Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Újabb ördögi terv van készülőben, mely a világ leig... Úgy értem némi problémát fog okozni az itt lakóknak. Norbert hülyeségmérője úgy tűnik kiakadt, legalábbis abból ítélve meg a helyzetet, hogy jelenleg Aisha-ra vár, hogy eleresszenek egy zsáknyi pixit. Mielőtt kételkednénk, ennek mindenki nagyon fog örülni, csak erről még nem tudnak. De erre találták ki az emlékeztetést. Épp az órájára pillantana hősünk, mikor valaki gyönyörű ívben ugrik neki, mindössze a csatakiáltás marad el a heves üdvözlésből. Úgy dől hanyatt, mint egy zsák krumpli és áldja az eszét, hogy nem pofára esett, mert akkor nem csíntalankodnának, hanem mennének a gyengélkedőre egy új orrért.
- Fú hallod, brutális lendülettel estél nekem, ejnye... Ne tanulj az amcsiktól - elvigyorodik, majd örömmel veszi, hogy mindketten felkászálódnak. A navinés nem egy kétajtós ruhásszekrény, de mint tudjuk, az összevissza fizikai erők, mint a lendület, gyorsulás, gravitáció, munka, igazából nem tudom miért sorolom, na de szóval ezek hatottak és testtömegét némileg felturbózták.
- Óóó, igazi túlélő vagyok, de látom te is. Ez pedig remek alkalmat ad arra, hogy szórakozzunk - sunyin dörzsöli össze tenyereit, mintha legalábbis zseniálisan ravasz ötlete támadt volna, ám ezen már rég túl vannak. A bizonyítékok persze eltűntek. - Elhoztad a cuccot? - ez volt a kódnév jelenleg. Nem mondhatták ki, végtére is itt még a falnak is füle van, aztán valamelyik festmény árulkodik. Na nem mintha nem lenne egyértelmű, amint kinyílik majd az a zsák...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Hallgatja a lány gyors hadarását és őszintén örül, hogy nem ő az egyetlen, aki állandóan érthetetlenül köpködi a gondolatait kifelé. Norbi tipikusan a gyorsan beszélők táborát erősíti, akinek a gondolatai olyan gyorsan cikáznak, amilyen gyorsan még csak szólni sem tud, így folyamatosan beszél és beszél, hátha mégis sikerül mindent kiadnia magából. Amilyen az ő formája, pár perc múlva már azt se tudja, mi volt olyan fontos.
- Amerikai foci? Hát nem elég veszélyes a kviddics, te lány? - oké, itt nem megy test a testnek, de még eridonosunk is jobban hevülne az ötletért, ha nem egy x kilós vasgolyó csókolná hátsófertályon. Szóval végül is, ha át tudják ültetni varázslatba, mehet az amerikai foci is. Sose játszott még, de sok agressziót hallott róla.
- Ez azt jelenti, hogy az igi bát beszórtad csillámporral és vissza is jöhettél? - csodálkozva pislog a lányra. A perc, amikor rájössz, hogy Rabbotnak is ugyanolyan jól áll a csillogó trutymó, mint mondjuk... Mint mondjuk egy giccses születésnapi képeslapnak, vagy egy póninak. Egy csillámpóninak.
- Jó kérdés kolléga, a legfontosabb az álcázás... Olyan helyet kell keresnünk, ahol el tudunk vegyülni, mégsem túlzsúfolt, a sok szemtanú megárthat... - tiszta bűnügyi sorozat a mai napjuk. Vajon a tettes hová rejthette az áldozat holttestét...? Ha ez így meg tovább, ez lesz a következő kérdés, amit fel kell majd tenniük. Mindenesetre a kis pixik már nagyon rendetlenkednek odabenn a zsákban, így ideje volna szabadon engedni őket. - Mi lenne, ha a könyvtár vagy a konyha lenne a célpont? Esetleg a társalgó... - töprengő arcot vág, ahogy lassan sorra veszi az iskola helyeit. Nem könnyű...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Leszállt az éj. Egy árny suhan el a kastélyt megvilágító fények alatt, szinte észrevétlenül tűnik tova a kísérteties alak. Aki csak látja, suhanást észlel. Norbi ma felderít. Már csak a tini ninja teknőcös szerkó hiányzik, ez azonban teknő híján nem túl divatos és méretre szabott viselet, így könnyed, fekete nadrág-fekete póló kombóban lopakodik tova. Egyenesen a Vadőrlak és környéke felé tart, ahol reményei szerint legalább kétméteres kincsekre lel. Bizony, unikornisokra. Csak azért nem lábujjhegyen teszi meg az utat, mert nem egy filmben van, de az aláfestő zene ott zakatol a fejében. Valószínűleg egy ártatlan mókust is sóbálvánnyá átkozna - ami ezek után szó szerint lefordulna a faágról és koppanna a földön -, ha veszélyes fajba sorolt nyolcezer x-et látna benne rejtőzni. Vagy elküldené az X-faktorba: átjött.
Odaérve végre valahára sunnyogva beljebb merészkedik. Lebukik a talajszintre, szimatol, figyel, hallása s látása, mint egy jól fejlett vadászkutyáé. A kaméleonok tőle vesznek leckéket. Na de hol van már az a nyavalyás egyszarvú? Itt kellene állnia és rá várnia, hiszen evidens, ha Norbi érkezik mindenki elájul. De ha nem is mindenki, az unikornisok feltétlenül. Nem minden nap lehet találkozni egy ilyen szexi, fekete ruhás, eridonos állattal. A lelke mélyén egyébként elképzeléseim szerint Norbi egy pillangó lehet. Azt már nem tudnám megindokolni, miért, de látom repülni és ez épp elegendő ahhoz, hogy alátámassza az állításom. Beljebb merészkedik, folyamatosan, csak lesi bújva azokat a csodás teremtményeket. Nem véletlenül akar bestiakutató lenni ugye. Nyilvánvaló, hogy szoros barátságot kell kötnie egy vérszomjas magyar mennydörgővel és együtt kell popcorn-t ropogtatniuk a plazma képernyős TV előtt. Az persze várható, hogy a kukorica kissé megég majd, amint Falatka - mert ez lesz a házi sárkánya neve - kipattogtatja őket, de ez a túlélésének záloga, pont nem érdekli.
Felemeli fejét és nesztelenül körbetekint. Vár. Hamarosan meg fog érkezni az áldozat a csodás lény. Érzi a reumájában, hogy itt rejtőzik valahol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Az álcája több, mint testőr tökéletes volt. Eltűnve a gyep színében, osonva a sötétben, a fák árnyainak nyomában lopakodva… Erre egyszer csak neszezést hall és mit ad isten, valaki orv s galád módon mögéje kerül, hogy ártatlanságát elvéve meggyalázza. Mert lássuk be, ha valaki az éj csendjében odaoldalaz hozzád, szépségemnek hív és megkér, hogy ne fuss el, az az első dolgod, hogy a lábad a nyakadba kapod és futsz a legközelebbi auror parancsnokságig, mert egy pedofil sorozatgyilkos üldöz. Egyébként ettől függetlenül Norbi nem veszi a szívére a kedves udvarlást, simán lazán felpattan, s fényt gyújtva az éjszakába, támadójára szegezve pálcáját.
- Áááállj, te unikornis állat! – teátrálisan kiált fel, mint azokban a színpadi drámákban, amikor egy fontos leleplező jelenet van. Tudjátok. Így, hogy Norbi kivont karddal pálcával és felkészülten mered a másikra, rá kell jönnie, hogy alattomos zaklatója nem más, mint egy nagyon szőrös, de egyébként veszélytelen férfi. Nem is leplezi csalódottságát, amikor végre megszólal.
- Az egy dolog, hogy én nem vagyok unikornis, de te sem vagy! Egyébként biztos jóképű lennék szarvval a fejemen – az égnek emeli tekintetét, miközben elképzeli, majd felröhög. Ez nagyjából megközelíti a csendes téboly állapotát, de persze abszolút egészséges szinten. Bár fogalmam sincs, hogyan lehet a téboly bármilyen formában is normális, de ez talán az. Mikor úgy érzi, mindkettejük szeme kellő mértékben kiégett, leereszti pálcáját, hogy megint sötétség boruljon rájuk. Nem lenne jó, ha azt a kevés unikornist is elriasztanák, ami esetleg errefelé üti el unalmas óráit.
- Gondolom te is unikornist keresel, szóval egy csónakban evezünk. Fogjunk össze, ketten több esélyünk van a… Az elkapására – majdnem közölte, hogy a túlélésre. Nem hiába, rengeteg filmet nézett végig és, ha legalább ezernyiben nem nyomják be legalább egyszer ezt a klisét, akkor soha. Ráragadt a dolog, hiszen filmbeillő jelenet, ahogy a két főhős egymásra talál a dzsungel sötét erdő mélyén és végül összefognak, mert csak így menekülhetnek meg Godzillától és rokonaitól. Várjunk csak, az nem a ragadozó volt? Amúgy se ketten voltak. Kit érdekel? Sokkal fontosabb most a küldetés. Egy briliáns csapda kieszelése…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Norbi kissé furcsán néz az idegenre, aki elég bizonytalanul próbál meg közölni egy nyilvánvalóan egyértelmű tényt. Ott már baj van, ha egy ember szarvat növeszt, ráadásul a fejére. Na mondjuk máshová is, végtére is nem az unikornis-sündisznó-emberek fajába tartoznak vagy mi a rákfene.
- Ez egy zseniális megállapítás – bólint egyet, mintegy jelezve, hogy valóban. Csakhogy valamiért hősünk a közeledő alakot egy mini-egyszarvúnak vélte látni. Ha olyan szögbe fordul ez a pompás állat, még az is lehetséges, hogy a szarvát nem tudják tisztán kivenni, esetleg pusztán lónak hat. Ami nem azt jelenti, hogy Nándor egy állat, aki szőrös és hátul hajzuhatag szerű farka van. Igazából, ebből már sehogy sem jövök ki jól, ahogyan a fiam sem, így inkább lépjünk biztonságosabb mezőkre.
- Félóriás? – pislogás nélkül mered a férfira, majd végignéz magán. De a félóriások olyan… Félig hatalmasak. Norbi meg olyan… Kicsike. Mármint hozzájuk képest. Várjunk, most valaki tényleg elsütötte rá ezt a behemót jelzőt, majd megjegyezte, hogy ez nem probléma? Hát mindjárt eszét veszti a szerencsétlen itt hirtelen, de mivel amúgy sem volt sok neki, ezt a küldetést egy pöppet későbbre halasztja. Ha mondjuk negyed óra múlva dobja el az agyát, ugyanaz lesz az eredmény: nem fog nagyot csattanni. – Ha ez megnyugtat, totálisan ember vagyok. A legkisebb lábujjam körméig – végre elvigyorodik, ő ezeket nem veszi zokon. Tekintve, hogy kölcsönösen nézték egymást állatnak – szó szerint -, így nincs miért neheztelnie a másikra. Na jó, egy kicsit talán, de ő nem az a típus.
- Jaj hát én se úgy értettem, hogy felcipelem az Eridon toronyba téglát legelni – megcsóválja a fejét hitetlenül. Kicsit különösnek találja a férfi hozzáállását ezekhez a dolgokhoz, olyan… Előítéletes. Bár lehet ez csak azért alakul így, mert Norbi fogalmaz kétesen. – Én csak meglesni jöttem őket, csak hát sosem voltam a szavak embere – széttárja a kezeit, amolyan „tiszta vagyok, így hódítok nem unikorniskereskedő” stílusban. Hogy mennyire lesz meg a foganatja a dolognak, az persze kiderül, de véleményem szerint nem tűnik rossz embernek. Jó, ez a fekete rablócucc nem lendít sokat a helyzetén, de hát bele kell olvadnia a környezetébe! Járkálhatna rikító rózsaszínben is, de hogy egyszarvút nem látna, az is ziher.
- Mondd csak, jó helyen járunk egyáltalán?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A bakancslista úgy tűnik szűkülni készül. Drága kviddicses csapattársa, Bakonyi kisasszony társaságában ül most jelenleg egy régi filmeket vetítő moziban, hogy végig nemsírja a csodálatos hajótörés romantikusan drámai történetét.
Ti kis butusok, ez nem randevú! Miután Annamari megmentette Gergőt a gurkók pusztításától, ráadásul nem is egyszer - kétszer! -, így a meccs után fiunk odament, hogy illedelmesen megköszönje az amúgy teljesen magától értetődő munkát. És mi történt emberek? Csűrték-csavarták hát a szót tovább és hosszabban, minek következtében eljutottak a filmekig és, mint tudjuk, ezzel a témával kenyérre lehet kenni Norbertót. Mit ad isten, szóba került, hogy még egyikük se nézte meg a Titanicot könnyekben úszás nélkül, s az is, hogy ez egyik tétele a fiú bakancslistájának. Innen hát az ötlet, hogy lessék meg együtt. A százas pézsé persze ott csücsül kettejük között egy hatalmas üdítő és egy kis popcorn társaságában, de feltett szándékuk száraz szemmel végigülni ezt a marhatóni alkotást.
Nos tehát eljöttek Budapest egyik szívébe, ahol is beültek az egyik moziba - logikusan oda, ahol adják a filmet - és most már megismerkedett Jack és Rose. Hát nem romantikus? Drága Norbinknak már szinte könnyezik a szeme. Hiába, ilyen ez a film, maga a hajó monumentalitása is megríkatja az embert.
- Jaj Anna, én el fogok bukni - szipog egyet, de nem, visszapislogja a kicsordulni vágyó sós folyadékot. Ezúttal nem veszíthet. Meg amúgy is, mi az már, hogy egy lány jobban bírja a Titanic-ot, mint ő? Hát nem is vagy férfi apukám! Embereljed meg magadat de baromi gyorsan oszt röhögj a sok hülyén, aki megfullad. Fogd fel komédiaként. Jaj, de nem egyszerű az élet, ha ilyen szentimentális Szentmihályik tarkítják...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Na jó, vannak égő és vér ciki dolgok. Beülni a moziba és eldönteni, hogy nem fognak sírni a Titanicon... Elsőre csak szimplán hülyeségnek tűnik. De látni őket, ahogy küzdenek a késztetéssel - és itt főleg Norbira célzok - viszont egyenesen röhejesen nyomi. Mert lássuk be, ha Maris zokog, érthető, végül is lány, ő ejthet könnycseppet egy könnyfakasztó sztorin. De egy férfi?! Azt már semmiképp sem! Így hát kissé szégyenkezve fordul partnere felé és pislogja ki szeméből az előtörni vágyó borzalmakat. Juj.
- De, lehet - bátortalanul válaszol, majd a vászonról elvonva tekintetét kajánul elvigyorodik. - Szerintem allergiás vagyok a Titanicra - ártatlanul pislog, de a nevetőráncok ott bujkálnak a szeme szélein. Egy filmre nem lehet biológiailag allergiás senki. Vagy már igen? Tudniillik ma már mindenre van valamilyen megnevezés. Azokra is, akik a kacsáktól félnek. Az aaaa... Fú, hát most így nem tudom. De ma már mindenre van orvosi latin kifejezés, erre is lehet. A következő ajánlatra viszont felcsillan a szeme, bár félig szomorú is. Nehezen vallom be, de az eridonos szívesen elénekelné a tetőn a Celine Dion dalt, ha cserébe Maris fogja, hogy ne essen le. Akárcsak a filmben. Ez viszont nem opció. Majd külön megcsinálják, lesz idejük a naplementében... Akarom mondani: mi? Ezt soha!
- Ez a lehető legborzalmasabb fogadás... Csináljuk - bólint egyet elszántan és ismét a vászon felé fordítja figyelmét. Most jön az üzekedés, menekülnek, jég... Csak a szokásos. Csak a nagyi ne dumálna bele, az olyan szívszaggató! Egyébként így társaságban és a tét tudatában nem is olyan sírós ez a film. Gondolja most. Amíg nem kezd el a hajó süllyedni. És a gyerekek! És az anyukák! És úristen, alig menekül meg Jack és Rose! Norbit teljesen hatalmukba kerítik a látottak, lesápad a vészes részeknél, de felderül az arca a kijutásnál, a nagyja viszont még hátra van.
- Na mostantól kell masszívnak lenni - belekortyol kólájába és igyekszik elvonatkoztatni mindentől. Férfi. Erős. Nem sír. Sír. Sírni fog. DE NEM!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Tágra nyílt szemekkel mered a férfira, akiről azt hitte, hogy unikornis. Ez milyen kérdés már? Mi az, hogy mennyi van neki? Mint egy rendes, normális homo sapiens sapiensnek. Ez... Ez... Hagyjuk.
- Tíz, ember, mint neked! - védekezőn emeli fel kezeit maga elé. Hagyjuk már ezt a faj témát. Mindenből ugyanannyi van, mint ahánynak lennie kell és kész. Különben is, most az unikornisok fontosabbak, mint Norbi besorolása, főleg mivel ez elég egyértelmű. Közben persze körbekémlel, hátha erre téved egy egyszarvú és beszáll a diskurzusba, hogy neki nem lábujja, hanem patája van. Oké, merész elképzelés, de miért is ne? Jogokat akarunk az unikornisoknak! Várjunk csak ez... Ez nem az a kampány, majd legközelebb újra elsütöm.
- Hát igen. A tégla tudtommal nem egészséges senkinek sem - vállat von, de rögtön szemet fület szúr neki, hogy kitérnek az iskola témára. Igaz, hogy nem reklámozta eddig, hogy mestertanonc, vagyis tanuló, de Nándor nem is ezen akadt fenn... Hanem a házon. A házon. Mi van, ha ő valami ellenséges csapat vezetője? Biztosan a pirosak ellen szervez merényletet kenyérletételt és most infókat akar. Nem mutatja, de a gyanú árnyéka fellángol benne - ez kissé paradox kijelentés volt -, s nem is apad. Főleg, mikor egy hölgyről kérdezik. Szemöldökei a magasba szaladnak. Ez a férfi egy... Pedofil! Igen, már a legelején is gyanús volt, hogy gyermekek megrontója ezzel a szakállal és értetlenkedéssel! Elhiteti, hogy ártatlan, aztán BAMM! Rögtön bekapcsol a védelmi rendszer.
- Maga talán a szeretője? Ugye nem akarja zaklatni? - szemei élesen villannak Nándira. Szerencsétlen flótás, ezt nem kellett volna megkapnia. Ha Norbi tudná, hogy valójában Anna a férfi lánya, most hisztérikus röhögésben törne ki, fetrengene a talajdzsungelben, majd elnézést kérne. De ez utóbbit csak a felsoroltak után, természetesen. Nem merészkedik közelebb, mindössze előrébb hajol, hogy felmérje ellenfélnek hitt beszélgetőpartnerét.
- Mondja csak, maga mit keres itt ilyen későn? Mi van akkor, ha maga az unikornisvadász? - elkerekednek szemei a felismeréstől. Egyébként itt már sejthető, hogy Norbi csak adja a hülyét, ámbár be kell vallani, baromi jól csinálja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Harsogó portrék folyosója

Épp egy jól szituált sárgarépát rágcsálva, pontosan a konyha irányából közlekedik azt se tudja merre. Most, hogy tulajdonképpen nyúltáppal tömi magát, nincs is olyan dolog a világon, amit ne lenne képes megtenni. Be is fordul a közeli sarkon és egyszer csak hirtelen... KECSKE. Sokat látott eridonosunk számára is megdöbbentő látvány egy rózsaszín, nem mellesleg dizájnosan csillogó, járkáló tejgyár. Először ránéz a répára: biztos a manók raktak bele némi elestélt, de mivel ezidáig ez az egyetlen környezetéből teljesen kilógó dolog, amivel találkozik, így megpróbálja elfogadni, hogy amit lát, létezik. Nincs könnyű feladata.
Míg a szerver feldolgozza a kapott információt, a kecske - becsületes nevén: A Kecske - odasomfordál hozzá és az oldala mellett tartott répát egyszerűen kihúzza a kezéből. Méltatlankodva csóválja meg a fejét, de úgy dönt, ha ez a kis dög eleszi előle a napi betevőjét, dolgozzon meg érte. Élete legsötétebb mélypontja következik ekkor. Körbejárja a kecskét, mintegy felmérve annak fizikai állapotát, majd mikor úgy dönt, hogy egy lopkodó (kecske)nő megbecstelenítése nem ütközik semmiféle társadalmi normával, egyszerűen felül a hátára. Jól látjátok emberek, a hátára.
- Gyíte kecske! - ezzel a felszólítással megragadja a pórázt és - édes jó uram - rácsap a szerencsétlen állat hátsóbb felére, mármint inkább testének utolsó harmadára, hiszen a kecskéből kifelé irányuló forgalom csomópontját nem óhajtja piszkálni. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy bármilyen szívós is A Kecske, azért Norbi nem két kiló, ami azt jelenti, hogy a nyomorult ugyan elindul előre, de lábai kissé rozogán tartják meg őket. Idő kérdése, hogy mikor adja majd fel a küzdelmet. Onnantól Norbi már csak a "Kecskegyilkos" néven fog futni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Harsogó portrék folyosója

Igazából szerencsétlen kecskének még egy hangyányi szerencséje sincs, hiszen Norbi nem várja meg, hogy kiélvezze az elorzott falatokat, nemes egyszerűséggel ráül. Csak egyetlen dolog biztosítja, hogy az állat életben van és nem nyelte félre a még szájában bukfencező répadarabot: nem esett össze holtan. Látod te szamár - pardon, kecske, így jár az, aki meglop egy Szentmihályit! Most aztán nyállal szippanthatod az energiát és a nem létező szénhidrátot magadba, hogy ne murdelj meg nyomban. Ez kellett? Megkaptad!
Ezen idilli képet egy hang töri össze. Fiunk kérdőn pillant a másik srácra, aki nem tudjuk, honnan került elő, de nyilvánvalóan nem érti a szituáció abszurditásán túl megbúvó lényeget. Mit is csinál? Igazából egy véges teherbírású haszonállatot ül meg jelenleg abban a reményben, hogy feljut vele az Eridon toronyba. És különben is, az kecskegelni, te alulművelt surmó.
- Ennek az özvegy kecskének a bosszúja az volt, hogy megette a répámat, pedig nem is ártottam neki. Hát ráültem. Valamit valamiért - megvonja a vállát, de ő is érzi, hogy ez több, mint nevetséges. Aztán a hölgy is szólni kíván az úr mellett, így Norbi kegyesen odafordítja tekintetét és maga is haragra gerjed. Hogy képzeli valaki, hogy beleszól konfliktusába A Kecskével? Azért még egy állatnak is vannak jogai, mint például... Hát kell lenniük. Igazából csak a szerencse műve, hogy megindul lefelé, mert ahogy ő lezúg az említett szenvedő hősről és az szó szerint fellélegzik, már kerül is fejjel lefelé. Bizony, Norbi a szerencse fia, az a nyomorult jószág pedig megélheti élete legrosszabb napját. Nem elég, hogy rózsaszínre festették és behurcolták ide, még a green peace szabályzatába ütköző kecskegelést is végrehajtották rajta, majd lógás általi halálra ítélték. Tiltakozásul mekeg is egyet. Ha ilyen egy kecske élete, soha ne váljon azzá senki. Nem vicc.
- Normális vagy? Mit művelsz ezzel a kiszolgáltatott állattal? - úgy kel ki magából, mintha az övé lenne, s közben nem is sejti, hogy a valódi kecsketulaj vele szemben áll. Bizony. Értetlenül pislog, majd Ethan felé fordul. - A nőd meg van hibbanva! Állatkínzó! - és mondja ezt a galamb a verébnek. No, kétség sem férhet hozzá, hogy a helyzet komikus mivolta épp annak tragikusságában rejlik. Három érett fiatal áll egy csillámló kecske felett és azon vitatkoznak, mi volna a helyes döntés ezek után. Ahelyett, hogy visszahelyeznék ezt a szerencsétlent természetes környezetébe. De semmi gond, a logika nem erőssége a csapatnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Azoknak, akik lemaradtak az idény utolsó kviddicsmeccséről, nos, vázolnám a szituásziónt. Norbi gondolkodott - pedig már milliószor mondtam neki, hogy NE tegye - és kiötölte, hogy a kvaffot menetiránynak háttal, vagyis pontosan 180°-kal rosszabb szögben óhajtja megszerezni, mint azt ildomos lenne. Ezzel még nem is lett volna olyan hatalmas nagy probléma, azt leszámítva, hogy a hülyék se csinálnak ilyesmit. Így esett meg hát, hogy ő szépen, járgányán full szabálytalanul ülve beért Nedra mellé és úgy döntött, kell neki a bőr. Mármint nem Inedra, miket gondoltok? A labda a kezében már inkább. Ekkor kezdődött az üzekedés: add ide a labdát, a labdát add ideeee, én a labdát oda nem adom... Körülbelül így nézett ki, csak az agresszivitás faktort kicsit megtoltuk alulról, szóval tulajdonképpen egymást is ráncigálták a kvaffal együtt, majd az utolsó lendítés alkalmával, mikor a levitásnak már tényleg el kellett volna engedni azt a nyomorult gömböcöt nem tette: helyette elterült Norbin, ennek következményeképp mindkettejüket lesodorta a... Képszakadás. Legalábbis Norbi részéről. Szóval Yarista csiribú-csiribá csinált sarat, ők meg potty, beleestek. És igen, ripityára törték magukat. Mert a fiam nem volt eddig is elég agyalágyult, kellett még neki ez a zuhanás, tényleg, valóban.
Hogy pontosan mije és hol és mennyire törött el, azt nem is részletezem. Egyszerűbb arról beszélni, mi maradt a nyomorulton épen, ebből pedig nem sok minden van. Az agyrázódást például garantáltan, ingyen és bérmentve kapta meg, ezért lehet, hogy még mindig eszméletlen. Ami persze jobb is, mert ha felébredne, mindene fájna. Lehet, hogy még a szemgolyója is, sose tudni. Mégis, egy idő után illene felrázódnia éberségét vesztett állapotából, így eshet meg, hogy nyöszörög valamit. Aztán a szemeit is megpróbálja kinyitni, de megvan az a rossz szokása ennek a helynek, hogy fehér és fényes. Nem lesz ez így jó, inkább vakon járkál élete végéig, csak lőjék már le azt az izét. Nyöszörög még egyet, majd ismét megpróbálkozik az alagút végén lévő fényességgel és wáoh! Világ! Túlélte! Rögtön vigyor költözik az arcára: mekkora menőség volt már a csele! Oké, volna még rajta mit csiszolni, igazából az egészet ki kéne találni normálisan, de hát na. Megpróbálja oldalra fordítani a fejét, de a nyaka is fáj. Ekkor észleli, hogy kicsit ki van merevítve: aaha, akkor ez nem csak a nyaka lesz. Megpillantja maga mellett Szirát és vigyora édes mosollyá szelídül. De még ez is fáj neki. Jahj, Norbi, neked is néha lehetne eszed, mielőtt cselekszel.
- Vi... zet... - megpróbálja kikrákogni magából ezt az egyszerű szót, ami jelenleg megállíthatatlanul zakatol a fejében, főként porzó torkának okán. Közben igyekszik fejét a másik irányba is fordítani, ahol... Inedra. Szerencsétlen leányzó, ő sem járt sokkal jobban. Talán ez az a pillanat, ahogy egy hangyányi bűntudat ébred benne: részint ő okozta a balesetet. Nagy részt. Persze mindketten hibásak voltak, de ő kezdett neki az egésznek: ezért jár a bocsánatkérés. Majd ha jobban lesznek. Végtére is milyen baromi menők voltak ott a levegőben? Na, azért már na.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Ó fény, te dicső fény! Elárasztod Norbi szemét, ami csíp, mar, szúr és döf. Egyszerre mindenhol. Akárki is csinálja ezt a fiúval abbahagyhatná, mert nagyon rossz neki. Nem próbálja meg mozgatni a kezeit, hiszen ha a fejét se tudja, fogalma sincs mit várjon a többi testrészétől. Mondjuk esetleg azt, hogy csoda folytán leveti láncait - azaz kötéseit és járni kezd? Hogy ez pusztán pár felejthető perc és pattan is vissza a seprűre? Ugyan. A légzésével is megvan elégedve, bár a tüdeje mintha kissé sípolna. Törött bordák valahol? Ó igen, mélyeket lélegezni tilos.
Tekintete találkozik Sziráéval és ugyan nem azzal kezdi, hogy "úgy örülök, hogy látlak hercegnőm", azért abban a finom, kissé fájdalmas mosolyban benne van ez is. A homlokpuszi ugyan édes gondolat, de fájdalmas is. Nincs olyan porcikája, ami ne hasogatna, de nem szól, inkább csak iszik. Eközben hallja meg másik oldaláról is a hangot. Nők. Nők mindenhol. Fáradtan pislog kettőt és előbb barátnőjére néz, hogy reagáljon neki. Ez persze úgy néz ki, hogy pár másodpercig forog felé és megszólal.
- Nem szabadulsz tőlem egykönnyen - próbál kacsintani, de ebből csak annyi lesz, hogy mindkét szemét lehunyja. Igazából nem értjük, mire fel ez a hódítási vágy: a lány végtére is mellette gubbasztott egész idő alatt, valószínűleg el van csábítva, ha ezt kibírta mellette. De mégis, jól esik neki, hogy törődhet picit vele. Hogy kicsit adhatja önmagát. Ekkor jön a következő fájdalmas manőver: Nedra felé fordulás.
- A víz után az lett volna a következő, de ember tervez, Merlin meg... - ez egyébként burkolt hasonlat magukra is. Hiszen úgy tervezték, hogy a levegőben maradnak és végigjátsszák az idény utolsó, mindent eldöntő meccsét, mégis itt kötöttek ki. Megpróbál sóhajtani, de meg is gondolja magát, ahogy megérzi a mellkasát szétvető fájdalmat. A turbék mindenit! - Egyben vagy? Bocs, hogy kicsit megdolgoztalak, de azért durva vagy, hallod-e... - elismerően pislog a levitásra. Igazság szerint bólintana is, de nem tud, így ennyivel kell beérnie a másiknak. Aki a kicsit nem becsüli, az próbáljon meg biccentgetni összevissza, aztán meglátjuk ki jajgat a végén. Eközben ujjait megmozdítja és megkeresi vele Szira kacsóját. Mozog és ez jó jel, az pedig még inkább, hogy meg is találja, amit keres. Egye fene, maradhatnak a nők.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

- Ahogy mondod! - felnevetne, de ahogy elkezdi, inkább jajdulás lesz belőle. Aha, tökéletes. Melyik univerzumban? Az ilyen hirtelen jött ötleteket edzésre kéne tartogatnia, nem pedig éles mérkőzésre, ráadásul a stabilitás fejezetet sem ártana átnézni, mert bizony lehet még rá szüksége.
- Dehogy hagyom, esetleg más módot választok. Esetleg biztos - felszisszen, ahogy megint fájdalom nyilall a fejébe. Ennek sohasem lesz vége, igaz? Rápillant a lányra és még humoránál maradva próbál válaszolni. - A helyedben hallgatnék Mrs. Inkábbahalálminthogyodaadjamakvaffot... - már csak mosolyog, de hiányzik az ezer wattos vigyora. Most már eltöprenghet azon, hogy lesznek-e még hasonlóan zseniális ötletei. A baj csak az, hogy a választ maga is tudja: lesznek. De még mennyire hogy lesznek! Fáradtan pislog a lányra és hálásan hunyja le szemeit, mikor Yarista lép oda hozzájuk. Nem mondhatnánk, hogy az eridonos nem megy össze hirtelen mondjuk mikroszkopikus méretűvé, hiszen számít egy kiadós letolásra. Ha nem fájna a feje, könnyebben viselné.
Nagy nehezen kinyitja szemét és a játékvezetőre néz, aki letesz neki egy csokikvaffot. Egyetlen hajszál választja el a frenetikus üvöltéstől, hogy "KVAAAAAAAFF", ez a hajszál viszont elég erős és összeköttetésben van a tüdejével, a bordáival és a fejével. Meg persze ekkor tudatosul, hogy komoran néznek rá. Jön a fejmosás. Odafordítja fejét és felkészül mindenre. Csak arra nem, amit hall. Szemei - lehetőségeihez mérten - kikerekednek és nem leplezi a meglepettséget, amit érez. Akkor menthető eset? Hűűű.
- Az igazság az, hogy fogalmam sincs, hogy jutott eszembe. Azt hittem így könnyebb lesz elhalászni a kvaffot, mintha fogócskázom Nedrával - kissé rekedtes hangjával igyekszik érthetően megformálni a szavakat, egész sok sikerrel. Megköszörüli torkát, hogy folytathassa. - Nem egészen így gondoltam a dolog végét. A fejemben a csel kvaffszerzéssel társult és épségben - végigpillant magán és kínosan elmosolyodva teszi még hozzá utolsó gondolatait. - Kettőből nulla, úgyhogy azt hiszem ezt turbékolhatom - bocsánatkérően néz Yaristára, mert hát nem kis bonyodalmat okozott a pályán és végül is neki köszönhetik, hogy ennyivel megúszták. Sokkal csúnyább is lehetett volna a vége.
- Gondolod, hogy menne? Vagyis, szeretem csinálni, élvezem, csak úgy tűnik nem nyerésre, hanem életre-halálra játszom - halálos nyugalommal fejti ki teljesen őszinte önkritikáját, ami elég közel áll a valósághoz. Pontosabban leírja azt. Egy picit lehunyja szemét, hogy a fájdalom alább hagyjon, majd ismét a JV-re pillant. Ismét ötlete támad, de ezúttal elfojtja. Egy ideig...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A Titanic egy olyan film, amit, ha nem siratsz meg, akkor érzéketlen vagy. Ezt onnan lehet tudni, hogy azt tényleg mindenki, szerintem még Arnold Svarcenegger is megkönnyezi. Hát akkor hogy ne tenné meg Norbertünk vagy pláne Annánk? Na ugye! Hát ezek a szerencsétlenek, ezek a megveszekedettek belefogtak egy lehetetlen küldetésbe, de hősként küzdenek és ez dicsérendő!
- Mindenképpen. Ha ennek vége, indítványozom is – komoly arckifejezéssel bólogat. A legrosszabb az egészben az, hogy az eridonosból valóban kinézem, hogy benyújtja ezt a papírost olyan érvekkel, minthogy „nagyon szomorú”, meg „Jack megfagy, hát röhögnöm kéne?”, és ne feledjük el a „csípi a szemem” változatot sem. Az már egészen más problémakörbe tartozik, hogy ennek végeredménye mi lenne, hiszen nem illik ennyire előre szaladni, mikor a jéghegy még csak most jön. Mit csak most jön?! Már bele is ütközött a hajóba és ekkor még nem tudjuk, de ők már igen és akkor indul a PÁNIK. Mentőmellények, de kevesebb a mentőcsónak a jó életbe, ki tervezte ezt az úszó csotrogányt? Hát nem látjátok, hogy mindenki elpusztul?
És akkor megemelkedik a hajó hátsó fele és akkor lezuhan és akkor elsüllyed ÉS AKKOR MENNYI GYEREK FULLADOZIK?! Norbi nem teketóriázik sokat, az alkarján nyugvó kézre teszi a sajátját és érzi, ahogy az első könnycsepp ki akar buggyanni. Mindjárt meghal Jack, a fenébe, mindjárt meg fog halni, valaki csináljon már valamit! Annus tereli el – végül is terelő, vagy mi fene – figyelmét, amiért nem lehet elég hálás. Majdnem meggyalázta férfiúi mivoltát egy liternyi sós folyadékkal. Meg egy százas csomag zsepivel.
- Tudod, én most olyan szívesen lennék szociopata. Vagy pszichopata. Nevetni fogsz, még a bikapatát is elfogadnám, csak ne tudjak könnyezni – elfordítja tekintetét a filmről, de tudja, hogy ez így csalás és visszanéz. És ott dideregnek ketten együtt… Úristen. Érzi, már érzi, ahogy a gombóc a torkában van. Tudja mi lesz a vége, ez csak egy film, nem győzheti le egy film, főleg úgy nem, hogy ezzel egyidejűleg egy lány is ott ül mellette. Nem vallhat kudarcot. Összeszorítja ajkait és nagyon koncentrál, mondjuk arra, hogy elzsibbadt a hátsó fele. Igen, az jó lesz.
- Totál elgémberedtem. Soha nem mondanék ilyet, de meghalhatnának már végre, mert szétültem magam – pedig még nem. Még fekszik a csaj, meg Jack szép lassan halálra fagy, pedig mind a ketten felfértek volna arra a rohadt ajtóra! Komolyan, a film készítői nem tudtak volna valami kis deszkát adni ehelyett a böhömnagy rohadvány helyett? – Most mondd meg, Rose direkt ki akarta nyírni, tök elfért volna a Kapribogyó gyerek!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Néha az emberi hülyeség megüti Norbit. Tudod, egyszerűen csak pofán csapja, mintha nem lenne egyértelmű, hogy eddig is ott volt az orra előtt. Ilyenkor jön, üt és távozik. Ez a legrosszabb. Nándi miatt is ilyesmi történhet, hiszen milyen nyelven kéne még elmondania, hogy ember? Esetleg üzbégül?!
- Én állítólag kisebb koromban nyaltam a falat – ezt talán nem kellett volna megosztania. A férfi talán azt hiheti, hogy falfétise van, ami nem igaz, csak valószínűleg mészhiányos volt. Mondjuk ennyi erővel mehetett is volna, minek annyit mászni meg feküdni… De ne tereljük messzire a szót, épp van egy helyzet, a dráma első felvonása a konfliktus. Itt bontakozik ki az, ami az elkövetkezendő időszakban még várható. Sékszpír se írt még ilyet gyerekek, amilyet ezek fognak alkotni. Tehát a lényeg annyi, hogy Norbi meggyanúsítja az örömapát, hogy valójában nem apa, hanem szerető, ami egyből több bonyodalmat is felvet. Kezdjük azzal, hogy Nándi elfelejt beszélni és helyette dadog. És ez még csak az első, hejhó!
- Ne is tagadd! – még mutatóujjával is tesz pár fenyegető mozdulatot, pusztán a hatás kedvéért. Megvédi ő a csapattársát, ohó, de meg ám! Azt ne higgye itt valaki, hogy csak úgy felszedheti Annát! Na persze ebbe nincs különösebb beleszólása, de ha már lesz valaki, az ne egy fenéktájék helyett állra növesztett farokbajusszal rendelkező egyed legyen. Még akkor sem, ha amúgy jó arc – ne haragudj Nándi, szeretünk, de le kellett szögeznünk a tényeket.
- Ne próbáld terelni a témát, te gaz s csalárd férfiember! – direkt veszi drámaira a figurát, ami már inkább tragikomédiába illő. Két ember nem lehet ennyire hülye és lássunk csodát, immáron bizonyított tény, hogy de, igen. Nem is tudok mit hozzáfűzni, egyszerűen csak úristen. A helyzet csak akkor lesz véglegesen romlott és katasztrofális, mikor megérkezik a vallomás. A lány a lánya. Mármint érted, úgy a lánya, hogy miatta, vagy belőle van. Illetve hát… Jó, nem ragozom, de Norbi számára jelenleg felér egy kínai mondattal az előző. Majdnem szó szerint ejti le az állát a lombosba ott alul, alig jut szóhoz. Úgy tűnik, be kell ruháznia egy újabb szótárra.
- Miért nem ezzel kezdted? – na tessék, és ezek után még a szerencsétlen férfi a hibás, Nándikornis. Nándi, az unikornis. Elképesztő helyzet emberek, a tudósítás egyre fenomenálisabb, a közönség tombol! Akarom mondani… Mi lesz itt még?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő