Bálint *-*

Délután van. És forróság. Bah. Meg. Fogok. Pusztulni. Ez pedig a Napocskának köszönhető. Hiába fürdök legalább háromszor, borzalmasan melegem van és ez ellen semmit nem tudok tenni. Vagyis maradhatok egész álló nap a szobámban, mert ott hűvös van. De a manóba már! Nem tudok megmaradni a popsimon. Nekem mindig mennem kell valamerre, olyan nem fordulhat elő, hogy én csak otthon csücsülök! Az bizony nem rám vallana! Mellesleg Lexi már visszaköltözött, azóta nem is feszegetem azt a bizonyos témát.
Miután bejelentem Viktornak, hogy én eltűztem a tavacskához, nyomok a szőrös arcára egy hatalmas cuppanóst, aztán még visszavonulok a szobámba. Az alsómat fürdőgatyóra váltom... Arról nem kell tudnia, hogy én pancsolni akarok a tóban... Mellesleg rám erőlteti azt a hülye baseball sapkát, amit nem is akarok felvenni. De muszáj szót fogadni, különben kikapok. És azt nem akarok. Amúgy egy rövidnadrágot, meg inget vettem fel. Viktor szerint nem néz ki jól ez a párosítás, de nem érdekel. Már majdnem nagyfiú leszek, el tudom dönteni mit veszek fel! Az inget ki is gombolom, jó, néhányat úgy hagyok, de még akkor is borzasztóan melegem van. Szóval még belebújok a papucsomba, aztán integetek Viktornak és már lépkedek is a tavacska felé. Természetesen tök vidáman. Mert nagyon boldog vagyok. Mint mindiiig. Út közben még ugrándozom is. Amikor pedig megpillantok egy pillangót azt kezdem követni, el akarom kapni! Természetesen nem sikerül megkaparintanom, ezért kicsikét el is szontyolodom. Amúgy pont a tavacskánál vesztettem szem elől. Beletörődök, és egy mély sóhajjal le is rendezem az egészet. A stég végéig sétálok. Ott leveszem magamról az ingem, meg a gatyóm, s így már csak fürdőnadrágban feszítek. Elvigyorodok. Csakúgy. Nagyon nézem a vizet, még nem vagyok benne biztos, hogy egyedül bele kéne merészkednem...

Bálint *-*

Délután van. És forróság. Bah. Meg. Fogok. Pusztulni. Ez pedig a Napocskának köszönhető. Hiába fürdök legalább háromszor, borzalmasan melegem van és ez ellen semmit nem tudok tenni. Vagyis maradhatok egész álló nap a szobámban, mert ott hűvös van. De a manóba már! Nem tudok megmaradni a popsimon. Nekem mindig mennem kell valamerre, olyan nem fordulhat elő, hogy én csak otthon csücsülök! Az bizony nem rám vallana! Mellesleg Lexi már visszaköltözött, azóta nem is feszegetem azt a bizonyos témát.
Miután bejelentem Viktornak, hogy én eltűztem a tavacskához, nyomok a szőrös arcára egy hatalmas cuppanóst, aztán még visszavonulok a szobámba. Az alsómat fürdőgatyóra váltom... Arról nem kell tudnia, hogy én pancsolni akarok a tóban... Mellesleg rám erőlteti azt a hülye baseball sapkát, amit nem is akarok felvenni. De muszáj szót fogadni, különben kikapok. És azt nem akarok. Amúgy egy rövidnadrágot, meg inget vettem fel. Viktor szerint nem néz ki jól ez a párosítás, de nem érdekel. Már majdnem nagyfiú leszek, el tudom dönteni mit veszek fel! Az inget ki is gombolom, jó, néhányat úgy hagyok, de még akkor is borzasztóan melegem van. Szóval még belebújok a papucsomba, aztán integetek Viktornak és már lépkedek is a tavacska felé. Természetesen tök vidáman. Mert nagyon boldog vagyok. Mint mindiiig. Út közben még ugrándozom is. Amikor pedig megpillantok egy pillangót azt kezdem követni, el akarom kapni! Természetesen nem sikerül megkaparintanom, ezért kicsikét el is szontyolodom. Amúgy pont a tavacskánál vesztettem szem elől. Beletörődök, és egy mély sóhajjal le is rendezem az egészet. A stég végéig sétálok. Ott leveszem magamról az ingem, meg a gatyóm, s így már csak fürdőnadrágban feszítek. Elvigyorodok. Csakúgy. Nagyon nézem a vizet, még nem vagyok benne biztos, hogy egyedül bele kéne merészkednem...

Krisztián *-*

Nagyon meleg van! Ilyenkor strandra szoktam menni, csakhogy az teljesen más dolog muglik közt, mint varázslók közt. Egyetlen egyszer követtem el azt a hibát, hogy varázslók közt öltöztem, de nem teszem soha többet, mert nem bírom, ha megbámulják a műtéti hegeimet, meg kérdezgetnek aztán közlik, hogy el lehetne tüntetni, vagy ami rosszabb a mugli orvosláson háborognak. Persze, tisztában vagyok vele, hogy meg lehetett volna oldani másképp is a betegségemet, ha előbb tudjuk, hogy létezik a mágusvilág, és azt is tudom, hogy a szüleim akkor sem hagytak volna valami "sarlatán" kezei között. Szóval mindegy is. Egyébként engem nem zavar az a néhány vonal, sőt kifejezetten szeretem, hogy emlékeztetnek azokra az időkre. De ezt ebben a világban kevesen értik, így nem mutogatom, ha nem szükséges. Szóval a strandolás nehéz dolog. Párszor azért elmentem, de szigorúan csak pólóban fürödtem arra hivatkozva, hogy érzékeny a bőröm. Ez általában bevált bár mindenki ajánlgatta a szuper jó naptejét. Na mindegy.
Szóval a meleg miatt, vagy annak ellenére?, kimerészkedem a kastélyból. Krém színű rövidnadrág, kék-fehér kockás, rövid ujjú ing, baseball sapka - a kedvenc csapatom a Samsung Lions logójával -, papucs és napszemüveg. A zsebembe bedobtam a pálcám is, illetve a nadrágom övén most is ott van a kis fekete tokom, amiben a végszükség esetére tartogatott két szem cukor foglal helyet. Nem rég ettem, így jó néhány óráig nyugodt lehetek. Magamhoz vettem még egy üveg vizet is, és azt lóbálva haladok a falu határa felé, mert ott van egy kis tó, és ha jól sejtem, a stégről talán be tudom lógatni a lábaimat a vízbe.
Épp csak rálépek a stégre, meg is látok egy apró fiúcskát, ahogy vetkőzik. Mosolyra húzom a szám, nem sok kis srácot ismerek errefelé, de Krisztiánt nyomban felismerem. Óvatosan, lehetőleg hangtalanul lépkedek felé, bízva benne, hogy meglephetem. Ha sikerül akkor a vállaira teszem a kezem, miközben azt mondom, hogy:
- Hú! - persze fogom rendesen, nehogy ijedtében a vízbe essen, aztán ha észrevesz és megnyugszik, akkor mosolyogva folytatom - Szia! Pancsolni jöttél? Ugye bekented magad?
Nézek szét a stégen, de csak a ruháit látom, gyanús hogy nem. Igaz én sem, és krémet sem hoztam. Hmm... Le fogunk égni.