Fülöp Farkas
Öltözék
Régen jártam már Bagolyfalván, szóval gondoltam órák után elnézek arra. Az utcákat róttam egy ideig, betévedtem pár üzletbe is, de végül mindenhonnan üres kézzel távoztam. Őszike néni könyvesboltjába is benéztem, jó pár könyvet át is lapoztam. Szerintem vagy egy órát is elidőztem ott, végigjártam az egész üzletet, de egyszerűen egyik könyv se fogott meg annyira, hogy nekem azt most feltétlen meg kelljen vennem. Habár szívesen olvasgatnék most, egészen megjött a kedvem hozzá, de a végzős év és az ezzel együtt járó hajtás ezt teljesen lehetetlenné teszi. Igazából nem is értem, miért jöttem ide be a faluba, ahelyett, hogy inkább tanulnék. Nagyon félek a vizsgáktól, félek, hogy elfogok bukni rajtuk, hogy nem fognak sikerülni. Hiába tanulok éjjel-nappal, mégis úgy érzem, hogy mindez nagyon kevés.
Csalódott vagyok, hogy besétáltam Bagolyfalvára, és üres kézzel kell távoznom, de annak örülök, hogy legalább nem vertem el a pénzem értelmetlen hülyeségekre. Képzeletben megveregetem a vállam, ugyanis rossz jellemzőm, hogy elég gyorsan elszórom a pénzem, nem igazán tudok spórolni sajnos, de ezúttal sikerült megúsznom mindenféle kisebb-nagyobb kiadás nélkül. Már épp indulnék visszafelé a kastélyba, amikor a Mátra Máguscsárda előtt sétálok el. Jól esne most egy kis frissítő! Nem a Máguscsárda a legszebb és légszemfényvesztőbb hely a faluban, de most úgy döntök, hogy túl teszem magam rajta. Csak megiszok egy pohár hideg üdítőt, aztán már sietek is vissza a kastélyba.
Sietve lépek be a csárdába, körül se nézek igazán, nincs kedvem a gyanús alakok pillantását állni. A pulthoz lépkedem és az egyik magasított bárszékre felkecmergek. Felemelem kissé a kezem, jelezve, hogy rendelnék. Egy hideg baracklé mellett döntök, amit szinte azonnal meg is kapok. Gyorsan kifizetem az érte járó összeget még egy kisebb adag borravalót is adok a kiszolgálónak, majd mindketten egy gyors köszönömöt mondunk egymásnak, én a kiszolgálásért, ő pedig a borravalóért; azzal tovább is rohan, sokan vannak a csárdába, sok szomjas gyomor van, igyekszik mindenkit kiszolgálni.
Lassan kortyolgatom az italomat, jeget is kaptam bele, így pedig aztán tényleg nagyon hideg, szinte szétfagy a nyelőcsövem. Két kezem közé veszem a poharam, és az üvegre kiült nedvességet kezdem unalmamban törölgetni. Egy pillanatra körbepillantok, de nem igazán látom ismerőst, szóval visszafordulok és tovább kortyolgatom a baracklémet.