Lily Brown
Bagoly ébresztette álmából, mit Lilynek küldött, hogy találkozhatnak-e. Nagyon izgatott volt, hogy már kapott választ. El is olvasta, és már el is készült a találkozóra. Nagy nehezen, sok útba igazítással, de végül megtalálta az unokatestvérét a kis tónál.
- Ciao Lily! - köszönt illedelmesen, de már nem tudott tovább várni, ezért már bele is kezdett a kis regényébe - Annyira vártam, hogy végre láthassalak, Susan nagynénénk nagyon sokat mesélt rólad meg a szüleidről. Tényleg Angliában születtél? Milyen Anglia? Még ott élsz? Mióta éltek ott? Milyenek a szüleid? Mit dolgoznak? Van testvéred? - itt tartott egy kis szünetet, és nagy levegő után folytatta - Amikor nagyon boldog és egyben ideges is vagyok akkor nagyon hadarok és nem tudom befogni a számat. - hadarta zavartan és lámpalázzal.
Miután befejezte ezt a kis szómenés, akkor jutott eszébe hogy nem volt illedelmes és csak köszönt, nem mutatkozott be.
- Sajnálom, el is felejtettem, Carmela Conticelli vagyok, de jobb szeretem a Lia becenevet.
- Ciao Lily! - köszönt illedelmesen, de már nem tudott tovább várni, ezért már bele is kezdett a kis regényébe - Annyira vártam, hogy végre láthassalak, Susan nagynénénk nagyon sokat mesélt rólad meg a szüleidről. Tényleg Angliában születtél? Milyen Anglia? Még ott élsz? Mióta éltek ott? Milyenek a szüleid? Mit dolgoznak? Van testvéred? - itt tartott egy kis szünetet, és nagy levegő után folytatta - Amikor nagyon boldog és egyben ideges is vagyok akkor nagyon hadarok és nem tudom befogni a számat. - hadarta zavartan és lámpalázzal.
Miután befejezte ezt a kis szómenés, akkor jutott eszébe hogy nem volt illedelmes és csak köszönt, nem mutatkozott be.
- Sajnálom, el is felejtettem, Carmela Conticelli vagyok, de jobb szeretem a Lia becenevet.