[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=512672#post512672][b]Osztrovszky Katherine - 2015.09.02. 21:35[/b][/url]
Egyik lábamról a másikra álltam a stégen várakozva. A tavacskát figyeltem és próbáltam összerakni a képet. Nem voltam teljesen biztos benne, hogy mi is folyik itt. Már csak néhány nap választott el az esküvőtől és a dolgok a lehető legjobban alakultak, de ma este valami megváltozott.
A bagoly lelkesen kopogtatott az ablakon egészen addig, amíg végül úgy nem döntöttem, hogy beeresztem. Egy aprócska levél volt csak a csőrében, amin mindössze négy szó állt.
Ma este a stégen. Fogalmam sem volt róla, ki lehet ennyire titokzatos. Véleményem szerint Gwen nem akarná ilyen módon rám hozni a frászt, tehát őt zártam ki elsőként. Konstantinon egy darabig elmélkedtem, de mivel ma is túlórázott, ezért képtelenségnek tartottam, hogy megpattan és magára hagyja Jaredet. Megint. Miattam. Aztán ott volt még Kilián. A legutóbbi… khm… találkozásunk elég emlékezetesre sikerült, de azóta egyetlen szót sem váltottunk. Komolyan aggódtam érte, hogy esetleg valamelyik bokorba beborult, arra járó elsősök elkapták és kikötözték a kínzókamrában.
Bosszúból.
Ezen aztán tényleg nem lepődtem volna meg; ismerve a fiút.
Szóval azzal töltöttem vámpírlétem abszolút értéktelen perceit, hogy mérlegeltem a lehetőségeimet, de ismételten ott voltam, ahol a part szakad. Senkire sem tudtam volna ráfogni, hogy névtelen levelekkel bombáz, azt meg pláne nem, hogy a stégnél akar velem összefutni.
Aki számított, pontosan tudta hol keressen, épp ezért toporogtam most és hallgatóztam, hátha időben kiszúrom a lépteket, a szívdobbanást vagy esetleg a lélegzetvételek zaját.