31. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Ombozi Rebeka Liliána összes hozzászólása (65 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. július 21. 20:50 Ugrás a poszthoz

Aaron
Ruha

Nagyot sóhajtva húzza ki szekrényéből az egyetlen olyan ruhát, ami alkalmas erre az estére. Ugyan nem végzős, de még csak pár napja érkezett, így illene már végre megismerkednie valakivel. Az persze erős túlzás, hogy van kedve hozzá, hiszen immáron felöltözve is elhúzott szájjal áll a tükör előtt. Újabb mély levegőt vesz, hogy meggyőzze magát: jó napja lesz, jól fogja érezni magát. Haja kiengedve lobog mögötte, míg felér a bejárati csarnokhoz, hogy ott megálljon és megpróbáljon egy még pár nélküli fiút találni. Zöldes-barnás íriszei folyamatosan kutatnak, azonban a szerencse végül rátalál, nem is kell sokáig keresgélnie. Az csak egy pár pillanattal később derül ki, hogy a srác nem feltétlenül szerencse. Pislogás nélkül mered épp az idegenre, mikor szó szerint irányba fordítják és a könyökénél fogva kezdik vezetni. Na, a herceg előállt disznón és fűszállal a szájában.
- Te figyelj, felesleges ebben a formában vezetned, nem vagyok valami gyengeelméjű gyökér, akit irányítani kell - nem mellesleg a pórázomat a másik táskámban hagytam - oké, az első találkozások, az első benyomások mindig nagyon fontosak. Erről túl sokat nem érdemes nyilatkozni. Rebi másodpercek tört része alatt megérzi, hogy alárendelt szerepbe akarják tolni, amit ő nem díjaz különösebben, csakhogy a folytatás sem sokkal kedvesebb. Egyedül a vigyor vesz el a dolog éléből, habár továbbra is érzi a "hála nekem, aki borzasztó szívességet teszek" légkört. De mit tegyen? Komolyan álljon le veszekedni vele? Nem fog.
- Rebeka, Rellon, negyedik évfolyam. És igen, szívesen táncolok veled - gyors észrevétel, hogy merrefelé haladnak, azonban nem meglepő, hogy nem a szokásos mederben folynak a dolgok. Oldalra pillant a karjára, hogy lássa tetoválásait, amiket olyannyira szeret. Már a következőn gondolkodik - természetesen - és előre látja Marcsi arcát. Szörnyű, hogy még egy.
- Hogyhogy egyedül voltál? - miközben megérkeznek a parketthez kérdőn pillant Aaronre, de inkább csak nyílt tekintete zavarbaejtő, nem pedig kérdése.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. július 22. 14:03 Ugrás a poszthoz

Aaron
Ruha

- Meg az ostorom - mosolyodik el végre kajánul, nem egészen burkoltan célozva arra, hogy Aaront könnyű lenne megnevelni. Vagy ha nem is, pár csapással jobb belátásra bírni. Talán nem is olyan szörnyű a srác és jó lesz az estéjük. A becenevek viszont torkán akasztják a szót. Komolyan? Kíváncsian hallgatja a zseniális variációkat, de a világért se közölné, hogy még a saját nagyanyja is Benzintyúknak hívja. Ez egy hosszú és vicces történet, van némi köze a gyönyörű, vérvörös sportmotorjához. Ami természetesen másfél éve a legkevésbé sem volt legális jogsi híján - bár most már az. Éljen a 18. életév. Ettől függetlenül ide nem hozhatta magával, úgyhogy hiába vezethetné végre, meg kellett válnia tőle. Nem örökre, kéthetente természetesen hazajár majd Marcsihoz és akkor jól meghajtja a kicsikét, talán egyszer elviszi a nagyanyját is, ha végre beleegyezik. Vagyis soha.
- Nem nagyon becéznek, de a Becky maradhat - vállat vonva felel és hangosan felnevet a navinés következő megjegyzésére. A tánc nem olyan nehéz dolog, de Rebeka már most érzi, hogy lesznek az este folyamán bajok vele. - Bízd rám magad, leszek a támaszod - kiölti a nyelvét - a szituációhoz képest abszolút illetlenül, tekintve, hogy ez egy bál - és könnyedén közelebb húzódik, hogy elengedjen maguk mellett egy keringőzni igyekvő párt. Ami azt illeti, egy kicsit még várniuk kell, hogy megcsillogtathassák tánctudásukat, de oda se neki. Annyira nem hiányzik hősnőnknek a mozgás, sosem kedvelte az izzasztó próbatételeket. Kivéve a gördeszkázást. Bob, vagyis a szent tárgy, a kastélyban tartózkodik jelenleg is, de egy ilyen eseményre csak nem érkezhet A Járművel.
- Hmm - töprengőn pillant a fiúra. - Nem feltétlenűl vagy paraszt, csak a humorod... Egyedi - óvatosan mosolyra görbülnek ajkai. Végtére is, míg a rellonos elboldogul vele, semmi sem olyan vészes. Ő meg veszi a poénokat. - Ó, estém megmentője, mivel hálálhatnám meg lovagiasságod? - kissé túljátszva, tágra nyílt szemmel és elámulva bámulja Aaront, mintha csodálatának ő lenne egyetlen, s örök tárgya. Nos, amennyiben szórakozásra vágynak, az itt bőven meglesz.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. július 28. 19:17 Ugrás a poszthoz


Hol lehet ez az Ombozi Zsigmond? Le kéne mennie már a csárdába megtudakolni, hiszen csak miatta jött ide. Az a formátlan, ormótlan alak, aki még csak azt sem tudja, hogy jelenleg apai szerepben van, sehol nincsen. Az iskolában milliónyi embernél érdeklődött, de még az unokatesóival sem sikerült összefutnia, pedig nem olyan hatalmas ám ez a hely. Nem kicsi, de nem is nagy. Valójában éppen megfelelő méretű. És, ha már itt tartunk, nagyon különös az egész. Hivatalosan három kerek egész darab családtagja rohangál a téglák között, ehhez képest egyetlen egyet sem talál, a sors fintora pedig az, hogy egy házban is vannak. Kezd gyanakodni, hogy a tesói nem Ombozik, hanem Houdinik.
Mint az elmúlt pár napban állandóan, úgy most is a folyosón kajtat, hátha talál egy embert, aki közli: igen, láttam őket! Közben persze a pletykák eljutnak leányunk füléig, példának okáért, hogy Noel - aki a fiúbbik fele a családnak - egy javítótöltelék. Na nem előítéletes ő, járt dühkezelési terápiára és még mindig alkalmazza a jellegzetes rövidítéseket. Nem könnyű kihozni a sodrából, na de ő megvert pár srácot, nem felgyújtotta a fél erdőt! Micsoda huligán rokonai vannak neki!
A legújabb pletykák szerint Nelli, a klán legfiatalabb tagja emós és anorexiás, de minimum pandának képzeli magát - ez nem megerősített információ -, Sára pedig egy lánnyal jár. És itt most hagyjuk, hogy mindezt megeméssze Rebeka. Félreértés ne essék, neki egyikkel sincs baja, csak hát, ha már nagy családi egybesülést tervez, nem ártana, ha legalább félig épelméjű emberek közé keveredne, amire - mint az látható - nem sok esélye van már most.
Na de épp a folyosókat rója, mikor elér a bejárati csarnokhoz. Azt ugyan látja, hogy minden tele van plakátolva, de fogalma sincs, ki lehet ez a srác. Biztos valami pancser, aki így akar magának nőt szerezni, hogy a félmeztelen bolond képeit kipakolja. Gondolja mindezt addig, míg valaki idegbetegen elé nem tartja az egyik darabot. Szinte szó szerint landol a popóján, ahogy megdermed jártában és pislogás nélkül mered a másikra. Eleve ez a "te ott" már egy kedves indítás, na de a következőkre még ő sem számít. Íriszei borzalmasan gyorsan cikáznak a kép és a fiú között, csak akkor állapodnak meg a hímszerű képződményen, amikor elhangzik a bűvös bemutatkozás: Ombozi Noel. HÁH! Megvagy.
- Te vagy Ombozi Noel? - kétkedve dönti oldalra a fejét. Nincs miért megcáfolnia a kijelentést, de azért mégis fura találkozni vele. Nem meri elszólni magát, hogy rokon, nincs most olyan idegállapotban drága kedves kuzinja, hogy ellője ezt a kártyát. Ettől függetlenül a szavak irgalmatlan módon visszhangoznak a fejében és egyre csak zakatolnak, mint valami idegesítő vonat. Kezeit pulóvere zsebébe mélyeszti, tornacipőjével a padlót birizgálja, de oda se néz, gesztenyebarna szemeit nem veszi le a fiúról. Mintha félne, hogy az eltűnhet bármelyik pillanatban. A kérésre megrázkódik, mintha csak magához térne és némán bólint egyet, majd elindul, hogy leszedjen párat, miközben jól szemügyre veszi a másikat.
- Te figyelj csak... Ööö... - kissé kínosan dolgozik folyamatosan, majd végre megáll és odalép a fiúhoz, hogy megrázza. - Most már tudni fogod, hogy nem álmodsz - bólint egyet és nagy levegőt véve folytatja. - Mi rokonok vagyunk. Ombozi Rebeka Liliána vagyok és Ombozi Zsigmond az apám - ez felér egy Star Wars-os jelenettel, amikor Luke megtudja, hogy Vödör az apja. Ijesztő. Még mindig fogja Noel vállát, hátha újra meg kéne shake-elni, vagy egyszerűen csak megtartani élettelen, ájult testét. Sosem lehet tudni.
- Ha te tényleg Ombozi Noel vagy, ahogy nevezed magad, azonnal vigyél el Zsigmondhoz, különben... - itt töprengő fejet vág. Mivel is árthatna? Igazából mindegy, mert az amorfizációnak köszönhetően pillanatokon belül meg is gyógyítaná. Ejj, nehéz eset. - Különben olyat teszek, hogy te sem hiszed el - komolyan pislog a fiúra. Na jah. Már kinőtte a dühöngő őrült Rebit és nem most óhajt visszaesni. Főleg nem azért, mert az újdonsült családja egyik tagját péppé veri.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. július 29. 17:04 Ugrás a poszthoz

Zsúúú. És ez volt az első forduló. A "fedezd fel a kastélyt" programot úgy döntött nem gyalog fogja kivitelezni, hiszen az mégis sokkal fárasztóbb, mint deszkára pattanni. Fél is kicsit, ha nem használja eleget a járgányt, még a végén kizökken és tulajdonképpen kezdheti újra a tanulást - mert ez már megtörtént.
Szóval épp egy éles jobb kanyart vesz be, hogy ráforduljon a Fejetlenség folyosójára, ami elég... Fejetlen hely? Azt hiszem a környezeti leírásba inkább nem megyek bele, de még abszolút mázli, hogy ez egy jó hosszú egyenes, így még épp időben kiszúrja a szemből érkező másik hestegskateboard-os srácot. De jó! Nincs egyedül, aki szabályt szeg és őrülten száguldozik. Kitérni nincs kedve, viszont úgy dönt, itt az ideje kapcsolatot építeni, ha már egyszer hobbitársra lelt az idegen személyében, így élesen fékezve tulajdonképpen Kornél útját állja. Ez nem feltétlenül jó ötlet, de mivel nem nehéz észrevenniük egymást, így valószínűsíthető, hogy nem lesz belőle baleset. Nincs kedve taknyolni. Feltételezve, hogy nem lazán kikerülik - ami persze simán megeshet -, megpróbálja leszólítani a navinést, akinek egyébként prefektusi jelvénye van. Hahaha, akkor vele kell jóba lenni, hogy ne kapjon büntetést. Tetszetős ötlet.
- Te figyelj csak, nincs valamerre valami normális gyakorlópálya? - felgyűri pulóvere ujját mindkét kezén könyékig - hála annak, hogy kissé kimelegedett -, ezzel pedig látni engedi tetkóinak egy tetemes részét. Igazából ő maga már oda sem figyel erre, teljesen automatikusan cselekszik. Nincs mit szégyellnie.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. július 29. 18:21 Ugrás a poszthoz


Akkor ez ő. AKKOR EZ Ő! Igeeeeeeeeen! Magában örömujjongásba kezd, hogy végre valahára idáig is eljutottak, megtalálta, de mindebből külső szemlélőként semmi sem látszik. Pusztán annyi, hogy ismét bólint egyet, hogy felfogta. Nem engedi el mindaddig, amíg ki nem szedi belőle a létező összes információt Zsigmondról. És persze önnön személyéről.
Az értetlen arckifejezést megérti. Elsőre. De mikor közlik, hogy ő itt csak humorizál, hát elindul benne felfelé a pumpa. Na persze, majd pont egy ilyen zakkant családot választ, a nagy Ombozi névre áhítozik, mi? Azért odáig még nem fajultak a dolgok. Azonban az apjáról tett megjegyzésre kínosan felröhög. Nem olyan fajta. Köszi Noel, jobban tudom. Hagyja, hogy lefejtsék ujjait a vállakról, így legalább alkalma nyílik keresztbe fonni őket. Nos, igen, a java még csak most jön.
- Noel, egyszerűen nem hiszlek el! Lehet, hogy még sosem találkoztam Zsigmonddal, de ő az apám. Belőle vagyok - erősen utal arra, hogy igen, valóban és konkrétan belőle van. Nem óhajtja durvábban megfogalmazni a mondandóját, pedig meg tudná. - Egyébként egy körbevezetést lehet, hogy igénybe vennék - gyorsan kitér egy mellékvágányra, de pusztán a pillanat törtrészéig, mert nem érnek rá hülyéskedni. Neki most találkoznia kell életében először a felelőtlen, suhanc, betyár apjával. Azzal a mocskos, lelépős fajtával, aki után az anyja hozzáment ahhoz a férfihoz, akiről eddig azt hitte, hogy az... Ó istenem, le sem írom többször, mert már én tépem tőle a hajam, nem csak Rebeka. És ekkor végre megkapja az ötvenmillió dolláros választ. Hol is van Zsiga? És itt pattan el az első húr, ami az idegeit kordában tartotta.
- Elment - jelenti ki, de szemében megcsillan valami furcsa. Valami nagyon ijesztő. - Elment? - ingerülten szorítja a falhoz kuzinját, nem törődve azzal, hogy ki láthatja meg őket. Dühkezelési terápia, ennyit rólad. Ha ez nem volna elég, két oldalt erősen megragadja Noelt és szorítja annak felkarjait, miközben szemei villámokat szórnak. - Hogy érted azt, hogy elment? - itt már üvölt. Igen, kísérteties látvány, felesleges tagadni. Ismét megrázza a szerencsétlen rokont, mintha ezzel bármire is mehetne, majd elereszti és beletúr hajába, miközben fújtat egyet. Elkezd fel s alá járkálni, hogy némiképp csillapodjon. Hogy is kell ezt? Mély levegő és kifúj, jól van.
- Anyám nem szólt neki a terhességéről, ezért nem tudtok ti se rólam, de nem ez a lényeg, hol az apám?! - immáron nem kiabál, csak emelkedett hangon fordul ismét a másik rellonos felé. Látható, hogy íriszeiben az igazság csillog, nem hazudik. Ha ezek után is kételkedne bárki, érezze magát halottnak. Nagyon halottnak.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. július 29. 18:36 Ugrás a poszthoz

Az utóbbi napokban nem sokat deszkázott, akadt ennél ezerszer égetőbb problémája is, mint például találkozni egyetlen hímnemű unokatestvérével, Noellel. És megtudni, hogy az apja jelenleg nem tartózkodik a közelben. Sőt, sehol sem. Csalódott és ideges, hiszen még a létezéséről sem tudnak, a saját rokona kérdőjelezte meg, hogy igazat mond-e!
De most nem gondol erre, ráér máskor is. Éppen süvít a folyosón, hogy aztán nagyot fékezve bevárja a szemből érkezővel való találkozást. Talán köszönnie kellett volna, de ha egyszer közös a hobbi... Amikor még mugli terepen tolta az ipart, akkor se voltak ilyen és ehhez hasonló sallangok, koccoltak egyet, vagy csak szimplán közösen használták a pályát. Igen szép közösségnek örvendenek a deszkások és mi sem örömtelibb hír, minthogy a kastély falai közé is beszivárgott ez az elfoglaltság.
Biccent egyet és észreveszi, hogy megbámulják a tetkóit. Csak azért nem vonja meg a vállát, mert szóvá nem teszik a látottakat. Nem tolja közelebb, de nem is rejti el, ez amolyan általános reakció körülbelül mindenkitől.
- Pazar. Szabadtéren van valami alkalmas terep? - kíváncsian dönti oldalra a fejét. Sosem járt a faluban - amiről igen sokat hallott -, de a kastély külső területén sem, ahol állítólag milliónyi programot szerveznek. Nem volt alkalma és kedve sem körülnézni, így ülhetett a négy fal között. De most!
- Mellesleg legközelebb mehetnénk együtt oda, ha van kedved - itt már megjelenik a jellemző vállvonás, ami egy ideje Rebeka állandó reakciójává vált. Két dologra használja: a 'nekem végül is mindegy' kifejezésére, illetve akkor, ha jobbnak látja nem elharapni valaki torkát. Egyszerűbb legyinteni rá, mint aztán menni pszichológushoz és kidumálni a belső feszültséget. Az ingert kell kiiktatni. Erre van a vállvonás.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. július 29. 20:25 Ugrás a poszthoz


Ezek a becenevek szinte kikészítik. Bár, jobban meggondolva még mindig jobb, mint az "édes mazsolám", így panaszra semmi oka.
- Ez esetben te mindenképpen "Gyere ide Takarodj!" lennél, ha az megfelel, bár ugye túl hosszú - cinkosan pillant a fiúra. Ha paraszt poénokkal akarják bombázni egymást, ám legyen, Rebekát sem kell félteni. Nem az alpári módon, de tud ő is tapló lenni. Tulajdonképpen amióta elkezdtek beszélgetni, azóta melegebb éghajlatra száműzik egymást végtelenül udvariasan és kedélyesen. És mit lát a külvilág? Egy mosolygó párost, akik szórakoznak. És tényleg!
- De csak most és csak érted, becsüld meg! - most rellonosunk szemei villannak meg, miközben kénytelen közelebb húzódni Aaronhoz. Nem tulajdonít jelentőséget a finom érintésnek a hátán, igazából észre se nagyon veszi, pedig ha tudná, hogy itt minden mozzanatot hátsó szándék vezérel, egészen biztosan rákontrázna a dolgokra. Így csak ismét eltávolodik, amint van lehetősége rá, de nem megy messzebb, mint eddig volt. Nagyon különösen viselkednek egymással, ez pedig elég feltűnő. Vagy csak nekik? Épp szóra nyitná a száját, mikor megérkezik a burkolt tahózás. Szemöldökei a magasba szaladnak és tulajdonképpen pislogás nélkül mered a másikra, beletelik pár pillanatba, míg ismét megtalálja a hangját, akkor viszont magabiztos és ismét visszatér a mosoly az arcára.
- Isteni szerencse, hogy képes vagyok értékelni a humorodat és a személyiségedet, ami valószínűleg nem túl imponáló egyetlen ember számára sem - egy kis visszaszúrás, de ugyanolyan finoman és óvatosan, mint ahogyan ő kapta. Semmi durvaság. Az együtt töltendő estét nem kéne tönkretenni, meg persze, ahogy halad az idő előre, úgy lesz egyre szimpatikusabb a fiú merészsége. Sejtései szerint nem minden ember merne így beszélni egy rellonossal, ahogyan nem is minden sárkány tűrné ezt különösebb felháborodás nélkül. Ez az este el lett rendelve, már most látszik.
- Az aranyhaj parókámat a másik ruhámban hagytam, szóval be kell érned egy tánccal - egy pillanatra lebiggyeszti a száját, mintha sajnálná a dolgot, de szemei környékén ott bujkálnak azok a nevetőráncok. - Na és mondd csak Áron, mit és mióta tanulsz itt? - igen, tudja jól, hogy nem Áron, de ez vele jár. Plusz említette az elején, hogy mestertanonc, így hát nem árt bővíteni a látókört. Közben persze belekarol a fiúba és hagyja, hogy a parkettre vezessék.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. augusztus 3. 11:43 Ugrás a poszthoz

Jobb lábát továbbra is a deszkán tartja, hogy kicsit tologassa, míg egyensúlyát baljára helyezi. Akár meg is foghatná, de mivel innen hamarosan tovább fognak menni, feleslegesnek érzi összeszedni járművét. Meg amúgy is, el kell húznia száját az újonnan érkezett információk hallatán. Miért nem gondolnak egy magániskolában a deszkásokra? Miért? Ez nagyon nem fair. Persze az is nyilvánvaló, hogy nem tehetnek mindenki kedvére és ötszáz diákból húsz kedvéért nem építenek egy komplett pályát. Ez mind elfogadható és mégsem. Simán kiküszöbölhető lenne a folyosón való száguldozás, amennyiben lenne rendes terepük. Áh, mindegy.
- Ez nem túl jó hír - összevonja a szemöldökét, mielőtt folytatná. - Van olyan folyosó, ami még alkalmas egy jó kis gurulásra? Baromi idegesítő, hogy egy teremre vagyunk bízva - hangjában nem bujkál ingerültség vagy harag, esetleg egy enyhe bosszankodás szikrája mindössze, de nem számottevő. Az elmúlt pár év azért csak jó volt valamire.
A pálya hiánya viszont most már a körmére ég. Szükséges lesz elmenniük oda, de neki magának mindenképp. Ezen kívül valahogy ide kéne csempésznie a motorját. Igen, tudjuk, nem igazán iskolába való és hol használja majd? Igazából mindez kit érdekel? Túl sok probléma, túl kevés idő.
- Na, akkor ezt megbeszéltük - végre szélesen elmosolyodik, majd zsebre vágja a kezét. - Milyen trükköket ismersz, meddig jutottál? - megszokásból körbenéz a folyosón, aztán íriszei visszavándorolnak Kornélra, akinek még nem tudja a nevét, sem a házát. Így nem lesz könnyű megtalálnia később, szóval erre is ki kell majd térniük. Lehet, hogy kínosnak tartanák sokan, hogy ő keresi egy fiú társaságát, de nem érez benne semmi kivetnivalót, végtére is hátsószándék nélküli a dolog. De ha nem is lenne az... Bárkinek bármi köze?
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. augusztus 11. 10:50 Ugrás a poszthoz

Nem arról van szó, hogy egy egész parkot akar maguknak, hiszen ez irreális kérés. Akkor gyorsan bővítsük ki a kastély területét mindenféle egyéb dologgal, mondjuk rali versenypályával is, mert valaki azt szereti csinálni... Ez egyértelműen képtelenség, de hogy a termen kívül valóban semmi lehetőség nincs balesetmentesen közlekedni gördeszkával, az egy kicsit zavaró. Mert ugye mehetne a faluba is, ha olyanok lennének az útviszonyok. Ha. Túl sok van belőle.
- Akkor azt hiszem kastélyfelfedező túrát fogok tartani - arrébb megy, hogy elférjenek mögötte. A kis előzékeny Rebeka, milyen cuki! Viszont jó lenne kitalálni, merre induljon. Szeretne belebotlani valakibe, akit ismer, vagy akit ismernie kéne. Mert az egyik deszkást már szerencsésen kifogta a négy fal között, hátha lesz még egy ilyen szerencséje.
Figyelmét most a fiúra irányítja, miközben érdeklődik egy keveset. Nem azért, mert ez amolyan erőösszemérés volna, csak hátha. Sose tudni, ki meddig jut, aztán lehet, hogy tudnának egymásnak tanítani pár dolgot. Biccent, mikor elhangzik a hobbi szó, mert teljesen meg tudja érteni, időigényes dolog külön ezzel foglalkozni, ráadásul nem kevés csonttöréssel és zúzódással jár. Igen, ez tapasztalat.
- Néha rám jön a dolog és nekiállok trükköket gyakorolni, tudok is egy jó párat, de én is jobb szeretek csak simán gurulni - megvonja vállát. Itt persze felsorolhatna egy halom nevet, hogy mit tud, de egyrészt baromira felesleges, másrészt nem is biztos, hogy emlékszik rájuk. Aztán elég gáz lenne, ha bemondaná őket, majd beléjük bukna.
- Azt hiszem megyek tovább arrafelé - ujja az eredeti irányba mutat, kezeivel könnyen húzza le pulóverének ujját. - Egyébként Ombozi Rebeka vagyok, ha lesz kedved, dobj meg egy bagollyal és deszkázunk - elmosolyodik kedvesen, majd egy intés kíséretében felpattan járgányára és szlalomozva kikerüli az útakadályként funkcionáló, amúgy szabályosan közlekedő gyalogosokat. Itt az ideje kalandozni picit.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. augusztus 11. 11:27 Ugrás a poszthoz


Laza léptekkel rója a folyosókat, mintha csak keresne valamit. Persze fogalma sincs, mi lenne az, de ideje a tanulmányaival is foglalkozni, ugyanis - mint kiderült - itten vizsgaidőszak közeleg. Ami őt persze nem rázza meg, mindig is jó eszű volt, de kéne egy csendes hely, ami nem gyilkos rellonos tekintetekkel van tele. Igen, Rebi is a zöldekhez tartozik, de nem próbál meg minden embert pusztán szemmel kicsinálni és nyelve sem annyira éles, mint másoknak. Vannak viszont egyéb tulajdonságai, amik lehetővé teszik, hogy a kiosztott házában garázdálkodhasson, ez pedig így jó is neki. Ahogy forog körbe a kastély falai között, mit ad isten, belebotlik az össznépi tanulószobába, amit annyira keresett. Hogy is van az a mondás a találásról? Áh, sose volt jó ezekben. Halkan benyit, nehogy megzavarjon másokat, majd becsukja maga mögött az ajtót, ami kissé megnyikordul. Istenem, országomat egy kis olajért, könyörgöm! Körbepillant és azonnal megakad a szeme egy lányon, aki az ablakpárkánynál ül. Furcsán ismerős érzés keríti hatalmába. Ez a vér ereje - és igen, ezzel szappanoperásítottuk el az egész hozzászólás mondanivalóját, na sebaj.
Némán nézi, ahogy Sára felkel és könyv után néz. Gyerünk Lili, Ombozi vagy, egy Ombozi pedig bármit meg tud tenni. Kissé bátortalanul indul meg a világos hajú felé, majd kiköt mellette és egyik lábáról a másikra áll. Tanácstalanul pislog Sárára, akinek valószínűleg halvány lila ibolyántúli sugárzása sincs arról, hogy ki lehet ez a vörös tetkós itt mellette. Ja igen, merthogy rellonos hősnőnk jelenleg egy vállpántosban és sortban ácsorog, ezzel megvillantva minden testére rajzolt mintát. Haja hullámosan a vállán pihen, nagy barna szemei pedig kíváncsian kémlelik a kedves kuzint. Vagy nem kedves. Ez majd idővel mindenképp kiderül.
- Szia! - böki ki végre valahára. Igazából kicsit olyan a szituáció, mintha Rebeka valami elfajzott zaklató lenne, de elfojtjuk ezeket a mocskos gondolatokat és inkább a kialakulni készülő párbeszédre összepontosítunk. Vagyis a vöröske mindenképp. - Ombozi Rebeka vagyok és azt hiszem nekem ismernem kéne téged, hasonlítasz Noelre - oldalra billenti a fejét, ahogy ismét megszemléli magának a lányt, hogy felfedezze a további hasonlóságokat. Jó, igazából csak a kisugárzás olyan fenségesen Ombozi, meg az arcforma kissé, a szájuk... Igen, nagyon hasonlatos a kettejük külseje. Nem tévedhet nagyot, ha meg igen, hát így járt, ezért még embert nem öltek. Várhatóan nem ő lesz az első.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. augusztus 21. 11:43 Ugrás a poszthoz


Talán csak Rebeka érzi úgy, hogy a fogadtatása nem túl... Szívélyes. És ekkor még be sincs mutatkozva. Mi lesz utána? Oké, kissé feszengeni kezd, mert ő is érzi, hogy ez nem úgy akar alakulni, ahogy a buksijában eltervezte. Hogy tovább javíthasson egyébként pocsék helyzetén, úgy dönt elárulja becses nevét, ami meglepi Sárát. Háh! Most már érdekesnek találod, mi? Vagy az valami egészen más ott a szemedben?
- Miért ne léteznék? - kérdőn pislog. Van, aki itt kitalálja, hogy Ombozi, pedig nem az? Netán van még egy rahedli édes tesója? Ebbe bele sem akar gondolni, hiszen épp a második kuzinjával hozza össze a sors, ami így is kettővel több, mint amit valaha tudni akart. Végtére is most borult fel az élete pár hónapja azzal, hogy megtudta, az apja nem az apja, ráadásul a vér szerinti egy nőcsábász. Véletlenül becsúszott Rebeka és annyi. Nehéz feldolgozni azt a tényt, hogy nincs olyan férfi az életében, aki várta volna - Barnabást leszámítva, de ő meg azt hitte, az ő gyereke van Anett szíve alatt. Senkinek sem könnyű vagy kellemes ez a helyzet, de ha már egy család, örülne, ha elfogadnák. Persze ki tudja, mi itt a módi... Ahogy látható, a szőke nem igen örül, hogy kiderült, gyarapodik a família, ez pedig arcára is kiül. Lili kezdi érezni, hogy egyre apróbbra akar zsugorodni és talán neki is látott máris. Az sem kielégítő, hogy nem egészen rá gondoltak ezzel az arckifejezéssel. Sőt, ez sehogyan sem megnyugtató.
- Szerintem az apám is meg fog lepődni, ha megtudja, hogy létezem - kínjában beletúr hajába. Nincs elég baja ezzel is, még az unokatesóival is meg kell küzdenie. Noel is fura volt vele és most Sára is az, ami persze érthető, de nem igazán tűnnek segítőkésznek és elfogadónak, ami bántja. Nem azt várta, hogy a nyakába ugranak és, mintha az elmúlt tizennyolc év meg sem történt volna, egyszerűen minden megy tovább, de azért ez... Konkrétan másodjára röhögik szembe, ami a létezését illeti, ez pedig enyhén frusztrálja. Gondolom más sem lenne ezzel másképp. Helyet foglal, ha már csináltak neki, de annyi mindent akar mondani, hogy hirtelen semmi sem jut eszébe. Jártatok már így ti is, nem?
- Elég hülye érzés idejönni és közölni, hogy a családotok tagja vagyok. De nem én választottam az apámat - felhúzza térdeit és rájuk támasztja állát. Nem mentegetőzés, pusztán egy tény, amit jobb lenne, ha Sára is átgondolna. Ebben a történetben nagyon nem Zsigának nehéz, mert ő a kellemes részt elvégezte, aztán minden mást hárított. Az egyetlen megsínylője a dolognak jelenleg Rebeka, akinek most senkije sincs Marcsin kívül, aki már nyolc éve neveli rendületlenül. Nincs értelme azon versenyezni, kinek a rosszabb, mert itt most a vörös nyert.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. augusztus 31. 14:04 Ugrás a poszthoz


Fogalma sincs mennyire legális ez részükről, azonban különösebben nem is érdekli. Megbeszélték Harolddal, hogy kijönnek a tóhoz és mókáznak egy kicsit, amolyan laza páros nap, csak kettesben. Jah, igen, merthogy ők most járnak... A történetük nem nyúlik vissza olyan hosszú időre, viszont az összhang teljes mértékben megvan, így arra jutottak, megpróbálják közösen. Semmi szerelmes drámajelenet, aláfestéssel egybekötött nyakba ugrás, egyszerűen csak jól érzik magukat, szeretik egymást és lesz, ami lesz. A legtöbben ott követik el a legnagyobb hibát, hogy évekre terveznek, minden mozzanat ki van találva és állandóan, sülve-főve együtt vannak, legalábbis Rebeka álláspontja szerint. Épp azért szereti annyira a fiúval töltött időt, mert kettejük elfoglaltságai nem mindig teszik ezt lehetővé.
- Gyere máááár! - kiált ki, mivel hogy ő már a tóban van térdig. Még csak térdig, de meg kell vallani, nem túl meleg a víz. Illetve ahhoz képest hideg, hogy milyen melege van vöröskénknek. Megigazítja bikini felsőjét, biztos, ami biztos alapon, majd kisöpri szeméből a haját - merthogy nem fogta össze. Minek? Ha minden igaz, a végére úgyis csurom vizesek lesznek, halottnak a csók egy konty. Óvatosan beljebb gázol a mélybe, bár még mindig csak combja feléig ér ez a nyavalyás folyadék itt. Érdekes módon kifejezetten örül, hogy tetoválásai napvilágot látnak, Harold előtt nem rejtegeti őket soha. Mások előtt se szokta, de a tanárok nem szívlelik az összevarrt gyerekeket a suliban.
- Azt hiszem vagy beledobsz a vízbe, vagy sose merülök el - megpróbálja lefröcskölni magát, de rögtön érzi is, hogy baromi hülye ötlet volt. Ez a cucc hideg. Persze magában reménykedik, hogy a rellonos nem óhajtja szó szerint bedobni, de ha egyszer ez volt a kérés... Félő, hogy megteszi.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. augusztus 31. 14:57 Ugrás a poszthoz


Jaj mamám, mi lesz itt még? A víz nem fogy el és nem is melegszik fel, márpedig ide kéne egy olyan izé, ami hevíti. Jólvan, gratulálok magamnak, jól megmondtam ezt is. Szóval lényegében Rebeka lába kicsit fázik, a többi részének meg melege van. Tipikusan nincs jó megoldása a képletnek. Illetveee... Megérkezik Harold és úristen...
- Úristensegítségmegfogokhalni! - olyan gyorsan hadarja, hogy én már szóközt se teszek a szavak közé. Éppen hogy csak sikerül megúsznia - pont nem - a csobbanást, szíve kissé zakatol is a hirtelen érkező akció miatt. Mi a halál, meg akarják ölni, úristen. Pár másodperc megnyugvás után elmosolyodik és tulajdonképpen kiröhögi saját magát. Nem lett vizes, mert Harold a lendülettel, ahogy meglökte, el is kapta. Nehéz ám felfogni ennyi mindent egyszerre. Szembe fordul a fiúval és pislog párat.
- Szinte már házasságnak minősül - bólint egyet és jót vigyorog a másik féltérdre ereszkedésén. Vele ellentétben Rebeka nem tud komoly ábrázatot varázsolni magának ebben a helyzetben, ami talán nagy hiba. Illetve biztosan az. Még egy sikításra sincs ideje, mert olyan gyorsan kapják fel, hogy hiába is tiltakozna. Aztán persze ficánkolhatna, de van olyan épeszű ember, aki pár centire a víz felett megkockáztatja a beleesést? Ugye, hogy nincs. Így van ezzel vöröskénk is. Egy idő után viszont hiába akar tiltakozni, a tó magától mélyül és, ahogy Haroldot ellepi a víz, elér Rebekához is.
- Úristen, ez hideeeeeeg! - felkiált és igyekszik nagyon kapaszkodni Haroldba, felhúzva hátsóbbik felét, jelzem igen kevés sikerrel. Itt az ideje lassan megadni magát - bár igazából már csak kevés része az, amit nem ért egyáltalán a víz. - Jó, figyelj, kössünk alkut. Ha nem dobsz be a vízbe, kérhetsz valamit - a végső elkeseredés nagy úr, szokták volt mondani, így még pilláit is megrebegteti egy picit, hátha ez használ. Hátha.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. augusztus 31. 16:39 Ugrás a poszthoz


Vizsgák, vizsgák mindenütt. Rebeka mindig is utálta, ha naphosszat magolnia kell, ráadásul óriási hátránnyal indul, mivel év közben érkezett. Mégsem adja fel a reményt, eldöntötte, hogy átmegy, minek köszönhetően a jegyzetekkel és tankönyvekkel kel-fekszik. Most, így hajnali tíz órakor is egész éjszakás és egy napos nem alvás után próbálja magába diktálni a kávéját, plusz valami elemózsiát. Szemei alatt sötét karikák éktelenkednek és őszintén örül, hogy az apja sehol nincs, mert szégyellne így megjelenni előtte.
Épp egy háztársával próbál értelmes beszélgetést folytatni, mikor a holnapi vizsgával kapcsolatban új információt kap. A jó tankönyvből a rossz részt tanulta meg. Ugye mindannyian érezzük ennek a súlyát...? Amikor mást sem teszel, csak betűk halmazát próbálod bepasszírozni elnehezült fejedbe, amikor kirakják rád a megtelt táblát és, amikor már nem ismersz se istent, se embert, csak egy ágyra vágysz, mert kigürizted a beled, és akkor valaki azt mondja... Nem, ki se mondom, le sem írom. Mindenesetre Rebeka cérnája valahol ezen tájt szakad el véglegesen és megmásíthatatlanul. Poharát lecsapja az asztalra és hangszálait nem kímélve kezd el igen hangosan és igen cifrán monológot szavalni.
- Hogy az a büdös, bárcabitorló, holló rágta, hörcsög által meggyalázott, kitört fogú - itt kezd belemelegedni... - sánta és púpos, megveszekedett, cefrében érlelt, romlott külsejű, utcasarkon virágot áruló, mocskos, szerencsétlen jó édestestvérét! - életében nem volt még ilyen hosszú és ilyen tartalmas, ám annál rondább kifejezéseket helyettesítő mondandója, azonban ezt bepótolandó üvölt, hogy az egész terem zeng tőle. Az evőeszközök is elfelejtenek megcsörrenni hirtelen, olyan döbbenet támad. És már tudja a folytatást...
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. augusztus 31. 17:40 Ugrás a poszthoz


Őszintén szólva nem, nem menő. Sokkal jobban örülne, ha Barna lenne az apja és kihagyhatná ezt az egész rohadt mizériát, de ugye sperma tervez, papa meg... Jó, ez mondjuk csúnya kijelentés így ebben a formában, de hát Rebeka tervben sem volt! Tulajdonképpen járulékos veszteség Zsiga számára, anyjának pedig egy halálig tartó feladat. Anett persze sosem tekintett így lányára, de ez kit foglalkoztat? Most túlságosan el van foglalva azzal, hogy dagonyázzon az önsajnálatban. Igen, ez a legjobb kifejezés. Nem is felel inkább semmit, helyette íriszei beszélnek.
Elharapja az első kikívánkozó választ, ami valahogy úgy hangozna, "te viszont a stílusod biztos apádtól", ez viszont roppant kockázatos megjegyzés. Annyit még ő is megtudott, hogy Farkas kapcsolata a gyerekeivel kissé... Egyedi. Ez nem akadályozza meg abban, hogy ehelyett Noel arcába üvöltsön, noha nem maximális hangerőn űzi az ipart. Őszintén szólva ő van kéznél, ráadásul benne van az az érzés, hogy Zsiga a fiúhoz tartozik, így neki is bűnhődnie kell. Mármint, nem abban az értelemben, hogy korbácsot és ostort ide, igazából csak a hitetlen üdvözlés miatt kijár neki a keménység.
- Nem, te a tróger unokatesóm vagy, aki cseszik segíteni nekem! - bár már rég nem szorongatja szerencsétlen rokonát, azért villámgyorsan perdül meg tengelye körül, hogy a képébe mondja mondandóját, ezúttal viszont nem üvölt. Csak kicsit emelkedett a hangja, látszik rajta, hogy igyekszik visszatartani az előtörni vágyó bestiát. Konkrétan nem érdekli, hogy a másik Ombozi csúnyán meresztgeti a szemeit, továbbra is jeleznénk, hogy nem neki kell egy teljesen új közegbe család nélkül beintegrálódnia azzal megspékelve, hogy nem hisznek a létezésében. Ha itt valakit sajnálni kell, az kivételesen ne Noel legyen, mert nem érdemli meg. Rebeka meg nem kér belőle, így ezt a témát akár lezártnak is tekinthetjük.
- Hónapok - ismétli meg a szavakat és ekkor lebiggyeszti ajkát. Jól hangzik. Tulajdonképpen tizennyolc év után ez a pár hónap már tényleg elrepül. Még az a szerencse, hogy nem előbb tudta ezt meg, különben nem újraegyesülni, hanem mészárolni jött volna ide. Na de milyen sok itt a "ha", kérem szépen? Térjünk rá a biztos dolgokra és Noel válaszára.
- Álljunk meg egy pillanatra... - feltartja mutatóujját és nagyon erősen koncentrál, hogy ne menjen le hídba. Nem sok híja, de megállja valahogy. - Szóval azt mondod, hogy az apám tizennyolc éves lányokat ront meg? - be kell vallanom, sokkal rosszabbul hangzik ez kimondva, mint Rebi fejében. Sokkal, de sokkal rosszabbul. Annyira, hogy leroskad a földre és ott is marad. Kész, erre már a szó szoros értelmében innia kéne. És nem, ide a víz édeskevés lesz.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. szeptember 2. 11:41 Ugrás a poszthoz


Egyáltalán ki találta ki a vizsgákat? Melyik volt az a szerencsétlen léhaéletű, aki annyira unatkozott, hogy úgy döntött teszteket készít, természetesen ötszáz kifejtős kérdéssel? Akárki is volt, sokkal fontosabb kérdés, hogy az összes többi miért nem verte agyon?! Ja, mert hogy azt nehezen lehetett volna, lévén ennyi ésszel szabadlábon fegyver nélkül is közveszélyes a delikvens...
És persze itt jön a feketeleves, mert végtére is van olyan, akinek ez mulatság, mert tud mindent. Mert azt is tudja, hogy melyik részt kell megtanulnia abból a tetves tankönyvből, míg másokat félreinformálnak, többek között maga a tanár is. De isten legyen a tanúja, Rebeka még meglátogatja a drága rossz életű tanerőt és olyat ad neki, hogy koldulásból fogja keresni a kenyerét. Mindennek hangot adva üvölteni kezd és megszidja a minden bizonnyal nem létező testvérét - amelyre a mellette ülő nagyjából öt métert arrébb araszol. Hiába, a vizsgaidőszak mindenkit kifordít magából. Már éppen folytatná, mikor a Navine asztalánál is valaki igen hangosan kezdi kinyilvánítani nemtetszését. Vörösünk szinte perdül is arrafelé és a fél nagytermet átordítva válaszol - mit válaszol, kiabál vissza, jelzem teljes felháborodással.
- A paradicsomlevesbe betűtészta való, és kampányolok azért, hogy tegyenek bele, igazad van! - egész testhelyzete olyan, mintha a maradék levegőt is ki akarná préselni magából, akárcsak valami idegbeteg gorilla. - És tudod mi még a szörnyű? Hogy a tanárok tesznek arra, hogy mi mennyit készülünk! Rossz anyagot diktálnak fel, amit a vizsgára kéne tudni, majd összedörzsölik a tenyerüket, mely nyáltól síkos, hogy "ez az, átvertem a mocsadék kölyköket, most aztán felpattanhatnak a nyalókás kerékpárra és tekerhetik a vizsgaidőszak végéig"! - hevesen gesztikulál, s közel sem jár a berekedés határán. Az persze kérdés, hogy van-e a közelben olyan tanerő, aki mindezt zokon veszi, bár Rebekát ez sem hatná meg. Jelenlegi lelki állapotában bárkinek szívesen megmutatja, hogy mégis merre kéne elindulnia, hogy sose jöjjön vissza. Így, hogy partnerre talált a totális kifakadásban, máris jobban érzi magát. Nemcsak ő csavarodott be!
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. szeptember 16. 19:28 Ugrás a poszthoz


- Így van! Tán nekem is Liliana néven kellett volna születnem, hogy megfelelő paradicsomlevest kapjak? Felháborító, hogy itt nem gondolnak az ékezetes nevűekre is! És persze a százalékok! A százat még csak-csak kirakom egy i-ből és két o-ból, de mi van, ha csak kilencvennyolc lesz?! – ezek a problémák enyhén fogalmazva is eget rengetőek, de ha egyszer ez van, ezzel kell kezdeni valamit. Meg amúgy tök jó program ez az üvöltözés. Érzi Rebeka is, ahogy a feszültség lassanként távozik testéből, szépen megszűnni látszik a belülről szorongató érzés. Fenomenális, de volna még rajta mit csiszolni.
- Rosszindulatú mocsok népség ez! Tán jó hogy nem a macskája nevét kérdezi, ami amúgy ló és nem nyávog, hanem ugat!! Mert ugye Piri néni édes jó tyúkja se kíváncsi arra, hogy miért alakultak ki az aszteroidák, és mit használnak másképp a muglik! Hát mugli vagyok én? MUGLI VAGYOK? – hevesen gesztikulálva igyekszik felvázolni az egyértelműt, miszerint nem. Ennyi felesleges vizsgát és tantárgyat! Egyszerűen elképesztő, mennyi mindent akarnak a fejükbe verni, márpedig mikor lesz szükségük arra, hogy kulcsot használjanak alohomora helyett? Semmikor, persze, hogy semmikor. Nehezményezi is rendesen Rebeka ezeket a dolgokat, most minden kitör belőle.
- Aztán a másik, hogy miért ilyen kicsi a választék? Mi az, hogy vagy paradicsomleves, vagy semmi? Felháborító, hogy se a kajáinkat, se a vizsgáinkat nem válogathatjuk meg! – széttárja karját és jelzi, hogy tessék vele egyetérteni, mert ez milyen kiakasztó. Én már meg sem merek szólalni, hadd mondja. A holnapi vizsgája már úgyis bukó, meg körülbelül az egész vizsgaidőszaka katasztrófa lesz, de mindegy. Ez a tanárok hibája, ő ártatlan.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. szeptember 22. 21:35 Ugrás a poszthoz


... a nyüszítő kutyuli

Éppenséggel sikerült jókor lennie jó helyen. Nem szokása, hiszen ő általában ugyanezt a verziót űzi, csak a rossz jelzővel, most mégis a javára írandó, hogy rögtön pattant segíteni. Illetve még nem. Szerencsére a fiú -, akinek a bokája akkorát reccsent, hogy még Rebeka fülének is fájdalmas volt - közel a gyengélkedőhöz döntött úgy, hogy most lerobban, így nem kellett messzire hurcibálni. A sokk akkora volt, hogy Arnold semmit sem fogott fel abból, hogy tulajdonképpen varázslat segítségével arrébb cincálják, egészen pontosan be a gyengélkedőre.
Mindenesetre immáron biztonságban van, egyedül annyi a bökkenő, hogy van egy törött csontunk. Illetve csontja, Rebekának meg feladata. Azt még nem is mondtam, hogy a levitás egyébként beverte a fejét, így nem csupán a sokk játszik közre abban, hogy nem emlékszik a körülményekre, melyek idáig hozták, hanem az a bizonyos pár perces eszméletvesztés is. Ettől függetlenül leányunk nem gyógyító, szóval nem tud rábökni és azt mondani: agyrázkódás. Ő egyedül a lábra koncentrálna, ha hagynák, de nem, pedig már pulóverét is ledobta a székre, ezzel látni engedve tetoválásait. Szépek, mi? Na legeltessed másutt a szemed.
- Jótól kérdezed. És ne nyüszíts légyszíves - komolyan, mintha egy kutya lenne. Elégszer tört már a rellonosnak csontja ahhoz, hogy tudja milyen érzés, de Arnold reakciója... Mintha legalábbis amputálni kéne valamijét, mert elüszkösödött (?), vagy ilyesmi. Sajnálatos, hogy ennél sokkal prózaibb és semmitmondóbb a probléma oka. A kérdésre felnevet és megcsóválja a fejét.
- Komolyan úgy nézek ki, mint egy javasasszony? - felvonja fél szemöldökét és nemes egyszerűséggel - minden kíméletet és óvatosságot mellőzve - lerántja a cipőt a fiú lábáról, a zoknival együtt, a nadrágot pedig feltűri. Férfi, viselje a fájdalmat. - Na ide figyelj, most tessék nyugton maradni. Nem nagyon fogod érezni, ami történik, nem fog fájni, viszont bizseregni igen. Meg tudod tenni, hogy nem mocorogsz? Fontos - kérdőn pillant a másikra. És nem, az sem érdekli, ha Arnold zokog, mert gorombán lett lehámozva róla az a kevés ruhadarab. Majd lesz még ezért hálás.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. szeptember 22. 21:54 Ugrás a poszthoz


Nem nagyon ismerős még a kastélyban és környékén, így felfedezőútra indul, de csak lazán. Semmi kötöttség, vagy ilyesmi. A Fénylő lelkek udvara után a rétet veszi célba, ahol legnagyobb megdöbbenésére egy fiú vízsugarak segítségével repdes. Vagy ugrál. És még boldog is emiatt. Leányunk szemei elkerekednek és gyorsan végigpörgeti emlékeit, mikor fogyasztott utoljára bármit, amiben lehetett bele nem illő anyag. A végeredmény természetesen az, hogy semmikor, így egyetlen variáció maradt: elemi mágia. Hallott már róla és örülne, ha lenne neki is, de jelenleg pont lefoglalja valami egészen más, méghozzá az amorfizáció. Ejj.
Gondolván, hogy kihagyná, hogy a nyakába essenek, mintha csak hívószóra történne, a fiú egyszerűen puff. A landolás ugyan tökéletes ívben következik be, a végeredmény cseppet sem mulatságos. A fekete doboz körüli roncsok közül máris hallani lehet egy "au"-t, ami arra enged következtetni, hogy súlyos sérülést szenvedett a jobb szárnya. Rebeka, mint köztiszteletben álló repülőgépmentő, megiramodik a fűben fetrengő Brandon felé és kissé rezignáltan tekint le rá. Az első szava az lenne legszívesebben, hogy balf*sz, de inkább átfogalmazza és újrairányítja, hogy biztosan beleférjen a nyomdafesték határaiba.
- Mióta gyakorlod a kamikaze trükköt? Csak mert gyönyörűen sikerült - leguggol mellé és megpróbálja elfordítani, hogy egy pillantást vethessen a karjára, ami már most lilulni kezd. - Szép munka - biccent egyet, konstatálva a törés tényét. Na akkor most jó lenne ezt a valamit helyrepofozni, csakhogy nincs könnyű dolga. Neki teljes csöndre és koncentrációra van szüksége, lehetőleg mozdulatlan pácienssel. Az amorfizció emberek esetében pláne nem olyan, mint egy puska, hogy kilövik rá és kész. Jobb a nyugalom és békesség.
- Ombozi Rebeka vagyok egyébként, szeretném, ha figyelnél. Maradj nyugton. Igen, fáj, de nem tudok segíteni, ha mocorogsz. Menni fog?
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. szeptember 22. 22:44 Ugrás a poszthoz


... a hisztis ficsúr

Rebeka nehezen viseli, ha valaki agonizál, épp ezért maga sem szokott. Talán tart attól, hogy megunja a sirámait és otthagyja magát. Hogy hogyan tenné mindezt, az ugyan rejtély, de addig jó, míg önnön magával nyugalomban van, így megelőzi a világkatasztrófákat.
- Egy macska is csendesebb nálad, ne hisztizz. Ha már egyszer férfi vagy, viselkedj is úgy - szúrós pillantásokat lövell Arnold felé, majd rátér a láb kérdésre, kíméletlen verzióban. Ha azt mondom, hogy tetszik neki a dolog, akkor finoman fogalmazok, mert hát ki ne akarna megkínozni egy levitást rellonos létére? Na ugye. Az mellékes, hogy fogalma sincs arról, a fiú melyik ház lakója, valószínűleg akkor is megkínozná, ha a zöldektől jönne. Ma ilyen napja van, illik tolerálni.
- Gratulálok a felismeréshez, nem lehetett könnyű - mert ugye a javasasszonyok itt mind fullosan tetováltak, egyszerű fekete csőfarmert és sötétkék blúzt viselnek, munka közben meg a halálfejes pulcsijukat ledobják egy székre. Tényleg, ha definiálnunk kéne a fogalmat, nyilván ezen ismertetőjegyekkel kezdenénk. - Akkor fog fájni, ha nem csinálod, amit mondok - leinti gyorsan, majd odahúz egy széket, hogy lehuppanjon rá. Hosszú meló lesz ez.
- Ne mocorogj és ne beszélj sokat, ha zavarsz, dupla annyi időmbe fog kerülni - mintegy kiadva az utasítást a továbbiakra, kezét a törött, igen ronda boka fölé tartja, elméjét kiüríti, és csak és kizárólag a törött csontra koncentrál. Míg bal kezét tartja a láb felett, addig jobbjának mutató és középső ujját nagyon lassan húzza végig a testrészen. A hatás várhatóan enyhe bizsergés lesz, illetve forrósodás, mintha legalábbis égne. Ez pusztán csekély mértékben kellemetlen, nem fájdalmas vagy elviselhetetlen. Tizenöt perc leteltével hátradől és megmasszírozza a fejét.
- Nehogy megmozdítsd, öt perc szünet és folytatom. Még három ilyen szakasz és kutya bajod sem lesz.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
[zárt]
Írta: 2015. október 2. 21:26
Ugrás a poszthoz


Bizonyos időközönként lejár a faluba, amolyan szúrópróbaszerűen, hogy vajon megérkezett-e már léhűtő apja. Erről persze senkinek sem beszél, nem akarja, hogy esetleg furának tartsák vagy inkább eszelősnek. Pedig szerintem abszolút nem gáz, ha lassan tizenkilenc év után tudni akarod, ki a vér szerinti apád. Na persze ezt az nem értheti meg, aki normális körülmények között nőtt fel, de már mindegy is. Senkire sem tartozik a dolog.
Ma este Rebeka végleg eléri a mélypontját. Nem ment át a vizsgáin, az apja sehol, a tesóival se nagyon kommunikál, valójában idejövetelének célja kezd semmissé válni. Utolsó elkeseredésében még egyszer lebaktat a csárdába, pusztán az esélytelenek nyugalmával, hogy legalább felöntsön a garatra és döntésre vergődjön. Vissza akar menni Marcsihoz. Hiányzik a nagymamája, az otthona, a testvérei. Fáj neki minden, ami csak fájhat egy ilyen helyzetben. A hűvös idő ellenére rövid, fekete nadrágot húz, fölé egy V kivágású pólót, hogy tetoválásai jól látsszanak, haját pedig kiengedve hagyja. Egyedül a lábfejét borító rajzok nem látszanak csak, mert azokat bakancs takarja. Csendben és nyomott hangulatban sétál a falu irányába, majd a csárdához érve egyszerűen csak lehuppan a pulthoz, hogy magába roskadjon. A kérdésre, miszerint "mit kér?", el kell töprengenie.
- Csak üssön - ezzel az egyszerű mondattal le is tudja a ma estére való terveit. Unottan támasztja meg fejét jobb kezén és az italválasztékot vizslatja. Ez a hely nem a pub, tehát elsősorban nem arra lett kitalálva, hogy egy búbánatos estén kielégülésre leljen az ember. De, ha egyszer nincs jobb, ez is megteszi. Eközben persze észreveszi, hogy megbámulják az emberek, főleg a testét borító minták miatt, de nem is töri magát azért, hogy megpróbálja rejtegetni őket. Miért kell így bámulni az embert egyáltalán? Ideges. Elkeseredett. Fáradt. Legalább az ital megérkezik.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. október 2. 22:20 Ugrás a poszthoz


Nem figyel fel a pultosra, miért is tenné? Nem paraszt ám Rebeka, pusztán megszokta, hogy már nem nézi őket, mindet ismeri. Talán épp ezért nem tűnik fel neki, hogy a hang, mely megszólítja, idegen számára. Örül, hogy ülhet, hogy létezhet, hogy levegőt vesz. A dupláját a kezébe veszi és forgatja, majd felpillant a csaposra, aki... Akit még soha nem látott itt. Nini, új munkaerő, hát ez pompás. Miért nem hordanak ezek kitűzőt? Úgy legalább szóba elegyedhetne vele, de így... Így is.
- Kegyetlenül rossz hónapjaim vannak - könnyeden javítja ki a férfit, aki úgy egyébként szemrevaló. Jó, valójában van egy charme-ja, ami mellett az ember általában nem megy el csak úgy. A maga diszkrét módján, de gyorsan felméri a helyzetet. Nincs gyűrű az ujján, viszont már elképzelhetően a késő harmincas éveiben járhat. Nincs látható tetkó, sem testékszer, viszont édes bajusz és lenőtt haj igen. Jobban meggondolva ez a személyleírás valahonnan ismerős neki. Nem rémlik.
- Kösz. Viszont legközelebb akár kezdheted a "szia cica, van gazdád?" dumával is - egyenesen a szemébe néz és a szemkontaktust tartva belekortyol az italba. Erős. Ütni fog. Isten se mondja meg, mi sül ki ebből a mai nap folyamán. Talán lehetne egy kellemes estéje, csak az a fránya korkülönbség, körülbelül tizenkilenc év. Nem, ezek a számok sem gyanúsak még. A legtöbb tanárával is megvan ugyanez, miért most tűnne fel neki? Végtére is csak egy csárdai dolgozó... A fenébe!
- Na és csibe, hogyhogy te itt? Még nem láttalak erre - ügyes, nagyon ügyes. Ez felvezeti, hogy törzsvendég egy ideje és tulajdonképpen rákérdez a kilétére. Cseles, nagyon cseles! Én sem csinálnám másképp, vagy jobban. Mindenesetre durva az elképzelés, hogy a saját rokona akarja felcsípni. Jézus... Uram... Isten... Rebeka csak most kezd ebbe belegondolni. Pánikra semmi ok! Még nem biztos a tény se, nyugalom.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. október 2. 23:02 Ugrás a poszthoz


Nem sok ideje marad filozofálni az élet nagy dolgain és igazságtalanságain, hiszen vele szemben egy helyes csapos, aki pofátlanul szemtelen. Ez a párosítás egyébként a lehető legrosszabb, mert egy piaci legyet előbb csap le az ember, mint egy ilyesfajta hímet, de rá se ránt. Ha úgy adódik, úgyis valóban lecsapja, neki ez nem jelent gondot. Bárkit kettéfejel lelkiismeret furdalás nélkül - dühterápia ide vagy oda.
- Nem, évek óta nem, ahogy a szemmel vetkőztetés sem - meglehetősen pimasz a lányom, de a flörtölésből kapott osztályzata jeles. Ahogy leteszi az italát, egy óvatos mosoly kúszik arcára, miközben szemét nem szakítja el Zsigmondról. Neki most még fogalma sincs, mit beszél és kivel. De miért nincs? Valakiiiii, világosítsa feeeeel! Egy pillanatra a türelmetlen vendég felé fordítja fejét, ez pedig elegendő idő arra, hogy a vele szemben ülő folytassa munkáját.
- Meglehet - szívesen mondana valami félreérthetőbbet, de a kétség és tudatlanság belé mar. Muszáj tudnia, ki ez, annyira baljós sejtelmei vannak, mintha a sötét oldal fészkelte volna be magát agyának legrejtettebb zugaiba is. A beszámoló hallatán kis híján torkán akad a levegő is. Épp nyitná a száját, de egy még sokkolóbb jel érkezik, ez pedig úgy hókon csapja, hogy csillagokat lát.
- Zsiga, téged még látni erre? - valami fazon odaint, de megy is tovább. Ebben a pillanatban Rebeka minden porcikája lekapcsol és a vegetáció állapotába süllyed. Először is: hónapokra elment világot járni. Mint az apja. Pont tizenkilenc évvel lehet idősebb, mint az apja. Zsigmondnak hívják. Mint a rohadt apját. A rohadt életbe. A kép pillanatok törtrésze alatt áll össze teljes egésszé.
- Úristen fater, te kikezdtél velem?! - az első mondata a felocsúdásból. Döbbenten mered Zsigára és ki van írva arcára, hogy most fog valaki szétütni. Ebben a szent pillanatban. EZ AZ APJA!!
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. október 6. 11:06 Ugrás a poszthoz


... a férfivá ért férfi

Jó, Rebeka nem épp a patyolat stílusáról híres, de mindent összevetve nem akar javasasszony lenni, ahogyan ápoló sem. Sokáig akart, azonban ma a Nap, a Hold és a csillagok állása nem ezt sugallja neki. Így viszont megengedheti magának, hogy morcos legyen a hisztis sérült miatt. Komolyan, férfi ez egyáltalán? Na mindegy, nem ez a lényeg.
- Nem kelt túl jó benyomást hisztizni egy lány előtt - felvonja szemöldökeit és amolyan "tudod, hogy igazam van" fejjel néz Arnoldra. Ezt a kis közjátékot letudva tüzetesebben megvizsgálja a lábat, ami elég rondán néz ki, bár nem is tudom, mit lehetne várni. Felsóhajt, és ezzel egyidejűleg fel is készíti magát a hosszas tortúrára, ami ezzel fog járni.
- Kösz - végre valahára megenyhül egy kissé és el is mosolyodik, ami rögtön kedvessé és sugárzóvá varázsolja az amúgy komoly arcot. Kicsit átértékeli a fiú szadizásának ötletét, majd úgy dönt, hogy nem teszi meg. Azért van itt, hogy segítsen. Végtére is, csak mert Rebi rendszeresen (és gyakran szándékosan) töri-zúzza magát és megszokta a fájdalmat, attól másnál ez még nincs így. Neki a képessége fejlesztése érdekében muszáj néha áldozatokat hoznia.
Erősen koncentrálva kezdi szép lassan használni képességét, szemei a folyamat során egyre vörösebbé válnak, szinte lángolóvá. A hatás sem marad el persze: apró bizsergés, a fájdalom enyhülése és persze a csont forradása. Tizenöt perc után abbahagyja és hátraroskad a széken, fejét masszírozni kezdi. Még nem fáj, még nincs baj, de mire végez, már enyhén lüktetni fog. Ismeri jól az érzést. Elvileg valahogy ki lehet ezt küszöbölni, de Gevin meghalt, mielőtt beszélhetett volna erről. Pompás.
- Csontot forrasztok tulajdonképpen - megemeli buksiját és Arnoldra néz, így viszont kissé ijesztő lehet vérvörös szeme. - Amorfizációval egyszerűen tudok gyógyítani mindenféle csonttal és porccal kapcsolatos rendellenességet és sérülést. Cserébe nap végére általában iszonyatos migrénem van - elhúzza száját és a bokára pillant, ami lohadni látszik. Ó igen, hatásos. Összeszedi magát, felkel és ismét arra a bizonyos testrészre koncentrál. - Most egy picit maradj csendben - azzal a választ meg sem várva ismét nekikezd a gyógyításnak. Fárasztó ám ez, nehogy mást higgyetek. Arnold nem kevéssel jön ezért.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. október 6. 11:45 Ugrás a poszthoz


Nem, ez egyszerűen nem és nem lehet igaz! Hogy történhet ez meg pont vele? Volt egy apja, akit szeretett, mindennél jobban, aki meghalt és, akiről kiderült, hogy sosem volt vér szerint az apja. Ilyenkor merül fel az a dilemma, hogy ki nevezheti magát szülőnek? Aki megcsinálta vagy, aki felnevelte? Rebeka talán sohasem fogja tudni olyan szeretettel és olyan epekedéssel, csodálattal a hangjában mondani, hogy "apa", mint Barnabásnak. Zsigmondnak egyszerűen csak a fater jut.
A végső csepp a pohárban, mikor válaszol: visszajött. Vöröskénkkel megfordul a világ, gyomra összeugrik, agya leáll. Ő az. Megtalálta. És amilyen hülye és peches még flörtölt is vele. Jézusom. Mit gondolhat most? Hiszen tele van tetoválva, elég lengén öltözve és még kihívóan is viselkedett. És iszik. Úristen. Nyel egyet. Sápatagon először csak azzal tud foglalkozni, milyen benyomást kelthet, aztán mindez átfordul. Ez mind miatta van. Miatta ül itt, miatta iszik, miatta ilyen. Minden Zsigmond hibája, az egész. A férfi zavara csak tovább ront a helyzeten, minden mozzanata, minden szava csak olaj az amúgy is lángoló tűzre. Rebeka résnyire húzza össze szemeit. Nem tudja, ki az anyja. Vagy igen? Tudott arról, hogy van gyereke? Csak ilyen magától értetődően és egyszerűen valami nőcske lekölykezett neki és ki tudja, hanyadik lánya a sorban Zsigának? Lebiggyeszti száját, arcára kiül a csalódottság. Ezzel együtt persze könny is gyűlik szemeibe: hiányzik az anyja.
- Meghalt. Te elhagytad, ő megszült, hiába keresett téged, nem reagáltál semmire, ő pedig már nyolc kib***ott éve meghalt. Ennyire vagy az te apám - ugyan szavai nem hangosak, sőt, kifejezetten visszafogottak, hiszen fogai között szűri őket, a férfi mégis jól hallhatja. Düh keveredik benne, a végtelen fájdalom. Hogy ő nem volt ott, nem szerette sem őt, sem Anettet. Neki kényelmesebb volt elmenni világgá és tojni rájuk. Egy menet volt és kész.
- Ugyan, neked csak egy "csibe" vagyok a sok közül, nem? - gúnyos mosolyra húzza száját. Aztán hirtelen elkomolyodik és ingerülten hajol át a pulton. - Te elhagytál engem, fogod? Létezem tizenkilenc éve és a saját unokatestvéreim körberöhögtek. Hogy fogsz együtt élni a tudattal, hogy van egy lányod, akire rá se bagóztál?
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. október 8. 00:41 Ugrás a poszthoz


Ingerülten trappol az iskola épülete felé, miközben válogatott szitokszavakkal illeti rég nem látott apját. Helyesbítek: soha nem látott apját. Utoljára akkor érinkezhetett vele bármilyen módon, mikor még csak pajzán gondolatnak számított, de ennek közel húsz éve. Mi tagadás, öregszik. Na de végül is csak beolvasott az öregnek, ami részleges elégtételt jelent a számára. Nem nehéz kitalálni, hogy a sokk miatt és a ki nem adott indulatok hatására csörtet úgy, mint egy elszabadult bika, ami attól eltekintve, hogy normális, veszélyes is.
A kastély bejáratához érve kivágja az ajtót, ami vissza is pattan és, amibe jól bevágja a könyökét. Fájdalmasan szisszen fel, majd nemes egyszerűséggel belerúg a vétlen elkövetőbe. Jelzem, az acélbetétes bakancs VS ajtó egyelőre null-nullnál járnak, a feltűnés viszont elkerülhetetlen. A megnyomorodott zár kattan egyet, Rebeka pedig továbbra is azt fixírozva - sose fordíts hátat az ellenségnek - halad előre, amikor valaminek nekiütközik. Az első gondolata határozottan valami olyasmi, hogy már megint valami bambulós tetű állja el az útját, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy jelenleg ő volt az, aki nem teljesen az orra elé nézett.
- Mondd, téged spenóttal etettek, hogy ilyen nagyra nőttél? - egyértelműen látszik a rellonoson, hogy a düh nem a fiúnak szól, ami nyilván nem vigasztal senkit, de mint tény, jelentős. Amúgy ismeritek azt a fajta bizsergést, ami akkor indul meg, ha valaki nagyon antipatikus elsőre? Na nem a Reissner név miatt, ami neki amúgy nem mond sokat és tojik is rá - utál újságot olvasni -, inkább ez az út közepén lecövekelés és miegymás (speciel a létezés ebbe a lategóriába sorolandó). Igazából nem tudja megindokolni, csak kedve volna leütni. Biztos elmúlik.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. október 9. 18:33 Ugrás a poszthoz


Mi a kénköves pokol? A hang ismerősen cseng neki, felpillantva és egyenesen a fiúra nézve azonban még mindig nem akar leesni a tantusz. Pedig tudja, hogy ki ő, hiszen már most utálja, ez nem lehet véletlen. A fogaskerekek igyekeznek dolgozni a fejében, bár az indulatok jelenleg jobban megmozgatják meggyötört agytekervényeit. Aztán az utolsó mondat, mintha csak fényt gyújtott volna a sötétségben, végre felfedi előtte a fiút. Azért volna egy olyan költői kérdésem, hogy lehetne még ennél is rosszabb ez a nap?
- Ó istenem, vehetnénk úgy, hogy ez a találkozás meg sem történt? - szinte rimánkodva pillant az ég felé, mintha csak valami felsőbb hatalom meghallhatná a kérését és teljesíthetné is. A Krisztiánnal való első találkozása nem sikerült éppen fényesre, azóta pedig ahányszor a közelébe kerül, zsigerből ébred benne a késztetés, hogy fújjon rá. Mert ugye záporozhatnának az olyan nyilvánvaló tények, minthogy "mit lehet utálni egy olyan pasiban, aki ilyen szeeeeeee...mrevaló?" vagy netán "nézd, milyen karizmatikus és jó kiállású", esetleg "wáoh, van esze, hogy lehet ezt nem szeretni?". Ez mind igaz is, csak... Nope, Rebeka soha, soha ebben az életben.
- Jó, figyelj, vitatkozhatnánk azon, hogy én nem voltam-e kellően körültekintő, vagy te álltál-e rossz helyen, de nem jutnánk előrébb - széttárja karjait, hiszen már mindegy. Egyébként a korábbi testi kontaktus egy lépés hátrálásra késztette. Tudja persze, hogy arra irányult, nézzen a szemébe, de próbálja meg ezt bárki elmagyarázni neki. És akkor most megismétlem a drámai konfliktus kezdetét: nem az a baja, hogy Reissner. Attól, mert a családjában vannak flúgos emberek, ő még nem kell, hogy az legyen. Egyszerűen csak a vörös számára túl merev, egyszerűen csak túl... Krisztián.
- Különben hogy-hogy itt vagy? - ez a kérdés a fejében persze sokkal költőibben hangzott, egészen konkrétan úgy, hogy "te meg mit keresel itt?", megspékelve egy nem túl barátságos pillantással, ehelyett azonban normális hangnemet üt meg és szemei érdeklődők. Végre kezd lehiggadni, ami látszik is rajta.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. október 10. 12:05 Ugrás a poszthoz


Csak morog egyet válasz gyanánt, mintha azt mondaná, természetesen kivonhatjuk, veled együtt. De nem akar ilyen lenni, sosem volt gorombáskodó és rosszindulatú, mindenkivel kedves és segít, ahol tud. Csak Krisztián tudja kihozni belőle ezt a végtelenül szemét Rebekát. Talán, ha a lány megtanulná szeretni a fiút, akkor... NEM, ez nem fog bekövetkezni.
A hibák beismerése sosem volt erőssége, túl büszke és dacos. Pedig, ha egészen jól meggondoljuk, valóban a lába elé kellett volna néznie. Úristen, csak nem igazat adtam Krisztiánnak, miközben a saját lányom ellenkezik? Ezt ne tudja meg soha. Enélkül is épp eléggé morcos, olyannyira, hogy karjait keresztbe fonja maga előtt, ami ugye a teljes elzárkózás tipikus jele.
- Az Eridonba? - egy kicsit maga is meglepődik, hogy ezen meglepődik. Nem gyenge felfogású ám, nem azért kérdez vissza, ez pedig látszik is rajta. No meg sokat jelent, hogy csak a második gondolata volt az, hogy "hála az égnek nem a Rellonba". Ez már majdnem szeretet. - Milyen szakon vagy? - lévén még ő sem döntötte el, így érdekli. De csak egy kicsit. Vagy talán próbálja fenntartani a csevegést, puszta emberbaráti szeretetből. Nem könnyű tök idegenként belecsöppenni egy teljesen új környezetbe, főleg, ha vannak egyéb hátráltató tényezők. Az mindenképp közös bennük, hogy a családjuk egyszerűen borzalom, csak más és más szempontból - például Krisznek sokallta rosszabb, mint Rebekának.
- Figyelj, bocs, hogy neked estem, tudod, hogy alapjáraton csak levegőnek néznélek, de most nem vagyok jó passzban - bár ezt hivatalosan elnézéskérésnek tervezte, csak félig jött össze. Milyen kedves, nem? Amúgy csak levegőnek nézné. Elhallgatva ezt a beszélgetést valóban jobban tette volna. Mindegy.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. október 22. 13:15 Ugrás a poszthoz


Kissé fáradtan ácsorog az erkély korlátjának dőlve. Ujjait lassan futtatja fel karjain, ahogy a hűvös, őszi szél fokozatosan körbeöleli testét. Szinte már vacog, de nem bánja. Napok óta most érzi magát először igazán józannak. A csontjáig hatoló hideg felrázza abból a bódító ürességből, amibe saját magát lökte. Nem kezdi el sorolni sem a rosszat, sem a mérsékelten jót, ami vele történt. Túl sok, túl jelentéktelen, túl fontos, minden csak túl. Egy rejtett dobozkát húz elő zsebéből, melyből egy cigarettát tesz ajkai közé. Az öngyújtó kattanása töri meg az erkély csendjét, majd füst gomolyog fel körülötte. Lehunyja szemét a bűnös megnyugvás érzésének hatására, a kezében tartott nikotinforrás pedig szép lassan kezd leégni. Néha a hamu alászáll, könnyeden hullik a padlóra, s Rebeka csak a végéből szív egy újabb slukkot, hogy aztán eltapossa a csikket és gondosan elrejtse azt. Nem kell a büntetés, amit ezért kaphat.
A falu fényeit figyeli, amikor is hangot hall a háta mögül. Olyan gyorsan perdül meg a tengelye körül, mintha legalábbis a szülei támadtak volna fel. Arcán hirtelen hatalmas mosoly terül el, majd pár nagyobb lépéssel átszeli az Odett és közte húzódó távolságot, hogy magához szorítsa a lányt. Mindkét karjával erősen vonja ölelésébe, szemeit olyan erősen hunyja le, hogy már szinte csillagokat lát.
- Csak hogy tudd, hosszú idő óta te vagy a legjobb meglepetés, ami engem ért - nem ereszti el, úgy öleli tovább, mintha attól tartana, pillanatokon belül el fog szublimálni és megint nem látja majd jó sokáig. Milyen régen is volt, mikor utoljára együtt játszottak! Azóta persze veszteség veszteség hátán érte őket. Egy tragikus autóbaleset, elvesztett szülők, maga az elválás ténye, a mindennapos háborúk. Az, hogy többé már semmi sem lesz a régi. Minden érzelmét, a szeretetét, a bántatát, a fájdalmát és a viszontlátás örömét is belesűríti most ebben az ölelésbe, majd szép lassan elereszti féltestvérét.
- Mondd csak, hogy vetted rá sárkányékat, hogy ideengedjenek? - fél szemöldökét felvonja és az apró nevetőráncok már ott bujkálnak a szeme szélén, egyedül arckifejezése komoly csak.
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. október 22. 13:15 Ugrás a poszthoz


- Jaj nem, csak meglepődtem. Mondjuk fogalmam sincs, melyik házba tudnálak sorolni - megjegyzése nem bántó, vagy legalábbis nem úgy szánja, inkább csak arra utal, hogy egyrészt nem ismeri eléggé, másrészt mindketten jobban járnak, ha ő maga nem kezd neki az általa vélt vagy valós tulajdonságok alapján házat spekulálni. Nem kéne még jobban összerúgni a port, legyen szent a béke, legalább eddig a pontig.
- Jól hangzik ez a párosítás, bár én valószínűleg nem választanám - nem is tudta, hogy már rúnamágus a fiú. Oké, ismerik egymást, de ő nem követte nyomon Krisztián tanulmányait, talán épp azért, mert magát a fiút is elkerülte. Mindenesetre ezek az információt valamelyest javítanak az eridonosról kialakult képén, most már nem sátánnak, csak sátánkának sorolja be. Tiszta mázli. Én azért remélem, hogy egyszer megkedveli, rendes srác.
Ajkait összepréseli. Jó, ezt elszúrta, igazából bocsánatot akart kérni, csak nem úgy sült el, ahogy akarta. Inkább gondolkodnia kéne, mielőtt beszél, de már mindegy úgyis, nem? A bent ragadt levegőt lassan fújja ki, hogy összeszedje minden erejét egy normális válaszhoz. - Sajnálom, nem akarok veszekedni - két tenyerével megdörzsöli arcát, de mivel ő is érzi, hogy most már minden mindegy, így meg sem próbálja visszatartani Kriszt. Értelme sem lenne. Maga is elindul a pince felé, hogy végre valahára véget vessen ennek az estének, de aztán egyetlen pillanatra még visszafordul.
- Itt fel a lépcsőn, a folyosó közepe táján találod a Lángralobbant lány festményét, ott tudsz bejutni az Eridon tornyába - a választ meg sem várva sarkon fordul és zsebre dugott kézzel megy a saját körlete felé. Ezzel ugyan nem tette jóvá goromba szavait, de talán megspórolt a fiúnak némi keresgélést.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Ombozi Rebeka Liliána összes hozzászólása (65 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel