Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Nagyon szeretem a Haloween-t. Valójában nincs olyan ünnep, amit ne szeretnék vagy ne tisztelnék, így amint megtudtam, hogy lesz tökfaragás, jöttem is. A golymóimmal a vállaimon, farmerban és tökökkel díszített pulcsiban sétálok ki a rétre, ahol tátott szájjal nézek körbe a sok tök láttán. Mivel az egyik első vagyok, ezért nem sietek a választással, jó alaposan végig járom  és megvizslatom őket, ügyelve arra, hogy amikor előrehajolok, ne essenek le a golymóim. Végül két tököt is kiválasztok, az egyik egy pici és dundi példány, a másik meg jó nagy és pufi. Úgy tervezem, hogy a kicsire a négy kis törpegolymókom képe kerül fel, csillagokkal, míg a nagynak igazi rémisztő arcot készítek. Egy közeli plédre telepedve állok neki a kibelezésnek, amit egy tálba teszek, hogy később még használható legyen. A magokat is külön fogom választani, ha szeretnék elültetni őket és jövőre új tököket adni a diákoknak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Fogalmam sincs, hogy miért csináltam, vagy, hogy miért nem korrigáltam ezt az egész helyzetet, amit nem is én csináltam. Én csak, ott voltam. És ittam. Most először! De az a baj, hogy nem is éreztem, hogy alkoholos, csak, hogy édes és finom az ital. Azt mondták, kell nekem egy fiú vagy egy lány, és akkor nem lesz időm a honvágyra. Mert érzem, hogy hiányzik a családom és az iskolám, ezt pedig el is meséltem. Emlékszem még, hogy akkor, amikor ezt mondták, körbenéztem, hogy kire gondolhatnak, de azt mondták, hogy nem így kell csinálni, hanem telefonon. Ezért lett egy profilom, képpel, amin nagyon szép vagyok a pub fényeiben, de tényleg, olyan szép, hogy még én is beleszeretnék magamba.
Aztán elkezdtük nézni, hogy kit lehetne. Voltak fiúk és lányok is, akiket jobbra húztunk, nevettünk és profilokat stalkoltunk. Végül pedig lett olyan, aki engem is jobbra húzott. És most éppen a választott hely felé sétálok, és csak remélem, hogy nem egy jóképű fiú bőrébe bújt gyilkos ragadozó. Mert vannak ilyenek is, nyilván, amióta tudom, hogy ide fogok jönni, azóta mindenféle őrült gyilkosos és erőszaktevős történetet elolvastam, és számos rémálmom is volt.  A lányok kisminkeltek és megcsinálták a hajamat is hullámosra, felöltöztettek és a sarokig el is kísértek. Ott viszont egyedül maradtam és egyedül sétálok be éppen a teázóba, hogy a foglalt asztalhoz sétáljak. Én érkeztem korábban, így legalább a levegőt, amit eddig bent tartottam, nyugodtan kifújhatom, és remélem, hogy kicsit korrigálódik addig a szívverésem is, amíg megérkezik a másik és nem fog teljesen őrültnek nézni, főleg, ha tényleg olyan cuki, mint amilyet a képe sejtet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Szia, Ayame, de ha az Aya könnyebb, akkor hívj úgy nyugodtan. - zavarban vagyok, mert jobban néz ki élőben, mint a képeken, nagyon tetszik a markáns arcéle és álla, ezért egy apró kuncogás is elhagyja a számat. Én gondoltam, hogy puszit adunk egymásnak, de csak áll, így én is, egy tincsemmel játszva, míg meg nem kapom a csokit tőle. - De kedves vagy! - nem fordítom meg, hogy elkezdjem bogarászni az apró betűket, hogy vajon szabad-e nekem ezt enni, de mivel nem szóltam a laktóz gondjaimról, így nem is tudhatta. Erről pedig nehezen beszél az ember, mert a végeredménye nem túl szép képet vetít előre. De sok étteremben odafigyelnek már, sőt, a karácsonyi vásárban is ittam laktózmentes forrócsokit is. Majd, ha még találkozunk, mindenképpen elmondom neki, mert alapvetően nem olyan lány vagyok, aki a problémákat és a negatív dolgokat sorolja.
- Köszönöm. - helyet foglalok, majd megvárom, hogy ő is így tegyen, mosolyogva követem a mozdulatsort, és végül kicsit megingatom a fejem. - Nem, még nem. Már sokat hallottam róla, de eddig ide nem jöttem el se egyedül, se az új barátnőimmel. Voltam már a pubban, a hamburgerezőben és a cukrászdában. Képzeld, a hamburgerezőbe nyertem kuponokat is, mert pont evőverseny volt, de nem ilyen gusztustalanul evés, csak, hogy ha egy extrán csípős lángnyelv dupla burgert meg tudtál enni, adtak kuponokat. - nem biztos, hogy rögtön ilyennel kellene indítanom, de nagyon zavarban vagyok, és olyankor néha elkezdek sok mondatot mondani, aztán rajta kapom magam, hogy ilyet csinálok és nagyon zavarba jövök tőle. Kezeimet, amikkel eddig gesztikuláltam, az ölembe ejtem, és elpirulva nézek rá. - Sok ilyen randid volt már? - a hangomból érdeklődés hallatszik ki, egyáltalán nem érzem elítélendőnek, ha igen, sőt, akkor ő legalább tudja, hogy hogyan mennek ezek a dolgok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Sok fűszert használunk, de nem mindegyik csíp, viszont nekem kivételesen erős gyomrom van. - húzom ki magam büszkén, majd rögtön eszembe is jut, hogy a hosszú listán, amit a lányok felsoroltak, tiltólistán volt minden, ami gyomor, has, női helyzet, feminizmus, női érdekesség, és úgy minden. Leginkább azt mondták, hogy csak pislogjak és rázzam meg kicsit a hajam, mert az majd elvonja a figyelmet. Aztán gyakoroltuk ezt, és azt mondták, hogy inkább ne rázzam. Tehetségtelen haj rázó vagyok ezek szerint.
- Nem én regisztráltam, hanem a barátnőim. Azt mondták, hogy a honvágyat úgy a legkönnyebb távol tartani, ha van valaki, aki miatt az ember maradni szeretne. Elvették a telefonom, csináltak egy profit, aztán visszaadták, és együtt néztük a profilokat. De én dönthettem el, hogy kit szeretnék jobbra húzni. - mondjuk nem minden esetben voltak kedvesek a kommentek, viszont azért kicsit elmosolyodok és a táskámért nyúlok, hogy kivegyek belőle három papírt, amit átnyújtok neki. - Ők azok a barátnőim, akik azt mondták, hogy ha én nem tetszem, írj rájuk. Meg azt is, hogy ezt csak a randi végén adjam oda, ha látom, hogy rosszul érzed magad velem, de inkább megelőzöm ezt, így lesz okod egész este mosolyogni. - mert jól áll neki, és én is sokkal jobban érzem magam, ha a velem szemben ülő mosolyog.
- Nekem is te vagy az első, kevés embert húztam jobbra, szerintem a fele nem is hiszi el, hogy létezem, vagy, hogy lány vagyok. De te szimpatikus voltál nekik, mert elengedtek veled egyedül. - aranyosak, mert tényleg érzem, hogy nagyon vigyáznak rám. Felpillantok egy elsuhanó pillangóra, hosszan követem az útját, aztán a tekintetem rá siklik. - Mindig itt éltél vagy az iskolai évek alatt döntötted el, hogy itt fogsz élni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Van egy pár receptem, ami jó hozzá, ha gondolod, szívesen kölcsönadom őket, vagy meg is főzhetem. Ha van konyhád. Nem biztos, hogy itt találnék olyan helyet, ahol megengednék, hogy főzzek. - elmélkedek hangosan, miközben gyakorlatilag minden intésre fittyet hányok. Például, ne menj el a fiúval az első randin, főleg ne a lakására, és ne is tegyél ráutaló magatartást, hogy elmennél oda. Ezek a dolgok valahogy el is párolognak az agyamból, amikor beszélni kezdek, pedig én azért vagyok itt, mert nagyon okos és tehetséges diák vagyok, aki elnyert egy ösztöndíjat. Tudom, tudom, nem látszik.
- Jaj nem! Nincsenek itt, álruhában vagy bokornak öltözve, nem is kémkednek, meg semmi ilyen. Csak azt hiszem, szeretnék, hogy jól érezzem magam itt, és rákoncentráltak arra, hogy mi az, ami az én életemben nincs meg, ők viszont természetesnek veszik, és arra jutottak, hogy a fiúk hiányoznak nekem. Ez olyan lány logika. - magyarázom zavartan, miközben a papírokat az asztal szélére teszem. El nem rakom őket, mert tényleg bárhogy alakulhat még az dolog, lehet, hogy szüksége lesz még az elérhetőségekre. Nem tudom, hogy hogyan működnek ezek a dolgok. Otthon nem volt szabad randiznom senkivel, és ide sem azért jöttem, hogy ez változzon. Apukám nem is volt teljesen boldog, amikor kiderült, hogy elnyertem az ösztöndíjat, mert fél tőle, hogy a nyugat megváltoztat. - Szerintem igen. - én biztos nem adnám meg az adataimat csak azért, hogy kedves legyek egy idegennel, akivel a barátnőm fog találkozni, de nem tudom, hogy itt hogyan mennek ezek a dolgok, így nem ellenkeztem.
- Ez nagyon jól hangzik! Én is nagyon szeretek utazni. A szüleim sok országba elvittek már, mert szerintük nem csak a nyelvet, de a különböző kultúrákat is akkor lehet jól megérteni, ha benne élsz. - ez egy szép gondolat, amit szívesen vinnék majd tovább a felnőtt életembe is. Remélem lesz lehetőségem még több és több kultúrát megismerni a jövőben. - Melyik országokat fedezted már fel?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Pedig a konyha manapság inkább olyan, mint egy közösségi tér. Az emberek ott többször fogadják a vendégeket, mint a nappaliban. Egy tanulmányban írtak róla, hogy megváltozott a funkciója a régi évszázadokkal meg a mostani évtizedekkel ellentétben is. - engem nem csak a legrégebbi korok érdekelnek, érdekel az is, hogy száz év alatt hogyan változott meg a világ, milyenek lettek az emberek, és hogyan változott meg a szokáskultúra. Az viszont nem érdekel annyira, hogy egyes feltételezések szerint milyenek leszünk a jövőben.
- Még nem döntöttem el, hogy igazuk van-e. Otthon nem volt fiúm, és itt meg még csak nemrég vagyok. Most először élek külön a szüleimtől, de nyitott vagyok mindenre, amit javasolnak. Megfelelni viszont senkinek sem szeretnék, hanem, meg szeretném találni azokat a dolgokat, amik boldoggá tesznek. - a honvágy viszont szerintem természetes dolog, hiszen a családomtól és az ottani barátaimtól távol vagyok, egy idegen országban, ahol lettek új barátaim, de ez azért másabb. Nincs például legjobb barátnőm, csak olyanok, akik a nagy baráti társaságukba fogadtak be.
- Hű, nagyon sok helyen jártál, és tényleg végigmentél az El Caminon? - ahhoz nagyon sok elhatározás kell szerintem, és őszinte csodálattal a hangomban és a szememben nézek rá. Nagyon ügyes és bátor, nekem nem biztos, hogy sikerülne. - Én a különleges teák közül szeretnék egyet. Hallottam róla, hogy vannak olyanok, amelyikben a virágok a forró víz hatására nyílnak ki. - az otthonossá tenné a helyzetet. A pincér tudja, hogy mire gondolok, mosolyogva írja fel és veszi fel Ambrus rendelését is. Megvárom, amíg elsétál és csak utána kanyarodok vissza a kérdéshez.
- A családom eléggé vegyes, a dolog a második világháborúnál kezdődött. A dédmamám a neves japán máguscsaládok leszármazottja volt, aki beleszerelmesedett egy amerikai katonába. Mivel ő is beleszeretett a dédibe, ezért megszöktek és Amerikába mentek. A nagypapám így amerikai és kínai gyökerekkel bír. A nagymamám kínai. Így apukám félig kínai, negyedrészt amerikai és japán. Anyukám pedig vietnámi, teljesen, így jártam Amerikában, Kínában, Vietnámban, és mellette még Angliában, Törökországban és Oroszországban is. A szüleim gyógynövényekkel kereskednek, ezért sok helyre elvittek magukkal. Viszont, ahova szerettem volna eljutni, az Olaszország, Spanyolország és Portugália, de amikor tudtam volna menni velük, sosem arra mentek. - jó hosszan beszélek tudom, de szeretek utazásokról beszélni, közben pedig a láncommal és a medállal játszom rajta. Elpirulva elmosolyodok a végén, amikor rájövök, hogy csak dőlt belőlem a szó és inkább kérdezek. - Hogyan fedezted fel, hogy szeretsz fotózni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Nagyon - vágom rá lelkesen, majd érzem, ahogy zavaromban felforrósodik az arcom, és inkább lesütöm picit a tekintetem, de aztán újra rápillantok, végül is, most már mindegy. Nem a telefonon csevegünk, hogy ne lásson. - Főleg mágiatörit és olyan regényeket, amiknek van történelmi alapjuk. És romantikusak. - tudom, hogy a legtöbb fiú túl nyálasnak gondolja ezt, de ha mondjuk nem csak egy randink lesz, hanem több, és egyszer venne nekem egy könyvet, akkor majd talán emlékezni fog rá, hogy inkább olyat vegyen, ami történelmi romantikus, mint mondjuk a gótikus kastélyok történetét. Az is izgalmas, de a romantika izgalmasabb. - Melyik könyvet ajánlanád nekem, ha a sajátjaid közül kellene választanod? - ez szerintem egy nagyon izgalmas kérdés, sokat elárul az ember jelleméről, hogy melyik általa szeretett könyvet tudná ajánlani, vagy ajánlaná szívesen egy másik embernek. Hiszen a történetek, amiket elolvasunk, egy darabot képeznek magunkból is.
Megvárom, amíg rendel, és amikor a pincérnő elsétál, lelkesen közelebb hajolok. - Remélem többféle virág van, és akkor máris kettőt megismerhetünk az itallapról. - szeretek praktikus lenni, de közben szeretem a mókát és az életet is. Az sem baj persze, ha csak egyféle van, így is izgatott vagyok, hogy vajon milyen lesz majd, amikor kibontakozik. - Igen, eléggé. Nagyon sokat szoktak mesélni róla, hogy mi minden történt akkoriban, a családom szereti a hagyományokat. - ami remélem, hogy nem baj, mert eléggé szimpatikus fiú Ambrus, és ha nem is tetszünk meg esetleg egymásnak, remélem, hogy jó barátok még lehetünk. Ha egy nap hazatérek, szeretném majd meghívni azokat, akiket itt ismertem meg az országba, ahol élek, hogy megmutathassam nekik én is, milyen országból jöttem. Ambrusnak biztos, hogy tetszene, és szerintem sok nagyszerű képet tudna majd készíteni.
- Ez nagyon aranyos! Szeretem, amikor egy apró gesztus ennyire meg tudja változtatni a világot és örökké veled marad. - mert ez jó emlék. Ha eltelik sok tíz év, ő akkor is úgy fog rápillantani a képekre és a gépekre, hogy látja benne azt a pillanatot, amikor az apukája átadta neki a fényképezőgépet, és megmutatta, hogy hogyan kell fotózni. Ez különleges. - Még nem. A mágiatörténet vonz a leginkább, talán mágiatörténész. Vagy író. Történelmi regény író. Nem tudom, hogy van-e ilyen foglalkozás, de ha van, az szeretnék lenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Az első címe ismerős, a másodikat nem hallottam még, de érdekesnek hangzik. Amerika amúgy is nagyon különleges, hiszen eléggé eltér a történelme az európaitól. - Nagyon kíváncsi voltam a válaszára, és sejtettem, hogy meg fog lepni azzal, amit választ. Előveszek egy kis füzetet, amibe fel is írom a címeket. - Mindenképpen meg fogom nézni őket. - ez a füzet tele van könyvajánlásokkal, amiket mások mondtak, vagy, amikről más könyvek végén olvastam.
- Engem nem zavar, nem is gondoltam, hogy utánzás, inkább csak tényleg abban reménykedem, hogy két féle is lesz. Szeretek sok mindent kipróbálni, és ha több félét kapunk, több félét ismerünk meg. - egy kicsit zavarba is jövök, remélem, hogy nem voltam nagyon félreérthető. Nem szeretném megbántani őt, nagyon rendes fiúnak tűnik, és még mindig úgy vagyok vele, hogy bármi is lenne közöttünk, az pozitív lenne. Mert szerintem, ha mondjuk annyira nem tetszem neki, hogy járjunk, barátok akkor is lehetünk. Tényleg nagyon szimpatikus, és én egyre jobban érzem, hogy teljesen nyitott vagyok rá, hogy ezt követően is ismerkedjünk.
- Nálunk nagyon fontos a család és a családi értékek, így is neveltek minket, mindent átjár a család, a hagyományok és a tradíciók. Néha persze kicsit bosszantó volt, hogy valamit nem engedtek, mert anno se volt szokás, de azért van, hogy rugalmasak és modernebbek, ezért jöhettem el én is erre a tanévre cserediáknak. - arra, hogy nem gazdag egy kicsit elnevetem magam, mert váratlanul jött azok mellett, amit eddig beszélgettünk a családról. - Ez igaz, mindig jó, ha van pénze az embernek, de a gazdagok eléggé furcsán gondolkoznak. Például a gyerekeikről is. Ismertem egy lányt, aki nagyon tehetséges jós volt, de a szülei eldöntötték, hogy gyógyító lesz, hiába könyörgött nekik, nem sikerült meggyőznie őket, és gyógyító lett. Ügyes, de boldogtalan. Viszont a felmenői is mind azok voltak és ők nagyon gazdag család. Szóval jobb nem túl gazdagnak, de boldognak lenni szerintem. - persze vannak jó példák is a világban, de ez a történet mindig az mondja el nekem, hogy sokkal fontosabb, hogy kik vesznek körül minket, mint az, hogy mennyi pénzünk van. - Az én szüleim kviblik, mind a ketten. A családjaikban az elsők. Nem szégyellték őket, nem tagadták ki, hanem mindent megtettek, hogy jó lehetőségeket találjanak az életben. Ennek köszönhetően ismerkedtek meg egymással. - árulom el én is, hogy a családomban, méghozzá közel hozzám, vannak olyanok, akiket néhány tagja a társadalmunknak nem ért meg, de mégis teljes és boldog életet tudnak élni.
- Még csak pár kisebb novellám van, amiket egy-egy könyv elolvasása ihletett. Csak olyan tovább gondolt életutak. - felpillantok a pincérre, aki éppen ekkor ér mellénk, hogy lepakoljon, így egy kicsit csendben figyelem a történéseket, és a végén megköszönöm neki, hogy kihozta. - Másik virágok! - nézek rá lelkesen, majd vissza a két golyóra. - a fehéret vagy a zöldet szeretnéd?