Reggelt emberek

Ombozi Sára

Csend és nyugalom. Máté úgy érezte, mára ezekből is elég volt. Szünidő eleje óta alig mozdult ki a házból, szinte csak a szülinapján volt akkor este bulizni, azon kívül meg néha -néha kijárt sétálni egyet, de ennél többre nem volt képes. Most meg úgy döntött, leküzdi határtalan lustaságát, és felgyalogol a kastélyig - illene már, meg amúgy is ott pihent az íróasztalán az a könyv a kviddicsről, amit a tanulószobából hozott el, méghozzá egy jó ideje. Visszavihetné. Más amúgy sincs, amit igazán csináljon. Kifordult hatalmas ágyából, majd a fürdő felé vette az irányt, hogy elvégezze reggeli teendőit. Pizsamában vágtatott le a földszintre, hogy bedobja kiadós reggelijét, majd teli hassal visszavánszorgott az emeletre, ezúttal, hogy átöltözzön. Nem tűnt úgy, hogy kint túl hideg lenne, már szépen tavaszodott, így nem öltözött túl vastagon. Még megcsodálta kobakját az előszobai tükörbe, majd kilépett a napsütésbe, és kényelmes tempóban megindult az iskola felé. Nem telt sok időbe, hogy oda érjen, úgy tizenöt percig élvezhette a napsütést, aztán belépett a hatalmas, kellemesen hűvös előcsarnokba. Pár másodperc tétovázás után, amiben feltérképezte magában a keresett helyet és az arra vezető legrövidebb kombinációt, megindult a keleti szárny irányába. Folyosók, kanyarok, lépcsők és megint lépcsők. Földszint, első emelet, második emelet. Először tekintetével kereste meg az illetékes ajtót, hogy aztán nagy léptekkel közelítsen felé, kezében a könyvvel, amit tudatosan magával hozott. Erősen nyomta le a kilincset, és kirántotta az ajtót, mint ahogy otthon is szokta csinálni, hogy aztán jó zajosan bedübörögjön a csendes terembe. Becsapta az ajtót maga mögött, majd megállt egyhelyben, hogy felmérje a terepet, és megtalálja a polcot, amiről anno lekerült az olvasmány. Csak akkor pillantotta meg a lányt, mikor már meg is indult az egyik, jobb oldalon lévő, könyvespolc felé. Dobott felé egy amolyan "üdvözlégy" üzenetű vigyort, de tovább ment, hogy letegye a "Kviddics évszázadai"-t. Ahogy a helyére került a könyv, már lépkedett is visszafelé a két összetolt fotelhez, amelyekben a rajzoló majdnem eltűnt.
- Mit rajzolsz? - szólította meg az ismeretlent, ahogy a lány feje fölött megpróbálta meglesni a remekművet. Mindig is csodálta azokat az embereket, akiknek volt ilyesmihez türelmük és tehetségük, talán azért, mert ő egy igazi anti-talentumnak számított ilyen téren. De mindenki másban jó. Nem?

Mi lesz ebből...

 Mi a halál az az "Ölelgessünk zöldeket"-nap? Máté már meg sem tudta számolni, hányszor hallotta a rejtelmes kifejezést az elmúlt hétben. Először a Rellon klubhelyiségében hangzott el, aztán a folyosókon, végül már a faluban is erről beszéltek. Bár igazán lett volna jobb dolga is, mint hogy kétes eredetű kalandokra vetemedjen, a fiú úgy döntött, megnézi miről is van szó, ha már ekkora felhajtást csináltak körülötte. Volt egy sanda gyanúja, hogy nem lesz valami túl szórakozató, sőt, de a kíváncsiság erősebb volt, így útban a bejárati csarnok felé elkezdett találgatni, hogy vajon mi is fogja fogadni. Talán valami újrahasznosítós találkozás? Vagy ilyen ECO dolog? Valahogy el tudott képzelni pár diákot "Ölelgessük a fákat, mert jót tesz a természetnek!" feliratú táblákkal masírozni, de valahogy nem tűnt túl hihetőnek ez alkalommal. Csak egy ötlete volt még, de abba belegondolni sem mert. Abszurdum. Abszurdum, hogy valaki tényleg olyasmit rendezzen, ahol a zöld házbelieket kell ölelgetni. Belegondolva, inkább öngyilkosság. Úgy döntött, inkább nem ezen strapálja az agyát, majd csak kiderül. Sietve tette meg az utolsó pár métert a hatalmas tölgyfaajtó felé, vett egy mély levegőt, és belépett a kastélyba.
 Igazság szerint úgy meglepődött, hogy szinte elfelejtette kifújni a levegőt. Kikerekedett szemekkel, földbegyökerezett lábakkal bámulta a túldíszített helyet. Egy hatalmas papírsárkány. Rengeteg színes, csicsás plakát, egy bazi nagy "Szeresd a rellonost!" felirat, és megannyi visszataszító kis apró plüss. Ki az, aki ilyen szörnyűségre vetemedne? Ahogy kicsodálkozta magát, egy horkantással adta tudtára a jelenlévőknek, hogy mennyire nem helyeseli az ötletet, majd előrébb sétált pár lépést, hogy felzárkózzon egy ugyancsak megbotránkozottnak tűnő szőkeség mellé.
-Itt meg mi a fene folyik? -kérdését a mellette álló lánynak intézte, bár közben olvasható undorral az arcán kezdte el vizsgálni a helyiség összes "feldobott" sarkát, feltéve magában a kérdést, hogy biztos nem csak egy rossz viccről van szó.

Heló Tilda

Másnak? Szerintem csak te látod

Szia Nina

Lehet, hogy igazából változott, csak mi nem látjuk

Nekem tényleg nem tűnik, de kitudja, lehet Tildának van valami szuper-képessége

Eléggé Na, kinek hogy telt a napja?

Biztos nagyon csinik voltak xD Semmi érdekes, órák, meg sok hülye tanár, szóval csak a szokásos

Szia Min! Mennyi jó dolog történik veled Én is megyek koncertre, Tankcsapdára, valamikor május elején xD

Nem ajánlom az "Ölelgess rellonost!" napot, csak ha fel vagy készülve egy idegösszeomlásra

Szerintem ha az első sorig előre nyomulunk, széttaposnak xD de majd próbálkozom

Na akkor meg gyere, leszünk már hárman, szenvedhetünk együtt

Szervusz Angelina

A penész is zöld

Mindenki nagyon fog partizni, ha ennyi jó koncertre megyünk

Nézzétek, ilyenek leszünk xD

Helóka Sofi milyen tetoválásaid lettek?

Te említetted, hogy pártihárdok leszünk

Bajod van a begyógyszerezett mutáns macskákkal?

Fúú, Sofi, nagyon csinik

Én hiába használtam ilyen boci-kiskutya-cica szemeket, soha nem hatotta meg az ősöket xD

Matasd meg az autóját, hátha lerobbantok

Látod, a srácok jófejek

Ennyire azért nem értek hozzá, de guglizd be, hogy hogy lehet rövid távon elrontai egy autót xD

Ennyire késztetész érzel, hogy becézgess?
Amúgy nem haragszom meg nagyon, szóval halljuk, de készenlétben tartom a pálcám, s ha valami nagyon szörnyű, valahogy megszabadulok tőled

Inkább ne legyen itt semmi féle Napsi

Sofi, ne teperkedj, mert nem tudom melyikünk fog rosszul járni *átfordul, majd feláll és felnyalábolja a lányt, hogy lepasszolja Nina mellé*

Szerussz Benji

Felőlem *nem akar forevöralón lenni*

Hát pedig ha még sokáig Napsinak szólítasz, eltűnik az összes csáberőm xD

Hogy itt milyen barátságos lánykák vannak

Szia Sofi, Máté vagyok. Csak, hogy ne egy idegen ölében ülj.

Ha sok az energiád, gyere a bejárati csarnokba, és ments meg attól, hogy csillogós filcekkel kelljen rajzoljak sárkányokat egy prücsöknek

Ma zöld nap van meg holnap is az lesz

Nina...ha ennyire érdekli Sofit, csak nyugodtan, hallgatjuk figyelmesen

Nincs, de pillanatnyilag tök jól megvagyok, amúgy sem húznám sokáig valaki mellett xD

Nem baj, nem baj, gonoszkodjál csak, majd egyszer visszakapod xD

Nem, azok a csillám-tündérek, akik próbálják tönkretenni a zöldekről szóló napot

Sofi, a padló nem érdekes, gyere, bámulj inkább minket *buksisimi*

Terjeszkedünk

Szerussz Anne

Itt nè, unatkozom órán *visszaölelgeti* veled mizu?

Mit nèzel?

El tudom kèpzelni milyen aranyos lehet xD

Ki lesz már csak egy csajèrt gladiátor? *fintorog*

Jól van kicsi, sok sikert, hogy találj egy iyet s el ne olvadj itt nekem xD *elkezdi legyezgetni*