31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Május 15-én (szombat) véget ér az Évnyitó, kérünk, addig zárjátok ott játékaitokat!


Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Bácskay Olivér összes hozzászólása (3 darab)

Oldalak: [1] Le
Bácskay Olivér
INAKTÍV



RPG hsz: 7
Összes hsz: 11
Írta: 2012. november 11. 19:35 Ugrás a poszthoz

Hella <3

Egy kicsit már kezdett megkattanni az utóbbi napokban. Nála ezek a bátyó-ösztönök egyébként is meglehetősen erősek voltak mindig is, ráadásul hozzá volt szokva, hogy otthon mindig Hella közelében lehetett. Azonban rá kellett jönnie, hogy ahogyan Hella ide került az iskolába, elkezdett önállósodni, és egyre kevésbé volt arra szüksége, vagy igénye, vagy a fene tudja micsodája, hogy Olivérrel találkozzon. Ez először akkor tűnt fel Olivérnek, amikor Hellát lassan már négy napja nem látta, de még csak a folyosókon sem, sőt, még a nagyteremben sem futottak össze egy puszira, vagy legalább egy mosoly erejéig.
Éppen ezért, az öröm helyett már-már bosszúságot érzett, amikor Hella levele bepottyant a szobája ablakán. Nem azért, mert nem szerette volna látni, hanem mert idáig tartott. Szinte dühösen rántott magára egy farmert és egy piros rövid ujjút, majd bosszúsan bevágva maga mögött az ajtót indult el az Eridon körletéből. Mindenesetre, igyekezett félretenni a sértődöttségét, és megindult a társalgó felé, ahova hívva lett.
A folyosókon végigflangálva néha benézett egy-egy terembe ahol ismerős hangokat hallott, beköszönt egy-két barátnak és ismerősnek, de alapvetően szakadatlanul igyekezett a társalgó ajtaja felé sietni. Ezer éve nem járt a helyiségben, neki ugyanis nem volt túlzottan szüksége a társalgóra, hogy bárkivel is társalogjon, jött az magától.
~ Tedd félre a sértődöttséged... ~
Győzködte magát, de persze tipikus Eridonos mivoltát most sem tagadta meg. Nem igazán tudta az érzéseit elnyomni magában, világ életében béna volt benne. Savanyú mosollyal lépett be a helyiségbe, tekintetével a húgát kereste.
- Hahó! - zuttyant le mellé, miután megpillantotta, majd érdeklődő tekintetét a lányra szegezte, ám morcos hangulatára való tekintettel, a beszéd-áradat egyelőre nem indult meg belőle.
Bácskay Olivér
INAKTÍV



RPG hsz: 7
Összes hsz: 11
Írta: 2012. december 3. 17:35 Ugrás a poszthoz

Hella (:

Érdekes, hogy Hella milyen szinten gyorsan vette észre, hogy Olivérrel nem stimmelt valami. Hiába, erre vannak a testvérek, azért az a sok-sok együtt eltöltött év látszik, nem lehet letagadni belőle semmit. Olivér kicsit elfintorodott, nem igazán vette jó néven Hella hozzászólását, bár csalt egy kisebb mosolyt az arcára.
A szemöldökét felvonva kísérte figyelemmel, hogy a húga mit ügyködött, s pár pillanat múlva elő is bukkant egy bizonyos kis csomag, Olivér pedig nemhogy megenyhülni látszott, de a jókedve szinte egyik pillanatról a másikra tért vissza. Na ezt már szeretjük.
- Köszönöm, hugi. - nyomott egy cuppanós puszit Hella arcára, majd mosolyogva a kezébe vette a csomagot, és ki is húzott belőle egy hosszú, kígyó formájú gumicukrot. A legjobb, nyami.
Aztán Hella feltett egy kérdést, ami Olivér számára kicsit ijesztően hatott. Meglehetősen tartott tőle ugyanis, hogy az ominózus plüss elő fog kerülni. Nem igazán ápolt túl jó kapcsolatot Tyutyuval, bizonyos ismeretlen - vagy ismert, de ki nem mondott - okoknál fogva, így gyorsan, szinte gondolkodás nélkül vágta rá:
- Felesleges, remekül érzem magam, kedves. - közben bíztatóan rá is mosolygott a lányra, hogy még véletlenül se jusson eszébe a képébe tolni a plüsst. Persze a világ minden kincséért sem osztotta volna meg a lánnyal a kutyával kapcsolatos ellenérzéseit, ez csak amolyan magánvélemény volt, amelyet könnyedén el is tudott nyomni. De azért ha nem volt muszáj, nem mutatkozott Tyutyuval, főleg nem az iskola területén. És ha valamelyik barátja belépne, miközben Hella egy plüssel próbálja őt felvidítani? Élete végéig azon röhögne a negyedik és ötödik évfolyam, hogy Bácskay Olivér még babázik. Na csak az kéne még, inkább a zombi apokalipszis.
- Nem is tudtam, hogy kerestél. - nézett kicsit morcosan, így már kezdett  érthetővé válni, hogyan kerülték el egymást, de azt nem tudta, hogy a háztársai miért nem szóltak neki, hogy a húga kereste. Ők is tökéletesen tudják, hogy Hella a legtöbb dolog felett állt Olivér értékrendjében.
- Igen, sejtem miről van szó, de nincsen kedvem az ostoba kérdezősködésre válaszolni. Megint rám kent pár levitás valami undorító csínyt, amihez semmi közöm, aztán most anyuék követelik, hogy valljam be, hogy én voltam. Hát egy nagy francot.- mondta indulatosan, miközben idegesen dobolt a lábaival. Hogy a jó virágos életbe mennének el a levitások...
Utoljára módosította:Bácskay Olivér, 2012. december 3. 17:36
Bácskay Olivér
INAKTÍV



RPG hsz: 7
Összes hsz: 11
Írta: 2012. december 29. 19:55 Ugrás a poszthoz

Hella <3

Nagy szakértelemmel tömte a pofázmányába a gumikígyókat, miközben azért a húg felé pillantgatott és igyekezett rögzíteni az agyában mindent amit mondott. Hella soron következő mondatánál azonban a torkán akadt a falat. Csak egyetlen vörös hajú Eridonos leányzóval ápolt mostanában kapcsolatot, vagyis a furcsa az volt, hogy mostanában pont hogy nem. Így már kezdett derengeni Olivér számára, hogy történhetett, hogy az üzenet nem érkezett meg hozzá.
~ Talán nem kellene kerülnöm Lennát. ~
Ő maga sem igazán tudta, hogy tulajdonképpen miért esett mostanában nehezére találkozni a lánnyal, de akárhányszor összefutottak, mindig zavarba jött, és úgy érezte, kicsit szégyelli magát. Pedig nem volt különösebb oka, tulajdonképpen nem csinált semmit. Ettől függetlenül azonban még a színjátszóból is kilépett és igyekezett eltűnni a föld színe alá.
Mindenesetre egy laza vállrándítással terelte a témát, hagyta, Hella hadd kezdjen el másról beszélni. A lány bejutási tervein csak felnevetett és legyintett egyet. Jóízűen röhögte ki a húgát. Imádta a szeleburdiságát, annál is jobban szeretett rajta nevetni, és a lány gyakran adott is neki alkalmat, hogy megtegye.
- Inkább a belógással kellett volna próbálkoznod. Elvegyülni mondjuk az Eridonosok között... Amilyen picike vagy, menne. Bár most már mindegy, ahogy hallom, a portré most már vakon is felismerne. - nevetett fel újra gonosz módon. Még pár percig halvány mosolyával üldögélt, majd Hella indulatain meglepődve a fejét kezdte csóválni, mikor újra megszólalt.
- Köszönöm, de felesleges. Nem szoktam az ilyen eseteket erőszakos módon megoldani, ha bemosol valakinek az olyan... Pórias. Inkább elrejtek egy viperát az ágyában. - vigyorodott el szélesen, és már el is kezdte törni a fejét jobbnál jobb ötleteken, hogy hogyan tehetne keresztbe a Levitásnak, akiről ugyan egyelőre nem tudta kicsoda, ám sejtései akadtak már most.
Ám nem agyalhatott sokáig, ugyanis Hella egy rendkívül bosszantó mondattal szakította félbe a remek gondolatmenetet.
- Hogy mi vagyok...? Tessék? Ezt a hülyeséget meg ki mondta neked? - nagy szemeket meresztett a testvérére, és nem igazán tudott dönteni, hogy akkor most röhögjön-e egyet, vagy inkább a fejét fogja. Ő? Szerelmes? Na csak az kéne meg... Meg hogy az egész suli erről beszéljen.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Bácskay Olivér összes hozzászólása (3 darab)

Oldalak: [1] Fel