36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Podlovics Natasa Kornélia összes RPG hozzászólása (4 darab)

Oldalak: [1] Le
Podlovics Natasa Kornélia
KARANTÉN


A középső Podlovics lány
RPG hsz: 12
Összes hsz: 53
Írta: 2020. február 6. 18:54 Ugrás a poszthoz


késő délután; pulcsiidő; homlokon csókolt a múzsa


A nap- és kadmiumnarancs lágyan egymásba olvad, mint egy tangó táncospár, együtt hosszan elnyújtóznak a napkorong körül, míg végtagjaik hollandrózsaszínre és organzalilára nem festik a naptányértól messze helyezkedő fellegek pontjait. Puszta vétek lenne nem megörökíteni az elkápráztató látványt, amit az anyatermészet varázsolt ma délután.
Az impressziótól megihletve felnyalábolom az ecsetkészletemet, az olajfestékeket, és a festőállványt, amit tavaly karácsonykor kaptam, és a rét felé irányulok anélkül, hogy további időt vesztegetnék. Nem szerencsés kényelmesre venni a tempót, ha az ember olyasvalamit szeretne megörökíteni, ami nem örök.
Akárhányszor megpillantom a karácsonyi ajándékom, professzionális érzést kelt bennem, a legjobb pedig az, hogy soha többé nem kell cipelnem a mázsás súlyát. Apa ügyesen megbűvölte, hogy mindössze egy pálcahintésbe kerüljön kényelmesen hordozhatóvá, vagy használatra alkalmas méretre varázsolni. Sajnos még akadnak problémáim a bűbájok alkalmazásával, de egyre többször sikerül elsőre elpakolni, vagy összerakni.
Néhány percembe kerül, mire eldöntöm, honnan lenne a legmegfelelőbb lefesteni a tájat, tudniillik, a szemszög igencsak fontos tényező. Lelki szemeim előtt pedig már a szóba hozható falak közül válogatok, amikre a végeredmény kikerülhet, ha jól sikerül. A szobám talán nem lenne megfelelő hozzá, ugyanis már annyi festmény van benne, hogy lassan búcsút inthetek a minimalizmusnak, amit a szüleim szigorúan követtek az otthonunk berendezésekor, a családi nyaralónk faházikójában viszont remekül mutatna.
Épp, hogy elhelyezem a festővásznat az állványra és elkezdem felkenni az első réteg festéket, a látómezőmbe lép valaki. Egy halk „na ne már…” csúszik ki az ajkaimon, igyekszem figyelmen kívül hagyni, miközben minden érzékemmel Merlinhez fohászkodom, hogy azzal a lendületes tempóval kiiszkoljon a látóteremből, amivel benyargalt. Na nem, mintha olyan sok mindent kitakarna, elvégre nem egy cirka két méteres, tömör, Ambrózy Henrik féle férfitest suhan át a réten, hanem egy két kerekű mugli eszközt tologató srác. Jobban meggondolva, ketten együtt talán kitesznek egy Ambrózy Henrik méretet.
-    Na jó, ebből elég… – mormolom el és a festőállványra szegezem a pálcám – Subtraxerim utilium.
Még mindig meglepetést okoz, ha elsőre sikerül elrámolni a behemót eszközt, ezúttal viszont az ámulatom hamar elillan. A vállamra akasztom a táskám és nagy lépésekben a rét közepén térdelő illető irányába indulok. Értetlen grimasz terül el az arcomon, ahogy közeledem hozzá, ugyanis nehezemre esik pontosan meghatározni, mi zajlik épp előttem.
-    Ez valami új "vegyük fel a futóféreg testhelyzetét" trend, vagy mi a sz... úgy értem, mi a szentséges Merlint művelsz? – kérdem talán kissé indulatosan, egyéb köntörfalazás nélkül, és azt remélem, a fiút nem nyeli el a táska, amiben olyan lelkesen kotorászik. Mondjuk, abban az esetben simán elrejthetném a legközelebbi fa mögé, a kétkerekűvel együtt, és gond nélkül befejezhetném, amit korábban elkezdtem.
Utoljára módosította:Podlovics Natasa Kornélia, 2020. február 6. 19:16
Podlovics Natasa Kornélia
KARANTÉN


A középső Podlovics lány
RPG hsz: 12
Összes hsz: 53
Írta: 2020. február 12. 01:08 Ugrás a poszthoz


szombat délelőtt; outfit;
köszi, hogy edzel velem!


Már a tanév elejétől fogva tudtam, hogy tagja leszek a kviddics csapatok egyikének. És nem azért, mert valamiféle látnok képességgel rendelkezem, hanem azért, mert ha egyszer a fejembe veszek valamit, azért makacsul küzdök. Emlékszem azokról a baglyokról, amikben Mór a kviddics mérkőzéseiről mesélt, az izgalomról, ami a meccsek alatt végig uralta, és már akkor lángra kapott bennem a vágy, hogy a jövőben én is hasonló élményekkel gazdagodjak.
A békés, ámde gyors reggelim után egyenesen a kviddicspálya felé iramodom. Az izgalomtól a gyomrom dióméretűvé zsugorodott, tehát csak fele annyi étel fért belém, mint általában szokott. Nem, mintha ez probléma lenne, hisz így kevesebb az esély arra, hogy kidobom a taccsot, ha Maja kemény edzésbe részesít.
Negyedórával a megbeszélt időpont előtt sétálok ki a pályára, hogy minimális professzionalizmusra adjak tanúbizonyságot és bemelegítsek az edzés kezdete előtt. Az idő gyorsabban telik, mint érzékelem, így észre sem veszem, hogy Maja elkésett, csak akkor, amikor bocsánatot kér érte.
-    Szóra sem érdemes – felelek széles mosollyal az arcomon és a termetes ládára pillantok, amikor az a gyepre puffan. Nem ismerem a gyakorló felszerelés kölcsönzésének folyamatát, be biztos vagyok benne, hogy nem lehet egyszerű, hisz akár balesetveszélyes is lehet, ha valaki nem célszerűen használja. – Igen, be – válaszolok a kérdésére, de a válaszomnak ellentmondva nekiállok bemelegítő gyakorlatoknak csak azért, hogy ne álljak tétlenül, míg Maja is elvégzi a sajátjait.
-    Nos, én is csak családi mérkőzéseken fogtam, de a repülésem egészen jó. Mármint, igencsak messze állok a profiktól, de azt hiszem simán be lehet sorolni az átlagos kategóriába – mélázom el a seprűlovaglási teljesítményemen. Az, hogy imádok száguldani, valószínűleg nem befolyásolja túlságosan a tudásom, csak a motivációm, ami már most szüntelenül csak nő.
-    Talán jobb lesz, ha magad döntöd el. Mint tapasztalt játékos, biztosan jobban határozod meg, mint én – teszem még hozzá ötletemet. Elvégre Maja ismeri az ellenfelek egy részét és gondolom, hozzájuk képest fog értékelni, míg én csak a rokonaimhoz viszonyítva tudok véleményt nyilvánítani. Lehet, hogy ami otthon átlagosnak számít az itt átlagon alulinak.  
Utoljára módosította:Podlovics Natasa Kornélia, 2020. február 12. 01:08
Podlovics Natasa Kornélia
KARANTÉN


A középső Podlovics lány
RPG hsz: 12
Összes hsz: 53
Írta: 2020. november 16. 10:58 Ugrás a poszthoz


péntek kora délután; outfit;
színipalánták folyamatban


Amikor három évvel ezelőtt átléptem az iskola küszöbét, égtem a vágytól, hogy részt vegyek mindenféle iskolai elfoglaltságban, és így minél több ismeretségre tegyek szert. Aztán ahogy telt az idő, és százféle szakkör nélkül is sikeresen kialakítottam a saját baráti köröm, a szereplési vágy kezdeti fellángolása lassan csillapodni kezdett, míg végül végleg ki nem hunyt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a tanulmányaim mellett bőven elégnek bizonyult a művészeti iskola és a kviddics. Csakhogy most, hogy úgy döntöttem, határozatlan időre abbahagyom a kviddicsezést, gyakran hiányérzetem van.
Anya azt tanácsolta, keressek új elfoglaltságokat, Mórnak pedig minden bizonnyal azt, hogy segítsen megtalálni a megfelelőt. Máskülönben múlt héten nem tette volna az a csípős humorával megspékelt megjegyzést, miszerint amilyen jól megjátszom magam időnként, gyerekjáték lenne bekerülnöm a színjátszókörbe. Nem mondom, hogy különösebben meghatott a beszólása, nem is szoktam megjátszani magam, de tagadhatatlan, hogy párszor még eszembe jutott a nap hátralévő részében.
„Nem is olyan rossz ötlet”.
Mielőtt bekerültem volna a művészetibe, kissé dilemmáztam azon, hogy melyik szakra jelentkezzek, és a színészet a listám második helyén volt. Készen is álltam arra, hogy több tagozatra is járjak, ha sikerül, de a szüleim attól tartottak, hogy túlvállalom magam, így első körben mindössze egy iskolán kívüli elfoglaltságot engedtek. Nem fogok hazudni, hálás vagyok, amiért nem hagytak fejjel a falnak rohanni.
Ha nem is rögtön a Grosserliebbe, úgy döntöttem kipróbálom a színészetet, és az iskola színjátszó körébe jelentkezem. Azt hallottam, nem én vagyok az egyetlen ezzel a szándékkal, és ha bárki megkérdezné, hogy kitől, hol és mikor értesültem erről, valószínűleg nem tudnám megmondani, de hírét vettem, hogy Bernáthy Zsófi is idén vágna bele a színészkedésbe. Emiatt a hét elején felkerestem azzal, hogy nem lenne e kedve együtt készülni a meghallgatásra, és mivel beleegyezett, mára beszéltünk meg egy próbát.
Kölcsön kenyér visszajár alapon megkértem Móricot, hogy segítsen összeállítani egy gyakorlási listát, amiért az utóbbi vizsgán segítettem neki, így most azzal a kezemben tartok a színjátszókör próbaterme felé, remélve, hogy nem foglalt. Elvégre péntek van... lefogadom, hogy a színjátszósoknak is akad jobb dolguk a próbálnál a hétköznap utolsó napján. Valószínűleg mi sem most próbálnék, ha nem ez lett volna a legalkalmasabb időpont a héten mind a kettőnk számára.
A helyiségbe lépve elégedetten konstatálom, hogy üres, és beljebb sétálva a színpadhoz közli ülések egyikébe helyezem kényelembe magam, míg Zsófi megérkezik. Ösztönösen a karórámra pillantok, és biztosra veszem, hogy hamarosan ő is idetalál, ugyanis öt perc van a megbeszélt időpontig. Pont elég idő ahhoz, hogy még egyszer átolvassam az ajánlott feladatokat.
Podlovics Natasa Kornélia
KARANTÉN


A középső Podlovics lány
RPG hsz: 12
Összes hsz: 53
Írta: 2021. március 31. 21:30 Ugrás a poszthoz


péntek kora délután; outfit;
színipalánták folyamatban


Valószínűnek tartom, hogy sokkal jobban jártunk volna, ha valamelyik színjátszós segítségét kértük volna, de tekintettel arra, hogy összeállítottam egy kisebb gyakorlati listát egy művészetis színész palánta közreműködésével, bízom abban, hogy a mai találkozásnak haszna is lesz, és nem bizonyul teljes idővesztegetésnek.
Közel tíz percig merülök el a hanyagul összeírt tréning lapjába, amikor tekintetem ismét a karórámra szökken. Ösztönösen körbe pillantok, hogy biztosra vegyem, véletlenül sem ücsörgünk mind ketten a teremben, egymásra várva, és amikor azt konstatálom, hogy változatlanul egyedül vagyok, hátra hajtom a fejem és kissé türelmetlenül a szabadba engedek egy hosszabb lélegzetvételt. Remélem, Zsófi nem feledkezett meg rólam. Egymagamban is nekilátok a gyakorlásnak, de a társaságában bizonyára kevésbé érezném magam komplett idiótának.
Ismét a kezemben tartott papírt kezdem vizsgálni, amikor az eridonos lány váratlanul letelepszik mellettem. Kissé összerezzenek a hirtelen érkezésétől, de közben egy halvány mosoly is felkúszik az arcomra annak jeléül, hogy örömmel veszem, észben tartotta a megbeszélt találkozónkat.
-    Szia! – köszöntöm én is, a kékjeim automatikusan a hangos becsapódással a földre érkező táskára szöknek. – Kicsit lestrapáltnak tűnsz – teszem szóvá a grandiózus kilégzését, majd folytatom. – Hosszú nap? Minden oké? – érdeklődőm felőle, mielőtt felhívja a figyelmét a tréning listám. – Készültem! – jegyzem meg egy villámgyors mosoly és szemöldökemelgetés kíséretében – Ez kérlek szépen néhány feladat, amit a művészetis diákok szoktak elvégezni. Megvannak ám a kapcsolataim – jelentem ki, de nem azért, hogy felvágjak vele, inkább csak azért, hogy néhány bénább tréfával segítsem abban, hogy elszakadjon mind attól, ami a nap során csinált. – És hogy a kérdésedre válaszoljak, igen, gondolatban már elképzeltem valamit, ami ugyan nem teljes, de tervnek megteszi. Mit szólnál ahhoz, ha belemelegítésként egy kis egyszerű asszociációval kezdenénk, ami aztán átmenne asszociatív gondolkodásba? Ezek elvileg segítik fejleszteni a képzeletünket és az észjárásunk sebességét.
 


Bagolykő Mágustanoda Fórum - Podlovics Natasa Kornélia összes RPG hozzászólása (4 darab)

Oldalak: [1] Fel