Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Róla pedig aztán ne is beszéljünk. Ha Machay Ilyán múlt volna, ő szimplán nem jön világra. Létezését valószínűleg Magdának és az ideális családképnek köszönheti, amiben a fiú jön először -ezt teljesítették Dominik személyében- és adott egy kisebb lánygyermek, az oltalmazható, az elesett, a hercegnő. Adél ezt a pozíciót töltötte be nagyon sokáig azzal a csendes hibával, hogy a szeretet minimális adagolása eldeformálta a személyiségét. De hát a Machay családról beszélünk, remekül titkolták, hogy a kisebbik gyermekük ideggyengeségben szenved és legtöbbször elpattan, elborul, csinál valami őrültséget, amit aztán a család takaríthat utána.
A mostani hibája viszont már egy teljesen más skálán mozog, ez a hiba megszületik hamarosan, hacsak nem veszi be Jeremy bájitalát záros határidőn belül. Megszabadulni a kisbabájától... aki csuklik...
Talán kicsit erősebben szorítja ökölbe a kezét, miközben beszélnek hozzá. Szabad keze ujjai a halántékát masszírozzák - a sápadtsága továbbra is roppant feltűnő így, hogy nem tudja az embereket bűbáj alá vonni és elhitetni velük, hogy semmi baja.
- Mhm, menjünk. Engem is érdekel, milyen lett a beosztás és a berendezés. - Végre ránéz Willre, majd az üres poharára, végül ismét a vőlegényére. Elmereng egy pillanatra, hogy vajon csak akkor fognak így, kötetlenül beszélgetni, ha ő túlvan egy kiadós dugáson egy szeretővel, Will pedig ivott egy kicsit, hogy elviselje őt? Bár most kifejezetten kedvesnek hat, emberközelinek. Ki kellene használja, hogy végre nem tányértörő hangulat dúl közöttük. Ennek talán némi oka az alkoholon és az ő, jelenleg kielégített hangulatán túl, hogy mindketten a maguk kis szerepében teljesítenek: ő a ragyogó mosolyával sorra rázta meg azokat az undorító, fennhéjázó kezeket, sorra mutatta be Willt rendületlen erővel és csevegett mindkettejük helyett néhány szót az összes jelenlévő matrónával. Hogy mennyire rühelli mindet! Magára vállalta a társasági villámhárító szerepét, ha már úgyis ebben nőtt fel és ezek az ő vizei, Willnek csak a minimálisat kell teljesítenie továbbra is.
Vagyis kellene, de úgy tűnik, a problémák két lábon járnak és megtalálják őket. A melléjük érkező férfinek elég egyetlen rossz mondatot elsütnie, hogy elsötétüljön az arca: Te egy Machay vagy. Kedve lenne képen önteni azzal a megivott pohár martinival. Nem egy Machay, hanem A Machay! Az összes jelentéktelen rokona közül természetesen saját magát érzi felsőbbrendűnek ilyenkor, ez a két lábon járó létra pedig csak így mellesleg jegyzi meg, hogy egy Machay.
Mindez rendkívüli gyorsasággal szalad végig az agyán, és az arca apró rándulását Will válla mögé rejti, mintha a táskáját tenné le a leendő férje mellé, hogy aztán kezet nyújtson...
- Ipkovich Kornél, az utolsó, fennmaradó hercegek egyike. Megtiszteltetés, a nevem Machay Adél... még. -  Teszi hozzá gyöngyöző kuncogással, majd belekarol Willbe lazán. - Ő itt a vőlegényem, William Krise. Tudós. - Szándékosan rontja el Kornél találgatási játékát bosszúból az előbbi, nem megfelelő megszólításért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Magában még mindig húzza a száját az előbbi 'egy Machay'-ért, de kifelé a tündöklő mosolyát veszi elő, a társasági viselkedésével együtt. Ez az egész összejövetel már abszolút nem hiányzott a nyakukba, de mivel nagyjából ők kezdik a szezont, nem volt menekvésük. Az anyja kerek-perec kijelentette, vagy ott lesznek, vagy máris elkezdi visszamondani a meghívottakat. Apropó esküvő...
- Ó, igen. Egy elég rendhagyó dátumot választottunk, január 24., a születésnapom. De úgy tudom, kiküldték nektek is a meghívót? Biztos vagyok benne, hogy láttam a listán az Ipkovich nevet. - Jajj, nem szóltak idejében Kornélnak? Hát ez elég kínos, pedig még szilveszter előtt kimentek a kártyák, rögtön, miután Willt teljesen meggyőzték, ne mondja vissza az esküvőt.
- Még a plusz egy fő is rákerült emlékeim szerint... - Persze érdekelte a plusz egy, főleg mikor Ipkovich hercegné visszajelzett, hogy igen-igen, megy a fia, mi több, a plusz egyet is beváltják.
Mindenesetre első ránézésre nem tudja, mit gondoljon erről a férfiről. Irritáló? Kissé. Bárgyú? Talán. De sármja az van, viszont kezdeni semmit se tudna vele. Kár, hogy nem működik a vélatehetsége, lehet, megpróbálná felborítani azt a zen lelki békét benne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egyre csak mosolyog, elbűvölően, diszkréten, pont illően, és hagyja, hogy Will és az Ipkovich herceg vegyék át a beszélgetés fonalát, mint férfi a férfival. Régebben ketté is választották volna a beszélgető társaságot, nőkre és férfiakra, de abból a korból már kinőttek, így már megmentheti Willt a hülye, kellemetlen társadalmi helyzetektől. Nem kell egyetértenie bármivel is, ami Willel kapcsolatos ahhoz, hogy a helyére rakja bármelyik nyíltan kommentálót- a befektetésére különösen ügyelnie kell, főleg most, száz méterrel a cél előtt.
- Ez igazán sajnálatos. De nézzük a jó oldalát, más alkoholt még fogyaszthatsz, ha úgy tartja kedved. - Milyen jó, hogy az arcizmait kordában tudja tartani, másképp már hangosan kinevette volna szegény Kornélt teljesen indokolatlanul, hogy hogy lehet valaki pont a szőlőre allergiás? Másfelől ő jobb, ha hallgat a narancslevével a másik kezében. Inna ő is pezsgőt, de egyelőre van benne egy gyerek, aki ezt egyáltalán nem venné jó néven.
- Ugye? - Még, hogy rendhagyó és kedves gesztus! Mindketten sarokba szorítottak ebben az ügyben, és a szüleik diktálják az ütemet, amire nekik muszáj táncolniuk. - Will nagyon nyitott volt az ötletre. Rendkívül boldoggá tett vele. - És csacsog, és csilingel a hangja, és elbűvölő, bájos, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Egy igazi, rohadt kis kígyó. Még a megértő bólogatása is pontról pontra követi a jólneveltség szabályait Kornél jelenlétét illetően az esküvőjükön. Igazából nem érdekli, az anyja intézi ezeket a csipcsup formalitásokat, neki fontosabb dolgok járnak az eszében.
- Jut eszembe! - Az előtte ellebegő martinis pohárra ugyan kissé felvonja a szemöldökét, de egy szót sem szól érte, inkább lejjebb farag az őszintétlen mosolyából, amikor Willre tekint. - Jövő héten el kell mennünk a szabóhoz. Üzent, hogy készen van a szmokingod és mehetünk próbálni. - Csak egy mellesleg megjegyzés, de gondosan elhintett- ezzel is érzékeltetni akarja, mennyire nagy az összhang, előrehaladottak az esküvői előkészületeik.
És ekkor csöppen be az ő legkedvesebb szobatársa, értsd: szálka a szemben. Cassy csak úgy sugárzik, gyakorlatilag ha egy szék lenne rajta, azzal is jobban mutatna bármelyik jelenlévőnél. És ez végtelenül feldühíti pont most, hogy ő hátrányba került hozzá képest. Az ujjai egy leheletnyit jobban megfeszülnek a narancsleves poharán, de a mosolya töretlen marad.
- Én sem hittem volna, hogy itt találkozunk, Cassy. - De még mennyire, hogy nem. Bár maradt volna a tébolyodott ruhái között. Borzalom ránézni is egyikre-másikra. - Nem is tudtam, hogy ismered a vőlegényem? - Mit nem tud még? Miért ismer itt mindenki mindenkit? Bár hülye kérdés, ez egy annyira szűk kör, hogy az volna a meglepő, ha nem ismernék egymást.
- Ő a szobatársnőm az iskolában. Cassandra Romanova. - Visszafordítja a fejét Willhez, közben a narancsleves poharát is visszateszi az asztalra mellettük. Már úgyis kiürült.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -
- A ruhapróbán -

Délelőtt tíz óra van, és a Machay birtokon nagy a sürgés-forgás. Egyrészt még kb két hét van az esküvőig szűkösen, másrészt ma házhoz jöttek a szabók Will öltönyét igazítani, és a varrónők Adél ruháját befejezni. Továbbá megérkezett a próbamenü, és a cukrásztermékek is, amik mind a végigkóstolásra várnak. De van itt mintaszalvéta, étkészlet, dekorációk, egyszóval minden, amire rá kellene mondja az ifjú pár a végső áment, vagy épp visszautasítania, ha nem tetszik.
Párhuzamosra tervezték a ruhaigazítást, de biztos, ami biztos, Magda változtatott ezen, főleg mert Adél explicite kérte, hogy megnézhesse Willt felöltözve, elvégre az ő férje lesz! Így hát a varrónők már most itt vannak, a szabókat egyre várják. Amíg Adél ruháját csinosítják, Willt Magda a már jól ismert könyvtárszobába invitálja át, ahol teát, kávét, és egy kicsike rumot is felszolgáltak a szendvicsek mellé. Meghitt, csendes környezet, sokkal kevesebb feszültséggel, mint a múltkor.
- Hogy haladnak a dolgok köztetek? Minden rendben van? - Egy könnyed felvezetés a leendő anyósa részéről, de sejthető, ha Magda így játszadozott a ruhapróba időpontjaival ahelyett, hogy a gyors haladás érdekében egyszerre intéztetné őket, párhuzamosan, akkor kérdezni akar valamit, és nem szeretné, ha Adél hallaná mindezt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Seth Gareth Selwyn
- Bécs, Wiener Musikverein, jan. 15. -
A borús január ellen

Leeresztett. Szerdán még ruhát próbált, látta a fehér anyagot végigsiklani a mellkasán, kiemelni a dekoltázsát, elrejteni jótékonyan a szélesebb csípőjét, de mégis lágyan aláhullani. Látta magát ismét gyönyörűnek és kívánatosnak, portréra illő menyasszonynak. Tizenhét évesen. Egy gyerekkel a szíve alatt. És megint megreccsent egy kicsit. Talán az is közrejátszott benne, hogy mikor Jeremytől hazaért, már nem tűnt olyan vonzónak az egész kaland, már nem esett olyan jól a kielégültség bizsergető utóérzete. Megint eszébe jutott, hogy valaminek idebent, a méhében, már szívhangja van, és elkezdett zokogni. Aztán másnap összeszedte magát és elment Willel arra az ostoba partyra, csak hogy a végletekig kifáradjon lelkileg ismét. De a ruhapróba jó volt, a főmenű végigkóstolása szintén... Willt látni az esküvői öltönyében... És akkor este megint elsírta magát. Realizálta, hogy fiatalon beleugrik egy boldogtalan házasságba, egy kapcsolatba, ami valójában nincs, és lehet, hogy soha nem is lesz, csak egy papírra vetett szerződés. Voltak álmai, őszintén szeretett volna egy boldog családot alkotni a volt tanárával. Talán idővel ezt a gyereket is megszerette volna, ha már a világra hozza, de... Jean-Paul egész egyszerűen kidobta...
Bécsbe az egyik nagynénje meghívására érkezett. Van egy szabad jegyem, kísérj el. Nem nagy közönség előtt játszanak, és nem a mi köreinknek. Használd ki a házasság előtti szabadságot. Joanna nénikéje ritkán látogatja meg őket, de olyankor mindig valami, a megszokottól eltérővel rukkol elő. Miatta szerette meg a klasszikusokat, így nem is volt kérdés, jön-e vagy sem. Jöttek, és Joanna szokásához hűen elkalandozott már most, összefutott egy-két ismerősével és valahol út közben velük tartott. A nénikéje széllel-bélelt, ezt már megszokta, ő pedig nagylány, feltalálja magát, a pálcája a táskájában, a kabátja, kalapja és a sálja az öltözőben. Az arca sápadtságát a pirosító és a könnyed smink jótékonyan, de nem teljesen ellensúlyozza, és a bézs rúzs még jobban kiemeli a fényviszonyoktól függően.
A jegye ugyan máshova szól, de ahogy elnézi, nagyjából a terem háromnegyede telt meg, és a nénikéje is végül máshova ült le, így ő sem erőlteti meg magát, hogy az előnyös második sorban foglaljon helyet, ehhez képest hátrébb ül le. Már csak megszokásból pillant föl a szomszédjára, mielőtt a fények kialudnának a teremben, és kezdetét venné a műsor. Meglepettség fut végig az arcán - először nem tudja elhelyezni, honnan ismerős az arc. Addig-addig gondolkodik, míg kezdetét veszi a koncert, aztán a figyelme átvándorol a zenére, de újra és újra visszapattan a szomszéd férfihez. Tudja, hogy ismerősek a vonásai, de fogalma sincs hirtelen, honnan. Nagyjából a szünet előtt tíz perccel nyilall belé a felismerés: az újságokból. Ő még gyerek volt, mikor kirobbant a botrány, de később, mikor az anyja elkezdte belénevelni az európai aranyvérűek családfáit... Igen, teljességgel biztos benne. Szóba jött, még a fiatalabb arcról készült fotók is rémlenek. Sokkal... hercegszerűbb arcvonások, szinte kisfiús szépség, de nincs kétsége afelől, hogy ugyanazok a vonások ezen az arcon is megbújnak. Nem egy Zója-kaliberű botrány volt, annál kolosszálisan nagyobb. Előszeretettel csámcsogtak még ez előtt egy-két évvel is rajta, ha társaságban szóba jött, de hiszen ilyenek a kékvérűek. Imádnak pletykálni.
Változást akart, és ím, itt is valahogy az arisztokráciába szalad bele, akár akarja, akár nem, bár ez kifejezetten más területe. A szünet hamar rájuk köszön, negyed óra levegővétel, míg elkezdődik a második felvonás, de pont elegendő ahhoz, hogy...
- Nem gondoltam volna, hogy hírességeket is vonz egy egyszerű koncert... Mr. Selwyn. - Ragyogó a mosolya, mintha most állna modellt a Vogue címlapjának. Tökéletes, előírt összhangban van a blúzával, a fekete szövetnadrágjával, a magassarkújával, de még az utolsó porszemmel is a gallérján. Egy nagyon fiatal, talán már huszonévesnek is nézhető lány, fiatal nő, aki cseppnyi jelét sem mutatja, hogy tartózkodna az egykori halálfaló szájra vett fiától. Még az agyában cseng az egyik Machay nagynénje hangja: A saját apja ellen vallani! Felháborító! Inkább bátor, ha őt kérdezik. Főleg, ha megérdemelt vallomás volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Magda felettébb türelmes asszony. Kivárja Will minden apró rezdülését, a rum löttyenését a teába, a merengő pillantást a családfa szőttesére. Megfigyel. Tudja, hogy nem terhelhetik túl, az ilyen fiatal férfiak hamar megszöknek, ha szorul a nyakuk körül a hurok. Ügyesen, türelemmel kell megtartani őket, elhinteni a szabadság látszatát, noha valójában mindannyian, még ők is a család fejétől függenek elsősorban.
Will ugyan beszél, de nem eleget. Messze nem eleget. Őszintén szólva többre számított, és kénytelen azt gondolni, hogy a lánya nem tesz meg mindent a sikerért. Összeráncolja kissé a szemöldökét, végül sóhajt egyet.
- Úgy értesültem, Adél elmondta neked a... körülményeket. - Csendes, semleges a hangja. Egyelőre arra kíváncsi, hogyan vélekedik a leendő veje erről az egészről. Jó és szép, hogy a lánya szerint nem hangzott el eljegyzés-felbontási szándék, de hajlamos már nem hinni Adélnak a sok hazudozása után.
Időközben int a szőttest rendező asszonyságnak, hogy kívül tágasabb. Néhány pillanat múlva egyedül maradnak a könyvtárszobában. Ez nem mások fülének való beszélgetés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Szeme se rebben, pedig kihallja a szavak mögött üzenetet. A szemeiben pedig ott a válasz: tudtam és nem bánom, hogy hallgattam. Az viszont már nagyon nem tetszik neki, ahogy a lánya gondolkodik. Nem, itt nem igazán lehet gondolkodni, de még nem térhet ki ilyen részletekre, míg nem ismeri Will véleményét ezzel kapcsolatban.
- Aligha. Legfeljebb, ha a kedves lányom ostobán álcázta a terhességét, amit remélem, elkerült. Egyelőre csak pletykák keringenek, de ez minden, gyorsan házasodni kívánó körül elindul. Amíg az ember nem harap rá a csalira, nincs bizonyíték a kezükben. - A legjobb a mély hallgatás, minden mást mágiával meg lehet oldani. Még egy vetélést is.
- Szeretném tudni, miért nem bontottad fel az eljegyzést? Elvégre ő maga állt eléd azzal, hogy más férfitől esett teherbe. Nem vagy köteles felnevelni egy fattyút. - Kegyetlen? Ó, nem, csak tisztában van a tényekkel. Egy olyan társadalmi réteg tagjai, amik soha a büdös életben nem fogják azt a gyermeket befogadni maguk közé, hacsak nem veszi Will a saját nevére, és bánik vele ugyanolyan odaadással, mint a leendő saját vérével. Ráadásul a kis fattyú jogosult lenne a társadalmuk szemében bármilyen elsőszülötti előjogra.
Tegyük hozzá, Ilya nem beszél meg mindent Magdával, így nem csoda, hogy ha elhangzott bármilyen komolyabb dolog a férje és Will között karácsony este, arról ő biztos nem tud, így hát itt a kérdés, a miért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Minél tovább nézi ezt az elárvult gyereket, -mert hiszen elárvult a szó legszorosabb értelmében, a szülei korán meghaltak - annál jobban sajnálja. Csak előbb ott a saját családja, a saját, ideggyenge gyereke, akivel mindig több baja volt, mint a fiával. Dominik járta a saját útját, remek eredményeket produkált, és sikeresen házasodott, ennél többet nem is akarhatott. Az igazi gond mindig a lánya volt, a dühkitörései, a nárcizmusa, amit ő maga kreált benne, és a féktelen féltékenységi rohamai, amiket bármi vagy bárki kiválthatott. Adélt kezelni számára mindig egyenlő volt egy szívén melengetett bombával. Szereti a gyermekét, de ő is tudja, hogy a lánya egy eltörött baba, akit talán jobb lett volna, ha a természetes szelekció ölel magához. De ezt sosem fogja kimondani előtte- szereti annyira, hogy megkímélje a saját gondolataitól.
Will viszont még bőven menthető. Tagadhatatlanul szánja, hogy belerángatták ebbe a történetbe. Mintha a Különös házasság huszonegyedik századi feldolgozásában asszisztálna, hogy tőrbe csalják a fiatal nemest, és elvetessék vele a terhes lányukat. Voltaképp tényleg ez történik. Ehhez csak adalék, ami elhangzik: ha újratárgyalják az ügyet. Nem is kell ennél több információ, tisztán kihallja a szavak mögötti kettősséget. Újratárgyalják és megmenekülsz, vagy újratárgyalják és visszajutsz a Zengőbe. A férjére vall minden kétséget kizáróan. Egy pillanatra kénytelen lehunyni a szemét, hogy elnyomjon egy bosszús sóhajtást. Ilya és a lobbanékony természete. Jobban kordában kell tartsa a jövőben.
Feláll, hogy aztán könnyed léptekkel tudja le a távot kettejük között, és a William fotele melletti szófa karfájára üljön a leendő vejével szemben. Óvatosan nyújtja ki a kezét, és ha nem lökik el, lassan megsimogatja Will arcát, mintha csak a fia lenne.
- Tudom, hogy csapdában érzed magad, ismét, de merem állítani, hogy ez jobbra fordul majd. A férjem szavatartó ember. Ha megígérte, hogy mindenre gondja lesz és minden vádat ejtenek, ez így is fog történni. Gondom lesz rá, ígérem. - Milyen fiatal, és máris megjárta a süllyesztőt, ahova ilyen tehetséges, feltörekvő gyerekeknek nem lenne szabad jutniuk. Nem tud mást okolni, mint a Krise család felelőtlen döntését, hogy a nagyapjára bízták ezt a gyereket, mikor talán pont Madlen mellett nagyobb védelemben részesülhetett volna. Persze mindig a körülmények diktálják az aranyvérű játékszabályokat, ezt ő sem feledheti.
- Ami pedig Adélt illeti... Nem csak az övé a döntés. Ugyanúgy érintett vagy te is. De... vele is beszélek, hogy siessen. Nemsokára látszani fog a gyerek, nem húzhatja a végtelenségig a dolgot. - Halkan szusszan egyet, megrázza a fekete tincset helytelenítő gesztussal. Magdán már látszik a kora, hogy negyvenöt lesz idén, és egy nagy család felelősségteljes ágának az asszonya. Machay Ilya neve számít ebben a kicsiny, alföldi országban, mi több, Közép-Európa szintjén; a genetikai kutatásait előremutatónak és a társadalom javára tett szolgálatnak nevezik. Hatalmas a nyomás mind az ő, mind a felesége vállán.
- William... Szeretném, ha tudnád, hogy nem vagy egyedül. Tudom, hogy ez egy kényszerszerződés, és hálás vagyok, amiért belevágsz, de tudd, hogy rám számíthatsz. Mindenkor. Ha Ilyával akadna gondod... ne habozz megkeresni. Mi nők... megvannak a magunk eszközei, hogy jobb belátásra bírjuk a férjeinket. - Az a halvány félmosoly az arcán pont azt ígéri, amit sejthetünk: Ilya is néha dróton táncol, ha az asszony úgy kívánja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

A nyilvánvalóan megfeszült arcizmok az ő ujjait is megállítják: a meleg tenyér teljesen beteríti Will fél orcáját, súlytalan, ott van, nem terhel, csak melenget. Talán ilyen érzés lett volna, ha ma az édesanyja van vele a ruhapróbán. Sőt, az is lehet, hogy soha nem is akadtak volna össze, és Adélt máshoz adják feleségül, William pedig ki tudja, hol járna most a nagyvilágban.
- Szerintem egyébként eldöntötte, csak nem volt alkalmatok még rendesen leülni beszélni róla. De majd teremtek nektek szabadidőt. Nem kell végigülnötök a nagy kóstolást, majd felvitetjük a tieteket Adél szobájába. Addig is megszabadultok egy kicsit ... ebből. - Fejével finoman a nagy műgonddal elrendezett, különböző ceremóniakellékek felé bök, amik még a jóváhagyásukra várnak. A kezét lassan leereszti, de nem túl messze: rácsúsztatja Will közelebb eső kézfejére. Mi több, ottmarad az arcán a félmosoly arra az utolsó kis megjegyzésre.
- Utálhatod, de valójában a legtöbbetek szereti ezt a furcsa játékot. Ha nem melengetnétek kígyókat a kebleteken, nem lenne ki megvédjen titeket a többi kígyótól. Ha nem lennétek ti, nem lenne kikhez ragaszkodnunk és akik elől menekülnünk egy személyben. A társadalmunkat a kölcsönös függés tartja össze. - Már megszokta, ezzel él együtt évek óta. Igazából sosem volt ezzel különösebb problémája. Persze, míg fiatal volt, tizenöt-tizenhét éves, szárnyalt a fantáziája, mágiaügyi miniszterasszony akart lenni Lengyelországban, formabontó, tettvágyó. Aztán hamar rájött, hogy kaphat hatalmat, de más eszközökkel, mert egy fecske nem csinál magától nyarat. Machay Ilya pedig roppant karizmatikus, szinte agresszív jelenség volt az életében, aki egyszerre ígért neki hatalmat, becsvágyat, és mocskos szerelmet. Kérdés sem volt, hogy kövesse-e vagy sem. Évek után sem bánta meg, hogy beházasodott a Machay családba. Ugyanezt a boldog kimenetelt egyelőre nem látja a lánya esetében.
- A gyerek miatt tényleg ne aggódj. Madlen miatt sem. Megmondtam, nem eresztem el a kezeteket. A többivel pedig nem kell foglalkoznod. Koncentrálj az esküvőre, aztán az új tárgyalásodra. Kis lépésekkel haladj előre, és rendben leszel, William. - Tényleg érez valamiféle anyai kötődést ehhez a cirka húsz évvel fiatalabb gyerekhez, fiatal férfihez. Sajnálja is, de tudja is, hogy William tisztában van az életük ingoványos talajával, még ha gyűlöli is netán. Évszázadok alatt kialakult rendszer, nem most fog dugába dőlni egyetlen pár miatt.
- És ha ez számít, az esküvő után sokkal nagyobb lesz a mozgástered. Majd itt tölthet Adél egy-két hetet, neked pedig biztosítok egy kis csendet, míg Ilya beindítja a gépezetet. Jobb, ha felkészülsz; ha a sajtó csámcsogni akar még rajtad, meg fognak jelenni Bogolyfalván- erre jó lesz előre megedzd az elméd. - Részéről hagyná is a szimatolókat szimatolni, hadd legyen nagyobb a felháborodott szenzáció, mikor a veje tisztán távozik az újabb bírósági tárgyalásról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Magda elnézően mosolyog. Ijesztő, ahogy a mosolya csöppet sem változik, mi több, miközben felemelkedik ültéből, még egyszer végigcirógatja anyai kedvességgel William arcát.
- Mert szeretném megakadályozni, hogy megszállottá váljon irányodban. Kérdezd meg egyszer tőle, mi történt Elizával. - Aljas a végletekig. Egyszerre gyűlöli és szereti a lányát. Gyűlöli a sok nehézségért, amit okozott. Szereti, mert az ő méhében fogant meg, az ő húsa-vére, és képtelen elfelejteni azt a gyermeki rajongást és tiszta szeretetet, ami mindig is sugározott irányában a gyerekéből. Ettől még a szeretete nem akadályozza meg abban, hogy óvva intse a vejét.
Nem állja William útját, menjen csak, ha látni akarja az arát ruhapróba közben. Magda marad, visszahívatja a szőttesért felelős boszorkányt, és percekig bámulja még a különböző családneveket a terjedelmes alkotáson. Ha tovább szőnék, összeérne egész Magyarország...


Adélt a nappaliban öltöztetik, rajta van a csodálatos, hófehér menyasszonyi ruha. Az arca kivételesen sugárzik az őszinte boldogságtól, ahogy végignéz az egészalakos tükörben feltűnő csípőjén, a mellkasán, ahogy a ruha körbeöleli egész testét és a legelőnyösebb külsőt kölcsönözi neki, amit egy negyedvélának lehetséges. A hajába tűzött tiara a Machay család címerével díszített apró érmékből épül fel, a fülbevalója, a nyaklánca pedig mind igazodik a Willtől kapott eljegyzési gyűrűhöz: zöld emerald, kiemelve az ara minden természetességét, előnyét. Hercegnői látványt nyújt. Iszonyatosan fiatal, iszonyatosan törékeny, korához és fajához képest pedig pazarul szép.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Az arca még mindig a tökéletes, tündöklő mosolyát tükröző, apró kis nevető'gyűrődésekkel' (semmiképp sem ráncok, egy tizenhét éves nem ráncos!) és -gödröcskékkel a szája körül, de az ujjai akarva-akaratlanul egy leheletnyit erősebben szorítanak Will karjára a ruhák redőjének rejtekében. Ez az átkozott kígyó és a vélasága, ami nagyon is aktív. Árgus a pillantása, elkapta azt a csöppnyivel hosszabb ideig ott felejtett pillantást, és az egója majd' felrobban ebben a pillanatban. Ha szerelmes volna Willbe, valószínűleg már hozzávágott volna egy poharat, hogy vele ezt ő nem! Még jó, hogy olyan hidegek egymás iránt, mint két gleccser, de mindkettő remek színész.
A ruhapróba ügyére csak bólint, mert Kornél szavaira helyeselni kell, megkívánja az illem, hogy mímelje az örömöt mások szerencséje felé. Milyen undorító.
- Fogadjátok gratulációnkat! Ez remek hír! Andrássy grófné pártfogoltjai vagytok ti is, ugye? Ő egy igazi profi. Olyan biztos kezekben érezzük magunkat, hogy ő vállalta a közvetítő szerepét, egy igazi kincs! - Az a matróna egy dorong volt a hátsójukban, komolyan. Annyira mézesmázos erőszakosan nyomta, hogy Will vegye el őt, hogy szerette volna arcon csapni. És még most is folyton körbedongja őket, valahányszor összeülnek tervezni az esküvőt, többször vele, mint Willel együtt mindhárman.
Ettől függetlenül a szemei szinte csillognak, olyan lelkesen gratulál a másik kettőnek. Mintha őszintén örülne. Cassy nem hülye, biztosan tudja, hogy csak a rutin mondatja ezzel a lánnyal az összes, keresetlen frázist.
Nem úgy a következőket. Az arcán egy másodpercre elhalványodik a mosoly, míg Cassy szemeibe fúrja a saját pillantását. Azonnal eltűnik a jótékony csillogás belőlük, csak a kőkemény, hideg mosoly marad.
- A szervezés elég megviselő, de hát ilyen ez, ha az ember lánya idejében és jól szeretne férjhez menni. Nehogy csak a hulladék maradjon. Nem igaz? - Akárhogy gondolkodnak fölötte, a Krise család az egyik legjobb party Európában. Attól, hogy az egyik gyerek börtönviselt, az értéke alig-alig csökkent. Will akár szeretné, akár nem, egy remekbeszabott árcímkét is viselhetne és sorban állnának érte az emberek, ha nem félnének a visszhangtól. Ám amint Ilya tisztára mossa őt, várhatóan nagyon is megváltoznak majd a dolgok.
- Ha megfelelő szervezőt kerestek, csak szóljatok. Édesanyám szívesen eljuttatja a miénk elérhetőségét édesanyádéknak. - Ismét egy gyönyörű, patikatiszta mosoly, főleg Cassynek címezve, de en bloc a szavakat a párnak amúgy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Egyszer csak már nem kizárólag önmagával néz farkasszemet a tükörben, hanem Willel is. A meglepett arckifejezése arra utál, hogy nem hallotta, mikor nyílt ki az ajtó, már csak a lesütött szemeket bírja elkapni- sajnálatára.
Int a boszorkánynak, hogy engedje el egy kicsit a ruháját, gombostűstől mindenestől együtt. Ő maga mezítláb, ahogy van, kezébe kapja a drága ruha alját, lepattan a sámliról és Will elé libben minden teketória nélkül, hogy előtte pördülhessen meg a tengelye körül.
- A véleményed! Na milyen? - A gyerekes öröm, a csillogás, ezúttal őszinte. Mint aki iszonyatosan várja a nagy napot és lényének minden sejtje örül, hogy menyasszony lehet.
- Valami egyszerűt akartam, de mégis elegánsat. Anyám ötlete volt, hogy hangoljunk mindent zöldre édesanyád gyűrűje szerint. Hogy tetszik? - Vagy inkább: Hogy tetszem? Nézz rám, nézd meg azt, akivel nemsokára frigyre lépsz, akár három évre, akár egy életre. A csacsogása valószínűleg ugyanolyan idegesítő, ha eddig is irritálta Willt, de nem állítja le magát. Őszinte, felhőtlen, elsöprő. Néhány óra erejéig hadd érezze magát szépnek újra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Tele van energiával, tűzzel, egyszerűen nevetni tudna a boldogságtól. Annyi hét után végre mágia nélkül is csodásan fest, és az sem érdekli jelenleg, hogy nem szerelmes, hogy érdekházasságra lép nemsokára, hogy gyereke lesz. Semmi. Utálta a sápadt arcát, a beteges kinézetét, és hogy egyre-másra megjegyezték az emberek 'Adél, jól vagy? Betegnek tűnsz.' . Mindet a pokolba kívánta
Most viszont egy ilyen kommentár sem jön, csak Will és ő állnak szemben egymással, ő felvillanyozva, lelkesen kommentálva... És most először nem egy semmitmondó, unott választ kap, nem is tapogatózó élettörténeti kérdést. Egy pillanatra érzi a zavart végigfutni a bensőjén, és a melegséget szétáradni a fülcimpáján, orcáin. Will először mosolyog rá úgy, hogy nem holtrészeg, vagy cinkos. Kifejezetten lágy és őszinte. Zavartan süti le a szemét egy pillanatra, csak hogy a finom kis kiegészítést hallva ismét felnézzen, ezúttal már kissé sunyin mosolyogva.
- És- Kezdi el lassan felhúzogatni a kezébe a redőket, hogy minél több bukkanjon elő a fehér harisnyás lábából, ami később láthatóan egy harisnyatartóhoz csatlakozik. - mennyire rövid az a rövid? - Már a térdén felül húzza az anyagot, mikor a boszorkány hátulról helytelenítően elköhhinti magát. Ő pedig csalódottan ereszti vissza a ruhát végül a helyére, és nyújtja ki Will felé a kezét.
- Kérem szépen a kezed egy kicsit. - A szemei még mindig csillognak, az arca még mindig rózsás, a mosolya pedig töretlen. Akár maradhatna így is végleg. Akár...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Attól függetlenül, hogy tudja, semmi nem fűzi Willhez, most mégis ő a csodálója, a múzsa kiszemeltje. Szereti látni, ha megbecsülik a szépségét, ha szemmel vetkőztetik. Korán ráérzett a felemelő, bizsergető érzésre, saját fontosságának tudatára a puszta tekintetek látványától. A ruhát rejtő test legalább olyan ízletes lehet egyeseknek, mint egy jó bor. Csak épp a benne lakozó személyiség teszi ezt a lányt mérgeskígyóvá, mert ha rájön a bolondéria és a parancsolgathatnék, kiállhatatlanná válik. Most túlságosan lefoglalja, hogy a saját szépségétől megrészegülve ünnepeltesse magát.
A nyelve hegye is előbukkan, hogy végignyalja az alsó ajkát Will tekintetét látva. Miért ne csúszhatna még feljebb az a ruhaszegély, miért ne... Hát persze! Az őrző-védői nem hagynák, hogy a nem létező szüzességét megrontsa a jövendőbeli férje. Nem mintha lenne kiút ebből a házasságból, Will most már így is úgy is elveszi feleségül. Akkor nem mindegy, mikor teszi szét a lábait a jövőbeli jogos tulajdonosának?
Ettől függetlenül bosszúsan ereszti el azt a ruhaszegélyt, mielőtt rászólnának, hogy nem illik ilyet csinálni, és új időtöltésbe fog helyette. Összefűzi az ujjait Willével, és légies könnyedséggel pördül meg alatta, mintha keringőznének, úgy fordul vissza a ciccegő boszorkányhoz.
- Kell a tíz centis sarok, tessék. Will sokkal magasabb nálam, muszáj ezt egyensúlyba hoznunk. Tíz centi, nem kevesebb. - Akaratos, parancsolgató, és közben tündöklően nevetős. A morgós boszorkány most már nem morog, csak csendben viszi oda Adélhoz az emlegetett tíz centi sarkú, ruhához illő cipellőjét. Hamupipőkét végre egészen felöltöztették a tündérek. Miután felkerült a cipő, elbocsátja a boszorkányt és a segítőjét azzal, hogy tíz perc múlva folytatják, de most a vőlegényével szeretne lenni, és csak az ajtó csukódására vár, hogy átlendítse a vékony kis karjait Will vállain, és összekulcsolja őket mögötte széles mosollyal az arcán. Azért tíz centi extrával a lábán ez könnyebb feladat, mint a szűk, százhatvanas alapmagasságával.
- Már majdnem végeztem mindennel, ne aggódj, nem kell sokat itt maradnunk. Mit akart az anyám? - Természetesen feltűnik azért neki, hogy Magda minden rohadt alkalommal talál valami indokot, hogy elcsalja a vőlegényét egy kis beszélgetésre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Kellemes bizsergés fut végig a medencéjén csak attól, hogy magán érzi Will tekintetét, később pedig már az ujjait is. A gerince enyhén megvonaglik, de nem húzódik el. Imádja, ahogy Will tekintete végigpásztázza minden porcikáját, még a hangja is elhalkult. Tökéletes pillanat. Ha élete végéig így viselkedne vele a férje, maradna, nem válna el három év múlva.
Persze előtte meg kell beszéljenek bizonyos dolgokat, mint például: mi legyen a gyerekével? Nem ereszti el Willt, de az arcáról leolvad a vidámság. Határozottan elkomorul.
- Szeretném ... megszülni... és örökbe adni. Velünk nem maradhat, de... - Gondosan megrágja a szavakat, de így is nehezen ráncigálja elő őket. - ... nem hiszem, hogy meg tudom ölni. Egyedül ez a gyerek maradt nekem Jean-Paulból. Mindabból, ami vele voltam. - Rendületlen pillantással tekint fel a nálánál még mindig jó nyolc-tíz centivel magasabb majdnem-férjére. Aztán egyik kezét Will arcára helyezi, hogy megcirógassa. Mintha jelentenének egymásnak bármit is egy optimális befektetésen kívül.
- Ha efelett szemet hunysz... Szülök neked saját gyereket. Megígérem. - Mentsd meg az egyiket, hogy kapj másikat . Ezúttal tiszta üzletet ajánl cserébe a félrepillantásért. Elrejti illúzióval, elvonul az utolsó hónapra, de nem akarja elengedni ezt a magzatot. Tényleg érdemel egy esélyt ez a gyerek is, elvégre akármennyire elcseszett ő maga, mégis megszülte a saját anyja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Lehet, hogy legbelül arra számított, hogy Will is az abortuszt erőlteti majd. Az anyjának ez volt legalábbis az első reakciója, amikor nyíltan leültek beszélni róla: el kell vetetni. Hallani sem akart róla; sosem látta Magdát még tajtékzani tegnapelőtt estig.
Ehhez képest szabályosan megnyugszik, mi több, felderül a válasz hallatán. Legalábbis egy vérszegény, de tiszta mosoly visszatér az arcára.
- Köszönöm. - Alig hallható suttogás az egész, nehogy csak képzelje, hogy esélyt adhat a fiának vagy lányának. Még ő sem tudja, kit hord a szíve alatt. Már lábujjhegyre állna, hogy megcsókolja Willt, végre olyankor, mikor nem bűzlik az alkoholtól és semmire sem jó, de az újabb kijelentés és a keze lefejtése, melyet határozottan elutasító felhanggal él meg, azonnal összezavarják. Ez pedig kiül az arcára is. A 'nem értem' . A pillanat megtört, ami eddig jól ment, hirtelen olyan valószerűtlennek tűnik, csak amiatt, mert nem érti. Összezavarja ez a két mondat. Hiszen mindennek ára van, ő is tudja, más is. Will sem várhatja ingyen ezt a szívességet, hogy falazzon neki a terhessége eltussolásában.
Nyilvánvaló lehet Will előtt is, ha ránéz az arcára, mennyire nem érti a menyasszonya ezt az egészet. A karjai erőtlenül lógnak Will finom fogásában- nem próbálja visszahúzni őket.
- Én... Rendben. - Végül ő maga szabadítja ki a kezeit ugyanolyan óvatosan és lágyan a vőlegénye ujjai közül, mint ahogy az leeresztette őket közéjük az előbb. Megfordulva elindul vissza a sámli felé, de út közben még megáll és megkapaszkodik a kanapé karfájában, hogy levegye a tűsarkú cipőit.
- Segítenél kicipzárazni a ruhám? - A tükör előtt áll meg végül a sámlit egyetlen mozdulattal félrenyomva a lábfejével. Valahogy nem érzi magát jól a bőrében ezután. Mintha valamit nem értene és ettől hülyévé válik a másik szemében, nem csak utálatossá. De persze nem is kellene meglepődnie, hiszen egy ilyen mérgező kapcsolatból miért akarna pont tőle gyereket? Júlia... Valószínűleg Júlia lesz az anyja, nem? Júliát nyilvánvalóan szereti a leendő férje, még ha nem is mondja ki. A társadalmukban amit szabad a férfinek, azt tilos a nőnek általában, de ez feltétlen igaz a gyermeknemzésre. Will megteheti, hogy Júliát ejti teherbe, és ők nevelik fel a babát. Elszorul a torka, amíg idáig jut a gondolatmenetében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Félreérti, hogyne. Igazából mindegy, ehhez szokott, az elutasításhoz, hogy a francnak sem kell így, ahogy van, hogy-
Azonnal Willre rándul a tekintete a tükörben, amint beszélni kezd. Rémesen ismerős helyzetet ír le azzal a különbséggel, hogy ő nem maradt együtt Jean-Paullal, és nem fogja felnevelni a gyermeket, hanem örökbe adja. Nyel egyet.
Új ez, hogy Will magáról, a családjáról beszél. Az anyjáról. Nem tudja, hogyan álljon ehhez. Senkije sem ez a férfi, csak egy szerződés másik fele, mégis... Kicsit utálja. Minden egyes alkalommal kicsit jobban bemászik a bőre alá vagy az ellenszenvességével, vagy mint most, a gyengédségével. Hogy tudj valakit tisztán utálni, ha egyszer csak odadob egy morzsát, meg még egyet, amiben meglátni az emberséget és a kapcsolódási pontot? Mélyet szusszant. Végigfut a jóleső borzongás a gerincén a mutatóujj útja során.
Nem tudja, mit mondhatna erre. Mit lehet egyáltalán? Azt szokta meg, hogy lázadjon, de mégis fizetnie kell bármilyen segítségért, vagy így, vagy úgy. Erre jön Will és szabad választási lehetőséget ad neki. Egyszerűen nem érti...
Hátrahajtja a fejét, egyenesen Will vállára, és hirtelen arcul csapja a kettősük látványa: egy fiatal, roppant csinos nő, alig lépett be a 'Nő' kategóriába, és egy élete teljében levő férfi, sármos, karizmatikus. Mint valami címlapfotó. Ha valaha is kihordaná Will gyermekét... a gyermeküket... Merengő tekintettel csúsztatja hátra a kezét Will kézfejére.
- Furcsa egy fickó vagy, William Krise... Ha így folytatod, a végén még azt hiszem, hogy emberből vagy, és szeretni is lehet téged. - Megrebben a szeme, de utána visszakormányozza magát ebből a langyos állapotból a jelenbe egy mélyről jövő sóhajjal.
- Nos, itt szeretnél maradni, míg levetkőzök? Úgyse láttad még, mit kapsz a csomaggal. - Legalább a humora, ha sötétebb is, de visszatért, a somolygása is ott van, az incselkedés szintén. Csak egy finom utalás arra, hogy át kellene öltözzön. A vörös menyecskeruháját még fel sem próbálta!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Felnevet - megint az a csilingelő, szinte boldog, őszinte kacaj. És nem távolodik el, és nem akarja elvenni a kezét sem Will kézfejéről, míg az a hajtincséért nem nyúl, mint valami öreg, megfontolt kandúr, hogy megnézze magának. Az ő kandúrja . Ad azért némi fensőbbségérzetet a tudat, hogy sokan csak azért nem mernek pályázni a vőlegényére, mert félnek a rossz hírnévtől, de nincs hatalmuk elmosni azt. Ha valamiért hálás, az az, hogy egy hatalomhajhász, gátlástalan családba született, ahol az apja megpendíthet szinte minden húrt, és a férje tisztára mosott, tiszteletbeli állampolgárrá fog előlépni rövidesen. Megnyerni egy olyan játszmát, amit normális körülmények között elvesztenél, de átírhatod a játékszabályokat- ezt az egyet tiszteli Machay Ilyában.
- Jól teszed. Nehogy kedves legyek hozzád. - Vagy ragaszkodó, vagy kinyíljon. Nem, ez teljességgel lehetetlen jelen pillanatban. Mindketten sündisznók, de ez nem akadályozza meg őket a játszadozásban. A csípőjét egy kicsit hátrébb billenti, hagyja hogy az érzékeny bizsergés átjárja az ujjak keményebb fogásától.
- Egy kurvának nincs becsülete, csak igényei. -
És ebben a pillanatban nyikordul meg mögöttük az ajtókilincs. Visszajött az öltöztető boszorka és a segédje, és láthatóan roppant zabosak az ifjú párra, amiért Adél túl közel áll a meztelenséghez, és láthatóan Will ebben lelkes partnere volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Hévíz, Machay birtok, jan. 12. -

Kedve lenne hátradönteni ezt az alapjáraton szemét barmot és meglovagolni, hogy lássa, kivel nem elégedett nagyjából soha és mit veszít a folyamatos finnyáskodásával, de egyrészt a ruha eléggé megakadályozza most ebben másrészt... Másrészt rájött Jeremyvel a lábai között, hogy nem is olyan rossz, ha néha lenyomják az ember fejét bele a lepedőbe és úgy rakják meg, mint egy olcsó, útszéli örömlányt. Nem biztos benne, hogy nem akarja kicsikarni Willtől az abszolút dominanciaharcot végsősoron. Mert azért na, szeretné megkapni őt, ezt kár is tagadnia.
Szinte már egy kicsit lenne kellemetlen a nyomás a csípőjén, de még ez sem veszi el a kedvét, hogy hozzádörgölőzzön Willhez. Csak a rohadt öltöztetői ne jönnének be ideje korán, akkor lett volna idejük egy kis... Hát, lehet, a ruháját tisztíthatták volna azonnal a foltoktól.
Egyszerre csalódott és szórakozik remekül a vőlegénye kínos hátrálásán és összevissza beszélésén. Egy pillanatra még ránéz a meztelen válla felett, a tükör előtt állva, alig tartva a ruháját a helyén... És csúfosan, de édesen kineveti. Még egy csókot is dob neki, mielőtt Will kimenne.

Az ebéd viszonylagos nyugalomban telik. Végül csatlakoznak az ebédhez dacára Magda előzékenységének, és végigkóstolják a pusztulat hosszú menüsort. Will szabói nem túl boldogok, hogy egy telehasú vőlegényt kell felöltöztessenek, de azzal dolgoznak, ami van.
Ahogy ott áll a nappaliban ezúttal öltönyök, ingek és nadrágok közepette, ez már nem olyan hatalmas probléma, mint az ő menyasszony ruhájának kérdésköre. Lassacskán, észrevétlenül kúszik fel a fojtogató érzés a torkában, és teljesedik ki, mikor Will megfordul végre. Férfire azt mondani, hogy gyönyörű, illetlenség volna. Nem, Will úgy néz ki, hogy most azonnal igent mondana neki annak ellenére, hogy majdhogynem utálják egymást. És ettől az egy rohadt felismeréstől, hogy ez a barom képes ennyire megmarkolni a szívét és facsarni, mint egy nyomorult citromot, otthagyja a ruhapróbát.
Tudja, hogy ez egy boldogtalan házasság lesz. Tudja, hogy Júlia ott marad a képben valószínűleg még jó ideig, és azt is tudja, hogy számukra három év a szavatossági idő. Utána elválnak. Tudja, és nem tehet róla, keservesen elkezd zokogni, amint a szobája ajtaja becsukódott mögötte. Mennyivel könnyebb lenne, ha tisztán gyűlölhetné ezt a férfit, vagy ellenkezőleg: ha tényleg szeretnék egymást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -
Who's fat? Not me!

Kitűnő hangulatban érkezett, majd' kicsattan! Még a ruházatát is nagy gonddal válogatta ki, hogy megfelelően laza, de egyben kellően elegáns is legyen az alkalomhoz, pedig csak egy vacsorát készülnek elkölteni együtt. Mégis, végre csinálnak valamit közösen is, nem csak fúrják egymást ugyanolyan intenzitással. De persze a jó hangulata nem ennek köszönhető, inkább a ténynek, hogy borzasztóan élvezi az esküvői szervezkedést. Elhozott mindent a válltáskájába sűrítve (éljen a tértágítás), hogy átbeszélhessék az utolsó részleteket is Willel. Azt mondják, a feleséget ilyen piti dolgokkal teljesen jól le lehet foglalni, és milyen igaz. Még mindig nagy gonddal szervez, pedig már csak néhány röpke napjuk van az esküvőig. Sosem lehet valami elég tökéletes, mindig talál javítanivalót. Főleg a menüsorral vacakolt sokat, de végül elégedetten hagyta békén a séfek megtépkedett idegszálait.
- Üljünk középre, látni szeretném az ablakokat! - Vidám, csevegős, még az ujjait is belefűzi Willébe, ahogy légies mozdulattal elkezd lavírozni a középen levő két-négyszemélyes asztalok között, és kiválasztja a legközpontibbat. Nyilván.
- Elhoztam a teljes listát, a mintás füzetet, és a teendőink listáját is. Mindent megnézhetsz, ha akarod. - Lehet, hogy Adélnak tényleg csak ennyi kell, hogy kedves legyen: adj neki szerveznivalót és belelovallja magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Elég Willnek csak annyi érdeklődést mutatnia, amit egy tökéletesen, ehhez a témához némileg analfabéta férjjelölttől elvárhatunk (Na mutasd), és máris felcsillannak a szemei. Kellemes a környezet (egy koszos faluhoz mérten), és a vőlegénye arca nem mogorva, nem akarnak veszekedni, hanem az esküvői szervezés maradék lépéseit veszik át.
Elő is kapja először a meghívottak listáját a táskából, rögtön Will felé nyújtva, s ha megszabadították tőle, előtúrja a jegyzeteit és az emlegetett, mintákkal teli füzetet is.
- Dehogy, Will! Nem ilyen egyszerű ez. Van egy rendes, tételes listám, amiben te is érintett vagy, ezt hagytam a végére mint nem annyira fontos dolgokat. A nagyobb kérdésekkel már nem kell foglalkoznod, ezek inkább preferenciabeliek. - Még egy toll is napvilágot lát, aminek a végét oda sem figyelve rágcsálgatja, miközben a listáját futja át. Az emlegetett tételek tényleg nem alkotnak hosszú sort.
- Rendben, első kérdés! Milyen virággal díszítsünk? Nem tudtam, mi a kedvenced, és valahogy össze kellene egyeztetnünk az igényeinket. - Teljesen átmegy professzionálisba, feszült figyelemmel ajándékozza meg a vele szemben ülőt, miközben már rég rendelhetnének is, ha képes lenne arra is koncentrálni. Valószínűleg ez a férfias feladat a vőlegényére hárul, hogy intézze a pincért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Machay Adélt gyerekkora óta arra is nevelték, hogy olvassa az általános hangulatot, legyen társasági, tudjon navigálni bármilyen szociális helyzetben. Így aztán Will tanácstalansága sem kerülheti el a figyelmét. Lassú mozdulatokkal hajtja össze a jegyzetfüzetét, rakja rá a mintafüzetre, majd az egészet elsüllyeszti vissza a táskájába egy szusszanással. A mosolya szelídebbé változik, csökken valamennyit, de nem sokat.
- Milyen vagyok szerinted? Mi illene hozzám? - Azt nem árulja el, hogy a csokra már készen van ettől függetlenül, de hallani szeretné, mivel azonosítaná őt Will? Ez is olyasmi, amin még nem gondolkodott, mert valahogy nem adta magát a kérdés a sok súrlódás mellett.
- Ha azt ott visszaadod... - A fejével a vendéglista felé bök, miközben egy köszönöm kíséretében elveszi az étlapot a pincértől, gyorsan átfutja, - ... elteszem és csinálhatunk valami mást. - és végül csak rábök a napi menü leves elemére, mert többet aligha bír meg most a gyomra még bájitallal együtt is. Napjai vannak hátra hajadonként, gyakorlatilag egyre nő a stressz benne is. Ma úgy indult el ide, hogy kivételesen nem fognak egymásnak esni, és ha ehhez az kell, hogy most félretegye a szervezést fél órára, akkor hajlandó rá. Szüksége van rá, hogy Will a lehető legjobban álljon az egészhez néhány nap múlva, elvégre ez fogja megalapozni legalább a következő három évüket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Kicsit tovább időz a tekintete Will kézfején, majd az arcán, a szemei alatti egy tónussal sötétebb bőrön, ami talán nem lenne ott, ha egy nyugodt, beütemezett, birkaszerű életet élne. Talán. Vagy, ha kevesebbet inna, többet pihenne... Na és? Ettől még pazarul néz ki. És egyre jobban ott mozog visszatérő, viszkető érzésként a bőre alatt, hogy szeretné maga alá gyűrni ezt a sokszor lobbanékony, hirtelen haragú fafejet.
- Rendben, de akkor majd a végén. - Most már nem szedi újból elő. Az sokkal jobban érdekli, mi jár a leendő férje agyában róla. Kicsit macska-egér játék ez most már közöttük, hogy anélkül próbálnak véleményt formálni egymásról, hogy igaziból beszélnének magukról a másiknak. De úgy tűnik, Willnek ez egész jól megy, ugyanis a fehérre szinte felragyog az arca. Fehér, igen, az ártatlanság, a bemocskolhatóság... Rengeteg jelentése lehet, ahogy ő is több arccal rendelkezik, mint egy.
- Szerencsére a csokrom is fe- - Hér, mondaná, de nem jut el odáig. Összezavarodva vonja össze a szemöldökét és azonnal lepillant a listára, bár fejjel lefelé szinte lehetetlen kiolvasnia az apróba szedett betűket.
- Mi a baj? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Nem telik bele sok időbe, hogy rájöjjön, min akadt meg Will szeme. Hosszan nézi a fejjel lefelé fordított, írott neveket. Az egyik mindkettejük számára ismert, a másik ezek szerint nem, hiszen Will csak arra az egyre kérdez rá. Lassan bólint.
- Úgy gondoltam, ott a helye. Ha... nem bírnád a feszültséget. Én nem ismerlek úgy, mint ő. Egy támaszt te is megérdemelsz. - Bár tisztában van azzal is, milyen éktelenül kegyetlen is lehet ez Willre nézve, ha tényleg szereti a lányt. Noha elhangzott párszor mindkettejüktől a cáfolat, ezt elég nehéz elhinni most is, látva Will reakcióját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Egy pillanatra sem fordítja el a tekintetét Willről. Ellenkezés helyett hagyja, hogy kijöjjenek belőle a szavak - kezdi kapizsgálni, hogy ha szeretné bármilyen szinten is megpuhítani Willt, rengeteg türelemre lesz szüksége, és okos sakklépésekre a képzeletbeli táblájukon.
Másfelől lehet, tényleg érez egy pici türelmet iránta, egy hangyányi beleélést Will helyzetébe, hiszen ő maga majdnem ugyanebben a csónakban evez, plusz a baba. Egy nagyon picit hajlandó megérteni, hogy a vőlegénye nyakán ugyanúgy csattant a családi póráz, mint az övén.
Az arckifejezéséről ugyan eltűnik a mosoly, helyette viszont nem a semleges, vagy a gőgös tér vissza, inkább az elgondolkodó.
- Mert én rohadt magányos leszek aznap, azt hiszem. - Hazudik. Ezért hívta el Jeremy-t. Nem hazudik: lelkileg nem lesz ott vele senki. - És nem feltétlen kívánom neked ugyanezt. Nem vagy az ellenségem, mindezek után semmiképpen sem. - Szusszant egyet, végül a listára csúszik át a tekintete. - Talán szeretnék végre egy barátot... még ha nem éppen a legjobban is indult... Nem, semmi sem indult jól közöttünk. - Ismét felnéz Willre.
- Ha nem szeretnéd őt ott látni, megkeresem és megmondom, hogy mégsem áll az ajánlat... Megpróbálom tiszteletben tartani a döntésed. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Szinte felragyog az arca. Finom, vékonyka mosolyba rendeződik a szája, körülötte két gödröcske rajzolódik ki éppenhogy. Sokkal többet kap, mint amit remélt. Azt hitte, újból visszadobják majd a gesztusát és kezdheti elölről az egyezkedést ezzel a rém makacs emberrel, de nem. Kezdi új színben látni ezt a vacsorát, nem csak egy esküvő előtti megbeszélésnek, hanem egy külön sikerélmény potenciális folyamatának.
- Truth shall be then. - Hallatszik némi francia akcentus az angoljában egyébként. Legalább nem hunglisht tol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

- Hmmm... - Nehéz kérdés, látszik az arckifejezésén is, ahogy összeráncolja a szemöldökét, oldalra billenti a fejét. Őszintén szólva nincs olyan dolog eddig, amit megbánt volna őszintén, vagy nem jut eszébe, mert az agya gondosan védi tőle. Olyan van, amire mások mondták, hogy kegyetlen, rossz tett volt. Míg a pincérük Will rendelését is felveszi, van ideje gondolkodni, de végül ő is távozik. Ajkát beharapva kormányozza vissza rá a tekintetét.
- Talán... Amikor hétévesen majdnem vízbe fojtottam a bátyám. Akkor jött elő a varázserőm, és Dominik nem tudott úszni. Véletlenül kitaszítottam a csónakból, aztán... visszahúztam az evezőt, hogy ne tudjon belekapaszkodni. - Kissé megvonja a vállait. Van valami hátborzongató abban, milyen nyugodtan mesél erről, de voltaképp már többször említette, mennyire gyűlöli a bátyját. De felemlegethette volna Elizát is, elvégre neki az ollót vágta a kézfejébe, és valószínűleg kivájta volna a szemeit, ha a szülei nem lépnek közbe. A féltékenység...
- Te jössz. Felelsz vagy mersz? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

- Jean-Paul megfelelő rövid pórázon tartása rossznak számít? - Nincs értelme szépítenie, főleg hogy mindkettőjüknek megvannak a kisebb-nagyobb múltbeli foltjai. - Bár tény, bizonyítható súlyos dolgok nincsenek a lajstromomon. - Ő csak egy csendes szarkavaró a háttérben, semmi több. Igazán kispályás egy elszúrt kísérlethez képest. De, ha már faggatnak...
- Mit becsülsz egy emberben legjobban? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Sehol sem áll a vőlegényéhez képest, ami a bűnözést illeti, de egy ilyen búra alatt nevelt kislánytól az volna a meglepő, ha alvilági figurákkal császkált volna és néhány csúnya eset is lappangana a háttérben. Nem, semmi ilyesmi nem történt, csak az agressziója viríthat az önéletrajzában nagy no-no-ként.
Közben van ideje a másik minden rezzenését szemügyre venni, ahogy megmozdul a szemöldöke, megcsillannak a szemei, mindent befogad az utolsó gyűrődésig. Rohadjon meg, hogy milyen jól néz ki.
- Csakis. Kérdezz nyugodtan. - Nem is veszi észre, mikor rakják le eléjük a levest, vagy hogy a mosolya mikor megy át élvezkedő, kicsit mániákus vigyorfélébe. Mint aki várja, hogy pengeélen táncolhasson és bármikor leeshessen onnan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Megbicsaklik a vigyora, várható volt. Most már inkább haragos vigyorrá kezd áttűnni, mert úristen, mindig, de mindig valami kellemetlenhez kell kilyukadjanak. De gyűlöli, mikor Will bírót játszik vele.
- Számít ez egyáltalán? - Muszáj megnyomkodnia most már mindenféle mosoly nélkül a szeme közötti felületet két ujjal, hogy nyugtassa magát. Valójában pörög az agya, mit mondjon. Ha bemártja Jeremyt, utána mi következik? Összerúgják a port Willel, hogy miért adott a haverja abortáló főzetet a menyasszonyának? Nincs türelme asszisztálni egy férfias kakaskodáshoz és előnytelen is ránézve, ha kiderül, hogy Will feltételezett barátjának a farkán pörög szabadidejében.