36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Magyarországi helyszínek - Gróf Wickler György összes hozzászólása (6 darab)

Oldalak: [1] Le
Gróf Wickler György
INAKTÍV



RPG hsz: 34
Összes hsz: 45
Írta: 2012. október 1. 23:53 Ugrás a poszthoz

A Dolánszky család otthona

El akart jönni azonnal, ahogy azt tapasztalja, hogy rá nincs olyan nagy szükség. Beindult a vizsgaidőszak, mindenki csinálja a dolgát, így a kezdeti döccenők után ő maga is kivehet egy szabadnapot. Igyekezett nagyon mugliasan felöltözni, hiszen ha már itt van, talán sétál is egyet. A vonatról is mugli közlekedési eszközökkel indult tovább, hiszen számára olyan lenyűgöző ez a világ, melyben évek óta nem járt. amióta Zsófi is visszatért hozzá nem látta értelmét, hogy kimozduljon a varázsvilágból.
A megfelelő utcába befordulva, sétabotja kopogásának kíséretében feltűnik ő is. Úgy néz ki, mint egy fitt és fiatalos nagypapa, aki titokban maga a mikulás. A mugli ruhák nála egy fekete nadrágot, fehér inget, fekete mellényt húzott. Nem nézett rá senki furcsán, így érezte, hogy eltalálta az itteni világ öltözködési szokásait. A ruhadarabok Felagund professzornak, pontosabban a feleségének köszönhetőek, aki nagyon jártas ebben a világban.
a megfelelő számnál befordul és némi gondolkodás után meg is találja a megfelelő ajtót, így pálcáját felemelve három határozott koppanással jelzi az ajtón, hogy a lakókhoz vendég érkezett.
Utoljára módosította:Gróf Wickler György, 2012. október 2. 01:36
Gróf Wickler György
INAKTÍV



RPG hsz: 34
Összes hsz: 45
Írta: 2012. október 1. 23:58 Ugrás a poszthoz

Engedelmesen foglal helyet, nagyon egyszerű a helyzet. Az édesanya kicsit ideges, nem tudja, hogy miként viselkedjen az ő jelenlétében, a fiú pedig természetes maradna. Az ő pártján áll rejtve, hiszen nem atyaúristen vagy valami hasonló, hogy idegeskedni kelljen a jelenléte miatt. Épp csak egy egyszerű, átlagos ember, aki történetesen egy halom gyerekre felügyel, hogy a tanárokat és egyéb életformákat, melyek a kastély körül vannak ne is említsünk. Illedelmesen ő is elvesz egyet a süteményből, és végiggondolva a kérdésre adható válaszokat kiválasztja azt, melyet viszonylag a leghosszabb ideig tart előállítani, ha éppen nincs készen egy adag.
- Kávét, ha van persze itthon, ha nincs, akkor bármi nagyszerű lesz, köszönöm.
Mosolyog az édesanyára olyan sármosan, ami talán meglepő egy ilyen öregembertől, és talán ez az a mosoly, ami miatt olyan gyakran összehozzák őt és a levitások fejét. Igaz is, valamelyik nap szívesen meglátogatná a kollegináját. Ahogy a nő távozik, úgy fordul a fiú felé, remélve, hogy a beszélgetésüket csak ketten hallják.
- Minden rendben van? Mármint itthon is, meg úgy egyébként is.
Érdeklődik, majd a válaszra várva jóízűt harap az igazán finom süteményből. Ahhoz képest, hogy csak szívélyességből vette el, ez egy nagyon jó döntés volt.
- Nagyon örültem neki, amikor a leveledet olvastam. Reméltem, hogy nem adod fel.
Gróf Wickler György
INAKTÍV



RPG hsz: 34
Összes hsz: 45
Írta: 2012. október 1. 23:59 Ugrás a poszthoz

- Mindenki dühös lenne a helyedben, így ez teljesen jogos volt, de csak kevesen vannak, akik nem roppannak meg a súly alatt, mely a változással együtt érkezik. Ez olyan dolog, amire nem számít senki, hogy egyszer az élete része lesz, és nem tudja, hogy hogyan kezelje. Te egy nagyon szerencsés fiú vagy, hiszen rengeteg akaraterő és tenni akarás van benned.
Ő maga sem tudott mit kezdeni sem akkor, amikor tudta, hogy a felesége hamarosan elhagyja az élők sorából, hogy a betegsége miatt a lánya magát hibáztatja, és inkább Franciaországig menekül, csakhogy ne kelljen az apjával egy asztalnál ülnie, és beszélgetnie, és bizony nem tudta, hogy mit tegyen akkor, amikor értesült a fiú balesetéről. Oké, fejben megvan mindenkinek, hogy mit kell csinálni, ott a vázlat, a sok elhatározás, hogy miként viselkedik az ember, mennyire erős lesz, mennyire magabiztos, de aztán amikor elkövetkezik a gyakorlat. Ez az, amikor hirtelen szeretne összemenni és áthárítani a feladatot, hiszen rá kell ébrednie, hogy nem is olyan felnőtt még ő ahhoz, hogy mindehhez jól álljon hozzá, és itt most nem számít az, hogy elmúlt már ötven éves vagy sem. Amikor megkapta az első levelet, valljuk be, félve bontotta fel. Félt, hogy mit talál majd a sorokban, melyeket a lapra írtak és félt, hogy milyen lesz a viszontlátás.
- Térjünk a tárgyra.
Érzi ő is, hogy ezt már régóta várja a fiú, így szélesen elmosolyodik a jeleneten. Nem érzi úgy, hogy kétségbeesett lenne, inkább azt a benyomást kelti, hogy majd kiugrik a bőréből, csakhogy végre újra ott lehessen a többiekkel.
- A vizsgáid sikerültek, a tanárok nagyon elégedettek voltak veled, hiszen ennyi kihagyás után nagyon ügyesnek mondható mindegyik. Ezzel nincs is gond, folytathatod onnan, ahonnan amúgy is folytatnád. Viszont jelenleg nem mondhatjuk, hogy átlagos diák vagy.
Igyekszik nem bántóan fogalmazni, de ez az igazság. Nem átlagos, így külön figyelmet érdemel.
- Sokat törtem a fejem, hogy mégis hogyan oldjuk meg a dolgokat, mely számodra és a többiek számára is kényelmes megoldás lenne. Az ötleteim a következőek. Keresünk valakit, a barátaid közül, akinek szinte egyezik az órarendje a tiéddel és segít közlekedni. Vagy kapsz egy manót, aki segít neked. Esetleg Széles professzor javaslata alapján szárnyakat varázsolunk a kerekekre, melyek segítenek a lépcsőknél, azonban, ha van jobb ötleted mondd csak.
A beérkezőre felemeli a tekintetét és csillogó szemmel néz az asszonyra, aki kávét hoz a tálcán, majd felpattanva egy szempillantás alatt át is veszi tőle a tálcát és félreáll, hogy az asszony le tudjon ülni.
- Kérem had segítsek, ön csak foglaljon helyet. Elég fontos döntések ezek most.
Gróf Wickler György
INAKTÍV



RPG hsz: 34
Összes hsz: 45
Írta: 2012. október 5. 14:34 Ugrás a poszthoz

- Azért ez más helyzet, mint amikor nem írsz nekik a nyáron, vagy elkerülöd őket a folyosón.
Persze megérti azt, amit a fiú mond, csak szeretné tisztázni vele, hogy ez nem éppen ugyanaz. Azok, akikkel eddig barátkozott nyílván meg fogják érteni a helyzetet és örömmel veszik majd, hogy visszatért, hiszen ő maga, egy egyszerű igazgató, akinek a viszonya a gyerekekhez képest csak felszínesnek számít, is örül, hogy Alex ennyire kitartó.
- A barátságokat nem a közelség, vagy a másikon lógás határozza meg, hanem az, hogy órák, napok, hetek, hónapok vagy évek múltén is képesek vagytok ott és úgy folytatni a beszélgetést, ahogy abbahagytátok.
Ez nem könnyű, ő maga is tisztában van vele, de igyekszik rengeteg pozitív energiát és gondolatot sugározni a fiú felé, hiszen ezzel kicsit önmagát is megerősíti. Ahhoz képest, hogy milyen vén embernek számít már, mégis mindig olyan bizonytalan tud lenni ilyen téren, hogy néha saját magát is meglepi.
- Hm. Igazad van, tényleg…gáz.
Az utolsó szó talán egy kicsit furcsán hangzik az igazgató szájából, aki igyekszik minél jobban elsajátítani a közös hangot, hogy a kommunikáció is könnyebben menjen. A lépcsőkre viszont még mindig nem találtak jó megoldást, pedig ez az egyetlen aprócska gond. Tudta ő, hogy nem felfelé, hanem hosszában kellett volna építkezni, igaz akkor nem lenne udvar, de nem is kellene ezzel bajlódni, viszont azért vannak itt, hogy megoldják a problémát is meg is fogják.
- Férfiasabb?
Neki a szárnyakkal se volt semmi baja, végül is a görögök se panaszkodtak, hogy hírvivőjük nem elég férfias, de hát rendben, legalább elindultak valamilyen irányba.
- Repülő szegecsek. Érdekes elgondolás, csak azon gondolkozom, hogy ezt hogyan kivitelezhetnénk, mármint, hogy elősegítsék a folyamatot. Olyasmi kéne, aminek a mozgása segíti a lendületet és a fent maradást. Esetleg jöhetne egy főnix, amikor kell és felrepítene, de lehet ez sem elég hétköznapi.
Azt érzi, hogy az édesanya talán kezd enyhülni. Igyekszik azon lenni, hogy kedvesnek, és szimpatikusnak tartsa őt, olyan embernek, akivel el meri engedni a gyerekét.
- Esetleg megkérhetnénk az átváltoztatásban és bűbájokban jártasabb kollégákat, hogy valami hiperfiúsat találjanak ki. Lehetnének a szegecsek, láthatatlan szárnyakkal mondjuk, vagy akár az egész láthatatlan lehetne és akkor nem számít, hogy fiús-e vagy lányos.  
Gróf Wickler György
INAKTÍV



RPG hsz: 34
Összes hsz: 45
Írta: 2012. október 11. 16:11 Ugrás a poszthoz

- Na igen, azért nem lenne utolsó látványában sem, egy  főnix, aki csak úgy fel-alárepkedaz iskolában. Az elsőéves lányok biztos odáig lennének érte, az unikornis is nagy siker minden évben.
Jó, mondjuk tegyük hozzá, hogy az a legszelídebb még, meg hát mondjuk, amíg kicsi még aranyosabb, azért nem biztos, hogy kifizetődő lenne, ha Nemeskürti professzor sárkányokat mutogatna, melyek kedvükre elfogyasztanak egy-két elsőévest. Végre azonban megvan a döntés, a szárnyak eltűntetve a kíváncsi szemek elől nem is olyan, nos, gázak, mint a többi lehetőség. Elégedetten elmosolyodik, a legfőbb kérdés ezáltal meg is lett beszélve. Szép dolog az élet. Nem is tudja, így hirtelen, hogy mit kell még megbeszélni, így iszik egy kortyot, csak utána bólint a beleegyezésre.
- Ez remek lesz. Akkor, ha visszaértem, fel is veszem a kapcsolatot a megfelelő tanárokkal, és megmondom nekik, hogy ha egy szót is szólnak a dologról, akkor bizony repülnek a kastélyból. Szerencsére egyiket sem olyannak ismertem meg, aki előbb beszél, majd eszébe jut, hogy nem kellett volna.
Talán kicsit kimértek is, ami azt illeti. Valahogy egyik tanáránál sem érzi azt a bizonyos arany középutat. Az egyik túl engedékeny, a másik karót nyelt, az egyik nem képes felnőni, a másik felfelejtette, hogy milyen, amikor gyerek. Nem is érti őket.
- Nos, akkor a lépcső kérdés megbeszélve, a vizsgák megvannak, hm. Van kérdésük?
Persze illendő az anyát is belevenni, és, hogy ne tűnjön udvariatlannak, elvégre az anyukának is van nem kis beleszólása a dologba.
- Oh, igaz is, mielőtt elfelejtem. A visszatérés időpontja. Írtam, hogy hamarabb szeretném, hogy minden flottul menjen. Gondolkoztak már időpontba, hogy mikor lenne alkalmas?  Vagy én, vagy kolléga jönne mindenképpen Alexért és kísérné el az iskolába, hiszen ugyebár nem a szokásos időpontban érkezne, ez némi közlekedési változást is jelentene.

Gróf Wickler György
INAKTÍV



RPG hsz: 34
Összes hsz: 45
Írta: 2012. október 23. 19:27 Ugrás a poszthoz

Alex - zárás

- A könyvek, igaz is.
Jó, hogy felemlegeti a hölgy, végigtapogatva a mellényét meg is találja a papírokat, melyek minden információt rejtenek, ami az évkezdéshez elengedhetetlen. Jó dolog ez a tértágító bűbáj, hiszen egész apró helyre el tud rejteni rengeteg mindent. Ki gondolná, hogy épp egy mellényzsebet kell átkutatni? Senki. Pont ez benne a remek. Átnyújtja az öt lapból álló tájékoztató levelet, melyet másoknak bagoly hoz néhány hét múlva.
- Egy, másfél hét lenne az ideális. Akkor itthon is van rendesen, meg ott is bele tud tanulni a dolgokba, addig még a tanáraimnak is kell némi előkészület, így még van idejük együtt.
A következő kérdésre elmosolyodik és már válaszolna is, amikor a fiú felcsattan. Pedig lett volna egy remek ötlete, de úgy néz ki, hogy ezt most inkább megtartja magának, hiszen nem szeretne kirobbantani egy családi viszályt. Egy kicsit még elidőzik a tekintete a fiún, mielőtt az édesanya felé fordítaná a tekintetét.
- Mivel úgy véljük diákjainknak kevés a karácsonyi, illetve nyári szünet, hogy rendesen otthon is legyenek, ezért szeretnénk beiktatni több hétvégét a tanévekbe, melyek alkalmával a gyerekek hazalátogathatnak. Persze nem kötelezően, mondjuk úgy, hogy olyankor lazább lesz az oktatás azoknak, akik maradnak, de lesz, ismétlés és gyakorlás, hogy a távol lévők se maradjanak le, de ugyanakkor a gyermekek is láthatják a szüleiket. Ezen az igazgató-helyettes asszony jelenleg is dolgozik, eddig úgy néz ki, hogy vagy havonta három-négy nap, vagy másfél havonta hét nap lesz, melyet a gyermekek otthon tölthetnek.
Egy kicsit megáll, hogy kiigya kávéja maradékát. Lassan indulnia kell, viszont a felmerülő ötletét egy kicsit átdolgozva, de felveti a hölgynek.
- Ha nem szeretné, hogy Alex ennyit utazzon, vagy az utazási időt is szeretné megspórolni, esetleg a szabadhétvégéken ér rá jobban, akkor ön is ellátogathat Bogolyfalvára. Kényelmes, igen olcsó, de rendes szállás van ott, jó környék, és sok helyet megmutathat Alex is. Viszont ezt önöknek kell megbeszélni, én nem is szeretnék tovább zavarni, hiszen minden idő áldás, melyet a gyermekünkkel tölthetünk. Tudom ezt, hiszen én is éppen a lányommal találkozom. Néhány nap múlva, ha döntés születik, hogy ki és mikor jön el Alexért mindenképpen küldök baglyot.
Felkelve megsimogatja a fiúcska fejét, majd az asszonyhoz lép és csókot nyom kézfejére. Biccent, majd megpördülve köddé válik. Sietős a dolga.


Köszönöm a játékot és a türelmet. (:
Magyarországi helyszínek - Gróf Wickler György összes hozzászólása (6 darab)

Oldalak: [1] Fel