Edzőmeccs
szeptember 24. - október 1.
Szép időre kelhettünk fel ma reggel, hisz a Nap békésen sütött, mégse emelkedett a hőmérő higanyszála 25 foknál magasabbra, ám egy kis szél bezavart olykor ebbe a kellemes időjárásba. A mai napon a Rellon játszik egy edzőmeccset, így egy érdekes meccsnek nézhetünk elébe a csapattagok között. Ez az első meccs amin én leszek a játékvezető, de ennek ellenére nem vert ki a víz a gondolatától. Ugyan ez egy edzőmeccs, de ennek ellenére mindent alaposan elkészítettem, nem szerettem volna semmit sem az utolsó pillanatban keresni, vagy ellenőrizni. A meccset nem az arénában, hanem a kviddicspályán játsszuk le, így az elzárt labdákat oda vittem idő előtt, hogy ne kelljen rám várniuk. Ezután türelmesen vártam a Rellonosok érkezését, majd mikor ez megtörtént megvártam míg mindenki a helyére kerül, hogy várják a kezdést. Végignéztem az előttem álló diákokon és a láda mellé léptem.
- Annak ellenére hogy ez egy edzőmeccs úgy játszatok akár egy igazi meccsen. Ismeritek egymást, páran együtt játszottatok több idényben is, ám most egymás ellen vagytok és ezt ne felejtsétek el. - intettem a két csapat felé. - Adjatok bele mindent és akkor nem lesz baj... - kacsintok és megvárom míg a két csapat vezetője kezet fog, aztán kinyitom a ládát és a két gurkót szabadjára engedem. A két gurkó két külön irányban indul meg, hogy aztán rátaláljanak az áldozatukra, már ha ebben a csapatok terelői nem akadályozzák meg őket. Az egyik Scarlettet szemelve ki magának indul meg felé egy kanyart téve meg, míg a másik Corinában látja meg a lehetőséget, hogy esetleg leszedje őt. A cikeszt a két fogó csupán egy kis ideig látja, majd egy villanás kíséretében eltűnik, de mintha egyenesen felfelé repült volna el, ám sajnos a napnak köszönhetően nem látni biztosan. A kvaffért nyúlok, majd a kezembe fogva még egyszer egy gyors pillantást vetek a két csapat felé és feldobom a levegőbe, aztán egy sípszó kíséretében elindítom a meccset.
mindkettőnknek más a párja.. 
