Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Az előző nap eléggé megviselt. Ez a folytonos Kirill-mánia hullámokban tör rám. Hol szeretem, hol pedig egyenesen meggyilkolnám a srácot. Ráadásul az sem segít nekem, hogy vele kell dolgoznom, és szinte minden nap látom.
Kissé zilált voltam és szétszórt, mint általában. Egy egyszerű rövidnadrág-blúz kombó volt rajtam, hiszen a kis lurkókkal futkosni nem olyan könnyű és laza meló, mint ahogy az ember elsőre gondolná. Be a tanáriba, lepakolni, és az ottani eszközeimmel egyenesen a terem felé vettem az utat.
- Szia - üdvözöltem hatalmas mosollyal Stellát, mikor megláttam a folyosó végén integetni. Szerettem az eridonos társaságát, nagyon üdítően tudott hatni, ráadásul megígértem neki, hogy a sok segítségért hála majd elviszem fényképezni valami messzi helyre, ha szünet lesz.
A gyors lecsapása a kérdéssel elég meglepően ért, és kissé hátra is szegtem a fejem, mellette pedig kínosan felnevettem. - Hát, nem tudom mennyire tartozik rád, de pillanatnyilag egyedül vagyok. És te? 16 éves vagy, gondolom a péntek esték a szórakozásról szólnak - kacsintott rá.
Lassan beléptek a terembe, ahol a kicsik már izgatott mocorgásban voltak, a tanár pedig akit váltottak úgy nézett rájuk, mint valami angyalokra.
- Hála az égnek, ma nagyon aktívak a gyerekek. Sok sikert hozzájuk - intézte pár szavát hozzám, majd amilyen gyorsan csak tudott, otthagyott minket.
- Sziasztok gyerekek. Ma minden előtt újfent vendégünk van. Fogadjátok  szeretettel Stellát, és neki is engedelmeskedjetek, ahogy nekem szoktatok - mondta el a szokásos tanárszöveget, majd jelzett segédének, hogy övé a terep.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Mosolyogva néztem, ahogy a kicsik fogadják Stellát. Egyrészt mindig imádják, ha valaki jön hozzájuk, mert kis újdonságot hoz a mindennapokba. Ráadásul ilyenkor a leckeírás egy pár órával hátrébb tolódik - nem mintha az ekkora gyerekeket elhalmoznák a tanárok. Másrészt pedig az eridonos külön helyet foglalt el egyesek piciny szívében. Az örökké sürgő-forgó lány annyi energiát fordít a diákokra, amennyit csak tud, és ezt ők is érezik.
Elkezdődik az izgatott szerveződés. Néhány gyerek csak egyszerűen karon ragadja a mellette állót, és kijelenti, hogy ő lesz a párja. Ez a könnyebb verzió, mert vannak olyanok is, akik hárman lennének, és ott bizony nehéz a választás. Éppen ezért tart olyan soká rendeződnie annak a tizenkét gyereknek, hogy Stella újabb kérdésáradatot zúdítson rá. Persze megszokta már, hogy furcsa kérdésekkel nyaggatják, hiszen az ideje nagy részét a kicsikkel és Colossal tölti.
- Nem az a kérdés, hogy milyenekre bukok, hanem hogy mennyire hűségesek - húztam el a számat, ahogy eszembe jutott Kirill esete. - Tudod, ha egyszer átvernek ennyire csúnyán, nehéz megbíznod bárkiben is. A gyerekek jobb társaságnak bizonyulnak. Ők olyan ártatlanok, és ami a szívükön az a szájukon - fejtem ki, és az egyik fiókba kezdek matatni olló és újságpapír után, hogy leterítsük őket az asztalra.
- Mellesleg a legtöbb időmet ingázással töltöm. Pécsen egyetem, itt meg...hát a minden. Nem fér bele - vontam vállat, pedig igazából rosszul érintett a téma. Az ember mindig vágyik valakire, aki foglalkozik vele. És az nem a kutya.
Kivettem néhány dolgot, néhány tálkát is. - Tessék, pakold csak bele a cuccokat, és addig elrendezem az asztalokat - mosolyogtam rá, és ismerős mozdulatokkal fogtam neki a füzetek eldugásába és az asztal letakarásába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Nem értettem ezt a nagy kérdezősködést. Összevontam a szemöldököm, és úgy hallgattam a kérdésáradatot, aztán a végén komolyan fordultam a lányhoz.
- Stella, ha ezeket azért mondod, mert tetszik egy fiú és kíváncsi vagy a véleményemre, akkor mond ki nyugodtan - mosolyodtam el. - Barátnők vagyunk, az ilyen megoszthatod velem - vontam vállat, hiszen tényleg így gondoltam. Lehet, hogy nagyobb volt a korkülönbség, de attól még jól megértettük egymást, és ennél több nem is kell.
- De ha igazán akarod tudni, akkor íme az én ideálom. Tőlem magasabb, a minimum a 170 centi, többnyire inkább idősebb legyen, de a 24 is belefér, a haj és szemszín nem számít, viszont szeresse a kutyákat, mert Péntektől nem vagyok hajlandó megszabadulni, legyen humora, kalandvágyó, aki nem akar folyton csak moziba járni. De azért lehessen vele komolyan is beszélgetni - morfondíroztam el. Igazából sosem gondoltam bele ezekbe a dolgokba, hiszen az első és egyetlen hosszútávú barátom Kirill volt. Amikor meg igazi tinédzser voltam, akkor folyton úton voltunk, tehát a téma nem tűnt olyannak, amit feszegethettem.
Stellával együtt osztottam ki a kis tálakat, hogy minél gyorsabbak legyünk, és a kisembereknek hamarabb meglegyen az örömük. - Tanár szak, igen. Még két év, és vége - sóhajtottam. Igazából elég jó volt nekem ez így. Pláne, hogy Kolos is Pécsen volt velem, így együtt tudunk lakni a kocsiban, mint régen. Persze anya nélkül, ami csak a bónusz volt.
- Én nem félek! - háborodtam fel. - Soha, semmitől nem. Ha pedig igen, akkor azon vagyok, hogy azt legyűrjem - világosítottam fel, bár én magam sem értettem elsőre, hogy miért reagáltam ilyen nagyon hevesen.
A téma kicsit hátrébb kellett, hogy szoruljon, mert a gyerekek lassan elkezdtek nyúlászkodni, hogy már választottak színt, és segítsünk nekik megfelelő méretet levágni, tehát indulhatott az ollós körút. Adtam egyet Stella kezébe is, és mutattam, hogy kezdje a másik oldalról, egyszer majd csak összeérünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Meglepődtem, de nem mondom, hogy nem. De végül csak megvontam rá képzeletben a vállam. Ez Stella, bele kell törődnie az embernek. Ha hirtelen pasikról akar beszélni, akkor annak aztán minden kis pontját meg kell dumálni. - Vakrandi? Ha egy ismerős mutat be, az még okés, de alapjáraton elég régimódi vagyok. Nem hiszek benne, hogy hatásos, amikor az asztaloknál ülnek a lányok, és a párjuknak van tíz percük meggyőzni őket.
- Öhm... inkább barna párti vagyok. Tudod két szőke egymás mellett kicsit túl sok lenne, mint valami rossz tündérmesében - fintorogtam. Be kellett ismernem, azért nem csak Stellának voltak furcsa hozzászólásai a témához, de nekem is. Igazából sose gondoltam bele ezekbe a dolgokba. - Egyértelműen kedves. De azért nem lenne rossz egy alap intelligencia. Viszont az okostojásoktól kiráz a hideg. Nem bírnám elviselni, hogy minden mondatomat kijavítja - jegyeztem meg. A kis történetén csak szimplán felnevettem. El tudtam képzelni milyen volt a pici lány, amint kihirdeti, hogy nem eszik több húst, és a másik pillanatban pedig tömi magába.
Néztem Stellát, ahogy ügyesen kezdte mutogatni a kicsiknek, hogy mit kell tenniük. Nagyon értett hozzá, hogy miként is viselkedjen velük, nagyon örültem, hogy ott van. Meg a gyerkőcök is. Ameddig lefoglalta őket, leültem a tanári asztalhoz, és elkezdtem átnézni a holnapi órám vázlatát. Meg kellett mondanom, Kirill eléggé beledobott a mélyvízbe, amikor kijelentette, hogy a következő órát én tartom. Először nagyon féltem tőle, de mostanra sikerült beletörődnöm.
Stella újra visszatért hozzám, és szinte azonnal beletapintott a lényegbe. Egy Ardai sose fél a randiktól. Az elköteleződéstől viszont annál inkább. - Igazából? De. Viszont valamit nagyon rosszul csinálhatok - vontam meg a vállam.
- De tudod mi a helyzet? Rólad egyáltalán nem beszéltünk, csak rólam. Kíváncsi vagyok a te véleményedre - tártam szét a bal karom, jelezve, hogy most az övé a terep.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

A jelen állás szerint újra átgondoltam a dolgot. Aztán lassan belekezdtem. - Ha olyan valaki szervezné le, aki mindkettőnket ismer, akkor persze, simán. Valószínűleg ismer annyira minket, hogy tudja, hogy egy kudarc lenne az egész, vagy nem - vontam meg a vállam, hiszen tiszta sornak tűnt. Ha valaki úgy érzi talált egy srácot nekem, akivel megértenénk egymást, akkor hogy a fenébe ne mondanék igent.
- Hát tudod... az utazgatás miatt mindig csak futókapcsolataim voltak, nem hosszabbak egy hétnél. Aztán az első igazi, tényleges meg a legrosszabb módon ért véget. És most megint ott tartok, ahol a part szakad. Múltkor elmentem Ármin bulijára, és összeismerkedtem egy sráccal. De ő azóta sem keresett - húztam el a számat, ahogy felvázoltam neki az egész szerelmi életemet, ami lássuk be nem volt olyan hosszú, hogy ne lehessen két-három mondatnál tovább fejtegetni.
Olyan hirtelen volt a lány válasza, hogy nem is tudtam rá reagálni. Azt hittem ez egy kétoldalú beszélgetés. Mármint...azt mondta kíváncsi a véleményemre, de azért én is így voltam az övével.
- Az ideállal - jelentettem ki, és vetettem rá egy gonosz pillantást. - Senki nem beszélt félelemről - jegyeztem meg. Ha féltem volna, akkor nem fogadtam volna meg Colossal, hogy elfelejtem Kirillt, és keresek valaki mást. Bár nehezebb feladatnak bizonyult, mint hittem. De egyenlőre ott van helyette Péntek.
- Haj, szem, külső-belső... - soroltam. - Mindent szeretnék tudni - könyököltem az asztalra, és minden figyelmemet neki szenteltem. - Esetleg van is valaki, aki? - vonogattam a szemöldököm, de mielőtt bármit mondhatott volna, egy gyerkőc elkezdett Tánya nénizni. Persze csak mosdóba akart menni, és addig vigyázni kellett a fonására. Mosolyogva bólintottam neki, hogy hozza csak ki, és mehet. Mikor vége volt a közjátéknak, újra Stella felé fordultam. - Szóval?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Igazából be kellett vallanom, hogy jó érzés végre kibeszélni valakivel ezeket a dolgokat. Legbelül tudtam, hogy ennek nem így kéne lennie, és szerettem volna, hogy változzon, hiszen így olyan volt, mintha folyamatosan csak egy helyben toporognék. És azt semminél jobban nem utáltam.
- Valami srác az egyetemről. Kolos mutatott be, én egész addig a létezéséről sem tudtam. De tudod nem volt meg az az érzés, tudod, az a szikra - ráncoltam az orromat. Beszélgettünk, beszélgettünk, és jó fej is volt, de egyszerűen nem mozdult. Azt nem tudtam eldönteni, hogy meleg, vagy van barátnője. Vagy tényleg ennyire nem tetszettem neki. De mindegy is volt, hiszen nem is kell erőltetni az ilyen dolgokat.
Felnevettem a bevágott pózon. És meg kell vallanom, hogy egy-két kuncogást az első sorokból is elcsíptem.
- Sajnálom - biggyesztettem le a számat. Nem akartam, hogy ő is átéljen ilyen rosszakat. Bár mint ahogy feltűnt, ő egész jól kezeli őket. - Pontosan tudom miről beszélsz - bólogattam. Még mindig emlékeztem az első szerelmem..szemeire. Na jó a srác is rémlett halványan, de azok a gyönyörű szemek. Most hogy így belegondoltam, Kirillnek nem is tetszettek annyira a szemei. Mármint eddig végig azt hittem talán ő volt a nagy szerelmem, és nélküle már semmi sem lesz olyan jó. De ha igaz az, amit Stella mondott, akkor ez valószínűbb, hogy nincs is így.
Ettől a gondolattól szinte új erőre kaptam. Mint aki egy álomból ébredt hirtelen, már teljesen tisztán láttam a dolgokat. Nem kell nekem holmi barna hajú, kigyúrt srác, aki már nem is érez irántam semmit. Annyira hihetetlen őrültségnek tűnt az utóbbi fél évem tettei.
A gyerkőc visszatért a mosdóból, és egyenesen jött hozzám. Kicsit gyorsnak tűnt az idő, amíg kint volt, és meg kell vallanom az őszintét, tudtam mennyire szeretik ezeket a foglalkozásokat.
- Megmostad a kezed? - vontam kérdőre, és megemeltem a szemöldököm, mert tudtam, hogy ez beválik náluk. A fiú azzal a lendülettel fordult hátra, és futott vissza a wc-re. Én meg csak ingattam a fejem mosolyogva. Hihetetlenek voltak a pöppek.
- Pontosan is megvan kire gondolsz? - húztam félmosolyra a szám, olyan mindentudóan ahogy Stellára néztem. Nem tudtam elképzelni, hogy senki nincs, akit szeretne. Csak egy kicsit, minimum, hogy tetszik neki.
- Alkut? És mi lenne az? - vontam kérdőre, hiszen elképzelni sem tudtam mi ötlött újonnan a lány fejébe. Vajon ez most a pasis témához kapcsolódik, vagy a gyerekekhez? De azt el kellett ismernem, hogy felkeltette az érdeklődésemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Stella logikája nem volt teljesen kifogásolhatatlan de azért nem is volt kusza. Számomra teljesen érthető volt, bár a kérdésével kicsit meglepett.
- A kedvencem talán a Sopszka saláta. Hát neked? - kérdeztem. Tudtam, hogy valami húsos ételt fog mondani, és már kezdtem is megszokni a dolgot. Viszont az itteniek valahogy képtelenek voltak elfogadni, hogy egyfajta saláta a kedvencem. Akkor pedig maj'nem falnak szoktak menni, amikor kijelentem, hogy vega vagyok, és soha nem ettem meg semmilyen volt élőlényt.
- A srácoknak az a bajuk veled, hogy túl őszinte vagy? - vontam fel a szemöldököm. Egyszerűen képtelen voltam elhinni, hogy ez a baja a fiúknak. Gondolatban eldöntöttem, hogy majd megkérdezem Kolost, hogy ugyan mi tesz egy lányt a tökéletessé. Mármint belsőleg. Mert a külsőt illetően el tudtam képzelni mi lenne a válasza, és az igazat megvallva nem akartam hallani.
Büszkén húztam ki magam. Én a bűnmegelőzés előtt járok. De az igazság az volt, hogy már ismertem a gyerekeket. Volt elég időm hozzá. És ők is tudják rólam, hogy nem fogom szó nélkül hagyni. Ez csak teszt volt, ahogy szokták.
Érdeklődve figyeltem, ahogy bemutatja mivel kell folytatni. Olyan ügyes volt ez a lány, egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy egy srác sincs, aki ne akarná.
- Hát... biztos van valaki - mosolyodtam el féloldalasan, ahogy láttam, hogy kicsit meginog. Szinte ez volt eddig a legtöbb információ, amit kihúztam belőle, pedig ez sem volt teljes.
Átfutottam agyban a következő két hetemet, és elég sok ingázás volt benne, de nem volt lehetetlen küldetés. - Jó, de mi van, ha nem is szórakoztató a srác, és nem érzem jól magam? Vagy ha mégsem sikerül senkit elhívnom? - Nem attól féltem, hogy gyáva leszek hozzá, hanem hogy túl válogatós. Ha pedig végre ráveszem magam, talán a másik oldalról ütközök falba.
- És csak úgy éri meg, ha elhívod azt a bizonyos srácot utána, akire akkor gondoltál - utaltam az előző témánkra. Imádtam emelni a téteket. Főleg, ha nem az én rovásomra ment.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Be kellett vallanom, kicsit rosszul esett a sülthús gondolata a salátámmal. Amolyan illúzióromboló volt. Viszont a túrógomboc most annál jobban megtetszett. - Úúú...az nagyon finom - értettem egyet a lánnyal. Aztán áldoztunk egy másodperc csöndet a kaják gondolataira, néhány pöppnek még a hasa is megkordult közben.
- Én? - tettem ártatlanul a kezemet a mellkasomra, aztán a lányra kacsintottam. Persze, hogy tudni akartam, hogy ki az a srác, aki tetszik neki. Ez alapvető női kíváncsiság volt csak. Meg baráti kötelesség is...fogjuk rá.
Lassan a gyerekek elkedtek elkészülgetni a karkötőikkel. Persze csak aügyesebbek, voltak bőven, akiknek nem ment ez olyan gyorsan. Viszont a kötözéssel, a felesleges anyagok levágdosásával és az egymásnak való mutogatással még jó ideig elvoltak foglalva.
- Ah...na jó, meggyőztél - igazából hasonló ígéretet tettem Kolosnak is. Vagy legalábbis így rémlett. Kicsit sokat ittam. Vagyis nem sokat, csak nekem a kevés is megárt. De ha az információim nem csaltak, ő sem tartotta be a rá eső részt.
- Azt mondtad, amit érzek - idéztem a szavait, amikor ki akart hátrálni a dologból. Nem lehet, hogy itt hagyjon a pácban. És az sem, hogy valami kis könnyű kérdezz-felelekkel megússza. Ha ő így játszik, akkor én is. - Leányzó, ez oda-vissza működik. Ha nekem ilyen feladatokat adsz, akkor neked is ilyet kell - vontam meg a vállam, és ájosan nyújtottam a kezem. - Akkor...áll az alku?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Még mindig a nap eseményein kattogott az agyam. Egyszerűen csak újra meg újra lejátszotta őket, mintha nem lehetne megállítani. Aztán egyszer csak bumm. Valakinek sikerült.
Ugrottam egyet a székemben, és hirtelen bekapcsolt minden érzéskszervem - és nem mellesleg mindegyik pirosan villogott, hogy hagyjam el a süllyedő hajót. De a kíváncsiságom ott tartott. Amint megláttam ki csörtet felém, még inkább. Már épp mondtam volna neki, hogy Kirill nincs itt, amikor a gyereket a kezembe nyomta. Szerencsére volt már dolgom kicsikkel, így előbb megfogtam, minthogy leejtettem volna, de egyebet nem tudtam, hogy mit kéne vele kezdenem. A vörös ölelése pedig még ennél is jobban meglepett tán.
Csak néztem, ahogy a kicsi nő ide-oda pattog, és közben magyaráz, mint akibe nem férnek a szavak és ezért ki kéne mondania őket. - Nem, az nem az asztalok neve, hanem azoké, akik ott ülnek. Ezért van az én asztalomon az én nevem... - magaráztam, és közben elkezdtem ringatni a kis legényt a karomban, hogy legalább ő ne kezdjen el sírni még pluszba.
- De úgy hiszem, hogy nem azért vagy itt, hogy fogjam a fiad, vagy hogy az asztalok neveiről tárgyaljunk - próbáltam témára terelni a vöröskét. - Kirill nincs itt, szóval nem tudok segíteni szerintem - vontam vállat, hiszen ez tűnt a legegyértelműbb válasznak. Legalábbis mivel kettőjüknek gyereke van, amit valami furcsa oknál fogva én tartogattam, az volt a logikus, hogy őt keresi. Még akkor is, ha előtte az én nevemet ordibálta a folyosón.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

A kicsi elkezdett mozgolódni a karjaimban, mire dajkálni kezdtem. Piciket rázogattam, és közben ide-oda fordultam, de be kellett vallanom, jobban lefoglalt az, amit Luca hadobált össze.
- Mással.... - ismételtem meg a szót egyszerre értetlenül, és rosszallással a hangomban. Még mindig nem tudtam hova tenni az egészet. Nem velem és nem Lucával, hanem....azt a rohadt.
Ahogy az apró pattogva folytatta a problémájának a nem épp szakszerű körülírásását, hirtelen leesett a tantusz. Átvette a síró gyereket, de tovább magyarázott, mintha nem lenne ami megállítsa. Amikor az érzelmek is hozzájöttek a magyarázathoz, csak még egyértelműbb lett. Pontosan olyan volt, mint nekem volt.
A kis babára vigyázva öleltem át a lánykát. Szorosan, hogy érezze, hogy nincs egyedül, hogy legalább egy kicsit megszünjön az érzése, hogy egyedül maradt. Úgy álltunk ott egy kicsit, majd elengedtem.
- Na jó, ülj le, és mesélj el mindent. Ez most történt? És merre fogsz most lakni? Van helyed? És mi lesz Bencével? Hozzám jöhetsz, de nem hiszem, hogy ő is tudna porral vagy bármivel utazni Pécsre - hadartam, miközben egy széket húztam Luca popója alá. Hoztam magamnak is egyet, nem akartam az asztal túloldalán lenni, az túl távol lett volna. Leültem, és bólintottam neki, hogy kezdheti. Minden idegszálammal őt figyeltem, és már egyáltalán nem foglalkoztatott a többi téma, amik aznap nem tudtak békén hagyni. Ez most egy sokkal nagyobb vészhelyzet volt annál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Miután kiderült, hogy minden rendben a lányka lakhelyét illetően, megvártam, míg magától elkezdett mesélni. Nem akartam sietettni, hiszen nekem sem volt más dolgom. Vagyis lett volna, de nem olyan, ami ezt felülmúlta volna. Szívszorító volt látni, ahogy a tőlem is pár évvel fiatalabb Luca a fiával a kezében ücsörög, és azt se tudja mihez kezdjen most az életével.
Ha nem lett volna olyan nagyon komoly az ügy, talán el is nevettem volna magam azon, ahogy elképzeltem, hogy a vöröske megpróbálja megetetni a picivel a pizzát. Közelebb hajoltam, és megfogtam a lány kezét, hogy érezze, hogy ott vagyok neki. Nagyon mérges voltam Kirillre, hiszen az egy dolog, hogy velem ezt megteszi, de a gyereke anyjával egészen más. És Luca amúgy is egy teljesen más eset. Törékeny és naiv. És a férfi most éppen ezt kezdte el összetörni benne.
- Kirill szeretett és valószínűleg még mindig szeret. Csak másképp. Neki nem való az elköteleződés. Képtelen rá. Viszont te sokkal jobbat érdemelsz. Hidd el, egy idő után be fogod ismerni, hogy nem kell neked Kirill. Most hiányzik, és szeretnéd, hogy az egész csak egy álom legyen... - mondtam, és közben újra visszatértek az emlékeim abból az időből. Szinte a bőrömön éreztem milyen fájdalmat okozott minden egyes alkalommal a férfi látványa. Hogy nem úgy nézett rám, mint előtte, ha pedig mégis, akkor csak egy pillanatra tért vissza, csak egy csók erejére. Csak játszott velem. -... de hidd el nekem, hogy van egy férfi odakint a világban, aki pont egy olyan nőre vár, mint te. - Rámosolygtam bíztatóan a lányra. Olyan fiatal és törékeny volt. Szinte biztos voltam benne, hogy Kirill volt az első szerelme. Az első nagy csalódása, és emellett a legnagyobb is. Csak mint nekem. Viszont Lucának volt egy örök emléke róla. Bence. A kisfiú, aki most is ott játszott hosszú tincseivel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Összeszorult a gyomrom, ahogy megláttam a sóvárgó pillantását a lánynak, és ezerszer boldogabb lettem volna, ha a történetet azzal folytathattam volna, hogy minden rendben lesz, csak meglát és újra azt akarja, hogy az övé legyél. Akartam, hogy ne ugyanazokkal az érzelmekkel telitődve nézzen rám most Luca, amikben magamat ismertem fel. Bolond voltam. De soha többé. Nem ám. Nekem aztán nem kellenek őrült férfiak, akik összezavarják a gondolataimat is.
- Nem fogsz meghalni, ne beszélj butaságokat - korholtam meg kicsit a lányt. Kellett ez is neki, hiszen nem is figyelne rám rendesen, ha nem tenném. - A mesék csak befejezetlen történetek. Mármint némelyik. A magyar népmesék vége az, hogy hét éjszakán és hét nappalon zajlott az esküvő. Ennyi. De szerinted mi van utána? A csillagszemű juhász megunja az életet a kastélyban a királylánnyal, és visszamegy a birkáihoz. A királylány erre nagyon szomorú lesz. Sír, és vissza akarja kapni a szerelmét, épp mint te. De aztán egy holdfényes éjszakán, mikor a palotában bált rendeztek, egy daliás legény felkéri a hercegnőt egy táncra, és addig pörgeti, míg egymásba nem gabalyodnak, és onnantól kezdve nincsen, aki szétválassza őket. A te daliás legényed pedig még nem talált meg. Kirill csak egy csillagszemű juhász, aki vágyik a birkái után - kerekítettem ki egy mesét csak Luca számára. És hiába próbáltam magam győzködni, közben újra meg újra eszembejutott a végzős bál éjszakája. De Robi is csak egy juhász. Semmi több.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Hihetelen, de a kisbaba már megint hirtelen a kezemben kötött ki. Egyik percről a másikra váratlanul. Csak most legalább nem sírt, hanem csak nevetett. Ez pedig be kellett vallanom, hogy sokkal jobban tetszett.
- Pontosan. A történetekben mindig van egy mélypont, amit majd felold a megoldás. És akkor érkezik el a boldog vég - erősítem meg a lányt. A kisfiú a hajamért nyúlt, de túl rövid volt, egyszerűen nem érte el. Pedig még puha volt az alja, hiszen nem rég vágták. Biztos élvezte volna, hogy olyan más.
- A daliás legény az nem megy el. Innen tudod megkülönböztetni a juhászt és a legényt. Mindenki életében van egy daliás legény, csak idő mire megtaláljátok egymást, és addig képesek a juhászok portyázni - húztam el a szám a gondolatra. Tényleg hittem benne, hogy így működik a világ. Hogy mindenkinek jár egy férfi, akivel csak össze kell kerülniük, és egyszerűen csak remélni mertem, hogy fel fogom ismerni, ha itt lesz.
- Nem lesz olyan sok. Nem minden juhász akar picikét, csak az igazán nagy csalók - Látszódott a grimaszomon, hogy nagyon nem tetszik az, ahogy Kirill elbánt Lucával. Mármint hogy gyerekük lett, és utána félrelépett. Bármennyire is önző amit gondol, hirtelen csak azt hallja az agya hátsó részében, hogy milyen jó, hogy ez nem vele történik.
- Nem, te látni sem akarod. És ha véletlenül összetalálkoznátok, akkor a lehető legdühösebb arcoddal nézz rá. Hogy érezze, mennyire nem jó, amit tett veled - adtam további remek tanácsaim a lánynak.
- Most pedig fogd a picit, menj haza és mind a ketten aludjatok egy jót. Rátok fér. És ha kellek, akkor csak egy bagoly, és ott vagyok rendben? - kérdeztem a lehető legőszintébben. Semmi esetre sem akartam most magára hagyni a vöröskét, de minden mellett tényleg pihenésre volt szükségük.
Nyúltottam a kisbabát a lánynak, hogy vegye el, és lehetőleg azonnal menjen a puha ágyikójába.