Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

A kanapé egyik sarkában ül, hátával kényelmesen a támlának dőlve, lábai a kis asztalka szélén pihennek, ölében meg egy fej, egész pontosan Stormie pihen, a srác meg épp a lány hajszálaival játszik. Szereti az ujjai közé venni azokat, figyelni, ahogy a sötét tónus újra és újra végig csusszan az ujjai között, ahogyan azt is élvezi, mikor csak így kettesben vannak. A suli szar, zajos és néha tucatnyian mászkálnak köröttük, zsongnak, főleg az elsősök. - Helvey? Hmm ismerősen cseng, nem egy tanár? - nézegette a folyosón a portrékat, nem hinné, hogy azok között tűnt fel, mindegy is, úgyis a sztori a lényeg. - Fogalmam sincs, biztos kihaltak a partiszervezők. Szóval unalmasnak találod? - kérdi, miközben tenyerét gyengéden csúsztatja Stormie nyakára, hogy ujjait szétterítse a lány alabástrom bőrén. - Roxy barátnőd remek partit tudna szervezni. Alkohol és elmét elvarázsoló bájital, az egész kastély orgiában törne ki - húzza féloldalas mosolyra a száját, ahogy elképzeli a jelenetet. Még néhány tanárból is kinézné ezt, ami azt illeti. - Milyen cukrot kapnál be? Mondjuk megnéznélek szűzlány szerepben vaaaagy, okoskaként. Jól állna a szemüveg - mosolyog le, miközben tenyerével gyengéden cirógatja tovább Stormie bőrét. - Te visszamész, ha letelik a csereprogram? - talán nem épp idevág, de mostanában felmerült ez a kérdés a srácban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

- Áh, dehogy. Kimondottan élvezem ezt a mélabús, dögunalmas gettót - villant egy erőltetett mosolyt, ezzel is jelezve, hogy ő sincs elragadtatva attól, amit a kastély ilyen téren kínál nekik. - Némelyik csaj full dedós, tök más, mint Amerikában - sóhajt, ezzel is jelezve, hogy igényei lennének, csak hát, itt más a módi. Mindenki várja a fehér herceget. Ő meg sötét, ráadásul göndör is, mindaz, amit az apja is rühell benne. Na nem, mintha ne tudna dicsekedni, hogy azért csak sikerült valakit megdöntenie a Kis Zugban. - Látod, csak a kezembe kéne venni a dolgokat, ömlene itt minden is - vigyorodik el, meg sem lepi az, hogy Stormie elkapná Magnussont, a feltevésre viszont hangosan cöccen egyet. - Ha már választhatnék, a Pálcakészítőt kapnám el, biztos tudna adni néhány praktikát - mosolyra húzza a száját, a választott képesség viszont meglepi. - És miért pont ezt? Kíváncsi vagy, hogy van-e lelkem? - teszi fel egy mosollyal a kérdést, majd ha már választ kapott, egy sokkal komolyabb témát hoz elő, miközben tovább cirógatja a lány bőrét. Szereti érezni az ujjai alatt, ahogy most az ujjbegyeit érő leheletnyi csók is elviszi egy pillanatra a gondolatait. - Ó igen, láttam hogy sikerült beilleszkedned - tud a munkáról és persze nem vak, látja azt is, hogy a lány kikkel tölti a szabadidejét. Hiányolja is, hogy nem vele, de a sors úgy hozta, hogy az egyik sárga, a másik meg zöld legyen. - Dehogy, szerintem Apám élvezi, hogy ide szalajtott a semmibe - Ethannek leginkább a hullámok hiányoznak, szeretett szörfözni. - Egyébként nekem sincs kedvem visszamenni, itt nem vagyok a szemük előtt. Szóval, azt hiszem én is maradok - most ő is fürkészi azokat a sötét szemeket, érdekes, mennyire hasonlóak, anno, amikor megérkeztek, a szobát kiadó totál bevette, hogy ők ketten testvérek.
- Szörföztél már? - vált témát, az újságot pedig arrébb hajítja és lassan simít a navinés combján felfelé.  - Csukd be a szemed - s ha Storm benne van a játékban, akkor Ethan feljebb húzza Stormie felsőjét, közelebb hajolva pedig fújni kezdi a bőrét. - Képzeld el, hogy egész jó a szél, érzed a bőrödön. Stabilan állsz a deszkán, majd megindulsz, hogy meglovagold a hullámokat - most már két ujját is használva, Storm hasán, hullámzó vonalakat karistol a bőrén, ahogy továbbra is fújja, mintha csak a szellő érné a bőrét.- Tetszik?