Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

Nagy várakozva indulsz meg a fürdőbe hogy, vajon milyen feladat vár ott rád. Titkon reménykedsz benne, hogy nem kell majd a vízbe menned, mert nem hoztál fürdőruhát, aztán rájössz, hogy igazából mindegy, ha vizes is leszel, mert a pálcáddal utána majd megszárítod magad. Ezek után egyre vadabb, és vadabb feladatok járnak a fejedben, így nem kicsi a csalódás, amikor megszólít a recepciós, hogy mit szeretnél.
Azt hitted be lesz építve, és majd tudja, hogy mi járatban vagy, de ránézésre azt hiszi, hogy egy szimpla vendég vagy. Mivel elsőre kicsit bután nézel rá, újra megkérdezi, hogy miben segíthet. Valamit hadoválsz neki Livingstone professzorról, meg eldugott tárgyakról, de neki fogalma sincs, hogy miről beszélsz. Aztán egyszerűen faképnél hagy, és visszatér a pultjához rendezgetni az iratait, arrébb tol egy cserepes virágot, megigazítja a tálat, amiben négy szép piros alma van, majd újra rád hunyorít.
- Ha nem akarja igénybe venni a fürdő szolgálatait, kérem távozzon! – és közben az ajtóra mutat.
Nincs mit tenned, eljössz onnan, és miközben csupa jók dolgokat kívánsz Livingstone professzornak, elgondolkozol, hogy merre menj tovább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

Ahogy megérkezel az üzlet elé, hirtelen elejted a pálcádat. Nem szoktál ilyesmit csinálni, de most séta közben unaloműzés gyanánt éppen az egyik nehezebb pálcasuhintást gyakoroltad, amit a napokban tanultatok az egyik órán. Ahogy lehajolsz, hogy fölvedd a pálcád a földről, fura betűkre leszel figyelmes az utca kövezetén. R Y Ö S Azonnal eszedbe jut William feladata, és gyorsan megjegyzed a betűket.
Milyen szerencse, hogy ügyetlen voltam egy kicsit. – gondolod magadban, és mosolyogva tovább indulsz, hogy minél előbb megtaláld az eldugott tárgyakat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Még szinte be sem léptél a csárdába, amikor a morcos pultos azonnal rád förmed.
- Te is azért jöttél? – kérdezte ingerülten.
- Ööö, mire? – kérdezed meglepetten. – Nem igazán értem, hogy mit kérdez.
- Hát azt az ostoba játékot? Megmondtam a tanárodnak, hogy ne küldjön ide senkit. Nem fogok egész álló nap taknyos kölyköket pesztrálni. Szóval te is azért jöttél?
- Iii-gen. – mondod motyogva, és közben a talárod alatt a pálcád után kutatsz.
- Egyből gondoltam. – kaptad az ingerült választ. – Na eredj innen, tűnés a csárdámból. – mutat a kijárat felé. Nem kell kétszer mondania, azonnal kapsz az alkalmon, hogy kereket oldhass. Kilépsz az ajtón, még hátrafordulnál elköszönni, amikor látod, hogy valami repül feléd, és közben a pultos kiabál. – És vidd innen ezt az átkozott fadarabot is. Van jobb dolga is az embernek, mint hogy… - még hallod a morgását, de már nem érted, mert becsukódott mögötted az ajtó. Fölveszed a fadarabot, és látod, hogy három darab számot véstek belé. 1 1 2
Gyorsan elteszed a zsákmányod, és folytatod az utadat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Halk susogás és huhogás szűrődik ki a bagolyházból. Ahogy belépsz, ez egyből megszűnik, mert minden ébren levő állat téged kezd el figyelni. Vagy eleséget várnak, vagy valamilyen feladatot, vagy csak egyszerűen az újdonság erejével bírsz számukra. Legalábbis pár másodpercig, de mivel te továbbra is az ajtóban állsz, hamar rád unnak, és folytatják addig tevékenységeiket. Ki a tisztálkodást, ki az étkezést, ki pedig a pihenést.
Első körbepillantásra semmi érdekes dolgot nem találsz a teremben, aztán az egyik ablakpárkányon furcsa dologra bukkansz. Pár katonás sorba állított tárgyra, és egy kis üzenetre.
Van ott három penna, kilenc darab piros alma, négy darab varázspálca, két üres fiola és hét galleon.
A felirat pedig a következő. „Az itt levő tárgyakból csak egy kupacot vihetsz magaddal. Bölcsen válassz!”

Miután eltetted a választott dolgot, gyorsan tovább is állsz, nem zavarod a madarakat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

Örömmel mész a szfinx portréja elé, mert mindig is szeretted a találós kérdéseket. Reméled, hogy valami izgalmasat kérdés tesz föl neked, amin sokáig elgondolkodhatsz. Az utolsó métereket már szinte futva teszed meg, csak hogy mihamarabb odaérj.
Tisztelettel köszöntöd a fenséges lényt, aki mosolyogva válaszol vissza.
- Már vártalak. Remélem nem fog ki rajtad a következő kis feladatom. Ígérem nem lesz olyan bonyolult. – mondja, majd megnyalja a szája szélét és folytatja. – Asztal, bútor, főnök, gép, kert, nyelv, pult, ruha, szekrény, tündér. Melyik szóra gondoltam? Ha tudod a választ, küld el Livingstone professzornak a boglyas téri feladatokkal együtt, és ő megmondja, hogy mi a következő lépés. Jó gondolkodást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Trófeaterem

Esküdözve haladsz a trófeaterem felé. – Az biztos, hogy nem vagyok hajlandó még egy trófeát megsúrolni. Nem én. Elég volt a múltkori büntetőmunka. Már attól is fájnak az ujjbegyeim, ha csak rájuk gondolok. – mondod magadban, és még tovább is folytatnád, ha nem érkeznél meg. Belépsz az ajtón, és várod a jól ismert tisztítószer szagot, de szerencsédre semmi takarítóeszközt nem látsz.
Mivel egy-két lézengő diákon kívül senki sincs bent, így elindulsz az érmek és emléktáblák között, hátha ott rejlik a segítség. De semmi. Már legalább kétszer körbesétáltál, de így sem találtál semmit. Éppen azon gondolkodsz, hogy ideje távoznod, majd később visszajössz, amikor a bejárati ajtó fölött észreveszel egy furcsa díszpajzsot, majd fájdalmasan fölnyögsz.
- Miért kell az ajtó fölé tenni? Oda ki néz föl? – morgolódsz és teszel pár lépést felé, hogy közelebbről is megvizsgálhasd. A pajzson sok betűt látsz egy 5x5-ös négyzetben. Alá a következő szöveget vésték.
„Vezérek között bújik meg az, amire szükséged van.”

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Szereted a bejárati csarnokot. Mindig az első napod jut az eszedbe, amikor kisgyermekként, bátortalanul, a mágiáról mit sem tudva léptél be, ebbe az elvarázsolt kastélyba. Valahogy mindig máshogy dobog a szíved ebben a teremben. Most is, de most nem nagyon figyelsz rá. Más dolgod van. Nyomokat kell keresned, hogy megtaláld az elrejtett tárgyakat.
Igen ám, de a bejárati csarnok mindig zsúfolt, túl nagy, úgy érzed, hogy nem lesz könnyű dolgod.
És félelmed be is igazolódott. Már több mint fél órája keresgélsz, de mindhiába. Átnézted a hirdetőfalat, megvizsgáltad a homokórákat, részletesen átböngészted a plafonra festett képeket, de semmi. Már éppen azon gondolkodsz, hogy visszamész a térre, és küldesz egy baglyot a professzornak, hogy segítsen, mert elakadtál, amikor egy futó pillantást vetve a házcímerekre valamin megakad a szemed. Mintha a Főnix szemében tükröződne valami. Talán egy betű. Igen, egy R betű.
- Hát ez meg milyen varázslat? – mondod, majd amilyen közelről csak lehet, átnézed a többi címert is. Kutatásod eredménnyel jár, mert találsz egy M betűt az Unikornis patájában, egy L betűt a Szfinx fejdíszében és egy C betűt a Sárkány egyik pikkelyében.
Négy újabb betű birtokában folytatod az utad.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Halk léptekkel érkezel meg a gyengélkedőre, hiszen tudod, hogy milyen zavaró tud lenni, amikor betegen, kimerülten csak pihennél, de mások hangoskodnak a közeledben. Szóval nem trappolsz be a terem közepére, hanem óvatosan, az ajtóból kukucskálsz be. Igazából semmi szokatlan dolgot nem látsz, van pár beteg, és van egy… na jó, az a beteg egy kicsit mégis szokatlan.
Elsőnek is nem az ágyában fekszik, hanem fölötte lebeg a seprűjén. Másodiknak nincs egyedül, hanem vele van a tizenhárom éjfekete macskája. Harmadiknak pedig nagyon kedvesen feléd int, hogy menj oda hozzá. Ez csak azért furcsa, mert az ilyen csúf boszorkák általában nem szoktak kedvesek lenni. Na de nincs mit tenni, odasétálsz hozzá.
- Üdvözöllek kalandor! – szólít meg, és mi tagadás tetszik a név, amivel illetett, így igyekszel te is tisztelettudóan válaszolni.
- Jó napot kívánok asszonyom! – mondod, amire ő elmosolyodik, és nevetve a szavadba vág. – Háháá, az első feladatodat teljesítetted is. Tisztelet, nagyon fontos dolog ám. A második feladatod legyen, mondjuk… - közben az ujja hegyével kopogtatja az egyik kiálló fogát – meg is van. Szép, egészséges piros almákat helyeztem el három különböző helyen. Ha megmondod nekem, hogy összesen hány darabot, akkor segítek. Ha még nem tudod, hess innen, hiszen még sok a dolgod.

Ha tudod, hogy hány darab almát szórt el a boszi, akkor azt a számot írd be a következő link két kérdőjelének a helyére.

http://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4??&side=2

Az így kapott oldalon keresd meg azt a hozzászólást, amibe William beleszerkesztett. Ott találod a következő segítséget. (Ha más a fórumbeállításod, mint neki, akkor lehet, hogy nem azon az oldalon találod meg a a hsz-t... nézz körül a többi oldalon is! De nem kell másik topicba átmenned!)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

William sétál át a téren egy iskolai barna kuvikkal a vállán és közben a nyakát nyújtogatja, mintha keresne valamit. Megáll a szökőkút mellett, visszafordul, pásztázza a terepet. A kuvik békésen szundikál, láthatóan nem érdekli, hogy a tanár miért hozta őt ide. A professzor végre megtalálta, amit keresett, mert célirányosan elindul a padok között az egyik fához, aminek viszonylag alacsonyan van az egyik ága. Óvatosan fölébreszti az állatot, és átköltözteti őt a faágra. A szárnyas érdeklően figyeli és várja a következő utasítást.
Livingstone professzor benyúl a talárja egyik zsebébe, amiből elővesz egy levelet, amit a pálcájával a fához erősít, illetve több kisebb pergamen cetlit, amit szintén kitűz. Újra átfutja a szöveget, hogy biztosan nem felejtett el semmit, majd biccentve egy fél-mosollyal az arcán elindul a kastély felé. Ahogy lép kettőt szemrehányó huhhantást hall.
- Jaj, téged majdnem elfelejtettelek. – mondja pironkodva, és a másik zsebéből egy marék bagolycsemegét vesz elő. A kuvik szeme megcsillan, és izgatottan kezd fészkelődni az érkező lakoma láttán.
- Kérlek, maradj itt, és hozd el nekem a diákok válaszát, cserébe tessék, adok neked egy kis finomságot. – majd a faágra teszi a bagolycsemegét, megcirógatja a madár jobb szárnyát, aki ettől boldogan megborzolja a tollazatát, és kedvesen huhhant még egyet.
William most már nyugodtan visszatérhet az iskolába.

A pergamenen a következő felirat olvasható:

„Kedves játszani vágyók!

A minap elrejtettem három tárgyat az iskola különböző pontján. Nincs nehezebb feladatotok, mint hogy megtaláljátok ezeket, és végül a fán található bagollyal elküldjétek nekem. - Remélem ott lesz a bagoly, próbáltam lekenyerezni egy kis csemegével, de kitudja, hogy az meddig tart ki. Ha nem lenne ott, csak füttyentsetek egyet, azt meghallja, és visszasiet majd hozzátok.
Utatok során különböző dolgokat találhattok majd, lesz, amire szükségetek lesz, és lesz, amire nem. Kaptok majd feladatokat, amiket ha ügyesen oldotok meg, tovább juthattok rejtett területekre, amiknek a segítségével végül rábukkanhattok az elrejtett tárgyakra.
Hagytam itt cetliket, a bátrabbak jegyzetelhetnek a kalandjuk során, és ha elég ügyesek, akkor elég nekik minden helyszínt csak egyszer meglátogatniuk.
Sok sikert, és jó vadászatot kívánok nektek!

Üdv: William Steve Livingstone”

A szöveg alján a következő két feladványt látjátok.

„Egészítsétek ki a talált betűkkel a két nevet, és a leghíresebb műveiket írjátok meg nekem!”

_ Ö _ _ S _ _  és _ _ _ Ö _ _ A _ T _

„Egészítsétek ki a talált számokkal a két dátumot, és dátumokhoz tartozó közös város nevét írjátok meg nekem!” (Bocsánat, ez lehet, hogy egy kicsit nehéz lesz, de a többi igazán könnyű - Will)

_ _ 5 _ és _ 5 _ _ (Egy kis segítség lehet A múlt árnyainak termében levő egyik emlék.)
És még egy kicsi:

Szép és büszke város vagy te (itt a város neve van), minden joggal,
s bár szenvedtél majd száz évig török uralommal –
Nyáry Pál szégyenére, hogy föladta a várat –
Isten végül magyar kézre adta e szép tájat.

Innen öt felé mehetsz tovább. Merre indulsz?