Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Dehogy szórakozom - jó, azért egész megmosolyogtató volt Sára zavara, de eszem ágában sem volt direkt szórakozni vele, sőt, inkább meglepett az, hogy ennyire zavarba tud jönni, ebből is látszott, hogy még milyen éretlen csajszi. Emiatt az is meglepett, hogy a koncertet leokézta, de örültem is neki, hogy végre hozott egy felszabadult döntést a tesója nélkül.
- Előtte? Hm, tényleg, oké! - elég okos csaj volt, a jó ötletet alkalmaztuk is, elkezdtem a kihúzott zsinórra felaggatni a díszeket, közben hallgattam Sárát, aztán rápillantottam, mikor a kérdését nekem szegezte. - Mondjuk , amúgy meg inkább csak azt hiányolom, hogy nem vagy úgy laza, érted. Szóval, hogy ha bókot kapsz, akkor azonnal zavarba jössz, pedig ez nem baj, ha megdicsérnek, örülj neki! - próbáltam kicsit rávezetni, hogy mit is hiányolok belőle, mert az, hogy hogyan is öltözködött, egész más téma volt.
- Na, komoly? Ki az, mesélj! - persze, hogy felkeltette az érdeklődésemet, mert eddig nem úgy tűnt, mintha érdekelnék a srácok, most meg rögtön kinyögte, hogy azért akad valaki. - Jó, hát figyelj, Miksával nem nehéz rosszban lenni, szerintem a fél sulival nem jön ki jól. Ha ebből indulsz ki…szerintem ne a bátyád határozza meg azt, hogy kivel akarsz lenni - adtam a jótanácsot, így gondoltam helyesnek, szegényt már így is agyonkorlátozták.
- Jó értelek amúgy, és ez tök normális az elején. Ezért is kezdj el gyakorolni, például a tükör előtt, én úgy szoktam - mosolyogva elárultam a titkom, mert hogy bizony néha a csajozós dumákat a tükör előtt gyakoroltam jedi jelmezben. - De a lényeg akkor az, hogy tetszem neked - vigyorogva azért csak piszkálni kezdtem, közben követtem , kezemben a felakasztandó díszekkel.
-  Ide mit szólsz, innen odáig kihúznánk ?- mutattam a pult feletti részt, és még azt is bevállaltam, hogy én másszak fel a létrára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Hiába telt el azóta három nap, még mindig nem sikerült összekotornia magát. Fájt a feje, a szemei vöröslöttek, a kialvatlanságtól meg hatalmas karikák festették sötétre szeme alját. Tulajdonképp azt se tudta, hogy milyen nap van, hogy kellene-e órára mennie, de valószínűleg igen, mert hogy most is épp a folyosón kóborolt, csak épp céltalanul. Hiába kellett volna beülnie a Sötét varázslatok kivédésére, a terem mellett is elsétált, közben mindvégig Leila körül kavarogtak a gondolatai. Megmenthette volna az életét, ha aznap, mikor kihozza a Pramberger térről, akkor azonnal gyógyítóhoz viszi, és jelzi a történteket az iskola vezetésének. Lehet, hogy ezzel kirúgatta volna a lányt a suliból, de akkor most legalább még élne, s nem történt volna az, ami. Igazán azt sem tudta feldolgozni, hogy Leila kárt tett valaki másban, hisz nem így ismerte a lányt. Azt persze tudta róla, hogy harcias, és szabadszájú, de egész egyszerűen hazugságnak titulálta az újságcikkeket, s ha csak meglátott egy példányt az Edictumból, már tépte is szét. Mélyen pedig bűntudat gyötörte, nem volt étvágya, s alig evett valamit az elmúlt időszakban.
Olyan zombiként kóborolt, hogy derült égből villámcsapásként érte, ahogy Sára hirtelen a semmiből feltűnt és lökött rajta párat. Értetlenül nézett lányra, aki már ekkor durván szólt hozzá, Ádám viszont köpni-nyelni nem tudott.
- Mi van már? Ne lökdössél már, hallod? - tört fel belőle végül a kérdés, miközben haragosan pillantott az eridonos leányzóra, s abban a percben eszébe se jutott, hogy miféle szörnyűséget követhetett el, annyira máshol jártak a gondolatai. Erről a szoba is tanúbizonyságot tett, hisz a hófehér helyiség hirtelen színt váltott, először elsötétedett, feketéből vörösen kavargó, végül bordó szín borított minden négyzetcentimétert.
- Sára! Rohadtul nem vagyok jó passzban, szóval mond már el, hogy mi bajod van velem? Ártottam én neked valamit?? - kérdezett rá újra, miközben dühösen fúrta pillantását a lány tekintetébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Ahhoz képest, hogy mennyire tompa volt alig néhány perccel korábban, most szinte felpattantak a szemhéjai, és még a szemöldöke is magasba kúszott, ahogy hallgatta a lány vádjait. Nem is értette Sárát, hisz tök jóban voltak régóta, meg amúgy is, volt épp elég baja, a szíve majd meghasadt, hogy elveszítette a legjobb barátját, s most még azzal is szembesülnie kellett, hogy egy másik lány, akit kedvel, utálja őt, s ahelyett, hogy kapna egy ölelést, itt veszekszik vele.
Értetlenül is tárta szét a karjait, bár még ez is lomhább mozdulat volt ahhoz képest, ahogy általában működik. - Hát rohadtul nem tudom - vágta is rá, kissé nyersebb mód, ahogyan azt illene, de hát mentségére legyen, betámadták.
Viszont mikor a lány újra megszólalt, azon nyomban bevillant Ádámnak, hogy miről van szó, s egy pillanat alatt ráeszmélt, hogy elhívta Sárát aznap egy koncertre, amire aztán nem ment el, hisz akkor tudta meg Leila halálhírét.
- Basszus…- nyögte ki, de ekkor már látta, hogy Sára fordul is sarkon, ezt viszont nem hagyta, nem akarta, hogy még valakit elveszítsen. - Várj - gyengéden szorított rá a lány karjára, csak épp annyira, hogy visszafordítsa a távozás mezejéről. - Ne haragudj Sára, szó sincs arról, hogy bármi fogadás lett volna! Csak történt egy nagyon szar dolog, és totál megfeledkeztem arról, amit lebeszéltünk. Nem akartalak megbántani, tényleg - mindezt tök őszintén mondta, s remélte azt, hogy Sára elfogadja majd a bocsánatkérését.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Ahogy az lenni szokott, a sors mindig a legrosszabbkor vág közbe, és teszi tönkre az ember életét. Leilát elveszítettem, onnantól kezdve pedig rohadtul nem érdekelt a suli, koncentrálni sem tudtam, és úgy éreztem, hogy megfulladok ebben a városban. Hátam mögött hagyva a sulit, el is utaztam, anyámat kísértem a fotózásaira, szükségem volt arra, hogy kikapcsoljon az agyam és valahol máshol legyek, távol attól a helytől, ami folyton Leilára emlékeztetett. Az iskolától persze kaptam egy figyelmeztetést, miszerint jó lenne, ha összekapnám magam, mert a sorozatos bukásokat nem tolerálják, s még egy esélyem maradt. Ki gondolta volna, nem igaz? Mindenesetre úgy döntöttem, adok még egy esélyt az iskolának, így a vizsgaidőszak végeztével visszajöttem, egy kicsit talán sikerült túllendülnöm a történteken, de Leila mindig is hiányozni fog, vele egy darabot veszítettem. Az életnek viszont mennie kell tovább, hamarosan vége a szünetnek, jön az évnyitó, és még be kellene szereznem pár holmit a sulihoz. Nem beszélve arról, hogy közeleg anya születésnapja is, viszont fogalmam sincs, hogy mit is kéne adnom neki. Emiatt kezdtem el ténferegni a piacon, míg meg nem akadt a tekintetem egy tetovált lányon. Jó, őt nyilván nem vihetem haza anyának, nem is azért akadt meg rajta a szemem, hanem mert ilyen sokféle tetoválást még nem láttam. Elő is húztam a fényképezőmet, s a távolból lőttem róla egy képet, aztán egy kicsit közelebb sétáltam, mire feltűnt, hogy árul is valamit.
- Szia, bocsi, az előbb lőttem rólad egy képet, ha nem gond, felhasználhatom a portfóliómban? - kérdeztem a lányt egy barátságos mosollyal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Szia - köszöntem ismét mosolyogva, szerencsére egész jól reagált, mert volt már olyanban részem, amikor meg akartak csapkodni, mert félreértettek.
- Fotós vagyok, vagyis olyasmi és portfóliót készítek magamnak, hogy később dolgozhassak, ahhoz kéne pár fotó, téged meg már rögtön kiszúrtalak, mert tök jók a tetkóid! - tény, ritkán látni ilyen motívumokat, ez egyáltalán nem volt jellemző ezen a környéken.
- Persze, csak ha nem bánod, meg is tudom mutatni, ez digitális - böktem rá a kamerára, s már toltam is elé, hogy lássa azt a képet, amit a távolból lőttem róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Szia - és még egy kör, ezen már el is nevetem magam, az biztos, hogy köszönésben a maximálisat nyújtottuk.  - Na, miért mondasz ilyet? Nagyon menő, Kaliforniában mindenki így mászkál - enyhe túlzással, de igen, elég sokan varratták magukat a nyugaton, meg mondjuk Londonban is, de tény az, hogy ez a kis város Margit nénivel még nem volt felkészülve erre. A digikészüléket közben úgy tartottam, hogy a fényviszonyok ne rontsák a kép minőségét, így kicsit közelebb lépve hozzá. - Mondjuk az se lenne rossz - nevettem fel, de tény, hogy azért ez az elkapott pillanat tényleg jól sikerült.
-  Az ékszerekről? Persze, szívesen. Hogy szeretnéd, csak az ékszerekről, vagy Te is legyél rajta? - villantottam egy mosolyt, s még mielőtt válaszolt, már lőttem is róla egy képet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Pedig jó lett - vigyorgok a kattintás után, s már a képet csekkolom, ekkor sikerül kikapnia a kezemből a gépet, és mire reagálnék, már lőtt is rólam egy nyitott szájas képet. - Héé, de nyitva volt a szám - röhögve rázom meg a fejem, meglesem a fotót, azért nem gáz annyira, de a tetkós lány jobban mutatott a képeken. - Na oké, akkor lövök ezekről a bigyókról pár képet, aztán előhívatom és majd kirakhatod, vagy át is küldhetem, ha az jobb. Egyébként mik ezek a cuccok? - érdeklődöm, miközben kicsit rendezkedek az asztalnál , leguggolok és próbálok egy közelit lőni az ékszerekről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Pedig éhes vagyok - feleltem nevetve, de sajnos igaz volt, tényleg kezdtem megéhezni, ami egy piacon mondjuk nem csoda, hisz kavarognak az illatok, sütik a lángost és mindenféle finomságot. Most viszont munka van kéremszépen, így vissza is pillantottam az asztalra, aztán meg a gazdájára.
- Nem? Hát mi? - kíváncsian vettem szemügyre és érdeklődve hallgattam a tetovált lányt. - Wow, komolyan? Ez de menő! - na ilyenről se hallottam még, az egyiket balommal kézbe is kaptam, hogy jobban szemügyre vegyem, egyelőre viszont nem láttam benne miniÁdámot, és azt se, hogy mondjuk lézerkarddal rohangál. - Hm, és mondjuk ha ajándékba szeretném valakinek és hozok róla egy fotót, akkor is el tudnád készíteni? - lelkesen pislogtam, mert azt hiszem, hogy megvolt anyának az ajándék. Bár, ezek a furi üveges illóolajok is jól néztek ki. - És ezek itt mire jók? Szerelmi bájital? - pillantottam rá egy mosollyal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Feljebb vontam a szemöldököm a felajánlásra, aztán el is röhögtem magam. Jó nem voltam finnyás túlzottan, lehet, hogy még el is fogadtam volna a müzli felét, de nem akartam pofátlan lenni, másrészt inkább lángosra vágyakoztam. Előtte azonban volt még némi teendőm, s most hogy sikerült megbeszélnünk a képekkel kapcsolatos dolgokat, neki is állhattam fotózni. Lőttem is pár képet, közelebbről, hogy szépen és élesen látszódjon a portéka, közben két kattintás közt figyeltem, hogy mit mesél a lány.
- Szuper, szerintem akkor sokszorosítok neked a képekből párat, hogy tudj kitenni hirdetést is, hátha többen jönnek majd - meséltem egy mosollyal, s még lőttem pár képet.
- Hát kész is vagyok. És ha ennyire jók ezek az olajok, akkor ebből és hm, mondjuk ebből kérnék egyet. - böktem rá két különböző színű fiolára, majd elkezdtem matatni a dzsekim belső zsebében, keresve a tárcámat.
- Hú amúgy, meddig dolgozol? Mert felvinnélek anyámhoz - néztem rá egy mosollyal, át se gondolva azt, hogy nem fejtettem ki neki a mondandóm lényegét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Előtte mondjuk ennék, mert tényleg éhes vagyok - fűztem még hozzá, félig-meddig már a finom lángosra gondolva, talán emiatt se vettem észre, hogy mit mondtam. - Mi? - értetlen arckifejezéssel néztem aztán a lányt, de ahogy tovább mondta, már kezdett is égni a képem, mert rájöttem, hogy félreérthette a mondandóm.
- Fúúú nem, bocsi! Nem vagyok ennyire tapló, meg semmit se akarok, na ne érts félre, mert egyébként csinos vagy, csak… - hű és itt már kezdett is folyni rólam a víz, minél jobban magyaráztam, annál inkább nyílt meg alattam a föld.  
- Jó, kezdjük elölről - vigyorogtam rá végül zavartan.
- Szóval Ádám vagyok, szia - ismételt köszönés, és nyújtottam is a kezem egy kézfogásra.
- Anyukám fotós, mostanában különleges emberekről készít portrékat és amikor megláttalak, bevillant, hogy wow, hát mennyire örülne már, ha ő is lőhetne rólad néhány fotót. Emiatt gondoltam, ha van kedved így modellt állni, akkor szívesen bemutatnálak neki, meg az ő szülinapjára szeretném azt az ékszert és akkor egyben így ugye látnád is, hogy milyen. Túl sokat beszélek, mi? - kínos vigyort húztam az arcomra, s inkább a tárcámban kezdtem kotorászni, hogy fizessek.
- Tuti? Köszi! De akkor mondjuk egy lángost? Arra meghívhatlak? - ha már tapló voltam, hát legalább ezzel engeszteljem ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Jaaa, húúú bocs, én azt hittem, hogy én voltam túl tapló - mosolyogtam rá, s végre így már fel is engedtem. Azt hiszem, hogy túl komolyan vettem mostanában mindent, mióta megtörténtek a dolgok, s valahogy vissza kellett még lazulnom a való világhoz. - Nem vagyok ám mindig ennyire…merev - fűztem hozzá, közben megráztam a kezét is, mindkét név szimpi volt, viszont a szomszéd Manci miatt úgy döntöttem, hogy inkább Lorázni fogom.
- Ha hiszed, ha nem, ez még engem is meglep, soha nem dumáltam még ennyit - megint csak nevettem, hát mit tehetek róla, hogy most itt szómenésem lett. Fura, biztos a levegő okozta, vagy az időeltolódás.
- Szuper!  - örültem, hogy nem kellett győzködni, bizonyára anya is kiugrik majd a bőréből, mert egy tetovált nőre már hetek óta vadászott, az egyik modellügynökség jelzett is neki, de aztán váratlanul visszamondták, így már ezért is megérte kijönnöm a piacra.
- Tuti? Hát jó, pedig szívesen kajáltam volna veled, de akkor mit szólnál hozzá, ha mondjuk én elmegyek kajálni, meg hazamegyek és előhívatom a fotód, aztán mondjuk délután négy körül találkozunk és akkor hoppanálunk Budanekeresdre? - reméltem, hogy a távolság nem tántorítja majd el ettől a kis kiruccanástól.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Még az is lehet, ha éhes vagyok, nehezen tudok gondolkodni - jegyeztem meg egy szemtelen mosollyal, jó is volt tisztázni a félreértést, azt meg el tudtam fogadni, hogy nem éhes, vagy nem kedvelei a piaci ételeket. Nekem sem volt minden a kedvencem, utáltam a belsőségeket, viszont itt a piacon szívesen ettem sült kolbászt, lángost vagy valami jófajta pörköltöt. Már a gondolattól is jobban éheztem, halkan korgott is a gyomrom, a dicséret viszont nem kerülte el a figyelmem, el is mosolyodtam. - Hát ezt most bóknak veszem -  nevettem tovább, majd biccentettem. - Találkozzunk négykor az árnyas sétányon, aztán majd keresünk egy jó helyet, ahonnét elhoppanálhatunk. Akkor majd délután! - integetve mentem tovább, vettem magamnak egy sajtos-tejfölös lángost, megettem, aztán visszamentem a kastélyba, hogy előhívjam a képeket a délutáni találkozóra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Izzadtam, mindeközben rázott a hideg, fáztam, noha a homlokom maga volt a pokol égő kapuja. Bármi is volt ez, durván leterített a lábamról, s a gyengélkedő egyik ágyához szegezett. Hiába volt rajtam takaró, nem volt elég, szükségem lett volna egy-két pokrócra még, és az sem ártott volna, ha mondjuk befűtenek és teli pakolják azt a kandallót. Pocsékul voltam, s az sem nyugtatott, hogy nem voltam egyedül ebben a helyzetben. Szegény Izzy is ott vacogott mellettem pizsamában, rossz volt ránézni, mert olyan fehér volt, mint a fal, s úgy kattogtak a fogai, hogy az már kezdett elviselhetetlenné válni.
- Nekkem sisincs több - kattogtam ugyanúgy vissza, s hozzá hasonlóan rázkódtam, miközben a gyomrom fájt és kavargott. Szörnyű érzés volt, ezt nem kívántam senkinek.

- Ééén? - morcosan pillantottam a lányra, hisz engem vádolt. Mégis, miért tehettem volna a betegségről én? Oké, jártam külföldön, több országban is, viszont ennyi erővel a vírus az országunkban is felüthette a fejét.
- E.eeezt én is kérdezhetném. Tee szedtél össze vavalamit Létaitól? - persze, hogy a falnak is füle volt, a pletykák meg gyorsan terjedtek, pontosan tudtam, hogy volt közte és Roland közt valami, amihez szíve joga, csak ha mondjuk megfertőződött valamivel, akkor azt nem kéne rám fognia.
- Szesszerintem én kaptam el tőled de…de majd Thorsten megmondja, hooogy mimimi ez - feleltem rázkódva, de ezután elkapott a rosszullét, s csak arra volt erőm, hogy kiforduljak oldalra az ágyon, a tálat magam elé kapjam, s már jött is ki belőlem a reggeli.
- Uthálok beteg lenni - nyöszörögtem, amikor egy segítő odajött, hogy elvigye a tálat, s adott egy kendőt, meg egy pohár vizet.
- Haahaaapcciiiii - tüsszentés következett, majd orrfújás, így fordultam vissza a lány felé.
- Viiviiietnámba voltunk anyával - tüsszentettem még egyet, miután bevallottam, hogy merre jártam. Mondjuk, továbbra se éreztem úgy, hogy egyedül én lennék a hibás, a vírus valóban lehetett itthoni is, ki tudja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Ádám ma kénytelen volt otthon maradni, mivel az anyja megkérte, hogy vegyen át egy külföldről érkező csomagot. Emiatt le is mondta a napi programjait, nem ment be a stúdióba se, ehelyett otthoni teendőknek vetette alá magát. Volt is mit csinálni, hisz a házat nem olyan rég vásárolták és a kertet lehetett szépíteni. Ki is találta, hogy beültet néhány virágot, lerak néhány járólapot és talán még egy medencét is felállít valamelyik sarokba. Ezekkel már hétvégén is foglalkozott, így mára már csak a medence felhúzása maradt, meg némi járdamosás slaggal. A jó időre való tekintettel Ádi rövidnadrágban flangált kint, lecsapatta a járólapokat és épp a medence feltöltését fejezte be, amikor meghallotta a távolról érkező kopogást. Először csak fülelt, majd a bejárati ajtóhoz sétált és kinyitotta, hátha a postás az. Nos, nem csomag érkezett, ellenben napszemüvege mögül egy dekoratív és csinos nőt vehetett szemügyre. Ehhez a szemüvegét is leemelte, szája sarkába pedig még egy mosoly is húzódott. - Én lennék, szia! - tegezte is le rögtön egy mosollyal a nőt. - Csomagot hoztál? - azért meglepődne, ha ilyen kiszállítók lennének, mindenesetre ez volt az első tippje.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Lett egy gyakornoka, ami nem kis újdonság az életében, korábban ugyanis nem kellett mentorálnia senkit, de Ádám ehhez most úgy áll hozzá, mint egy újabb kihíváshoz. Azon túl még jó is, hogy van ez a diák, mert így legalább akad egy kis segítsége, és ha épp el kellene mennie valahová, akkor nyugodtan rábízhatja addig az üzletet. Most is épp Petyának magyaráz, az egyik eszközt próbálják helyrehozni, ami legutóbb elromlott.
- Ott állítsd rajta egy kicsit a szöget, utána el tudod vágni vele méretre a képeket. Ezzel állíthatod itt, hogy pontosan mekkora is legyen a fotó - magyarázza épp, mikor hallja, hogy nyílik az üzlet ajtaja, ám még mindig nem néz fel, csak mutogat a vékony, nyurga, szemüveges srácnak. Fura, de egy kicsit saját magát juttatja az eszébe.  - Máris jövök, egy pillanat - szól hátra. - Oké, na így jó lesz. Ezeket kéne megcsinálni, mert délután jönnek érte. Ott az alsó fiókban találsz borítékokat - kicsit hajolgat, mutogat, majd ezután egyenesedik fel és fordul sarkon. - Szép napot, elnézést kérek! - köszön barátságos mosollyal, de ahogy előrébb lép, megakad pillantása az ismerős vonásokon, enyhén szólva meg is lepődik, mintha szellemet látna. - Öh, helló - bár évek teltek el, nem nehéz felismernie Xéniát, hisz túl sokat nem változott a lány, most is csinos, mint annak idején. - Jaja, ideköltöztünk nem olyan rég - feleli, bár egy kicsit furán érzi magát most, hogy újra látja. - Hühhm - tarkójához nyúl, általában ezt teszi, ha kissé frusztrált, mert nem is tudja, hogy mit mondjon most, így ennyi idő után. - Nem hiszem, vagyis…ami volt, elmúlt -  teszi hozzá, hisz ő már nem haragszik, meg aztán ő sem volt ártatlan, és az ilyen dolgok mindig két emberen múlnak. - De hogyhogy itt? Mi járatban? Rég láttalak - egy kicsit talán kíváncsi is, hogy mi is történt Xénivel, vajon merre járt, miért is tűnt el csak úgy épp, mikor alakult volna már valami.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Oké-oké, ezt valószínűleg benézte, már csak azért is, mert elég jól olvas mások arckifejezéséből és eléggé úgy tűnik, hogy a hölgyike zokon vette a megjegyzést. Ádám mentségére legyen, hogy csomagot várt, csinos nőt meg nem, így egészen meglepő számára a nő jelenléte. - Ú baszki - csúszik ki a száján, amint meghallja a nő nevét, meg a lap nevét is, hisz hallott már róla és valahonnan ismerősnek tűntek neki a nő vonásai is. - Hát persze, bakker - ismétli önmagát, szinte már arcát a tenyerébe temetve. Anyja sztárfotós, nem egy profi lapnak dolgozott, és nem egy modellel együtt, így valószínűleg a két nő még ismeri is egymást. Ha az anyja fülébe jut, akkor meg majd kapja a lecseszést.
- Igen-igen, tudom hogy ki vagy, vagyis Ön , bocsánat! Tessék beljebb fáradni - igyekszik tisztelettudó maradni, tárja is jobban az ajtót, hogy betessékelje a vendéget. - Így igaz, vagyis mindenféle fotózást vállalok, többek között divatfotózást is. Kérem, foglaljon helyet - mutat a kanapéra.
 - Hozhatok egy kávét-teát-üdítőt? - most van csak éppen zavarban, mert hogy bevillant neki, ki ez a nő, látott róla fotókat is még a modellkorából, és egyébként is vonzó, szóval megküzdhet azokkal az izzadságcseppekkel. Azért próbál nem összerogyni, még egy mosolyt is villant a nő felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Valóban meglepi a lány felbukkanása, már csak azért is, hogy ennyi idő után bocsánatot akar kérni. Akkoriban tényleg szarul érintette, hogy Xéni egy szó nélkül eltűnt, mert táplált érzéseket a lány irányába, miközben egy szörnyű tragédia emlékével is küszködnie kellett. Egy kicsit úgy érezte, hogy Xéni magára hagyta őt a bajban, és akkor még haragudott is rá, de azóta tényleg évek teltek el, az érzések elmúltak, már leginkább csak a kérdőjelek maradtak benne. - Geri tudta a címem - utal ezzel az egyik legjobb barátjára, akit a lánynak is bemutatott, így ha nagyon szeretne kötekedni, akkor megtehetné, viszont a nagymama halála hírére elkomorul. - Ó basszus, sajnálom - ezt őszintén mondja, mert emlékszik a nénire, kedvelte is őt. - Jó figyelj - megvakarja az állát, aztán közelebb tesz pár lépést, nem akar a pult túloldaláról ilyen dolgokba belemenni. - Nem haragszom már, meg értékelem, hogy eljöttél bocsánatot kérni, csak…fuh, tudod azért szarul esett, hogy szó nélkül eltűntél, mert fontos voltál nekem és előtte nem rég vesztettem el Leilát is. Téged nem akartalak, de eléggé elárulva éreztem magam. Na mindegy, rég volt…csak most így nem tudok erre mit mondani - őszintén ezt gondolja. - Na és, mit csinálsz mostanában? - azért érdekli, hogy mi lett Xénivel, mert régen tényleg nagyon közel állt hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Nem mondom, egy kicsit meglepett az, amikor Mari kitalálta azt, hogy szeretne nekem segíteni a boltban. Először nem is akartam, hogy odajöjjön, de már annyira unatkozott odahaza és annyira érződött rajta az, hogy szívesen tenne-venne, mire végül beleegyeztem. Úgyis közeledett a halottak napja és volt is már ötletem arra, hogyan is lehetne feldobni az üzletet, így pont kapóra jött két kéznyi segítség. Pár óra elteltével már nagyban benne voltunk a munkában, ezért örültem is annak az üzinek és a kávémeghívásnak. Miért is ne? Vissza is írtam, hogy innék, ha be tudna ugrani az üzletbe, mert jelenleg kicsit sok a munka. Ó igen, mert hogy hétvégén esküvő volt és azokat a képeket kellett még feljavítanom a legjobb minőség érdekében. Éppen egy képen dolgoztam, amikor csilingelt a csengő, s megjött a felmentősereg. - Áh, helló, jó hogy jöttél! - köszöntem mosolyogva, Lillának mindig örülök, na meg a kávénak is. - Aha, mondhatjuk - mosolyogtam rá, és kiléptem a pult mögül. - Mi a helyzet furkász téren?- kíváncsi voltam, hogy a múltkori akcióval sikerült-e örökre elűznünk őket, vagy még mindig visszatérnek-e a lányhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Érdekes volt a mi kapcsolatunk, sosem voltunk a legjobb barátok, még csak abban sem voltam biztos, hogy a barátjának tart-e, vagy szimplán valakinek, akivel olykor jól elüti az időt, az viszont még nekem is feltűnt, ha valami nem stimmelt nála. Márpedig most látszott rajta, hogy valami nyomasztja. - Nem, köszi. Retusálnom kell a képeket, árnyékolásokat tenni rá, vagy megszüntetni, ahol kell, mert tökéletes emléket szeretnének - el is nevettem magam, mert nem értettem az ilyen felkéréseket. Volt, aki szerette a természetességet és az sem zavarta, ha látszott rajta a felesleg. Ez a pár viszont nagyon szigorú kritériumokat állított fel. - Mondjuk…ha nagyon unatkozol, van ott pár kép, amiket borítékba kellene pakolni  - jutott eszembe ez a kis meló, bár valószínűleg Mari is megcsinálná, csak szerintem még a díszekkel bíbelődött a raktárban. - Na de szerintem ne dolgozz, nem azért jöttél, hanem hogy kávézzunk - mosolyogtam rá, kilesve kezéből a gőzölgő italt. - Mi, már megint drogos van a lábtörlőn? - erre rosszallóan ráztam meg a fejem, mert ez még a furkászoknál is komolyabb probléma volt. - Jelentened kellene az aurorparancsnokságon, de tényleg! - ez lett volna a legjobb módja annak, hogy távol tarthasson ilyen alakokat az ajtajából. A kávéba közben belekortyoltam, ki is ült az arcomra, hogy mit érzek. - Mennyei. Üdvözlöm Csinszkát - jegyeztem meg nevetve, köszönet neki a kávéért. - Akkor ezért vagy ennyire magad alatt? - utaltam vissza a küszöbén heverő drogosra. - Vagy történt valami más?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Úgy tűnt, hogy a nők képesek megértőek lenni más nőket illetően, ezzel mondjuk nem is volt gond, a legtöbb biztosan hasonlóan gondolkodhatott az esküvői képeket illetően. - Oké, akkor majd ha a Tiéd lesz, ott is figyelnem kell, hogy jól fotózzak - kacsintottam rá, úgymond előre stoppolva is a feladatot, mert neki nagyon szívesen készítenék képeket, még ingyen is, nászajándékba. A munkával kapcsolatos megjegyzésére csak elmosolyodtam, nem akadályoztam meg abban, ha segíteni szeretne, csinálja nyugodtan. - Ha ezt előre tudom, akkor áthívtalak volna már korábban is - utólag fel is villant bennem, hogy miért is ne jöhetne néha pakolni, akár még munkát is tudnék neki ajánlani, ha érdekelné. Jelen pillanatban viszont szívesebben beszélgettem vele, mint hogy munkáról diskuráljunk, így kortyoltam a forró kávét, míg mesélte az elképesztő helyzetet az otthonát illetően. - Valami megoldás csak van, ott van a városvezetés, nekik is meg lehetne említeni, a tanácstagoknak. Értem én, hogy ők voltak ott előbb, de valahogy helyre kéne tenni ezt a várost - motoszkált benne némi politikai ambíció, egyelőre azonban elvolt az üzlettel és a fotózással. Az viszont nem tetszett neki, hogy Kamillának és a hozzá hasonló fiataloknak ilyen helyeken kell élniük. - Ha meg tényleg nincs más lehetőség, akkor lehet, hogy valami más környéken kéne albérletet keresnetek. Csak van még olcsón kiadó lakás nyugisabb környékeken. Majd megkérdezek pár ismerőst - ajánlottam fel, hátha van valaki, aki kiadná a lakását. Ezután jött a nem várt hidegzuhany, ugyanis mikor kicsit is jobban feszegettem az állapotát, olyan dolgot hozott szóba, amitől belém fagyott még a lehelet is. Megtorpantam a kávéivás közben, a homlokom ráncba futott és nem is akartam elhinni azt, hogy vajon jól értem-e, hogy arra, gondol, amire gondolok. - Várj csak…emlékszem és…ugye nem azt akarod mondani, hogy…terhes vagy?? - érthetetlen, hogy honnan jött ki belőlem az a szoprán szerű hang, de riadtság szőtte át a kérdésemet, teljesen lesápadtam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Hé, azért annyira nem vagyok öreg - nevetem el magam, értem egyébként, hogy mire is gondol, de próbálom inkább megnevettetni, mert nem értek vele egyet. Miért is ne mehetne férjhez, hisz csinos, biztosan pár év múlva oltár elé vonul majd valakivel. - Gondoltam, hogy sok a dolgod, de legközelebb szólok majd - bólintok rá egyet, és valóban elgondolkodom azon, hogy majd később megkérdezzem, nincs-e szüksége munkára a suli mellett. Jelenleg van egy eladó srác, de rá az elmúlt időszakban nem mindig lehetett számítani, Lillával talán jobban is járnék. A beszélgetésünk viszont egész más vizekre evez, s döbbenten kérdezek rá arra, ami az elmondása alapján egyértelműnek tűnik, még sem akarom elhinni. - De? - még mindig döbbenten nézem, az fel sem tűnik, hogy a raktárban abba maradt a mozgás, csak Lillára összpontosítok, majd arra a papírra, amit megmutat, s amiben feketén-fehéren is szerepel az eredmény. - Bassza meg - csúszik ki a számon, nem tehetek róla, de nehéz lepleznem azt, hogy mennyire nem örülök ennek a hírnek. Mi nem vagyunk együtt, egyszerűen csak elkezdtünk kavarni egy buliban, aztán valamiféle haverság lett köztünk extrákkal, erre most elém tol egy papírt, ami alapján várandós. Le is kell ülnöm, ezért a pult mögött magasodó bárszékhez hasonló széket választom, arra telepszem és újra átfutom a papíron szereplő eredményeket. - És…és akkor most miért? Úgy értem…gondolom, hogy elveteted? - ez lenne a lehető legjobb döntés a helyzetünkben, de jó lenne, ha végre mondana is valamit Lilla. - Vagy meg akarod tartani? Egyáltalán jó ez az eredmény? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Teljesen ledöbbentett ezzel a hírrel, amire egyáltalán nem voltam felkészülve. Szó sem volt köztünk arról, hogy kapcsolatunk legyen, nem hogy épp egy gyerek fűzze össze az életünket. Ráadásul, ahogy jobban végig néztem rajta, mintha már látni is véltem volna a jeleket. Hogy nem tűnt fel ez, amikor nála voltam és kiűztük a furkászokat? Igazából az fel sem merült bennem, hogy netán másé lehetne, mert valamiért nem tűnt olyannak, aki hetente cserélgetné maga mellett a partnereket. - Persze, hogy az lenne - bólintottam egyetértően, hisz még suliba járt, egyáltalán nem volt erre felkészülve, ahogy én sem. - Hát ez rohadt jó - ráztam a fejem, lerítt rólam az, hogy mennyire nem örülök ennek az egésznek. Szerintem más sem örült volna ennek a helyemben, főleg úgy, hogy semmi ilyen nem szerepelt a terveim közt. - Mert szerinted én el tudom magam képzelni apának? - kérdeztem vissza, talán egy kicsit tapló is voltam, nem tudom felmérni, de idegességemben törtek fel belőlem így a szavak. - Az lenne a megoldás, ha…elvetetnéd - nyilván nehéz volt ezt így kimondani, már csak azért is, mert egy életről volt szó, de ha reálisan átgondoljuk, mindkettőnk számára ez lenne a legjobb választás. Ekkor viszont hirtelen elhúzódott a függöny, s a raktárból előlépett Mari, alias Schneider Mária, az anyám. - Fellner Ádám, ugye ezt nem mondtad komolyan? - nézett rám szigorúan, aztán mellénk lépett és alaposan szemügyre vette Lillát is, én meg köpni nyelni nem tudtam. - Felültetett a fiam? - érződött, hogy tudni akar mindent, mintha bíró lenne, úgy igyekezett kiszedni az igazat Lillából, miközben felém emelte a kezét, hogy csöndre intsen, pedig még meg sem szólaltam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Megnyugodni? Hát ne haragudj, de egy ilyen hír után ez nem olyan egyszerű -  megráztam a fejem, lehet, hogy neki volt már ideje a vizsgálat óta feldolgozni a híreket, engem viszont hidegzuhanyként ért, és még emésztenem kellett. Az életem egy pillanat alatt lepörgött előttem, és már magam előtt láttam a sok pelenkát és azt, hogy vége a karrieremnek, és mindennek, amit még csak kitűztem célul magam elé. Nem azt mondom, hogy egy napon nem akartam volna apa lenni és családot alapítani, de nem így képzeltem azt el, szerelem nélkül egy félresikerült balesetből. Pillantásom rávillant, mikor hülyének nevezett, majdnem szóltam valamit, de inkább magamban tartottam, mert tényleg nem lett volna jó ötlet összeugrani, már csak azért sem, mert szerintem ezt Lilla sem így tervezte, s ezt a szavaival is alátámasztotta. - Jó, gondolom, hogy nem akartad Te sem…ez…hihetetlen - még mindig a fejem ráztam a döbbenettől, amit követett a másik, miután az anyám is a képbe került. A sokktól szinte elfeledkeztem arról is, hogy a raktárban van és hallhatja a beszélgetésünket. Most viszont már tagadni sem tudtam volna előtte, hisz elég egyértelmű volt az, hogy mibe csöppent bele. Szigorú volt, mint mindig, ha hülyeséget csináltam, most sem tűrte, hogy magyarázkodjak, inkább Lillára volt kíváncsi, mintha bennem nem bízhatna.- Baleset? - pillantása rám villant és megcsóválta a fejét. - Gratulálok fiam, azt hittem, hogy ennél több eszed van..- még mindig rázta a fejét. - Tisztában vagytok azzal, hogy milyen döntésre készültök? - rám nézett, majd Lillára. - Ne hallgass a fiamra, alaposan gondold át, hogy mit szeretnél, Ádám támogatni fog, erről kezeskedem - szigorú pillantása megint rám vetült, én meg már értetlenül tártam szét a karjaimat és a fejemet ráztam, nem tetszett, hogy anya csak úgy beleszól. - Annyi idős voltam, mint Te, amikor teherbe estem Ádámmal, és egy pillanatra sem bántam meg, hogy megszületett. Ha megteszitek azt, amiről az előbb beszéltetek, utána egész életetekben bánni fogjátok, hogy mit tettetek. Egy életről van szó, nem vághatjátok csak úgy el. Ha ahhoz volt eszetek, hogy hemperegjetek, akkor vállaljátok a következményeket is! - nem javasolta, szinte már követelte tőlünk ezt, köpni nyelni nem tudtam, Lillára néztem, hogy ő vajon mit gondol erről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Nem állsz készen, de felelőtlenül azért összebújtál a fiammal? - Mari elég keményen bánt velünk, Lillával is, amihez azért nem volt joga. - Állj már le, Mari - így hívtam, már kiskorom óta, mert mindenki így hívta a közegemben, így szoktam meg. - Te csak maradj csöndben! - keményen szólt rám, aztán visszapillantott Lillára, de amint meghallotta, hogy mi is a helyzet kettőnk között, azon nyomban felém fordult, és egy kis saller érte a fülem tövét, ahogy megsuhintott. - Nem ismered? Ezt tanítottam neked, hogy így bánj a lányokkal? Szégyelld magad Ádám! - már égett a fejem, olyan kellemetlen és ciki volt ez, dühös voltam, hogy az anyám így bánik velem, mintha még mindig egy nagy gyerek lennék. - Hogy hívnak ifjú hölgy? - kérdően pillantott Lillára. - Azt javaslom, hogy kezdjétek megismerni egymást, van…ahogy elnézlek, nagyjából nyolc hónapotok arra, hogy úgy várjátok ezt a kicsit, ahogyan illik. Ádám, ne kelljen benned csalódnom! - még rám szegezte a pillantását, aztán sietősen távozott a boltból, még a kifüggesztett csontváz is beleremegett. - Ő..volt az anyám- sóhajtottam. - Ne haragudj, hogy így beszélt, kicsit vehemens tud lenni. És támogatlak amúgy, csak..érted - megvontam a vállaim, mert természetes, hogy nem fogom magam kihúzni a feladat alól, de továbbra sem voltam biztos abban, hogy ezt a babát meg kellene tartanunk. Egyikünk sem volt felkészülve rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Mari nagyon nincs jókedvében, amit valahol nem csodálok, de a saját helyzetemből kiindulva már kellemetlen a jelenléte, és az is, ahogy próbál beleszólni az életünkbe. Szegény Lillát is úgy kérdezgeti, mint egy nyomozó, látszik a lányon is, hogy kellemetlenül érzi magát. A taslit követő megjegyzésre csak megrázom a fejem, lehet, hogy a lány ezen tud egy kicsit mosolyogni, én viszont csak még rosszabbul érzem magam ezután, tök égő, hogy ennyi éves fejjel még mindig így kezel. Jobb is, hogy távozik, különben most vesztünk volna össze. - A nagyid is ezt gondolja? - meglep ez, azt hittem, hogy csak az anyám van ilyen véleményen, de az, hogy az idősebb generáció hasonlóképp vélekedik erről, elgondolkodtat. Lehet, hogy tényleg megbánnánk egy ilyen döntést, de ha nem tesszük meg, akkor benne van a pakliban, hogy örök életre elrontjuk a jövőnk.
- Értem, persze. Tudom, hogy a kettőnk döntése valahol, de leginkább szerintem a Tiéd, mégis csak a Te tested, meg érted, rád hárul a nehezebbik része - és valóban, ehhez én legfeljebb csak asszisztálhatnék. Azért felajánlom a támogatásom, hogy tudja, bárhogy is dönt, azért számíthat rám, nem leszek olyan, mint az apám, aki elhúzott a francba, nem vállalva a felelősséget. - Tudom, köszi! Beszéljünk majd akkor pár nap múlva, hogy akkor mi legyen - adok két puszit megszokásból, és megvárom, míg távozik. Ezután kéne valahogy rendeznem a gondolataimat, de nem megy, kész káosz van bennem, és már a kávé sem esik jól. Az anyám meg visszajön, és szigorú pillantásával találom magam szemben, jön életem következő egy órája, egy hosszas prédikáció, hogy mit és hogyan is kellett volna csinálnom, és hallgathatom azt, hogy ő rendes fiút nevelt, nem pedig olyat, aki így viselkedik…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Régen volt már ennyire megszeppenve egy nő látogatásától, bár az is igaz, hogy ilyen kaliberű nők nem mindennap csöngetnek be az ajtaján. Igyekszik persze összekapni magát és tisztelettudó módon viselkedni, ahogyan az anyja tanította, de azért még egy mosollyal sem rejtheti el a zavarát. Egy pillanatra megakad a tekintete a szoknya alól kivillanó combokon, de rögvest torkot köszörül és jó házigazda módjára italt kínál, pillanatokkal később visszatér egy pohár vízzel. - Egészségére! - ezután foglal csak helyet a fotelben és érdeklődve hallgatja Liannát. - Érdekelne-e? Abszolút! Nagyon szeretek divatfotókat készíteni, főleg, ha egy-kettőt feltüntethetek a portfóliómban - mosolyodik el. - Kegyedet kellene fotóznom? -mosolyodik el egy kis csibészséggel, ahogy nézi, most is tudna róla lőni pár képet, egész jól esnek most rá a nap sugarai így az ablakon keresztül, ráadásul az öltözéke is megy az ülőalkalmatossághoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Nem gondolta volna azt, hogy pár hét alatt teljesen felfordul az élete, márpedig ez történt. Kiderült, hogy teherbe ejtett egy fiatal nőt, aki még az iskolát sem fejezte be, most pedig már együtt élnek. Legalábbis egy lakásban, de semmiképp sem együtt. Nem, mintha bármi baj lenne a lánnyal, hisz csinos és az a dolog is jól működött köztük, de Ádám nem gondolt arra, hogy bármi komolyabbat is akarna. Most mégis komoly dolog előtt állnak, hisz nyolc és fél hónap múlva megszületik a kicsi.
Ádám pedig azóta, hogy tudja, igyekszik tudatosan készülni, vett ki könyveket magának és Lillának is, meg elkezdte tervezgetni a gyerekszobát. Egyelőre viszont még nincs konkrétum, ma pedig más dolga van, egy portfóliót kell összeállítania, hisz ha ügyes lesz, hamarosan megcsípheti egy amerikai kviddics cég kampányát. Márpedig pénzre lesz szüksége, nem élhet az anyja vagyonából, hiába kapna meg minden támogatást.
- Mi? Aha, persze - mosolyogva pillant a lányra és szakad ki a saját gépéből, hogy Lillára koncentráljon. Amit lát, az pillanatok alatt sokkolja, túl sok minden van ott összezsúfolva. - Azta…ezt biztos, hogy bírni fogod? - kérdezi normál hanghordozással. - Hű Lilla, ügyes vagy, de pihenhetnél is kicsit - örül annak, hogy a lány jól érzi magát, és hogy ennyire házias, de azért félti, nehogy megterhelje magát. - A nagyid tényleg cuki, köszönöm! Nem is értem, hogy miért kedvel ennyire - csodálkozik, hisz ilyen esetben inkább szidni kéne, amiért ennyire felelőtlen volt. Közben feláll és odasétál a pult mellé, tovább hallgatja a lányt, fejben közben már lapozgatja a naptárat, mert szeretné elkísérni Lillát. - Lilla, jól vagy? - látja a mozdulatból, hogy valami nem stimmel, ezért azonnal odalép mellé, hogy segítsen. - Gyere, ülj le - odahúz egy széket és segít a lánynak leülni, majd perdül és máris tölt egy pohár vizet, miközben aggodalmasan figyeli.