Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem válaszolok neki, mert hát most minek ellenkezzek, helyette inkább megszaporázom a lépteimet, mert ezek szerint nem olyan andalgósban toljuk felfelé, hanem hegymászósba. Fenékformálás, végül is. De az én lábaim rövidebbek ugye, ő meg mindig rohan, hogy kocoghatok mellette.
- Még mindig nem tudom, hogy mit csinálsz napközben, mert nem válaszoltál a kérdésemre. Lehetsz csempésztől elkezdve, minisztériumi aktakukacon át a bérgyilkosig bármi, és...
Folytatnám, de nem tudom, mert felérünk a kilátóba, nekem pedig tátva marad a szám a látványtól. Megszorítom a kezét, és nem is tudom, hogy meddig állok csak ott és nézem a tájat.
- Ez gyönyörű.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- De nem mondtad el, hogy mit fogsz csinálni, amikor kérdeztem. Vannak rendezvényszervezők, akik végül irodába mennek dolgozni, vagy művházakba, vagy saját céget alapítanak, vagy rájönnek, hogy inkább műkörmösök akarnak lenni.
Lepillantok a saját, bordóra festett körmeimre, majd fel Miksára.
- Ha elmész körmösnek, szólj, leszek alany, mert a franciához béna vagyok, de tetszik.
Tényleg nem válaszolt azzal kapcsolatban, hogy mit fog csinálni most, hogy nem iskolás, és olyan, mintha valami olyanba fogna, ami ciki, pedig esküszöm, ha selyemfiúnak áll idős asszonyok mellett, én azt is el tudom fogadni. Jó, kell egy kis idő, de elfogadnám.
- Menjünk közelebb. Hoztam fényképezőgépet is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nagyon nagyot sóhajtok, de nem firtatom a dolgot, mert tudom, hogy így lesz, és valójában egy kicsit tetszik, hogy titkolózik, mert így, ha eszembe jut, akkor ezen is gondolkozni szoktam, hogy mihez kezd magával Miksa, amikor már nem kell azt elszenvednie, hogy rajta lógok.
- Nem, teljesen más képeket csinál egy fényképezőgép és egy telefon.
Elveszem a táskát, és nyomok egy gyors, bocsánatkérő puszit az arcára, mielőtt előveszem a képet, és a megfelelő objektívet, amivel ezt a látványt meg tudom örökíteni.
- Egy nap szeretném majd kitenni ezeket a képeket a házban, hogy sose felejtsem el, milyen is volt itt. Kipróbálod?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Velem?
Mert nem tudom ám, hogy mik a mai tervei, csak megadott időben a megadott helyen voltam. Leszálltam a vonatról, ami Pécsről vitt Barcs felé, és felsétáltam a megadott útvonalon a megadott hatalmas házhoz. Mint a fél kastély, de tényleg. A nénik jól meg is bámultak, úgy éreztem magam, mint a következő szűzlány, akinek a vérében fürdeni fognak, és már éppen hevesen védekezni kezdtem volna, hogy nem vagyok potenciális áldozat, amikor jött egy kislány biciklivel, akit leszúrhattak, én meg eliszkoltam.
- Nem tablófotózás.
Pimaszkodom, de azért kattintok, mert nagyon szépen néz ki, mint aki ösztönösen tudja, hogyan kell jól állni egy képhez.
- Nézz ki a Balatonra, lazán, aztán csináljunk egy közöset is.
Nők és kamerák, tudom, tudom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Tapogatózom Miksa, próbálom kitalálni a terveidet.
Akkor is, amikor az égre emeli a tekintetét lövök egy képet, és ezt meg is nézve kuncogok, miközben közelebb húz, és felé tartom a kis kijelzőt, hogy megszemlélje az arcát. Igen, ez is falra fog kerülni, de ezt a bagolykőben akarom kitenni, a trófeája mögé.
- Is. Mindent szeretnék megörökíteni, amik mi vagyunk, szóval kell olyan, ahol viccesek vagyunk, és olyan is, ahol előjön az, hogy mennyire fontosak vagyunk egymásnak. Először legyünk viccesek.
Mondom, és azzal a mozdulattal hörcsögbe is tolom az arcom, hogy bandzsítva a kamerába nézzek, és kidugjam a nyelvem. Tökéletes.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Én mindent megörökítek, mert ki tudja, hogy mikor veszítem el.
Szerintem a nagypapi ezért is vette ezt a gépet nekem, hogy ezzel is segítse a gyászfeldolgozást. Hallottam ám, amikor beszélt a pszichológussal, hogy mit kellene tennie velem, pedig szerintem rendben voltam akkor is, de a kamerát szeretem.
- Rendben, két kép.
Tetszik a gondolat, könnyebb válogatni, praktikus is, így hát nem ellenkezem. Abba bele se gondolok, hogy a mindenhol több helyszínt is jelent. Helyette arra figyelek, hogy benne legyünk a képben mind a ketten.
- De hát én szeretlek.
Bukik ki őszintén belőlem a szó, elvégre tényleg szeretem őt, az egyik legfontosabb ember az életemben, valaki, akinek meg mertem nyílni nagyon sok mindenben, és akit meg kéne ölnöm, hogy a titkaim titkok maradjanak.
- Nézd, elteszem.
Engedelmesen szét is szerelem, hogy a táskába tegyem, és helyette kiforduljak, végigjáratva a szemem a tájon.
- Minden településen voltál már?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem, de nem is ellenkezek, és nem is bánom, mert minden tökéletes. Boldog vagyok, és nyugodt, mintha itt fent valami különös béke járna át, jó egy kicsit más levegőt szívni, idegenek között lenni.
- A szüleimmel minden nyáron Görögországba mentünk. Itt csak Szalamantonon voltam, az ifjúsági üdülőben. Aztán egyszer Talárosra kísértem el nagypapát, és ott volt most nyáron a fesztivál. De Bogolyfalván minden helynek tudom a történetét.
A kérdésére vonakodva, de bólintok, és elfordulok a látványtól, amit jól az emlékezetembe vések, hogy ő mondta, és lefelé menet újra megkeresem a kezét.
- Egy nap vissza szeretnék jönni ide, már értem, hogy miért szereted annyira ezt a helyet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Történelmi helyszín!
Nevetem el magam, mert hát lássuk be, az ilyen helyek olyanok, amiknek különleges jelentőségük van. Vidáman sétálok mellette, engedem, hogy vezessen, és közben nézelődöm.
- Ne nézz rám furán, de, esküszöm olyan érzés itt lenni, mintha kiszakadtam volna a hétköznapokból. Ennek van értelme?
Kicsit összevont szemöldökkel pillantok rá, mert lehet, hogy most totálisan buggyantnak néz, de így tudom a legjobban megfogalmazni.
- Összejött végül álmai nőjével?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Vigyorogva hallgatom a történetet, majd a vigyorom átvált nagy ó-t formáló szájas csodálkozásba, és úgy fordulok Miksa felé.
- NEM MONDOD?!
Hát ezt nem hiszem el, ez zseniális, és nagyon remélem, hogy igaz is, én meg elnevetem magam már attól is, amit feltételezek, mielőtt hangot adnék neki.
- Várj. Szóval, a bátyád és Mirella úgy volt, hogy összeházasodnak, de a lány elszökött, majd a bátyád elvette volna a húgát, de a nő visszajött, és most vele kavar? És a húga? Simán kiszeretett belőle? Nem furi, hogy együtt volt a húgával, de most vele van együtt? Mintha bigámista lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Annyira szeretem, amikor ilyen lelkes. Ezért is jó a közelében lenni, mert egyszerűen hatással van a környezetére. Nem is kell beszélned vele. Olyan sokszor volt, hogy csak ültem a klubhelyiségben, tanultam, ő pedig jelen volt, és egyszerűen megtöltötte a teret, de pozitívan, tényleg olyan, mint aki dobogtatja a ház szívét, és ilyenkor, amikor mesél, elképesztő az, ami bennem is kialakul, izgulok a történet folytatásáért.
- És együtt ettek?! Mármint rendesen ott ült a menyasszony, a nővére, a bátyád meg te, meg a családjaitok, és ott voltatok együtt? Miért nem ment utána az első alkalommal, és akkor nem hozza magát ilyen helyzet. Mármint ott a nő, tudja, hogy ő az, aki kell neki, még te is látod, hogy ő az, hát miért nem ragadja meg? Miért nem?!
Teljesen kikészít, hogy nem ment utána. Én tuti azt csináltam volna. Kell, megszerzem. Nem ez lenne az első eset, hogy valamit megszerzek, ami kell nekem, vagyis, esetünkben elveszteni kívántam valamit, és kiválasztottam, hogy kivel, és elértem. Megyek mellette tovább, aztán hirtelen torpanás, és csak nézek rá.
- Mi? Miattam nem jöttél össze vele?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Vagyis ez egy tündérmese. Végül kiderült, hogy aki neki szántak, ő élete szerelme. Filmet kellene csinálni belőle.
Kaszálnánk egy csomó pénzt egy ilyen ötlettel, sőt, még könyveket is kiadhatnánk belőle, ahol a filmből kimaradt részleteket adnánk ki. Istenem, nem vagyok én olyan hülyegyerek.
- Vannak képek a szüleitekről a trófeateremben. Anyukád nagyon kedves arcú, biztos vagyok benne, hogy jó nevelést adott. Nem néztél még ott körül? Pedig most a te neved és arcod is odakerül.
Büszkén nézek rá, elvégre nagyon durván meghajtotta az utolsó tanévét. Miksa sosem volt rossz tanuló, de az Eridon győzelme az neki köszönhető. És megtapasztalva azt, hogy milyen ember is ő, akkor, amikor más nem látja. Mint most is.
- Én, túl sok időt vettem el tőled, ugye? Mármint nem kértem, hogy ne legyen más, nem akartam, hogy ne élj úgy, ahogy szeretnél. Én azt hittem, hogy vannak mások is. Nem azért, mert rossz ember lennél, hanem, mert szabad vagy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Majd ha hiányzol, bemegyek és meglesegetem a pofidat.
Vigyorodok rá, csak azért, hogy a következő pillanatban kicsit megremegjenek a pilláim attól amit mond. Sokan nem értékelik őt, nem látnak mást, mint egy bolondozásra hajlamos gyereket, de én láthatom őt, máshogy, mint mások, és emiatt nagyon hálás vagyok, így szélesen elmosolyodok és vidáman bólintok egyet.
- Persze. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit rejteget még a nap.
És a motorozás is egészen tetszik, már nem parázok tőle, vagyis egészen biztos vagyok benne, hogy a nap végén már teljesen profi leszek. Jó, azért ez erős kijelentés, de na.
- Mielőtt elköszönünk, megpróbálhatok menni vele? Csak kicsit. Érdekel milyen elől lenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Egész nyáron azért dolgoztam, hogy meglegyen a pénzem erre a fesztiválra, és maradjon annyi, hogy jövő nyárig kihúzzam. Eredetileg mással akartam jönni, de ő, akinek simán csak nem mondjuk ki a nevét, hetekkel ezelőtt köddé vált. Valójában el sem akartam jönni, de a lányok nem hagyták, így hát most itt vagyok, és mivel én ittam meg a leghosszabb idő alatt az italomat, nekem kell rávennem valakit arra, hogy vegyen a nyakába, én pedig ki is szúrom a környezetem legmagasabb alakját, akihez oda is táncikálok, nem mondom, hogy teljesen józanul, és szépen megkocogtatom a hátát. Tuti befutó lesz, érzem. Ahogy két szám között éppen elhalkul a zenekar, hallania is kell, tudok én időzíteni.
- Szia, a következő számra nem vennél a nyakadba? Ha megteszed, négy lány fog inni az egészségedre.
Azért nyilván van valami jutalom is annak, aki megteszi, és fontos ezt mondanom, hiszen csak úgy miért is tenné, de öt nem igazán szomjas lány, azt mondják, az csábító, és nyugi, vannak köztünk ledérebbek is. Nem én, de vannak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ilyen az én formám. Komolyan, mintha valami nagyon rosszat tettem volna, és most, hogy végre több hétnyi puffogás után elengedtem a Bontovich Miksa problémakört, a sors úgy akarná, hogy telibe kapjam az arcomba. Hát biztos, hogy nem.
- Néggyel azt csinálsz, amit akarsz, én meg inkább iszom.
Felelem morcosan, és, hogy ezt kifejezzem, még a kezeimet is összefonom magam előtt. Egy ilyen felsőben, bölcs dolog. A féltékenységről ne beszéljünk, mert valójában mindenkire is féltékeny voltam az elmúlt hetekben, holott senki se mondta azt nekem, hogy ő az, akivel Miksa van.
- Ha tudtam volna, hogy te vagy, nem szólítalak meg. További jó szórakozást.
És én a magam részéről el is fordulok tőle, hogy elinduljak másfelé, leginkább ki a tömegből, mert ha itt maradok vele, olyat mondok, amit nem szeretnék. Még, hogy féltékeny lenne. Felháborító!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Furcsa a reakcióm, még nekem is. Valójában elképzelni se tudtam, hogy hogyan reagálok majd Miksára, ha újra látom, mert úgy hittem nem fogom látni, most pedig itt van, és én vagyok az, aki menekülőre fogja, de nyilván nem elég gyorsan. Valószínűleg nem is akartam elég gyors lenni, de arrébb akartam jönni, távol mindenki mástól, hiszen, ha nem akarnám ezt, jobban védekeznék.
- Elhagytál.
Mondom ki a tényt, mert tényleg ezt csinálta, azok után, hogy elmondtam neki, attól félek a legjobban, hogy egy nap nem lesz ott, hogy minden szó nélkül távozik, azt mondta, hogy nem lesz ilyen, mégis így történt. Fujtatva állok, a mellkasának nyomva, de valójában ezt a pillanatot arra használom ki, hogy mélyen beszívjam az illatát. Olyan nagyon hiányzott, és annak ellenére, hogy egy igazi rohadék volt, szeretem a hülye fejét.
- Nem szóltál semmit. Én meg azt hittem, hogy a vizsgák miatt, hogy sokat tanulsz. Büszke voltam rá, hogy milyen komolyan veszed, aztán kiderült, hogy az első napokban megcsináltál mindent, és hazamentél. Miért ne menjek el? Hogy megdughass?
Igen, az alkohol és az érzelmek nagyon nem jó párosítást adnak ki, és én sem vagyok most a legkevesebb, de azt akarom, hogy tudja, megbántott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- De, egy szó nélkül. A legjobb barátom vagy, az, akinek mindent el mertem mondani, és egyik nap még ott vagy, a következőn meg eltűntél.
Nekem ez elhagyás. A szüleim is elhagytak és az öcsém is, még ha tragikus módon is, úgy, hogy nem ők választották, de mentették. Nekem az, hogy valakitől lehetőségem sincs elbúcsúzni, minden frusztrációt előhoz. És, még ha tudtam is, hogy el fog menni, akkor sem hagyott időt a búcsúra.
- Nem zártuk le, és az előbb erre utaltál.
Mert hát mi mást csinálhatnék én vele, míg a többiek isznak? Oldalra pillantva szinte elnevetem magam, mert még így is, meddig trappoltam? A sátramig. Mintha pontosan tudnám, hogy ez lesz.
- Miért, mit tettél, amit nekem nem mondhattál el? Sosem ítéltelek el semmiért, ha megölsz valakit, kérdés nélkül segítek elásni, és alibit biztosítani. Semmit sem mondtam el a titkaink közül senkinek.
Annyira nem tudok ellenállni neki, most, hogy végre itt van, hogy bármennyire is megbántott, közelebb lépek hozzá, és megölelve szorosan bújok hozzá. Nem akarok veszekedni, de tudni akarom, hogy miért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Van egy banda, akinek van egy száma, ami élőben sokkal jobb, mint felvételről, és már szexeltünk rá és imádtam, de azért szerettem volna eljönni, hogy megmutassam neked élőben, hogy mennyire nagyon jó.
Mert nagyon szeretem azt a számot, van az egészben valami nagyon magával ragadós, a dobok, az egész, olyan vérpezsdítő, imádom. És nagyon sokszor meg szoktam hallgani, de élőben, az valami azon túli, és ezt szeretném, ha ő is meghallgatná.
- Nem, nem foglak vele szekálni, mert nem szeretnélek elveszíteni, de ha el szeretnéd mondani, akkor meghallgatlak, és nem fogok haragudni, rendben?
Erős ígéret, hiszen nem tudom, hogy mit tett, nem tudhatom biztosan, hogy nem fogok rá haragudni, vagy azért, amit tett, vagy azért, mert miatta került engem, de a barátságunknak ez a lényege, hogy a legrosszabb, legcikibb, legbénább és legjobb, legérzelmesebb pillanatokat is őszintén megosztjuk.
- Igen! És táncoljunk, meg, meg, meg van egy hely, arra, ahol te magad készítheted el a tetoválásod. Nem örökre szól, csak egy hónapig marad fent. Csináljunk tetoválást. Én csinálok neked, te meg nekem. De nem rajzolhatsz rám fütyit, rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Azért jobban érzem magam, hogy letisztáztuk, hogy mit ne.
Mert hát na, szerintem meg simán benne van a pakliban, hogy de, képes lett volna. Én valami szépet tervezek, nonfiguratívat, vagy talán egy főnixet, igen, egy nagyon szép főnixet fogok rá rajzolni. A kérdésre megingatom a fejem kicsit.
- Pár hete már nincs otthon. A vérnyomása miatt. Egyik este arra értem haza, hogy a konyhaasztal mellett fekszik. Gyorsan ellátták, azt mondták az ispotályban tartják. Voltam bent nála, szinte minden nap. Aztán kérte, hogy csak hetente egyszer menjek. Voltam, mielőtt eljöttem, és megyek majd, ha hazaértem.
A kettő között pedig csak négy nap telik el, vagyis teljesen ideális lesz, mert akkor hat nap lesz az, amíg nem találkozunk egymással, és nem mondhatja, hogy a nyakára járok.
- Végigdolgoztam a nyarat, soha többet nem akarok fagylaltot látni, és most ez a jutalmam. Persze nem örült neki, azt mondta, hogy mihaszna vagyok, és szórom a pénzt, de ez sem tartott otthon.
A végén el is nevetem magam, ahogy a kezét megemelve körbepörgök alatta. Igen, nem vagyok már szomjas, de inkább csak becsiccsentett vagyok, és nem részeg. Vagy nem vállalhatatlanul részeg. Nem akarok szomorkodni, nevetni szeretnék, nagyon sokat, és kiélvezni, hogy itt van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Igen, de úgyis egész nap dolgoztam. Ötre mentem, és tízig ott voltam, szóval csak aludni jártam haza. Kellett a pénz, nem nagyon akartam nem dolgozni, meg embert se nagyon találtak, de engem már ismernek, nem volt gond. Most egy évig megint van miből élnem.
Azt nem mondom, hogy nem akartam gondolkozni sem, mert akkor rá is gondoltam volna. És nem akartam mérges lenni rá, noha így is sikerült nagyon sokszor annak lennem. Az álmaimban rendszerint beköszönt, és nagyon sokat veszekedtem vele, aminek eredményeként szomorúan keltem, mert nem akarok vele veszekedni. Az ilyenek miatt pedig gondolkozni sem szerettem volna.
- Stagnál. De ha ki is jön, akkor is gondolom elmegy még gyógykezelésekre. Szokott olyanokra járni.
Volt már ilyen. Jó, ilyen sokáig nem volt távol, de volt már ilyen, pár napos. Mondjuk akkor többet voltam egyedül. Megtorpanva visszahúzom őt, és aggódva pillantok fel rá. Nem emlékszem, hogy aggódott volna amiatt, mert egyedül lát.
- De hát itt vagy, nem vagyok egyedül, veled vagyok. Tudom, hogy ha a fesztiválnak vége, elbúcsúzunk, vagyis, hát biztos neked is vannak itt olyanok, akikkel jöttél, és velük is lennél, nem akarlak elvenni tőlük. Szóval ha nem is végig, csak most egy kicsit. Vagy egy kicsit nagyon.
Közelebb lépve hozzá, picit pipiskedem,  és ha engedi, pici puszikat nyomok a szájára, majd, mintha semmi baj sem lenne, lazán megvonom a vállam.
- Aztán meg úgyis kezdődik az új év. Nem is beszéltük meg, hogy végül tanulsz-e tovább vagy sem? Márton biztos találna neked szerveznivalókat mondjuk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Igen, olyankor egyedül szoktam lenni.
Nekem ez természetes, így még a vállam is megvonom kissé. Ha nagypapi otthon van, néha annyi mondatot se mond nekem, mint ahány ujj van a két kezemen. A mi rokonságunk meg közös életünk nem nagyon volt neki betervezve, de mentségére szóljon, vannak napok, amikor próbálkozik. Tíz éve élünk egymás mellett, és az elmúlt években sok olyan nap volt, amikor sajnos egyedül vagyok, de feltalálom magam.
- Nem mentem volna el vele. Miksa, miért gondolod, hogy elmennék más fiúkkal? Nem vagyok ostoba. És látták, hogy ismerlek.
Jó, mondjuk láthatóan nem örültem a viszontlátásnak, de ismernek már annyira, hogy tudják, hogy a mozdulataimban ott van a szeretet is.
- Az a nyakbaülős csak egy fogadás volt, semmi több. De nem fogadok el italt idegenektől és nem repülök boldogan, hogy mások sátrait nézegessem. Én értem, hogy te sok lányt be tudsz hálózni, de nálunk fordítva volt, én akartalak téged.
Beszéd közben szembefordulok vele, mert érzem, hogy nem tetszik neki az, amit tapasztalt, és a szemébe nézve megsimítom az arcát, hogy érezze, tényleg szeretem őt, fontos nekem, és nem kell aggódnia, mert nem vagyok egy buta tyúk.
- Ami köztünk történt, az csak köztünk történt meg, és én nem szeretném, ha mostanában mással is megtörténne, mert, azt hiszem, nincs rá szükségem, és nem szeretném csak azért csinálni, hogy csináljam, az elején ez volt a cél, de aztán ez máshogy lett fontos. Tudom bonyolult női logika, de hidd el, én értem.
Arra, hogy tudomása szerint végzős volt, és hogy majd a szelleme kísért ott, hogy vigyázzon rám, csak megforgatom a szemem, de csak mosolygok én is, mert hihetetlen, hogy miket nem mond. A kaja pedig végre elérhető közelségbe kerül, aminek örömére mélyen a levegőbe szippantok.
- Mindent akarok.
És itt tényleg a mindenre gondolok, amit meg is kapok. Eszünk, bulizunk, ténylegesen a nyakában kötök ki, majd a nap végén nem is kérdéses, hogy nem szeretnék elbúcsúzni tőle, vele akarok lenni, hiszen hetek óta nem is láttam, azonban ő elbúcsúzik ad egy jó éjt PUSZIt, puszit, ha mondom, és elsétál magamra hagyva engem a gondolataimmal, melyek nem túl vidámak. Nem értem, hogy mégis mi történik, de úgy tűnik, erre nem is most kapok választ. Én ezt nem értem, de tényleg.

Egy kicsit azért pukkadj meg, de szeretlek

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Egy kis csendre volt szükségem, a heti kártyaparti most nálunk van, és bár próbáltam tanulni, Jolika mímelt nevetése annyira irritált, hogy el kellett jönnöm. Egy tükör csak elég arra, hogy takarodj fújjanak. Nekem meg ez a hűvösebb idő arra, hogy elfáradtak. Ennek tudatában haladok visszafelé, gondolataim már a párnám körül járnak, meg akörül, hogy alhatok-e ma éjjel ebben a cicanaciban, vagy legyen még annyi energiám, hogy átöltözöm. A következő gondolat már nem talál meg, a szemeim kipattannak, és úgy nézek a felém közeledő autóra, mintha repülő szőnyeg lenne. Miksát a sötétben is felismerem, Albertet meg simán hozzátippelem. Az autót meg bármelyik közül megismerem.
- Öhm…helló. Szolgáltassak alibit?
Kérdezem teljesen nyugodtan,  elvégre az ember gyereke tudja, hogy egy ilyen tett, ha kiderül, abból nagy botrány lehet. Inkább mondok olyat, ami levél kínossá teszem a kérdezőnek a kihallgatást, mondjuk, hogy éppen édeshármasoztunk vagy ilyesmi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Elmosolyodom, hogy én leszek az alibi akkor is, és bármennyire próbálom nem nézni őt, mégis a tekintetem vissza - visszatéved rá, ahogy halad. Tudom, hogy milyen az, amikor az izmai megfeszülnek, és ez túlontúl izgató. Velük szeretnék menni, de nem tudom, hogy vajon ez jó ötlet-e, mert Miksa azt mondta, hogy majd ő meghatározza, hogy mikor, én pedig megígértem, hogy türelmes leszek. Jó, kívülről. Belül viszont mindig lesem az ablakomat, hátha bemászik, olyan szuperromantikusan, mint egyszer tette, sőt, néhány napja észrevettem magamon, hogy szűkebb folyosókon haladok, vagy a könyvtár hátsó részében olvasok, tudjátok, ha szintén valami überromantikusra vágyik az ember fia, akkor segítsem. Ajkaim elnyílnak, hogy további jó munkát kívánjak, de akkor meghallom, amit mond, és nyitva is maradnak, főleg, mivel nőként hivatkozik rám. Elvörösödve, hangtalanul sétálok a kocsi hátsó részéhez, hogy segítsek tolni, és közben azon agyalok, hogy mégis, mit kellene erre mondanom. Sőt, igazából azon, hogy Albert mit fog mondani, de ami elhagyja a száját, egyáltalán nem az, amit hallani szeretnék, és elnyílt szemekkel nézek rá, majd Miksára, majd megint rá.
- Milyen Albert anyja?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Még mindig nem értem, hogy most akkor mi is történik. Mármint…most akkor felvállalt? De ha meg igen, akkor miért ennyire ideges? Mintha haragudna, mert ki kellett mondania, holott egyáltalán nem kértem ilyet. Amikor rámszól riadtan emelem fel a kezeimet, és fonom össze magam előtt a karjaimat.
- Értem. Én és a méhem hálásak vagyunk, hogy nem tizenhét évesen kívánjátok, hogy kihordjam a szerelemgyereketeket.
Miközben beszélek, az égre emelem a tekintetem, majd sóhajtva vissza. Legalábbis sóhajtva szeretném, nem fujtatva, de ember tervez, ugyebár.
- Akkor csak alibi. Rendben. További jó szórakozást.
Komolyan mondom, sosem éreztem olyan dühösnek magam, mint most, és az biztos, hogy mindenkinek az lesz a legjobb, ha én csak úgy elsétálok most. Meg is fordulok, és folytatom az utam haza. Nem is értem, hogy most mégis mi történt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Miksa azt mondta, hogy viselkedjek teljesen természetesen, így hát én - teljesen természetesen - a nagy fotelben az ölében ülve lapozgatom a programajánlatokat, hiszen, ha már itt vagyunk, akkor nyilván ki fogjuk használni a lehetőségeket.
- Vajon ez idei kiadás, és ha igen, akkor tényleg ez a fiú oktat?
Mutatom a képet Saci felé, amin egy túl szép fiú van, aki meglepő, de nyomokban az ő Zádorjára is képes emlékeztetni, így hát huncutul kacsintok a lány felé:
- Mindig meg akartam tanulni snowboardozni, te?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Tényleg? Az nagyon jó lenne.
Tényleg szeretnék megtanulni, és rendes tőle, hogy felajánlotta. Eddig csak Görögországban jártam nyaralás vagy telelés céljából, hóból minimálisat kaptam. De ezen nincs is időm gondolkodni, mert Botond érkezése és a Sacival való interakciója teljesen megsértését, és próbálok nem feltűnően Saciról Miksára pillantani. Van az a dolog, amit én tudok, és amit tudom, hogy Albert is tud, vagyis ő egy másik esetet, de attól még tudom, hogy tudja, és, hogy ő is tudja, hogy én tudom, és most három napig együtt leszünk, jaj Miksa, bárcsak elmondhatnánk.
- Így lesz igazán izgalmas az élet, de most páratlanul vagyunk, nem rossz ez? Jöhetett volna még valaki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Szeretnél te is játszani? Megpróbálhatsz felszedni.
Suttogom a fülébe egy incselkedő mosollyal, hátha kicsit kirángatom. Büszke vagyok rá, mert a parázókkal ellentétben ő ismeri az ajtók funkcióját.
- Van kedvetek eljönni velünk megnézni, hogyan töröm össze magam?
Teszem fel a kérdést vidáman, remélve, hogy mindenkinek kedve lesz csinálni valamit, és nyomok egy puszit Miksa arcára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Soha, semmiben sem voltam ennyire béna, valószínűleg azért, mert mindenképpen jó akartam lenni benne, reménykedve, hogy lesz egy közös hobbink. Saci annyira természetesen mondta, hogy ő tud síelni és snowboardozni is, hogy hirtelen kényelmetlenül éreztem magam, és olyan jó lett volna inkább Albert előtt bénázni, de csak nem jött vissza, így most futhatok utána a hóba.
- Szerintem nem kéne odamenned.
Szerintem ugye, de nem szerinte, mert a következő pillanatban  Botond már az ajtóra van felkenve, én meg Sárára pillantok, aztán Miksára.
- Ebből baj lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Elkerekednek a szemeim, amikor az ujja rajtam állapodik meg, és úgy nézek Miksára is.
- Engem biztos nem csókolt meg.
Még csak a közelében sem voltam annak a helynek, ahol Sára van, nem is értem, hogy rám miért mutogat. Az elmúlt hónapokban vagy Miksával voltam, vagy arra vártam, hogy Miksával legyek.
- De ha már itt tartunk, valami barnával azonosítottátok be a helyzeteteket.
Jegyzem meg, mert eddig a barna lányt nem hoztam fel, de, ha már itt tartunk, akkor miért ne. Hátha enyhül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Pedig jó tervnek tűnt. Gondoltam, hogy egy ilyen kijelentés kicsit kizökkenti, észbe kap, elengedi azt a szerencsétlent, de nem, csak csinálja tovább, és akkor jön Saci, aki őt védi, de engem azért bánt az, ahogy mondja a tényt rólunk.
- Ez nem csak ennyiről szól.
Jegyzem meg, inkább csak magamnak, mert nem szeretem, ha Miksát, vagy a köztünk lévő dolgokat ennyire lesarkítják. Ebbe olyan sok van, annyira nagyon, hogy egy könyvet tele lehetne írni vele, és nem, nem csak dugásnak kellene hívni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Sárára pillantok, aztán Miksa hátára, majd megint Sárára, és végül muszáj megkérdeznem tőle, amíg a többiek suttognak.
- Nem szoktál kiabálni, ugye?
Engem nem lepett meg, mert csak pár éve ismerem, és nem feltétlenül adtam okot arra, hogy kiabáljon velem, így nem tudhattam, de Miksa mozdulataiból és Albert tekintetéből azt vettem ki, hogy ez valami olyan volt, amit korábban nem tapasztaltak tőle.
- Jó döntés.
Mosolygok rá kedvesen, amikor elengedi a fiút, de az invitálás nem biztos, hogy a legjobb gondolat, megint Saci felé pillantok aggódva, aztán vissza, és pont abban a pillanatban tűnik el, sóhajtva engedem ki a levegőt, miközben befelé indulok.
- Azt hiszem, ez eldőlt, csinálok egy teát, mind átfagytunk.