36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Hollósi Zalán összes RPG hozzászólása (359 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 10 11 [12] Le
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 22. 10:11 Ugrás a poszthoz

Farkasházy professzor
Szeptember


Kornél piszkálta fel álmából, és bár homályosan látta először az előtte lévő alakokat, a fészkelődésükből kikövetkeztette, hogy vége volt az órájuknak. Sokatmondóan nézett barátjára, jelezve neki, hogy tényleg komolyan veszi már a dolgot. Még ha retteg is tőle.
 - Tanár úr - magán is meglepődött, mekkora bátorsággal szólt Farkasházy után. Egy gyors bocsánatot pusmogott Raminak, ahogy kikerülte őt, majd megállt a bájital pulpitus előtt. Táskáját úgy szorította magához, mintha arra készülne, hogy ez a beszélgetés fájdalmas lesz. - Van egy perce esetleg?
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 22. 16:55
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 22. 17:03 Ugrás a poszthoz

Farkasházy professzor


Egyik keze a zsebében volt, azt a papírt gyűrögette benne, amit Laines prof. adott neki pár napja. Egyik döntéshez sem volt elég bátorsága, de ha őszinte akart lenni magához, inkább Rudibával vitatná meg ezt, mintha benttartanák a gyengélkedőn, vagy felhívjon egy pszichológus, akinek még annyi hasznát sem vette volna.
 - Beszélt esetleg önnel Laines tanár úr a... - torkára forrt a szó, ahogy egyik lábáról a másikra nehezedett. - Lehet, hogy ön is tudomást szerzett az álla... Hogy gondok vannak velem.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 23. 09:37
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 23. 16:07 Ugrás a poszthoz

Farkasházy professzor


Habozott, amikor hellyel kínálták, ahogy a beszéddel is. Szóval csak a házvezetői tudnak erről. Bár a rossz jegyeit a többi tanára is észrevehette. Remélte, hogy nem neki kell magából kipréselnie az informáiókat, de úgy tűnik, muszáj lesz.
 - Alvással kapcsolatos. - Végül megemberelte magát és ő is leült. Kerülte a tanára tekintetét. - Nem megy úgy, ahogy kéne. Vagyis az elalvás rész működik, csak... úgy maradni nem sikerül.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 24. 23:15 Ugrás a poszthoz

Farkasházy professzor


Hitetlen fintor kifejezése szaladt át vonásain, bár nem a professzornak szólt. Mindinkább a felvetésnek, hogy ezt a valamit lehet-e szimplán rémálomnak nevezni. Amikor a húga sipákol amiatt, mert a tudata elhiteti vele, hogy a kígyókkal borított padló igazi, azt talán lehetne ezzel a névvel illetni. De ez... ez tényleg olyan, mint a valóság.
 - Rémálmok - bólintott beleegyezően. - Régen ritkábbak voltak, most már... Gyakoribb. Sokkal. Kaptam Ben... - elharapta az ajkát, nehogy elszólja magát. - Próbálkoztam altatóitallal, de az...
 Szaporábban kezdte venni a levegőt, mert megrémítette az emlék. Az a főzet álomhurokba sodorta. Át kellett élnie az esést újra és újra.
 - A zajok segítenek kicsit. Például az órakattogás. Nem hagynak mély álomba zuhanni. De ez az eredménye. - Kapkodva mutatott kialvatlan arcára. Félve nézett aztán a férfira. - Higgye el tanár úr, én is szeretném tudni, micsoda ez.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 25. 18:53 Ugrás a poszthoz

Farkasházy professzor


- Lelki eredetű? - kérdezett vissza. A tanár úr kedvéért elgondolkodott rajta, de akármennyire is erőltette meg az emlékezetét, nem igazán talált köztük olyasmit, ami kiválthatta volna a jelenséget. - A nagyanyám meghalt pár éve, de már azelőtt is voltak álmaim.
 Megütközve nézett a férfira az ötlet hallatán. Szemei így csak még nagyobbnak tűntek, hogy karikák keretezték azt. Égkék íriszére viharfelhőt formált a riadtság. - Nem szeretnék gyengélkedőre menni ezzel.
 Fészkelődni kezdett a székében, óvatos pillantást vetve a tanterem kijárata felé.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 25. 19:15 Ugrás a poszthoz

Farkasházy professzor


Az elmélkedését arról, hogyan oldjon kereket, egy újabb kérdés szabotálta. Ezen a válaszon tényleg törnie kellett a fejét.
 - Azt hiszem, hogy hét évesen - felelte vontatottan. - Igen, apám balesete után pár hónappal. De akkor még csak egyszer-egyszer.
 Homlokráncolva próbálta felmérni, mennyi igazság lehet a professzor szavaiban. Annyira szürreálisnak hangzott az ötlet, hogy azt hitte, viccelnek vele. Úgy gondolta először, hogy a gyengélkedő lesz a kockázatosabb választás, de most már ebben sem volt olyan biztos.
 Enyhén előredőlt a székben s jó darabig elnémult. Gondolkodni próbált, de látszott, hogy a kimerültség kezdte kikezdeni a figyelmét.
 - Nem, nem akarok mást - szögezte le azt, amiben biztos volt. Habár Autumn neve hamar megfordult a fejében, gyorsan elvetette. Elevenen élt benne az emlék, amikor már szinte sírva könyörgött neki, hogy ébredjen fel. Nem akarta, hogy neki rosszabb legyen csak azért, mert Zalán biztonságban érzi magát mellette.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 25. 19:39 Ugrás a poszthoz

Farkasházy professzor


Fejét rázta, mert abban biztos volt, hogy a látomás nem válogatja meg az időpontokat, egyszerűen csak... megtalálja őt.
 Ellenkezni próbált, amikor máris felajánlottak neki valamit, visszakozni akart az egésztől. Benett is vaktában ajánlotta neki az altatóitalt, annak is megvolt az eredménye.
 - Tanár úr, ez nem biztos, hogy... - felnézett a férfira, ami elakasztotta a szavát. Kelletlenül vette el az üvegcsét és valami köszönetfélét motyogott az orra alatt.
 Őszintén? Fogalma sem volt, mit vár ettől a beszélgetéstől. Örülnie kellett volna, de szűnni nem akaró nyugtalanság mardosta belülről. Óvatosan kelt fel a helyéről, majd indult el az ajtó felé.
 Kornél biztos kérdezni fogja, mi történt ma. De neki legalább el merte ezeket mondani, mert tudta, hogy faggatni nem fogja őt semmi olyanról, amit ne akarna magától elmondani. De most csak annyi konklúziót fog tudni levonni ő is ebből, amiről idáig remélte, hogy elkerülhető: valami megváltozott. És sosem lesz már a régi.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 25. 19:45
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 25. 23:03 Ugrás a poszthoz

Júlia


Már túlvolt az utolsó óráján, amikor úgy érezte, hogy megint szédülni kezd. Tompultak az érzékei, mint amikor napszúrást kap az ember és el akar ájulni. Kezdetben használt, amit Farkasházy proftól kapott, de mostanában úgy érezte, hogy valami nem stimmel. Jobb színben volt azért, ezt alá tudta írni. Legalábbis már képes volt aludni.
 Beszabadult az első mosdóba, amit elért és hosszú percekig próbálta megemberelni magát, hogy probléma nélkül le tudjon menni a nagyterembe. Pár perc és kifordult a helyiségből, majdnem fel is lökte az egyik diáktársát.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 26. 23:37 Ugrás a poszthoz

Júlia


Nem tudta, melyikük balszerencséjének köszönhetően akadt össze megint vele, de Júlia sosem találta meg a legjobb pillanatot. Először riadtan lapult neki az ajtónak, hogy ne essen rá a másikra, de felismervén a navinést kivételesen nem a "bocsánat" volt az első, ami eszébe jutott.
 - Mert holdkórosoknak szédelegni errefelé biztosan kifizetődő! - fakadt ki, majd rántott egyet a táskáján, hogy elinduljon az ellenkező irányba. Pár lépés után kattant be nála valami, amiért visszafordult, hogy szóval tartsa a lányt.
 - Remélem átmentél bájitaltanból. De nem tudtam, hogy Rudibá ilyesféle kotyvalékokkal oktat titeket. - Bökte oda a mondatot, ami már hónapok óta a begyében volt. Valami mindig visszatartotta, hogy direkt keresse fel Júliát, csak hogy ezt az orra alá dörgölje, de az ilyesfajta röpke találkozások elő tudták hozni a rosszabbik formáját.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 26. 23:38
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 27. 00:00 Ugrás a poszthoz

Júlia


Készítette a következő visszaszólást - úgy tűnik a rossz tapasztalatok megedzették már a lánnyal szemben és felkészült volt -, ám torkán akadt az a bizonyos baz...
 - Ez megint valami átbaszás akar lenni? - tudakolta gyanakvó tekintettel. Nem fáradt azzal, hogy megválogassa a szavait, a töredéke sem volt ez annak, amit ő kapott az évek alatt. - Elhiteted velem, hogy van lelkiismereted bocsánatot kérni? Vagy csak rohadtul be vagy tojva, mert bármikor elárulhatnám, ha akarnám.
 Oldalra lépett egyet, de rossz ötlet volt. Megszédült kissé tőle, de ennek egyelőre nem mutatta jelét.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. március 6. 01:33
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 27. 00:13 Ugrás a poszthoz

Júlia


Egészen kiürült már a folyosó, de nem akarta fennhangon folytatni. Kicsit lejjebb vette a hangját.
 - Szerintem mindketten tudjuk, hogy abból kinek van több, mint kéne - morogta ingerülten, majd elfordult Júliától. Nem volt ereje folytatni ezt... Ami azt illeti, semmihez nem volt már ereje. Hagyta magát felidegelni.
 Kezével támaszkodott a falnak, ahogy megindult a folyosón. Szitkozódott magában egy sort, de ez már nem a lánynak szólt. Magát próbálta mozgásra bírni, de elakadt.
 - Csak ne... ne most. - Kétségbeesetten ellenkezett, de az örvény magával sodorta az eszméletét. Feje bicsaklott meg és úgy esett össze mint egy zsák krumpli.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 27. 00:58 Ugrás a poszthoz

Júlia


Amikor kinyitja a szemét, arcon csapja a menetszél. Az élmény annyira arcon csapta, egy pillanatig nem tudta hova tenni a látomást. Késve fogta fel, hol van megint és rémület futott át a zsigerein.
 Megint megtörténik. Hallja a reccsenést. Grimasz fut át arcán, amikor érzi, hogy súlytalanná válik. Elsuhan az a sötét folt a levegőben, majdnem nekiütközik. A pálca. Hol a pálcája?
 Nem érezte sajátjának a mozdulatait, mégis olyan valóságos volt az álom, mint amikor az ágyban érte utol. Könnyező szemét hunyta be, beletörődött, hogy nem működik a varázsige. A következő reccsenő hang már nem a seprű volt. Egész teste belerándult a fájdalomba, fülébe hasít a sikoly, majd a zokogás.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 27. 01:37 Ugrás a poszthoz

Júlia


Minden izma megfeszült, a látomás nem engedte most könnyen szabadulni. Nem tudta mozgatni a tagjait, úgy égett az összes, mintha felgyújtották volna. Kiszorult a levegő a tüdejéből, amikor Júlia szavai visszhangozva nyomták el a tömeg morajlását.
 Fuldokolva ébredt, mint aki elfelejtette, hogyan kell lélegezni. Érezte, hogy valami folyik végig az ajkain, tudta már, ez mit jelent. Megint úgy harapott a szájába, hogy vér serkent belőle.
 Nem akart tisztulni a látása, a füle sípolt, a tagjaiban pedig még mindig érezte a törött csontokat. Akárcsak alvás után, most is idő kell ahhoz, hogy csillapodjon a fantomfájdalom.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 27. 01:37
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 27. 01:56 Ugrás a poszthoz

Júlia


Igyekezett elnyomni minden érzést, amit a látomás váltott ki belőle, de csupán apró információmorzsákat tudott összekaparni arról, mi folyik a valóságban. És az a kevés sem tetszett neki. Miért hallja még mindig Júlia hangját? Ez valami rossz vicc lehet. Annyiféleképp megeshetett ez vele, miért most? Miért a folyosón? Miért az ő szeme láttára?
 Amint rájött, hogyan vegyen levegőt, győzött kapkodni utána. Pokolian fájt tőle a mellkasa.
 Érzékelte, hogy beszélnek hozzá, ám nem tudta követni, hogy mit is. Ujjai rándultak, erőtlen kísérletet tett arra, hogy megmozdítsa.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 27. 02:13 Ugrás a poszthoz

Júlia


  Úgy meredt a semmibe, meg kellett erőltetnie magát, hogy a padló kövezetének a mintáját ki tudja legalább venni.
 Régebben jól tudta titkolni, hogyan hatnak rá ezek a rohamok, most mégsem volt önuralma ahhoz, hogy visszafojtsa a fájdalmas nyögést, amiért Júlia megpróbálta elmozdítani. Nem lesz ez így jó.
 A karja után kapott, csak a pulóverének ujján talált némi fogást, így is kísérletet tett arra, hogy lefejtse magáról Júlia kezét.
 Ajkai artikuláltak valamit, de hang egyelőre nem jött fel a torkán.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 27. 10:32
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 27. 02:36 Ugrás a poszthoz

Júlia


Megfordult vele a világ és úgy érezte, megint súlytalanná válik. Szemei tágra nyíltak, pofonvágta a zuhanás emléke, amitől összerezzent.
 Fejét fordította, amilyen irányba csak képes volt, amikor kivette Júlia körvonalait.
 - Eressz le, könyörgöm - nyöszörögte reketten. - Júlia.
 Nyomatékosítani akarta, hogy ez a lehető legrosszabb ötlet volt, de nem tudta, mit tudna még csinálni.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 27. 02:55 Ugrás a poszthoz

Júlia


- Nem érted - hüledezett, pedig kis megkönnyebbülést azért érezhetett volna, amiért újra megtalálta a hangját. De nem ez volt a helyzet. Arcára pánik ült ki, úgy nyújtotta a kezét, hogy megpróbálja elkapni a másik vállát. - Nem mehetek oda. Tegyél le.
 Ironikusnak tűnt a szituáció,  de ezt akkor még nem realizálta. Pedig egy éve pont fordított helyzetben voltak.
 - Kérlek. - Vonásain is látszott, hogy nem viccel. Attól még félt. Úgy érezte, Júlia komolytalan vele, bár ha igazán az lett volna, szemrebbenés nélkül hagyja ott a folyosón őt.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 27. 10:31
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 29. 21:42 Ugrás a poszthoz

Júlia


Fontolóra vette már a végén, hogy pálcát ránt, kizáró ok volt, hogy fogalma sem volt, hol hagyta éppen.
 A pánik, hogy hova készülnek, magához térítette kicsit. Bár attól még nagyott nyögött fájdalmában, amikor talajt ért, mert így is fájt mindene. Dühöt érzett, amiért Júlia hasonlítani próbálta ezt az ő hülyeségéhez, amit leművelt a csillagvizsgálóban. Alsó ajkát tanakodva szippantotta be, amíg mérlegelte a lehetséges válaszokat erre.
 - Ne legyél nevetséges - morogta oda a lánynak, ahogy helyezkedni próbált ültében. Minél előbb fel akart állni, de a lábai még nem engedték neki. - Semmit nem változtál - lehelte lemondóan, míg feje hátracsuklott, hogy a folyosó falán koppanjon egyet.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 29. 21:42
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 29. 23:05 Ugrás a poszthoz

Autumn


A lány hangjától libabőr futott végig a karján és sóhaj szakadt fel belőle. Tudta, hogy ilyesmit fog mondani, de minden mondat, amit eltervezett válaszképp, darabokra szakadt az elméjében.
 - Autumn... - El akarta magyarázni a miérteket, még ha szétszórt is lesz, ám a hangja megcsuklott. Kezét a szájára tapasztotta, nehogy hangosan törjön elő belőle a kétségbeesés, szemét lehunyta, hogy visszatartsa a könnyeket. Muszáj volt elfordulnia.
Elszégyellte magát. Mégis mit képzelt magáról, hogy őt zaklatja ezzel?
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 29. 23:06
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 29. 23:29 Ugrás a poszthoz

Autumn


Járkálni kezdett. Mindig ezt csinálja. A lépések ólomsúlyúnak érződtek, akárcsak a beismerés, amit megért szavakba önteni.
 - Nem akartalak felzaklatni - préselte ki az ujjai közt. - És megbántani sem. Nem akarlak nyaggatni Autumn, nem szeretném, hogy dühös legyél rám, vagy hogy kényelmetlenül érezd magad miattam, én... úgy sajnálom.
 Felnézett a lányra, az íriszére kúszó viharfelhők reményvesztett cseppeket hintettek a tekintetére.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 30. 01:00
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 29. 23:47 Ugrás a poszthoz

Autumn


Fejét rázta az eridonos magyarázatára, amíg megint a korláthoz hátrált, de számított rá, hogy kaotikusnak fog hatni a vallomása. Annyira el volt foglalva azzal, hogy erőt gyűjtsön egy újabb kísérlethez, valósággal villámcsapásként hatott rá az érintés. Tüdejébe szakadt a levegő tőle, arca eltorzult és úgy vonta magához a lányt, mintha ez lenne az utolsó nap, amikor láthatja őt. Remegett az egész teste, mert egész délután próbált talpon maradni és visszafogni a látomásokat. Végleg kimerült. Az a sok ígéret, amit magának és másoknak tett azzal, hogy kézben tartja a dolgokat... most már olyan nevetségesnek hatott az összes.
 - Elrontottam mindent. És nem érdemled, hogy ezek után a nyakadba borítsam... - mondta szakadozottan. - Önzőség az egész tőlem.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. január 29. 23:48
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 30. 00:26 Ugrás a poszthoz

Autumn


Szemét hunyta be olyan erősen, hogy a könnyek kiszabadultak. A lány nyakába temette az egész arcát, befogadta az illatát, de mintha most ez sem akart volna segíteni rajta. Szaporán vert a szíve, egyenetlen ütemben emelkedett és süllyedt a mellkasa. Úgy kapaszkodott Autumnba, mintha az tartaná vissza, hogy átessen a korláton.
 - Olyankor távolodtam, amikor... nem kellett volna és olyankor akarom, hogy itt legyél, amikor nem szabadna. Vagy amikor már késő. Mi ez, ha nem önzőség?
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 31. 01:57 Ugrás a poszthoz

Autumn


Csendben próbálta befogadni Autumn jelenlétét, ez volt az egyetlen, amibe most kapaszkodni tudott.
 - Sajnálom - ismételte, de most már legalább egyértelmű lehetett a másiknak, mire értette. - Hogy megbonyolítottam a dolgokat.
 Görcsösen hajlottak ujjai, amikkel a lány talárjába markolt. Nem akarta elengedni, addig is takarni tudta az arcát előle.
 - Segítséget kértem. Ahogy mondtad. De... Csak rosszabb lett. Minden nappal egyre jobban... Autumn, ezek nem álmok - hangja az utolsó szónál megcsuklott. Rettegett a beismeréstől. Önmagának sem szerette volna bevallani. De muszáj. Félt, hogy ez az állapot, amiben most létezik, semmi ahhoz képest, ami várhat rá a későbbiekben.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. február 2. 01:06 Ugrás a poszthoz

Autumn

 
Miért is ne tudná... Zalán volt az egyetlen aki nem volt hajlandó belátni hogy épeszű ember nem álmodik így. De ez így kimondva egy pillanatnyi megnyugvást adott neki, hiszen nem rettentette el Rue-t, noha tudta, hogy van neki elég baja nélküle is.
 Szerette volna, ha megállna kicsit az idő. Hogy összekaphassa a gondolatait. Hogy uralkodhasson magán végre. Hogy ne kelljen válaszolnia Rue utolsó kérdésére.
 Vállai hirtelenjében megrándultak. Elhúzódott a lánytól, hogy a szemébe nézhessen, de csak lassan találták meg őt az értelmes szavak. Arcán a kín vésett torz vonásokat, de hiába szégyellte a látványt, azt szerette volna, ha megértenék őt.
 - Ez minden, csak nem ajándék. Ha tehetném... Odaadnám bárkinek, aki örömét lelné benne, de ez... Miért nem tudok csak normális lenni? - szünetet tartott, bár a kérdés költői volt. - Vagy már az is luxusnak számított, hogy boldog gyerekkorom volt? Hogy átlagosnak mondhattam magam? Túl sokat kérek? - Bár keserűség is düh tombolt benne, Autumn ezt nem érzékelhette. Zalán hangja halk volt, már-már könyörgő és hogy legyen ereje végigmondani, a nyakához nyúlt, hogy elvegye onnan Autumn kezét. Óvatosan fonta rá reszkető ujjait, egy másodpercig elmélázott a látványon, de folytatnia kellett.
 - Szerintem már tudod, mi az. Amióta láttál úgy... Utána már sejtetted. Azért aggódsz értem, valahányszor repülni akarok. Igaz? - Mély levegőt vett, bár ide az sem lett volna elég. - Mert le fogok zuhanni.

Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. február 2. 13:36
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. február 4. 16:21 Ugrás a poszthoz

Autumn


Állkapcsa feszült meg, mintha a teste is próbálná visszatartani a választól. A hideg levegő mardosta a tüdejét, enyhe remegés futott át az egész testén.
 Ez egy nevetséges fricska volt a sorstól. Miért kényszerítik rá, hogy válasszon?
 - Mondjak le még erről is? - villantotta szomorú pillantását Autumnra. Óvatosan szorított a fogásán, amibe a lány kezeit zárta. - Ha azt mondod megint, hogy majd találok valami mást, ami boldoggá tesz, inkább most lökj le innen.
 A jegyei botrányosak voltak. Az érdeklődése, amivel fordult a világ felé, lassacskán alábbhagyott. A barátai törődtek vele, de úgy érezte, hogy ő maga cserbenhagyja őket, amikor szükségük lenne rá. Konrélia is megváltozott valami miatt. A közös világ, amiben Kornéllal létezett, kezd kettészakadni, ahogy felnőnek. Mi marad akkor a repülés nélkül? A lány, aki sosem fogja másnak látni, csak egy esetlen gyereknek. Na és persze a gyomorszorongató érzés mellette, mert fél, hogy nem tudja elrejteni, mennyire erősen él még benne a vonzalom Rue iránt.
 Fejét enyhén hátravetette, hogy visszanyelje a könnyeket.
 - Ha nem ülök seprűre, akkor a látomások fognak kicsinálni. Egyre rosszabb lesz. Ha nem csinálok semmit, a kimerültség lesz az oka, ha bájitalt szedek rá, akkor ébren kapnak el a rohamok. És utána... Sokáig megmarad az érzés, hogy én... hogy... - végigmutatott magán, de nem tudta kimondani, hogy a becsapódás fantomfájdalomként köszön vissza.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. február 4. 16:29
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. február 11. 00:01 Ugrás a poszthoz

Autumn


Szemét lesütötte, ahogy Autumn elhúzódott. Alig láthatóan bólintott egyet, jelezve, hogy megértette. Ennek a beszélgetésnek nem erről kéne szólnia. Igazából... egyik beszélgetésüknek sem. De legalább a lány közelsége megtette a hatását. Már nem kapkodta úgy a levegőt és nem szökött újra könny a szeme sarkából, amikor letörölte. Volt egy kis ideje tiszta - tisztább - fejjel gondolkodni.
 - Onnan, hogy szeptember óta nem ülthettem seprűre. És tényleg rosszabb lett. Ezt.. én nem tudom, hogyan kéne használni. Azt sem értem, miért vagyok ilyen, senki a családomból nem bírt még csak hasonlóval sem. És még csak... - szava akadt el, amikor egy gondolat hasított át az agyán. Végtére is miért akart Rue-val találkozni? Hogy vitatkozzanak ezen? Vagy hogy kisírhassa magát a vállán? Kornél megértőbb lett volna vele, szóval biztos nem ez volt az oka.
 - Oké - dörzsölte meg halántékát, majd kezét a szája elé csúsztatta, amíg gondolkodott. Autumn-ot nézte, de most kicsit másmilyennek hatott a tekintet. Ezernyi gondolat versengett egymással az elméjében azért, hogy a lány elé tárja őket. - Semmi mást nem szeretnék, mint azt, hogy igazad legyen. Tényleg. Ezt muszáj elhinned nekem. Csak még azon az abszurdumon sem tettem túl magamat, hogy ez... valóságos, nemhogy még irányítani is lehet esetleg - hangja még mindig zaklatott volt, de próbálta visszanyelni a sírást, ami megint készült eluralkodni rajta. - Pontosan tudod, hogy milyen hülye vagyok a jóslástanhoz. Mint ahogy minden máshoz, ami nem a repülés. - Szégyen sütött az arcáról, próbált kicsit elfordulni, de nem sok haszna volt. A hangszíne inkább lemondással vegyült és a kínnal, amit a ki nem mondott ígéret okozott: - De nem kell aggódnod. Nem akarok meghalni.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. február 23. 05:56 Ugrás a poszthoz

Júlia


Aki képes volt tucatnyi rejtjelet is dekódolni rövid idő alatt, talán annak is kihívás lett volna leolvasni Zalán arcáról azt a megszámlálhatatlan érzést, ami a vonásait mozgatta. Felháborodott. De közben rettegett, mert ki volt szolgáltatva ebben a helyzetben. Csalódott, megbotránkoztatott, értetlen és meglepett volt egyszerre Júlia könnyed viselkedése végett. És mindezek mellé valami groteszk megnyugvás keveredett. Hiszen úgy tűnik, ő az egyetlen, aki nem mereszti rá féltőn a szemeit, és több mint valószínű, hogy nem aggodalom vezérelte, amikor a gyengélkedőre akarta cipelni.
 A szájához emelte sajgó jobbját, hogy megtörölje. Szégyenteljes grimaszt eresztett meg a vér láttán, majd fejét fordította a navinés irányába.
 - Áruld már el, minek érdekel téged? Inkább ne tedd. Hagyom, hogy hű maradj önmagadhoz és csak a saját dolgoddal foglalkozz, mert tudtommal több hasznod már nem lesz abból, ha szóba elegyedsz velem. Köszönöm a prefektusi felügyeletet, de innen megoldom.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. február 25. 17:17 Ugrás a poszthoz

Autumn


Sóhaj szakadt fel, valahányszor hozzáértek. Bólintott Rue mantrájára, bármit megadott volna most azért, hogy igaz legyen. El akarta hinni, hogy nem lesz semmi gond.
 - Azt hiszem, hogy Oláh tanár úr valahogyan tudta. Még mielőtt én felfogtam volna. De vele már nem tudok erről beszélni. - Viszonozta az ujjak szorítását, de ő is csak egy pillanatig. Aztán kezei elernyedtek, mintha minden addig felgyülemlő feszültség a testéből az elméjébe vándorolt volna.
 Komoly pillantással nézett le Autumnra, jelezve, hogy ő nem érzi helyénvalónak a viccet. Most nem. - Kornélia, igen - vallotta be halkan, aztán inkább a cipőjét kezdte el bámulni.
 - Nem akartam a vizsgák előtt a nyakadba borítani. De egyre rosszabb a helyzet. Majd... még ki kell gondolnom, mit akarok csinálni. És hogyan. De muszáj volt... Ezt kellett volna először elmondanom, nem pedig összezavarni téged abban a teremben. Sajnálom.
 Elhallgatott, hosszabb csend állt be. Vonakodva folytatta csak.
 - Megígérem, hogy nem repülök. Oké? - lehelte alig hallgatóan a kérdést. Végre sikerült összekaparnia magát most, hogy ez a titok kiszakadt belőle.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. február 25. 18:28 Ugrás a poszthoz

Autumn


 Enyhén rázott egyet a fején, jelezve, hogy Rue részét abból az esetből már régóta megbeszélték. Nem érdemes felhánytorgatni.
 Ránehezedett a lelkére a halál gondolata. Ennyire sosem érezte közel magához. Még akkor sem, amikor teljes sebességgel bukott a föld felé zuhanórepülésben. Persze, az apja példájából a baleset gondolatát sosem vetette el, de ez az érzés nyomasztóbb volt. Ellenkezést nem tűrő és végzetes. És csak egy karnyújtásnyira érezte magától.
 Az égre nézett és szárnyaszegett madárként hullajtott egy utolsó könnycseppet a legkedvesebb dolognak, amit talán többet soha nem érhet el.
 Megfeszült a karja, de nem mozdult még az unszolásra.
 - Maradhatunk még egy kicsit? Jól esik most a friss levegő - kérlelte a lányt keserűen.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. február 25. 18:44 Ugrás a poszthoz

Altea


Szofi egyszer elmesélte neki, milyen, amikor havonta egyszer megfosztják őt a hormonok a józan észtől. Bár ne hallgatta volna végig, mert azóta a saját hangulatingadozásáról folyton ez a groteszk hasonlat jut eszébe. Egyik percben önfeledt és még a mosolyát is őszintének érzi, hiszen az utóbbi hetekben nagy kő esett le a szívéről, hogy a szívének két fontos ember is felajánlotta, hogy cipelik vele együtt a terhet, ami a látomásokkal járt. Felsóhajthatott, mert végre valakinek beszélhetett róla.
 Másrészről a probléma nem szűnt meg. Jobban aludt Farkasházy bájitalának hála, de a tanulásban való felzárkózást hátráltatták azok a rosszullétek, amik már fényes nappal törtek rá. Kakasi tanárnő is észrevette, hogy valami nem stimmelt, mert a vizsga előtti ismétlőóra közepén kirugdosta a folyosóra, hogy menjen lepihenni a gyengélkeőre. És még mielőtt a bliccelés ötlete felmerülhetett volna Zalánban, a professzor megbűvölte a fiú saját tankönyvét, ami idomított kutya módjára harapott a sarkába, valahányszor rossz irányba akart fordulni, vagy éppen megállt. Hangosan szitkozódva tért rá a hírhedt folyosóra, az ingerültség egyre csak nőtt benne és már azon tanakodott, hogy fel fogja gyújtani a saját tankönyvét.


Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. február 25. 18:45
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Hollósi Zalán összes RPG hozzászólása (359 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 10 11 [12] Fel