36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Hollósi Zalán összes RPG hozzászólása (211 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 [6] 7 8 » Le
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. december 21. 11:19 Ugrás a poszthoz

Kornél

- Tudom. Amikor apához ment, beleegyezett, hogy a mugli életét hátrahagyja, mert hát... kockázatos volt. De nem minden részét akarja elfogadni a világunknak. - ecsetelte a kezében lévő sütire meredve.
 - Igen, az a tekerős cucc a kerékpár. Most ott rozsdásodik a hátsó kerti sufniban. A mugli gördeszkát már próbáltam, azt mondjuk élveztem is.
 Elgondolkodva hallgatta Kornélt, ahogy a családi örökségről beszél. Képtelenség lett volna nem párhuzamot feltételezni kettejük szituációja között. Éppen ezért volt olyan nehéz megmondani, hogy vajon melyik lépés lenne jó kettejük jövőjében. Ő kifejezetten örült volna, ha az apja nyomdokaiba léphetne, míg Kornél... nos igen.
 - Ez abszurd! - bukott ki belőle az értetlenkedő felelet. - Miért téged terhelnének minden ilyen bugyutasággal, amikor van egy idősebb testvéred? - Persze, sokmindennel szokta fárasztani őt a családja, de azt már nagyon jól megtanulta, hogy ez azért van, mert ő volt a legidősebb a Hollósik újabb generációjában. Szofival sokkal elnézőbbek voltak, Fannival meg pláne. Nem is nagyon voltak a szülőknek elvárásaik feléjük, csak hogy tudjanak viselkedni és ne zavarják a felnőtteket a dolgukban.

Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. december 21. 11:20
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. december 23. 11:02 Ugrás a poszthoz

Kornél


- Ez nem igazán fair veled szemben - vallotta be, majd a sütibe harapott és elcsendesedett. Persze, panaszkodott ő arról, hogy a nagyapja tovább szeretné ruházni rá a családi örökséget, de... ez azért sokkal komolyabbnak hangzott. Lehet, hogy köze van az aranyvérnek hozzá? Őt talán azért nem piszkálták ennyit, mert neki nem folyik arany az ereiben. Bár sosem éreztették vele, hogy ez valaha gond lenne, így nem is folytatta a gondolatmenetet. Buta ötlet volt.
 - De azt a bátyádnak is észre kéne vennie, hogy ez neked nem tetszik. Azt hittem, hogy jóban vagytok. Én nem éppen bátorságnak nevezném azt, hogy elmenekül a kötelességei elől, hogyha ezzel a te nyakadba akaszt plusz terhet. Miféle testvér az olyan?
 Hirtelen lekapta a tekintetét Kornélról, mert az utolsó mondatát nagyon tapintatlannak érezte. Mégis kicsúszott a száját valahogy.
 - Bocsánat - tette hozzá halkan.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. december 23. 11:04
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. december 23. 21:14 Ugrás a poszthoz

Teddy

A menetszél sokat torzított, de hallotta, amikor Teddy néha-néha reagált rá. És úgy látszott, odafigyelt minden instrukciójára is, mert egészen jó sebességgel indult neki a mutatványnak.
 A szeme sarkából végig a másikat figyelte, hogy szükség esetén gyorsan reagálhasson, de mint kiderült, nem volt szükség rá. Elképedve, ugyanakkor elégedetten nézte az ívet, amit megtett. Talán kicsit túlságosan is rá szegeződött a figyelme, mert az ő íve egészen nagyra sikerült, elfelejtette maga felé tartani a nyelet, hogy befejezze a hurkot. Csak akkor kapott észbe, amikor Teddy már vízszintesbe került. Ő éppen a föld felé tartott.
 Hirtelen rántott a nyélen, amivel önmagában nem volt gond, mert elkerülte földbecsapódást, de a fékezéssel már gondok adódtak. Pedig ajánlatos lett volna sikeresen kivitelezni, mert tanítványa, aki épp a seprűjéért hajolt le, történetesen az útjában állt.
 Zalán jobbra rántotta a seprűt, hogy ne nyársalja fel a nyéllel, majd lendületesen ráfarolt a srácra. Esetlenül bukfencezett át rajta, majd borult a földre és terült el a fűben.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. december 24. 00:52 Ugrás a poszthoz

Teddy

Ő egészen könnyen megúszta a karambolt... mondhatni. Hason landolt, a Kométa méterekre tőle. Halkan felnyögött, ahogy megpróbált felkönyökölni. Fejét megrázta, hogy kihulljon belőle az a maréknyi fű, ami felkenődött rá. Feszülten fülelt, hogy Teddyvel mi lehet a helyzet. Prüszkölve nevetett fel a fiú kifakadásán. Tudta, hogy nem illene, de nem sikerült visszafognia magát.
 - Persze, egyben - mondta még mindig kacagva, majd átfordult a hátára, hogy nagyobbat tudjon lélegezni. - Veled minden rendben?
 Az eget kezdte bámulni, mert nem akaródzott neki még felkelni.
 - Szép volt amúgy - jegyezte meg kisvártatva. - Mármint a hurok, amit csináltál. Gyorsan tanulsz, nem sok kezdő tudja megcsinálni. Nem gondolkodtál rajta, hogy komolyabban foglalkozz vele? - Hangja őszintén csengett. Ha eltekint a meggondolatlanságától, tényleg ügyesen tudna repülni. Újra elnémult és hagyta, hogy a zöld gyep illata felkússzon a tudatáig.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 1. 00:01 Ugrás a poszthoz

Kornél

- Egy minisztériumi poszt mégsem egy trón - jegyezte meg száját elhúzva. Hosszú szünetet tartott, mielőtt újra megszólalt volna. - Egyikőtöket sem kéne ilyesmire kötelezni, ami azt illeti. És... akkor mi a terv? - kérdezte óvatosan. A szoba változásai már nem jelentettek akkora ingert számára, talán azért, mert most nem az ő érzései voltak előtérben.
 - Talán ha mindketten sikereket produkáltok abban, amit szerettek, meg tudnátok győzni a szüleiteket. Márpedig úgy tudom, hogy egyikőtöknek az gyerekjáték. - cinkos félmosolyt küldött barátja felé, hátha ezzel kicsit pozitívabb mederbe tudja terelni a beszélgetést.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 1. 23:42 Ugrás a poszthoz

Kornél

Lehet pont azért, mert nem az ő érzései voltak a szoba palettáján érzékelhetőek, egy idő után képtelenség volt figyelmen kívül hagyni, hogy valami nem oké Kornéllal. Nem kellett volna ennyire belemásznia a témába. Most már bánja. Az ujjai között forgatta esetlenül a következő sütit, nem tudta hirtelen, mitévő legyen.
 - Oké - bólintott szinte azonnal egyetértően, amint barátja terelni próbálta a témát. Amit Kornél választott, az előzőek fényében nem kellett volna hogy váratlanul érje, mégis nehezen sikerült elkezdenie beszélni.
 - Persze. Talán arról, amit te is hallhattál az előbb. Mamám nagyon ügyes volt a védőbűbájokkal. És nem csak a muglik ellen használta, hanem valahányszor el akart dugni előlünk valamit. Szülinapi ajándékokat vagy a desszerteket, amiket vacsorára tartogatott, ilyesmit. Az unokatestvérem egyszer elhitette velem, hogy a Magpies egyik hajtójának, Alasdair Maddocknak az aláírásával van elrejtve egy kvaff valahol a házban. - mosolyogva emlékezett vissza, milyen nevetségesen lelkes lett a feltételezéstől.
 - De sehogy nem találtam meg, szóval Szofi azt tanácsolta, hogy vegyük kölcsön a nagyi pálcáját. Már akkor rá kellett volna jönnöm, hogy nem volt semmiféle labda, csak ki akarta próbálni a pálcával, hogy az általa költött vers mennyire működik bűbájként. A mama nagyon ki volt akadva, amikor meglátta - újra felcsendült a távoli gyerekkacagás és az éles női hang, ami Zalán után szólt. - Utána szaladtak velem a gyógyítóhoz, mert megállás nélkül nőttek elöl a metszőfogaim. De szokás szerint én vittem el a balhét. Mily meglepő... Sok ilyen jó emlék van. Bár az utóbbi évekből egyre kevesebb. A legutolsó az.. hát az nem éppen volt kellemesnek mondható. Nem voltam túl kedves vele. Most meg már hiába akarnék az lenni.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. január 1. 23:43
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 2. 14:29 Ugrás a poszthoz

Eszter

Az utóbbi két hét eseménydúsnak volt mondható. Volt bálozni. Láthatta a családját és Kornéléknál is tett egy látogatást, így nem kevés élménnyel tért vissza Bagolykő falai közé. Bár otthon is repült sokat, most kicsit az edzőtermet hiányolta.
 Amióta pár eridonos majdnem elnáspángolta, nem sok kedve volt idejárni, de ma a szfinx edzőtermét Sebestyén és a bandája foglalta be. Nem maradt sok választása. Abban a reményben volt, hogy még nem tért vissza mindenki a szünetből, és hamar kiderült, hogy jól gondolta: egy lányt látott csak szöszölni az egyik géppel.
 Nem állt szándékában zavarni, ő úgysem volt az ilyen mugli ketyerék híve, így először a terem másik felébe indult, hogy ott találjon magának elfoglaltságot. Aztán megütötte a fülét egy kicsit sem bíztató puffanás. Értetlenül fordult a hang irányába. A lánynak nyoma sem volt, vagyis...
 - Szent szalamandra - motyogta ijedten, mert észrevette, hogy a futógép fogott ki rajta kegyetlenül. Közelebb lépett, hogy felsegíthesse a földről, amikor a lány megszólalt. Homlokráncolva nyújtotta felé a kezét.
 - Ne viccelj, eszemben sincs nevetni. Főleg ha még fájt is. Nagyon megütötted magad?
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 2. 21:06 Ugrás a poszthoz

Eszter

Nem hallotta rendesen a lány magyarázatát, csak valami Dani gyerek nevét, mert a masina még mindig vészjóslóan zörgött mellettük. A vállán függő sporttáskából előhúzta pálcáját, hogy leállítsa a gépet, mert egyébiránt ötlete nem volt arról,  melyik gombbal lehet rendesen kikapcsolni.
 - Finite - mormolta gyorsan, hogy aztán visszafordulhasson a másikhoz. - Azt hittem, csak mi vagyunk itt - jegyezte meg, amikor forgolódni látta a lányt. Komoly tekintettel mérte végig a felmutatott horzsolást. Az álla is bedagadni látszott, de csontja nem törhetett, ha gond nélkül tud beszélni.
 - Ha felmész a gyengélkedőre, seperc alatt begyógyítják egy ráolvasással - nem mert nagyobb feneket keríteni a dolognak, mert pontosan tudta, milyen az, amikor más túlaggódja magát. Lili is inkább viselte egy hétig a monoklit a szeme alatt, amit Zalán okozott neki véletlenül, minthogy magyarázkodjon a gyengélkedőn, milyen szerencsétlenek voltak mindketten.
 Homloka ráncba szaladt az ingerült megjegyzésből, így átnézett a válla fölött, hogy felmérje, most kihez szólt. Senki sem volt mögötte. Értetlenül fordult vissza, s kérdőn nézett le a lányra.
 - Zalán - mondta kisvártatva, hangjában erőteljes gyanú csendült. Nem volt biztos abban, hogy fájdalommentes lesz a kézfogásuk Eszter frissen horzsolt tenyerével, így csak jobbját nyújtotta, és hagyta, hogy a másik szorítson rá az ujjaira. - Mondd csak, nem szédülsz? Vagy fáj a fejed? Vagy...

Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. január 2. 21:06
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 2. 21:41 Ugrás a poszthoz

Kornél

- Persze, tudom én - motyogta s ő is észrevette magán, hogy amint kényessé vált a téma, kerülni kezdte Kornél pillantását. A vállára tett kéz azonban megnyugtatta, mert ezt annak vette, hogy barátja nem bánja, hogy nem sikerült annyira vidámra a nosztalgia, mint amennyire szerették volna. - Csak még egészen új. És így kicsit fura ez így halottak napja környkéném. Apáék majd visznek neki virágot. De én nem tudom, mit csináljak.
 Megállt egy kicsit, hogy mély levegőt vehessen. Az otthoni illatokat újra érezni kezdte, azok segítettek valamennyit.
 - Mielőtt eljöttem Bagolykőre, náluk töltöttem pár napot. De valami nagyon nem volt rendben nagyszüleim között. Minden kis lényegtelen dolgon összevesztek. Minden volt az a néhány nap, csak nem kikapcsolódás. És úgy látszott, hogy mindig mamám kezdte. Még akkor is, amikor ott voltam velük a szobában. Egy idő után én is dühös lettem miatta. Mindenfélét a fejéhez vágtam, hogy... miért nem képes felnőttként viselkedni, meg hogy nem akarom látni, ha folyton ilyen, és hogy... szóval inkább visszamentem anyáékhoz. Utána meg jöttem suliba. Innen küldtem neki egy levelet, amiben bocsánatot kérek tőle, de azt már nem tudta elolvasni.
 Hagyta, hogy a szavak leülepedjenek. Hátradőlt a kanapén és a légzését figyelte. Felkavaró volt ezt így kimondani, de közben valamitől könnyebb is lett a lelke. Legalábbis sokkal könnyebb, mintha továbbra is ott maradt volna a nagyterem hangzavarában a zsibongó, gondtalan diákok gyűrűjében.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 3. 22:28 Ugrás a poszthoz

Eszter

A lány mosolya segített kicsit abban, hogy alábbhagyjon a gyanúja, de még mindig aggódott azért. A gyengélkedős megjegyzést kénytelen volt ő is megmosolyogni.
 - Igen, ami azt illeti én sem szeretem túlságosan. - Neki a kartörést és az agyrázkódását sikerült annyi idő alatt helyrerakniuk a gyengélkedőn, amennyit Eszter mondott a ficamra. Szerencsére vagy nem szerencsére az idő nagy részét eszméletlenül töltötte ott.
 Kicsit szétszórtnak ítélte meg a másikat, miután másodszor is bemutatkozott neki, de a módszert, amivel megoldotta a kézfogást, aranyosnak találta.
 - Eszti - ismételte, hogy könnyebben meg tudja jegyezni. - Harmadikas, ugye? Azt hiszem, Teddyvel láttalak egy csoportban. Részvétem - tette hozzá egy cinkos vigyor kíséretében, mert pontosan tudta, hogy Marchettihez rengeteg türelem kellett, főleg amikor a srác aktívan próbálta kivenni a részét egy tanórán. Máig nem fejtette meg a talányt, hogyan lett az a gyerek a barátja.
 A lány további kérdése feledtetni kezdte Zalánnal az előbbi furcsa megnyilvánulásokat. Körbetekintett a termen, hogy öszeszedhesse a gondolatait.
 - Nos én nem vagyok olyan bátor, mint te, hogy a mugli cuccokkal próbálkozzak, szóval én ott szoktam futni - mutatott a tértágított helyiség túloldalára, ahol a futópálya terpeszkedett a kosárpálya körül. - Meg tudom, hogy nem látszik, de a súlyzókat nyüstölöm egy ideje. Bár azt inkább a körletünk edzőtermében, mert az itteniek kicsit trükkösek. - A fal felé intett fejével, ahol egy ökölnyi méretű lyuk éktelenkedett. Még Lili árulta el róla, hogy az egyik megbűvölt súlyzó miatt történt egy kis baleset.
 Válla megfeszült, amikor odébb terelték, összevont szemöldöke árnyékot vetett égkék pillantására.
 - Ha csak ketten vagyunk itt, akkor pontosan ki is idegesít?
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. január 3. 22:30
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 9. 19:12 Ugrás a poszthoz

Teddy

- Figyelj, azt is tudni kell rendesen - vallotta be, míg próbálta visszafoni a feltörni készülő nevetését. Véletlenül sem akarta, hogy gúlyolódásképp fogja fel a másik. Bár aki ennyire őszinte magával és nem fél önmaga lenni, nem  valószínű, hogy a sértődékeny fajtából való.
 Fejét rázta a dicséretre, mert nem tartotta annyira jogosnak. Régen esett már seprűvel, de apja szavaival élve: aki nem bukik el egyszer sem, sosem fogja tudni, hogyan kell újra felállni. Nem is nagyon tanított mást előtte, hogy legyen viszonyítási alapja. De csinálhatná többször is. Mulatságosnak tűnik. Kivéve azt az intervallumot, ami Teddy levegőbe emelkedésével kezdőtött és landolásával ért véget. Kinek kell az a stressz és aggódás? Neki nem biztos. Habár...
 - Ígéretesnek tűnsz. Csak kéne egy normális seprű neked. Én meg... hát tervezem, hogy majd versenyezzek. De ez ennél kicsit bonyolultabb. Egyelőre csak feszegetem a saját határaimat. Amik annyira még nem nagyok, szóval így könnyű.
 Kísérletet tett arra, hogy felüljön, majd rendesen Teddy felé fordult.
 - Ha gondolod, megpróbálhatjuk még egyszer, a bukós rész nélkül.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 10. 13:12 Ugrás a poszthoz

Kornél

  - Nem, már mondtam nekik, hogy kihagyom. Meg kedves tőled is, de jobban örülnék, ha az első pécsi utad hozzánk kicsit derűsebb okból történne. - Alig láthatóan bólogatott, de ezzel inkább magát próbálta győzködni, mint barátját. Most már úgyis mindegy, nem? Már csak a saját lelkiismeretén tud könnyíteni és nem volt biztos abban, hogy segítene, ha elmenne holnap ahhoz a sírhoz.
 - Annyira váratlan volt, én bele sem gondoltam, hogy... Nem volt beteg, vagy... - nem volt képes folytatni, mert eljutott egy pontra, ahol minden erejét abba kell fektetnie, hogy ne szökjenek könnyek a szemébe. Egyszerűen nem szabad. Kornél előtt sem.
 Ismét sóhaj. Eső zaja csendült fel és nedves avar illata terjengett a szobában. Máskor imádta ezt, mert a hely mégiscsak kedves volt neki. Most keserédesnek tűnt az érzés.
 Bólintott még egyet a másik szavaira. Tudta, hogy nem haragudna rá. De azért jólesett, hogy valaki ezt fennhangon közölte vele.
 - Oké. Azt hiszem, hogy ez kicsit így - a levegőben köröztek ujjai, mert képtelen volt rendesen magyarázni. Arra gondolt, hogy most már kicsit sok az az inger, amit a szoba kreált neki. - Megnézzük, hogy vissza tudunk-e menni már a klubhelyiségbe? Vagy megvárjuk, hogy kijöjjön valaki? Ez így elég volt most.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 12. 09:06 Ugrás a poszthoz

Eszter


- Amikor nem olyan jó az idő a repüléshez, akkor igen. Szeretek futni. - bólintott mellé egyet. Bár sokszor elgondolkodott rajta, hogy neki is meg kéne tanulnia kezelni a gépet, amivel Eszti az előbb megszenvedett. Kíváncsian sandított oldalra. Talán ő is kipróbálja majd.
 Szégyenlős mosollyal rázta fejét a lány dicséretére, de azért jólesett neki. Tényleg kezdett alakulni valami a vézna karok helyén tavaly óta, bár a hirtelen növése árnyalt kicsit az összképen. Ha nem lett volna elég, hogy a legtöbb ismerőse nyakát nyújtva pislog már fel rá, Amélia is nyíltan kimondta: indokolatlanul magas.
 Nem erre a válaszra számított, amikor feltette utóbbi kérdését. Hosszú csend állt be, nem tudta eldönteni, mit reagáljon erre. Egyik percen ezt állította, másikban azt. Lehet, hogy tényleg beütötte a fejét, csak nem tud róla. Ez nem játék, tényleg fel kéne kísérnie a gyen... Merlinre.
 A mutatott irányba nézett, de semmi nem változott az előbbihez képest. Nincs itt más. Aggódva hajolt közelebb Esztihez, hogy hallhassa a következő szavait.
 - Ne érts félre, nem akarom megkérdőjelezni, amit látsz, de... Szerinted valódi a te... barátod? - képtelen volt megítélni, minek hívja, hiszen a lány idáig csak rosszakat mondott róla. Minden erejével azon volt, hogy udvariasnak tűnjön, de ha valaki nem odavaló dolgokat képzel magának, az nem játék. - Mert én nem látom.

Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 14. 16:48 Ugrás a poszthoz

Herb

Győzött hálálkodni Kornéliának, amiért odaadta neki a mugliismeret jegyzeteit. Az utóbbi órákat elejétől a végéig átaludta, a lány írását meg mégiscsak biztosabb pontnak tartotta, mint Kornélét, aki hozzá hasonlóan analfabétának minősült varázstalan témában.
 A kis közjáték láttán, amit pár hellyel odébb művelt le (igencsak látványosan) egy rellonos lány az egyik fiúval, magasba szökött a szemöldöke, de nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget, révén hogy nem ismerte őket.
 A mellette ülő Teddyvel is lepacsizott, de amikor indult volna vissza az övéihez, fennakadt valamin. Homlokát ráncolva pillantott le és nagy meglepetés érte, amikor az ismeretlen eridonos ujjait vélte felfedezni talárjába kapaszkodva.
 Az akcentusából rögtön kitalálta, hogy nem magyar és bár ismerősen csengett neki a hanglejtés, nem lett okosabb a fiú kilétét illetően.
 - Szia - köszönt ő is, hangjában gyanú csendült. Nem tudta mire vélni a mozdulatot, amivel még mindig az asztalnál tartották. Nagyokat pislogva igyekezett szóról szóra feldolgozni az információkat, de amikor sikerült elolvasnia a felé nyújtott táblát, ijedten hátrálni kezdett. Megjegyzendő, nem túl sikeresen, hiszen el azóta sem eresztették őt.
 - Nem, én csak... - hápogta zavarában, majd a Levita asztala felé mutogatott egyik kezével, amelyik épp nem markolta görcsösen a jegyzeteket. Ő menni szeretne. Minél messzebb. - Nem vagyok vörös - nyögte ki végül, de ha más nem, a paradicsomra pirult feje abban a minutumban cáfolt rá szavaira. Amúgy sem értette teljesen, mi köze van a haja színének ahhoz, hogy egy olyan táblával a nyakában mászkáljon mindenhová.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 16. 18:25 Ugrás a poszthoz

Zay

Amióta visszajött a téli szünetről, mintha elvarázsolták volna. Először Rudi bá óráján történt egy kisebb baleset, amikor annyira elbambult, hogy két kanál bors helyett már a hatodikat merte a kalapkúra bájitalához, amitől orrfacsaró gőzfelhő kezdett terjengeni a teremben és aki azt belélegezte, a nap hátralevő részében a lelkét is kitüsszögte.
 Utána jött a mágiatörténet. Bár idáig is csak a beadandóin látszott, hogy szokott tanulni rá, legutóbbi órájukon már ​úgy sikerült elaludnia, hogy hangos szuszogásával rondított bele Ágoston tanár úr monológjába a Mágusok Tanácsáról.
 Végül egyik nap Ardai tanárnő kívta magához, miután csak neki nem sikerült a csoportban jéggé bűvölni egy pohár vizet.
 Annak a beszélgetésnek folyományaként volt kénytelen eljönni különórára. Szívesebben ment volna repülni, de úgy néz ki, mostanában mindig közbejött valami, ami miatt kénytelen volt elnapolni az edzését. Hogyan akar így versenyezni, ha nem képes rendszeresen seprűre ülni?
 Efféle gondolatokkal várta, hogy véget érjen az utolsó óra az átváltoztatástan teremben, hogy aztán Zay mutathasson neki egyet s mást. Remélte, hogy a lány nem lesz olyan hajcsár, mint Amélia, amikor párbajozni tanította.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. január 16. 18:26
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 17. 21:27 Ugrás a poszthoz

Kornél

Még úgy is felkészületlenül érte, hogy Kornél közelebb került hozzá, miután már egyszer hozzá értek. Megköszönte volna a kedves szavakat és a vigasztalást, de most képtelen volt többet mondani. Csak ült ott, a fiú kezével a vállán és meredt még egy darabig maga elé. Igen. Ennyi határozottan elég volt neki.
 Egy vállrándítással jelezte, hogy ő sem tudja, hogyan tervezték mindezt a rellonosok, csak abban volt biztos, hogy ma este igazán örült volna, ha messze lehetne a többiektől. Felállt ő is, körbenézett még utoljára a szobában, majd elindultak vissza a Levita felé. Próbálta memorizálni a visszautat. Most talán sok volt ez így egyszerre, de vissza akart térni később is arra a helyre.
 Karját összefonta maga előtt, amikor meglátta, hogy kisebb tömeg torlódott fel azóta a Szfinx portréjánál. Kicsit távolabb álltak meg tőlük, úgy várakoztak, bár egy idő után bűntudat ébredt Zalánban, amiért Kornélnak is ott kellett áldogálni vele, fájó lábbal. Szerencséjük volt, mert valaki éppen távozni készült a körletükből, így a bejárat jelszó nélkül is megnyílt előttük. Még szerencse. Nem akart ő már sehova sem menni ezen az estén.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 22. 08:01 Ugrás a poszthoz

Kornél

Tudta, hogy az ünnepek különlegessége, hogy gyorsabban telnek, mint azt az ember szeretné, de most kivételesen örült ennek. Ez azt jelentette, hogy annál hamarabb fog eljutni Kornélhoz. A karácsonyi vacsorán Szofi is többször felhozta a témát, olyankor Zalán mindig jelentőségteljesen bámult kuzinjára az asztal túloldaláról, mert nem akarta, hogy elkotyogja, miféle lovakat is fognak ők tulajdonképpen megülni Athanaczkovicséknál. Szerencsére Zalán anyukája egyáltalán nem fogott gyanút, így minden különösebb fenntartás nélkül engedte útjára a fiát. Azért még mielőtt a kandallóba lépett volna, többször elismételtették vele barátja vezetéknevét, nehogy pont akkor törjön bele a nyelve, amikor fennhangon kell mondania a pontos címet.
  Sikeres érkezését követően próbált úgy viselkedni, mintha nem nyűgözte volna le Kornél otthona - több-kevesebb sikerrel. Sokszor kapta azon magát még így is, hogy tátott szájjal bámulja meg az ősrégi festményeket, a díszes bútorokat, a hatalmas szobákat, amikben ha nagyon akarták volna, akár kviddicsezni is lehetne, olyan magas plafonjuk volt. A házimanók unszolgatását udvariasan utasította el, mert jelenleg minden más érdekesebbnek tűnt, mint az evés-ivás. Bár a külön szobát furcsának találta az elején, valahol megértette. Hiszen mi mást kezdjenek ennyi szobával?
 Megbeszélte Kornéllal, hogy Szofi egy nappal később érkezik csak. Nem akarták túlbonyolítani a menetrendet, s csak remélni tudta, hogy ez senkinek nem fog gondot okozni. Zalán valahol mélyen örült, hogy így alakult, legalább nem fog híre kelni, ha lezúgna véletlenül valamelyik ló hátáról. Nem mintha nem lett volna a lány zsebében így is elég kínos történet, aminek ő volt a főszereplője...
 - Meglátjuk. - mondta a csizmára meredve, majd a lábfeje mellé tartotta, hogy összemérhesse vele. - Úgy nem lesz az igazi, ha te nem jössz - tette hozzá egy keserédes fintor kíséretében, miközben lerúgta magáról a bakancsát. Kicsit nyomta lábujját a kapott lábbeli, de egyáltalán nem volt vészes. Bólintott, jelezve, hogy ez így megfelel neki. Sokban hasonlított a seprűlovas felszereléshez, így még szokatlannak sem érezte.
 - Tényleg? - Kornél örömén nem lepődött meg, a szüleién annál inkább. Bár nem tudta pontosan, miért intézték hozzá azt a pár üdvözlő szót is annyira kimérten, feltételezte, hogy a nagymúltú varázslócsaládoknál ez így lehet szokás. - És a bátyád is itt van? Vagy ő nem jött haza karácsonyra?
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 25. 17:30 Ugrás a poszthoz

Zayday

- Ráérek - vont vállat könnyedén, és mosolyogva köszönt vissza a lánynak. - A végzős év kicsit húzós lehet. Most nem irigyellek. - Jól emlékezett arra, milyen volt tavaly Autumn-nak. Rengeteget tanult és ötlete sem volt arról, hogyan tudott munka mellett ilyen szépen teljesíteni a vizsgáin. Bár észrevette, hogy a lánynál a dac igencsak motiváló tényező tud lenni, lehet ez volt annak is a kulcsa.
 - Persze, jól vagyok - hazudta azonnal. Merlinre, el is felejtette már, mennyivel jobb érzés, ha az ember ura a szavainak. Jól érezte magát azon az estén, de sosem akarja újra megtapasztalni azt a rontást, amit a bálozók fejére szórtak. - Csak nem vagyok kibékülve még a pálcámmal. Azt mondták, eléggé makacs kombinációt eredményez a platán és a főnixtoll. Be kell még törni. Csak az egyszerűbb varázslatok mennek, amiket még tavaly tanultunk. Meg pár önvédelmi bűbáj - tette hozzá gyorsan, mert hirtelenjében beugrott neki az emlék, amikor Amélia sorjában szórta nyakába a különböző ártásokat, kikényszerítve belőle a védekezést.

Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 26. 23:01 Ugrás a poszthoz

Kornél

- Ez egyszerre érthetetlen és megtisztelő - reagált barátjára gyorsan. Nem vette észre, hogy Kornél zavarba jött a saját vallomásától, mert mindig megakadt a szeme valami különleges dolgon. Kornél gyönyörű helyen lakott.
 Csendben hallgatta, mi újság Maximmal. Vajon Kornélnak is megengednék ugyanezt? Nem úgy nézett ki, mint aki sokat látott volna a világból. Pedig biztos volt abban, hogy vitték őt nagyon is sok helyre az évek során, de észrevette, hogy a fiú sokmindenre rácsodálkozik, ami egyébként Zalánnak természetesnek hatott. Hogy milyen az, ha barátod van. Vagy amikor önzetlen gesztust tesznek feléd. Milyen, amikor kicsit kiszakadsz a magolós hétköznapokból. Szerencsére mindig jól fogadta ezeket az új ingereket. Vagy talán csak túl illedelmes, hogy kifejezze a nemtetszését. Inkább az előbbi. Ez a mosoly most is elég őszinte.
 Amikor Kornél nyomában belépett az istállóba, megtorpant. Intenzív szag kúszott fel az orrán, de talán ez normális. Ugye...? Fogalma sem volt róla, nem járt még ilyen állatok közelében. Ami azt illeti, másmilyenek közelében sem.
 A Panda nevet még meg tudta jegyezni, a Freedom szó is mondott neki valamit, de: Mountain? Lehet hallgatnia kellett volna az édesanyjára, amikor még anno idegen nyelv tanulására akarta rábeszélni őt. Kis irigység ébredt benne, amikor Médi ott mutogatta neki a francia nyelvkönyvet. Vagy amikor Marina könnyedén vált az anyanyelve és a magyar közt. Ő csak kviddics szakszavakat ismert. De ennyi nem tűnik elégnek.
 - Mit jelent a neve? - kérdezte kissé szégyenlősen, miközben lépett egyet Mountain felé. Nem tudta, hogy mennyire szabad közel mennie, de Kornél csak szólni fog, ha már elég lesz. Megbabonázva figyelte a lovakat, mintha az egyetlen példányok lennének a fajtájukból.
 - Te még vissza akarsz ülni arra az állatra? - fordult aztán értetlenül barátja felé. Talán kicsit hangosabban is mondta, mint kellett volna. - De hát levetett magáról. Miért akarod kísérteni a szerencsédet?
 
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 30. 20:25 Ugrás a poszthoz

Kornél

- Illik hozzá - válaszolta egyetértően, miközben még jobban közelebb merészkedett. Attól még óvatos maradt. Kornél valahogy nem volt túl meggyőző mankóval az oldalán.
 Ahogy az állat lenézett rá értő szemeivel, Zalánból hirtelen elszállt az utolsó csepp bátorság is. Egészen kicsinek érezte magát. És ehhez hasonlóban már nagyon régóta nem volt része. Ijedten pislogott a szeme sarkából mozduló fiúra, amikor kiderült, csupán arra bíztatja őt, hogy kínálja meg Mountaint ennivalóval.
 - Kérlek mondd, hogy húst nem szoktak enni - jegyezte meg kétkedő pillantással, de azért elvette a répát. Feszengve tartotta el magától, mert észrevette, hogy a ló most már különleges figyelmet szentel neki.
 Vállai összecsuklottak, ahogy Mountain közelíteni kezdett a kezéhez. Egyik szemét félve behunyta, úgy imádkozott, hogy a karja a helyén maradjon.
 - Szóval azt mondod, a lovas hibája volt, nem a lóé. Értem - elmélkedett hangosan. Most kicsit segített, hogy beszélgetnek. - Gondolkodás nélkül visszaülnék rá - hagyta jóvá Kornél elméletét. A hasonlat tökéletes volt és segített neki olyan szemszögből rálátni a dolgokra, hogy könnyen barátja helyébe tudja képzelni magát.
 De te nem fogsz leesni.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. január 30. 22:44 Ugrás a poszthoz

Kornél

- Oké, oké... - hajtogatta magának, ahogy Mountain sötét szárnyai árnyékot vetettek nyújtózkodása nyomán. A viselkedése nem utalt arra, hogy csak úgy neki akarna rontani. És valóban nem úgy történt. Zalán elkerekedő szemekkel figyelte, ahogy a ló elveszi tőle a csemegét. Ujjaival zongorázott egy sort a levegőben, hogy megbizonyosodjon arról: egyben van még a keze.
 - Amikor az ember egy sportban a határait feszegeti, nem tudja nem megkísérteni a sorsát. - égkék pillantásával Kornélét kereste. Látszott rajta, hogy mennyivel kisimultabb az arca, ha a lovai közelében lehet. Odaát a házban - vagy kúria, kastély, Merlin tudja csak megmondani - érződött nála is egyfajta kimértség. Tudta, hogy mivégett, de azért sokkal szimpatikusabb volt, amikor ezt az arcát mutatta.
 - Hogy mit szólok? Seprűre ülni ehhez képest krupfüle lesz. De persze, ha azt mondod rá, hogy szelíd, akkor... akkor megyek vele. Jó lesz. - odébb lépkedett, s bizonytalanul előrenyúlt, hátha ő is hasonlóképp megérintheti, mint ahogy Kornél tette az imént.
 A házimanót először észre sem vette, csak a hangjára kapta fel a fejét. Nem mert szólni, csak amikor a manó már felszívódott.
 - Szóval most mi következik, Saul? - arca kifejezéstelennek hatott, de látszott rajta, hogy bármelyik pillanatban elnevetheti magát barátja neve hallatán.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. február 4. 17:23 Ugrás a poszthoz

Kornél

Cinkos vigyort villantott ő is Kornéllal egy időben. Egyetértésben voltak így már a témában.
 Mountain nyugton tűrte, ahogy hozzáérnek. Látszott rajta, hogy hozzá van szokva. Próbált azért tartózkodni a hirtelen mozdulatoktól, biztos, ami biztos. Teljesen le volt nyűgözve az állattól. Lehet, hogy csak az újdonság varázsa, hiszen még fel sem szállt vele és már alig tudott másra figyelni.
 - Mi a bajod a Saullal? - kérdezte kisvártatva, kissé értetlenül. Biztos van valami oka. Ha más nem, valami jelentéktelen berögződés, mint nála a szemüveg téma.
 Nem mert közbekérdezni, hogy segítsen-e. Hiába volt neki jó a lába, biztos volt benne, hogy többet bénázna, ha neki kéne felnyergelnie a lovat. Ettől függetlenül hamar keresni kezdte az említett vastag szíjat, majd amikor megtalálta, bizonytalanul kezdte méregetni azt. Biztos jó ötlet, hogy ő csinálja? Ez csak egy szíj... ​Szó nélkül húzott egyet rajta, majd a kért mértéknél csatolta vissza.
 Egy apró mozdulattal simított végig Mountain szárnyának végén, talán meg sem érezte. Aztán kérdőn nézett barátjára.
 - Ugye nem fog egyből felszállni, ha már rajta vagyok? Mármint a sima lovaglást sem tudom még, hogy kell csinálni, nemhogy a repülést. - Nem gondolta volna, hogy valaha fenntartásai lesznek a repüléssel kapcsolatban, most mégis úgy nézett ki.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. február 7. 09:02 Ugrás a poszthoz

Zay

- Kisdiák - ismételte homlokráncolva. Elgondolkodva figyelte Zayt. Persze, talán még korban illett volna rá a megfogalmazás, de a magasságkülönbség, amivel lepillantott a lányra, igencsak komikussá tette a kifejezést. Ennek ellenére Zalán képtelen volt mosolyogni, mert kiérzett a hangvételből egy kevésbé kedves lejtést, amit egyelőre nem tudott hová tenni.
 Táskáját végül ledobta az asztalra, majd lezuttyant az egyik székre, amikor látta, hogy Zay a katedrához áll. Kissé meglepődött, amikor elvetette az ötletet és inkább odament hozzá. Még ő is kereste a helyét.
 Gyanúját csak erősítette, amikor Zay megemlítette a legilimenciát. Tekintete szürkébe borult. Ezt már tényleg nem tartotta viccesnek. Lehet, nem tetszik neki, hogy vele kell foglalkoznia most? Jogos, hiszen ő is szívesebben töltené mással a szabadidejét, mint tanulással, nemhogy még valami bénázó másodikast korrepetálni.
 - Oké. Nos, a halmazállapot változásokban akadtam el nagyon, meg... meg a Piroinitio és az Aguamenti sem megy - a végét már majdnem motyogta, mert kicsit szégyellte, hogy még a tavalyiak közül is akad varázslat, amit nem tud rendesen megcsinálni. Lopva a jegyzetekre sandított. Talán lesz benne valami, amit eddig nem mondtak el neki az átváltoztatásról. De ha végig gyakorlattal foják őt nyüstölni, az sem jelentene gondot. Améliánál is működött a módszer.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. február 17. 23:18 Ugrás a poszthoz

Kornél

- Még mindig jobb, mintha bugyután becézgetnének. - az édesanyja ágáról jellemző volt, hogy mindenki Zalánkázni próbálta őt. Az anyja esetében még eltűrte, bár az utóbbi időben azt is egyre kevesebbszer. Vállat vont ő is végül, jelezve, hogy vicces meglepetés volt ugyan, de nem zavarja őt Kornél másik neve.
 Csak amikor barátja felvette azt a különös pózt, akkor kezdett dolgozni az agya azon, hogy mégis hogyan fog felszállni egy ekkora állatra. Fejét ingatta, mert nem tartotta jó ötletnek, hogy Kornélt terheljék ilyen mozdulatokkal. Látott valami kengyelféleséget a lovon, de az is túl magasan volt, hogy felérje.
 - Csak hogy tudd, ez egyáltalán nem tetszik így - mutatott a fiú kezére. Habozott egy darabig, de amikor látta, hogy máshogy nem fog menni, belelépett Kornél kezébe. Hamar elruhaszkodott a rögtönzött emelvénytől és szélsebesen kapaszkodó után nyúltak ujjai. Valahogy sikerült felhasalnia Mountain hátára, de amikor arra került a sor, hogy egyik lábát átlendítse, egyensúlyát vesztette. Meg kellett kapaszkodnia ismét, hogy ne csússzon le teljesen a másik oldalon.
 - Nem! - nyögte szinte azonnal Kornél kérdésére. - Jól vagyok.
 Esetlenül ficergett, hogy lassacskán újra egyensúlyba kerüljön a lovon.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. február 19. 14:44 Ugrás a poszthoz

Eszter

  - Értem - mondta kisvártatva. Nem volt igaz, de elmondása alapján nem volt Esztinél újkeletű a jelenség, amit most körülírt neki. Egyrészt megnyugtató, hiszen nem az esés eredményezte nála, hogy dolgokat lát. Másrészt aggasztó, mert nem volt biztos abban, hogy normális odaképzelnie valamit, amit Zalán egyértelműen nem képes érzékelni. Megvakarta az orrát, hogy logikát találjon ebben az egészben.
 - Sajnálom. Igen, a szellemeket látnunk kéne. És hallanunk is - ebben igazat adott neki. Úgy érezte, hogy túltesz most a felfogásán minden, amit hallott. Hátrafordult volna, hogy adjon még egy esélyt magának, hátha láthatja azt az alakot, de ijedten fordította vissza a fejét, amikor a lány rászólt.
 Pillantásában egy csepp sajnálat is csillant. Kedvesnek tűnt az eridonos, kár volna fennakadni ilyesmin. Nem az ő dolga ítélkezni efölött. Bár hazudott volna, ha azt állítja, nem lett végtelenül kíváncsi.
 - Jól van. Biztos lehet a barátod abban, hogy nem akarok semmi rosszat, ha ez számít valamit. Meg akarod próbálni újra? Hátha rájövünk, hogyan működik - mutatott a futógépre. - Persze, ha egyedül szeretnéd, nem baj az sem. Egy szavadba kerül és észre sem fogod venni, hogy itt rontom a levegőt. - Nevetőráncai elmélyültek, hogy jelezze: egyik opcióval sincs gondja.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. február 20. 12:21 Ugrás a poszthoz

Teddy

- Nem szerénység, csak... önkritika - az utolsó szó hangsúlya már kérdőnek hatott, mintha ő sem lenne biztos abban, amit állít. Tudta, hogy sokkal többre lesz képes, ha időt és energiát fektet bele. De fejlődni csak kockázattal lehet. Az pedig nem volt része idáig az életének. - De igyekszem majd.
 Elgondolkodott egy kicsit, hogy hogyan is magyarázhatná el jól ezt egy laikusnak, hogy mennyit számít a seprű a repülésben. Közben megkísérelt felállni is.
 - Hát mondjuk az számít normálisnak, ami nem félő, hogy kettétörik egy húzós manővernél alattad - mutatott az ütött-kopott iskolai seprűre. - Amin nincsen sérülés, karcolás, áramvonalas és szépen gyorsul. Meg ilyesmi. - Nem akarta sokat fárasztani Teddyt az elméleti résszel, mert félt, hogy így hamar rá fog unni a témára. Inkább kezet nyújtott újonnan szerzett barátjának, hogy felsegíthesse.
 - Örülök, hogy bejön. Üdv a klubban. - mondta szétterülő vigyorral az arcán.
 A délután hátralévő részét azzal töltötte, hogy hagyta Teddyt kibontakozni. Sokszor szúrt közbe instrukciókat, amik többsége arra irányult, hogyan ne essen le. Amíg ezt el tudják kerülni, semmi sem szabhatott határt nekik a levegőben.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. február 20. 23:45 Ugrás a poszthoz

Herb és Autumn

  Minden elhanzgott "de" szónál a fejét rázta tiltakozón. Ha kell, ő itt és most szőkének fogja titulálni magát, csak ne kelljen olyan táblát akasztania a nyakába. Szemei egy pillanatra a távolba meredtek, mert hát azt kénytelen volt beismerni, hogy olyan csinos lánytól, mint az a rellonos, ő is elfogadott volna egyet s mást. De még mielőtt ez gyökeret tudott volna verni a fejében, a Levita asztala felé meredt, ahol megpillantotta Mankát, aki hevesen súgdolózott valamit a barátnőjével, majd felé nézett kerek szemeivel.
 Valamilyen oknál fogva a hideg kezdett futkosni Zalán hátán és ennek folyományaként tett volna újabb kísérletet arra, hogy elszakadjon Herbtől. Akkor hallotta meg Autumn hangját. Össze is rezzent tőle egy pillanatra. Hogy azért, mert ilyen helyzetben találja őt, vagy a hangsúlyból, amivel a nevét mondta ki, nem tudni. Ijesztő, amikor így kezd valamit.
 De legalább rájött, mi volt olyan ismerős az eridonos akcentusában. Pontosan úgy hangzott, mint Rue-é.
 Bután pislogott pár pillanatig, mert nem vette az adást. A jóslás könyv? De hát...
 - Nálam van, mert azt mondtad, tart... - be sem tudta fejezni a mondatot, mert észrevette a lány ajkán kunkorodó gyilkos mosolyt. Már ennyi is elég volt ahhoz, hogy együttérzőn, sorstársaként tekintsen Herbre, hát még amikor Autumn elkezdte darálni a véleményét.
 - Az a giccses nap a szülinapom - motyogta alig hallhatóan, megsemmisülten, inkább magát bizonygatva, hogy semmi baj nincs azzal, ha valaki így vélekedik február tizennegyedikéről. Nem sok ideje maradt melankóliába burkolózni, mert az őt fogva tartó eridonos időt kért Autumn-tól és megfordult vele.
 Addig vörös arca hirtelenjében elsápadt már magától a felvetéstől.
 - Nem, nem, egyik sem! - hebegte gyorsan, majd udvariasan, de határozottan megpróbálta lefejteni magáról a fiú kezét. - Ő a barátom. - az utolsó szó kis tétovázás után hagyta el ajkait. Mintha lenne mit átgondolni ezen. Ostoba vagy.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. február 20. 23:53
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. február 21. 00:53 Ugrás a poszthoz

Autumn


Ez a hétfő a szokásosnál is jobban megviselte. Kornélnak legalább húsz percig kellett könyörögnie, hogy kimásszon az ágyból és lemenjenek reggelizni. Leírhatatlanul fáradt volt és ezt sokan láthatták rajta, mert alig mertek hozzá szólni. Még bűbájtanon is nyugton hagyták. Egyértelmű volt, hogyha kipihenten nem képes tüzet csiholni a pálcájából, akkor félálomban ez esélytelen próbálkozás.
 Pedig tudta, hogy a mai nap több okból is mulatságosnak ígérkezik. Már a nagyteremben megcsapta az orrát a virágok bódító illata és mintha a diákok is kicsit izgatottabban fészkelődtek volna a helyükön. Bár nem neki szóltak ezek a dolgok, és ő ezzel tisztában is volt, tetszett neki mindig is, hogy a szülinapján nem csak ő szokott ünnepelni. Délután tervezte, hogy felmegy a bagolyházba a csomagjáért, amit a családja küldött. Utána pedig elmennek Kornéliával a konyhába, megkérni a manókat, hogy csináljanak nekik egy adag sós-karamellás kekszet, mert már régóta beszélték, hogy meg kéne ezt ejteni.
 A tervek ellenére most kábán és álmatagon lépett ki a bűbájtan teremből. Majdnem elkerülte a figyelmét, hogy Rue ott van, csak az orra vezette vissza az ablak elé, mert megérezte azt a jellegzetes illatot.
 Szemét dörzsölte, mintha ez segítene azon, hogy éberebb ábrázata legyen. Lassan, szó nélkül húzódott Autumn mellé és kezdte felmérni, mit olvas annyira elmélyülten. Homloka aztán a lány vállának ütődött, mint egy nyűgös kisgyereknek, ha nem tetszik neki valami.
 - Nem akarjuk ellógni ezt a napot? - motyogta reményvesztetten. Csak viccelni próbált, hisz pontosan tudta, hogy Rue-ban prefektus révén meg sem fordulhat ez az ötlet.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. február 21. 02:14 Ugrás a poszthoz

Autumn

Egyik lábáról a másikra nehezedett, Autumn pedig érezhette, hogy őt is lenyomhatja kissé Zalán súlya. Tudott volna most aludni egy jót. De mikor volt utoljára olyan...?
 Egyik szemét résnyire nyitotta, amikor valamit próbáltak a kezébe adni. Homloka ráncba szaladt, fejét felemelte és értetlenül kezdte méregetni a lány vonásait. A bál óta valahogy sokkal természetesebbnek hatott neki, ha a közelében lehetett. Persze ez nem jelentette azt, hogy a szíve nyugodtabban vert volna. Épp ellenkezőleg. Talán pont ezért csinálta. Ha hozzá érhetett, az adrenalin ha csak árnyalatnyit is, de felszabadult benne. És azt már talán mindketten tudhatták, hogy Zalán ezért élt.
 - Ezt meg tudnám szokni - mondta alig hallhatóan, amikor puszit adtak neki. Néma nevetése forró leheletként hagyta el ajkait, még mielőtt lepillantott volna a kezében lévő csomagra.
 - Autumn, ha ez megint valami jóslástan könyv lesz és ezzel akarod a tudomásomra adni, hogy nem tanulok eleget... - kezdte, miután felmérte a formájából, hogy minden bizonnyal olvasnivalóról van szó. A mondatot nem fejezte be, csak mosolygott az ötleten. Mert egyébként vicces lett volna.
 A lány magyarázata hallatán egészen kíváncsi lett, így ujjai egyből tépni kezdték a csomagolást. A borítót szinte azonnal felismerte. Még Nekeresden, az egyik sportüzletben lapozta fel nagy beleéléssel és remélte, hogy minél több dologra emlékezni fog belőle, mert aznap már elköltötte minden zsebpénzét Dominikkal, így nem tudta megvenni.
 Elámulva váltogatta pillantását barátja és az ajándéka között.
 - De hát... Mármint azt hittem, hogy nem vagy oda ezért a napért - mondta zavartan az orrát vakargatva. Pofátlanul belelapozott a könyvbe és tudásra éhesen kezdte olvasni a szövegrészletet, ami elé került. Amikor észbekapott, újra odahajolt Autumn-hoz. Kezével óvatosan a lány állához közelített, egyfajta tesztként, hogyha ezzel nincs gondja, akkor talán ő is megengedhet magának egy arcrapuszit.
 - Azt akartam mondani, hogy köszönöm. - jegyezte meg kissé rekedten, amikor visszahúzódott. - Szent szalamandra. Ezt nem teheted velem. Most egész nap ezt akarom majd olvasni. Mi lenne, ha beteget jelentenék mára? Az arc már megvan hozzá, nem? - kérdezte a karikás szemeire mutatva.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. február 21. 02:20
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2022. február 21. 09:09 Ugrás a poszthoz

Autumn

Lelkesen bólogatott, mert ha eddig nem látszott volna rajta, tényleg nagyon tetszett neki az ajándék.
 - Sajnos a két dolog együtt jár - vont vállat egy bocsánatkérő szemrebbenés mellett, majd megint elvigyorodott. - De egyértelmű, hogy a szülinapom fontosabb. Azt sem tudom, a tiéd mikor van - vallotta be kisvártatva.
 - Azt mondod, itt lenne az ideje versenyezni? - tanakodott hangosan, észre sem véve, hogy zavarba hozta Autumn-ot az apró gesztussal. - De akkor tudod, hogy ez mit jelent. El kell jönnöd szurkolni. Anélkül képtelenség, hogy sikerüljön.
 Letette a könyvét a lányéra, hogy kezével a párkányra támaszkodhasson. Óvatosan körbenézett a folyosón, remélve, hogy ez a téma senkinek nem jut a fülébe. Még mindig iszonyatosan szégyellte. Visszafordult Rue-hoz.
 - Én megpróbáltam. Azt a teát is, amit javasoltál, de nem működik. Én... - elakadt, mert ötlete sem volt arra vonatkozóan, mit válaszoljon. Vagy hogy mi legyen a következő lépése. - Ezek nem látomások. Oláh bá' semmit nem tudna csinálni vele. - Ezt a kijelentését még ő maga sem hitte el. - Talán szólok Keserűnek. Ha más még nem szólt neki. Mondjuk úgy, hogy ha én nem tudok aludni, akkor a háztársaim sem - tört elő a vallomás egy fájdalmas grimasz kíséretében.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Hollósi Zalán összes RPG hozzászólása (211 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 [6] 7 8 » Fel