Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Még ő van felháborodva, hát ez fergeteges! Nem bírom abbahagyni a nevetést, a fejem csóválom hitetlenkedve. Nessie nem mondta, hogy ilyen vicces ez a gyerek! Csak azt, hogy kínos, és unalmas, de utóbbit egyáltalán nem mondhatom el a jelenlegi helyzetről, bár igaz, félig-meddig én okoztam. Na jó, talán hatvan-negyven százalékban. Maximum hatvanöt.
- Tényleg nem találkoztunk még, de tudom jól, ki vagy - hagyom rá, és rettentően szórakoztat, hogy miközben az én ruhám nyakán folyik be épp a hab, még ő van megsértődve rám. Ezen mit lehet, ha nem nevetni?
- Bocsánat..! - nézek sajnálkozva én is a nem túl boldog fejet vágó eladólányra, aki gyorsan el is takarítja a földre hullott tányért, míg egy másik azt a forrócsokit szívja fel pálcája segítségével, ami valami csoda folytán nem a ruhám áztatja épp át, hanem a kövön fénylik.
- Persze, csináld csak, ennél már úgyse lesz rosszabb! - Még karjaim is széttárom, hogy jól hozzám férjen, és közben aktívan igyekszem eltüntetni arcomról a vigyort. Komolyan hihetetlen, és alig várom, hogy elmeséljem Sigridnek, de Wout arcára is kíváncsi vagyok már nagyon, mikor megtudja, kibe botlott bele - szó szerint.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Lekapja rólam a szemüveget, nem vár engedélyre, hogy odaadom-e vagy sem, ami olyan váratlanul ér, hogy egy pillanatig megszólalni se tudok. Megint otthon érzem magam, ahol a csúfolódók ugyanígy lekapták rólam, hogy aztán ráköpjenek, a földre dobják és rálépjenek, vagy csak eldugják előlem. Ethan azonban egyiket se csinálja, csak nézegeti. És nem csak azt, még ötletei is vannak, hogy tehetném kevésbé cikivé. Csak a végén, mikor lényegében lebasz, hogy szedjem már össze magam, remeg meg kissé a szám, és érzem szúrni ismét szemem.
- Add vissza..! - veszem tőle el a rút szemüveget, amit hiába gyűlölök, csak az enyém. - Jó, majd megpróbálom megfűzni Nessie-t, hogy menjünk el körülnézni, hátha van jobb.
Visszanyomom orromra, és ekkor látom, hogy a srác elunva a helyet, vagy engem, már el is indult kifelé. Lemondóan fordulnék épp vissza az ablak felé, mikor hátrafordul.
- Hogy én? Cigizni? - hökkenek meg, és bután bámulok utána, ahogy távolodik, majd hirtelen ellököm magam az asztaltól, és futva indulok meg utána.
Egyáltalán nem vonzz a cigizés, büdösnek tűnik és rossznak, és még káros is, úgy tudom, de a menő gyerekek mind cigiznek. És Ethan elhívott magával! Szóval naná, hogy csatlakozom hozzá, csak mielőtt kilépnék utána a folyosóra, leveszem és táskámba süllyesztem a szemüvegem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Valóban úgy néz ki, szerzett már némi gyakorlatot a tisztogatós bűbájok terén, mert egykettőre rendbe hozza elázott, maszatos ruhámat, már csak a nyakamból törölgetem egy szalvéta segítségével süteménye maradékát, miközben követem őt a pulthoz. De még mindig ott virít arcomon a vigyor, azt hiába próbálnám egyelőre levakarni magamról. Rettentően kész vagyok ettől a furcsa, kettős érzéstől, ami elfogott a srác miatt, és látszólag őt is meglepi a reakcióm, vagy csak magától ilyen ütődött, hogy sorra csúsznak ki száján a meggondolatlan szavak.
Hagyom, hogy meghívjon egy vigasz forrócsokira, pedig egyik felem már rég húzta volna a nyúlcipőt, a másik akarja csak nagyon látni, mi sül ki még ebből. Talán semmi katasztrofális.
- Én még határozottan emlékszem, hogy megtörténtek, és szerintem a jelenlévők is - bökök fejemmel mögé, ahol én ugyan csak homályosan, de azt látom, hogy felénk nézelődnek még néhányan. Asszem én is eléggé beégtem a kommandózással.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Mi olyan bonyolult pár lépcsőfokban? Csak meg kell találni az elsőt, onnantól kezdve a többinek ki lehet következtetni a helyét. Meg aztán ha valamiben jó vagyok, az az esés. Még soha egyetlen csontomat se törtem el, ki sem ficamodott semmim, pár horzsolást leszámítva simán szerencsésnek mondhatom magam, szóval figyelmen kívül hagyom megjegyzését. Vagyis félig-meddig.
- Nem maradok le semmiről, ha elmeséled, mit kéne látnom - jegyzem meg kicsit gúnyosan, csipkelődve, és követem az udvarban egészen egy padig.
Én is körbekémlelek, noha sok haszna nincs, hacsak nem veszek észre egy mozgó foltot, aminek ember alakja van, de sehol senki egyelőre. Valami tiltott dolgot csinálunk? Annál izgalmasabb!
- Aha, simán - nyúlok a cigiért, és kissé esetlenül ujjaim közé fogom, majd a számba dugom a végét és megszívom. Először semmit se érzek, szóval tovább szívom, mire torkomat szúró, kaparó érzés járja át, és hangosan köhögni kezdek.
A mellkasom is kissé szúr, de a hányinger, ami elfog, kicsit zavaróbb. Logikus lenne ezen a ponton visszaadni és soha többé nem kérni ebből a szarból, ehelyett újból a számhoz emelem, és óvatosabban próbálkozom vele, mert nyilván én csináltam rosszul az előbb. Ethan nem próbált megfulladni tőle legalábbis.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Én még nem tapasztaltam ki, mikor ki merre lófrál, igaz, Ethan többet is lát a környezetéből, és bizonyára nagyon unatkozhat, hogy ilyesmiket megfigyelt már. Nekünk mindenesetre most kapóra jön, hogy senki más nincs az udvaron, legalábbis nagyon úgy érzem, hogy tiltott dolgot művelünk. A dohányzás elég kevés helyen megengedett, kijelölt helyek szoktak lenni rá, ráadásul korhatáros dolog, és tudom, hogy a srác sincs még tizennyolc, de talán a tizenhetet se töltötte be.
Próbálok laza lenni, úgy tenni, mint aki tudja, mit csinál, de persze nyilvánvaló, hogy halvány lila gőzöm sincs, csak a fejemnek lesz olyan az árnyalata.
- Aha.. most - vallom be, mert azt még én is belátom, hogy hiába állítanék mást. - Szóval csak kicsit.. értem.
Figyelem, hogy csinálja, aztán ahogy arcomba fújja a füstöt, újból köhécselni kezdek, de már emelem is számhoz, majd amint elmúlik a kényszer, újból ajkaim közé csípem, és finoman megszívom. A vége felizzik, látom, hogy fogyatkozik kissé és hamuvá lesz az a része, ami már elégett. Ezúttal nem sokáig csinálom, és egy röpke pillanat után ki is fújom a sűrű, fehér füstöt. Aprót köhintek, de ez már nem kapar úgy. És valami mást is érzek, megnyugtató melegséget. Mintha a füstön, és a mérgeken kívül az izzásból is magamba szívtam volna egy keveset.
- Mióta bagózol amúgy? Ősöket nem zavarja? Vagy nem is tudják? - faggatom két slukk között. Büdös szar, de valamiért mégis tetszik az érzés. Nem fogom eldobni, az biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Elkezdek magamban kuncogni, mielőtt még újból megjegyezné, hogy fura, hogy nevetek az eseten, mert közben az is eszembe jut, hogy mennyire abszurd, hogy el akartam menekülni innen, mielőtt meglátott volna, erre most itt ülünk egy boxban... és ami igazán röhejes, hogy teljesen felesleges is volt az egész manőver, hiszen fogalma sincs róla szerintem, hogy ki vagyok! Ha simán elsétálok mellette, észre sem vesz talán, de valami arra késztetett, hogy Jane Bond üzemmódba kapcsoljak, és most itt vigyorgok az orra előtt.
- Mert nagyon vicces - csóválom meg a fejem. - De nem rajtad nevetek vagy ilyesmi, hanem magamon. Szoktam mérges lenni, igazából akartam is az lenni, de aztán nem ment!
Megint nevetnem kell, amit végül csak azzal tudok magamba fojtani, hogy elkezdem kortyolgatni a forró csokimat, ami mostanra már iható hőmérsékletű lenne, ha az elsőként kikért lenne nálam, ez viszont jól megégeti a nyelvem, amit kis is dugok és legyezgetni kezdek.
- Fojjóó! - válaszolok kérdésére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Úgy néz rám, mint egy hibbantra, és őszintén szólva nem tudom hibáztatni érte, amúgy is valószínűleg ahhoz van szokva, hogy elküldik melegebb égtájra, nemhogy nevetnek a társaságában. Vagy hogy egyáltalán a társaságában maradnak... jó, ez picit gonosz gondolat, de őszintén szólva én magam is érzem így, szóval kijelentésére kénytelen vagyok bólintani. Tényleg hasonlítunk. Csak engem Nessie szeret.
- Közömbös. Egykedvű - dobtam még be egy-két jelzőt, hátha kisegítem vele, de lehet inkább tűnik ez most sértegetésnek a vigyorom mellett. - Bocs, úgy értem, nem feltétlenül baj, ha nem mutatod ki az érzéseid. Biztos van, aminek örülsz, meg olyasmi, aminek nem, csak nem könnyezel egyiktől se.
Bezzeg én, simán elsírom magam hülyeségeken is, hát még nagyobb dolgokon. Jó lenne kicsit visszaszorítani ezeket a végleteket, és például most is visszább venni a viháncolásból, mert tényleg úgy néz rám a "fura gyerek", hogy attól úgy érzem, kettőnk közül ő az, aki tökéletesen normális.
Egyszercsak kijelenti, hogy bolondgomba, amivel nem tudom, mit kezdjek, de miután sikerül nyelvem lehűteni kissé, bólintok.
- Igen, finom. A süti milyen? - hajolok kicsit előrébb, hogy lássak is belőle valamit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Egyelőre nem tudom eldönteni, mit is gondoljak róla igazán, mert azt, ahogyan Nessie leírta, vagy ami kialakult bennem róla utána, nem érzem helyénvalónak, egyáltalán nem olyan vészes. Fura-fura, de szórakoztató valahogy, és a maga ügyetlen módján még kedves is velem. Persze simán lehet, hogy csak nem akarja, hogy beáruljam, esetleg kitiltsák innen, vagy bármi. Az sincs kizárva.
Össze is húzom kicsit szemem, ahogy magyarázatát hallgatom, és nem biztos, hogy ez biztatóbb, mint ha nevetek, de ha meg fapofát vágok, az a baj.
- Az a trükk, hogy nincs trükk. Ha nem jön természetesen, akkor az nem is igazi érzelem - vélekedek, amivel megint csak nem segítem ki.
Jobb is, ha figyelmünket az édességre fordítjuk, a kakaónak úgyis hűlnie kell még, és mikor lekanyarít nekem egy falatot, reflexből bekapom, mint aki erre van kondicionálva. Aztán lehet, hogy ő úgy gondolta, fogdossam össze a sütit és úgy vegyem a számba, meg nyalogassam le az ujjaim? Hát az előbb még a földet sepertem vele, azért mégse!
- Tizenhat vagyok. Édes - utóbbit a sütire mondom, de nem panaszképp, hanem épp ellenkezőleg, még elégedetten cuppogok is számmal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Megrángatom a vállam válaszként, mert bizony őszintén szólva fogalmam sincs, hogy van-e olyan, hogy nincs érzelem. Valamit én mindig szoktam érezni, ha mást nem, unalmat. Ahogy ő is megállapítja, az fura, ha nem érzünk semmit. Az.. nem jó. Tényleg nagyon egykedvűnek tűnik, olyan kicsikét.. nem is tudom, robotszerűnek.
Aztán hirtelen, de még teli szájjal mutogatni kezdek rá, egyenesen az arcába tolom az ujjam, ami nem lett sütis, mert nem kellett megfognom, hanem lekaphattam szájjal a villájáról.
- Mosolyogsz! Az valami! - számomra egy kisebb diadal, neki meg megerősítés, hogy igenis érez ő valamit, bár, hogy pontosan minek is szólt a gesztus, abban nem vagyok biztos. - Vagy most kinevettél?
Még kacsintani is tud, állapítom meg, ami mögött megint csak lehet valami, hacsak nem valami begyakorolt dolog ez most tőle, amit viszont nem értek. Valamire utalgatni próbál vajon a nagykorúságával? Talán azt akarja sugallni, hogy tud venni alkoholt. Ez mondjuk fonti infó lehet, el is raktározom.
- Ááá, egyik sem nyert. Bár szerintem nem jó helyre kerültem, csak talán Nessie miatt rakott az a bunkósbot a zöldek közé. Amit amúgy nem bánok, egy kicsit ijesztő volt először itt. Nem tudom, hogy bírtam volna ki egyedül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Avától tudtam meg, hogy a fiúja is elemi mágus, mint ő, meg - mint az nemrég legnagyobb megrökönyödésemre kiderült - én is. De nem kaptam a sráchoz személyleírást, nem mutogatta képen sem nagy lelkesen, pedig hát volna miért.. mármint jó, azt hiszem, megértem, hogy inkább nem büszkélkedik vele, még a végén elirigyelik tőle.
Nem is igazán értem, hogy futottunk össze most itt kint. A körülmények persze világosak, megláttam egy cuki nyuszit, és muszáj volt éles hangon sivítva lerohannom szerencsétlen jószágot. És aztán vettem észre, hogy nem felügyelet nélkül szökött ki valahonnét.
- Nem vagyok terrormágus - rázom a fejem, azt hiszem, hogy megnyugtassam őt. Még nem teljesen értem az elemek egymásra gyakorolt hatását, bár persze azt sejtem, hogy a tűz nem szereti a vizet. - Várj, megmutatom! Vagyis.. megpróbálom..!
Kinyújtom felé a kezem, tenyérrel felfelé, és homlokom ráncolva koncentrálok. Egy pár pillanatig nem történik semmi, és aztán sem, úgyhogy sóhajtok egyet.
- Hogy derült..? Nem mesélte Ava? - kérdezek vissza aztán, mert Aurél közben mondja ám a magáét. - Épp neki segítettem, gyakorolni akarta az elemét, és én meg épp.. - Ráértem? Unatkoztam? Barátokat akartam szerezni? Egyik rosszabb, mint a másik. - Szóval épp arra jártam. És az elemem azt hiszem.. megvédett tőle. Nem tudta, hogy nem akar bántani, ösztönösen a segítségemre sietett.
Még mindig egész hihetetlen a dolog, hiába történt már hetekkel korábban. Vagy hónapokkal? Elvesztettem az időérzékem, mióta felgyorsultak az események az életemben, azt hiszem.
- Pff, Nessie-re csak irigykedni lehet - kuncogok, miközben végre-valahára megsimogatom a nyuszmókot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Látványos bemutató helyett csak azt sikerül szemléltetnem, milyen fejet vághatok nagydolog közben, de remélem ez csak nekem jut eszembe. Ő betippeli a levegőt, ami lehet össze is jön, ha még tovább erőlködöm, csak nem ott jelentkezik majd, ahol tervezem. Habár úgy legalább volna valami igazán lobbanékony gázom, amivel már tudnék dolgozni.
Mikor aztán beleszimatol a levegőbe, gyorsan fel is függesztem a próbálkozást, mielőtt még tényleg összejön valami, ami után égne is az arcom, csak nem szó szerint.
- Tűz. Legalábbis az próbálna lenni, csak még nem sűrűn jön össze a dolog - rázom meg a fejem csalódottan.
Magyarázatát hallgatva kikerekedik a szám, hiszen tényleg, sokan igyekeznek titkolni, mintha valami szégyellnivaló csúf betegség lenne, és nem a legmenőbb dolog a világon. Gondolom a félelemből ered ez is, hiszen egy képzett elemista borzasztóan veszélyes lehet, hát még egy képzetlen. És az emberek amúgy is hajlamosak tartani attól, amit nem ismernek. Én viszont nem félek Auréltól, sőt, aki ilyen cuki nyuszival mászkál, a légynek se árthat, ha meg mégis csinálna valamit, gondolom újból kijönne rajtam a tűz.
- Iskolaelsőnek készül a VAV mellett is. Megszállott, esküszöm! - csóválom meg a fejem, de hitetlenkedő szavaim mögött azért csodálom őt valójában. Bár csak feleennyire okos és szorgalmas lennék! - Azt hiszem tetszik. Jobb kicsit az idő. Csak hiányzik a húgom meg a cicám. Meg persze a többiek is kicsit, de főleg ők. Azt hittem, tényleg csak pár hónap lesz, de most, hogy ez a képesség.. ami eskü van, csak most nem látszik.. szóval emiatt most lehet tovább fog nyúlni a dolog, hiszen nem mehetek csak úgy haza, hogy nem tudom uralni. Ugye?
Még nem jött igazán szóba, de bennem elég hamar felvetült ez a gondolat, és egyből rettentően elszomorított. Ugyanakkor izgalmas is, szóval nem tudom...
Melegség önt el, és érzem, hogy forró levegő fodrozódik körülöttem. Újból magam elé emelem tenyerem, és koncentrálni kezdek, mire egy ponton összesűrűsödik a már nem is egészen áttetsző légnemű anyag, és végül belobban. Apró kis tűzgolyóbis csupán, de az enyém!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Elpirulok kissé, és lesütöm tekintetem.
- Ez nem szállt, konkrétan rám fújtad - motyogom, és próbálok nem azon rugózni, hogy esetleg ez azt jelentheti, hogy akkor szerinte én szép vagyok.
A fiúk nem bonyolultak, nem fogalmaznak rejtvényekben, ha így gondolná, egyszerűen csak megmondaná, nem? Vagy akkor most végül is azt csinálta? Jaj, nem tudoom!
Mindenesetre megdicsér, ezúttal már jól csinálom, nem próbálok megfulladni tőle, szóval lehet tényleg van tehetségem hozzá. Tessék, ha nem is vagyok olyan okos, mint Nessie, legalább bagózásban biztos jobb vagyok nála!
- Már évek óta? Azta! - ámulok el, és nem tudom miért, de imponál a rosszfiúsága. Nem lehet sokkal idősebb nálam, és erre már évek óta szívja ezt a cuccot, a szüleinek hazudik, és tilosban jár, sőt, ki is jelenti, hogy rá bizony nem vonatkozik senki szabálya, azt csinál, amit csak akar. - Az enyéim tutira nem hagynák, hogy bármit megtegyek.. szobafogságot kapnék meg ilyesmi.
Pedig még csak nincsenek is igazán szigorú szüleim, mégis tudom, hogy soha, de soha nem fogom nekik elmondani, amit most itt csinálok épp.
Megrántom vállaim kérdésére és sűrűn pislogok, ami persze lehet a füst miatt is van.
- Bogolyfalva. Amúgy nem tudom, bizti vannak mindenféle programok. Én is most először vagyok itt, tudod. De azt hiszem, Nessie mesélt valami karácsonyi bálról, meg hogy a városban van vásár és korcsolyázni is lehet. Van.. van esetleg.. szóval meg szeretnéd majd nézni? Velem? - cincogom a végén már egész halkan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Határozottan érzékelek rajta érzelmeket, méghozzá elég heveseket, ami azt illeti. Ezek persze lehetnek éppen azért ilyen szélsőségesek, mert csak eljátssza őket megfigyelés alapján, de valahogy nem hiszem, hogy erről lenne szó. Nagyon furi ez a srác, de nem egy robot.
- Jól van akkor, Mr. Kukacoskodó, akkor csak mosolyogtál rajtam - kötöm az ebet a karóhoz, ami nagyon csúnya dolog, kivéve persze, ha a kutyus veszélyes, vagy ilyesmi. Meg is törölgetem az arcom, mert attól tartok, maszatos lettem, vagy valami.
Talán jobb is lenne lassan távozóra fognom, hiszem az említett rokon már biztos keres, hogy hová tűntem. Nem találhat meg a srác társaságában, amint cseverészünk és sütizünk. Sőt, a villájáról kapom be a falatot, mintha egy... úristen, mintha egy randin lennénk!
- Hát csak ijesztő ez az új hely kicsit. Kezdetben.. és Nessie jelenléte segít. Tudod, a honvágyban meg minden. Én azt hittem, emiatt részlehajló volt a bot - mondom tanácstalanul, de akkor ezek szerint elképzelhető, hogy tényleg a Rellonba illő volnék?
Felhörpintem a kakaóm maradékát, és megtörlöm a szám szélét, mert érzem, hogy ott is megült egy kevés. A kijárat felé sandítok, de addig azért mégse akarok felpattanni, míg Wout nem végzett. Még a végén azt hiszik, hogy faképnél hagytam a randinkon... ááálj, ez nem is randi!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Valójában eléggé zavaró, hiszen irritálja a szemem, és büdös is, mikor ismét rám fújja, de ha a gesztussal arra erősít rá, hogy szépnek talál, úgy már egész más a helyzet. Persze nem feltétlenül hiszem el, hogy így lenne, a hozzá hasonló srácok észrevenni se szoktak, nemhogy megnézni, de már eljátszani a gondolattal is jó érzéssel tölt el. Akaratlanul is az ajkait, szemeit nézegetem a köztünk kavargó füstön keresztül, és arra gondolok, bár megint megcsókolna. De úgyse fog... miért tenné?
- Hááát... ha volna miért kilógnom, lehet nem kuksolnék bent - rángatom meg a vállam, és zavartan vigyorgok. Persze kamu, tuti nem mernék semmit se csinálni, de képzelegni jó. Erről is.
A prefibige szóra kuncogni kezdek, pedig amúgy bármikor Nessie védelmére kelnék, de valami arra késztet, hogy buta liba módjára nevetgéljek Ethan megjegyzésein, és egyetértően fintorogjak a bál gondolatára is. Pedig aztán nagyon is tetszene, ha megtáncoltatna... na mindegy. Beérem a vásáron császkálással is.. egyelőre.
Látva a közeledő társaságot gyorsan elnyomom én is a cigit, kifújkodom, ami még füst bennem rekedt, és a srác után sietve kereket oldunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Kezdek kicsit megint zavarba jönni, saját gondolataimtól főként, de a másik szavaitól is, és nem is realizálom, hogy valójában úgy beszélgetünk, hogy nem is tudja, kivel sikerült összefutnia.
- Nem baj, jól áll. Mármint.. szóval mindenkinek kell mosolyognia - motyogom magam elé, és újra megerősítést nyer az érzés, hogy időszerű lenne távozóra venni a dolgot, kereket oldani, szedni a sátorfát, lelécelni, vagy más hasonlat, illetve szófordulat.
Megint ráemelem pillantásom a navinésre, és az ajkamba harapok, próbálva mosolygásom visszafogni, de mindhiába. Honnan jöttem? Hoppácsek..!
- Óóó, várj csak, azt hittem, közben kitaláltad már, ki vagyok! Ez nagyon muris..! Nem, nem a szörnyre gondolok, Nessie tényleg Agnes, Sjölander. Őt ismered, nem igaz, Collenween? - Huncut mosolyra húzom számat, és felpattanok. Kicsit most magamra találtam, önbizalmam, ami a tudásból származik, ami neki nincs meg, egészen felpezsdít.
- Majd szólj, ha már tudod! Szia-szia, és köszi a kakaót! - vigyorgok rá még távozóban, aztán szökellve kisietek a cukrászdából.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Büszke vigyort eresztek, habár fogalmam sincs, egész pontosan mire föl. Persze menő lenne Zsófi saját külön bejáratú patronáltjának lenni, de nem tudom, van-e neki erre elég ideje. Meg, hogy én megérem-e a fáradságot, hiszen eddigi teljesítményem finoman szólva sem mondható kiemelkedőnek. Most is csak attól félek, pukizni fogok tűzgyújtás helyett, azért is teszek le róla inkább. Aurélnak láthatóan amúgy sem szükséges bizonyítanom, készséggel hisz nekem.
Elnevetem magam aztán szavaira, kicsit hangosabban is, mint illene, és csak aztán esik le, hogy nem kárörvendő volt a srác, csak viccelődött azzal, hogy Nessie elfelejtett felvenni egy tárgyat. Valószínűleg őt épp úgy meglepte, hogy felért hozzá, mint mindenki mást.
- Te meg az az idegesítő fajta vagy, akinek alig kell odafigyelnie, és mégis mindent tud? - kíváncsiskodom, mert tudom, hogy a nagyobbik Sjöli képes lenne víztaszító bűbájjal ellátni a könyveit és zuhanyzás közben is bújni őket, de Aurél nem tűnik ilyen megszállottnak.
Megrázom fejem kérdésére, odahaza tényleg nincs annyi speciális tehetséggondozó, ellenben az általános képzés sokkal jobb. Legalábbis úgy tudom, mert én sajnos sehol sem bizonyultam különösebben tehetségesnek. Nem vagyok rossz tanuló, de nem is leszek soha évfolyamelső.
- Kicsit kacifántos, több kandallón keresztül kell menni, és sétálni is, amit ki lehetne hoppanálással küszöbölni, de én azt még nem tudok. Lehet mugli vonatra is felülök majd viszont! Szóval nem hipp-hopp leszek otthon, de igen, megyek kicsit haza.
Már nagyon várom, de addigra remélem be is tudok majd mutatni valamit az otthoniaknak a képességemből. Mint amilyen most ez a tűzgolyó, ami tenyeremen kezd el lobogni, kicsit égetve is bőröm, de még bőven tűrhető módon.
- Olyan furcsa, hogy nem fáj! Pedig tudom, hogy fájnia kéne, de nem olyan vészes - ámulok még kicsit művem nézegetve, aztán Aurélra pislogok.
- Elvileg tudok majd hevíteni meg hőt elvonni dolgokból, meg robbantgatni is! Azt nagyon várom..! És formálni, irányítani a lángokat, eloltani akár, ha valami ég. Ja meg érzékelni a hőt, szóval mások testhőmérsékletét is bizonyos távolságban. Mint valami hőradar, nagyon fain - vigyorgok megint, mint a tejbetök, mintha már birtokában lennék mindennek, pedig csak egy béna kis golyó pislákol a tanyeremen. - Te mit tudsz amúgy? Mutatsz valamit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Kicsit elbambulok, mert még mindig teljesen lenyűgöz ez a terem. Az üvegkupola, és azt tartó, csavaros, hatalmas oszlop a nem kevésbé impozáns lépcsősor tetején olyan lélegzetelállító, hogy minden alkalommal muszáj kicsit megcsodálnom. Állítólag úgy van megtervezve az egész szárny, hogy megfékezze egy elemista vadmágiáját is akár. Valahol szeretném is látni, meg nem is, hogy valóban igaz-e.
Most azonban nem tervezünk a fél iskolát romba döntő gyakorlatokat, szinte unalmasnak is hat Ava terve, de legalább felvillanyoz a tudat, hogy a végén befalhatjuk a meleg sütiket. Illetve ha maradnak ezen a hőmérsékleten, akkor is.
- Úgy irigyellek, amiért ilyen pasid van - mondom, már most sóvárogva nézve a tányérokra kerülő finomságokat. - Nem szoktad elcsapni a hasad mellette?
Közben már próbálok a feladatra fókuszálni, amihez kezeim is kinyújtom a sütik felé, szétvetett ujjakkal, erősen koncentrálva szuggerálom, hogy melegedjenek.
- Nem mondoood! És hogy hívják? Cuki nagyon? - fordulok vissza Ava felé, feladva kicsit amiért ide jöttünk, de ez az új információ nem tűr halasztást, hogy kibeszélésre kerüljön. - Van otthon egy cicám, ami tudom, nem kapcsolódik az elememhez, de úgy érezném, hogy megcsalom.
Biztos érezné is rajtam, mikor találkozunk, hogy már másik állatka is van az életemben, és jól összekarmolászna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

- Aha, ott - bólogatok. - Persze nem egy házban, egymás hegyén-hátán, mint a szardíniás dobozban, de elég közel állunk egymáshoz, azt hiszem. És mindenki mindenkinek a kuzinja, mert egyszerűbb, mint családfát fejtegetni.
Abban vagyok csak biztos, hogy kik a szüleim, és a húgom. Sigrid elvileg a nénikém, de az annyira bizarr, hogy jobb nem úgy nézni rá. A kisebbik tesóiról nem is beszélve. Ami viszont jelenleg kézzelfogható, valóságos, mégis elképesztően hihetetlen, az a kezemben táncoló kis lángocska. Alig merem a tekintetem is levenni róla.
- Tényleg olyan érzés, mintha.. nem is tudom, ez lenne a hatodik ujjam. Ami a tenyerem közepére nőtt - nevetek szórakozottan, és meg is próbálkozom átformálni a golyót valami elnyújtott, ujj-szerű alakra. Kitartó koncentrációval sikerül is úgy-ahogy, már csak tényleg valami értelmes helyre kéne áthelyeznem. De az valószínűleg már a következő alkalomra marad. De talán addigra sokkal több mindenre is képes leszek.
Elámulva hallgatom, hogy Aurél birtokában is milyen izgalmas erő van, mások érzékelését különösen érdekesnek találom. Ő is egy radar akkor, csak másféle, mint én.
- Hú, akkor te mindenkiről tudod hány kiló? Ezt nem minden csaj díjazná! - vigyorgok, majd ijedtemben kis híján bepisilik, ahogy valami a vállamat érinti.
Kis tüzecském persze elalszik, de az a kisebb baj, nem örülnék neki, ha hirtelen arra kéne vágynom, bár inkább a folyadékokat tudnám irányítani.
- Ez nagyon jóó! - vigyorgok a szívemre szorított kézzel, figyelve a mozgó ágat, aztán újból Aurélhoz fordulok. - De amúgy miéééért nem? Ha az ágaikat mozgatod, a gyökereiket nem tudod? Azokon járhatna!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Megerősíti a gyanúmat, hogy ilyen pasi mellett, mint Aurél, nehéz lehet nem számolni az időnként fellépő gyomorbántalmakkal, és alighanem idővel a felszaladó kilókkal is meggyűlhet majd a baja annak, aki sok időt tölt a társaságában. De én még akkor is irigykednék.
Amiért azonban idejöttünk, nem elsősorban az, hogy kétpofára tömjük a srác műveit, az csak a mellékes szerencsés körülmény. A feladat, hogy általam megmelegedjenek - bár így kihűlve is biztos csodálatosak! - majd Ava lebegtetését követően a tányérokon kössenek ki. Milyen könnyen is menne, ha közben nem kéne totál másról csacsognunk.
- Négy lába van, mégis felborul? - nevetek a leírására, és fűzöm hozzá az enyémet, amire szintén az a válasz, hogy kecske. - És ha rosszalkodik, akkor nem kap mohát? És akkor mit csináltok vele? Az elszárad meg megbüdösödik, nem?
Növényből van végtére is, de biztos nagyon szófogadó kecskéje van ennek a két szerencsés jómadárnak. Vagy talán úgy rosszalkodik Füge, hogy megeszi, amit nem is szabadna még neki? Az fura egy kör lenne. Nem kap mohát, mert megette a mohát!
Újból megpróbálkozom a sütihevítéssel, és közben megrázom fejem kérdésére.
- Nem az, hogy nem szerettem volna, csak tudod ő a közös kiscicánk a húgommal, és épp elég neki, hogy én eljöttem, ha még Aurorát is magammal hozom, nagyon magányos lenne. Így persze most én vagyok az, de én vagyok az idősebb, szóval.. nagytestvéri kötelességem, hogy megvédjem. - Jól ki is húzom magam, és a szemüvegem is feltolom orromon. Vállalom, aki vagyok, legalábbis Ava előtt már. Bátor nővér, leginkább!
Az egyik süti kicsit repedezni kezd, mire ijedten abbahagyom, amit csinálok. Úgy tűnik, kicsit túlmelegítettem. A többire már jobban próbálok figyelni, mégse száraz, kemény sütiket akarunk majszolni, ha sikerrel jártunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Ava a két lábon járó légfrissítő, mégis Aurél a frissen tartó kettejük között, amin így, ezeket a szavakat használva nem tudok nem nevetni. Nagyon szórakoztató lehet nekik kettejüknek együtt, a borulós kecskével. Tényleg irigy vagyok, és nem csak a sütik miatt, amikhez ingyen jut hozzá a lány, de azért is, amiért rátalált a szerelemre, és ilyen boldogok együtt. Remélem egyszer nekem is lesz ilyen oltári nagy szerencsém.
- Sebaj, gyakoroltok legalább, és ha majd gyereketek lesz, őt már kevésbé rontjátok el - mutatok rá nagy bölcsen, mert hallottam, hogy sok pár kezd közös háziállattal, mielőtt családalapításba fog, hogy felmérjék, tudnak-e egy életről gondoskodni. Egy kisbaba persze sokkal nehezebb feladat, és alighanem nekik még pár évig amúgy se jöhet szóba, de nem baj, ha időben elkezdenek gyakorolni.
Ahogy nekünk sem árt most a képességünket. Én még nagyon kezdő vagyok, hozzám képest a másik rellonos igazi profi, szóval örülök a lehetőségnek, hogy velem dolgozik, és hajlandó ilyen kis egyszerű, bemelegítő gyakorlatokra.
- Köszi - sütöm le a szemem zavartan, mire az egyik süti, ami még lebegtetés előtt áll, konkrétan lángra kap. - Hupsz! Ez nem volt direkt! De amúgy igen, gyújtsunk fel valamit!
Kicsit talán túl lelkesen is mondom ezt. A pirománia vajon előny vagy hátrány egy pyromágusnál?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Sokatmondóan bólogatok kérdésére, hogy bizony nagy család a miénk, de nem kezdem el felsorolni az összes távoli nagybácsitól kezdve minden másod- harmad- tizenhatodunokatestvérig a rokonságot, mert lehet reggelig itt lennénk. És vagy ötször bealudnék a számolás közben, de ez még ezt a rettentően cuki srácot se érdekelné szerintem, ha egy darabig úgy is tenne, mintha.
Inkább a mágiámmal, a kis tüzecskémmel foglalkozunk, és biztat afelől, hogy hozzá fogok szokni, és remélem így is lesz, mert ennél sokkal de sokkal többre vágyom.
- És gyakran mászkálsz az erdőben? - kérdezem aztán a kisebbféle sokkot követően. - Táncolsz a fákkal, mi? Fura egy hobbi, de nem ítélkezem.
Felszabadultan kuncogok a kis ugratásomon, nem vagyok hozzászokva, hogy nem én vagyok a céltáblája ilyesminek, ugyanakkor én nem is bántóan mondom Aurélnak, hiszen kedves, tök jó fej srác, és nem győzök irigykedni Avára.
Elképzelem az éjszaka, holdfényban felém nyúlkáló, ropogó ágakat, és megborzongok. De arcomon széles vigyorral.
- Ki is próbálnám szívesen, milyen! - Csak előtte tutira elintézem minden folyóügyemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Szerintem azok közül, akik ismernek, kevesen állítanák, hogy Lissi Sjölander józanul gondolkozik, úgyhogy ezzel a kijelentéssel lehet Ava lett az első. Pislogok is nagyokat, meg mosolygok, de őszintén szólva nem tudok nem örülni annak, amit mondd, még ha esetleg nem is gondolja komolyan. Én, mint keresztanya? Sose jutott volna korábban eszembe!
De az is igaz, arról sem mertem álmodozni, hogy egyszer ilyen erő birtokosa leszek, mint amilyennek most egy lángokban álló sütit köszönhetünk. Kicsit sajnálom, hogy így eggyel kevesebbet burkolhatunk be, hiszen megszenesedve talán már nem olyan jó, hiába Aurél munkája.
- Jaj nem, nekem tetszik az ötleted - rázom aztán fejem, ahogy elindulunk a mágiámnak kialakított rész felé. - Őszintén minden tippnek örülök, te azért csak sokkal tapasztaltabb vagy már nálam. És más nem is jut eszembe, amivel mindketten tudnánk gyakorolni.
Sötét van, csak a távolban látok égni egy nagyobb tüzet, de azt inkább nem szeretném megpiszkálni, így egy közeli öntöttvas tűzrakó tálhoz lépkedek, ujjaim tördelve. Kérdőn a lányra pillantok, aztán, ha készen áll ő is, behunyom egy pillanatra szemem, és kezem kinyújtva koncentrálok, mígnem apró lángocska lobban az egyik bekészített farönkön. Tovább szuggerálom a kérget nyaldosó lángnyelveket, mígnem átterjed több közeli fahasábra is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Nekem is nagyon tetszik, ahogy elképzelem a fákkal táncolást, ugyanakkor lehet, hogy néhány mókus és madárka eléggé kétségbe lenne esve, hogy mi ez az eszeveszett földrengés. Nem mintha fizetnének a lakhatásért, szóval egy szavuk nem lehet, ha az otthonuk kicsit megkergül.
Ugyanakkor a többi, amit Aurél felvet, méginkább megmozgatja fantáziámat, és valamelyest magamra ismerek azokban, akikre utal, bár én nem bátorságpróba gyanánt tenném a lábam az erdőbe éjnek évadján, hanem mert rettentően izgat, hogy mi mindent láthatok. De nem lennék bátor, ó nem, nagyon félnék, az holtbiztos.
- Én úúúúgy szeretnék találkozni egy vámpírral! Állítólag tök jó érzés, ha kiszívja a véred - harapok ajkamba, és tudom, tudom, nem vagyok normális, alighanem a srác most fog komolyabban elgondolkodni rajta, hogy megkötöz és elvisz az iskolapszichológushoz.
- Inkább az ijesztő dolgokat szeretem, de ha kicsit fröcsög, meg repkednek a végtagok, az se baj - rántom meg a vállam, és igen, most már biztosan elkönyvelt valami pszichopatának. - Szóval nem tudod, mit szeretsz, de azt igen, hogy mit nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Egy kissé el kell gondolkodjak, mert eddig valamiért úgy tűnt, az erdő van közelebb, és azon túl Bogolyfalva, de persze lehet attól is függ, honnan nézi az ember. De persze lehet, hogy Aurél nem távolságban értette, amit mondott, hanem merészségben. Valószínűleg biztonságosabb az otthonában felkeresni egy vámpírt, mint azt remélni, hogy az erdőben botlok egybe, miközben vacsorát keres magának.
- Véradományt? Vúúú, és azt hogyan? Adhatok neki a véremből, és akkor lejön negyven százalék? - kíváncsiskodom, mert el nem tudom képzelni, hogy működhet egy ilyen üzlet. Mondjuk Aurél is csak "úgy hallotta", szóval lehet a forráshoz kéne fordulnom.
- Az nem, az csak undi egyeseknek - avatom be aztán a horror rejtelmeibe, mert a kiszakadó belek és mindenfelé fröcskölő vér látványa inkább csak elborzasztja a gyengébb gyomrúakat, mintsem megijesztené. Én azonban nem félek, csak megijedek! De azt nagyon.
Ezután ő fejti ki jobban, mire is gondolt a mit szeret és mit nem kérdéskört illetően, és a jelek szerint a legbiztosabban Avát szereti, ami naaagyon cuki. Egy elnyújtott "aahww" is elhagyja számat.
- Na jó, neki most helyzeti előnye van - simogatom meg a nyuszi füleit. - Én is nagyon szeretem a családom persze, de érdeklődési körökre gondoltam most inkább. És igeeen, Ava is érdekel, tudoom - nevetek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Nem tudom, hogy a helyszín ad valamiféle pluszt, vagy Ava bátorítása (az a "víí" rém cuki!), esetleg mindkettő, de ahogy egyre jobban begyullad a farakás, úgy leszek én egyre kevésbé begyulladva. Magabiztos mosoly húzódik arcomon, tekintetemben izgatott tánc formájában tükröződnek a lángok.
Szavaira csak hetykén megrántom vállaim.
- Nem nagy cucc. - Persze nem becsmérelni akarom a képességem, napról napra büszkébb vagyok rá, hogy ilyesmi birtokába kerültem, épp csak a dicsérethez nem vagyok hozzászokva. - Most azt hiszem még bennem van a lendület, próbáld meg eloltani, én pedig akkor életben tartom, azt hiszem.
Valahogy így tűnik logikusnak, de aztán ki tudja, lehet sokkal nehezebb lesz megfékezni következőnek. De nem aggódom túlzottan, ha esetleg nem is bírom majd visszatartani, ez a hely direkt arra épült, hogy biztonságban gyakorolhassunk, és Ava is itt lesz, aki pedig már jóval tapasztaltabb nálam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Bólintok, megerősíti ugyanis, hogy ha valóban érdekel a téma, azzal kell beszélnem, aki ezzel foglalkozik, és nem szegény Aurél fülét rágnom, akinek lehet már a hallószerve csócsálása is horrorba illő kép lenne. Ami amúgy az is, most, hogy így a szavak értelmén morfondírozok magamban amellett, hogy meg kell kérjem Sigridet, legközelebb, ha a városban járunk, vegyük az irányt a Kins & Kens felé.
- Miért épp Örményország? - csodálkozom rá, kiragadva a legkevésbé
 a sorba illőt. - Vaagy specifikusan az örmény mítoszokra gondoltál? Azok milyenek? Vannak köztük horrisztikusak is?
Azt hiszem, nehezemre esik elszakadni a témától, akárcsak annak észrevételezése, hogy a srác vissza is kérdezett. Meglepődve pislogok, ugyanis nem vagyok teljesen hozzászokva, hogy bárkit is érdekel, hogy én miket szeretek.
- Ó..? Én? Hát.. nem is tudom. Sok mindent, például a szokatlan, furcsa dolgokat. Hiszek az űrlényekben is például, ezért csúfoltak azzal, hogy engem is ők hoztak a Földre. - Mondván, hogy nekik se kellettem, de ezt már nem teszem hozzá. Amúgy is tudom, hogy hazugság, mert a családom nagyon szeretett mindig is, ha a bántalmazóim nem is. - Meg nem tudom, szeretek mindenféle izgi dolgot.. szóval a történelmet azt pont nem, és a krimin is bealszom, mert az olyan lassan bontakozik ki, ugye? Jobb a pörgés!
Ezen felbuzdulva újból megpróbálkozom a kis tűzlabdámmal, ezúttal azonban igyekszem nagyobbra duzzasztani. Ha pedig már kisebbfajta labdává nőtte ki magát, a mutatóujjamon "egyensúlyozom".

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Még a saját képességemmel sem vagyok tökéletesen tisztában, a működése is rejtély, de azt végképp nem tudom, Ava mi módon fog megpróbálni fellépni a tüzemmel szemben. Tudom persze, hogy képes a levegőt manipulálni, a tűz égéséhez pedig elengedhetetlen az abban található oxigén, ezért aztán logikusnak tűnhet, hogy megpróbálja a tűz környezetét megfosztani tőle.
Csakhogy ahhoz az egész termet kellene légtelenítenie szerintem, különben vissza-visszaszökne az elvont területre, még akkor is, ha csak egyetlen alkotóelemétől, az oxigéntől fosztja meg. Apadni is kezd a tűz, szóval valamit tényleg csinál, és ahogy én próbálom életben tartani a lángokat, érezni is, hogy fojtogatóbbá válik körülöttünk a levegő. Nem azért, mert innen is eltűnne az oxigén, inkább azért, mert túl sok kezd felhalmozódni.
Aztán Ava felsóhajt mellettem, mire lobban egyet a tűzrakás.
- Woah, minden oké? - kérdezem, és ha pihenni akarna, felhagyok a koncentrációval én is.
De aztán szavainak megfelelően újra próbálkozik, azt hiszem ezúttal másként. Nem látom, mi történik, de mintha egy gömbforma részen a levegő elkezdene füsttel megtelni. A lángjaim apadni kezdenek, így kétségbeesetten erőlködöm, de csak késve ébredek rá, hogy azzal, hogy jobban égetem a levegőt, csupán gyorsabban elhasználom, ami azon a részen rendelkezésemre áll, amit Ava meghagyott. A lángok elhalnak, és csak füst marad megrekedve ott, ahol a rellonos koncentrálja a levegőt.
- Huh, azt hiszem, nyertél - mondom, és elmerengek, hogy vajon egyáltalán versengtünk-e az imánt bármin. Azt hiszem, nem. - Fordított esetben is úgy képzelem, a te képességednek lesz nagyobb ereje az enyém felett. Vagy megpróbáljuk azért? Te próbálod elszabadítani, én pedig visszafogom, ha tudom.
Ehhez azonban lehet nem ártana nagyobb távolságra húzódnunk. Még ragaszkodom a szemöldökömhöz, és Ava is szebb velük. Bár tudom, hogy Aurél valószínűleg úgy is szeretni fogja, ha véletlenül megkopasztom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Ó betűt formálnak ajkaim, ahogy megvilágosodom az örmény érdeklődést, és ezek szerint származását illetően. Így már azt hiszem, van értelme, habár bizonyára máshogy is lehetett volna, de ez a legegyszerűbb magyarázat. Nem ott él - nyilván -, ezért bizonyára jobban foglalkoztatja ez, mint engem svéd gyökereim. Az inkább már untat, azért is lelkesedtem annyira ezért a cserediák programért.
- Ezt ki se tudom mondani - jegyzem meg. Nem mintha a magyarosított változata jobban a nyelvemre állna. - Jók az ottani kaják? Tudsz csinálni valami örményt? És indiánt? Mármint nem indiánt csinálni, hanem indián kaját. Az mind bölényből van vajon?
Még mindig kicsit meg vagyok lepve, amiért visszakérdezett, és amellett, hogy én faggatom, nekem is akad mondandóm számára. Kicsit olyan érzésem van, mintha randiznánk, olyankor szokás így érdeklődni a másikról, nem? De sajnos elégé foglalt, és Avát jobb nem magamra haragítanom, meg aztán ki tudja, hány legilimentor szaladgál a környéken, jobb az ilyen gondolatokat nemhogy magamnak megtartani, de inkább eltemetni.
- És szerinted hogy néznek ki? Szerintem fényből vannak, vagy valami gázból, rég meghaladták ezt a béna szintet, ahol mi vagyunk - merülök bele a földöntúli támába. A kicsi, zöld, nagyszemű űrlények nem tűnnek valószerűnek.
De az se, hogy Aurél képes a háromszáz oldalas könyvet nem hosszúnak titulálni. Hát én azokon kihalok kétszer!
- Huh.. miért? Úgy hallottad, nálunk odalent döglött a buli? - nézek rá kérdőn, nem egészen tudva hova tenni kérdését. - Persze tudom, hogy állítólag ti vagytok a mérgezett egerek vagy mi, és körbe-körbe rohangáltok a farkatokat kergetve... - hangosan elnevetem magam, mert amilyen élénk a fantáziám, ezt el is képzelem egyből. Bele is pirulok persze, de jobb nem kifejtenem neki, miért. Remélem a nevetésnek tudja be, hogy érezhetően vörösödik a képem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Lehetetlen nem jól érezni magam ennek a srácnak a közelében, olyan lelkesen tud magyarázni halál unalmas dolgokról is, de persze az se hátrány, hogy közben egy édes kis bogyó nyulambulamot simogathatok. Meg persze a süti ígérete sem elhanyagolható tényező, amiatt is izgatottság fog el, és meg is esketem, hogy bizony hozzon nekem, mert ha megtudom, hogy volt, és nem kaptam belőle, biztos, hogy ki-a-ka-dok. Na jó, kicsit lehet túldramatizálom a dolgot, de igenis örülnék neki, és ezt lelkes bólogatásommal is kifejezem.
- Uhh, a könyvtár Nessie-nek való - húzom el a számat, erre az ötletre már kicsit visszafogottabb lelkesedéssel reagálva először, de aztán folytatom: - Esetleg megkérem, hogy vegyen ki nekünk párat, biztos fejből tudja már, mik vannak, gyakorlatilag odabent él.
Talán az élienekről is lenne valami könyve, de én elfogadom Aurél elképzelését is róluk, a csápok kimondottan tetszenek, ahogy elképzelem őket. Fura kis vigyor is rajzolódik arcomra.
- Tudnak vajon gondolatot olvasni? Biztos azért kell nagy lufifej, hogy ne csak a saját, hanem mások gondolatai is elférjenek.
Felhagyva a nyuszibirizgálással hátrébb húzódom ismét, hogy újból megpróbálkozzak egy tűzlabdaccsal, ezúttal azonban szeretnék kis tűzcsápokat is csinálni rá. Akárha a Nap kicsinyített mása lenne, amazok pedig apró napkitörések.
- De jó! És láttad már őket kergetni a farkukat? Vagy nem elég nagy nekik, hogy észrevegyék, hogy ott van? Egymásét is kergethetnék, mekkora állatság lenne! - most már a hasamat fognám a nevetéstől, ha nem egy tűzgolyót egyensúlyoznék éppen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Jót nevetek Aurél elképzelésein Nessie-t illetően, és őszintén szólva bármelyiket elképzelhetőnek tartom. Simán olvas és tanul annyit, hogy jól menjen neki a könyvből párna vagy a tekercsből takaró. Ugyanakkor...
- Szerintem biztos azon rágódna, hogy véletlenül lúdtollak maradnak a lapok közt, vagy ilyesmi, valószínűbb, hogy megágyazott már magának két sor között. Esetleg hozott egyet a faházban lévő hálózsákokból. Én azt tenném.
De nem vagyok legilimentor, hogy lássam, mi jár a fejében, erről meg még nem faggattam. Az viszont simán elképzelhetőnek tűnik, hogy az űrlényeknek van rá megfelelőjük, szerintem legalábbis egészen tuti biztos, hogy a fejükbe látnak, azért sem mertek még, csak titokban idemerészkedni.
- Szerintem épp emiatt nem mertek eddig szóba állni velünk, van pár nagyon ijesztő fazon, akinek a fejébe se kell látni, hogy messzi el akarjam kerülni. Gondolom ők az egész fajunkra így nézhetnek.
Valószínűbb volt egy ilyen forgatókönyv, mint egy inváziós. De fene tudja, én biztos nem. Inkább a tüzemmel játszom, míg az eridonos az ölébe veszi a nyuszit, hogy végképp gyömöszölésébe merülhessen. De rossz lehet neki!
- Én elképzeltem - osztottam meg aztán vele büszkén, és aprót kuncogva. - És az a jó a képzelgésben, hogy ott még az undi bácsi is lehet cuki. Pláne ha egy naagy cica.
Feldobom a magasba a tűzgolyót, és egy körívet rajzolva vele lobbantom szét, csak füstöt hagyva utána.
- Megéheztem ezt a nagy salátazablást látva... visszamegyünk? - kérdezem aztán, és ha nincs ellenére, szedelőzködni is kezdek. Visszafelé pedig elkérem Gombóc uraságot, hogy a nyakamba kapva simogassam a hátát, amíg a fülembe szuszog.