Emily Blue INAKTÍV
Alice Greenwood RPG hsz: 17 Összes hsz: 20
|
A bő pulcsiban, melegítőgatyában, és tornacipőben olyan kényelmesen érezte magát, de hamar váltania kellett egy szűkös ruhára, elvégre nem így kéne lemenni vacsorázni. Gyorsan magába tömte a lekváros kenyerét, aztán elindult az orra után. Igen, történetesen a házába ment volna, csak épp eltévedt. Így még a kastélyból is kikeveredett, és "ha már itt vagy menjél, nézz körül" címszó alatt nem fordult vissza. Ő is elérte azt a fát, de nem vetett rá különösebb figyelmet. Leült a szomszéd fa tövébe, és nézegette a bokorban rejtőző rigót. Hirtelen észrevett egy fiút, és elkezdte szemével követni. Mikor az felért a faházba, lassan felkelt, és közelebb lépett a fához. Csöndesen lépkedett, néha itt ott koppant balerinacipőjének talpa, de azon kívül nesztelen volt. Mikor felért, lassan, kikerülve a fiú látószögét, leült egy babzsákra, és csendesen nézte a másikat. Egész szép fiú, meg kell hagyni. Elővett egy ceruzát, és halkan elkezdett rajzolgatni egy földön talált cetlire.
|
|
|
|
Emily Blue INAKTÍV
Alice Greenwood RPG hsz: 17 Összes hsz: 20
|
Hallgatott, amíg kész nem lett a rajz, ami egy kisbabát ábrázolt; történetesen Angelo-t. Újra elkezdett a fiúra figyelni, így láthatta, milyen idegesen olvassa a levelét. Még egy könnycsepp is kicsordult... Persze ezért nem veti meg, és nem is neveti ki a fiút. Sokszor el lehet érzékenyülni. Dél körül például ő is ezt tette, amikor végignézte anyja halálát. Ekkor a fiú észrevette őt, és eldobta a levelet. Em felkapta a levelet, majd mosolyogva odanyújtotta a fiúnak, mit sem törődve annak ingerültségével. - Nyugalom, Nyugi. - Kicsit lekezelőnek tűnhetett, de ő kedvesen szólt a fiúhoz. - Három dolog: Egy. Kicsit kedvesebben is megszólíthattál volna, örültem volna egy sziának, esetleg egy hellónak... - A lány csak mosolygott, viccesnek találta a fiú zavarodottságát. - Kettő. Nem rég jöttem. Láttalak, ahogy feljöttél. Én már hamarabb a fa közelében járkáltam. - Őszintén szólva tényleg hamarabb volt itt, ott gubbasztott a bokornál, csoda, hogy a zöld között nem vette észre a fiú a kék ruhás lánykát. - Három. Nem mi, hanem ki. Lehetne még kicsit korrigálni az udvariasságodon... Azon belül is, a "Ki vagy?" helyett jobban tetszett volna egy "Hogy hívnak?" vagy netán véletlen egy "Mi a neved?". Ezek csak apróságok, de fel tudják dobni a beszélgetést. - Felnevetett, igazából észre sem vette, hogy megijesztette a fiút. Azon is csak nevetett, amikor a fiú próbálta eltüntetni a sírás bizonyítékait. - Alice Greenwood vagyok. Esetleg lenne jogom megtudni a te nevedet? - A nevelő szüleitől úgy tanulta, hogy először így mutatkozzon be. Ő csak a barátainak mondja el az igazi nevét.
|
|
|
|
Emily Blue INAKTÍV
Alice Greenwood RPG hsz: 17 Összes hsz: 20
|
Végül csak kikerültek Lith-el a szobából, és eltévedésmentesen lelkeveredtek az utcára. Ezer bolt, ezer épület fogadta őket, Live azt sem tudta, merre nézzen örömében. - Merre menjünk? Először járok itt. Te? - Kíváncsian fordul a lányhoz, majd megfogja a kezét, és elkezdi magával ráncigálni az üzletekhez. - Biztos, hogy előbb együnk? Annyi látnivaló van itt! - A hasa egy erőteljes korgással jelezte, hogy először menjenek enni. Felnevetett, majd átölelte a lányt. Valahogy varázsütésre jobb kedve lett a faluban. Vajon miért? Varázsfalu? Két betű hiányzik. Varázs-ló-falu. Így már jobb. Jobban is hangzik. Na, Lith, merre tovább?
|
|
|
|
Emily Blue INAKTÍV
Alice Greenwood RPG hsz: 17 Összes hsz: 20
|
Taylor Stark Fáradt volt, de mégsem tudott elaludni. Lassan felült az ágyban, és beledugta lábát a papucsba. Nesztelenül ment le a klubhelyiségbe, onnan pedig lassan ki a folyosóra. Néha jobbra, néha balra fordult az útelágazódásoknál, nem félt attól, hogy lebukik. Sietve szedte a lépcsőfokokat, majd egyszer csak az erkélyen lyukadt ki. Nem volt ott senki rajta kívül, bár ezt nem csodálta, hisz már rég elmúlt éjfél is, nem hogy takarodó. Ábrándozva nézte a csillagokat, és a szép kilátást, ami inkább sötét volt, mint szép. Egészen hosszan kihajolt az erkélyen, és végül csak a jobb kilátás érdekében rá is ült a korlátra. Kb. 5 perc telt el helyváltoztatással, és szépen, lassan telt az idő, míg Emily a korláton elaludt. Egy-két órát aludhatott, mikor fordulni támadt kedve. Meg is fordult. Csak hogy nem volt alatta korlát továbbá. Gyorsan, reflexből megkapaszkodott, bár nem sokat segített a gyenge keze. Hány méter magasan is lehet? Nem is lehet tudni, 200-250 m magas? Könnyek gyűltek lassan szemében, de nem mert kiáltozni, mert akkor lebukik, hogy éjjel takarodó után mászkált. - Segítség... Segítsen valaki... - Könyörgött nyöszörögve, de hát még is, ki hallaná meg?
|
|
|
|
Emily Blue INAKTÍV
Alice Greenwood RPG hsz: 17 Összes hsz: 20
|
MisiHirtelen felfoghatatlan érzésben merül el, és különösen helyesnek találja a fiút. Mintha az eddig gát mögé rekesztett túláradó pozitívum keresési kényszer most kirobbantotta volna a gátat, és elborította Emily egész testét, a feje búbjától a kis lábujjáig. - Én kérek bocsánatot. Nem kéne ilyen illetlenül közölnöm valakivel, ha nem tetszik a bemutatkozása. Én is úgy gondolom, hogy jobb lenne tiszta lappal indulni. Különösen azért... Mert Emily Blue... A hivatalos nevem. Pontosabban Emily Laura Olivia Alive Blue, de beceneveket örömmel fogadok. - Előtört a lányból az a kedves-fecsegési kényszer. És hirtelen eszébe jutott, hogy erős vonzódást érez a fiú iránt. Nagyon-nagyon erőset. Jó lenne közelebbről megismerni a fiút, és akkor talán tisztább lesz ez a dolog. Vagy épp alábbhagy. Ki tudja. - Misi! Gyönyörű név! Bár engem hívnának így! Persze.. Csak... Ha... Ha fiú lennék... - Hogy zavarát oldja, elkuncog ott magában, mert tudja, hogy bukta ez az egész. És ez a féle bukta sajna nem az a fél szilvás-bukta, szóval... Mi? Hagyjuk. - Jártam. De az majdnem olyan mint a repülés... Nem de bár? Tetszik a vigyorod. - Igazán viccesnek találta tényleg a dolgot, de miközben hallgatta a fiút, teljes erővel azon koncentrált, hogy hogyan kerülhetne közelebb a fiúhoz. Megvan! Elviszi a bálba! De hát az a fiúk dolga, szóval áthúzva... Adjunk neki csokit vagy virágot! Áthúzva, fiúk dolga... Itt semmit sem csinálhat a lány? Ez igazságtalan!
|
|
|
|
Emily Blue INAKTÍV
Alice Greenwood RPG hsz: 17 Összes hsz: 20
|
LithVégighallgatta a lányt, majd elindult vele a tömött utcán, az orra után. Csakhamar elértek egy szakaszhoz, ahol vendéglők fogadták őket. Em be is ment a Lith által ajánlott Pillangó-varázs Étterem és Teaházba, és a lányra pillantott. - Most...? Én nem ismerem itt a járást... - Őszintén szólva nem a varázskonyhával volt a baj, hanem azzal, hogy... Hogy Mily még nem nagyon járt étteremben, vagy a néhány alkalommal se ő intézte a rendelést. Ott legalább hallgathatta, hogy a szülei hogy kérik... De hát itt más, nem? Bár gondolta, hogy ha Lith is először jár a faluban, akkor ő se evett még nagyon itt... - Mit is mondtál a származásoddal kapcsolatban, Lith? - Ezt csak úgy érdeklődésből kérdezi, mert hát először azt mondta, hogy mugliivadék, aztán arról mesél, hogy már várta, hogy ide járjon, mert a dédanyja is... Szóval Mily teljesen összezavarodott. - Ki volt az utolsó varázsképességgel rendelkező családtag, rajtad kívül? De tudod, most csak az egyenes szálat számítjuk a családfán, nagybácsi, másodunokatestvér kizárva. - Mily hallott már róla, hogy aranyvérű nemesek körében használatos a negyed- és nyolcadvér kifejezés, és ha ez igaz, akkor biztos használhatja ő is. Reméli, hogy ezzel nem szeg meg semmilyen szabályt, ha leül egy szabad asztalhoz, majd amíg a lány, válaszol, az étlapot nézegeti.
|
|
|
|
Emily Blue INAKTÍV
Alice Greenwood RPG hsz: 17 Összes hsz: 20
|
MisiLassan úgy érezte, hogy arcán már rántottát lehetne készíteni, annyira elpirult. Ő még sosem találkozott ilyen fiúval. Misi az ő szemében olyan más, és most nem a szimpatikusságról beszél. De tetszik neki ez a személyiség. Szívből utálja ezt a pót-szülőkkel járó pót-nevet, de amíg nem bízik meg valakiben, addig tilos elmondania neki az igazit. És ezt a szabályt nem ő találta ki, hanem a szülei. És lassan Emily-nek rá kell döbbennie, hogy a szülei zavarban vannak, mert őt örökbefogadták. Csak tudná miért. Csak a szűkcsalád tudott eddig az igazi nevéről, és a rokonoknak is Alice-ként mutatták be. Nem tudja, hogy ezt jónak vegye-e, vagy rossznak. - Árva gyerek vagyok. A nevelőszüleim ezt tagadják mások előtt, és a saját családnevükkel egybefűzve elneveztek Alice-nek. De te most kiváltságos vagy, meg a barátom. Legalábbis remélem, hogy már haveroknak tekinthetjük egymást. - Vagy többnek. De ezt most hagyjuk. - Igazából tetszik is az Alice név, csak... - Utálja a Greenwood vezetéknevet. Nincs benne semmi kreativitás. Zöld, fa. Vége a mesének, nem lehet továbbgondolni. Blue... Kék mi? Kék gomba, őzike, repülő, bármi! Meg egyébként is, a kék sokkal szebb, mint a zöld. Ez egyszerűen így van. Szép még a lila, mert az minden, csak nem zöld. A piros és a kék keveredése. Az olyan szép! - A kedvenc becenevem az Em. Bár csak kettő becenevem van, az Emily-ből kifolyólag... Vagyis három, de a harmadik csak a barátnőmnek használatos. Nincs nagy választék. - Szeret új beceneveket kapni, de ha a fiú nem akar kitalálni újat, vagy nem tud, akkor ó lesz így is, ő nem erőlteti. Örül, hogy Misi is kezd kicsit beszédesebb lenni. Ez számára egy szépnek mondható nap alapköve, akkor is, ha már az "építkezés" végén kerül be a napba. Repülni... Seprűn? Jó, jól indult, itt fog berekedni a beszélgetés. - Bocsánat, de... Mugliivadék vagyok. Bár láttam már jó pár seprűt. A varázslók azzal repülnek? Megtanítanál? Mármint... Te tudsz? - Emily ha meghall egy új dolgot, akkor rögtön elkezd róla kérdezősködni. Nyomulós. Csak reménykedni lehet, hogy ezzel nem sérti meg a fiút. - Ó, bocsánat, nyugodtan ülj le! Várj egy picit... - Gyorsan felpattant, hogy a szoba másik sarkából hozzon egy másik babzsákot, és odavigye a fiúnak, majd hellyel kínálta. - Figyelj... Felejtsük el azt... Te meg le ne térdelj itt elém! Nem vagyok én bárónő! - Felnevetett, majd egy cinkos mosoly kíséretében dorgálta meg a fiút, aki mégis csak letérdelt. Igen vicces így a fiú... Ő a jókedvű lovagokat szereti! - Jajj, Sir Misi lovag, "bűne" első bocsánatkéréssel semmivé foszlott számomra! - Ő is nevet, mert valahogy a fiú kihatással van rá, és nem bírja megállni. De amíg van min nevetni, addig nincs baj, ha nevet.
|
|
|
|
Emily Blue INAKTÍV
Alice Greenwood RPG hsz: 17 Összes hsz: 20
|
Lith - Pontosan nyolcadvér vagy. - Jelentette be, miközben lapozott. Annyi minden van itt, és mind ki szeretné próbálni! Csakhogy a pénztárcája erre nem ad engedélyt... Mennyi is van benne? Talán 5 galleon? Valakivel mugli pénzről váltott a kastélyban. Sajnos könnyen át lehet vágni Emily-t, mivel itt ő nem tudja, hogy mi mennyit ér... - Mit szólnál mondjuk egy finom citromfű-teához? Hidd el, nagyon finom! Az ételek közül nem tudok dönteni. Te neked melyik tetszik? - Tényleg teljesen tanácstalan volt. És nem csak az ételt illetően. Hamarosan vizsgaidőszak, és ő meg beleáshatja magát a tanulnivalóba. Csak reménykedni lehet, hogy nem kap T-t. Jobbat biztos nem. - Megvan a délutáni napirend. Gitározunk, majd elmegyünk a könyvtárba, és megpróbálunk tanulni. Lith, hamarosan vizsgaidőszak! - Túlságosan izgult, és úgy érezte, hátránnyal indul a többi gyerekkel szemben. Hamarosan jött a pincér, és várta a rendelést.
|
|
|
|
Emily Blue INAKTÍV
Alice Greenwood RPG hsz: 17 Összes hsz: 20
|
Taylor Stark Mintha órák teltek volna el az idő alatt, amíg ott csüngött. Léptek zaja hallatszott, ezért kezdett félni. Mi lesz, ha prefektusok? Vagy ha még rosszabb; egy tanár. Bár nehéz eldönteni, hogy melyik a rosszabb. Mindkettő nagyon rossz. Mellesleg mi van alatta? Vagy... Mekkora lehet a sérülése, ha leesik? Nem kell hozzá túl sok számolás, hogy bejelentsük a halált. Egyre közeledtek a léptek, és Em kezdett félni. Mi lesz most? Ekkor egy fiú alakja tűnt fel a sötétben. - Segíts! - suttogta, majd megpróbált felkapaszkodni, sikertelenül. A fiú nyújtotta a kezét, és Em kis erőlködés után elkapta, de az ő ereje nem volt elég önmagában, a fiúnak kell felhúznia.
|
|
|
|