36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Marina Darik összes RPG hozzászólása (216 darab)

Oldalak: « 1 [2] 3 4 5 6 7 8 » Le
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. január 7. 13:50 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe



Igazából nem nagyon értette meg a barna a másik magyarázatát. Legalábbis nem először. De pár óra múltán már mind a ketten az erős szagok között dalolásztak, mintha csak attól a bizonyos cefrézéstől is be tudtak volna rúgni. Marina minimum olyan hamis is volt.
- Kék vőlegény? - kuncogott a lány. - Szóval űrlények az eseteid. Nem is kell többet mondani - nevetett a barna, ahogy elképzelte a szöszkét egy kék csúnya lény karjai - vagy még inkább csápjai - között. - Majd karácsonyra csinálok neked ilyen... papír...alakot... - keresgélte a szavakat, mert hirtelen csak dánul jutott eszmébe a helyes kifejezés. - ..amit majd kirakhatsz a szobádba - vigyorgott rá, mint a tejbe tök. Ha Lokival beszélt volna valószínűleg valami plusz viccet is hozzátett volna, de hát nem akarta rögtön zavarba hozni a szőkét.
- Pálinka szerelmem, légy az enyééém - énekelte tovább szinte már teljes átéléssel. Neki jutott a könnyebb szöveg, azt meg kell vallani. Aztán hagyta, hogy Amélia átvegye a szót, és utána újra elénekelte ugyanazt a sort. Csupa haszon ez a lány, elénekli helyette azokat a részeket, amik nem mennek neki, és közben még sört is csinál neki. Ha igazak a számításai, és tényleg van valami közte meg Loki között, akkor be kell fenyítenie barátját, nehogy elrontsa neki ezt.
- Hogy állunk? - lépett közelebb a lány. Alig várta, hogy megkóstolhassa már az édes nedűt. Nem tetszett neki, hogy ebben az országban ennyire szabályozva vannak a fiatalok. Hát mikor fogják kipróbálni ezeket a dolgokat, ha nem most?
- Arra gondoltam, hogy ha jól sikerül, küldök egy üveggel a gyárnak. Hogy lássák milyen kreatív elmék bújnak meg manapság az átlag emberek között. Lehet még fel is vesznek minket oda. Fuck... képzeld el milyen lenne egy sörgyárban dolgozni - csillantak fel a lány szemei már csak a gondolatra. - Dream come true.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. január 19. 23:57 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Amikor Loki felhozta a barnának, hogy esetleg este átmehetne, a nap további részére eltűnt a lány. Mármint szó szerint. Elvonult a kis szobájába, és terveket szövögetett, hogy mégis hogy a lópikulába fogja kijátszani a rendszert. Először is innen-onnan összegyűjtötte a forrásokat, hogy melyik prefektus lesz beosztva hova, aztán szobatársait fűzte meg, hogy ne árulják be, sőt falazzanak neki, ha arról van szó - az utolsó két dán csokijába került -, és végül maga a vonatút. Kora délutánra már meg is volt a tökéletes szökési terv. Komolyan, ha minimum fele ennyi energiát fordítana egy-egy tantárgyba Marina, simán ő lenne az évfolyamelső.
Tőle szokatlan módon egészen simán megúszott mindent. Walkmanjéből üvöltő Jason Derulo amúgy is minden aggodalmát kiürítette fejéből, és táncolva közelítette meg az ismerős házat. Komolyan, otthonosabb volt neki Lokiék lakása, mint a sajátja Dániában. Hatalmas mosoly kúszott a lány arcára, ahogy meglátta az ajtóban ácsorgó Lokit.
- Tudod, már csak örökbe kéne fogadnod egy kréta kori őshüllőd és igazi dínom dánom lenne a házban - kacsintott Marina a fiúra, engedve, hogy átvegye tőle a tasit. Egész vonatúton mondogatta ezt a szóviccet, nehogy elfelejtse vagy rosszul mondja.
- Olyan meglepetésem van, hogy el fogod dobni az agyadat tőle - jelentette ki a barna, amint magabiztosan fellépett a lépcsőre, és közben elkezdte szétgombolni barna kabátját. - Szóval az úgy volt, hogy tudod régóta gondolkodtam rajta, hogyan hozhatnék be valami jó cuccot Magyarországra. Aztán hallottam, hogy van valaki, aki a sulin belül árulja. Te, az a gyerek valami borzalom. Mint aki citromba harapott és nem tudja hogyan tudja a fancsali képet eltüntetni utána a fejéről - ért oda a szobához, de Loki beszólása miatt úgy döntött kicsit megvicceli, és a meséjében megállva Móric ajtajára mutatott. - Ez a tiéd ugye? - ráncolta össze a szemöldökét, de utána rögtön huncut mosolyra húzódtak ajkai.
Utoljára módosította:Marina Darik, 2021. január 19. 23:57
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. január 20. 00:22 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe



A kép még mindig túl élénken égett a fejében ahhoz, hogy ezt elrontsa, de mégsem hagyhatta, hogy ez a remek lehetőség elvesszen. Mintha valami titokzatos belső erő kényszerítené, hogy szekálja a másikat a még nem is biztos, hogy crusha miatt. De igazából hazudok. Nem is olyan titokzatos. Ez csak szimplán egy Marina Darik vonás.
- Most az űrlényre, vagy Lokira gondolsz? - vetett rá pimasz mosolyt. Azonban azonnal lefagyott, amikor meghallotta a következő kérdést. Mielőtt még kijavíthatta volna a nevét, egyszerűen minden eltűnt a fejéből, csak nagy fehérség maradt. Esküszöm, ha most látta volna Keserű prof, nagyon büszke lett volna rá. Csakhogy Mae annyira nem tudta ezt értékelni.
- Mondjuk azt, hogy nincs esetem. Vagy... csak nem sétált még szembe velem. - Hazugság. Pontos név van rá. Ombozi Boróka. Azokkal a telt ajkakkal, a csípős stílussal és a folyamatosan fürkésző szemekkel. Már a gondolatba is belesajdult a mellkasa, de semmiképpen nem merte kimondani. Hogy nézne rá a másik, ha tudná?
Az éneklés szerencsére valamennyire elvette a figyelmét az összes aggálya felől, bár a tüzes rellonosról kevésbé tudta. Ámbár kezdte megszokni, hogy valahogy mindig ott bujdos az agya hátsó részében valahogy.
- Igen, ő nem is vészes tanár. Bírom benne, hogy nem erőlteti rám a magyar varázslást, hanem jó neki, ha az angol varázsigét mondom néha - bólintott rá, bár ennél többet nem nagyon értett a tantárgyhoz, szóval ezt a részt is ráhagyta a szőkére. Igazából ő csak a zseni volt, aki kitalálta ezt az ötletet, meg elmondta mitől különleges a sör. Ezért nem is értette, hogy Amélia miért a csomagolón képzelte el őket. Hiszen láthatta a saját szemeivel mennyire hajlandó igazi kétkezű munkát végezni.
- Jajj nem Csibe. Ha mi odakerülünk, akkor nem pakolgatunk meg ilyesmi. Mi a kreatív osztályon lennénk. Kitaláljuk az ízeket, posztereket meg reklámokat gyártanánk. Csupa olyan hasznos dolgot, amit az átlag emberek képtelenek elvégezni, mert egy kis dobozkában élnek. Minket, barátnőm, nem lehet skatulyába csúsztatni - bólintott elégedetten a barna, mintha csak egy Martin Luther King beszédet mondott volna el.
- Ezt örömmel hallom, mert szerintem is veled van a legnagyobb esélyem arra, hogy meglegyen ez a sör. Pontos adatot nem ígérek, mert rettentő rosszul tippelek - jelentette ki magabiztosan. Igazi számolásokról pedig egyszerűen csak nem beszélt. Hát komolyan, ki az a mazochista, aki szereti a számmisztikát?
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. január 31. 00:04 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Tökéletesen sikerült a vicc, érezte, ahogy az - amúgy sem kicsi - önbizalma csak még nagyobbra duzzad a büszkeségtől. Csak két évébe telt, de már magyar szóvicceket mond, hát mekkora előre lépés ez? Jó, igaz még nem jött neki úgy zsigerből, mint Lokinak, de már az sem volt kis teljesítmény, hogy megértette amikor a szöszke dobálódzott neki velük. És most meg már sajátot talált ki.
- Pedig szerintem az volt - vonta meg Mae a vállát, de azért hagyta, hogy Loki távolabb húzza Móric szobájától. Édes drága Móric, majd máskor. Kabátját ledobta az egyik szekrényre.
- Szóval a srác képes volt tripla árat kérni a cuccért csak azért, mert azt mondtam neki, hogy csúsztatottan adjuk át a dolgokat, mint a könyvekben - mesélte tovább a szöszkének a sztorit, miközben leült a táskája mellé a székre, és kutakodni kezdett benne. Az egyáltalán nem zavarta meg, hogy közben barátja tönkre teszi az arcberendezését, inkább csak ravasz rókamosollyal kihúzta a fiolát az egyik rejtettebb zsebből.
- Gondoltam kipróbálhatnánk - nézett rá a másikra. - Ennél jobb időpontot és helyet nem is tudnék rá mondani - tárta szét kezeit a lány, és a fiú felé nyújtotta az üvegcsét, hogy ő is rendesen meg tudja nézni a lilás folyadékot.
- A srác azt mondta, hogy ez három napi adag. - Pontosabban három és fél, mert a hét napi volt kettő fiolába elosztva, de az már csak részlet kérdés volt. - Szóval maradnia kéne belőle - magyarázta. És itt le is tudta az összes felelősséget, amit a dealer mondott neki.
- Átengedem neked az első korty lehetőségét - szólt izgatottan a lány. Alig várta, hogy kipróbálják végre.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 4. 19:53 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe



Túl van értékelve. Igen, ezt Mae határozottan érezte minden egyes alkalommal, amikor Boróka közelében volt. A szervezete, a gyomra, a mellkasa, az agya, egyszerűen minden fizikai része túlértékeli a nőt. Hiszen mit adott neki, amit más ne tudna? Elfogadást. Szenvedélyt. Izgalmat. Túl van értékelve. Jól mondta barátnője.
– Majdnem, csak d helyett g-vel a végén – bólintott a lány határozottan, mintha minimum olyan hatalmas kérdéseket tárgyalnának meg, minthogy bolognai vagy a milánói a finomabb étel. Vagyis.. pontosan ugyanaz volt a kategória. De mind a kettő lényeges.
Elnevette magát Amélia felvetésén. Lehet, hogy még nem beszélgettek olyan sokat ők ketten, de abban a pillanatban valahogy úgy tűnt, hogy ők mégis képesek klappolni valahogy. Talán Kiscsibe nem is volt olyan unalmas könyvmoly, mint ahogy Loki meséiből tűnt neki.
– Oké, ezt az ötletet nagyon adom. Olyan jó főnök lennék, mint senki. Egyrészről folyamatosan haladna a munka, mert folyton ott lennék és ösztönözném őket, másrészt pedig egy csomó közös programot szerveznék nekik, hogy összeszokjanak. Például a pénteki szünnapok helyett beiktatnék egy közös iszogatást szles játékot. Két csapatra osztanám őket, hogy legyen vetekedés is köztük – agyalt a lány, és csak úgy dőltek belőle a szavak, ahogy szoktak. És még csak nem is érezte magát rosszul.
Neve hallatán azonnal ránézett Améliára. – Inkább csak Mae vagy Rin. Vagy bármi, amit kitalálsz nekem. Csak a szüleim meg a tanárok szoktak a teljes nevemen szólítani, és pont ezért nincs pozitív csengése – magyarázta meg, amit már egyszer meg akart, csak akkor éppen le volt döbbenve a kérdés miatt, amit a szőke ráküldött, mint egy atombombát. Totális pusztítást is végzett…
Ahogy a lány ajkait elhagyta az a két szó, a barna azonnal pattant is le az asztalról, ahol eddig ücsörgött, hogy belenézzen a mágikus kondérba. Mélyet szippantott a gőzből, mintha egész addig nem azt szaglászta volna. – Jó illata van, nagyon is – bólogatott hevesen, teljes lázban. – Mit kell csinálni még? Kellek hozzá? Úristen, nem hiszem el, hogy megcsináltad – szorította magához – ma már másodszor – a szőkét Marina örömében.

Utoljára módosította:Marina Darik, 2021. február 9. 18:37
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 4. 19:56 Ugrás a poszthoz


#nemvéletlenülszaladtamarra
#jademégis
#LostBoi
#Loki



A barna összevonta szemöldökét, és úgy nézte szúrós tekintette Loki tarkóját, mintha az minimum fájna neki. – Te mikor hallottál engem a többi libával együtt pletykálkodni? – kérdezte Marina megütközve. Mert hogy nem szokott. Persze, kelletlenül tudott egy-két furcsaságot, de véletlenül se szándákosan. És ha most azon gondolkodsz ez mit jelent, akkor pontosan azt.
– Ez egyszerű. A dámák imádják a szerelemről szóló pletykákat, tehát arra a legfogékonyabbak – adta meg az ésszerű választ Marina, csak hogy nem sokkal később felnyerítsen mint egy igazi úrihölgy Kende szóviccén. – Úristen, ez túl jó – görnyedt kétrét Loki hátán a lány, ami valljuk be, elég viccesen nézett ki úgy amblokk.
Már épp nagyba belekezdett volna Mae a Tuborg Christmas Brewnak, amikor szőke barátja egyszerűen csak megunta a cipekedést, és ledobta a földre. – Vagy neked kéne többet edzeni, kezdesz eltunyulni mellettem – prüszkölte vissza a lány, de azért visszakacsintott – mert feltételezte a fiú is azt akarta – Kendére. Még jó, hogy legalább egy barátja megvédi a hátsóját. Jelen esetben szó szerint. Hiszen nem is nagy…
Marina elnevette magát, ahogy meghallotta a szőke kezdeményezését. Öcsém, te tényleg nem tudod kikkel állsz szemben. Míg az egyik dáma csak elfordította a fejét sértődöttem, addig a másik „mit akarsz te ugrifüles” tekintettel méregette Kendét.
– Mélyen tisztelt dámák – kezdte teátrálisan a barna, és kihúzva magát, elővéve az otthon tanult úrias járását lépett közelebb a festményekhez. – Olyan információk birtokában fáradok elétek, amelyek miatt nem csak a másik szobában lévő Teréz lenne rátok féltékeny, de az iskola összes festménye, beleértve a bibircsókos banyát – tisztázta Marina felsőbbrendű hangján, melyet igazán ritkán szokott másoknak megmutatni. – Azonban ehhez át kell, hogy fáradjatok velünk a keleti szárnyba, ugyanis itt nem mondhatjuk el – tisztázta a lány bólogatva. – Igaz, fiúk? – tárta szét kezét először egyikre, majd másikra pillantva, hogy segítsenek már a győzködésben.
– Persze az út során további apró történetet mesél majd el drága Kende barátunk, hogy szórakoztassuk önöket - ajánlotta a lány huncutul mosolyogva.

Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 10. 23:19 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Igaz, ami igaz. Amikor a srác átadta neki a terméket, akkor azért hezitált, mert félt, hogy a barna majd valami gyerekes tréfaként éli meg a szert. És hát... ez épp így történik. Bármennyire is azt ígérte neki, hogy komolyan fogja venni, mégis egy tizenhat éves cserfes szájú dánról beszélünk, aki még a két Móricot se tudja megkülönböztetni hajnalban. Szóval miután figyelmeztette barátját a szer adagját nézve, már csak arra tudott figyelni, hogy valamennyire úrrá legyen izgatottságán és képes legyen maga is meginni a szert.
Barátja arcát nézte, várt valami reakciót, de a nyammogáson kívül más nem érkezett. Remek. Akkor saját tapasztalás lesz. Átvette az üvegcsét, és maga is megpróbálta az egy kortynyi adagot kimérni a mézszerű anyagból. Ahogy a szer a nyelvéhez ért, kicsit megrázkódott, és grimaszba fordult az arca. Visszatette a tetőt, és az asztalra fektette a fiolát. Még az orra is csavarni kezdte a furcsa érzéstől. - Olyan mint... mintha csillagport ennék - hasonlította, no nem mintha bármikor evett volna ténylegesen az anyagból. Mégis, csak azt tudta volna elképzelni hasonlóképp.
Felállt a székből, és maga is elfeküdt Loki mellett az ágyon. - Gondoltam vicces lesz. Amúgy is hülyék vagyunk, és mivel ez csak boldogabbá és fesztelenné tesz állítólag, kíváncsi voltam hova fejlődhetünk még. Mármint... mi ketten pont nem vagyunk olyan emberek, akik annyi gáttal küzdenek. Pláne nem egymás előtt - ingatta a fejét még fekve is a lány. Másfél év alatt olyanok lettek, mintha mindig is ismerték volna egymást. Ha lett volna legjobb barát vetélkedő, akkor biztosan megnyerték volna, mert nem hogy az összes kínos sztorit tudták egymásról, de azok kilencven százalékát együtt is csinálták. Egyedül akkor voltak nagyon külön, amikor Marinának vissza kellett mennie Dániába. De akkor is üzentek naponta egymásnak.
- Te érzel valami változást? Mármint milyen gyorsan hat egy ilyen szer? Én még csak nyalókát ettem, de azt nem éreztem meg - vallotta be a lány, ahogy kékjeit Lokira kapta. Lehet mégis ki kellett volna jobban faggatnia a forrását.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 15. 22:12 Ugrás a poszthoz


#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám



Alig pár órával vacsora után volt, és Marina máris a konyhában találta magát. Egyrészről egy kis sütihez sosincs késő, másrészről meg a sósnak és az édesnek külön gyomor van, szóval ha tele is ette magát vacsorára, akkor is maradt még hely. Ez köztudott. Vagy legalábbis Marina Darik világában mindenféleképpen. A másik ok amiért pedig aznap este odaette a fene az a kezében ücsörgő kis szalamandra volt, ami hosszú nyelvével elégedetten nyalta körbe a száját, mint valami mesefigura.
- Csak hogy tisztázzuk, van rendes kajád a szobámban, szóval nem foglak minden alkalommal lehozni lakmározni a manókhoz. Van nekik épp elég bajuk nélkülünk is - magyarázta a kis állatnak, majd nagyot harapott a csokit kekszből, amit távozáskor még a kezébe nyomtak. A sörfőzés óta egészen jóban volt a kis lényekkel. Eleinte nem értette ezt a nagy sürgölődés-forgolódást körülötte, de pár óra a konyhában, és a manók is megtanulták, hogy a barna jobban szereti, ha hagynak neki egy kis teret. Szóval betartva a szabályokat már nem is volt olyan rossz a kapcsolatuk.
A lány a vállára ültette a kis szalamandrát, ahol amúgy is jobban szeretett lenni. Surtr valamiért biztonságosabbnak érezte, ha maga kapaszkodik meg Marinában, mintsem hogy a lányra bízza az életét. Pedig egyszer már megmentette.
A barna a zsebébe nyúlt, és előhúzta onnan régi telefonját. Egy gyors mozdulattal kipattintotta a billentyűzetet, és sebesen gépelni kezdett vissza Lokinak. Ennyit arról, hogy ma este hagyja gyakorolni a fiút. Pedig tényleg kellett volna neki. Mármint az illúziómágia nem gyerekjáték. Csak miért ne tehetné meg úgy, hogy közben ott van a legjobb barátja mellett? Marina felsétált a lépcsőn, és máris pittyegett a telefonja. Körültekintés nélkül nézett bele, hogy letisztázzák a szőkével a részleteket.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 15. 23:21 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe



Mi sem jobb, mint egy random délutánt arra szánni, hogy sört főz a kastély konyhájában egy csomó manóval körbevéve, és közben azon agyalni, hogy milyen karriert tudnál így befutni. A legjobbak egyike volt, bár Marina elég sok ad hoc ötlettel szolgált környezete számára szinte mindig.
- Hát ha jól megy a munka, akkor igen. Ha kicsit rosszabb, akkor péntek délelőtt még bent kell lenni, de fontos, hogy meg legyen mindenkinek a hygge. Szóval nem nagyon szoktunk öt teljes napot dolgozni - magyarázta a lány. Feltűnt már neki, hogy a magyarok nem tudnak pihenni, de csak pár hete jutott az információ birtokába, miszerint vannak akik nem hogy a pénteket, de még a szombatot is végigdolgozzák. Hát azoknak aztán semmi életük nem lehet. Ráadásul lelkileg is kifacsart citromok lehetnek.
A lány prüszkölve felnevetett. - Nem éri felhasználni a saját beceneved rám. Pláne nem még rosszabb hangzásban - ingatta a fejét, mert tudta, hogy Amélia van ennél normálisabb, mintsem tényleg ezen a néven szólongassa majd. És hát nem is hagyná. Idegesítőnek tartaná.
Összeszűkült szemekkel méregette Csibét egy fél percig. - Kezdem azt hinni, hogy te még nem ittál sört - osztotta meg a lánnyal a feltételezését. - Add hogy ne ez legyen az elsőd. Bízom benned meg a főzési képességeidben, de ezzel nem vesztheted el a sörszüzességedet! - tágultak ki Marina szemei - és rögtön őt követték a manóké is, csak épp más indokból.
- Poharak, edények - bólintott a barna, és a kis konyhai segédekre nézett. - Van bármi ötletetek? - mosolygott rájuk. Teljesen kezdtek rá hangolódni a kis lények. Már nem voltak folyton láb alatt és nézték minden egyes kis mozdulatukat, hanem megértették, hogy Marina amúgy is túl úri gyerek ahhoz, hogy bármit egymaga keressen meg ebben a konyhában. Szóval azért felügyeletként ott voltak az ilyen alkalmakért, de amúgy tették a saját dolguk. Most pedig azonnal elmentek beszerezni a szükséges eszközöket.
- Pár nap? Nem elég egy sima hőmérsékletcsökkentést elvégezni rajta? - fordult vissza a szőke felé Marina. - Egy olyat, amit Ardainál tanultunk. Az nem is nehéz, és akár az egészre meg tudom csinálni - mutogatott a nagy kondér felé. Imádta meginni az alkoholt, de a legkevésbé sem értett hozzá. - Csak egy kicsit sem lehet megkóstolni? Csak hogy tudjuk, hogy egyáltalán jó-e az, amit csináltunk. Vagyis csináltál, mert én többnyire csak néztem - helyesbített azonnal a lány. Ő volt az agy. De sose venné el más érdemét.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 20. 22:13 Ugrás a poszthoz


#mentsmegminket
#messagemen
#Roland
#Kende



A tanulóban mindig is túl nagy volt a csend, ebben Marina száz százalékig biztos volt. Konkrétan még akkor is rápisszegtek, ha a tolla végével kezdett el dobolni a füzetén, pedig az emberek nagy része még azt se tudhatta, hogy a ritmust se találja el mindig. Szóval mint valami kókadó növény ücsörgött a könyve felett, próbálta mozdulatlanul tartani magát, miközben a Rasmussen viking dallamai üvöltöttek a fülében.
Már épp kezdte feladni, amikor megérezte barátja kezét, és azzal a lendülettel kapta le régi fejhallgatóját. - Na végre, hogy megtaláltatok. Tudod hány órája várok arra, hogy megzavarjátok az állítólagos tanulásomat? - kérte számon Kendét Mae, mintha az egy igazi probléma lenne. De azért teljes testtel a fiú fele mozdult, és rámosolygott. Aztán nem. Amint meglátta az újabb kütyüt, leolvadt arcáról minden pozitív érzelem.
- Feltéve, hogy nem gyakran járok medence közelében, és a zuhanyzóban nem használom ezeket a vackokat, nem, nem tudtam - válaszolt a lány őszintén. - Viszont, tudom ki tudja. Ez a srác nagyon profi ezekkel a dolgokkal, ő állította be az én telekommunikációs eszközömet is - lelkesedett be Mae azonnal, és előkapta saját kütyüjét. Feltolta rajta a lapot, és pötyögni kezdett. "Ön az utolsó reményem, Létai. Várlak a tanulóban." Még egy smileyt is kapott a végére a fiú, ami kész csoda volt Marinától, szóval ha megérkezik még vállon is veregetheti majd.
- Addig is, amíg ideér, mond el mi a problémád vele. Bár nem tudok sok mindent a dologról, de bólogathatok úgy, mintha tudnám, te meg jobban érezheted magad amiatt, hogy kiadtad - ajánlotta fel mosolyogva, mert esze ágában nem volt hozzányúlni a készülékhez, csak hogy azt is elrontsa a srácnak. Na nem. Ezt a kört majd Kendének kell fizetnie. Bár valószínűleg tartotta, hogy ezúttal nem egy csók lesz akkor az ár.
Utoljára módosította:Marina Darik, 2021. február 20. 22:17
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 21. 22:42 Ugrás a poszthoz


#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám



Természetesen nem tudott egyszerre enni, háziállatozni és még gépelni is a barna, így míg előbbit szimplán a szájába biggyesztve tartotta, addig kisállatára nem is figyelve gépelt a régi telefonján. Olyannyira el volt saját kis világában, hogy a folyosóról érkező hangokra se figyelt fel, pedig alapjáraton nincs baj a hallásával, pláne, hogy kis szalamandrája is éberebb lett egy pillanat alatt.
Szóval még egyszer. Süti a szájban, telefon a kézben, a gyík meg a vállon, erre a semmiből a lány elé ugrott ez a figura. El lehet képzelni, hogy Marina mennyi mindent őrzött meg kincseiből. Felsikkantva ugrott egyet hátrébb, közben nem hogy csak a süti esett ki a szájából, de az elektronikus eszköz is a kezéből. Hangosan csattogott végig két három lépcsőfokot is lefelé, de a barna túlságosan el volt foglalva azzal, hogy az előtte álló... feketeséget nézze ahhoz, hogy olyan apróságokkal foglalkozzon, minthogy túlélte-e a telefonja az esést.
- For søren! Mi a fészkes fene... vagy te? - kérdezte teljesen kiborulva dán akcentusán, és megtartva a kettejük között kialakult egy méteres távolságot mutogatott az előtte lévő alakra. A kis szalamandra perzselni kezdett a hátán, ahogy érezte gazdája félelmét, de az igazi tűzijátékkal még kivárt.
Amint a másik alak mozogni kezdett, a lány úgy kezdett el lassan hátrálni, és jobb keze azonnal kiszabadította tartójából mélyzöld pálcáját.
- Figyelmeztetlek, hogy rengeteg átkot tudok rád szórni egyetlen rossz mozdulatért - fenyegetőzött azonnal, meg sem várva, hogy a fölé emelkedő alak valamit szólhasson. Valamiért még a hátán is felállt a szőr az alakot látva.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 21. 23:43 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Alig hogy elfekszik a barna is az ágyon, máris valami könnyedséget érez meg magában. Először furcsálni kezdte, hiszen nem lehet, hogy ilyen gyorsan hasson a szer, csak aztán rájött, hogy a szökési terve miatt a vacsorát is kihagyta, tehát nincs minek felszívnia az anyagot, és az akár azonnal is képes hatni. Így már megvan miért érzett hirtelen hihetetlen késztetést arra, hogy elkezdjen az ágyon ugrálni.
Loki magyarázatára azonnal elkezdett maga is rötyögni, ilyen lassú hullámokban, mintha maga se tudná eldönteni, hogy most tényleg nevetni akart, vagy nem. Fejét barátja felé fordította, és úgy nézte a másik íriszeit, közben pedig hagyta, hogy ellazuljanak a tagjai. Viszont a kérdésre egy pillanatra mintha visszanyerte volna a gondolatait. De tényleg csak egy kis időre, mert mikor már a plafon fele nézett ő is, addigra már el is szállt a bú.
- Nem tudom. Semmit nem tudok - magyarázta. - Olyanok a napjaim, mint abban a mugli játékban, tudod, ahol az a kis figura a bajusszal ugrál, és meg kell mentenie a hercegnőt. De sose tudhatod mi vár a következő részben - magyarázta a lány, és igen kedves olvasó. Marina Darik a Mario Kart játékhoz hasonlította az életét.
- De ha már bál, van egy dolgom, ami hosszú hónapok óta lenyomja a lelkem - mondta a hosszú bevezetőt Mae, és kezét is a mellkasára helyezte. - Emlékszel a színpadra? Aszt hiszem akartam azt a csókot - vallotta be. - Tessék, kimondtam! - tárta szét a karjait, és maga se tudta miért tesz ilyen meggondolatlan dolgokat. Ja várj, mégis.
- De aztán tudod, jöttek azok a dolgok Boróval, és hát melegen nem vágyhatsz egy fiú csókjára - nevetett magán a lány, mintha csak olyan eszeveszett dolgokat mondana. Bár igazából ő maga sem tudta, hogy pontosan miért falaz már megint. Mert azért egy hangyányit még mindig tudta, hogy nem volt normális, amit a belsője tett vele, amikor olyan közel voltak egymáshoz. De közben meg sokkal durvább volt, amit a rellonos lány váltott ki belőle. Most meg csak beszél össze vissza.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 22. 16:56 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Igazából a téma komoly volt, és talán Mae is jobban kifejtette volna barátjának, hogy nem a saját döntése miatt menne el, sokkal inkább a kényszer szülné a helyzetet. Félt tőle, hogy egyik nap az apja közli, hogy haza kell mennie. Hogy nem jöhet többé Magyarországra, mert csak rossz hatással van rá. Sőt, egyenesen rettegett tőle, hogy bezárják abba az otromba nagy lakásba, és sokáig még az utcára se mehet majd. Levágják a szárnyait, hogy kedvükre tanítsák meg fütyülni.
- Ha megyek, te lehel az első, aki tudni fog róla - zárta le inkább a témát. Nem akart szomorú lenni. Bolondságot akart, amíg csak lehet. Talán ezért is ismerte el azokat az érzelmeket, amelyek időről időre felülkerekednek rajta. Hogy zavarban volt-e közben? Kicsit. De a szer miatt csak szimplán mókaként fogta fel ezt is. Nevetgélt, és csak lassan fogta fel a csöndet, ami Loki körül gyűlt. Már épp fordult volna mosolyogva, hogy megjegyezze, hogy ilyen se sokszor van, hogy a szöszke szavak nélkül marad, amikor megérezte az ajkakat sajátján. A hirtelen rátörő zavart gyorsabban legyűrte, mint alap helyzetben tette volna, és egy pillanat múlva reagált szája a fiúéra. Szétnyíltak ajkai, de a csók megbomlott. Kitátotta szemeit, amire nem is emlékezett mikor hunyta le, és úgy nézte a másikat, mintha csak akkor fogta volna fel, hogy az Loki. A legjobb barátja. És a nyelve majdnem az ő szájában volt.
- Wow - szakadt fel a lány mellkasából, és elmosolyodott. - Hát erre megérte hónapokat várni - kuncogott, bár őszintén nem tudta megmondani, hogy pontosan min. Mert hogy a szőke tényleg jobban csókolt, mint ahogy elvárásaiban. - De jobb lesz, ha befejezed azt a csókot, mielőtt a testvéredet kérem meg, hogy tegye meg helyetted - cukkolta egy kicsit, és huncut vigyorra húzódtak a barna ajkai. A szituációhoz képest túlon túl jókedve volt, de a tündérpor annyira elködösítette az agyát, hogy még csak azt sem fogta fel teljesen, hogy miket mond. Mintha csak egy végtelenül groteszk álom lenne.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 22. 20:06 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Engedett a fiú húzásának, mintha csak természetes lenne az, amit jelenleg művelnek. Pedig minden volt, csak nem szokásos. Ahogy bal keze a fiú mellkasát simította, rögtön bevillant a lánynak, mikor Lokival együtt alszanak. Akkor a megnyugvást szokta keresni ott, most viszont valami egészen más bizsereg a testében. Érezte, ahogy a mellkasa egyre intenzívebben kezdett el fel-le mozogni, ahogy a csókjuk is egyre hosszabbra nyúlt és a bőre alatt pezsgett a vére. Loki ujjai nyomán libabőrös lett, és hirtelen már azt a hajszálnyi ellenszegülést sem érezte, amit addig.
Egy pillanatra elvált a szőkétől, hogy levegőhöz jusson, közben bal lábát átvetette a másik derekán. Rádőlt mellkasára, és Loki arcára simítva kezét újabb csókokért hajolt. Haja függönyként borult jobb oldalra, mintha csak még meghittebbé akarná tenni számukra a pillanatot. Balja a fiú mellkasán szánkázott le, és a fiú pulcsijának szegélyénél játszadozott, közben ujjai be-beszánkáztak a nadrág dereka alá, de a hangsúlyt még mindig nyelveik tánca vitte. Mígnem Mae bele nem mosolygott a csókba, és feljebb nem emelkedett.
- Okay, here me out - kezdte a lány, és felült. - Tudod mitől lehetne ez még jobb? - kérdezte felvillanyozva, és közben alig bírt nem nevetni a lány. - Egy kis édességgel. És most tejszínhabra gondolok - jelentette ki azonnal, és csillogós szemeivel a fiúét kutatta. Aztán gyorsan felállt, maga után húzva Lokit is, ami miatt szinte azonnal elvesztette az egyensúlyát, és az asztalnak esett. Nevetve állt újra két lábára, és kuncogva indult meg a lépcső felé. Lábai alatt a talaj egy kicsit imbolygott, de nem úgy, mint amikor részeg az ember, mégis ahhoz lehetett a legjobban hasonlítani. Közben folyamatosan kuncogott és mosolygott. Egész nagy kihívást jelentett ilyen állapotban felkutatni a hűtőt a házban.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 22. 22:34 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Az emberek sokszor mondják a kis párosra, hogy "mint zsák a foltját". Ami igazság szerint sokáig fejtörést okozott Marinának, mert nem teljesen értette meg, hogy miért hasonlítják őket koszos táskákhoz, de miután órákig kutatott a könyvtárban magyar közmondásos könyvek után - és kikérte a könyvtáros segítségét is -, már határozottan mondhatta, hogy tényleg olyanok. Pláne ilyenkor tűnt fel neki, mint amilyen ez a pillanat is volt. Mind a ketten teljesen benne voltak a pillanat adta lehetőségekben, és úgy tapadtak egymás szájára, mintha az elmúlt majdnem két évben szomjaztak volna rá. És aztán egyetlen pillanat alatt indultak meg keresőútra.
Nevetgélve dülöngélt le a barna a lépcsőn, aminek a végén megkapaszkodott a korlátba, csak hogy egy kicsit levegőhöz jusson. Tűz sok volt ez a tüdejének, először a csókok miatt nem jutott oxigénhez, most meg a nevetéstől. Vett két mély levegőt, és már mentek is tovább. A kis mágneseket és üzeneteket nézte a hűtő külsején, és mosolyogva olvasta a "vacsora a kék dobozban"-t. Ez a ház tele volt a szeretet apró jeleivel, éppen ezért is imádott annyira itt lenni.
- Neee... - tátotta el a száját megsemmisülten a lány. Lábai pár ingatag lépést tettek, és karjai ösztönösen kaptak a fiú derekára. Hatalmasat nevetett, ahogy megérezte orrán, és arcán egyaránt a hűvös habot. - Csalóóó - nyújtotta el a szót nevetés közben, és mutatóujjával egy csíkban lehúzta az ételt, és lenyalta. - De legalább finom - jegyezte meg, aztán még egy kicsit leszedve arcáról nyújtotta Loki fele. - Te is kérsz? - nevetett, de ha a fiú mozdult, akkor azt az arcára kente, és kuncogni kezdett. Több hab jutott az arcukra, mint a szájukba. Legalábbis eddig.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 23. 14:19 Ugrás a poszthoz


#mentsmegminket
#messagemen
#Roland
#Kende



Bólogatott a barna, mert teljesen meg tudta érteni barátja problémáit. Igazából hasonló volt az ő gondja is alapjáraton, amikor múltkor összefutottak Rolanddal. Csak ezekbe a gondokba pluszba érkezett az ő ügyeskedése is, amit a hibák javításával kreált. Szóval összességében most jobban állnak, mint legutóbb. Csak a telefon okosabb ezúttal.
Összerezzent a hangra a lány, de mintha mi sem történt volna fordult mosolyogva a rellonos felé. - Wow, nem gondoltam, hogy ilyen hamar ideérsz. Komolyan, ha az összes szőke herceg ilyen gyorsan odaért volna a toronyba zárt hercegnőkhöz, azoknak nem kellett volna félig belehalniuk az unalomba és tűkkel szurkálniuk magukat meg almákba fulladniuk - vetette fel Marina. Nem szerette azokat a történeteket, még gyerekként is irtózott Hófehérkétől, aki hét pasi után takarított. Bezzeg az eredeti Grimm mesék, na azok legalább lekötötték a figyelmét.
- Kende, ő itt Roland. Évfolyamtársunk - oktatta ki barátját, pedig legutóbb ő maga sem tudta hogy hívják a srácot, csak miután beírta magát a telefonjába. Még jó, hogy megtette. Milyen kínos lett volna. Miközben a fiúk elintézték az ismerkedés részt, Mae becsukta a könyvét, és a falhoz támasztotta, ő maga pedig felmászott az asztalra, és törökülésben nézett rá a srácokra. És hogy miért tette ezt? Egyszerű: nem volt az asztalnál több szék. És ha még egyet hoztak volna, akkor az meg nem fért volna az asztalhoz, és ki kellett volna alakítaniuk egy kis körszerűséget. Tiszta sok energia. Szóval logikusan megoldotta a lány, aztán Roland fele nyújtotta Kende telefonját.
- Most nem az én saram, az ő telefonja nem működik - bökött a fejével szöszke barátja fele. - Neki is hasonló problémái vannak a felvillanó ismeretlenekkel meg pittyogással, sőt őt még a muglik is megtalálták - foglalta össze a problémát a lány.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 26. 23:36 Ugrás a poszthoz


#mentsmegminket
#messagemen
#Roland
#Kende



Megcsapta a fülét, ahogy valaki a "szétdobta a lábát a két fiúnak" kifejezést használta, de egyszerűen nem tudta megérteni. Egyrészt a végtagjai nem levetőek, hogy aztán úgy bánjon velük mint a labdákkal, másrészt meg a törökülés éppenséggel egy összekulcsolt lábtartás. Tényleg nem értette a többi lánynak mi baja van mindig vele, de ezek után csak még inkább megértette a több fiú barátot.
Miután letudta a kötelező kört, csak hátra dőlt, neki az ablaknak, és unott fejjel hallgatta a diskurálást. Nem érdekelte túlzottan a téma, hát még a saját kütyüjéhez sem ért, majd biztos pont ahhoz a másikhoz fog...
- Ha már zenék, múltkor kíváncsi voltál a walkmanemre - vette fel a fonalat Mae, és megkocogtatta a műanyagot. - Mármint ha végeztetek, folytassátok csak - legyintett, mert hát biztos volt benne, hogy ennyi idő alatt nem lehet megoldani a problémákat. Tincseinek a végét nézegette, hogy vajon törik-e, aztán szája fölé biggyesztette azt, mintha bajsza lenne, hogy ezzel is elkergesse az unalmát. Mármint nem a srácok voltak a hibásak, hanem az egész muglibeszéd. Ha dánul lett volna, még esetleg a felét megérti, de így semmi esélye nem volt.
- Mi? - esett le a haja a többihez, ahogy felfogta, hogy barátja hozzá beszélt. - Jah, igen, de én sokat... tudod - mutogatta el a lány, ahogy a telefonján szokott pötyögni. - Szóval én direkt olyat kértem amin van ilyen. Minthogy neked fontos a vízállóság, nekem a kényelem - vont vállat. Soha nem gondolta, hogy egyszer ilyen társalgásokat fog lefolytatni. - És, még azt is megtaláltam, hogyan tudom átállítani a nyelvet dánra, szóval most már kezdem kapiskálni, hogy mit csinálok. De nyugi Roland, ha majd javítani kell szinkron fordítok - tette hozzá azonnal, bár ha valaki figyelt az utóbbi percekben, vagy csak a rellonos eszébe jut, hogy Mae mennyire tudja a telefonos szaknyelvet, akkor könnyen rájöhet, hogy ebben azért még lesznek gondok.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 2. 19:27 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Az összes hasizma is sikított már a sok nevetés miatt, de a lány csak képtelen volt abbahagyni. Arcáról a mosoly nem lankadt, fejét hátravetve hagyta, hogy Loki rádőlve nevessen. Nem hitte, hogy ez a tündérpor ennyire be fog jönni nekik, de hogy még a tejszínhabon is ennyire tudnak mulatni, az valami csoda.
- Várj, segítek - hajolt oda, és nemes egyszerűséggel nyalta le a fiú arcáról a habot a lány. Már épp hajolt volna a fiú ajkaihoz, hogy folytassák, amit fent elkezdtek, amikor Loki kérdése megakasztotta. Valahova a fiú feje fele nézve gondolkodott el, mert hát a viselkedésével inkább majomra hasonlított, de a bensőjében inkább érzett egy koalát. Micsoda számottevő kérdések ilyen állapotokban, hát majdnem annyira szürreális, mint a hab ötletének bedobása.
- Nem lehetek inkább valami más? Mondjuk egy kenguru? Messziről aranyos, de rohadt nagyot tud rúgni? - gondolkodott el, arcán még mindig fehérlett a hab egy csíkban. - De jó, ha csak ez a kettő van, legyen a koala - adta meg végül a választ egy vállvonás után, és hajolt is, hogy kivegye a szőke kezéből a flakont, és egy adag habot fújjon a szájába. Csakhogy kicsit elméretezte a dolgokat, és nevetve próbálta valahogy becsukni a száját, ami pláne nem segítette elő a feladat végrehajtását. Ettől meg bekerült abba az ördögi körbe, hogy azon röhögött, hogy nem tudja becsukni a lepénylesőjét. Prüszkölve nevetve tartotta hátrafelé a fejét, és bal kezét állához támasztotta, hogy ha esne a hab, legalább megfogja.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 2. 22:36 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



A hatalmas adag hab egy része a kezében köt ki, de végül sikerült becsuknia a száját, és lenyelnie a cukros csodát. Aztán persze az ujjairól is lenyalta a maradékot, tehát teljesen sikeres volt a küldetés. Azonban fel sem ocsúdott az élményből, már újra Loki derekán volt - igaz, most már pozícióban. Lábát reflexszerűen kulcsolta össze a fiú háta mögött, karjait pedig a szöszke vállán vetette át, habor flakonnal együtt.
Az apró csók olyan jól esett neki, hogy még a gyomra is beleremegett az érzésbe. Jelenleg ő aztán bárminek vallotta magát, csakhogy ezt az állapotot fenntartsák. Túl jó volt, kellemes, vicces és teljes.
- Jobban bízok benned, mint magamban - hajolt oda egy gyors puszit nyomva barátja ajkaira, aztán szorosabban a fiúhoz simult. - Most pedig teljesen bekoalásodtam, szóval ha elengedsz sem esek le - jelentette ki magabiztosan Mae. És tényleg, olyan közel helyezte kettejük testét egymáshoz, hogy képes volt lábával, meg kicsit karjával megtartani magát a barna. Mondjuk ez azt is jelentette, hogy ha Loki esett, akkor bizony vele együtt a lány is.
- Mond csak, szerinted a Marson van földrengés? - kérdezte a lány, miközben még mindig minden izmával tartotta magát Lokin. - És ha van, akkor azt marsrengésnek hívják? - gondolkodott el. Igazából csak meglátott egy random könyvespolcot a földszinten, amin volt egy könyv a bolygóval. Ennyi pedig tökéletesen elég volt a lánynak, hogy elindítsa ezt a gondolatmenetet, legalábbis amíg fel nem érnek az emeletre. Ha Loki cipekedik, akkor addig legalább szórakoztassa már el valamivel.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 6. 18:31 Ugrás a poszthoz


#mentsmegminket
#messagemen
#Roland
#Kende



A srác felvetésére még ő is felnevetett. - Persze, mert olyan sok minden szereti, ha elégetik. Tudsz mást mondani a tűzijátékon kívül, ami nem megy tönkre, ha meglángol? - kérdezte a lány röhögve. Ő is tud ám hülyeségeket kérdezni, de ahogy abban a szituációban kiröhögné Kende, úgy ő is megteheti vele.
Szúrós szemekkel nézett barátjára, de vitatkozni nem tudott. Tényleg borzasztó tolmács lenne, hiszen hiába tud három nyelven, egyiket se beszéli. Aztán angyali mosollyal a rellonoshoz fordult. Értett ő a cinizmushoz, csak éppen nem érdekelte.
- Mi, máris menni akarsz? - ráncolta össze a szemöldökét Marina, hirtelen tényleg nem tudta hova rakni a szituációt. Nem szokott hozzá, hogy az emberek csak úgy otthagyják. Vagyis... de. Ha idegesítően sokat beszél, de most még magához képest egészen tűrhető volt.
- Azt hittem érdekel a walkman, de ha nem... - vonta meg a lány a vállát, de a szőke már megelőzte, és előbb kitalálta mivel tartsák még ott egy kicsit Rolandot. És ráadásul még a kérdés is érdekelte.
- Uuu, egyszer elmehetnénk valami rock koncertre, hogy csináljuk azt a dolgot, tudjátok, amikor az emberek egymásnak verődnek és össze-vissza törik magukat, meg közben másokat öntenek le sörrel - vetette fel csillogó szemekkel Mae azonnal. Ezt a dolgot már régóta ki szerette volna húzni a bakancslistájáról, csak sose volt olyan társasága, akivel végre tudta volna hajtani. - Mármint ha csak a zene miatt mennénk, én azt is meg tudom ám érteni - szabadkozott, mikor rájött, hogy már megint egy olyan ötletet mondott, amit egyik lánytól se hallott még soha.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 8. 18:46 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



A lépcső alján megígérte magának, hogy most tényleg hagyni fogja, hogy Loki koncentráljon. Mert hát mégiscsak őt cipelte fel az emeletre, aztán még egyedül is nehéz volt nekik lejönni. De amint megpillantotta a könyvet, úgy bukkantak ki a száján a kérdések, hogy megállíthatatlan volt. Csak mint általában, most sem gondolta át a dolgokat.
- Lehet megkérdezem majd Parszek profot, hátha ő tudja a választ. Lehet még azt is hiszi majd, hogy érdekel a tantárgy, és év végén kiválót ad - csillant fel a barna szeme, ahogy elképzelte a jelenetet. De jó is lett volna végre úgy kapni jegyet év végén, hogy nem kell csinálnia érte semmit. Persze ezért általában egész évben gürizni kellett volna, ami valljuk be rohadt sok idő, és jobban is el tudja tölteni.
- Úristen, tényleg nem gondoltam, hogy megcsinálod - csodálkozott el Mae, de ajkain mosoly szaladgált. Főleg akkor ijedt meg egy pillanatra, amikor természetesen nem tudta befogni a lepénylesőjét, de hát na. Loki már ismerte annyira, hogy tudja képtelen befogni.
Csak hamar visszaértek onnan a hálóba, és Marina készségesen nyúlt el az ágyon. Kezében forgatta a habos üveget, és komolyan zavarba jött egy pillanatra a kérdés hallatán. Mármint hogy úgy ténylegesen érezte, ahogy a pír elönti az arcát, pedig ilyen nem gyakran történt még meg vele. Loki közelében pedig talán még egyszer sem. Ez az este kezdett egyre furcsább lenni.
- Te miért tetted meg? - kérdezett inkább vissza, de csak hogy húzza az idejét. Biztos volt benne, hogy Loki majd jön az "én kérdeztem előbb" visszavágással, és hát... jogos is volt. Szóval sóhajtott egyet, és inkább próbálta összekaparni a maradék agysejtjeit, amiket még nem pöckölt millió darabra a tündérpor.
- Amikor ott voltunk, akkor éreztem olyan dolgokat, amiket még nem. Amiket utána Borókával éreztem csak. De nem hittem, hogy megteszed most, pláne, hogy múltkor még azt mondtad forró vagyok - magyarázta a lány, és feltámaszkodott, hogy legalább annyira ne legyen kiszolgáltatott testtartásban.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 16. 15:40 Ugrás a poszthoz


#mentsmegminket
#messagemen
#Roland
#Kende



A barna hátra kotort egy-két hajtincset, mert hát nagyon tudta idegesíteni, hogy mindig mindenhova is odalóg. Közben egy pillanatra se engedte el a beszélgetést, még ha csak a telefonról is volt szó.
- Nem, csak abban reménykedtem, hogy ennél jobban szereted a társaságom – vágott vissza a lány, és szerencsére nem is kellett sokáig nyüsztetnie Rolandot, hogy végül velük maradjon. Mármint ő aztán Kendével is el tudott volna lenni, valószínűleg ott is hagyták volna az egész szobát, mert hát azzal mindenki jobban jár. De valamiért szerette a rellonos társaságát Mae.
- Marcsi? – háborodott fel a dán egy pillanat alatt, pont ugyanabban a percben, amikor szőke barátjából kitört a röhögés. – Ez valami nagyon magyar dolog lehet, és nem hangzik jól – ingatta a fejét, de mást nem mondott. Neki jó volt még a Marcsi is, ha a skacok elviszik érte pogózni.
Sokatmondó pillantást vetett Kendére, mert teljesen igaza volt a fiúnak. Nem is értette, honnan szállta meg az ördög, hogy egyáltalán ilyen eszébe jutott. Hiszen a SŐR. – Majd akkor úgy megyünk, hogy viszünk valami svéd italt, amit másokra önthetünk – vigyorgott a lány, olyan igazán szívből jövően. Nem azt mondom, hogy a két ország nem jön ki egymással, de elég nagy a rivalizálásuk.
- Mi az a habparti? – ráncolta össze szemöldökét a lány, és közben arrébb kucorodott, hogy Roland mellé férjen. Közben persze jó páran nyannyogni kezdtek, hogy milyen dolog az asztalon ülés, pláne, ha van székük is. De ismerjük ezt a baráti társaságot. Annyit foglalkoztak vele, mint amennyit a macskák szoktak a gazdájukkal: csak ha hasznot látnak benne.
- Tavaly hallottam, hogy van egy Kappa nevű rockbanda, akik a bagolykőből indultak, és állítólag elég híresek. De évente csak egy koncertet tartanak, mert nem ezzel foglalkoznak. Például az egyik tagja a helyi gyógyító, az a Payne csávó – magyarázta Mae, ahogy totálisan lázba jött a témától. – Lehet tudok rá jegyet szerezni, ha tetszik. Csak előbb hallgassátok meg, mert hát ki tudja – vont vállat.

Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 16. 15:42 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



A barnának egyáltalán nem kellett csalódnia, Loki olyan gyorsan ütötte vissza neki a labdát, mint a ping-pongban. Nem, nem a teniszben, mert lehet, hogy ott is elég gyors az ide-oda adogatás, de a kisebb labda valahogy ezerszer gyorsabban szokott pattogni az asztalon. Szóval ez a beszélgetés pont olyan volt. Éppen ezért Maenek szinte esélye se volt, hogy valami normális magyarázatot összekaparjon magától. Mert nem tudott. Fogalma sem volt róla miért mondta ki most, és arról pláne nem, hogy miért akarta akkor. Hát könyörgöm, az már majdnem egy évvel ezelőtt volt. Mennyi minden történt azóta...
- Jó, de ha nem vagyok meleg, akkor miért tetszik nekem Boróka? – kérdezte meg egy szemforgatás közepette. Igaz, ami igaz, rohadt sokáig tartott neki ezt is elfogadnia, sőt, még mindig nem sikerült teljesen. Persze, választ adott sok múltbéli eseményre ez, de továbbra is ott volt az a rejtélyes halloweeni bál, csak hogy megmaradjanak a titkai. – Ha nem meleg vagyok, akkor mégis mi? – borult ki egy pillanat alatt újra a dán, és újra visszahanyatlott az ágyra. Az érzelmei mindig olyan katyvaszosak voltak. Ha nem lett volna neki Loki, már biztos beleőrült volna a sok kérdésbe, ami a fejében össze-vissza kuszálódott.
- Te is érezted? – kerekedtek ki a szemei. – De mi nem... – mutatott előbb magára, majd a szőkére, majd ezt mégegyszer és utána a két ujját kezdte el kergetni egy körben. – Biztos a... a pezsgőben volt valami. Emlékszel, ittunk azt is – csapta össze tenyereit, mintha valami egetrengető felfedezést tett volna. De az is lehet, hogy csak a por hatása volt. – Szóval ennyi. Te továbbra is más lányokat szeretsz, én meg... szintén – szögezte le. Csak akkor miért éreztem most is valamit?

Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 18. 17:02 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe



Igazából mondhatná a barna, hogy meglepődött azon, hogy Amélia tudta mi az a hygge, de mégsem. Az a lány annyit olvasott, hogy az lett volna furcsa, ha erről fogalma sem lett volna. Pláne, hogy a svédek is ellopták tőlük ezt a kifejezést és életérzést. Pathetic...
- Hát... - húzta el a száját Marina. - Ez egy lélekállapot. Nem azon múlik, hogy aszerint élek-e, ez nem egy vallás. És ebben a kultúrában nőttem fel, szóval érdekelni se érdekelhet úgy, mint téged például. Mármint... - próbálta kifejezni magát a lány. Amennyire könnyen ment a hygge, annyira nehezen lehetett ezt elmagyarázni. - Szóval az a lényeg, hogy mi nem olvasunk róla. Mint nálatok a paraszti élet. A... az az ünnep, amikor disznókat kaszaboltok. Senki nem magyarázza el, hogy ott mi történik, vagy hogy mit csináltok. Én olvastam róla, de nem teljesen értem a lényegét. Legalábbis azt hiszem ezek hasonlóak - húzta el baloldalt a lány a száját. Honnan is tudhatna ilyet? És őszintén. Abból, amit olvasott, nem is akart róla tudni.
Marina csak a levegőt kapkodta elképedésében. - Hány éves vagy? - vonta össze szemöldökét értetlenkedve a barna, de erre a tíz se lett volna helyes válasz. Ő maga talán ha hat volt, amikor először meghúzta az üveget. Igaz, nem szándékosan adták a kezébe, de ha minden felnőtt azt issza, csak nem lehet olyan rossz nem? Na ugye. - A sörszüzességed. Amikor először próbálod ki milyen a sör - magyarázta meg a - szerinte - teljesen egyértelmű dolgot.
- Pedig meg fogod kóstolni - ingatta a fejét mindentudóan Marina. - Tudod miért? Mert akármennyire el akarod adni, hogy te csak a nagykönyvet követed, az experience része, hogy meg is kóstolod a műved - osztotta meg gondolatát Marina. - De ahhoz, hogy tudd jó lett-e, muszáj, hogy legyen összehasonlítási alapod. Szóval... - vezette be bejelentését, és ki is húzta magát, és tartott egy pillanatnyi szünetet. - ... hajlandó vagyok az utolsó üveg sörömet megosztani veled - bólintott, és úgy nézett ki, mint aki most várja az ovációt.
Komolyan elszomorodott a lány egy pillanatra a hír hallatán. Közben a manók már nagyba intézkedtek körülöttük, mintha Marina egyetlen szavával felbolygatta a hangyabolyt.
- Azt javaslom, ezt a részt hagyjuk rájuk - fogta meg barátnője vállát, és kezdte el kifelé terelni a konyhából. - Addig is, lesz időnk megkóstolni a sört - mosolygott. Ha ő hajlandó elengedni a Julebryg gondolatát, akkor Csibe is képes elfogyasztani vele egy átlagos sört.
- Köszönjük szépet a segítséget, nélkületek nem sikerült volna - fordult még vissza az ajtóból Marina, és egy puszit lőtt a levegőbe az összes manónak.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 27. 23:22 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Biszexualitás. Furcsa, ismerősen csengő szó, ami jelenleg semmit nem takart a lánynak. Mármint hogy így nagyjából tisztában volt vele, hogy akkor lány is meg fiú is, de hogy az pontosan mi? De ahogy meglátta Loki vigyorát, úgy kezdett el ő is nevetni. A nagy semmit. Vagyis Lokin, de ő inkább csak az ingert okozta, aztán meg maradt csak úgy az a felhőtlen jókedv, ami nagy tudatlanságában rátelepedett. Hát de Marina, szedd össze magad, komoly téma van.
Megköszörülte a torkát, és kimondta azokat a csalfa főneveket meg igéket, amiket nem is akart. Vagy mégis. De nem. A feje teljesen kusza volt, jobban mind szokott és az egy szint. Mert habár benne voltak azok az érzelmek, túl sok "ha" vette körül. És természetesen ő tette újra először friendzoneba barátját, mégse tetszett neki, hogy a másik beleegyezett. Na ezen menjen el bárki.
Felült, és átfordult négykézlábas pozícióba, hogy a feje habár fejjel lefele, de Lokié felett legyen. Arcán angyali, vagy inkább ördögi mosoly húzódott, talán épp a tündérpor miatt volt olyan víg és belevaló.
- Nem vagyok biszexuális - szögezte le egyszeriben. Nem szerette ezt a szót. Olyan nem jól hangzott, ahogy kiejtette. Se nem magyaros, se nem dán. Túl brit. - De azt el kell ismernem, hogy baromi jól csókolsz - tört ki a lányból a nevetés. - Esküszöm az összes leszbikus porcikám megérezte - mondta tovább. Általában letörni szokta barátja szarvát a túl nagy egója miatt, de ezt úgy érezte meg kell vele osztania.
Utoljára módosította:Marina Darik, 2021. március 28. 15:22
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 28. 13:36 Ugrás a poszthoz


#mentsmegminket
#messagemen
#Roland
#Kende



Szimplán megvonta a barna a vállát a visszakérdezésre. - Ennél jobban. - És számára ez ennyi volt. Biztos volt benne, hogy az ilyen egyszerű válaszokat a normális lányok hatszor túlbonyolították volna, de hát most mit akart hallani Roland? Hogy könyörögjön, na azért azt nem.
A fejében már el is kezdte listázni, hogy melyek azok az igazi svéd italok, amiket majd jól másokra locsolgat. Észre se vette, hogy közben valami ördögi mosolyra húzódott a szája, és már a két srác is őt nézte. Megrázta a fejét, mint aki csak most érkezett vissza a földre. - Jah, csak mert megtehetem - vont vállat. És ez nem is volt annyira messze a valóságtól. A szülei nem szerették, ha eljárkált mindenfele, és eddig nagyon barátai se voltak, akikkel ezeket megtehette volna. Mármint Dániában, ahol a szünete nagy részét tölti nincs konkrétan egy olyan se, akivel szívesen töltené az idejét. Az egyetlenek akik betehetik a lábukat a kúriába mind hatszáz méterrel a normális emberi szint fölött lebegnek valahol. De a könyvekben mindig olvasott róla, hogy a tinédzserek szoktak ilyeneket. Szóval ha másért nem is, csak hogy normálisnak érezze magát. Már amennyire ő az.
Tenyerével megtámaszkodott Roland térdén, hogy kicsit közelebb csusszanjon a sráchoz, és helyet adjon Kende lábának. Hát komolyan, ez az asztal kezdett egyre szűkösebb lenni. No nem mintha ezzel bármi baj lett volna, mert amúgy nem. - Hab, zene, pia és pogó? - sorolta fel az utóbbi beszélgetés legfontosabb elemeit a lány. - Csak jó lehet, I'm in - mosolygott.
- Nem, meglesznek. Westék jóba vannak a szüleimmel. Majd megkérem őket, hogy küldjenek három jegyet, sima ügy - bólintott a lány. Milyen jó is az, ha mind a két családot kitagadta már egyszer a varázstársadalom, aztán most próbálnak visszakúszni. Tisztán jó érzés volt, amikor néha napján azt beszélik meg mennyivel népszerűbbek mint egy évvel azelőtt. Mintha bármit is jelentene ez.
Kaján vigyor jelent meg Marina arcán is, ahogy egyetértően bólogatott a fiú szavaira, csak hogy egy másodperc múlva észbe kapjon. - Meg természetesen dögös pasival - tette hozzá, mintha eddig is arra bólogatott volna. Igen, az úgy volt. Úgy, persze...
- Megfenyegettem a Sorting Hat-et régen a Hogwarts-on, hogy ha be mer rakni a Hufflepuff közé, akkor ki fogom dobni a kukába. Aztán kimondta a Slytherint - vont vállat a lány, bár nem teljesen értette, hogy ez mégis hogyan kapcsolódott a témához. - Miért, itt a Bagolykőbe vizsgázni kell? - akadt ki, és azonnal összeráncolódott a szemöldöke, ahogy elképzelte, hogy már azelőtt megbukik valamiből, hogy egyáltalán bekerült volna a suliba.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 28. 15:21 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Az agya egyik hátsó része már kezdte elfogadni vagy legalábbis felfogni azt, amit Loki magyarázott neki, de az összes többi rész hevesen tagadta. Ugyanis ha igaz amit szőke barátja mondott neki, akkor az nem csak azt jelenti, hogy már megint a másiknak kellett felvilágosítania a nemi irányultságáról, de hogy ezek szerint bejön neki a legjobb barátja. Ami egy nagy nem. Tiltott zóna. Tiltottabb mint az összes többi amit csak érintett eddig Marina. Mégsem volt képes újra ellent mondani. Amiatt a kis hang miatt.
Fel akarta vidítani a másikat. Elterelni a gondolatokat erről az egészről, és élvezni a tündérpor adta gondtalanságot. Azt a jókedvet, amit még lefele a lépcsőn is élveztek, de látta barátján, hogy hiába is vigyorgott mint a tejbe tök, szemében valami megfejthetetlen csillogott. És el is fordult tőle. Tökéletesen ismerte ezeket a jeleket. Nem most tapasztalta életében először, és biztos volt benne, hogy nem is utoljára látja majd őket.
Sóhajtva csuklott hátra az ágyon, és felhúzta a lábait, amitől olyan lett mint egy kis gombóc.
- Félek bármit is érezni - mondta ki a szavakat nagyon halkan. Nem is nézett Lokira, épp elég volt a saját nyughatatlan gondolatait hallani. Olyan gyorsan esett le a mosolyfaktorról, mintha minimum lökték volna. Csak hogy most egyszeriben az érzelmi skála másik végén találja magát. - Félek, mert akkor elveszíthetlek - folytatta lassan, és egészen mellkasához húzott combjait nézte. Barna haja úgy terült el körülötte, mintha csak valami védelmi hálót akarna vonni köré. El akart tűnni. Lehetőleg minél gyorsabban. Mégis rossz ötlet volt az a szer, ha most mindent megváltoztat majd köztük.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 29. 00:16 Ugrás a poszthoz


#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám



Hogy mennyire bízott meg abban a nagy fekete maskarában, ami előtte tornyosult? Nos... mondjuk úgy, hogy előbb simogatott volna meg egy hiúzt, minthogy még egy pillanattal többet kelljen azokkal az élettelen feketeségekkel farkas szemeznie. Aztán valahonnan mintha belülről szólaltak volna, vagy legalábbis olyan szűrt volt a hang. Egy grimasszal a fején nézte végig Mae, ahogy a srác leeszkábálta magáról a maszkot, és lássanak csodát így már nem is volt olyan rettentő.
Összeszűkült szemekkel méregette a másikat, aztán kisvártatva csak leengedte a pálcáját.
- Nem tudom milyen messzi galaxisból jössz, de ha van ott csokis keksz, akkor tartozol egyel nekem - jelentette ki, és a földön lévő, félig megcsócsált édességére mutatott. - És lehet, hogy egy telefonnal is - tette hozzá, ahogy a készülék után lépkedett. Természetesen nem volt olyan szerencséje, hogy az is tönkremenjen. Az ég is azt akarta, hogy használja azt a vackot.
- Amúgy meg E.T., egyáltalán nem menő amit leműveltél. Ez a robotisering amivel együtt élsz nem azért van, hogy másokkal kiszúrj - pattogott, és mérgesen csak még jobban kihallatszott az akcentusa. - Vagyis... igazából nem tudom, hogy miért van. Miért van? Mi lesz, ha megnyomom a gombot? - lépett közelebb a lány, mert dühe úgy tűnt egyre inkább kezdett elpárologni, ahogy valami másra terelődött a figyelme. Közben szalamandrája figyelme is jól elterelődött, és gyors kúszással már ment is a süti felé. Komolyan, állat és gazdája le se tagadhatná egymást.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 29. 22:09 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Vajon milyen érzés lehet félelem nélkül szeretni?
Marina Darik olyannyira nem tanulta meg gyerekként milyen is szeretve lenni, hogy el se tudta képzelni, hogy ezt valaki határok nélkül képes irányába mutatni. Loki soha nem mutatta, hogy elfordulna tőle, hogy magára hagyná, mégis folyamatosan benne volt az érzés. Hiszen az emberek elhagyják egymást. A barátságok idővel megszakadnak. Az emberek szíve több ezerbe hasad. És most mégis, ahogy azon a nagy ágyon kuporgott, ki akarta mondani a vészterhes szavakat. Csak Lokinak.
Engedte, hogy az ismerős kezek hozzásimuljanak ujjaihoz, de felépített belső gátjait sokkal nehezebb volt ennél lebontani. Kék íriszeit félve bár, de Lokira emelte, mint egy félős kiscica. Félt a kérdéstől, amely nem sokkal később el is hagyta a srác ajkait. Mert nem tudta a választ.
- Nem tudom képes vagyok-e egyáltalán úgy kedvelni valakit, mint ahogy egy lány kedvel egy fiút - válaszolta suttogva, és érezte, ahogy szemei csillogni kezdenek a feltörekvő könnycseppek tükrében. - Azt se tudom, hogy tudok-e úgy szeretni, ahogy egy lánynak kéne egy lányt - árulta el legnagyobb kétségeit végül. Mélyen gyűrőzött benne ez a kérdés, hiszen arra tanították, hogy ne is érezzen semmit. Mindig határozottnak és elérhetetlennek kell lenni. Egyetlen egyszer próbált nyitni valaki felé, és ő is kinevette érte. Hát mégis hogy tudná akkor most kimondani mit is érez.
- Az egyetlen amit tudok, hogy amit éreztem a bálon, az most is bennem volt - vallotta be egy apró félszeg mosolyt követően, és egy könnycsepp le is szaladt az arcán. Tényleg ilyen nehéz lenne arról beszélni, ami a szív dolga? Sokkal egyszerűbb anélkül létezni.
- Neked nem olyan volt? - kérdezte meg a barna félve.
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 2. 00:08 Ugrás a poszthoz


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Nem kellett befejezni. Kettejük között lebegett a mondat vége, mint valami testetlen lélek, és Marina érezte, hogy akaratlanul is összébb húzta magát. Nem szokott és nem is szeretett az otthoni dolgokról mesélni. Nem csak azért, mert annyival másabb volt, mint a Mórocz szülőkkel, hanem mert hozzájuk tartozott a lány egyetlen titka, amit nem osztott meg Lokival. A nagy családi titok amit még a nagymamájától tudott, és ami nélkül nem került volna Magyarországra.
A szőke olyan természetes nyugtató hatással van Maere, hogy még a szemébe is képes azonnal belenézni. Látja benne, hogy a fiú nem csak a levegőbe beszél, de minden szót hittel ejt ki. Érintése kellemes, nem olyan mint egy fél órával azelőtt. Amikor ahhoz ért, hogy milyen makacs is, a barna elnevette magát.
Térdei védőgátját azonnal leengedte, amint érezte, hogy Loki mozdult felé, hogy teljesen a fiú karjaiba vethesse magát. Össze volt zavarodva, és az egyetlen ember akire vágyott jelenleg pont ott volt mellette, ahogy mindig. Ahogy ígérte is neki. Buksiját a fiú mellkasába fújta, ismerős illatát mélyen beszívta.
- Szeretlek, Loki. Ha nem így, akkor úgy, de szeretlek - dünnyögte a mellkasnak. Talán életében először mondta ki a srácnak a szavakat, mert habár nagyon sokszor éreztették már egymással, talán csak ha viccből hangzott el eddig köztük.
Kíváncsi volt rá, hogy a szőke mit gondol a szituációról, de aznap este is háttérbe szorította a saját érzelmeit barátja. Faggathatta volna tovább, de felesleges lett volna. Esetleg egy másik alkalommal, amikor majd az ő szemeiben nem fognak fényt törni a könnycseppek.
Egy percig is hallgattak talán, csak élvezte a másik közelségét, erőt gyűjtött belőle, ahogy mindig. - Tudod mi a mi szerencsénk? - kérdezte halkan, aztán komoly arccal Loki felé fordította buksiját. - Hogy felhoztuk a tejszínhabot - húzta el féloldalas mosolyra a száját. Nem volt olyan gond, amire ne nyújtott volna megoldást a mérhetetlen mennyiségű cukor.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Marina Darik összes RPG hozzászólása (216 darab)

Oldalak: « 1 [2] 3 4 5 6 7 8 » Fel