Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Mármost nagyon jó kérdés, hogy mit keres ilyenkor kinn a kastély folyosóin, amikor még közel sem rendezkedett be annyira, hogy teljes bizonyossággal közlekedjen rendhagyó időpontokban is. Sebaj, járt már ennél nagyobb kastélyban - gondolta ezt akkor, mikor kilépett a szállása ajtaján.
Plot twist: tényleg nem adódott problémája a tájékozódással. Az is meglepte emellett, hogy egyetlen szabályszegővel sem találkozott eddig, bár nem is vadászott rájuk különösebben. Mit csináljon, büntesse meg őket? Ennél kényelmetlenebb szituációt kevésbé tudott volna elképzelni; egy bűnöző elfogása harc közben teljesen természetes terepnek számított. De hogy kamaszokat büntessen meg, amiért este tíz (akkor van egyáltalán takarodó, jól emlékszik?) után kimentek a körleteikből, ez olyan volt, mintha egy, a sajátjánál legalább tíz számmal nagyobb cipőben próbálná lefutni a maratont.
Eddig.
A bejárati csarnokba ér pont akkor, amikor a nagy bejárati ajtó nyikorogva becsukódik az eridonos lány mellett. Aztán minden gyorsan történik egymás után: a diák sutyorog még valamit a doboznak, majd elég nagyot zakózik ahhoz, hogy a csomag méterekre tőle a földön landoljon, szintén nem kis csattanással. Erre már előrébb lép ő is, pálcájával a közeli fáklyák felé int, így valamivel több fényt kicsikarva belőlük.
- Jól vagy? - Első kérdésnek nem rossz, bár a kérdésről hamar eltereli a figyelmét, amikor az egyik fekete magocska roppan a cipője alatt. Van egy nagyjábóli lexikális tudása azt illetően, hogyha összetalálkozik valamilyen mágikus növénnyel/állattal, akkor mit kötelessége elkobozni, még ha ő maga nem is villogtatta soha a gyógynövénytanban szerzett tudását - nincs nagyon mivel villogni -, és bizony ez nagyon is közte van.
- Hát ezeket meg mégis honnan szerezted? - Meg sem kísérli a magázódást, sosem volt bevett szokása, és nem az itteni jelenlétével fogja beiktatni az életébe. Beszéd közben lehajol, és szabad kezével magához veszi a dobozt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Lepődtek meg rajta máskor is, bár ahhoz nincs különösebben hozzászokva, hogy kamaszlányok legyenek így ezzel. Pálcát tartó kezével szórakozottan megvakarja a tarkóját, és inkább körbenéz a földön szétpattogó magok után kutatva. Láthatóan a tiszteletlenség iránti felháborodásnak nyoma sincs rajta, talán legalább ennyi szerencséje van Borinak, így éjnek évadján.
- Lehet, hogy indiszkrét kérdés, de előfordulhat, hogy nagymamád a zöldségpiac helyett szívesebben jár a feketepiacra? Invito... - int pálcájával körbe a teremben, mire a fekete kis magocskák engedelmesen (és nem valami készségesen) repülni kezdenek felé, végül mindet visszairányítja a dobozába. Varázsló, nem fog ő négykézláb kúszni ezek után, ha meg lehet oldani ezt is mágiával.
- Hát nem is tudom. - Először tényleg úgy néz a lányra, mint aki tényleg roppantul elgondolkodóban van azzal kapcsolatban, hogy visszaadja-e a dobozt avagy sem. - Visszaszolgáltassak-e egy doboz illegálisnak számító varázsnövényt egy diáknak vagy ne?
A kérlelő tekintetre csak derűsen visszamosolyog, ami abszolúte nem esik egybe sem egy feddéssel, sem pedig valami fenyegető "ajjaj, most mi lesz" atmoszférával, aminek jelen kéne lennie egy ilyen szituációban.
- Azt tudod, hogy ezek mire valók?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Legalább helyben vannak. Mármint, jóval kényelmesebb a feszültségmentes környezet, mintha harapni lehetne a levegőt, miközben jellemétől eltérően ő épp azon igyekszik, hogy legalább távolról, hunyorítva, túlexplonált instagram filterrel olyan tanárszerűségnek tűnjön, mint az apja. Talán ezért is várja ki teljes türelemmel, amíg Boróka nevetése lecsillapodik, mi több, még ő is odatűz egy vigyort.
- Akkor akárhogy is nézem, ez bizony nem a nagymama kosárkájából van. Szabad? - Utóbbi kérdés mellé a pálcáját visszacsúsztatja a helyére, és szabaddá vált kezét kinyújtja a lány felé, hogy az átadhassa azt a maradék három magot. Még jó, hogy így, mag formájában semmilyen veszélyes jellemzője nincs. A nem túl hiteles védekezés mindössze egy félrebiccentett fejet, és egy kétkedően felvont szemöldököt vált ki, mint válaszreakciót.
- Az a nagy szerencséd. És még csak az kéne, hogy elültesd őket, isten ments. Már amennyiben nem szeretnél a varázsvilág fő mágikus ópiumszármazékának szó szerint boldog tulajdonosa lenni.
Mondjuk ez nem hangzik feltétlenül borzalmasan rosszul és riasztóan - fut át a fején, nem túl aurorhoz méltón, és magában jól el is nevetgél ezen a dolgon. Persze nem csinálná meg, de talán jobban szórakozik ezen, mint amennyire végletekig elhivatott és igazságcentrikus kollégái tennék a helyében.
Ha visszakapja a magokat, ráérősen elpakolja őket a dobozba, majd rájuk zárja a fedelet - amennyiben Bori makacskodik, végtelen türelemmel addig tartja a markát, amíg nem landolnak benne a fekete szemek. Neki bizony ideje, akár a tenger, ellenben az eridonossal, akinek a holnapi nap nagy eséllyel órái lesznek, amiken csakugyan nem lenne szerencsés elaludni.
- Termeszteni is jobbára külön helyiségben termesztik, mert már az első virágzástól kezdve különféle toxinokat juttat a levegőbe. De azt ne kérdezd milyeneket, mert nem tudom fejből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Bár kétségtelenül nem fogja fel a helyzetet főbenjáró bűnként, de ettől függetlenül nem tervezi visszaadni a dobozt. A laza hozzáállásnak is megvan a vége, valahol a józan ész határain belül. Ez alá nyugodtan oda lehet sorolni azt is, hogy pszichoaktív anyagok lényegi hozzávalóját nem szolgáltatja oda egy diáknak. Főleg nem egy diáknak, de amúgy sem, senkinek.
- Rendkívül fiatalos nagymamád lehet, valóban. - Vigyorog, ám közben meg sem próbálja kispórolni hangjából az iróniát. Azért lassan ideje lesz jobban rávezetni a lányt, hogy ezektől a magoktól egészen biztosan könnyes búcsút vehet. És ami lényegesebb, hogy az erre kidobott pénzének is. Jól felültették szegényt, de anyagi kártérítést nem kötelessége adni.
- Majdnem meghatottál, de nemcsak, hogy nem lenne etikus visszaadni - amennyiben mindössze ennyiről lenne szó, akkor Bori már boldogan dudorászva tartana vissza a hálókörlete felé, a dobozzal a hóna alatt - ... de még törvénytelen is. Ezzel gyakorlatilag bevihetnélek azon nyomban az itteni auror kirendeltséghez.
Egyelőre hiába mondja ezt, mivel az előadása nem hangsúlyosan komoly, nem is nagyon hangzik ez valódi fenyegetésnek, vagy olyasminek, ami valóban előfordulhatna. Nyitná is a száját a válaszra, egyfajta megerősítésre, ám lehetősége sincs nemhogy befejezni, még csak elkezdeni sem, mert a levegőt átszeli valami éktelen... zaj.
Aztán rá kell jönnie, hogy ez egy embertől származik, és történetesen még értelme is van. Bűnöző. Dealer. Ezeket a szavakat ki tudja venni az összefüggéstelen katyvaszból, amit kiáltozva elnyargal az ismeretlen leányzó. A tanári szoba minden bizonnyal egy ilyen késői órán úgyis legfeljebb csak felkenődni tud.
A férfi pedig csak áll néhány hosszúnak tűnő másodpercig, mint aki nem tudja hová tenni az eseményeket.
Aztán hangosan elneveti magát, de még a szabad kezét is a homlokához emeli, hogy valahogy tompítsa a hullámokban rátörő kacagást.
- Nem hiszem el ezt a helyet, méghogy a Hogwarts-nál nincs meredekebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Esze ágában sincs követni a hangoskodó leányzót eleinte. Tulajdonképpen teljesen megelégedett volna azzal, hogy az elnyargal, ő meg alaposan kineveti magát a helyzet abszurditásán. Nem foglalkoztatja különösebben, hogy mi terjed el róla a diákok körében, ha éppenséggel az, hogy drogot terít nekik, akkor az. Majd lecseng egy hónap alatt legrosszabb esetben - így ment ez mindig is az iskolákban, ebben valószínűleg nem különbözik nagyon Magyarország és Nagy-Britannia.
Boróka viszont nem így gondolhatja, mert szinte azonnal Lili után veti magát, és mire a kislány felér a lépcső tetejére, addigra az eridonos már nagyjából be is éri. Alastair ezzel egy időben jut el produktivitásának azon szintjére, hogy ismét ki tud egyenesedni a nevetésből. Jól jön, hogy odafenn Lili még előkészül egy kisebb (bár megintcsak annál összefüggéstelenebb) hegyi beszédre, mert addig kényelmesen ő is felkocoghat a lépcsőn, akkorra érve be a diákokat, amikor ezúttal a hangoskodó ragadja meg Boróka karját, és úgy kezdi ráncigálni.
- Na most már elég legyen. Vicces volt az elején, de a lépcső szélén egymást ráncigálni a legkevésbé sem mulattató. - Egyik kezével Lili karját, a másikkal pedig Boróka vállát fogja meg. Nem szorít rá egyikre sem erősen, épp csak annyira határozottan fog rá, hogy lefejtse őket egymásról. Ezalatt ugyan még kap némi megjegyzést, amire csak szórakozottan felciccen, és megint csak elmosolyodik - a gesztus apró gödröcskét gyűr az álla oldalán.
- Természetesen, csak nyugodtan jelents. Holnap, amint kipihented magad és letudtad a kötelező óráidat, semmi sem fog meggátolni ebben - akár az apámnak is.
Abszolút az ellenkezőjét csinálja annak, ami a normális vagy a várható lenne alapvető esetben. Jobban belegondolva az ő helyzetéből nézve ez a legtöbb és legjobb amit tenni tud. Kezdjen egy kamaszt győzködni az éjszaka közepén? Értelmetlen, és Lili amúgy is teljesen belelovalta magát.
- Igaz, én meghallgatnám a diáktársamat, mielőtt feljelenteném gyógynövénymag-birtoklásért, és kínossá válna számomra a helyzet. - Vigyorrá szélesedik a mosolya, ahogy elengedve a lányokat, a zakója alól kihúzza a dobozt, és megrázza kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Amikor először lépett ki a benti melegből, meg kell vallani, hogy némileg megbánta a kültéri helyszínt. Még jó, hogy varázslók, ezért egy egyszerű bűbájjal kiküszöbölhető az, hogy dideregni kezdjenek, még akkor is, ha nem olyan vastag a kabát, mint azt a december eleji idő megkövetelné. Az egyik padon ülve várakozik, miközben azt a kis felhőcskét figyeli, ami minden lélegzetvételét követi, ahányszor kifújja a levegőt. A tanonca rendhagyó módon (bár neki pont az a természetes, ha kollégával dolgozik együtt, és szakmabelit segít) hozzá hasonlóan auror, ugyan a szakma két teljesen ellentétes oldalát művelik. Ő maga sosem lenne különösebben jó kihallgatótiszt.
A jegyzetekben az állt, hogy a foglalkozásából kiindulva logikusan az ilyen irányú felhasználásáról akar tanulni az illúziómágiának. Nem látott túl sok foglalkozást beiktatva, valószínűleg az apjával épp csak belekóstoltak kicsit az alapokba, mielőtt az öreg visszavonult volna. Épp ezért konkrétabb elképzelései is vannak arról, hogy mivel akar most foglalkozni majd a másikkal. Nagyon tesztelgetni még nem érdemes, hol tart a felismerésben és illúziótörésben, legfeljebb majd szóban megkérdezi, hogy áll az idősebb Magnustól kapott üvegcsével, de hogy abban komolyabb konklúzióra jusson, elég kivárni az év végét. Egyik lábát szélesen átveti a másik felett, bokájával a másik térdén támaszkodik meg, miközben unottan köröz a lábfejével. Valami bugyuta angol gyerekdalt fütyörész, pontosabban a Baa Baa Black Sheep, minden brit származású nagybecsű gyermekkori örökzöldjét. Hála annak, hogy a városban már most van néhány üzlet és ház, ami karácsonyi díszben tündököl, nehéz kikerülni a karácsonyi hangulatot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Nem várta volna, hogy a tulajdonképpen teljesen átlagos, és legkevésbé sem szoros fogása ilyen végtelen sokkot fog kiváltani valakiből. Mondjuk várhatta volna, mert akármennyire nem szép ilyesmit gondolni felnőtt varázslóként egy fiatal boszorkányról, de ez a kislány teljesen kattant. Más magyarázat nincs erre. Mintha minimum az antikrisztus égette volna meg a bőrét, úgy ugrik hátra előle, Alastair pedig akaratlanul is ránéz a tulajdon tenyerére, hogy tudat alatt használt-e valami érintéssel irányítható átkot, mielőtt szétválasztotta őket. Betenné az ajtót, ha aurorként ilyeneket csinálna akaratán kívül, de Lili ijedelme olyan hiteles és őszinte, hogy egy pillanatra valóban elgondolkodott. Hát-ezt-nem-hiszem-el mosollyal emeli fel a kezét védekezően, felmutatva a leányzó felé.
- Ahogy a kisnagysága gondolja.
Boróka aggodalmas kérdésére, hogy ugye nem jelentik fel őket, csak diszkréten és szó nélkül, nemlegesen megrázza a fejét. Addig Lili úgyis a saját pánikrohamával van elfoglalva. Nincs rá sok esély, hogy bármilyen eljárás is induljon, még ha a leányzó a saját két lábán is sétál be a hivatalba. Az első dolog, amit megnéznek majd, az a vonatkozó emlék lesz, ami alapján megteszi a feljelentést, abban pedig nem valószínű, hogy találnának bármi komolyat. A lány távol is volt, és a beszélgetésnek is a végére érkezhetett. Az abban elhangzottak alapján pedig talán kap egy nyalókát, ha rendes az ügyeletes auror tiszt, és kedvesen visszahajtják a kastélyba, valami olyan jóindulatú szöveggel, minthogy "de azért maradj továbbra is ilyen példás állampolgár".
- Felőlem akármit csinálhattok, de mindent csak a holnapi naptól. Ugyanis bőven túlhaladtuk már a kijárási tilalmat, ami mindkettőtökre vonatkozik. Örüljetek, hogy pontot nem vonok az éjszakai ramazuriért, viszont a többit hagyjátok máskorra, lányok, most irány vissza a házatok hálókörletébe.
Még mindig nem csattan a hangja, ám valamivel kevesebb derű csendül benne, és ez már valódi utasításnak hangzik. Szerette volna még kiszedni Borókából, hogy honnan szerezte a magokat, ez máskorra fog maradni. Bogolyfalva nem egy nagyváros, valószínűleg a helyi kirendeltség már így is tisztában van azzal - vagy legalábbis sejti, ki(k) árul(nak) ilyesfajta illegális mágikus növényeket. Megkönnyítené a dolgát nyilván egyenesen hallani, mégis.. mára túl sok agysejtje pusztult el erőszakos halállal valahol két kétségbeesett lánysikkantás és összefüggéstelen pánikroham között.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Ha Farkas késett is volna valamennyit, az apjával ellentétben Alastair nem ennyire háklis az időpontokra. Idefagyni úgysem fog, sőt, még jót is tesz neki a szabad levegő, tíz perc-negyed óra nem a világ. Azért ennek ellenére értékeli a látható igyekezetet, amivel a nála idősebb auror befutott.
Tessék, itt a másik véglet, ami miatt még zavarban érezhetné magát, nálunk idősebb varázslókat tanítgatni, pláne aurori munkakörben, nem a leggyakoribb jelenség. Mentségükre legyen szólva a beosztások különbözősége, egy harctéren is tapasztaltabb felettest sokkal, de sokkal kínosabb lenne mentorálni. Eddig legfeljebb egy-két vele egy idős kollega kérte, hogy mutasson nekik néhány alap dolgot, amivel legalább egy kis időre megzavarhatják az ellenfelet, de még ez sem történt rendszeresen. Végső soron Alastair a mágikus ütközetekben van otthon, nem a pedagógiában.
- Jó lesz magyarul is, félig magyar vagyok. Már, ha úgy kényelmesebb - vigyorodik el derűsen, intve maga mellé, hogy persze, foglaljon csak helyet a padon a férfi. - Persze maradhatunk az angolnál is.
Utóbbi az anyanyelve mégis, gyakrabban használja, de a magyarral is boldogult az anyja miatt. Ugyan, csak az utóbbi másfél-két hónapban jött bele ismét, de teljesen magyar környezetben könnyű is beleszokni a nyelvbe, ha már ismeri. A továbbiakat Farkas válaszának függvényében választott nyelven fogalmazza meg.
- Az, kutyahideg van, de már kellett. Alastair Magnus vagyok egyébként, örvendek, én veszem át az apám helyét az év hátralévő részében.. és tovább. Láttam, hogy már elkezdték a munkát; mozdulatlan vizuális illúziókat már sikerül létrehozni, igaz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

A helyzet némileg faramuci is lehetne, amiért korban hozzá ennyire közel állót kell tanítson, de mintha ez a körülmény nem is foglalkoztatná, teljes természetességgel érkezik minden verbális és nonverbális reakciója. Talán azért, mert diákkorában bár tanársegédségnek még csak a közelében sem volt, de a párbajszakkörök alkalmával gyakran kellett, hogy segítő kezet/pálcát nyújtson. Az mindenesetre egyértelmű, hogy Farkassal teljesen más hangot kell, hogy megüssön, mint mondjuk Zoéval vagy Keith-szel.
- Igen, mondhatjuk így is. Ha már a kezünkben vannak stabilan a képi illúziók, elkezdhetünk foglalkozni azok mozgásba lendítésével. Jól emlékszem, hogy a cél a szakmán belüli hasznosítása a mágiaágnak, igaz?
Felhúz maguk köré egy bűbájt, egy láthatatlan burkot, amivel, ha nem is szűri ki teljesen a hideget, de némileg barátságosabbá teszi adott területen belül a hőmérsékleti viszonyokat, majd kilazítja a sálat a nyakában.
- Ebben az esetben majd komolyabb figyelmet fordítunk a.. hát nevezzük házi feladatnak azt az üvegcsét, amit az előző oktató hagyott itt. Aurorként legalább annyira fontos felismerni és hatástalanítani a megtévesztő varázslatokat, mint létrehozni.
Ha nem lenne elfogult, hozzátenné, hogy még talán fontosabb is. Azonban nagyon is az, így ez a kis megjegyzés még azelőtt hal el a száján, mielőtt még kiszaladhatna rajta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Át tudja érezni Farkas motivációit, hiszen annak idején elsősorban ő is ezért akart az apja nyomdokaiba lépni. A valamilyen mágiaágra szakosodott jelentkezőket mindig előnyösen bírálják el a parancsnokságon, elvégre biztosabb képük van a kvalitásaikról, konkrétabb feladatokra lehet őket beosztani. Egy képzett illúziómágus nem csak a muglik előtti rejtőzködésben hasznosítható, hanem egy bevetésen remek védelmi, sőt, támadó pozícióba kerülhet a képességeinek köszönhetően. Nem csoda, ha adott volt egy ezen a téren jártas auror apa, ő maga is e felé fordult.
Az ő pillantása is az üvegcsére esik. Kicsit nosztalgikus ez az egész - őt is az apja oktatta. Alastair maga is találkozott ezzel a módszerrel. Hosszú órák megfeszített próbálkozásai a szobájában, míg a varázslótársai azt kérdezgették, lejön-e velük a faluba szórakozni és mágikus édességeket enni. De addig az ilyen luxus nem volt megengedett (saját maga előtt, nem tartott senki pálcát a fejéhez), míg rá nem jött, mi rejlik az üveggömb közepén.
Ha épp nem jutott semmire, néha úgy állt oda az apja elé, hogy találgatni kezdett. "Egy szakadt spárgadarab? - Nem. - Egy gomb. - Távolról sem. - Egy Berti-féle drazsé. - Hagyd abba a találgatást, és végezd el inkább rendesen a dolgod."
Sosem jött össze, mikor barkóbára adta a fejét.
- Az a dolga, hogy megelőzzön. Ezzel kényszeríti rá az embert, hogy alkalomról alkalomra, próbáról próbára kicsit mindig megugorja a saját korlátait. Hozzászoktat ehhez a fajta mágiához. Egy idő után már nem is lesz megerőltető újra és újra nekirugaszkodni.
Szóval Farkas inkább az illúziófelismerésre és törésre szeretne koncentrálni. Legalábbis ezt veszi ki elsőre a szavaiból. Ebben az esetben gondolkodnia kell majd ezen túl más módszereken, amelyekkel még fejleszteni tudnának ezen a készségen.
- Logikus, amit.. mondasz. Ha tegezhetlek. Hosszútávon talán így kényelmesebb lesz. Egyelőre akkor neked még inkább javaslom, hogy tölts el több időt ezzel a feladattal, ha találkozhatunk gyakrabban is, ha gyorsabban haladsz ezzel a készséggel, és erősíthetek a feltörni kívánt illúzión. Ezen kívül nem ez az egyetlen módszer arra, hogy a felismerés és illúziótörés metódusára edzük a varázsló képességeit, így meg foglak keresni egyedi feladatokkal is ennek kapcsán, ha ez megfelel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Elégedetten biccent a beleegyezésre, neki is jobb úgy tanítani, ha a tanítványt érdekli is a dolog. Nem egy kötelező tárgyat oktat, ezért neki nem kötelessége.. illetve nem is érzi kötelességének, hogy a másik félre rákényszerítse a tanulást. Ha nem akarja csinálni, akkor nem fogja. És Alastair sem fog fáradni vele, ilyen egyszerű. A többi tanoncnak is csak jobb, ha több figyelem marad rájuk. Mindenesetre az, hogy Farkas tud időt szakítani rá, mindenképpen jó hatással lesz az előrehaladására.
- Ahhoz, hogy felismerd, ismerned kell a mechanikáját a varázslatoknak, felfoghatjuk úgy is, mint az ismeretek egyfajta szimbiózisát. Minél jobban ismered, annál könnyebben felismered, és minél inkább ki vagy éleződve erre a fajta mágiatípusra, hiszen.. keresed és megpróbálod fellazítani a létrehozott manahálót.. annál inkább érteni fogod, és annál sikeresebben hozod létre te magad is.
Mutatóujjával imitálja a levegőben a körkörösséget, amiről beszél.
- Azt szoktam amúgy mondani a tanoncoknak, hogy olvassanak minél több könyvet vagy hallgassanak minél több zenét, csukott szemmel. Olvasás közben az ember képzelete automatikusan dolgozik. Akarunk valamire támaszkodni, elképzelni a leírás alapján, hogy barna hajú, zöld szemű, alacsony ésatöbbi. Amikor létrehozzuk az illúziókat, tulajdonképpen felnagyítjuk ezeket, részletgazdaggá tesszük, hihetővé.. és megjelenítjük.
Mindig vitába tud szállni azért azzal is, ha valaki azt mondja, hogy ez mindössze kreatív folyamat. Sok tudást és ismeretet kell hozzá összeherdálni. Nem lesz hihető egy madár, amelynek a röpte olyan sima és vázlatos, mint egy rajzfilmbelié. Nem lesz hiteles egy vasgolyó, ami úgy pattan, mintha strandlabda lenne. Fizikai és biológiai ismeretek, mind elkélnek egy hiteles illúzió létrehozásánál.
Kivéve, ha az ember például művészi önkifejezésre szánja. Ott ezeket általában szabadabban lehet kezelni szándéktól függően.
- Vannak olyan módszerek is, amelyek nem otthoni feladatok. Olyan akadálypályák.. illetve, nevezzük most így azokat, amelyeket ott helyben kell megoldani, akár időre. Mindig más otthoni körülmények között saját tempóban gyakorolni, mint nyomás alatt. - Megvakarja a tarkóját. Őszintén szólva, még nem ismeri annyira Farkast, hogy tudja, a férfinál melyik válik be jobban, mire kéne helyeznie a hangsúlyt.
- Majd később ezzel is teszünk egy próbát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

... az egészben egyedül az nyugtatja meg, már amennyire a maga módján izgatott, hogy nemcsak ő lesz itt elsőbálozó. Jó, lehet, hogy némileg nevetségesen hangzik az izgatottságának ténye. Elvégre nem ő lesz az, aki vizsgázik, de ugyanúgy az első alkalma lesz, mint vizsgaügyi biztos. Illetve az egyik. Annak idején neki is a brit minisztériumban kellett bizonyítania hozzáértését, hogy megkapja a hivatalos elismerést - és bejegyezzék végre, mint hivatalos illúziómágia használót, mégis teljesen más a képzeletbeli asztal másik felén.
Oktatóként neki is részt kell vennie az elbeszélgetésen, mindezt már megelőzte egy  írásbeli számonkérés, amely azt vizsgálta, tisztában van-e a használat jogi hátterével és jogi kereteivel. Nem volt amúgy kérdés, hogy a másik átmegy-e rajta. És amúgy is ezt csak formalitás, nagyon ritka, hogy valaki ezen a feladatrészen ne  tudja átverekedni magát, mert józan paraszti ésszel is megoldható. Vagy mondjuk inkább úgy, hogy az alapvető morális és erkölcsi értékek legalább elméleti szintű megértésével.
Rajta kívül még hárman vannak itt, mindannyian idősebbek. Itt a különleges mágiahasználati nyilvántartást vezető bizottság elnöke, az Illúziómágiához tartozó eseteket kivizsgáló csoport vezető-parancsnoka, illetve egy abszolút külsős munkatárs (azaz, akinek nem tartozik a munkaköri leírásába semmi illúziómágiával kapcsolatos  feladat). A beszélgetést, a feladat bemutatását rá bízták persze a fiú tanáraként. A falon függő órára pillant, még 10 perc van kezdésig, van még ideje befutni Sethnek.

A helyiség meglepően nem nagy, nem készítettek elő gyakorlótermet, első látásra a vizsga helyszíne nem több egy egyszerű irodánál. Tudtával egyedül annyi többletintézkedést hoztak pusztán, hogy néhány bűbájjal mérni fogják a szobában tapasztalható mágikus aktivitást, ezzel is látják majd, hogy a Seth által létrehozott varázslatok mennyire erőteljesek. Elvégre pont az illúziómágiánál nem lehet arra támaszkodni, hogy mennyire látványos a produktum.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Na, időben megérkezett, ez máris egy jó pont. Ő sajnos tudja, hogy mennyire szigorúak és karót nyeltek a teremben ülők, ő személy szerint nem is kedveli egyiküket sem túlzottan. Ennek ellenére az ő arckifejezése is könnyed szórakozottságot tükröz. Nem szabad ezt túlizgulni, azzal csak a minden hibára kiéhezett vizsgabiztosoknak tesz jót.
- Üdv neked is, örülök, hogy megérkeztél. Szerintem nem is húzom feleslegesen az időt, a feladatod nem lesz bonyolult. Szeretnénk, ha bemutatnál nekünk valakit. Illetve ő mutatkozna be. Lehet valóban általad létező ember, vagy teljes mértékben a fantázia szüleménye. Mindenesetre a cél: győzz meg róla, hogy az irodában nem öten, hanem hatan tartózkodunk.
Elsőre tényleg nem hangzik bonyolultnak, maga a feladat nem komplikált. A kivitelezés viszont annál inkább. Egy ember jelenléte számtalan apró részletből, elemből áll össze. Hitelesnek kell lennie a lélegzetvételeinek, egy idegen személy bőrének jellegzetes odőrje is fontos. Apró részlet, mégis a hiánya feltűnő. Számítanak a gesztusok, hogy a léptei vernek-e hangot, hogy az árnyéka hogyan esik az iroda megvilágításához képest.. ésatöbbi ésatöbbi. Maga Alastair is érdeklődve várja, mivel rukkol elő Seth.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

A tarkóját vakargatva áll a folyosón az egyik itteni vezető beosztású papír-auror  irodája előtt, ahonnan alig tíz perce jött ki. Pont úgy néz ki, mint egy nagyra nőtt gyerek, akinek az imént megmosták a fejét. Az a fajta, aki nem illetődik meg a feddés tényétől különösebben, csak éppen mit kezdeni nem tud vele.
Mert hát igazából tényleg. Mit kezdjen ezzel? Jól lehordták, amiért annyi bűnüldözői véna nem szorult belé, hogy felismerjen egy halálfalót, aki ugyanabban az iskolaként funkcionáló kastélyban teng-leng. Legszívesebben feltette volna a kezét azzal, hogy "I don't speak hungarian, sir", de mindketten tudták, hogy fordító bűbáj van az irodán is. Már ha amúgy nem lenne közismert, hogy az anyja miatt nagyon is beszéli a nyelvet (még ha nem is irodalmi választékossággal). Szóval töredelmesen bevallotta, hogy idézem:
"Ki a franc gondolta volna, hogy a kétezres évek derekán, nem elején, DEREKÁN, az már az első negyedénél jár! Szóval, hogy a kétezres évek derekán még be tudnak jutni mágikus iskolákba halálfalók."
Hogy egyáltalán így át tudott ezen jutni. Tehát köszöni szépen, ő már csak legfeljebb a harmadik vagy negyedik védvonal volt, aki - hogy tisztelettel emlékeztesse a parancsnok urat -  nincs is szolgálatban hivatalosan. Ugye. És ezt a beosztást, illetőleg a harctértől való eltiltását pont az a személy írta alá magyar oldalról, aki vele szemben ül. Mindegy, jelenetet nem rendezett, annyira nem érdekelte, végighallgatta, aztán most azon gondolkodik, hogyan kezelje azokat az "intézkedéseket, amelyeket kénytelenek meghozni a tudomásukra került információk fényében".

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Nem telik bele sok idő, hogy Warren is csatlakozzon hozzá a folyosón. Amikor legutóbb ezen a folyosón álltak, talán pont ugyanez előtt az ajtó előtt (többedmagukkal), egy sikeres bevetéshez gratuláltak. Ezzel szemben most közelében sincsenek ennek a dicsőséges állapotnak. Dehát.. ez van. Egyszer fent, egyszer lent. Nem lehet mindig mindenki kifogástalanul példamutató. Az előnytelen pillanatok épp úgy hozzátartoznak az élethez, mint a sikerek.
- Ahm. - Egyetértően hümment, nem tud fogást találni a kijelentésen. Ugyanis hasonló gondolatok járnak a fejében neki is. Majdnem olyan, mintha a harctérre dobnák ki, annyi különbséggel, hogy oda önként és dalolva menne. Nem is igazán éli meg amúgy ezt sem tragédiaként. Majd ellavírozik valahogy. Az is lehet, hogy jól fog neki menni, ki tudja? Még sose próbálta. Igaz, a gyerekekhez nem ért - de tegyük hozzá, itt nem is 11 évesen kezdik az iskolát, mint a Hogwartsban.
- Azt mondták, te voltál már helyettes.
Több a semminél, mégha Warrenre pillantva nem is érzi úgy, hogy a férfi túlzottan lubickolna a megszerzett tapasztalatok magabiztosságában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

Amúgy sem derült égből villámcsapás volt megtudnia, hogy az évkezdéstől nem csupán bejáró vendég lesz a kastélyban, aki az illúziómágiákat tanuló diákok számára oktat különórákra, hanem nem kevesebbet kell vállalnia (ráadásul Warrennel az oldalán), mint egy teljes ház irányítása. Már a Hogwartsban is úgy volt vele, hogy te jó ég, teljesen őrült minden Headmaster, akik elvállalják ezt a melót. Kordában tartani egy nagy csokornyi mágiával felboostolt kamaszt – adjanak inkább neki három oroszlánt, és megtanítja őket egy-két hónap alatt házimacskaként viselkedni. Az is egyszerűbb lenne. Ráadásul a minisztériumtól ez majdhogynem egy újabb büntetés volt. A benti ismerősei azzal viccelődtek, hogy örülhetne inkább, igaz, nem arra került vissza, ahova szíve szerint menne, de ez is egyfajta harctér. Van rellonos tanonca, ő maga a hasonló személyiségeket összegyűjtő Slytherin diákja volt hét évig. Lehet, ha boldog tudatlanságban vergődne, akkor gondtalanabbul tudna a tanévre gondolni.
Azért nem izgulja túl sem, vagy legalábbis nem érzi a felelősségnek azt a nyomását sem, ami természetes lenne a helyzetében. „Majdcsak lesz valahogy.” – Ez lesz a mottója. Mi van, ha kiderül, hogy egész jó ebben? Az is lehet, hogy valójában született headmaster, csak nem tud róla.
Nem egyenesen az irodába indul, jelenlegi célja az előtte berendezett kis adminisztrációs főhadiszállás, ahol lemeccselheti a papírmunkákat. Bármi van, ezt utálja a legjobban. Mindenféle iratokért rohangálni, hogy aztán huzamos ideig csak egy fiókban heverjenek érintetenül. Hóna alatt az összekészített mappával, kevésbé formálisan kigombolt zakóban lépdel a „helpdesk” felé. A nyitott előtéri ajtónál egy pillanatra megtorpan, de csak azért, hogy átlépve a küszöböt, még formalitás gyanánt kopogjon három jelzésértékűt a falapon.
- Szépjónapot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

Ha tudná, hogy miket gondolnak róla! Nagyon jól szórakozna rajta - persze nem a nő kárára, csakhát nem túl ritkán botlik bele az ember ilyen hízelgő jelzőkbe. Sajnos a házvezetők közül nem ő az, aki az emberi elmében tud olvasni. Marad tehát az a furcsálló megállapítás, hogy talán megzavarhatta valamiben a nőt, azért húzta ki magát ilyen feszülten.
Mindegy, tartott attól, hogy valami házsártos vénség fogja az adminisztrációt ellátni, neki pedig semmi kedve negyed órát úgy eltölteni, hogy közben még szidják is. Ehhez képest az asztal mellett álló nő kifejezetten kellemes megjelenésű. Akaratlanul ki is szélesedik őszinte gesztusra az amúgy csak udvariasan halvány mosolya.
- Szerencsére ez nem jelent problémát, ugyanis nem is hozzá jöttem. - Meglengeti a kezében a mappát, amivel érkezett, és közben el is indul akkor már az asztal felé.
- Alastair Magnus vagyok, a Rellon új házvezetője a következő tanévtől kezdve ~ameddig meg nem könyörülnek odafenn~ ki tudja meddig. És éppenséggel pont Önre lenne szükségem.
Felvonja a szemöldökét, a mondat végére már nagyjából oda is ért az asztalra. A mappa tetejét megemelve előhalász belőle néhány iratot, egyelőre csak összefogva mind egy kupacba.
- A szükséges iratokat kéne beiktatni meg elsuvasztani abba a fiókba, ahova szokás ilyenkor. Tudja, amihez senki sem ér hozzá egész addig, amíg le nem köszönök a pozícióról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Részéről arra számítana minimum, hogy néhány diákot ezek után ki fognak venni az iskolából a bizalomvesztés jegyében. Már, ha kijut. Az sem az első eset lenne, ha sikerülne valahogy elsumákolni. Vagy legalábbis egyszerű, bizonytalan pletyka szintjén tartani mindezt, elvégre az intézmény megítélésének nem nagyon tenne jót mindez. "Jöjjön a Bagolykőbe! Az iskolába, ahol gyermeke testközelből tapasztalhatja meg milyen, ha szocializációjára a történelem egyik legnagyobb sötétmágusának ideológiai követője van hatással!"
Fantasztikusan hangzik. Mondjuk ő meg aztán végképp szélsőségesen gondolkodik erről - ha halálfalókról vagy neo-halálfalókról van szó, nála nem nagyon van mentség. Általában nem is hagyja, hogy a másik elmondja a saját érveit, hiszen erre nincs logikus érv. Amennyiben le akarja valaki szedetni a jegyet, ma már megteheti, hiszen nem különbözik a szimpla tintától a bőrön. Régen több volt, valóban, azonban napjainkban már nem kötődik mágikusan senkihez. Az persze külön lapra tartozik, ha fiatalok kamaszkori hülyeségből, fel sem fogva, át sem érezve igazán miről van szó, használják. Nem jó az sem, de mérföldekkel könnyebb elnézőnek lenni.
- Aha. Én még sosem voltam headmaster, de majdcsak lesz valahogy. Nem lehet olyan nehéz.
Last words. Vagy valami olyasmi. Az legalább biztos, hogyha elrontja, nem azért fogja elrontani, mert túlizgulja vagy görcsöli az egészet, bár kérdéses, mennyire számít majd mentségnek.
- Ha a volt tanáraim meghallanák ezt, petíciót írnának a hivatalnak. - Nevet fel  derűsen vigyorogva a gondolatra.
- Mégha csak részben is olyanok lesznek, mint amilyenek mi voltunk annak idején a Slytherin falai közt, gyakorlatilag keresztet is vethetek magunkra. Vagy jól fogunk szórakozni. - Esze ágában sincs hirtelen átvedleni majd a szigorú tanár szerepébe, eddig sem volt az. Nemcsak hogy hiteltelen lenne, de még fárasztó is a nulla-huszonnégy órás színészkedés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

- Szívesen mondanám, hogy csak tudnám, miért reagál mindenki rögtön részvétnyilvánítással, mikor meghallja, de gyanítom, hamar ki fog derülni.
Kiszélesedik a mosolya erre, bármennyire is részben "büntetés" ez, másik aspektusból nézve számára ez már megint csak egy újabb érdekes kihívás, amellyel nem találkozott korábban. A hozzáállása némileg hajaz egy eridonoséra talán, de az biztos, hogy a módszerei egytől-egyig a Slytherint fogják idézi. Remélhetőleg annak nem a rosszabb oldalát. Mondaná, hogy nem a legrosszabbat, hiszen azt váltja most, de téves lenne a gondolat, hogy a kígyók háza a halálfalók gyűjtőhelye. Az volt talán valamikor (akkoriban is ugyanúgy kerültek ki követők még a Ravenclawból), de akkor még Alastair sem koptatta az iskolapadot. Azóta meg.. nos, túl ambiciózus és gyakorlatiasan gondolkodó diákok járnak oda ahhoz, hogy ilyen régi, lejárt és csak társadalmi kirekesztettséggel járó, ráadásul jogilag büntetendő ideológiát kövessenek.
- Remek, tudtam, hogy ön nem hagy cserben. - Súlytalan kis évődés a jó hangulat kedvéért, leginkább ezzel lehetne jellemezni a szavait. Szeret bizalmasabb hangot megütni még a magázás ellenére is, aztán eldől, hogy valakit idegesít vagy ponthogy valamivel motiváltabb lesz a segítségadásban, ha nem feszült az atmoszféra.
- Nem. - Mondjuk meg sem kérdezte Warrentől, valahogy ez az opció eszébe sem jutott, hiszen a defenzor tudtával többet van/volt a kastélyban eddig, mint ő. - Egyenesen Budapestről jöttem, még csak most tudták elintézni az erkölcsi bizonyítványom frissítését. Biztosan sokat kellett rajta gondolkodni, hogy tényleg hiteles-e az új verzió - szúrja a végére viccelődve.
Nagyjából kiválogatva kezdi el Tatiana elé pakolni az iratokat, némelyik csak egy oldal, de van 8 oldalas dokumentum is. Türelmesen megáll aztán az asztal előtt a ténykedő nőt figyelve, először csak azt, hogy mit csinál, aztán ahogy haladnak a papírokkal, úgy kalandozik el. Hát na. Senki se mondta, hogy nincs férfiból, Tatiana pedig kellemes a szemnek, természetes reakció. Milyen szerencse, hogy nem most rellonos. Mikor látja, hogy ez még el fog tartani egy ideig, oldalával az asztal szélének támaszkodik.
- Ezek szerint, a beosztási ceremónián önnek rendszerint elmarad a vacsora, helyette iktathat és papírozhat. Ah, igen, tényleg.
Az utolsó mondat már a mappában maradt igazolványképre vonatkozik, amit sikeresen eszébe is juttatnak. Nem fogta hozzá a papírhalmazhoz, így az csak alattomosan elbújt a tartó sarkában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

- És milyen kár, hogy elkerültük egymást! - Igaz, nem olyan nagy meglepetés. A beosztástól is sokban függ, de a Hogwarts valamivel nagyobb iskola is a Bagolykőnél, még több diákkal. Igaz, akkoriban ő még (15 évesen) fele ennyire nem nézett ki összeszedetten, mint most. Azóta sokat formálódtak a kamaszkölykös, lágy vonások. Nagyjából, amint a legtöbb fiú átesik tizenéves korában, mikor az arc szerkezete némileg markánsabb lesz. Nála szerencsésen alakult ez, mások meg ilyenkor ponthogy ellenkezőleg.
- Ha jól emlékszem, negyedikben már segítettem a párbajszakkörök szervezésében, talán még látta is valamelyiket. - Amelyen persze ő nem párbajozott azon egyszerű okból kifolyólag, mert eltiltották tőle. Túl nagy helyzeti előnye volt két auror szülővel, akik ráadásul szünetekben aktívan foglalkoztak vele (szakmai értelemben). Negyedikre már magabiztosan tudta használni az illúziómágia alapjait. Ráadásul a tanárai tudták, hogy az amúgy vicceskedő, laza kölyök, amint feláll az ellenféllel szemben, hirtelen túlságosan is komolyan veszi a párbajt. Felsőbb évesekkel párba állítani az ötödikes, hatodikos, hetedikes diákoknak lett volna sértő, a saját évfolyamával pedig csak szimplán abszolút sportszerűtlen.
- Én? Dehogynem! Szolgálok és védek, hivatásos auror vagyok a parkolópályát leszámítva. Hát nem ez a majdnem tökéletes definíció?
Már majdnem komolyan is lehetne venni a szavait, na meg persze a felháborodását, de amikor Tatiána felles rá, csak halvány borostával keretezett félmosollyal találkozik, nem valódi méltatlankodással.
- Ne is mondja, ez egy hosszú történet. Elhiszi, ha azzal mentem ki magam, kényszerítettek?
Megszokta már azt, hogy igazolványképeket, különböző adatokat kérnek ki róla, hozzátartozik a bürokrácia kacskaringós berkeihez. Ráadásul ahhoz képest, amennyit egy-egy ügy miatt a minisztériumban rohangálni kell, ez igazán semmiség. További hátránya a budapesti intézménynek, hogy ott nem ilyen csinos hölgyek segítik ki a formanyomtatványokkal.
- Bátor kijelentés. Nemrég tudta meg, hogy melyik ház élére neveztek ki, és mégis ilyen ajánlatokat mer nekem tenni? - Egyik szemöldöke már-már provokációnak beillően szökik fel a nő szavaira.
- És ha alávaló, galád módon kihasználom a lehetőséget?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

Csak egyetlen pillanatra torpan meg gondolatban, nem többre. Ahhoz az egészséges kétkedő megfontoláshoz kell ez a pillanat, hogy végiglatolgassa magában a lehetőséget, mennyire érti ezt szó szerint a nő - és mennyire veheti kacér utalásnak. Tatiana arckifejezése végül az utóbbiról győzi meg.
- Higgye el, kedves Tatiana, arra egészen biztosan emlékeznék, ha azt önnek nekem lett volna szerencsém megtanítani.
Nagy szavak ezek, de hogy őszinte legyen, amikor még az ő generációja (és saját maga) volt tizenöt éves varázslótanonc, még épp csak ismerkedtek a gondolattal, hogy az ellenkező nem már nem csak valami idegesítő, túl magas hangú lény, hanem lehet vonzó is. Ez a ráébredés ma már sokkal korábban kezdődik, látja ő is, ahogy 14 évesen bekerülnek az iskolarendszerbe, már akkor nem kell őket félteni semmilyen téren.
- Kutya kötelességem lenne megmenteni. Persze aztán lehet, hogy elkérném a szolgálataim árát.
Ennyit a koronáról és fehér lovon nemes lovagról, az utolsó mondattal vicceli el, kerekíti le a már-már émelyítő hízelgést valami jobban fogyaszthatóra. Még a végén Tatiának az a téved impressziója lesz, hogy a rend papírforma szerinti őre és védelmezője, annak meg hát sajnos-nem sajnos a közelében sem jár.
- Na. Mindenki ezt mondja, aztán mindig kiderül, hogy mégsem olyan rossz. Egyelőre nekem is nehéz elhinnem, hogy készülhet magáról előnytelen kép.
Oookay. Igen, a négy férj kijelentésbe belefut ő is, egy pillanatra átfut az arcán, hogy erre a válaszra aztán nem számított. De ki hibáztathatná ezért? Négyszer férjhez menni és elválni nem olyan könnyű feladat - ráadásul akaratlanul is az jut az eszébe, hogy rosszul mérhette-e fel a nő korát. Nem mintha zavarná, pusztán az ember egy pillanatra megáll, ha bebizonyosodik, hogy a kezdeti megítélése hamisnak bizonyul. Végül hamar túlteszi magát ezen - akkor ez van, nem változtat semmin a beszélgetés folyásában a tény.
- Teljesen igaza van, ez már más liga. - Gondterhelt arckifejezéssel dörzsöli meg az állát elgondolkodva, ujjai alatt halkan serceg az enyhe, egy-két napos borosta.
- Ezek szerint már egész biztosan invitálták meg aljas módon vacsorázni a múltban cserébe egy mosolyért. - Félig-meddig komoly a kijelentés, elvégre nem talált fel spanyol viaszt azzal, ahogyan ezt a beszélgetést ebbe az irányba terelte, másrészt ezzel a retorikával annak ellenére maradhat az eredeti szándékánál, hogy kellemetlenül kínos lenne az "ismétlés" akár a nő számára is. Gesztusai sajnálatot és lemondást tükröznek, hiteltelenné mindössze az a cinkos félmosoly teszi, ami a szája szegletében bujkál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

- Én is nagy reményekkel tekintek előre a tapasztalatok megosztását tekintve. - Hümment áltudományos-álkomolyan. Részéről rendkívül mulattatja az eszmecsere, nem zavarja az sem, hogy így kerülgetnie kell a lényeget. Elég rugalmas ilyen szempontból - mindaddig, amíg nem válik kellemetlenné vagy kínossá egy szituáció, nem válogatós. És ahogy Tatiana testbeszédéből leszűri, ez inkább egy gyümölcsöző beszélgetés lesz, mint kudarccal záruló. Vicces, eszében sem volt ezzel a céllal feljönni, mindössze a papírokat akarta leadni, de ha már lehetőség adódik, hülye lesz nem élni vele. Tatiana se nem a diákja, se nem amolyan "házinyúl" (ez utóbbi de, nagyon is), hirtelen megfontolásból semmi olyan ellenérvet nem talál, ami meggátolná egy ártatlan kis flörtben.
- Aha. Szóval magának ezt jelenti a nem jól sikerült kép. Akkor sosem fog találkozni a diákkori ID-mmal.
Ha tisztában lenne Tatiana rokonságával, akkor mindent értene, még a nő papírvélaságával együtt is, úgy tűnik, ez a vérükben lehet, hogy valahogy sosem elégedettek magukkal, még akkor sem, ha minden tekintet rájuk tapad.
Amolyan kétkedő egyetértéssel és mosollyal az arcán bólogat a másik szavaira. Igen-igen, persze, milyen nagy szerencse, hogy újat kap... ehelyett a teljesen vállalható helyett. Inkább a nő arcát figyeli beszéd közben, a képre csak egy gyors pillantást vetett.
Hamar elengedi a négyszeri válás témáját - főleg, miután megbizonyosodott arról, hogy nem ő vakult meg hirtelenjében, hogy ennyivel fiatalabbnak nézte a titkártnőt.
- Holnapra feltétlenül előkeresem a készletből a legjobb és legminőségibb mosolyomat, megígérem. Csak, hogy elmondassa, végül volt olyan, aki megérdemelte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

Lehet azért ilyen könnyű (már nem Tatiana, hanem ilyen szituációba keveredni), mert nem izgulja túl ezt sem. - Ahogy mással sem szokása így eljárni. A harctéri pillanatokon túl sosem vett igazán semmit sem olyan nagyon komolyan. Mások a prioritásai. Már jelent számára egy súlyos pillanat, amitől az "élete függhet" - talán mert ezekben a pillanatokon aurorként neki tényleg az élete múlik. Múlt. Amíg aktív állományban tartották. Bár remélhetőleg, amint megunták a szarvainak letörését, visszaeresztik az eredeti hivatásához.
- Leginkább ritka engedetlen diák voltam, ha a tanáraimat kérdezné. És.. várjon, tudom, hogy meg fog lepődni, de nagyon kölyökképű. Most is csak azért tűnök többnek tizenhétnél, mert borostát növesztettem.
Ahogy a jó öreg sztereotípia tartja, minden férfi 12-13 éves ledobhat magáról amint borotvát ragad. Alastair sem véletlen marad inkább annál, hogy csínján bánik a reggeli borotválkozással, inkább varázslattal megoldja, hogy ne kelljen teljesen megválnia tőle, de igényes maradjon.
Amikor a nő közelebb hajol hozzá, diszkréten (és teljesen szükségtelenül) nyelnie kell egyet. A megilletődéstől távol áll azért már, a viccelődés ellenére nem tizenöt éves, hogy elgyengüljön, de hirtelen közelség így is olyan élmény, aminek kell egy rövid pillanatot szentelni. Tartja a szemkontaktust, miközben elveszi az iratokat, nem is hajol el rögtön, amikor megtehetné.. vagy akár amikor már illő lenne.
- Még ma írok önnek egy baglyot a részletekkel.
A nő füléhez hajol, mintha valami bizalmasat akarna neki súgni, ugyanakkor azonban ügyel rá, hogy fizikailag ne érjen hozzá a másikhoz. Tudatosan vagy sem, egyszerű emberi játszma ez: nem akar mindent egyszerre. Akkor elveszne a varázs, jobb részleteiben adagolni a bizalmasságot és az érintést.
- Nagyon örültem a találkozásnak, kedves Tatiana. - Végül eltávolodik, aztán még egy udvarias biccentéssel és az ahhoz járó könnyed mosolyával búcsúzóul biccent a nő felé, mielőtt távozna a félig nyitott ajtón keresztül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Az nem is lenne gond, hogy a fiú gondolkodási időt kér, ezt többnyire belekalkulálják a vizsgába - ahogy direkt nem is emelik ki, mert az is egy döntés, ha valaki túl merészen mindenféle megfontolás nélkül akar belekezdeni. Volt már olyan tehetséges, ösztönös illúzióhasználó, aki így is átment, de többnyire akik ezt az utat választják, hamar elvéreznek az elbírálás során. Másrészt valóban van Seth magabiztosságában valami bicskanyitogató él, amely a vizsgáztatók részéről szerencsére egyelőre csupán egy összenézésben kulminálódik. Rövid időre találkozik a tekintetük, majd ki-ki feljegyez néhány szót a jegyzettömbjébe.
Nem tűnnek különösebben rosszindulatúnak, fürkésző tekintetük leginkább a vizsgahelyzetnek köszönhető. Komoly szakemberek, nem házsártos vénemberek, akik a régi letűnt korok tisztelete jeleként vannak a minisztériumnál, valami jelképes minimál-bér fejében. Egyikük enyhén kopaszodó, hármuk közül ő ül középen, vastagkeretes szemüvege hírből sem ismeri a divatot, konzervatív, régies formavilágot ad vissza. Mégis illik hozzá valamilyen módon, nehéz lenne hirtelen enélkül elképzelni az arcát. Szószólóként emelkedik fel, hogy üdvözölje az érkezőt.
- Jó napot kívánok, örülök, hogy a köreinkben tudhatjuk. A nevem Mészáros Kálmán, a Illúziómágiával kapcsolatos eseteket kivizsgáló csoport vezető-parancsnokaként a vizsgabizottság elnöke. - Teljes mértékben belemegy a színjátékba, valódi személyként kezeli az érkező illúziót, úgy emelkedik meg a székből és nyújtja kezét kézfogásra. Hogy elégedett lenne vagy sem? Nem ad visszajelzést, természetesen viselkedik, ahogy a másik kettő is ideiglenesen leeresztette a jegyzettömböt, valószínűleg ők is sorban be fognak majd mutatkozni, ha Seth elfogadha Mészáros úr kézfogását.
Természetesen ez is egy sarkallatos pont, s mint ilyen, a vizsga része. A különleges mágiahasználati nyilvántartást vezető bizottsági elnök valamivel fiatalabb lehet a másik kettőnél, ám már így is bőven középkorban jár, hármuk közül ő a legmagasabb, s bár széles vállal és magas alkattal áldotta meg a genetika, messze nem olyan fizikai kiállású, mint egy kétkezi munkás. Széles állkapcska, hangsúlyos járomcsontja tulajdonképpen egész jóképűvé teszi, ám arcán már a kor otthagyta nyomát jónéhány ránc formájában, s az egyébként is világos hajába már ősz tincsek vegyülnek. Gyűrűsujján egyszerű fehérarany gyűrű árulkodik családi állapotáról. Az ő tekintete a bemutatkozás alatt a láthatatlanságba burkolózó fiú felé rebben, az Alastair mellett ácsorgó Sethre, majd vissza az előttük álló illúzióra. Feljegyez valamit, röviden, szűkszavúan, néhány gyors tollvonás kíséretében, végül, ha rá kerül a sor, ő maga is felemelkedik bemutatkozásra.
- Molnár András.

- Látom, nem lesz itt gond. - Kommentálja halkan a mellette álló Seth-illúziónak, megveregetve a vállát. Abszolút szükségtelen mozdulat alapvetően, de nem most. Látni, illetve érezni akarja, mennyire minőségi az a munka, amit a vizsgabizottság előtt felvonultatott alakkal szimultán hozott létre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

A tegnap este meglehetősen idegtépőre sikerült. Ő maga egyébként sem kedveli túlzottan a festményeket, pláne mikor rájuk jön a hisztéria mint most. Na és ha kicsit össze lettek firkálva? Nagy dolog - kicsit nehezebben jön le az a fajta zsírkréta, de lejön előbb-utóbb. Mégis, hogy még ott nekik kellett alkudozni azért, hogy a diákok kilencig kicuccolhassanak, na az komoly menet volt. Ment a zúgolódás a falakon: ez így nem is büntetés, túl vajszívűek stb.
Mindennek tetejébe aztán Dwayne-nel még tettek is egy kört a WIkeában (Wizard-Ikea), hogy beszerezzenek néhány nagyobb sátrat erre az időszakra. És akkor látták meg "Őt". Külsőre sem éppen szolid kis picurka, magas is, széles is - kénytelen volt a terem oldalához tájolni, hogy mások is elférjenek: és belső tértágítással jóval nagyobb teret ígér! Általában a kviddicskupa bajnokságok idején veszik, de most Warrennel azonnal hónuk alá csaptak egyet belőle "jó lesz ez" alapon. Nekik lesz a legnagyobb sátruk. (A fiúk és a kinek nagyobb játékaik.) Ha már a klubhelyiséget hiányolniuk kell, valami minimális pótlék mégis legyen.
- Áh, Tatiána.. gondoltad, ránézel az új összevont hálókörletre?
Szórakozott mosolyra húzódik a szája, és elhessegeti a késztetést, hogy erre a könnyen másképp értelmezhető kijelentésre ahhoz illőn válaszoljon. Mégiscsak gyerekek vannak körülöttük.
- Egy ideig kénytelen lesznek itt táborozni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Ahogy elnézem a küzdelmet a jó helyekért, meg hogy ki kivel aludjon per legyen egy sátorban, csak idő kérdése, míg újra nem festik a falakat egymás vérével. - Némi költői túlzással fűzi hozzá, bár már szemtanúja volt egy veszekedésnek arról, hogy "ez csak három személyes, te már nem férsz be ide".
- Ugye? Hát még mekkora lesz, mire felállítjuk. - Szavai mögött cinkos nevetés bujkál, ahogy oldalra sandít a nőre. Közben azért, hogy ne csak nézzék a még kibontatlan sátrat, elkezdi kipakolni belőle a léceket és ponyvát.
- Az én szobámat nem festmény védi, szerencsére így nem lettem kitelepítve a felségterületemről. - Nem is nagyon tud olyan tanárról, aki pórul járt volna, elvégre csak a klubhelyiségeket (és az onnan nyíló hálókörleteket) vágta el a sztrájk a külvilágtól.
- De mivel a Rellon úgysem fog egy helyben ülni, gondolom, sok dolgom lesz idekinn. - Nem tűnik úgy, mint akit kellemetlenül érint. Talán azért sem érzi át, mert nem neki kell a Nagyteremben kempingeznie - így még kifejezetten szórakoztatónak is találja ezt az egész fennforgást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Megtisztel a bizalmával, kisasszony. - A mozdulat, ahogy cinkosan oldalra kacsint a nőre, halvány szarkalábakat rajzolnak a szeme sarkába. Ugyan még nem kétségbeejtően idős, de az eddigi munkája és beosztása sajnos jobban meggyűri az embert, mintha irodákban aktákat tologatott volna. Sajnos férfiból rakták össze őt is, szóval túlzás, sőt, hazugság lenne azt mondani, hogy Tatjána apró kis taktikus mozdulatai, stratégiai tartásai nem hozzák meg a kellő eredményt. Kellemesen el is időzik a nő alakján a tekintete, mielőtt továbbirányítaná figyelmét a papíron lényegesebb (a valóságban vannak kétségei erről) tennivalókra.
- Tulajdonképpen az a rivalizálás, ami most az Eridonnal megy, egészen egészséges. - Komolyabb perpatvarral legalábbis ő nem találkozott. A kviddics nem számít, az a vetélkedés pedig, ami a házak közt folyik, az mindig is így működött. Nincs semmi baj a kompetitív neveléssel. Letérdel ő is, aztán sorban előkerülnek a sátor alkotóemelei, amelyekből végül majd összeáll a nagy Rellonos főhadiszállás.
- Ja az hmh.. Azt nem ide szánjuk, csak nem akartam plusz kört tenni miattuk. Ennyire még mi sem vagyunk elvetemültek. - Neki igazából megfordult a fejében, de aztán a felnőtt, józan fele hamar lebeszélte az ötletről, elnapolva a Rellonos bbq partit egy olyan időpontra, amikor majd a szabadban is kényelmes lesz sütögetni. Lehet, hogy Warren nem hajlandó a sajátját beáldozni egy házprogramra, Alastairnek viszont nincs komolyabb ellenérve rá.
- Ez aljas előítélet, mi van, ha pont a mi házunk volt mostanság a legjobban nevelt? - Majdnem hihető a felháborodása, csak ne vigyorogna mellé annyira. Ismeri azért már mostanra a diákjait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Csakis egyedül azért nem szurkolok ilyesminek, mert tudom, hogy nekem kéne őket szétszedni. Tudod, kötelességek, meg ilyen hervasztó, felelősségteljes dolgok.
Eddig másfajta felelősséget helyeztek rá a harctéren, mikor a rajtaütéseket le kellett vezényelnie. Ahhoz képest egy a nagy brancs varázslótanonc nem tűnik nagy dolognak, de valójában zabolátlan kamaszokat egy viszonylagos helyes irányban tartana nagyobb kihívás, mint érett, felnőtt embereket koordinálni.
- Várj, hallok valamit.. - Felemeli az egyik kezét, mintha csendet szeretne, látványosan fülel. Végül kiszélesedő mosollyal ismét a nőre pillant.
- Azt hiszem, ez a lakrészem ajtajának csattanása volt, lehet, hogy eltört a zár.
A másikra csak vállat von, jól hangozna, ha olyasfajta ember lenne, de ahhoz átgondolt előrelátás lenne szükséges, ő meg még mindig hajlamos napról napra élni. Mondjuk, mióta áthelyezték ide Házvezetőnek, és nem csak saját magáért felel, egy fokkal többször áll meg tervezni. Ezek a grillek sajnos csak túl jól néztek ki, és Warrennel túl élénken látták maguk előtt, milyen szép darab húsokat lehetne rajtuk sütni.
- Hajjaj, valamit rosszul csinálhatok, ha olyan kétségbeesettnek tűnök, hogy a tanári kar legközelebbi női tagja veszélyben legyen. De azért az eredeti terv nem nagyon tér el az oktatói halmaztól. - Ugyan, miért mondana el bármit a kijelentés hangsúlyáról az, hogy megemeli a szemöldökét - és elkapja a nő tekintetét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Az első pillanatban, abban a töredéknyi másodpercben, míg a percepciója az eddigi játék után felismeri a tényleges fájdalom hangját - addig elhiszi, hogy ez a hirtelen jajdulás is csak tettetett szenvedés. Aztán viszont elég ránéznie a nő arcára, amint féloldalasan a földre dől. Ugyan a térdét ténylegesen nem látja, mivel Tatiána a sebre tapasztja a tenyerét, de ha sikerült itt a szerelés közben valamibe beletérdelnie az nem kifejezetten szerencsés. Már csak abból kifolyólag sem, mert semmi sincs lefertőtlenítve, ki tudja mióta állt ez a készlet benn az áruházban.
Nem a világ vége azért, főleg varázslók közt könnyen megoldható, a másik sem halálos sebet kapott, de azért a mosolya elhalványodik és némileg aggódóba fordul.
- Ennyi szétszóródott vacak között nem is csoda.. - Megingatja a fejét, lehetett volna ő is elővigyázatosabb a kipakoláskor, de ennyi. Ilyesmi előfordul - és a nő sem lehet olyan rosszul, ha még viccelődni is van kedve. Visszatér Tatiána szavaira a görbület a szája sarkába, ám közben nem felejt el odahajolva a térdre tapadó kacsóért nyúlni.
- Hadd vessek rá egy pillantást. Aztán keresünk valami helyet, ahol rendbe tehetem. - Elvégre mégsem járja, hogy így, a diákok előtt kérje meg, hogy tegye szabaddá a térdét, míg a fertőtlenítő és sebgyógyító bűbájt elvégzi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Most első sorban inkább a kis sérülésre koncentrál, nem tudhatja ugyanis, hogy tényleg kicsi-e, mennyire vágott mélyre vagy csak felszíni, de úgy egyáltalán a seb tisztaságáért is van mit aggódni itt, a forgalmas nagyteremben, ahol jelenleg mindenki mászkál össze-vissza. Minden más utána jöhet majd.
Ezeket az aggodalmakat oszlatja el a látvány, merthogy ez nem tűnik igazán vészesnek. Azt mondjuk megérti, ha fájdalmas a nő számára, de láthatóan viccelődni is van energiája. Elmosolyodik, miközben nonverbálisan rászór első körben egy fertőtlenítő bűbájt.
- Bizony, hősi sérülés, bár remélhetőleg nem hősi halál.
Jó fiú akart lenni, ha az apja megtudná, hogy még ebben a pozícióban is képes kiszúrni csinos kollegákat (még ha ez viszonzott is), olyan lesújtó pillantásokkal jutalmazná, amely ennél sokkal hosszabb távú fizikai sérülésekkel kecsegtet. Nem mintha olyan tizenhat éves kora óta motiválná a megfelelés.
Felvon maguk köré egy egyszerű vizuális illúziót, többre nincs szükség, így külső szemmel úgy tűnik, hogy Tatiana saját erőből kel fel. Ezzel szemben Alastair egyelőre inkább csak felkínálja a választás lehetőségét.
- Mit gondolsz, vigyelek, vagy csak rám támaszkodsz, mennyire fáj?