Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Imádja nézni a tanítványait. Vagyis inkább azokat az embereket, akikkel keddenként együtt táncol. A termet betöltő muzsika, a lábak által felvert por, a mosolyok, az érintések, mind-mind megannyi kis része ennek a nagy egésznek, ami minden alkalommal megtölti a szívét, legyen bármilyen fáradt, nyűgös vagy rosszkedvű. Most sincs ez másként, ahogy végigtekint az ismerős arcokon, amint zenére gyakorolják a ma elsajátított új figurát. - Párcsere! - kiabálja túl a zenét, és tekintetével követi, hogy mindenhol flottul megy-e a dolog. Hiába ez a módszer évek óta, hiába csinálják meg minden órán számtalanszor, néha még így is porszem kerül a gépezetbe. Ahogy pillantását körbehordozza a táncosokon, meglátja az ajtórésben ácsorgó lányt. Ajkai kedves mosolyra húzódnak, int Lilinek, hogy jöjjön beljebb nyugodtan. Bár nem ismerik egymást, és sosem találkoztak ezelőtt, de ez egy nyitott tér bárki számára, aki csatlakozna, és látja a lányon, hogy bár visszafogja magát, de legszívesebben becsatlakozna a táncolók közé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

A táncosok szemmel láthatólag nem jönnek zavarba attól, hogy Lili csak úgy betoppan. Olyan, mintha megszokták volna már, ami tulajdonképpen így is van. Nyitott ajtókkal próbálnak, sosem rejtegetve, hogy mi folyik odabent, így nem a lány az első véletlen betévedő. - Szia! Egy pillanat türelmet - mosolyog rá Lilire, majd kiadja a következő feladatot. Egy összetett, több elemből álló forgatást tanulnak épp, most következik az, hogy az eddig ketté szedett, külön-külön begyakorolt mozdulatot zenére egyben is kipróbálják. - Öt, hat, hét és! - Egy másik dallam csendül fel, mint ami az előbb szólt, minden órára hoz öt-hat alapot, a változatosság kedvéért. Beszámol be a zene megfelelő részénél, mire az addigra már egymást megtaláló párok elkezdik a gyakorolt forgatást.
- Egyáltalán nem zavarsz. A legtöbben itt pont így kezdték, hogy sosem táncoltak még ilyet azelőtt. Van aki már két éve jár, van aki csak most kezdte. Téged is szívesen látunk jövőhéttől - invitálja meg kedvesen. Csak azért nem a mai alkalommal kezdve, mert annak már hamarosan vége, és nem lenne sok értelme, hogy most beálljon. - Párcsere! - kiabálja ismét. Szemmel láthatólag egyáltalán nem okoz gondot az, hogy egyszerre figyeljen Lilire és a táncosaira is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Abszolút, a próbák bármikor nyitottak, bárkinek. - Nyilván amikor egy adott dialektusterületről tanulnak, jobb, ha az ember már az első óráktól a csoporttal tart, de nem szenved leküzdhetetlen hátrányokat akkor sem, ha ez nem így van. Marci mindig igyekszik úgy magyarázni, hogy annak is egyértelmű legyen a feladat, aki életében először hall ilyet, és minden órán van ismétlés is, így a korábbi részek is könnyedén elsajátíthatóak.
- Egyáltalán nem, épp ezért van párcsere, hogy mindenki tudjon mindenkivel táncolni. Van egy megszokott körforgásos rendszer, néha van, hogy egy-egy lány pihen, ha nincs elég fiú - mutat olyan két pár között ácsorgó lányokra, akik épp csak állnak és nézik a többieket. Ez leküzdhetetlen sajnos, többségében ő is beáll, hogy legalább eggyel több férfi legyen, de mindig küzdenek egy kicsit a női túlerővel. - A pénzügyek pedig önkéntes alapon mennek, van egy becsületkasszánk, és amennyit épp jónak látsz, vagy megengedhetsz magadnak, annyival hozzájárulsz a dologhoz. Van aki év elején egyben befizet egy nagyobb összeget, vagy minden második héten két heti összeget. Szóval igazából rád van bízva - vonja meg a vállát. Nem a pénzért csinálja, és pontosan tisztában van vele, hogy nem mindenki engedhet meg magának hatalmas összegeket egy-egy ilyen órára. Így aztán bár az üvegen szerepel egy ajánlott hozzájárulási összeg, de sosem ellenőrzi, hogy ki és mennyit dob be a közösbe.
Az órájára pillant, majd leállítja a zenét. Megköszöni a táncosainak az órát és szabadtáncot hirdet. - Egyébként Androvics Marci - fordul vissza Lilihez a kezét nyújtva. - És ha szeretnéd kipróbálni, akkor most előtted a lehetőség - nyújtja felé a kezét kedves mosollyal azután is, hogy kezet ráztak. Ma még úgysem mozgatta át magát rendesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Lelkesedést lát Lilin, méghozzá igazit, aminek szívből örül. Minden új ember egy új színt ad a csoportnak, és egy újabb okot Marcinak arra, hogy csinálja, amit csinál. Épp ezért ajánlja fel a lehetőséget a lánynak miután bemutatkoznak egymásnak, nem kényszerítve őt semmire, pusztán tényleg csak opcióként, hogy most kipróbálhatja magát, és hogy akarja-e tényleg csinálni.
- Dehogy. Táncolni bármiben lehet, a takarítást meg úgyis én intézem. - Hálás, hogy varázslónak született és néhány pálcamozdulattal rendbe tudja tenni a termet, és nem kell mugli felmosási módszerekkel bajlódni például. - De ha csatlakozol hozzánk, akkor egy kényelmesebb sportcipőt ajánlok, míg nem köteleződsz el annyira, hogy cipőt is vegyél. - Valóigaz, hogy egy-egy ilyen cipő nem a legolcsóbb mulatság, ugyanakkor Marci férfiszemmel úgy látja, hogy a tánctéren kívül is remek alapdarabja lehet egy női ruhatárnak - már persze ha az adott hölgy úgy öltözik. Addig is, egy kényelmes cipő tökéletesen megteszi majd.
- Csak hagyd, hogy vezesselek. Minden páros tánc első számú szabálya, hogy a férfi irányít. - Marci a világ egyik legkedvesebb férfija, soha nem lenne képes arra, hogy kontrolláljon egy nőt, de a táncban nem képzi vita tárgyát, hogy ő irányít. Egy jó páros akkor jó páros, ha a felek egyenrangúan képesek kezelni egymást, és kiegészítik a mozdulataikkal a másikét. De ha mindketten vezetni akarnának, annak zűrzavar lenne a vége, ami senkinek sem jó. Lilit határozottan fogja, de nem erőszakosan, és tökéletes lendülettel vezeti lépéseit a megfelelő irányba. - Lényegében csak azt léped, hogy jobb-bal-ti-ti-tá, aztán bal-jobb-ti-ti-tá - magyarázza szavakkal is, hogy könnyebben érthető és átlátható legyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Elégedett mosollyal engedi el csoportját. Lassan elérnek a félév lezárásához, amit egy egész estés táncház alkalommal fognak megünnepelni, és úgy érzi, mindenki eljutott arra a szintre, hogy ott megfelelő partnert találjon, és egész este jól mulasson. Pedig egyáltalán nem nevezné könnyűnek az elsajátított táncanyagot, de mégis, mindenkiben látja a fejlődést, ami mindig őszinte örömmel tölti el.
Az óra vége után vált pár szót a még bent maradókkal, összegzi az adománybefőtt tartalmat és biztonságba helyezi, valamint néhány pálcamozdulattal visszarendezi és kitakarítja a termet maguk után, ahogy azt minden kedd este szokta. Kabátot húz, magához veszi táskáját és kilép a teremből, majd rutinból körbekémlel, hogy ezúttal nem maradt-e véletlenül valaki cipője, szoknyája vagy pénztárcája a terem melletti padon. Annyi mindent szedett már össze onnan, hogy szinte meg sem tudja számolni. Így bukkan rá a kis kék virágra, amelyről első ránézésre azt hiszi, hogy valamelyik lány hagyta el, így készülne is zsebre vágni, hogy jövő héten visszaszolgáltassa jogos tulajdonosának, azonban mielőtt ezt megtehetné, a virág halványan fényleni, jobban mondva inkább csak derengeni kezd, és megannyi apró arany csillogó gömböcske jelenik meg előtte, mintha csak csillagpor lenne. Kellően kíváncsi alkat ahhoz, hogy megnézze, hová vezet ez a szemmel láthatólag mágikus út, még akkor is, ha a leghalványabb fogalma sincs róla, mit talál majd a végén. Olyan, mint egy gyerek, akinek egy kincsestérképet nyomtak a kezébe: mindegy, mit talál majd, a kaland izgalmasabbnak ígérkezik, mint a cél.
Gondolja ezt egész addig, míg meg nem látja a lányt, jobban mondva mostmár sokkal inkább érett, felnőtt nőt a folyosó végén. Nem kell lássa az arcát, hogy ráismerjen Pannira. Érzi a lányt, azt a torokszorító, pillangóidéző érzést, amit az utolsó időkben mindig érzett mellette. Úgy áll tőle néhány méterre, mintha földbegyökerezett volna, és egy különösen ijesztő kísértettel kellene farkasszemet néznie. - Te nem vagy valóságos - nyögi ki végül nagy nehezen, mikor megtalálja a hangját. Ennyi év után, nem lehet igaz. Biztos Boti egy ilyen hülye tréfával akarja tudatni vele, hogy ő is felbukkant a városban, kinézné belőle, hogy csak azért, hogy a szívbajt hozza rá felbérel egy metamorfmágust vagy ilyesmi. De a szíve mégis azt mondja, hogy a vele szemközt álló barna nem valami olcsó hasonmás, hanem az a hús-vér, igazi nőszemély, akit már hat éve képtelen kiverni a fejéből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Nem akarja megijeszteni őt, mégis látja, hogy egy pillanatra sikerül, de tudja jól, hogy ez csak a helyet váratlanságának és nem neki szól. Mert Panni elmosolyodik, ahogy megmustrálja, Marci azt is tudja, hogy a kis bajusza és az állán meghagyott halvány borosta készteti őt erre. Úgy ismeri a lány minden rezdülését és gondolatát, mintha a sajátja lenne - legalábbis egykor így volt. És lehet, hogy ebben nem történt változás azóta sem, hiába telt el annyi hossz év közben.
- Soha. - Egyetlen szó, de többre nem futja, mert azok a fránya szavak már megint cserben hagyják, mint olyan sokszor, ha meglepődik, zavarba jön vagy bármi olyan történik vele, ami kibillenti őt az átlagos létezésből.
Ahogy végig nézi, hogy Panni megadja magát az elérzékenyülésnek, és utat enged a viszontlátás könnyeinek, Marci szeme is bepárásodik, és néhány kósza csepp útnak is indul az arcán. Azzal azonban nem törődik, hogy letörölje őket, mert addigra az ő Gyöngyvirága ismét a karjaiban van. Marci úgy öleli át, mintha soha többet nem akarná elengedni, és így is érez. Nem lehet benne biztos, hogy visszakapta őt, de szeretné, ha így lenne. És biztos benne, hogy ezúttal nem fogja magát olyan könnyen megadni, mint az első alkalommal. Történjék bármi is. - Fogalmad sincs mennyire hiányoztál - motyogja a lány hajának, míg egyik kezével szorosan tartja Panni derekát, a másikkal pedig a hátát simogatja, hogy így nyugtassa meg mindkettejüket. Nem tudja, hogy csak másodpercek vagy hosszú percek, tízpercek telnek el, míg így ácsorognak ketten a művház folyosóján, de nem is akarja tudni. Panni itt van, tényleg itt van, és semmi más nem számít.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Sokszor elképzelte ezt a pillanatot, hogy egyszer újra így ácsoroghatnak majd. Számtalan forgatókönyvet gyártott, legalább a képzeletében, hiszen nem látott rá valódi esélyt, hogy egyszer valóban bekövetkezik majd. Főleg azután, hogy a levelek egyre elmaradtak, és végül már egyáltalán nem jöttek többet.
- Nekem te csak ne mondd meg, ez nem verseny - csiklandozza meg finoman Panni oldalát mosolyogva. Az elmúlt percek első mosolya, a viszontlátásé, a megkönnyebbülése, az őszinte, tiszta, soha nem múlt szereteté. Minden benne van ebben, a játékos komolytalanságtól a szíve mélyéig hatoló érzelmekig.
- Ez egy ígéret? - Először néz igazán a lány szemébe, hosszan, és komolyan, mert muszáj látnia, és nem csak hallania, hogy ezek a szavak komolyak és igaziak. Hagyja, hogy az övéhez képest kicsike kéz végigsimogassa arca minden szegletét és megállapodjon az állán. A szavak hallatán ajkai elégedett vigyorra húzódnak, és komolykodva bólint is egyet. - Kemény küzdelem volt, de teljes a siker. - Tudja, hogy az arcszőrzete megosztó, Edit minden alkalommal, amikor teheti, elmondja, hogy szörnyű ötlet volt, de hát Edit már csak ilyen. Amíg Marcinak tetszik, más véleményére nem kíváncsi ebben a témában.
- Annyi mindent kell elmesélned. Hogy kerülsz ide? Meddig maradsz? A... férjeddel együtt jöttetek? - És ezen kívül még száz meg száz kérdőjel kavarog benne, amit legszívesebben még most Pannira zúdítana, amíg itt van, és látja, érzi őt. Amíg biztos benne, hogy választ kap majd a kérdésekre, mert nem tűnik el ismét, a bizonytalanban hagyva őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Az eskü szó hallatán szíve hevesebben dobog. Az ígéret szó is kőkemény, de az eskü... - Legyen így. - Ezzel a határozott magabiztossággal, ezzel a megingathatatlan hittel álljon majd a következő időszak elé is. - Ennek örülök - mosolyog le rá melegen. - De kérlek mondd meg kérlek Editnek is, szanaszét szívat vele - neveti el magát.
Az illem azt kívánná, hogy sajnálatát fejezze ki, de nem jön a szájára a szó. Tulajdonképpen nem is sajnálja a dolgot, és nem csak abból az önző okból kifolyólag, hogy ennek köszönhetően visszakapta Pannit. Leginkább azért, mert szerinte a lány már a kezdetekben sem volt boldog mellette, és hozzámenni egyenesen borzalmas döntés volt. Mindenbizonnyal épp ezért nem kapott meghívót sem az esküvőre, de ez egy másik történet. végül most szavak helyett ismét szorosabbra fonja a másik dereka körül a karjait, és apró puszit nyom feje búbjára, hogy így fejezze ki támogatását.
- Ha bármiben, bármikor segítségre van szükséged, már tudod hol találsz. Nagyon profin rakom össze a lapra szerelt bútort például - somolyog kisfiúsan a bajsza alatt. Arról nem is szólva, hogy mindent szívesen átnéz és megszerel, ami normál esetben elektromossággal kéne működjön. - Nem az enyém. A miénk. Mindig is a miénk volt. És nagyon reméltem, hogy egyszer visszajössz, mert én képtelen vagyok olyan jó forgástechnikákat tanítani a lányoknak, mint te. - Próbálja elviccelni, hogy ne törjön ki belőle ismét az érzelgősség, de ez a projekt mindig a kettőjük álma volt, amit végül Marc egyedül kényszerült megvalósítani. Legalábbis mostanáig.
- Dehogyis, most tökéletes. Mehetünk is, hiszen neked is rengeteg a mesélni valód. Menjünk hozzám, vagy hozzád? Vagy lógjunk be a csónakházba, mint akkor száz évvel ezelőtt? Vagy épült az elmúlt években egy csomó park meg ilyesmi is. - Érte a világvégére is elmenne, akkor is, ha épp halaszthatatlan dolga lenne. De jelenleg az egyetlen, amit muszáj lenne megejtenie az egy fürdés, mert a testszaga két halott borz, egy ázott medve és egy teli szemetes keverékére emlékeztet. Szép dolog is a férfilét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Általában kicsit korábban érkezik, ha teheti, egyrész azért, mert szereti előre berendezni  termet, bekészíteni a zenét és egyebek. Ezen kívül ilyenkor van alkalma gyakorolni, ötletelni a koreográfiákon a szobáján kívül is, egy olyan teremben, ami erre valóban alkalmas. Kicsit meglepte, hogy a kulcsot már előtte elvitte valaki, így aztán kíváncsian sétál fel, hogy megnézze, kinek támadt kedve szintén az óra előtt gyakorolni.
- Szia! - Arcán megkönnyebbült mosoly látszik, örül, hogy csak Olívia az, és nem valaki olyan, akivel kellemetlen lenne kettesben tölteni az időt, míg a többiek is megérkeznek. - Egyáltalán nem butaság, ha valami zavar, azt le kell tisztázni. Máris megnézzük, csak cipőt cserélek. - A fal mellett sorakozik néhány szék és pad, direkt azért, hogy az érkezők akár lábbelit, akár teljes ruhát tudjanak cserélni, ha úgy adódik. Marci szereti ezt a kényelmetlenséget megspórolni magának, és már próbaruhában érkezik ilyenkor, de a cipője nem feltétlen utcai hordásra való, így azt jobb szereti itt megoldani. Edit említésére muszáj elnevetnie magát, és bár részben egyet ért, de azért szeretné is megvédeni a nővérét. - Tényleg nem mindig könnyű vele - egyezik ki végül ezzel a válasszal, míg a cipőjét köti.
- Na gyere, lássuk - tápászkodik fel a székről, és három hosszú lépéssel a lány mellett terem, hogy kezét nyújtva jelezze, ő készen áll. Egyszerűbb belülről megnézni, hogy mit ronthat el a lány, mint kívülről, ahonnan talán nem is érezni a hibát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Legalábbis a maga módján - teszi még hozzá elnéző mosollyal. Valahogy úgy van ez a testvéri kapcsolat mindőjük közt, hogy ők bánthatják a másikat, de ha bárki már egyetlen rossz szót is szól, aláírta a halálos ítéletét. És ezért nagyon hálás, hogy ennyire összetartó és szerető családja van.
Kétszer megismételteti a mozdulatsort, hátha akkor kibukik, hogy mi a hiba, de technikailag Olívia mindkétszer hibátlanul veszi az akadályt. Ám mielőtt ezt közölhetné vele, és azt is, hogy mi fogalmazódott meg benne lehetséges problémaként, Olívia tökéletesen kihangosítja gondolatait kérdés formában. - Pontosan ezt akartam mondani, egyáltalán nem butaság. Az ember nem mindenkivel találja meg azt a hangot. Én sem találtam senkit azóta sem, akivel csak megközelítőleg olyan lenne, mint Pannival - vonja meg egykedvűen a vállát. - Ez nem azt jelenti, hogy már sosem lesz senki, akivel olyasmit éreznél, mint Endrével, mert személyes érzelmek nélkül is lehet valaki a tökéletes párod. Biztos, hogy a csoportban is vannak olyan fiúk, akikkel könnyebben megy, meg olyanok is, akikkel nehezebben, mindegy, mennyire táncolnak jól. -  Kicsit talán bénán, de azt próbálja a lány értésére adni, hogy egyrészt átérzi a helyzetét, másrészt ez normális, harmadrészt pedig vannak ilyen időszakok az ember életében. A tánc egyébként sem mentes sosem a személyes érzelmektől. Marci szerint az embernek ahhoz, hogy igazán jó élményként maradjon meg benne a tánc, szüksége van egy olyan alapvető kémiára a másik féllel, amelyet egyesek vonzalomnak hívnának. Nehéz ezt pontosan definiálni, hogy micsoda, mert az ember néha azokban talál a legjobb táncpartnerre, akikhez emberként alapvetően nem áll közel, és nem is érez erre késztetést. - Szóval csak tarts ki - veregeti meg kicsit esetlenül, de együttérzően a lány vállát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Évek óta nem járt itt. Főként azért, mert Pannira emlékeztette, és túlzottan fájó volt az emlékek feltóduló sora. Ahhoz képest, hogy mindketten vidékiek, meglepően sok időt töltöttek a fővárosban, főleg abban az évben, amikor végre nagykorúvá válták. Ez a kis pincekocsma volt az egyik kedvenc táncházas helyük, épp azért, mert nem annyira népszerű, mint a legnagyobb, felkapott helyek, szóval bár nincs túl nagy tér, de nincs tömeg, és mindig remek zenészek muzsikálnak.
Péntek este van, és Marci hívatlanul állított be a lányhoz, hogy aztán ne közöljön részleteket vele, csak annyit, hogy jobban eszi, hogyha váltócipőt is hoz. Ebből persze Anna már sejthette, hogy milyen tervei vannak Marcinak, de egész addig, míg meg nem érkeztek kategórikusan megtagadta a válaszadást minden esetlegesen felmerülő kérdésre. A meglepetés, az meglepetés.
- Szóval megjöttünk. - Mielőtt belépnének, megtorpan a hely előtt, hogy lássa, hogyan reagál a másik a programválasztásra. Marci a saját részéről egyrészt végtelenül boldog, hogy újra itt lehetnek mindketten, másrészt borzasztóan ideges is, mert ez lesz az első alkalom, hogy annyi év után együtt táncolnak - és ez megijeszti. Ha úgy látja, Panni is készen áll, összefűzi az ujjaikat, hogy együtt léphessék át a küszöböt, és aztán verekedjék le magukat a meredek lépcsőkön. Sosem értette, hogy lehet épp egy kocsmának ilyen közveszélyes kivitelezése. - Mit iszol? - kérdezi egyenesen a pulthoz vezetve a nőt. Ehhez szüksége lesz legalább egy körre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Csak ha te is akarod. - Tudta, hogy ez az ötlet nem feltétlen fog osztatlan sikert aratni, és ő is elbizonytalanodik, ahogy a lány feszült mosolyára néz, de végül együtt megteszik az első lépést az ismeretlen ismerős felé.
Elégedetten konstatálja, hogy semmi nem változott, minden épp olyan mint rég, kivéve a pultban álló személyzetet és azt a néhány párt, aki már táncol.
- Még mindig? - Régen meg sem kellett kérdezze, annyira evidens volt a válasz, de azóta nem tudhatta, etéren változott-e valami. Panninak hát vodkabarackot kér, ő maga a fröccsre szavaz. Félkezével átöleli a lány derekát, míg a másikkal fizet, majd előbb a lány poharát veszi el, s csak aztán a sajátját.
A régi emlék felidézésére elneveti magát. - Szerintem sosem fogom elfelejteni. - Na nem mintha Panni hibája lett volna. Annyira izgult, hogy egy forgatás közben kicsit túlzott lendületet adott a lánynak, és aztán sikerrel magára rántotta. Pont úgy néztek ki, mint két szerencsétlen. - Egészségünkre - koccantja a poharát Annáéhoz. - Gyere, keressünk egy helyet - biccent a fejével az üresen álló asztalok felé, és csak eztán engedi el Panni derekát, hogy ismét összefűzze az ujjaikat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kezdi megszokni ezt a nosztalgikus újdonságot, hogy ugyanazt isszák, ugyanott ülnek, mégis ez az egész kettejük közt teljesen más, mint ami akkor volt. Vagy csak felnőttek annyira, hogy képesek legyenek felismerni, hogy a kapcsolat kettejük közt, egyértelműen túlmutat egy szimpla barátságon. És persze nem lenne teljes az élmény a bizonytalanságok nélkül sem, amelyeknek jó táptalajt biztosít Réka ittléte. Marci, bármennyire is szeretne minden ember egyformán kedvelni, kimondottan rosszul tűri a nő rámenősségét, rettentően tenyérbemászónak és irritálónak tartja. Épp ezért a vele kapcsolatos aggályok meglepik, hiszen Panni is tisztában van vele, hogy ez a nyomulás nem az ő műfaja. Mindenesetre egyrészt, hogy megnyugtassa az ő Gyöngyvirágát, és másrészt, hogy egyértelmű üzenetet küldjön minden sugdolózónak, mindkét karját Anna köré fonja, és egy a halántékára adott puszit követően hajol füléhez. - Néha olyan buta vagy - közli a legnagyobb szeretettel. Már-már annyira kedves, hogy az ember azt is hihetné, hogy bókol. - Te is tudod, hogy nekem nem kell senki más - mormolja a lány fülébe, majd állát Anna fején támasztja meg. Ezzel azonban nem sikerül megszüntetnie a nő bizonytalanságait, félelmeit, és pontosan tudja, hogy ez azért van, amiért ő is ugyanezeket érzi. - Semmit sem muszáj. Ha nem akarod, vagy sok ez most neked, megisszuk és hazamegyünk. - Hogy hozzá vagy Annához, az már mindegy, de az fel sem merül benne, hogy elengedné Pannit. Szeretné, ha ez az este akkor is az övék lenne, ha nem táncolnak. Nem kell mindent most és azonnal megugraniuk.
Ha azonban az alkohol vagy Marci szavai - esetleg a kettő együtt - hatással vannak Annára, úgy a következő rend kezdetén a bongyor felé nyújtja kezét. - Szabad? - Semmi sem lehetne ideálisabb, mint széki táncokkal kezdeni újra. Azzal a tánccal, ami talán a legkedvesebb Marci szívének, mert abban a lenyűgöző egyszerűségben olyan mélységek rejlenek, amelynek minden alkalommal csodájára jár. Természetesen nem sértődik meg, ha elutasításra talál sem, tudja, hogy ez most mindkettejük számára egy nehéz pillanat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Gerince mentén végigfut az az édes borzongás, ami mindig eluralkodik rajta, ha Panni ajkai, ujjai vagy épp csak a tekintete rosszkor téved rossz helyre. Már legalábbis a szituáció szempontjából rosszra, mert Marci egyébiránt semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a nyakát csókolgassa. Néhány pillanatra lehunyja szemeit, így élvezi a második, ezúttal ajkaihoz sokkal közelebb eső csókot. Ez már szinte provokáció.
- Nagyon helyes - szemtelenedik mosolya vigyorrá, ahogy elhangzik a megerősítő válasz. Lehet, hogy kicsit csalódott lett volna, ha ma nem történik semmi, azonban mivel fontosabb a lány lelke, mint az ő vágyai, cseppet sem bántotta volna. Így viszont, hogy tervei szerint alakul az este, sokkal kellemesebben. - Szív a szívhez - mondja somolyogva, hogy felidézze, hányszor hallották az instrukciót egykor mestereiktől, mikor még csak ott tartottak, hogy az összefogódzást tanulták. Régi szép idők. Most úgy tartja Annát a karjaiban, mintha sosem akarná elengedni. A lassú tökéletes alkalmat teremt, hogy hosszú percekig gyönyörködjön a másik szemperjárban, azokban az apró részletekben, amelyekben már az első este is igyekezett elveszni. Ezért szereti ezt a táncot, mert annyira intim és személyes, elvitathatatlnul csak a kettejüké. Nem a külvilágnak szól, nem kell megmutassák, mennyire bonyolult figurákat tudnak, hanem csak élvezniük kell egymás társaságát. Imádja látni, hogy semmit sem változott az az arckifejezés, ami Anna arcára költözik tánc közben. Soha máskor nem költözik pont ez a kifejezés az arcára, csak tánc közben, és attól hogy ezt ilyen közelről láthatja, Marci úgy érzi, tudója valamilyen nagy titoknak.
Semmi nem érdekli, csak a párja. Néhány röpke másodpercen kívül mindig keresi a másik tekintetét, arcáról nem képes levarázsolni azt az önfeledt, felszabadult mosolyt, amit már évek óta senki nem látott az arcán tánc közben. Ezek a percek biztosan bekerülnek a top tíz kedvenc közös emlékei közé. - Örülök, hogy nem rontottak el - szúrja oda vigyorogva két intenzívebb forgás közti pihenőlépés alatt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Olyan szemtelenül közel tartja magához, amennyire nem szégyelli - márpedig Pannit a legkevésbé sem szégyelli, így hát annak is egyértelmű lehet, hogy összetartoznak, aki eddig esetleg nem vette volna észre az elmúlt percekben kommunikált száznegyvenkét jelből.
- Ez az én Gyöngyvirágom. - Aki nem hagyja magát, ha a számára fontos dolgokról van szó. Szereti benne ezt a fajta határozottságot, ami tökéletesen párosul azzal az elemi kedvességgel és bájjal, amitől Panni önmaga lesz. Szemöldökét felvonva várja a mondat végét, majd szinte elneveti magát. - Akkor jó, mert még igen sokáig kell nézned. - Ez egy olyan tény, amivel mindketten tisztában vannak.
Amint úgy látja, hogy a lány egy kicsit is szédül, pihenőlépésre vált, és csak aztán lendíti be ismét a forgást, ha meggyőződött róla, hogy Anna is jól van. Neki végülis tökéletesen megfelel az is, ha csak ide-oda billegnek a rend végéig, mint a kicsik.
Bárhogy is, de eljutnak a végéig, az utolsó hangnál átöleli a nő derekát, hogy a talajtól néhány centire elemelve köszönje meg a táncot. Ezt megtoldja egy arcra puszival, mert így mégiscsak személyesebb, majd kézen fogva visszavezeti Annát az asztalukhoz - ahol legnagyobb meglepetésére már vár rájuk valaki. - Szia Marci, ezer éve nem láttalak. Azt mondták a fiúk, hogy szentiványi következik, táncolnál velem? - Réka affektáló hangjától feláll a szőr Marci hátán, hát még attól, ahogy kelleti ott magát, Annát a legteljesebb mértékig ignorálva. Kicsit úgy érzi magát, mint egy béna amerikai sitcomban, de egyelőre megszólalni nem igazán tud, csak kérdőn néz egyik nőről a másikra, miközben Panni kezét szorongatja, hogy megnyugtassa magát - még mielőtt esetleg meggondolatlanul kioktatná a táncházi illemről többek között.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bár szavakkal nem viszonozza a vallomást, tettei felérnek egy "én is téged"-el. Visszatükrözi Anna vigyorát, lehetetlen, hogy ne legyen jókedve ettől a kis fintortól, amivel a pusziját jutalmazza. Úgy szereti, hogy minden ennyire könnyed, és magától értetődő kettőjük közt.
Ellentétben azzal a szituációval, ami elé Réka állítja. Panni úgy tűnik, tényleg sokkal inkább a helyzet magaslatán áll, mint ő, aki ahelyett, hogy elküldené a fenébe Rékát, biztosan addig kerülgetné a konfliktust, amíg lehet. A finom érintés a karján és a határozott szavak azonban segítenek abban, hogy ragyogó mosolyt villantson a nem kívánatos személyre. - Kedves, hogy érdeklődsz, de mint látod, tele a táncrendem. Érdeklődj esetleg Szabinál, ő biztos szívesen lát - biccent fejével egy a sarokban ücsörgő, magányos fickó felé, akiről mindenki tudja, hogy szegény nem egészen százas. - És most ha nem haragszol... - tessékeli odébb finoman a betolakodót, hogy leülhessenek, végre békésen. Nem tudni, melyikük visszautasítás sújtja le jobban, mindenesetre sikerrel megválnak a tapadókorongról, aki még néhány másodpercig némán tátogva ácsorog felettük, mintha nagyon készülne a visszavágásra, de miután nem jut eszébe semmi szellemes, inkább elviharzik.
Marci nagyot szusszanva foglal helyet, és szükségesnek érzi, hogy a fröccs megmaradó részét eltüntesse. - Néhányan nem tudom mit gondolnak magukról, de tényleg - csóválja meg fejét rosszallóan, majd tekintetét Pannira emeli. - Te viszont nagyon szexi vagy, amikor ennyire határozott vagy - közli őszinte csodálattal, szája sarkában azonban ott bujkál egy kisfiús vigyor. Hogy az alkohol kezd-e a fejébe szállni, vagy a megkönnyebbülés és a felszabaduló endorfin és dopamin löket teszi ennyire őszintévé, azt lehetne vitatni, de felesleges. A lényeg, hogy valami megtalálta Marcin a jókisfiú üzemmód kikapcsológombját - még ha csak ideiglenesen és kismértékben is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Jót kuncog ezen az indokláson, ez is olyan tipikus női dolog, amire például ő sosem gondolna. - Hát eszembe sem jutott volna, ha nem mondod - ingatja fejét továbbra is, ám szélesedő mosollyal. Ami nem tűnik el akkor sem, amikor a neve elhagyja a lány ajkait, és rájön, hogy mit is sikerült kimondania. Csak az arcán szétterülő pír árulja el, hogy zavarban van ő is, nem csak Anna, de ennek ellenére sem képes alábbhagyni a mosolygással.
Bólint, hogy rendben, vigyáz majd, nem mintha bárki fenyegetné az üresen maradó széket azok után, amit Réka kapott. Hosszasan bámul Panni után, ahogy a pulthoz lépked, majd néhány percre a telefonjába mélyed, hogy leadja a drótot a hozzá legközelebb állóknak, hogy mi történik. Ez főleg Vincére és Editre igaz, előbbinek azért, mert tudja, hogy bármikor utána jönne, ha beleborulna valahol egy árokba, utóbbinak pedig azért, mert tudja, hogy minden friss pletykára kíváncsi róla és Annáról.
Nyöszörögve pillant az elé tett tálcára, nem volt felkészülve arra, hogy a mai estén rövidezni is fognak. - Most kicsit kételkedem abban, hogy szeretsz-e - pillant Pannira, majd ismét a italokra. Az apartmanra csak rázza a fejét. - Annyira jól leszek, hogy haza tudjalak vinni. - Mert kérdés sincsen afelől, hogy innen együtt és egyhelyre távoznak majd. Minden ellenérzése ellenére tiltakozás helyett kézbefogja a feles poharat. - Azt nem kockáztatnám. - Nem a szavaiban, hanem a hanglejtésében van valami olyan incselkedő, finom birtoklás, mintha azt is hozzá tenné, hogy "nem akarok magamnak rosszat". -  Egészségünkre - koccantja egymásnak a két üveget, majd a lehető leggyorsabban megszabadítja a poharat a tartalmától. Még a hideg is kirázza, fintorogva cseréli ki az üres felespoharat a fröccsére. - Te tényleg nem szeretsz - kapja el ismét a lány tekintetét, mielőtt inna egy tompító kortyot a rozéjából. - Ezek után lehet kénytelen leszel te táncolni a Szabival - vigyorog rá végül, ahogy érzi, hogy az eddig elfogyasztott alkohol utat talál a fejébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Már csak azért megéri hisztizzen, hogy hallja Panni nevetését. Minden alkalmat megragad, hogy megnevettesse, mert ebben őszinte örömet talál. Aztán hogy bizonyítsa, tényleg nem az, lehúzza a pálinkát, bármennyire is ellene van. A kurta-furcsa válaszból úgy érzi, Panni félreértette mondandóját, és a kettejük vonatkozó célzás helyett valamilyen egoista, önző törekvésként jelenik meg előtte. Holott erről szó sincs, de nem akar ettől direktebb lenni.
Vigyorgása szelíd mosollyá alakul, ahogy saját szavait hallja viszont Anna szájából. - Ez jó hír, mert úgysem engednélek. - Bizsergés járja át egész testét, ahogy Gyöngyvirág a hajával kezd játszani. Szédítő, hogy mit vált ki a bongyorban egy ilyen egyszerű érintés.
A kérdést először nem is érti, csak összevont szemöldökkel mered maga elé, majd lassan leesik, hogy mire gondolt a lány. Ekkor aztán elneveti magát, és megrázza a fejét. - Nem, legalábbis nem úgy, ahogy gondolnád. Vincének írtam. Azután lettünk barátok, hogy te elmentél, aztán én voltam az esküvői tanúja, és a lánya keresztapukája is én lettem. Biztonsági üzenet volt, hogyha hazafelé beborulunk az árokba, tudja, hol keressen - kuncog aprót. - Illetve Editnek írtam, mert mondtam, hogy ma veled leszek, és érdeklődött, hogy mi a helyzet - vonja meg vállait. - Ugye nem gondoltad tényleg, hogy van valakim, és nem szóltam róla? - aggodalmas pillantása elárulja, hogy ez komolyan frusztrálja őt. Hát ilyen őszintétlen embernek tűnik talán? Hogy teljes mértékig meggyzőzze igazáról, átkarolja és magához húzza Pannit, majd a hajába csókol, és a füléhez hajol. - Ha lenne valakim, nem szeretnél az első pillanat óta megcsókolni - vallja be az alkoholttól megszűnt gátlások nélkül teljesen őszintén a helyzetet. - De ne aggódj, biztos nem ebben a romhalmazban szeretném először megtenni - teszi még hozzá, mielőtt Anna felhívásként értelmezné.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mosolyogva bólint, ahogy a picike lányra bólint. - Amirának hívják. Tündéri kislány, szerintem nagyon jól kijöttök majd. - Mivel sok időt tölt a kislánnyal, ezért természetes számára a gondolat, hogy előbb-utóbb Panni is részese lesz ennek a kapcsolatnak. - Csak mindkettőnket nagyon szeret - vonja meg a vállát. Ő már megszokta, és minden bizonnyal Anna is, ha az elmúlt években tényleg ennyire szoros volt a kapcsolatuk, hogy besúgót játszott a kedvéért.
- Kamilla óta nem igazán randiztam senkivel. - Találkozgatott néhány nővel, de egyikükkel sem jutott tovább egy-két randevúnál. És jól is volt ez így, elfogadta, hogy ez most egy olyan szakasza az életének, amikor egyedül kell helytállnia. Egész addig, míg Anna vissza nem sétált hozzá.
Őszinte elégedettséggel tölti el a reakció. Az, hogy sikerül zavarba ejtenie csak azzal, hogy őszinte hozzá, a gátlásoktól mentes, felszabadult énjének az első sikere. Nem valami furcsa perverzió okán, szimplán csak azért, mert ezzel Anna azt üzeni számára, hogy ő is erre vágyik. És most, hogy ezt így megbeszélték bármikor megteheti végre - már ha emlékezni fog holnap erre.
Mormog valamit arról, hogy a kettő nem zárja ki egymást, de Panni hirtelen jövő közelsége beléfojtja a szót. Azon túl, hogy mélyet sóhajt, kiélvezve a pillanatot, még mindig a másik derekát öleli, finoman cirógatva a szépívű hátat a gerince mentén.
- Táncoljunk - ismétli meg ő is, és talprakászálódva a kezét nyújtja a nő felé. Szabad kezével kigombol egy gombot az ingjén, mert kezd borzasztó melege lenni. Ahogy ígérték, a következő rend vajdaszentiványi, így Marci elővarázsol zsebéből egy keszkenőt, és Anna felé nyújtja, aki ráismerhet egy korábbi, rég elveszettnek hitt kendőjére. Marci maga sem tudta, hogy vagy mikor maradhatott nála, mindenesetre az utóbbi években kincsként őrizte, várva erre a pillanatra, hogy újra használatba vehessék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Inkább nekik téged. Hülyék lennének kihagyni egy ilyen lehetőséget - kacsint rá cinkos mosollyal. Elvégre Olívia nem csak remek táncos, de kifejezetten kedves és szép is. Tudja, hogy egyszer valakinek olyan lesz, mint neki az ő Gyöngyvirága, mert sok mindenben hasonlít egymásra a két nő. - Tökéletesen összefoglaltad - bólint egyetértése jeléül. Ez már csak ilyen.  Szeret Olíviával táncolni, mert tényleg jó táncos, és szereti, ha valaki nem csak precíz, de szívvel-lélekkel csinálja amit csinál, mégsem érezte sosem még csak megközelítőleg sem azt, amit Pannival minden alkalommal.
- Bármikor. - Kedves mosollyal simítja meg a lány vállát, hogy viszonozza a puszit valamilyen gesztus formájában is. A lány előtt tényleg bármikor nyitva áll az ajtaja, legyen szó szakmai, vagy kevésbé szakmai kérdésről. Egészen zavarba jön ennyi kedves szótól egy helyen, kell is néhány másodperc, hogy képes legyen megszólalni. - Nagyon aranyos vagy, hogy ezt mondod. Az a valaki az én életemben már eljött, de hagytam elmenni - vonja meg szomorkás mosollyal vállait. Kettejük történetében a legfőbb különbség, hogy Olívia megkapta a beteljesülést és a méltó lezárást, míg Marcinak csak a sóvárgás volt. Úgy érzi, ha az ő történetük is úgy alakult volna, mint ahogy a lány és Endre kapcsolata, akkor sem bánta volna ennyire, mert legalább megpróbálták volna, és nem csak a meg nem élt vágyak maradtak volna számára. Míg a barna iszik, addig Marci átmozgatja tagjait, mintegy bemelegítésként a hamarosan következő bemelegítéshez. Ő is öregszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Én nem. - Szóval legalább ketten vannak ezzel az érzéssel. Marci a legteljesebb mértékig úgy érzi, hogy az élete így is kerek volt, és lehet, hogyha nagyobb hangsúlyt kapott volna az életében a romantika, most egyáltalán nem ülnének itt, egymás karjában, mint két friss szerelmes tinédzser.
Az érzései sokban nem különböznek, csak ha lehet, még intenzívebben éli meg őket, mint egykoron, tapasztalatlan kis fiúcskaként. Ezek az érintések, mint ez az hosszas ölelés is, többet mondanak minden kimondható szónál, és sokkal érzékenyebben érintik a férfit, mint bármi valaha.
- Végülis igen, elvesztetted valahogy a cuccaim között. - Nem volt élete könnyű pillanata között, mikor véletlenül a kezébe akadt a textil. Azt nem is tudja felidézni, pontosan hol talált rá, de azt igen, hogy a lány hiánya akkor sírásig erősödött benne. - Erősen reméltem. - Sosem volt olyan magabiztos, hogy kész tényként kijelentse, hogy Anna visszatér hozzá. Hiszen az élet nem ilyen egyszerű, és valamiért hozzáment Tamáshoz egykoron. Alakulhatott volna úgy is, hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak. De az ő meséjüknek nem ez a vége.
Amennyire az előző tánc lassú mélységét szereti, legalább annyira élvezi ennek a kirobbanó energiáit. Önfeledten énekelni, miközben Gyöngyvirággal táncolhat - ettől szebbet kívánni sem lehetne. A külvilágról épp csak annyira hajlandó tudomást venni, hogy lehetőleg egyetlen másik párt se taroljanak le, egyébként minden figyelme a körülötte forgolódó nőé, akibe most egy kicsit ismét beleszeret.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Soha ne mondd, hogy soha! – Százszor mondott klisé, Marci is tudja, de ebben a helyzetben mégis olyan találónak érződik. Egyikük sem tudhatja, mit hoz számukra a jövő, így Olívia sem, hogy hogyan is alakul majd ez a dolog a tánccal meg a szerelemmel.
Igazán szeretné elhinni, amit a lány mond neki, de nem elég optimista ahhoz, hogy valódi reményeket tápláljon afelé, hogy Panni visszatér hozzá. Univerzum ide, vagy oda. Azon azért jót kuncog, hogy Olcsi mennyire zavarbajön a saját gondolataitól, bár ha egészen őszinte szeretne lenni magához, azért egy kicsit számára is arcpirító a gondolat. Mármint főleg az, hogy a lánynak egyáltalán eszébe jutott vele kapcsolatban olyan dolgokra gondolni, amiktől így elvörösödik. – Azért csak folytasd – kacsint rá, majd elneveti magát, mintha a világ legkönnyebb témáját tárgyalnák meg éppen. Azon ismét muszáj nevetnie, hogy mennyire fájdalmas hanglejtéssel mondja ki, hogy sóvárog utána. – Én is tudom, hogy néha rossz rámnézni is, ne aggódj. – Olyankor belül még rosszabb. – És nagyon kedves, hogy így gondolsz ránk. Aztán majd meglátjuk, hogy az univerzum mit szól ehhez. – Abba elvégre úgysincs beleszólása egyiküknek sem, szóval történik, ami történik, valami mindenképp lesz. Kicsit azért meghatódik ennyi kedves szótól, nem volt rá felkészülve reggel, amikor felkelt, hogy ilyen tündéri pillanatoknak lesz részese.
- Legyen tizenöt, és áll az alku – húzza ki magát katonásan, majd egy játékos tisztelgés után a kezét nyújtja erre a komolytalan ajánlatra. – Bár biztos vagyok benne, hogy csodálatos felesége leszel egy csodálatos férfinek addigra, és csodáédes kisbabáitok lesznek, akiket a nénik állandóan terrorizálni fognak majd. – Erre nagy összegben merne fogadni is, mert Olívia annyira kedves lélek, hogy amelyik normális férfi nem akarja magának, az tutira bolond.