Aileen

Tudja mindenki, hogy közeledik a halloween. Nekem az egyik kedvenc ünnepem! Lehet, hogy egy kicsit nagy vagyok  már ahhoz, hogy jelmezbe bújva cukorkát gyűjtsek, de ahhoz talán nem, hogy egy jó kis ijesztő halloweeni partyn részt vegyek. Imádom az ilyen bulikat, de még nem kaptam meghívást egyre sem, úgyhogy úgy gondoltam kimegyek a temetőbe. Arra gondoltam, az elég ijesztő, hogy a temetőben ráadásul a sötétbe egyedül kószáljak. Arra gondoltam, egyedül leszek majd, ezért is kicsit féltem. Na de felöltöztem, és elindultam a temetőbe. Oda is értem, megálltam a kapu előtt, és elgondolkoztam azon, hogy tényleg jó ötlet volt-e idejönni. De végre beléptem a kapun, és már szinte nem is féltem, amikor egy alak megfordult, rám nézett és hangos sikongatásba kezdett. De ez az alak nem zombi, nem vámpír, még csak nem is múmia, hanem egy lány. Nem tudtam, hogy ennyire ijesztő vagyok. Lehet, hogy kicsit szétállt a hajam, de nem is volt annyira vészes. Nem akartam megijeszteni, úgyhogy elnézést kértem.
- Elnézést kérek, nem akartalak megijeszteni. - Majd nyújtani kezdtem a karomat és vártam, hogy megfogja és felsegíthessem.