31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Vasváry Richárd Nándor összes hozzászólása (27 darab)

Oldalak: [1] Le
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. április 10. 23:11 Ugrás a poszthoz

Egerszegi kisasszony


A Húsvét közeledtével eljött az ideje a szokásos, évi bevásárlásának is, melynek jelentős részét az édesség teszi ki. Ilyenkor általában kilószám található meg nála a rengeteg, különféle finomság, ha pedig valaki kérdőre vonná emiatt, ő ártatlan tekintettel vágná rá, hogy mindez lányának lesz. No persze van igazság ebben, azonban kissé túlzó a kijelentés, hiszen ő maga is igencsak édesszájú, melynek köszönhetően, amikor csak teheti, bármilyen indokra hivatkozva, töménytelen édességet fogyaszt. Nem egy kimondottan válogatós ember, azonban a minőséget megköveteli, így a különféle belga és svájci csokik rendszerint stócokban állnak asztalán.
Most azonban kifogyni látszik készlete, ami, valljuk be, szörnyű katasztrófa, így elhatározta, hogy látogatást tesz Bogolyfalva - reményei szerint méltán - híres cukorkaboltjába. A kirakat előtt állva pedig meg kell állapítsa, hogy döntése remek volt, ugyanis már így, első ránézésre is megtalálta legújabb kedvenc helyét. Belépve az ajtón hamar el is veszik az édességek útvesztőjében, miközben a megvételre szánt dolgokat tartalmazó doboz egyre csak duzzad - valószínűleg nem is lenne elég, ha nem lenne tértágítóval kezelve.
Önfeledten válogat, sorra veszi le az ínyencségeket, hogy azok aztán soha többé ne lássák viszont a polc magányát, helyette inkább őt - és persze Zsófit - boldogítsák.
Efféle felhőtlen boldogságban múlatja perceit, mikor is aztán szörnyű döntés elé kényszerül. Tűnődve forgatja kezei között a narancsos-nugátos csodacsokit és a bűvös-banános bonbonokat, miközben próbálja felidézni, hogy melyik gyümölccsel is áll hadilábon egyetlen gyermeke. Persze mindkettőt megveszi, ehhez nem fér kétség, a kérdés abban áll, hogy melyiket kérje díszcsomagolásban. Felmerül benne a gondolat, hogy egyszerűen mindkettőt úgy kéri, azonban hamar el is veti ezt, elvégre a fennmaradót magának szánja, a díszborítást pedig köztudottan sokkal hosszabb idő - pontosan 13,5 másodperc! - eltávolítani. Így aztán tanácstalanul szemléli a két édességet, miközben fel-felpillant a szinte rákacsintó málnás mókus-marcipánra. Döntések...
Egyik ilyen felpillantása során pedig meglátja gondjai megoldóját is, aki egyik polctól a másik felé száguldozva gyűjti be zsákmányát, és akiről már első pillantásra meg tudja állapítani, hogy bizony szakértővel van dolga. Egy pillanatnyi hezitálást követően közelebb lép a leányzóhoz, hogy aztán egy figyelemfelhívó torokköszörülést követően meg is szólítsa.
- Ne haragudjon kisasszony, de tudna segíteni? Sajnos patthelyzetbe jutottam.
Esdeklő tekintetét még egy öthetes kiskutya is megirigyelné, így szinte biztos a sikerében. Amint pedig a hölgy igenlően felel kérdésére, ő bele is fog súlyos problémája ecsetelésébe.
- Nos, a lányomnak szeretnék némi édességgel kedveskedni, azonban nem tudok dönteni ezek között - emeli meg kezeit, felmutatva ezzel a bennük szorongatott nyalánkságokat.
- Viszont megláttam a polcon azt a marcipánt, és valamiért az az érzésem van, hogy kitűnő lehet. Önnek mi a véleménye, ön melyiknek örülne? Esetleg teljesen rossz nyomon vagy?
Kétségbeesetten pislog a letámadott hölgyre, gondolatait kitölti az attól való rettegés, hogy ezúttal is mellélő, aminek köszönhetően szeme fénye ismét elutasítóan fog reagálni közeledésére. Ezt pedig nem engedheti, még egyszer nem.
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. április 11. 23:30 Ugrás a poszthoz

Zsófiám


Izgatottan lép be a vasútállomás kapuján, hogy aztán, miután kétszer is leellenőrizte, hogy még nem késett el, elinduljon a peronok felé. Ott aztán egyedüli lévén nyugodt lélekkel kezd el fel-le masírozni feszültsége levezetésének reményében, kezei között az ajándékot szorongatva, melyet olyan gondosan választott ki.
Eljött hát a nagy nap, mától végre annyira közel lehet a lányához, amennyire csak szeretne, annyi időt tölthet vele, amennyit csak akar. Már ha persze ő is így akarja, amiben - be kell vallja - kicsit kételkedik.
Még pár perc és be kell fusson végre a vonat is, hogy aztán ő kísérje fel Zsófit a kastélyba, persze csak ha rögtön oda szeretne menni. Ha rajta múlna, az egész napját kettesben töltené vele, elvégre amúgy sincs jobb dolga így szombat délelőtt, vagy ha lenne is, érte megérné lemondani. Tulajdonképpen a legtöbb dolgot hajlandó lenne mellőzni a lányért, azonban ezt még nem vallotta be magának sem, nem hogy neki.
Annak ellenére, hogy ritka vendég nála az idegesség, most érzi, ahogyan gyomra görcsbe rándul, kezeivel nyugtalanul babrál, miközben próbál minden lehetőségre kitalálni egy olyan forgatókönyvet, melyben jó színben tűnhet fel lánya előtt. És ekkor fut be a vonat...
Szíve őrült tempóban dübörög, tenyerét kénytelen ruhájába törölni és érzi, hogy hangja már most elment, pedig még el sem jött az ideje, hogy megszólaljon. Szinte röhögnie kell magán, hogy egy puszta találkozástól így retteg, miközben máskor ő a közömbösség mintapéldánya. De hát ezt teszi az emberrel a család, nem?
Amint a mozdony végül megáll, ő közelebb sétál a vagonokhoz, szemeivel máris a leszállókat pásztázva, hogy kiszúrja a vörös hajzuhatagot. Még pár perc és láthatja. Végre...
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. április 13. 01:21 Ugrás a poszthoz

Zsófiám


Tekintete vadul cikázik, keresi azt az egy embert, aki képes kiváltani belőle ezt a fajta izgatottságot. Annak ellenére, hogy tart a találkozásuktól és attól, ami a mindennapi kapcsolattal együtt jár, le sem tagadhatná, hogy mennyire várta már ezt a pillanatot. És végre meglátja őt.
Széles mosollyal ajkain indul meg elébe, szemei büszkén járnak fel-le a lány alakján, kíváncsian fürkészi vonásait, egyszóval próbálja felmérni, hogy mire is számíthat lányától. Lelkesedése azonban hamar lohad le, mikor felismeri annak tartózkodó viselkedését, ahogyan kerüli a tekintetét, a róla sugárzó elzárkózást. Nem is érti, miért lepődik meg ezen, elvégre már maga sem emlékszik, hogy mikor volt utoljára, amikor kicsattanó örömmel fogadta őt a lány, az utóbbi években pedig, ha ez egyáltalán lehetséges, csak még hűvösebb lett vele szemben. Persze ez nem állíthatja meg őt, sőt, inkább csak motiválja, hogy még többet tegyen azért, hogy a lánya végre elismerje, hovatovább, megszeresse az apját.
Ez a cél azonban még messzebbinek tűnik, amint Zsófia halkan köszön neki, tekintetében a tőle való vonakodással. Érzi, amint mellkasában fájdalmasan csavarodik valami, azonban nem adhatja fel máris, így fenntartja mosolyát, habár már az sem ragyog olyan fényesen, mint korábban.
- Szia.
Reménykedve lép közelebb hozzá, karjait jelzésértékűen megemelve, abban bízva, hogy megölelheti végre rég nem látott gyermekét, apai csókot nyomhat a feje búbjára, azonban még ő sem igazán hiszi el, hogy ezt megengedik számára.
- Jól utaztál?
Szavaiban megbújik a keserűség, amit a mindig hűvös fogadtatás miatt érez, kezeit pedig csalódottan szorítja ökölbe, amiért most sem sikerült megtörnie a jeget. Csak fokozza az egyébként rá nem jellemző komorságát, hogy már első mondata után érzi a köztük vibráló feszültséget, a ki nem mondott szavakat, az együtt töltött idő hiányát. Azonban erre nem is akar jelenleg gondolni, csakis előre akar nézni, szép reményei felé, melyekben sikerül végre megkedveltesse magát a lánnyal. Hogy elfelejtse gyászos megállapításait, inkább pálcájáért nyúl, hogy egy lusta bökést követően ne kelljen tovább foglalkozzon a lány csomagjával, a bőrönd jó kutya módjára lebegjen utáljuk, bármerre is mennek majd ezután.
És ezzel el is érkeztünk a következő ponthoz. Szemeiben óvatossággal fürkészi Zsófia tekintetét, tépelődve rágcsálja alsó ajkát, mielőtt kibukna belőle a már percek óta magába fojtott mondat.
- Esetleg... Lenne kedved elnézni a faluba, beülni valahova, mielőtt a kastélyba mennénk? Persze ez csak egy ötlet, megértem, ha nem, csak gondoltam...
Az egyébként határozott férfire nézve az ember eszébe most sokkal inkább egy sebezhető gyermek jut, vagy épp egy kiskutya, aki várja a következő rúgást. Egyáltalán miért tette fel a kérdést, amikor úgyis tudja, hogy csak elutasítást fog kapni? Nem, nem tudta volna magában tartani. Áhh...
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. április 16. 22:31 Ugrás a poszthoz

*beóvakodik* Szép estét!
Ha már aláírásokról van szó.. Lenne valamelyik hölgy, vagy épp úr olyan kedves, hogy varázsol nekem is egyet? Rolleyes
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. április 16. 22:48 Ugrás a poszthoz

Nem harapok nagyot Cheesy Ezesetben betámadlak egy bagollyal ^^
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Belgium, Namur városa
Írta: 2014. július 3. 00:20
Ugrás a poszthoz

Egerszegi kisasszony
~ egy hangulatos pubban a Sambre partján


Hosszú évek óta most tért vissza először Namurba, ahol anno a tanulóéveit töltötte. De nem tehetett mást, fel kellett keresse korábbi professzorát, ugyanis a Bagolykő könyvtárában egy olyan kéziratra lelt, amelyről eddig még csak nem is hallott. Miután tüzetesen átvizsgálta a kérdéses iratot, rá kellett jöjjön, hogy ezúttal kevés lesz a saját tudománya, így jutott el ahhoz a gondolathoz, hogy visszatér Belgiumba egy rövid kiruccanásra.
Tegnap délután érkezett a nemzetközi hop-hálózat segítségével, éjszakáját egy, a központban lévő felkapott kis szállóban töltötte. Miután a mai napot Lemaire proffal töltötte, úgy határozott, hogy muszáj kicsit kiürítse a fejét, ennek köszönhetően kötött ki a földszinten lévő bárpultnál.
Már a második pohár scotch-csát fogyasztja, azon tűnődve, hogy a holnapi nappal bizony ismét hétfő következik, amikor is neki tanítania kéne - amihez jelenleg semmi affinitása. Annak ellenére, hogy kezdte megkedvelni a tanítást, még mindig sokkal inkább töltötte volna napjait jegyzetei fölött vagy épp egy jó könyv - és szivar - társaságában. De mit volt mit tenni, a szerződését pillanatnyi szeszélye miatt nem fogja felmondani, így kénytelen tudomásul venni, hogy holnap délre már a régi falak között kell legyen, két tucat gyerek figyelmét igyekezvén lekötni.
A kellemetlen gondolatra le is húzza pohara tartalmát, majd int a csaposnak, hogy ne maradjon sokáig üresen az említett. Miután ismét csodálhatja az arany nedűt az üvegen keresztül, pillantását átvezeti a helyiség szélén elhelyezett biliárdasztalok egyikére, történetesen egy olyanra, amelyet jelenleg nem használ senki. Szíve szerint sürgősen változtatna ezen a tényen, azonban játszópartner nélkül nem sokra megy vágyaival. Kelletlen fordítja vissza tekintetét maga elé, hogy aztán hirtelen ötlete nyomán inkább a többi bárnál ülőt mérje fel.
Mennyi az esélye, hogy van olyan szerencséje, és talál egy épp magányosan üldögélő embert - lehetőleg hölgyet -, aki kapható egy kis szórakozásra?
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. július 3. 02:04 Ugrás a poszthoz

Egerszegi kisasszony
~ egy hangulatos pubban a Sambre partján


A válasz hamarabb érkezik, mint amire számítani mert: sok! Vagy ha nem is sok, most legalábbis bejött az élet, nem is messze tőle egy ismerős arcot pillant meg. Habár a lány elkapja pillantását, miután találkozott a tekintetük, már nem tudja meg nem történtté tenni, Richárd felismeri. Ajkaira szórakozott mosoly ül ki, ahogyan figyeli, amint a hölgy italt rendel magának, majd pedig határoz és a saját whiskyjét felkapva telepszik át, a bagolyköves diák mellé.
Merthogy abban egészen biztos, hogy azzal van dolga, még ha nem is tanítja az illetőt. Hiába, remek az arcmemóriája, nem tud vele mit tenni. A feltehetőleg már mestertanonci képzésen résztvevő lányt volt szerencséje nem egyszer megpillantani a folyosókon, és lévén, hogy férfi, meg is jegyezte magának a kimondottan csinoska arcot.
Hanyagul szól oda a pultosnak, hibátlan franciasággal, hogy ő fizet a hölgynek. Hosszú éveket töltött Belgiumban, aminek köszönhetően a tankönyvi francia helyét átvette a tipikus belga akcentus, amelyet nem is rest megcsillogtatni. Az pedig, hogy ő fizet, természetes, elvégre mégiscsak ő szeretné igénybe venni a hölgy társaságát, ez a legkevesebb, amelyet megtehet cserébe.
Poharába kortyolva függeszti mogyoróbarna szemeit a másikra, kíváncsian fürkészve annak vonásait, várva tettei következményét. A pohár letételét követően pedig, egy pillanatnyi kiváró hallgatás után, meg is szólítja végre a hölgyet:
- Mi járatban ilyen messze kis hazánktól? Már ha nem vagyok indiszkrét..
Az italnak köszönhetően már játékos fény csillog szemeiben, miközben ráhunyorít kérdését követően a másikra. A köszönést, szokásához híven lespórolta, de ennyi modortalanság még szerinte is belefér. Élénk érdeklődéssel várja a választ, közben pótcselekvés gyanánt a poharában lévő jégkockákat forgatja körbe-körbe, hogy aztán pontosan három kör után - mert ugye a három a kommunikáció száma, erre is figyel ám - ismét belekortyoljon a minőségi nedűbe.
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. július 3. 16:27 Ugrás a poszthoz

Egerszegi kisasszony
~ egy hangulatos pubban a Sambre partján


Végképp nem számított arra, hogy ilyen messze Magyarországtól ismerősbe botlik, de ahogy mondani szokás, véletlenek márpedig nincsenek. Miután kiszúrta a pultnál ülő diákot, át is telepszik mellé. Meglehet, hogy épp ezt szerette volna elkerülni a hölgy azzal, hogy elfordította a fejét, de ugyan mióta érdekli Richárdot az, amit a másik akar? Na ugye.
Miután Nina egy mosollyal reagálja le lovagiassága megcsillogtatását az itallal kapcsolatban, az elégedett és határozottan magabiztos mosoly állandóvá válik ajkain. Kérdését is felteszi, amolyan nyitásként, a választól pedig, amit rá kap, kénytelen elvigyorodni. Más tanár talán tiszteletlenségnek venné a kisasszony felvágott nyelvét, őt azonban csak szórakoztatja a nyers őszinteség, amelyet a hölgytől kap. Semmi jópofizás, felesleges körbeudvarlás, amelyet kénytelen volt megszokni a tanulók többségétől. A változatosság pedig gyönyörködtet.
Az más kérdés, hogy ez csak arra ösztökéli, hogy megpróbálja kitapasztalni, meddig tart Nina hűvös nyugalma, de egyelőre elnyomja magában a késztetést erre, elvégre szórakozni jött ide. Nem mintha ez nem lenne szórakozás, de tart tőle, hogy a partnere nem venné jó néven. Sebaj, talán máskor.
A lány találó megjegyzésére csak szórakozottan biccent egyet - touché, gondolja magában -, válasza érdemi részére pedig felvont szemöldökkel reagál.
- Nem kéne túlzásba vinni a munkát ilyen fiatalon - apró mosollyal szája szegletében dörmögi megjegyzését, mellyel arra utal, hogy a lány az említett munka után a vodkanarancsban látta a megoldást. Nem mintha elítélné ezért, az kimondottan álszent dolog lenne pont tőle.
A következő kérdést ő kapja, és nem tudja nem észrevenni, ahogy tulajdon mozdulatai köszönnek vissza, ezúttal a másiktól. Mosolya öntudatlan szélesedik ki, amit leplezendő inkább kortyol még egyet a poharából.
- Ó, én csak egy régi ismerőst jöttem meglátogatni, semmi különös.
Szórakozottan legyint szabad kezével, most nem ő a téma, és azt sem szeretné, hogy ez változzon. Figyelmét nem kerüli el, hogy a kérdést terelésnek szánták, de nem érzi szükségesnek, hogy felvilágosítsa a lányt: őt aztán nem érdekli, hogyha kiruccanásával valami szabályt sértett meg.
Egy néma pillanatig fürkészi Nina arcát, majd tekintetével ismét a szemeit keresi, így próbálván szuggerálni a lányt a neki kedvező válaszra.
- És van valami halaszthatatlan programja a mai estére, amit épp megzavarok?
Ez sincs kizárva, hiába kétli, hogy így lenne, az a fene illem úgy kívánja, hogy előbb meggyőződjön az ellenkezőjéről, csak utána térjen a tárgyra. Mikor aztán megkapja kérdésére a választ, ismét ráhunyorít a lányra, úgy folytatja mondandóját.
- Csak mert az egyik biliárdasztal épp árválkodik, én pedig szívesen segítenék oldani a magányát, ha a kisasszony társamul szegődne - hanyagul int fejével válla mögé, ahol az asztalt sejti, miközben ajkaira szemtelen mosoly húzódik. Hogyne, az asztal magányáról beszélt, mert valaki másra gondolt?
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. július 3. 21:46 Ugrás a poszthoz

Egerszegi kisasszony
~ egy hangulatos pubban a Sambre partján


Habár eleinte csak egy jó játék reményében csatlakozott Ninához, már az első pár mondat után rá kellett jöjjön, hogy már a lány társasága is kimondottan üdítő. El nem apadó derűvel hallgatta a másik szinte már pimasznak is beillő válaszait és hasonló derűvel beszélt maga is. A whisky egyre fogyott poharában, már csak egy kortyra elegendő maradt alul - ezzel arányosan növekedett az ő jókedve is. Ilyenkor már nem lehetett zavarba hozni semmivel, társ volt az adok-kapokban.
Nem szállt be a lány csendes merengésébe, nem vitatkozott vele ezúttal, nem tudta volna meggyőzni, hogy később úgysem tudja elkerülni a munkát, ezért érdemes kihasználnia azt az időszakot, amíg még csak tanulnia kell. Egy pillanatra elmerengett saját múltján, majd inkább elhessegette a gondolatot - épp elég vénnek érzi magát a nosztalgiázás nélkül is.
Hiába remélte, hogy elkerülheti, hogy rá terelődjön a téma, Nina azonnal lecsap a kiejtett információra, ami csak tovább növeli vidámságát. A tipp pont annyira magától értetődő, mint amennyire helytelen, csak ezt még a lány nem tudja. Azonban nem száll ki a játékból, rendezi vonásait, majd utánozva az előbb látott mozdulatokat ő is lassan lefelé dönti a fejét, poharával elrejtve kikívánkozó mosolyát. Kivár egy pillanatot, majd..
- Nem.
Szemei megfejthetetlenül csillognak, hogy a másik még véletlenül se tudja megállapítani, hazudott-e, vagy csak az agyát akarja húzni a kis műsorszámmal.
Az igazság persze az utóbbi, Lemaire prof a maga 62 férfias évével minden volt, csak hölgy nem, de erről nem kellett tudnia a kíváncsi hölgyeménynek.
Az elkövetkező pillanatokban, kérdését követően megcsodálhatta társasága színészi képességeit, ahogyan eltúlzott mimikával gondolkodást színlel, majd rávágja a várt választ. Richárd persze erre már képtelen visszatartani jókedvét, halkan felnevet és a fejét csóválja, miközben kipréseli válaszát.
- Ezt örömmel hallom. - A mosoly immár végképp letörölhetetlen arcáról, pontosan tudja, hogy nem fog unatkozni az este folyamán, erről a vele szemben ülő gondoskodik majd.
Már felállt a székéről, mikor meghallja ismét Nina hangját, aki - a változatosság kedvéért - egy szemtelen kérdést szegez neki. Egy pillanatnyi hezitálás után azonban csak ismét felnevet, elvégre ezzel a pimaszsággal már ki is érdemelte a kiváltságot.
- Legyen, tegezhetsz. - Szórakozottan húzza le itala maradékát, majd rögtön int is a csaposnak, hogy töltse újra a megüresedett poharat. Szüksége lesz rá.
Amint ismét tele a pohara, újfent Nina felé fordul, hogy végre elinduljanak a biliárd felé.
- Csak utánad - dörmögi, majd maga is megindul a lány után. Amikor aztán megérkeznek az asztalhoz, a kezébe veszi az irányítást, szerez két dákót, krétát, ami csak kellhet, majd a golyókat is elhelyezi. Eközben végig figyeli fél szemével Ninát, amolyan megszokásból, majd miután végez, magához veszi az addig az asztal szélén pihenő poharát és felteszi következő kérdését:
- Játszottál már?
Utoljára módosította:Vasváry Richárd Nándor, 2014. július 3. 21:47
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. július 5. 22:33 Ugrás a poszthoz

Philips kisasszony
~ appearance


Nem gondolta volna, hogy egy iskolában egy bál ilyen megszokott rendezvény. Ő legalábbis csak pislogott, mikor kiderült, hogy a DÖK megszervezte a hagyományos búcsúztatót a végzősöknek, ahova a tanárokat is sok szeretettel várják. Őszintén megvallva, a legkevésbé sem volt kedve az egész felhajtáshoz, de ugye mindenkinek vannak kötelességei.
Csak ennek tudható be, hogy a bál estéjén ő is öltönybe bújik, még az oly utált nyakkendőt is felköti, hogy utána minden második percben azt lazítgathassa. És még hogy a férfiak kiváltsága a kényelmes öltözet...
Azonban annak ellenére, hogy végül mégiscsak ünneplőben feszít, nem hajlandó belenyugodni, hogy az egész estélyét a Nagyteremben bájologva kell töltse. Persze, a tiszteletét teszi, talán egy rövid ideig még jól is fogja érezni magát, de jelenleg semmi kedve nincs a nagy mulatozáshoz. Épp ezért halogatja a megérkezés pillanatát, egyáltalán nem vonzza a sok csivitelő diák. Abban bízik, hogyha csak késve - mondjuk jó pár órát késve - érkezik meg, akkor a fiatalabbja már lefekszik, ő pedig megúszhatja a legkellemetlenebb részét.
Miután felöltözött, a haját pedig beállította minimum háromszor, kénytelen volt rádöbbenni, hogy nincs mese, el kell induljon. Amikor viszont meghallja a Nagyteremből kiszűrődő izgatott zsibongást, a fiatal embertömeg semmivel össze nem téveszthető hangját, eszébe jut, hogy valamit a tanáriban felejtett. De kár!
Gyors hátraarc után a Déli szárny felé indul, hogy megszerezze az asztalánál hagyott jegyzeteit, majd azokat még a szobájába is visszavigye. Sajnos a lakrésze pedig a Keletiben van, ki tudja, mennyi idő, mire azt is megjárja...
Határozottan jobb kedvvel érkezik meg a Tanári szobához, abban a hitben, hogy az elkerülési hadművelete sikerrel fog járni. Belépve viszont hamar elterelődnek a gondolatai a bálról, ugyanis van valaki a szobában, valaki, aki határozottan nem egyike a kollégáinak.
- Segíthetek, kisasszony? - Érdeklődő mosolyt villant a hölgyre, elvégre a beszélgetéssel is megy az idő, ami neki csak jó. Nem egy diákja az, talán egy mestertanonc, így a korából ítélve, azonban ez még nem magyarázat arra, hogy mit keres a tanáriban.
Várakozóan néz rá, miközben azt is felméri, hogy a hírhedten szigorú bájitaltan prof asztalánál matatott eddig a hölgy, ami gyanús gondolatok vet fel Richárdban. Csak nem sikerült elkapnia valakit?
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. július 19. 23:51 Ugrás a poszthoz

Philips kisasszony
~ appearance


Abban a hitben volt eddig, hogy csak ő irtózik a nagytermi forgatagtól, ám amikor belépve a tanári szobába összefut valakivel, rá kell jöjjön, hogy nincs egyedül az  érdektelenségével. Az ismeretlen hölgy Felagund asztalánál matat, mikor belép a helyiségbe, azonban hangjára csak hátrapillant, nem fordul meg, zavartalanul folytatja munkáját. A férfi persze ezen csodálkozik, elvégre mégiscsak tanár lenne, vagy mi, a másik pedig egy diák, itt töltött ideje alatt pedig már megszokta, hogy a tanulók tartózkodással vegyes tisztelettel fordulnak felé. Szemöldökét enyhén megemelve figyeli a lány alakját, aki egy fél pillanattal később aztán felé fordul, miközben egy lapot a zsebébe gyűr. Megérkezik a felelet is korábban feltett kérdésére, melynek hallatán Richárd torkára forr a következő kérdése, mely azt firtatta volna, hogy pontosan mit is csinál a hölgy a tanáriban.
A pillanatnyi néma megrökönyödését követően azonban elvigyorodik a szokatlanul szemtelen válaszra, és innentől kezdve már nem is érdekli különösebben, hogy a másik esetleg olyasmit tesz, amit neki kéne szankcionálnia.
Még mielőtt magához térhetne, az ismeretlen ezúttal találó kérdésével fojtja bele az idősebbe a replikát, ami aztán végképp áttöri a gátat a férfinál, még mielőtt észbe kapna, már nevet is a kiváló megfigyelésen.
- Valahogy úgy, az egész felhajtás irritál. És önt melyik győzte meg, hogy jobban megéri, ha a tanáriban múlatja az idejét a nagyterem helyett?
Beszéde közben továbbsétál az ajtótól a legközelebbi asztal felé, hogy aztán annak nekidőlve helyezze magát kényelembe majd folytassa fesztelenül a társalgást.
- Remélem annak a lapnak a másolata az eredeti helyén pihen, nem szeretném, ha holnap egész nap a bájitaltan tanár hőbörgését kellene hallgatnom a pocsék biztonságról meg a pimasz diákokról.
Fejével a hölgy zsebe felé biccent közben, amibe nemrég eltűnt az a bizonyos papiros. A mosoly ezalatt csak egy pillanatra tűnik el arcáról, ahogy megereszt egy látványos fintort a felvázolt jelenetre, egyébként végig jelen van arcán, miközben érdeklődve fürkészi a leányzó vonásait.
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. július 20. 01:39 Ugrás a poszthoz

Stark kisasszony

Hétvége lévén semmi különösebb dolga nem akad, aminek kimondottan örül. Ahogy közeledik az év vége, egyre sűrűsödnek az ő teendői is, így véleménye szerint fájdalmasan kevés időt tud kikapcsolódással tölteni. Úgy érzi, szinte belefullad szobája állandóságába, ennek köszönhető, hogy miután befejezi a dolgozathalmok javítását, úgy dönt, hogy jót fog tenni neki egy kis levegőváltozás.
Hamar összekészül, és miután ellátja magát egy praktikus hőhűtő-bűbájjal a forróságra való tekintettel, már el is indul Bogolyfalva felé. Az út valószínűleg gyilkos lehet egyébként ilyen tűző napban, azonban neki - hála Merlinnek, no meg a hasznos kis bájolásnak - nem kell szenvednie a hőségtől.
Amint beér a faluba, el is határozza, hogy felkeresi a könyvesboltot, ugyanis oda vár egy érkező kötetet, amelyet a bolt volt olyan szíves és megrendelt neki. Megoldotta volna persze magának is, de mire Kínával leszervezi a postázást, addigra kétszer megőszül, és valljuk be, az nem feltétlen tett volna jót sármjának. Így esett tehát, hogy megkérte a helyi boltost, intézze el neki a kellemetlen papírmunkát. A könyv persze még nem érkezhetett meg, de azzal nem árt senkinek, ha rákérdez, hogy hogy halad a hercehurca.
Már Bogolyfalva szívében jár, amikor rádöbben, hogy tulajdonképpen nem is tudja, merre lehet a könyvesbolt. Az eladóval csak bagolyban beszéltek eddig, ő pedig nem ismerős a faluban, napjai nagy részét eddig a szobájában töltötte.
Arra a térre jut, ahol korábban már megfordult, amikor a Bérczesbe ment, illetve a vasútállomás ismerős épületét is felfedezi, azonban semmilyen könyvesboltot nem talál. Ami pedig még aggasztóbb, hogy emberek sem nagyon járnak a környéken, így aztán segítséget sem kérhet az ügyben.
Bosszankodva folytatja tehát útját, amikor megpillant egy félreeső padon üldögélő lányt. Megörülve szerencséjének indul meg felé, miközben azt is sikerül megállapítania, hogy egy diákjával van dolga. A méterek vészesen fogynak, de még mindig nem jut eszébe a leányzó neve, csak annyit sikerül felidéznie, hogy valószínűleg levitással van dolga.
Amikor aztán már csak egy méter választja el őket, szusszan egyet, és egy pillanatnyi gondolkodás után átfogalmazza kérdését, hogy ne maradjon szégyenben.
- Elnézést, nem vagyok túl ismerős errefelé, meg tudná mondani, merre találom a könyvesboltot... - Kellemes mosollyal és kedvesen dörmögő hanggal teszi fel kérdését, tekintetével a másik vonásait fürkészve, amikor hirtelen beugrik neki a keresett név.
- ...Stark kisasszony? - Szinte már kisfiús vigyorra húzza ajkait, ezzel próbálva leplezni az apró szünetet a név előtt. Hiába, na, ő sem tudhatja fejből a teljes iskolai névsort.
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. augusztus 5. 14:05 Ugrás a poszthoz

*ájronmenes szerkóban berepül, landol Misi előtt*
Mizát kérném visszaszolgáltatni Rolleyes

ja és persze üdv, off :33
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. augusztus 5. 14:09 Ugrás a poszthoz

Misi: és az hol érdekel engem? Tongue add a lányt, és már itt sem vagyok Rolleyes

NinaMich: *cuppantolódik, visszacuppant* :33
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. augusztus 5. 14:15 Ugrás a poszthoz

házon kívül volt a tanerő, de mostmár leszek elvileg rendesen :33 *előre retteg, hogy mennyit kell pótoljon xd*

viszlát, kuzinka *-*  Kiss
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. augusztus 5. 14:18 Ugrás a poszthoz

*előtör a kék énje* Noeeel, én viszlek, már ha válaszolsz az igazság termébe Rolleyes
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. augusztus 5. 14:21 Ugrás a poszthoz

ejnye hát, mindig csak a cukrászda? Rolleyes de jó, tudok várni Cheesy
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2014. augusztus 5. 14:24 Ugrás a poszthoz

bizony, hogy oda Rolleyes
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2015. január 12. 10:24 Ugrás a poszthoz

*számmisztika tanár nagyon bölcs*
jól tette kisasszony, hogy nem feküdt le, másfél óra alatt nincs értelme aludni Rolleyes

oh, és szép napot, off! ^^
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2015. január 12. 11:00 Ugrás a poszthoz

másfél órára van, az egy alvási ciklus, utána kipihenten lehet felébredni ^^ 5 percre csak akkor van, ha még nem teljesen ébredtél fel ^^ olyankor van, hogy még a korábbi álmom is tudom folytatni *-*
Vasváry Richárd Nándor
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2015. április 1. 00:14 Ugrás a poszthoz

nemér, hogy Dwayne lehetett Daryl, de én nem Vasember T___T
Vasember
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2015. április 1. 00:24 Ugrás a poszthoz

*körberepül*
szeretünk, Emma *-----*
Vasember
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2015. április 1. 00:49 Ugrás a poszthoz

a Traktor levitás, a Rellonnak más vasa van Cool
Vasember
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2015. április 1. 00:54 Ugrás a poszthoz

Kornél, pillanatok kérdése xd

Keith, F5 :33
Vasember
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2015. április 1. 01:09 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington, csak óvatosan, a Kapitány is itt van valahol Rolleyes
Vasember
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2015. április 1. 01:32 Ugrás a poszthoz

na de asszony ooo:

én szívesen maradok így :3
Vasember
INAKTÍV


ricsibácsi.
RPG hsz: 48
Összes hsz: 846
Írta: 2015. április 1. 01:36 Ugrás a poszthoz

nade héééé o: Jarvis, antimagnetizáló pajzsot fel ._.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Vasváry Richárd Nándor összes hozzászólása (27 darab)

Oldalak: [1] Fel