Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

Én esküszöm figyeltem mindenre! Azaz majdnem mindenre. Mert ezek szerint nem sikerült. És ez még nekem is fájt rendesen, pedig két lábon maradtam valahogy.
Össze-vissza pislogva próbálom eljuttatni az agyamig mi a frász történt. Nem is hallottam hogy jön, aztán bumm. Ideteleportált, vagy mi a szösz? De lehet csak én vagyok süket szokás szerint.
- Jól vagy? - hát nem tud felállni ahogy látom, hogy lenne jól? Nyújtom neki a mancsomat, hogy segítek neki, hátha akkor fel tud. Nem vagyok csodatévő, nem azért. - Elkísérjelek a gyengélkedőre? - remélem azt nem kell. Nem szeretem a gyengélkedőt, gyengélkedő se szeret engemet. Meg alapból minden kórházszerű helyiséget utálok.
Közben végignézek a lányon. Láttam már valahol, szerintem ő is Levitás. De fogalmam nincs hányadikos lehet. De nem akarom tippelni gondolatban, mert az milyen már? Meg nem is fontos. Én nem örülnék ha valaki a koromat próbálná megtippelni, főleg akkor nem, ha idősebbnek lennék gondolva. Kikérem magamnak, én nem vagyok több mint amennyi, és nem is nézek ki többnek. Meg nem is akarok többnek kinézni. De egyszer úgyis megöregszem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

De hát az előbb nem tudott felállni! Oké, mindegy, lehet van valami különleges képessége amivel hamar meggyógyítja a kisebb sérüléseket. Vagy fogalmam nincsen!
- Én Cat vagyok. - oké, becenevem, de nem biztos hogy a Paithoon-t ki tudná mondani olyan könnyen. Nem lehetetlen, csak furi. Meg a Cat még mindig jobban hangzik mint a Paithoon. Mert cicaaa. Lehet nem vagyok olyan cuki mint egy cica, de a cicák cukik, a cicákat szeretem. Meg minden más élőlényt.
Kicsit, jó nagyon meglep a hirtelen témaváltás, mert most ez hogy jött ide? Elesett, bemutatkozott, de manók sehol sincsenek látótérben. Vagy csak én vagyok vaksi, ami meglehet.
- Miért ne szeretném őket? Minden élőlényt szeretek. Ki tudja, ki volt előző életében? - oké, lehet félek például a méhektől meg egy csomó állattól, de az nem azt jelenti hogy nem szeretem őket. Csak ijesztőek nekem, ennyi.
- Az király lehet. - gondolom aranyvérű, nekik szoktak manóik lenni. Vagy félvér, vagy fogalmam nincsen. De igazából nem érdekel, nem hiszem hogy ismerek mást a családjából. Meg én pont nem nézem a származást. Nem igazán fontos szerintem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Kiolvastam... nincs több oldal. - bámulta reggel a kezében tartott könyvet. Lehet már hetedszerre olvasta el, de mindig így reagálta le. Aztán kijelentette saját magának, hogy ő bizony nyolcadszorra is kiolvassa, de nem ma, sok még amit ki akar olvasni. Így történt, hogy délután a jó időt kihasználva a rétre sietett, hóna alatt az első kezébe akadt olvasnivalójával.
Elkezdett volna keresni egy helyet ahová letelepedhet, mikor észre vette a síró Angelicát. Persze hogy egyből, nem arra gondolt, mi lehet pontosan majd a könyvben. Elindult a lány felé, miközben a zsebében zsebkendő után kutatott.
- Hé, mi a baj? - kérdezte, mikor már mellette volt. A zsepi kutató akciót elvetette, mert valószínűleg nem volt nála, vagy csak nem talált. Oké, alig ismerik egymást, lehet nem fog válaszolni a kérdésére, de azért jól eshet az embernek ha valaki rákérdez ilyenre mikor látja hogy baj van.
- Tudok valamiben segíteni? - és ez se biztos, de azért egy kérdést megér. Inkább, minthogy egyszerűen itt hagyja. Akkor se hagyja ott, mikor pár negyedikes rájuk néz, és hangosan uuu-zni kezdenek. Higgyenek amit akarnak, nem ismerik őket, vagyis Paithoon-t biztos nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Túl jó idő volt. Annyira, hogy Cat csak egy hatalmas pulcsit vett fel a fekete farmerjéhez. Olyannyira hatalmas volt, hogy szinte elveszett benne, és még apróbbnak tűnt, mint amilyen valójában. Pedig nem nagy darab, nagyon vékony, annyira hogy néhányan szinte félnek, hogy bármikor összeeshet. Emellett még nem is a legmagasabb, és az arca is olyan lányos, ha lenne melle és talán hosszabb haja, bár az nem szükséges, lehetne hinni hogy egy lány. De nem, ő egy fiú.
Elindult csak, hogy valahova leül, esetleg ha összefut egy ismerőssel beszélget, mert egyedül a szobájában halálra unta magát. Aludni nem tudott, a könyvei pedig épp csak néztek rá, de nem volt ereje olvasni őket. Azért az első könyvet ami a kezébe került hozta magával, hátha megjön közbe a kedve.
Így történt, hogy azon a napon nem figyelt, és véletlenül nekiütközött egy társának. Először, nem ismerte meg, de másodszorra se. Még akkor se, hogy megszólalt, hogy:
- Ne haragudj, az én hibám. Jól vagy? - mosolygott rá, és talán ez után kezdett derengeni neki, hogy mintha már beszélt volna vele, a neve is valami T vagy D betűvel kezdődik, igen, tudja, ő az a Theon gyerek, aki lekapta a házvezetőjét, meg annak az öccsét, akinek a helyét vette át prefektusként.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Mikor már megszólalt, teljesen biztos volt benne, hogy ő az. Nem ismerte, nem beszélgettek, csak néha látta a folyosón, meg persze hallotta amiket beszéltek róla. Meg egy ilyen világos hajú ember kinek ne tűnne fel? Főleg mikor még hosszú is volt a haja.
Mondjuk Cat mindenkit megnézett. Már nem azért, mint más fiúk tennék, ő inkább mintha keresett volna valakit. Persze nem túl feltűnően nézett meg minden szembejövőt, és persze arra sem volt mindig lehetősége, hogy mindenkire vessen pár pillantást, de igyekezett.
Már ment volna tovább, mikor hallotta hogy Theon újra hozzászólt.
- Csak Cat. - még mindig fura volt neki a Paithoon, így igyekezett azt mondani. Igazából jobban is szerette a Cat-et mint a valódi nevét. Hiszen évekig a becenevén hívták, és most így huszonnégy évesen a semmiből hívják máshogyan? Jó, nem szó szerint a semmiből, mert ez a hivatalos neve, de na. - És igen, én vagyok. Miért kérded? - nem mintha parázott volna amiatt, hogy mi miatt kérdezi. Nem gondolt olyanokra, hogy biztosan valahonnan valamilyen pletykát hallott róla, vagy hallotta ahogy kibeszélik. Ha ez is lett volna a helyzet, Cat valószínűleg csak hátradőlt volna a székében vagy gondolatban, és azt mondta volna: "Azta! Van egy fanclubom!".