban sem tudott látható károkat okozni. Csak magában sikerült majdnem.
De ezen úgy tűnt, sikerült túllendülnie, és újra jókedvű volt, Lili pedig már lehet csak azért nyüstölte továbbra is, mert így vele lóghatott. És a srác is élvezte láthatóan a társaságát, szóval elvileg nem volt abban semmi rossz, ha csókolóznak. Kivéve persze, hogy abban maradtak, hogy nem teszik. Nem mintha minden fogadott szót kötelező érvényűen be kellene tartani, de a lánynak jó oka volt nem hagyni a dolgokat eszkalálódni. És az csak az egyik volt, hogy továbbra is túl sok érzés kavargott benne, nem is egy emberrel kapcsolatban, de ott volt az is, hogy nemrég Lucas szíve még egyértelműen másért dobogott, és nem tudott róla Lili, hogy ez változott volna azóta.
Zavarában csacsogni kezdett, amit normális állapotában is gyakran művelt, csak most még jobban hadart, mint olyankor.
- Miért vagyok lelombozó? Nem ártanék én a fáknak, majd jön az ősz, és maguktól lelombozódnak. Én csak.. nem értelek, jó? Szóval de, magyarázd meg!
Felállt ő is, és továbbra is magába kapaszkodva, dörzsölgetve karjait lépdelt Lucas után. Most komolyan megsértődött? Miért? Mert fagyizni akar? Jó, persze előbb meg kéne szárítkozni, mert így is kinéz neki egy megfázás, de aztán ő tényleg benne lett volna bármi más programban is.
- Legalább téged hagy értselek már meg. Azt hittem, megbeszéltük ezt.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 23. 23:15 | Link

Lili

Dühös lettem Lilire, amiért úgy éreztem, hogy a kérdéseivel nyomást próbál helyezni rám. Pontosan tudtam, hogy mit szeretne hallani, hisz nem voltam annyira dilis, hogy tudjam, érzett irántam valamit, mert különben nem kapart volna össze, mikor szarul voltam. S az igazság az, hogy nekem sem volt közömbös, sok időt töltöttünk együtt, jól éreztem magam a társaságában, vonzódtam is hozzá, s ezt az utóbbi időben nehezen is kezeltem. Nem akartam már fékezni magam, jól esett volna megölelni, megcsókolni, és eldönteni a fűben, anélkül, hogy bármilyen vallomást is kellett volna mondanom. Ez a nyomás azonban rossz hatással volt rám, mert képtelen lettem volna érzelmekről beszélni, mikor még friss sebek karistolták keresztül-kasul a mellkasom. S azt hittem, hogy Lili szavak nélkül is érzi majd, hogy jól érzem magam a társaságában, azt gondoltam, már nem kell jófiúként viselkednem, hogy eljátsszuk, mennyire is nagyon jó barátok vagyunk, mikor tök egyértelmű volt, hogy nem a puszta baráti szándék vezérelte őt, ahogy én se csak unalomból lógtam vele. - Most tökre úgy csinálsz, mint egy holdkóros, tudod? - néztem rá guggolva, miközben a cuccaimat kaptam össze a földről. Lehet, hogy talán bunkó voltam most, de dühített az, hogy ilyen butaságokat fecsegett.
- Mit magyarázzak? - felegyenesedve felé fordultam, s tekintetébe fúrtam az enyémeket. - Mit magyarázzak azon, hogy kedvellek, tetszel és jól érzem magam a társaságodban, és megcsókolnálak, meg itt a füvön letepernélek? Mit magyarázzak ezen? Tetszel és nem tudok a csak barátod lenni, mert akkor csak magolhatnánk a könyvtárban, meg fűzögethetnénk a gyöngyöket, de nem akarok gyöngyöt fűzni. Ezt akarom - mondtam kissé dühös hangvétellel, majd az álla alá kaptam, s közelebb húzva magamhoz, újra megcsókoltam, szenvedélyesebben, mint korábban.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 23. 23:57 | Link

Lucas

Nem volt szándékában felbosszantani Lucast, de valahogy úgy tűnt, mégis sikerült. Lili pedig aztán tökre megértette őt, sokkal egyszerűbb lett volna mindenről megfeledkezve elheveredni a füvön, de akármennyire is szeretett ő is a pillanatnak élni, épp ezzel a sráccal itt előtte már megtapasztalta, hogy vannak itt közvetkezmény nevezetű dolgok is, amikkel számolni kell. Márpedig nem tudott nem gondolni arra, hogy a srác csak összetöri a szívét, mert amint Olívia megmozdítja a kisujját, már szalad is hozzá vissza. Még nem volt rajta túl, és amíg ez így van, mit is művelnek ők?
Mondjuk sértegetik egymást. Legalábbis a srác, miközben a pálcája után matatott, holdkórosnak titulálta a szőkét, aki csak pislogott rá. Tudta, hogy ezt rossz néven kell vegye, csak hát fogalma sem volt, mit jelent a kifejezés. Így aztán nem sikerült eléggé hitelesre a durcás pofija.
- Nem, nem tudtam. Nappal van, látod? - bökött az égre, és jól bele is bámult a fényes égitestbe, és talán ettől, talán attól, hogy még mindig csurom víz volt, tüsszentett is egyet.
Lucas közben felegyenesedett és közelebb lépve hozzá folytatta kifakadását, egészen belehevülve abba, és teljesen beléfojtva a szót Lilibe, aki hiába akart regálni, csak tátogott, mint a hal, és tekintetét vadul járatta az érzelmeitől túrcsorduló srác arcán.
Pedig simán felvetette volna, hogy nem akar ő magolni, a gyöngyfűzéshez is béna, de tudta, hogy nem ez itt a lényeg. Lucas is tudta, de hogy biztosan egyértelművé tegye Lili számára is, hogy mire gondol, engedve ösztöneinek csókolta újból meg.
A lány pedig el akart húzódni, de nem tette. Ki akart bontakozni belőle, de nem tette. Nem akart visszacsókolni, de mégis megtette. És ahogy a srác magához vonta, ő úgy kapaszkodott belé, és még nyelvét is hagyta kissé megvadulni.
- De.. a barátok nem csinálnak ilyet.. ugye? - kérdezte, mikor egy pillanatra levegőhöz jutott. Biztosra kellett tudnia.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 24. 00:11 | Link

Lili

Nem igazán voltam olyan jó hangulatomban, hogy ügyeljek az illemre, s mondjuk azt mondjam, egészségére, mikor tüsszentett, vagy leálljak azon vitatkozni, hogy nap van, s nem a hold világít. Úgy tűnt, hogy nem is értette, mit vágtam a fejéhez, de abban a pillanatban nem is akartam neki elmagyarázni a szó jelentését, mert sokkal inkább az a düh munkált bennem, amit Lili váltott ki belőlem. Úgy feldühített, hogy mikor újra rákérdezett, hozzá is vágtam mindazt, ami összegyűlt bennem, s nem tartottam attól sem, ha majd megint megsértem. Ha máshogy nem értette meg, kénytelen voltam ily módon tudtára adni, hogy nincs szükség mindig megválaszolni a miérteket, s néha csak hagyni kell, hogy történjen, ami történik. S ennek ékes bizonyítékaként, meg azért, hogy felébresszem a királylányt, s ráeszméljen, hogy mi van, újra megcsókoltam, s míg balomat álla alatt tartottam, addig jobbom a csípőjére szökött, s úgy húztam közel magamhoz. Nem számítottam semmire, de meglepetésként ért, hogy ezúttal élt a lehetőségekkel, s bizony meglepő ügyességgel használta a nyelvét is, mi nem csak tüzet csiholt bennem, de egy kicsit a dühömet is csillapította. Nem is engedtem el, szorosan tartottam, s csak lélegzetnyi időre engedtem ajkaim közül, míg magam is levegő után kaptam. - Attól függ…a nagyon jó barátok nem, de vannak barátok extrákkal, azok szoktak. És szerintem mi amúgy se voltunk olyan nagyon jó barátok Lili - mondtam komolyan, miközben szemeibe fúrtam a pillantásom, s egy szemtelen félmosolyra húztam az ajkam, hogy aztán a következő pillanatban egy hirtelen mozzanattal döntsem meg, majd mielőtt azt hinné, ledobom, csak gyengéden eresszem le a földre, hogy aztán fölé kerekedhessek. - Próbálj ne kiabálni - súgtam fülébe, majd nyakába csókoltam, s ha nem lökött el, akkor lehámoztam róla a nedves felsőt, majd ajkaimmal fentről lefelé haladva barangoltam, s combjai közt elmerülve próbáltam kárpótolni az elmaradt pillanatokért.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 24. 00:45 | Link

Lucas

Egészen meglepő gyorsasággal változott át az indulat, és harag, ami Lucas irányából érkezett, valami egészen mássá: szenvedéllyé. Csókjuk talán épp ezen változástól, az érzések és vágyak ütköztetésétől lett olyan, amilyen. És a józan észt ismét mellékvágányra helyező pillanatoknak Lili épp úgy képtelen volt ellenállni, mint korábban. Pedig ott motoszkált még benne valahol a gondolat, hogy miért is kéne visszafognia magát, és egyúttal erre bíztatnia a navinést is, de mindhiába.
Lucas vágyott rá, és ha szavai ezt nem is bizonyíotték eléggé, tettei igen, és Lili hajlott rá, hogy higgyen neki. Mert hinni akart.
- És akkor én most.. a barátod vagyok extrával, vagy.. nem is vagyok az? - Kicsit összezavarodott ezen (is), de már nem is elmélkedett tovább a kérdésen, mert csakhamar vízszintesben találta magát. Lucas a fűre fektette, és fölé kerekedett, a szőke pedig izgatottan kapkodott levegő után. Hogy ne kiabáljon? Miért, mégis mire készült?
Csak pislogott, majd sóhajtott, ahogy a srác következő csókjai már nyakát illették. A vágyak egészen felperzselték belülről, már nem is fázott, és talán ezért, talán mert fel sem fogta igazán, mi történik, hagyta, hogy Lucas lehámozza róla az elázott ruháit. Nem bánta, a fű kellemesen csiklandozta csupasz bőrét, de figyelme amúgy nem is erre öszpontosult, hanem arra, amit Lucas csinált. Vándorútra indult lefelé, és mikor célhoz ért, a szőke már csak hátravetette fejét, és próbált nem gondolni arra, hogy bármikor erre járhat akárki is.
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. május 24. 00:46
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 24. 21:36 | Link

Lili

- Aha, asszem a barátom vagy extrákkal, vagy valami olyasmi - bólogattam Lili szavaira egy mosollyal, s aztán szenvedélyes csókban forrtunk össze, amit további kényeztetés követett. Először Lili ismerhette meg, milyen az, ha kényelemből fedezheti fel a gyönyör kapuját, aztán Ő vezetett át engem a boldogság mezsgyéjén, s végül, miután külön is megéltük a csodát, egybeolvadva, szenvedéllyel ringattuk magunkat tovább…
***

- Szerintem is szuper volt - mosolyogva hajoltam ajkaihoz, hogy csókot lopjak, míg ölelte nyakamat, majd fáradtan, pőrén feküdtem hanyatt a fűben, s teli vigyorral fürkésztem az ide-oda mászkáló felhőket. Elfáradtam, de ezt a fáradtságot megérte, sokkal jobb volt annál, mint amire számítottam. Még mindig nem akartam elhinni, hogy Lili mindig képes meglepni.- Ezt azért nem gondoltam volna rólad - jegyeztem meg felé fordulva egy játékos vigyorral, s bár nem mondtam ki, de pillantásom mindenről árulkodott. Tetszett ez a délután, s úgy tűnt, hogy Lili is élvezte, ráadásul még mindig jó volt az idő, sütött ránk a nap, s csak néha takarták el a vonuló fellegek.
Kellett egy kis idő, míg szusszantam, de aztán felé fordulva, a jobb karomra támaszkodva fürkésztem, s egy fűszállal cirógattam végig a testét. Nem tudtam, hogy vajon mire gondol most, de valami nem hagyott nyugodni, így végül megtörtem a csendet, s tekintetem a barnáiba fúrtam. - Most nem bántad meg, hogy megtörtént? Mert szerintem a barátnőd még most is utál a múltkori miatt. Vajon mit szólna, ha tudná, hogy most is velem voltál? - kérdeztem játékos mosollyal az arcomon.
Utoljára módosította:Lucas M. Deighton, 2021. május 24. 21:36
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 24. 23:06 | Link

Lucas

Percekig csak pillegett, örülve a megélt pillanatoknak, és egyelőre nem gondolva a továbbiakra. Még szeretett volna így maradni egy kicsit, belefeledkezni a testét melengető ölelésbe, és bár szokatlan volt tőle, de nem szólni egy szót sem.
Csak viszonozta a csókot, majd fejét visszahajtotta Lucas mellkasára. Egyelőre csak ezt az érzést akarta végtelenítettben magáénak, és nem akarta elemezni, értékelni újból azt, ami köztük van. Mert Lucas még ki is mondta, hogy nem egy lehetséges párkapcsolatként tekint rá, csupán "extraként". És bár nagyon élvezte, amit kapott tőle, szóval akár meg is elégedhetett volna mindezzel, valahogy nem tudott.
És már késő is volt, gondolatai útnak indultak, és kezdték elűzni a boldogságot lelkéből, hiába kapaszkodott még mindig belé, és egyúttal a srácba is, aki pedig nem állta meg, hogy ne szövegeljen továbbra is. Ráadásul belekérdezett abba, ami a leginkább nyomasztotta a lányt.
Hogy bánta-e? Mit mondhatna erre? Ha azt mondja nem, Lucas úgy veszi majd, hogy nem bánja, hogy alkalmi partner csupán, ha viszont elismeri, hogy bánja, hogy engedett neki, azzal hazudik.
Kuncognia kellett, de csak mert a fűszál csikizte.
- Nem tudom.. de inkább nem mondom el neki, mert még rám is haragudni fog - felelte, és aprót sóhajtott. - De most komolyan, Lucas. Mit csinálunk?
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. május 25. 18:01 | Link

Lili

- Hehe, tuti hogy haragudna rád, múltkor is morcos volt - jegyeztem meg nevetve, bár akkor abban a pillanatban ez egyáltalán nem volt vicces, a Faházas sztori után joggal utálhatott a barátnője, s azt se csodáltam volna, ha azt a tanácsot adja neki, hogy többé ne találkozzon velem. Pedig nem akartam Lilinek ártani, sem a faháznál, sem pedig most, s tulajdonképp magam sem tudtam, hogy miért viselkedtem vele így.
Egy ideig csak öleltem, kémlelve a felhőket, közben sok mindenen gondolkodva, de aztán már felé fordulva piszkáltam egy fűszállal, mert nem tudtam csak úgy tétlenül heverni, még most is jobban esett, hogy piszkálhattam őt. Azt viszont jó lett volna tudni, hogy mit gondol erről, mert egy kicsit tartottam attól, hogy megbánta. Lili viszont nem adott választ a kérdésemre, nem tudtam megfejteni a gondolatait, inkább csak visszakérdezett, pedig ezt akartam elkerülni, hogy aztán ne kelljen rá szótlanul bámulnom.
Az első néhány másodperc azonban így telt, mert őszintén fogalmam sem volt arról, hogy mit művelünk, csak azt tudtam, hogy jól érzem magam a társaságában, mikor együtt lógunk. Ez lett volna a barátság, vagy valami más?
- Nem tudom Lili, csak azt tudom, hogy jó veled lógni - mondtam őszintén végül, aztán fekvő helyzetemből feltornásztam magam ülő helyzetbe, s az alsóm után nyúlva magamra húztam azt, hogy fedjen valami. Előre révedve fürkésztem egy kicsit a tó felszínének fodrozódását, majd visszafordultam Lilihez.
- Szilveszterkor meg akartalak csókolni - vallottam be neki, s pillantásába fúrtam a tekintetem.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. május 25. 18:24 | Link

Lucas

Válaszával Lucas nem nagyon segített, Lili kicsit el is húzta száját. Pedig amúgy nem is jutott volna most eszébe azon tűnődni, barátnője mit szólna hozzá, hogy miket művel, de a srác nem csupán felhozta, még meg sem próbálta megnyugtatni afelől, hogy nincs miért aggódnia. Mintha ő maga is elismerné, hogy hülyeséget csináltak, és még büszke is lenne rá.
Az elültetett rossz érzés ellenére azonban nem akart még kibontakozni a srác öleléséből. Akármilyen hülye majom is volt, nagyon kedvelte, és szeretett vele lenni. Épp ezért szerette volna tudni, hogy mit is csinálnak, hogy mit is érez illetve gondol Lucas ezzel az egésszel kapcsolatban. Mert nem szólhat ennyiről a kapcsolatuk, Lilkónak ez nem volt jó, nem volt kielégítő. Érzelmi oldalról legalábbis semmiképp sem.
Szóval rákérdezett, és látta a navinésen, hogy ezzel megint arra a terepre tévedt vele, amire mintha nem akaródzott volna menni. Nem tudott másra gondolni a lány, hogy azért, mert nem érez iránta semmit, még mindig Olíviát szereti, és őt csak kihasználja.
- Lóghatunk ám felöltözve is, barátokként. De neked az mintha nem menne - mondta, és tekintetét el sem vonva a másikéről figyelt.
De Lucas folytatta, és miközben felült, hogy valamit magára kapjon, mondott valamit, amivel Lili nem teljesen tudta, mit kéne kezdjen.
- És meg is tetted. Láttuk, mi lett belőle - bólintott aprót felkönyökölve. Mit akart ezzel mondani? Nem értette.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] 2 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa