FranciSzipog egyet, megtörli talárja ujjába az orrát, aztán elővéve
legfurcsábbanundorító legbájosabb mosolyát igyekszik mutatkozni a lány előtt. A nőstény némi figyelmet fordít a hímre, ő ezt jó előjelnek veszi.
- Nos, há' ha mindenáron tudni akarod, harmadikos vagyok. Vagyis leszek jövőre is, mer' csak most érkeztem és felmentettek a vizsgák aló'. - ő nem tudja, de mi igen, hogy Attis bizony azért viselkedik ilyen magához képest is undin, mert a lány kevéske vélavére is ilyen hatással van rá. Elkapja Franci kacsóját és egy nyálas csókot nyom rá, majd felvigyorog rá.
- És kegyed? - Kihúzza magát és úgy néz a leányzóra. - Ó há' igen. Griffendéles voltam, aztán azt mondtá', itt ez a testvérháza. Jó, mi? - miközben a talárjára varrt házcímert nézi, alig feltűnően nyomja ki "mellizmait" és feszíti be bicepszét. Talán egy kicsit még fel is fújja magát a kelleténél.
- Na és mit csinál egy ilyen szépség itt kin'? - villantja meg újból azt a mosolyt, közben leellenőrzi fogsora tisztaságát nyelvével, hogy véletlenül se a külcsín riassza el a nőstényt. Egy alig hallható böffenést némi köhintés mögé rejt, hogy ezzel se tűnjön igénytelennek.
- Csak nem bújká'sz valaki elő'?