Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám

Nem teljesen tudta hova tenni a srác reakcióját. Mármint ha az ember túl sok sütit eszik akkor biztosan zsíros lesz, meg hát kicsit olajos is a tésztája talán, de egyértelműen előbb ugrott volna a barna szájára a "cukor" szó. Nem működhet mindenki ugyanúgy, lehet, hogy a másik durva diétával küzd.
Mielőtt lehajolhatott volna, már a másik meg is előzte, szóval csak egy flegma arccal elvette tőle az eszközt, és tovább magyarázott neki a.. mindenről. Mert hogy totálisan nem okés, ami a srác fejében zajlik, az biztos. Ha Mae nézett volna így ki, akkor tuti hogy a lehető legjobban próbálta volna rejtegetni a mellkasába épített panelt, nemhogy még fel is hívni a többi ember figyelmét rá.
- Filmet? Ez az egész egy film miatt van? - kérdezte a lány, és az arcára olyan gyorsan ült ki a döbbenet, hogy lassított felvételt kellett volna készíteni róla. - Ilyen veszélyesek azok a mugli izék, hogy valaki örök életére arra a sorsra jut, hogy egy cyborg legyen? - akadt ki azonnal, mert hát egész eddig próbálta rávenni a fiúkat, hogy menjenek el megnézni egy ilyen mozgóképet, amiről a mugliismeret tanár néha beszélt, de ezek után megy a halál. - Hát ezek után nem is akarom megismerni - tiltakozott, és már kezdte sajnálni, hogy annyira ráripakodott a srácra az elején. Hát ezek szerint nem tehet róla, hogy ilyen...
Fél szemmel sandított az ismeretlenre a lány, mert hát ha ez tartja életben, lehet nem a legjobb ötlet, hogy ő összenyomkodjon mindent, de aztán túlságosan hajtotta a kíváncsiság ahhoz, hogy ezt kihagyja. Természetesen az egyik pirosat nyomta meg, mert hát miért is ne, azt tűnt a legveszélyesebbnek. A hangra viszont hátra hőkölt. Lassan, nagyon lassan kezdte összerakni a dolgot a fejében. Átprogramozni? Film?
- Várjunk... te ilyen nagy rajongó vagy, E.T.? És azért van ez a cucc rajtad? - mondta ki lassan a szavakat, mintha maga se teljesen hinné el őket.
- Ha ez jelent bármit is, szerintem is helyesebb vagy nélküle - mosolyodott el féloldalasan a lány, ahogy végre jobban megnézte magának a fiút. Aztán persze rögtön a kis háziállatára pillantott, aki már szinte dagadt a sütitől, de azért se hagyta volna abba a rágcsálást. - Surtr miatt mentünk le első soron is a konyhába. Többel jön már nekem mint egy darab sütivel - húzta el szeretetteljesen a száját a lány, ahogy a kis szalamandra megmentésére gondolt. - Viszont tőled legalább számon tudom kérni - fordult vissza a srác felé Mae, és angyali mosolyt villantott rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland

Egész szünetben zakatoltak fejében a gondolatok. Hogy vajon tényleg kettős ügynököt játszik-e, vagy nem. Aztán amikor már épp meggyőzte volna magát arról, hogy igen is a férfiak szépségét is úgy tudja értékelni, mint a nőkét, megjött a levél Borókától, és megint elveszett. Aztán újra gondolkodott Kendén és Rolandon, hiszen egyikkel se érzett komolyabb kötödést. Mármint a barátságon túl.
Végül oda lyukadt ki, hogy ha már nem tudja magától megtalálni a választ, akkor kénytelen lesz a könyvtárban rájuk találni. Szóval kábé egy óra össze-vissza lődörgés után, amikor már senki nem nézett rá furán amiért az első napokban a könyvtárban tartózkodik, befordult a megfelelő sorba. Ujjai végigfutottak a könyvek gerincein, ahogy igyekezett megtalálni a neki megfelelőt.
- For Satan - dünnyögte, miközben a felvilágosító kötetek között matatott. Aztán végre megtalálta. A nemi vonzalom ABC-je. Siralmas cím, de hát mi máshoz tudna folyamodni az ember lánya? Felcsapta a kötet először a leszbikus fogalmánál, és közben lecsüccsent a padlóra. Az első pár oldalt törökülésben olvasta végig, aztán váltott kinyújtott lábra, aztán mikor átért a biszexuális részre, már felső teste a földön nyúlt végig, lábát pedig a polcnak támasztotta. Karjaival feltartotta maga elé a vaskos kötetet, és úgy próbálta megfejteni, hogy nah akkor ő most pontosan milyen ligában is játszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland

Fogalma sem volt róla, hogy már egy órája próbálta átrágni magát a könyvnek azon a két hosszúra nyúlt fejezetén, vagy csupán öt perce, de félig már elunta az életét. Pedig most róla volt szó! Végre megkaphatta a kérdéseire a választ. És közben meg mégsem, mert hát a könyv éppen csak az alapokról számolt be neki. Igen, abban határozottan segített neki, hogy végre a fejében helyre tudja rakni a dolgokat, és már egyértelműen ki tudja jelenteni, hogy nem csak szimplán a lányokat szereti, de a fiúkat is. A megnyugtató ebben az volt, hogy nem a hormonjai tengtek túl valami creepy módon, és gondolták azt, hogy ideje mindenkihez is vonzódni, hanem ez egy tényleg létező dolog volt.
Szóval ő, Marina Darik, biszexuális. Még senki nem tudott róla, de az. Loki esetleg sejthette, de annyira lehetett benne biztos, amennyire a lány is azt volt az utóbbi hónapokban. Szóval most már csak azért lapozgatta a könyvet, hátha valamelyik plusz kérdésére választ talál. Mert hát elég sok gyülekezett fel.
Közelebb helyezte a fejéhez a könyvet, ahogy egy szexuális aktust próbált sematikusan ábrázolni a fejezet, és közben grimaszba fordult az arca is. Gondolná az ember, hogy a 69-es benne van az ilyen oktató bigyókba?
A hang annyira hirtelen érte, hogy jól a fejére is ejtette a súlyos tárgyat. Aztán mint valami idétlen macska próbálta lekaparni az arcáról az undorító ábrát, és közben még fel is ülni, hogy kitakarja a címet.
- Én? Hogy én... öhmm.. olvasok - válaszolta kicsit sem gyanúsan a lány. - Tudod, könyvtár, gyér fény, poros levegő, megsárgult lapok. Pont ezek a dolgok találhatóak a "szórakozás" címszó alatt a szótáramban - bólogatott még mindig kicsit frászban. Vajon a fiú mennyit látott? Tudja, hogy ő tudja? Vagy már eleve tudta, amit ő nem tudott, hogy tud?
- És te? Mit csinálsz? Jól telt a szünet? Meg a nyár, meg az ilyesmi? - kérdezte zavarodottan, és egy tincset a füle mögé is tűrt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland

Na jó, fact, hogy nem a legjobban reagálta le a helyzetet. Ráadásul a homloka is megfájdult a becsapódás következtében, szóval extrán szar volt ez a reakció. De hát valljuk be, egyik ismerősét se gondolta, hogy meglátogatja majd a könyvtárat eme órán. Maximum Kiscsibéről, de hát azt a lányt, meg öt perc alatt meggyőzte volna arról is, hogy a jobb az bal a bal meg jobb, és aztán el is felejti, hogy ő ott van. De Rolanddal kicsit nehezebb volt a dolga, meg hát nála volt a meglepetés ereje is.
Vissza akart vágni, mert hát ha a magyar nyelvtannal voltak gondjai, akkor igen is felkereste a könyvtárat néha napján. De akkor se töltött több időt a kelleténél a helyen, ártott a hírnevének. Szóval gyorsan kiválasztotta a megfelelő darabokat, és már tűzött is onnan. De jelenleg gázabb lett volna kikérni a könyvtárostól a tárgyat, mint itt olvasgatni.
- For Satan! Te meg mikor lettél prefektus, és mégis ki volt az az eszement, aki megválasztott annak? - képedt el a lány egyszeriben, és még azt is elfelejtette, hogy az elmúlt öt percben milyen nagy felfedezéseket tett magával kapcsolatban. Mert hát komolyan. Nagyon lázas beteg lehetett a házvezető, ha nem csak Lokit képes volt prefektussá tenni, de még Rolandot is.
- Nenenene - tiltakozott hevesen, és már nyúlt volna a könyvért, hogy visszavegye, de hát kit akarunk becsapni, Roland fél kézzel elbánt vele meg az ötven kilójával. Rögtön felfújta az arcát a lány, ahogy a rellonosból kitört a nevetés. Mármint komolyan, olyan volt mint egy mókus, akinek tele vannak a pofazacskói, csak ő éppenséggel a haragját fejezte így ki. Nagy lendületet vett, és kicsavarta a srác kezéből a kincsét.
- Semmi közöd hozzám, meg az olvasmányaimhoz - durcáskodott azonnal. - Szabad országban élünk, azt olvasok, amit akarok - emelte meg kicsit a hangját, mire újabb pisszegést kapott innen-onnan. Aztán rájött, ő, hogy nem volt fair, hogy így ráripakodott a barátjára, de akkor már mindegy volt. Meg amúgy is. Ha kineveti, akkor nem is fog neki többet mondani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland

Bármennyire is nehezére esett elismernie a lánynak, ahogy Roland kimondta a szavakat, még ő is átgondolta. Bár abban jelenleg nem volt száz százalékig biztos, hogy a libabőrt a nyakán barátja hangja, vagy ténylegesen a név okozta, de hát most már kiderült, hogy bármi lehet. Mindenesetre még mindig tartotta a szerepét, és úgy csinált, mint aki nem érti, hogy mi ütött a fiúba, mosolyogva rázta a fejét, és inkább nem szólalt meg. Még a végén olyat mond, amit nem kéne.
Barát. Igen, mostanában egészen sok akadt neki a Bagolykőben, és határozottan annak mondaná Rolandot, ha valaki megkérdezte volna tőle. Még sem tudott mindenkivel olyan igazan beszélni, mint ahogy Lokival szokta. Az emberek gonoszak, és elítélik. Egyik percben még a barátaid, aztán a következőben meg már a hátadba szúrják a tört. És ha ő nem képes elfogadni saját magát, hát más mégis hogy lenne képes?
- Hát őőő... - gondolkodott el a lány, hogy ezt mégis hogy a fenébe lehetne szépen megfogalmazni? Csak úgy, ha teljesen őszinte lesz, ahogy Roland is szokott vele. Hiszen ez az a tulajdonsága, amit legjobban szeret benne. Meg hogy nem bonyolult.
- Na jó, szóval amikor megtörtént a csók, akkor azt hittem, hogy leszbikus vagyok. Így azt gondoltam, hogy ez semmi, meg már smároltam sráccal, szóval miért ne tenném meg újra. És akkor nem is éreztem úgy semmit, meg ott volt nekem B... szóval egy lány. De aztán történt egy kis incides Lokival, és összezavarodtam. Aztán most eljöttem ide, és azt hiszem biszexuális vagyok - hadarta el a lány olyan gyorsan, amennyire csak tudta, hogy a közepén véletlenül se tudja meggondolni magát. Közben szemeivel folyamatosan a bűnös könyvet fixírozta, nem is mert Roland arcára nézni, nehogy megfutamodjon attól, amit látna rajta.
- Szóval most próbáltam a többi kérdésemre választ találni, de úgy látom nincsenek válaszok - vont vállat, és félszegen nézett fel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland

Dőltek belőle a szavak, ahogy mindig is szoktak, még majdnem Boróka nevét is elkottyintotta, de szerencsére még épp időben észbe kapott. Hát komolyan, milyen lett volna, ha hónapokig kibírja anélkül, hogy Lokinak szólna róla, aztán jól elmondja Rolandnak a nagy őszinteségi rohamában. A félbeszakítások se zavarták meg a tempóján se a mondandóján, mert most ki kellett jönnie mindennek. Már túl régóta benne volt minden, és mindenki is. Egyszerre túl sok volt neki, és mégis túl kevés a válasz, egyszerűen csak vágyakozott egy megnyugtató szó után.
A kérdések persze csak úgy peregtek rá a mondandója után, de ő úgy érezte, hogy életében talán először futott ki a szavakból. A torkában érzett valami gumót, mintha minimum mandragórát nyelt volna, és csak idegesen játszadozott az ujjaival. Életében először talán szégyellte azt, aki.
Az erélyes felszólításra kapta fel pilláit, és szomorkásan nézett Rolandra. Talán még soha nem voltak egymáshoz ennyire őszintén komolyak, és éppen ezért esett olyan jól neki, amit a zöld mondott neki. Talán még sincs elveszve annyira, ha ilyen barátai vannak.
Nagyot sóhajtott. - Az incidens az volt, hogy elmentem Lokiékhoz házat őrizni, mert nem volt náluk senki és hát... volt egy kis making out. És velünk még sose történt ilyesmi. Sose volt köztünk szexuálisan... semmi. És lehet nálad is csak tagadtam magamnak is, és akkor meg csak a tündérpor miatt éreztem amit amúgy kellene. Szóval szerintem biszexuális vagyok - vontam le a végső következtetést.
- Ami a kérdéseket illeti... Hát tudod én még sose jutottam el lánnyal odáig, hogy esetleg több legyen csupán egy csóknál, és hát... öhmm... - kezdte Marina lassan, de aztán rájött, hogy Rolanddal beszél, nem kell szépítenie a dolgokon. - ... szóval hogy elégítesz ki egy lányt? - dobta be a nagy kérdést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland

Tudta, hogy nehéz lesz, mert hát nem volt egy egyszerű eset, de nem hitte, hogy ennyire sokáig fogják tárgyalni az elmúlt fél év eseményeit. Mert hát túl rég volt, legalábbis Rolanddal való csók biztosan. Az igazat megvallva már nem is nagyon emlékezett rá, hogy az milyen volt, csak hogy nem volt rossz élmény.
- Hey, ne nevezd marhának. Ő a legjobb barátom - vette rögtön védelmébe a barna. Nem szerette ha rosszat mondanak mások a barátairól. Az az ő kiváltsága volt. - De nem, pont fordítva. Tündérporral nem voltak gátlások úgy, mint amikor téged csókoltalak, és azért lehet, hogy... - hallgatott el, ahogy megérezte az arcán Roland tenyerét. - Most mi történik? - kérdezte megzavarodva, de azért egyenesen a fiú szemeibe nézett. Tetszett neki, ahogy a másik beletúrt a hajába, volt benne valami, ami miatt a gerincén végigfutott a jóleső bizsergés. Pillái önkéntelenül estek a fiú ajkaira, ahogy azok egyre közelebb jöttek hozzá, és bármilyen meglepő is volt, nem akart elhúzódni. - Most meg fogsz csókolni? - suttogta a köztük lévő kevés levegőbe.
Komolyan hallgatta barátját, hátha megtud valami értékes infót, és épp amikor jött volna a lényeg, akkor akadt ki a kérdés miatt. - Igen, mert azt mondtad rossz helyen keresem a választ. Te erről csak többet tudsz! Mert figyelj, nagyjából tudom mit csináltok ott lent, de hogy azt amikor történt élveztem és nem kielemeztem az agyamban, szóval mégsem teljesen tudom - magyarázta halkan, mert hát azért volt egy-két ember rajtuk kívül még a helyen. Nem is értette Marina, hogy mégis hogy képesek mások máris tanulni.
Nézte, hogy a másik pontosan mit csinált, és milyen instrukciókat adott neki. - Nincsen tabletem. Ez a telefonomon is működik? - kérdezte a lány, és előhúzta a felcsapós telefonját. - Az a baj, hogy ha megmutatod rajtam, azt megint nem fogom látni, és nem fogom tudni, hogy mit csináljak, ha oda jutok. Ezért nézegettem ezeket a képeket - csapta fel a könyvet a barna az egyik nagyon erotikus oldalon. Hihetetlen, hogy ilyeneket tényleg sematikus ábrán mutatnak be embereknek.
- Ha mind a két oldalon játszol, akkor ha egyszerre van barátod és barátnőd... az megcsalásnak számít? Mármint mind a kettővel más igényeket elégítesz ki - tette fel a következő elmés kérdést a lány. Ha már őszinte, akkor legyen teljesen az.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland

Marina már biztos volt benne, hogy valami nem okés vele. Nem elég, hogy ma a könyvtárba jött megtalálni a nemi vonzódásának tárgyát, de a teste konkrét reakciókat mutatott Roland irányába. Rolandéba, akinek eddig folyton csak az agyát húzta a kisebb érintésekkel, meg azzal a gyenge csókkal. Most meg képes lenne minden szabályát és irányelvét sutba dobni, ha a srácnak nem csak az ujja érintené az ajkát.
A totálisan feje tetejére állított világ ott folytatódott, hogy praktikákat kért a sráctól, hogy ő majd azt kamatoztatni tudja. Nem tetszett neki, hogy megjegyezte a B betűt, mert nem ismert olyan sokat belőle. B mint... Boglárka? Bazsarózsa. Borbála! Na jó, azért szerencsére akadt b betűs női név. - Amit a fiúk csinálnak, nekem ahhoz nincs eszközöm - nézett sokat mondóan a srácra, és még a lába közé is mutatott, hogy értse miről beszél. Persze, értette ő azt, hogy azon kívül még mást is szoktak tenni, csak hogy mégis az volt a lényeges része a dolognak, nem? Azt az élvezetet nem lehet csak úgy kipótolni valamivel.
Közelebb húzódott, hogy megnézze a srác mit pötyögött be, és már lendült volna a keze, amikor rászólt. - Miért, ez titkos? - suttogta a lány, és sejtelmesen körbe is nézett. Igazából azért sem akart bármit is próbálkozni Rolanddal, mert hát az ő első alkalma nem volt épp kellemes élmény. És hát, azóta se próbálkozott újra mással, szóval fogalma sem volt róla, mennyire lenne ügyes. A srác meg akkora szoknyapecér, hogy nem csodálkozna, ha minden tökéletesen menne neki már most. Kicsit szégyellte a lemaradását. - Egyenlőre akkor megnézem ezeket a dolgokat - vette vissza a telefonját, és inkább elrakta, nehogy véletlenül is rákattintson valamire, amire nem kéne.
- Az emberi érzelmek bonyolultak... - akadt ki a lány elhúzva a száját. - így igazából akkor nincs is előnye annak, ha mindenki is bejön, mert ugyanúgy egy valakit kéne választanom. És akkor hova tegyem a voksom? A lányok, vagy a fiúk mellé? - tette fel a következő kérdést. - Nem azért nyitogattam ki az ajtókat, hogy most jól visszazárjam őket - hitetlenkedett. Túl sokat akart? Meglehet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

#jokesformore
#húsvétolunk
#csempészés
#Roland

A zsebében ott lapultak a kis üvegcsék, amelyeket még Lokitól kapott. Különböző színük volt, de ő képtelen volt megjegyezni, hogy pontosan melyiket hova szánta a fiú, csak azt az egyet jegyezte meg, amelyet Csibének ajánlott teljes szívvel. És hát azért is könnyebb volt, mert azt a fiolát pont nem neki kellett cipelnie, hanem Rolandra bízta a cipelését, meg utána az italba juttatását is.
Azonban amíg nem volt ott az áldozat, kedvükre mókázhattak a reggeli órákban. A legtöbb diák amúgy se nagyon fogta fel, hogy mi is történik körülötte, a maradék figyelmét meg könnyen el tudták vonni. Igazi csapat voltak, főleg ha ilyen dolgokat kellett véghez vinniük. Aztán csak megjelent a szőke levitás. Huncut mosolyra húzódott Marina szája, és intett cinkostársának a fejével. Aztán varázslatos mosolyra húzta ajkait, és nagy lendülettel huppant be Amélia mellé a padra.
- Verőfényes napsütéses reggelt a kedvenc levitásomnak - mondta nagy hanggal a rellonos, és elvett egy pogácsát az asztalról. - Emlékszel a múltkori főzőcskézésünkre a konyhában? Tudod, még tavaly - vezette fel a témát a maga stílusában. - Arra gondoltam, megismételhetnénk. Adtam belőle egy két embernek, és nagyon bejött mindenkinek. Mi lehetnénk az idei év legsikeresebb sörkereskedői. Még pénzt is kérhetnénk - magyarázott, és átkarolta a lány, hogy egy kicsit oldalra fordítsa, és a kezét kinyújtva mutatott a plafon felé.
- Képzeld csak el, Amélia és Marina sörfőzdéje - magyarázott, és reménykedett benne, hogy közben társának sikerül kiválasztania a megfelelő poharat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland

Érintések, csókok. Pontosan tudta, hogy Roland miről beszélt, hiszen több órát töltöttek már Borókával csak azzal, hogy az ágyban feküdtek, és egy szó nélkül hagyták, hogy testeik egymáséra hangolódjanak. Néha még a pólóktól is megszabadultak, csak abban nem volt biztos, hogy mi következik az után. Rettegéssel töltötte el a gondolat, hogy talán nem lesz elég a rellonos lánynak, és az igényeinek.
Bólintott egyet beleegyezően. Roland sose csapta még be, szóval most is bízott benne, hogy minden tanácsa használható lesz, ahogy azok a bigyók is a telefonjában. Igazából már nagyon érdekelte, hogy azok pontosan mik is, csak hát még mindig volt kérdése. De hogy ne lenne, hát neki folyton jár a szája.
- Nyugi Roland, te lennél az utolsó ember, akire azt mondanám, hogy meleg - nevetett a lány, és a srác vállára tette kezeit. - De tényleg köszönöm. Segített ez most - mosolygott rá. Nem csak a tanácsok, hanem minden. De legfőképpen az elfogadás. Már csak Kendének kellett elmondania, és ha a legjobb barátai tudnak róla, akkor onnan már mindegy volt neki, hogy ki mit mond rá majd. Talán gyermeteg volt az a bizalom, amelyet a srácokba fektetett, de ez volt az egyetlen esélye, hogy ne gubózzon be újra, mint ahogy régen is tette a furcsa gondolatai miatt.
- Na menj, keresd meg azt a feneket, ami miatt képes voltál betenni a lábad a könyvtárba. Én meg megyek, és edukálom magamat - kacsintott barátjára, és feltápászkodott a földről. - Oh, és ami az ajánlatod illeti, ki tudja, hogy még szükségem lesz-e a mesterkurzusodra - vont vállat, miközben elkezdett hátrálni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

#jokesformore
#húsvétolunk
#csempészés
#RolandCsibe

Természetesen a barna, ahogy szokta, hagyta figyelmen kívül a felé érkező minden negatív cselekvést. Mint most az ingerült olvasást, amit Amélia levágott neki. Ő meg csak beszélt, és beszélt megállhatatlanul, hogy biztosan felkeltse a másik figyelmét.
- De miért ne csinálnánk rendszert? Meggazdagodnánk és még az alapanyagot is az iskola fizetné. Olyan hasznunk lenne egy üvegen, mint egyik sörfőzdének se - bólogatott a lány, mintha ezzel képes lenne meggyőzni a szöszit.
- Hát, talán megemlítettem egy két embernek, de csak azoknak akikben bízok. Loki tud róla, ha ez a kérdés - válaszolta lazán, egy ördögi mosollyal az ajkán. Új év, ugyanaz a Marina. Hát nem szép, hogy így tud bárkit szekálni? Közben be is futott a társa, minden úgy alakult, ahogy annak kellett.
- Látod, ő például nem tud róla - magyarázta a barna, mintha csak bizonygatni akarná az igazát. Mosolyogva nézte, ahogy Roland belenyúlkált az ételbe, még fel is nevetett kicsit. - Nem, nem tudtam. Szerinted a gyümilé is más? Te mit iszol, Csibe? - kérdezte Marina a másik bögréje felé biccentve. - Jó cucc? - folytatta a small talkot, aztán felkapott egy másik csészét az akárki elől, aminek természetesen a levitás nem örült éppenséggel.
- Nah, akkor igyunk a levitás jó kajákra, és a titkokra, amiket eszméletlenül jól tartok meg - biccentett Amélia felé sokat mondóan, hogy lássa ez egy olyan gesztus, amit jobb betartani most, mielőtt elkezdi hangoztatni a tavalyi eseményeket. Inni kell a titokra, vagy kikotyogja. Marina elméjében ez így működött.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

#mentsmegminket
#messagemen
#Roland
#Kende

Be kellett vallania, hogy ez a szövetség, ami lassan alakulni kezdett hármajuk között majdnem olyan gyümölcsözőnek ígérkezett, mint amikor Kendét egyesítette Lokival. Jó persze, azt a triót még mindig megbonthatatlannak érezte, de azért ebből is születtek máris remek ötletek. Mint ez a buli.
- Haha, nagyon vicces vagy Lost boi - szólt szarkasztikusan a lány, és megforgatta a szemeit. Bár ha őszinte akart lenni, akkor be kellett vallania, hogy sok egoista ember fog akkor összegyűlni azon a koncerten. Talán egyedül Kendének volt normális mennyiségű önkritikája a kis társaságból, de erre se vett volna mérget.
Félmosolyra húzta ajkait a lány Roland reakciójára, és egyetértően bólintott. Az ő egója is beszállhat majd a versenybe, de hát azt se mondaná, hogy nincs is neki mire. - Az biztos. Különben sem értem ezt a Henrik mániát, ami a diákok között terjed. Tisztára mint valami fertőzés. Hát ő olyan... öreg - húzta fel a lány az orrát nemtetszése jeléül, és még a fejét is megingatta.
Az étel gondolatára azonnal felcsillantak a szemei. Bár nem nézett ki úgy, imádott enni. Mindig, mindenkor. Főleg, ha valami egészségtelen szarról volt szó. - Mi? - vonta össze szemöldökét, és értetlenül nézett Rolandra. Mi mást lehet bekap... ohh... Meglökte a srác vállát. - Hülye.
- Amit azóta se tudok megcsinálni - hápogott a lány azonnal, és miközben felállt, bevette a két ujját a szájába, és megint próbálkozott azzal a módszerrel, amit anno Kende tanított neki. Így, fulladozós levegőkieresztésekkel indult meg a két fiú tán kifele, sokak megkönnyebbülésére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

#schoolprojekt
#megintitt
#bekezdünk
#Júlia

Be kellett vallania, hogy az iskolában mindent szeret, ami a tanuláson kívül van. Bizony, Marina Darik tipikusan az az ember volt, aki csak a haverjaiért vállalta bevállalta volna, hogy nem lóg el órát, de cserébe nem is figyelt volna a tanárra. Na de hát sajnos nem volt választási lehetősége, így muszáj volt együtt dolgozni azzal a navinés lánnyal. Persze nem a sárgákkal van baja, hiszen Kendével is mekkora haverok már, sokkal inkább a lány hozzáállásával voltak a bajok. Vagyis Mae lustasága nem fért össze az éltanuló Júlia mellett.
- Szerintem Farkasházy direkt találta ki ezt a feladatot - jelentette ki a barna, ahogy öt perc kemény csöndet követően eldobta a tollát. - Tudta, hogy én képtelen vagyok bájitalkodni, és azt akarta, hogy te majd motiválsz - találgatta, és a plafont nézte közben. Jah, hogy azt beszélték meg, hogy elolvasnak egy-egy anyagrészt, és utána cserélik az infókat? Szóval az úgy volt, hogy Marina figyelme nem a legjobb. Meg ha valakivel együtt van, akkor talán egy kicsit, mintha, esetleg, talán sokat járna a szája.
- De ebben a képletben, ha már ilyen dolgokban vagyunk, nem számította bele a mérhetetlen gyűlöletemet a tantárgy iránt. Ne érts félre, Rudolf bá'-t nagyon bírom, de ha nem megy valami, nem értem miért erőltessem. Akkor úgy se azzal fogok foglalkozni egész életemben, sőt. Valószínűleg el is kerülöm, hogy foglalkozni kelljen vele - jelentette ki a barna, saját elmondása szerint nagyon is elmésen. Bezzeg ha most Loki vagy Kende lenne itt, őket tutira rá tudná venni, hogy valami mást csináljanak. Mint amikor tanulás helyett rávette Kendét, hogy fütyülni tanítsa. Vagy amikor Lokival az élet hatalmas problémáiról beszélgettek, minthogy a sajtot miért eszik az emberek meg az egeret is.
- Te Júlia, mennyi van még a leckéből? Már mindenki elment aludni - kérdezett rá a szőkénél. Hú de nagyon ment volna már ő is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Még mindig kissé feldúlt volt a történések kapcsán. Maradt volna még megbeszélni Kendével ezt az egész ügyet, amelyet még ő is csak félig tudott letisztázni magában, de közben úgy érezte minden perccel nő az esélye annak, hogy Loki megharagudjon rá. Azt pontosan nem tudta volna megmondani, hogy miért, de mégis úgy szorította a mellkasát ez a végkimenetel, hogy levegőt is alig kapott.
Egyik folyosóról a másikra járt, és bekukkantott szinte minden tanterembe, csak hogy végül megtalálja barátját. - Loki! - mondta ki a szőke nevét, ahogy becaplatott a terembe. Fogalma sem volt róla, hogy ott mi zajlott, igazából körbe se nézett. Pedig nem lett volna hátrányos, ha megteszi.
- Miss Darik. Megkérdezhetem, hogy mit keres itt? - kérdezte tőle a tanár, mire a barna tágra nyílt szemekkel fordult a férfi felé.
- Öhm.. sürgősen kell Lokival beszélnem. Mert öm... az anyukája nem tudta elérni a telefonján, csak engem. És családi dolog van. Ennél sajnos nem mondhatok többet - magyarázott a lány össze-vissza. Csak akik igazán ismerik jöhettek rá, hogy hazudik. Ráadásul még csak felkészülni se tudott rá, pedig jó benne. Csak nem ilyen hirtelen.
- Rendben, akkor kérem odakint beszéljék meg, mert itt zavarják az órát - intett a tanár a szőkének is, Mae meg nagyon koncentrált, hogy ne mosolyodjon el, mint egy öt éves, amiért sikerült az átverése. Kicsit távolabb sétált az ajtóteremtől, hogy már ne lehessen odabent hallani, amit mondani tud.
- Nagyon sajnálom Loki. Fogalmam sincs, hogy ki lehetett, aki tovább adta, vagy láthatta, vagy bármi. Mert én nem voltam - kezdett rögtön magyarázkodni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Hihetetlen volt, hogy a tanár tényleg bevette azt a sok sületlenséget, amit mondott. Bár... valószínűleg nem hitte el, szimplán csak elengedte, mert ismerte már a párosukat annyira, hogy tudja, esélye sincs. Marina addig mondta volna a magáét, amíg végül elege nem lesz, akkor meg csak az órát húzzák ezzel. Szóval ő is jobban járt, ha csak szimplán engedte.
- Jól van na, tudod, hogy nem vagyok jó hirtelen döntésekben. Amúgy meg nem gondoltam, hogy még órád van ilyen későn - hitetlenkedett a barna. Aztán kibukott belőle a téma. Vagyis nem is a téma, hanem csak azok az érzelmek, amit tornádóként forogtak a mellkasában. És ezzel volt a probléma.
- Hogy mi? Nem, nem vagyok az. Viking gyomrom van, tudod - bökdöste meg a saját hasát, mintha a dán léttel együtt járna az erő is. És Marina ezt el is hitte. Ő mindig csak ivott, de még akkor se hányt, ha akkor jobb lett volna, inkább bevállalta az erős másnaposságot. Szégyen lett volna a származására nézve. Közben behúzta a kéziféket is, mielőtt Loki betuszkolta volna a női wc-be, vagy még rosszabb esetben a férfibe.
- Én az Edictumról beszélek. Benne vagyunk a pletykarovatba. És csak akartam, hogy tudd, hogy nem az én szám járt, és hogy én nem akartalak bajba keverni vele vagy bármi. Mármint ha van valaki vagy valami vagy... - morzsolgatta az ujjait a lány zavarában. És tényleg. Fogalma sem volt róla, hogy barátja hogy állt a csajokkal. Mármint szokta tudni, ha van valami, de már akkor, amikor történik. És sose előtte, szóval nem lehetett tudni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Egy kicsit megnyugodott a barna, hogy Lokinek halvány de lila gőze sem volt arról, hogy mit magyaráz. És ez azért jó, mert akkor ő a hírhozó, tehát senki más nem tudta rosszabbul közölni. Dehát ezért rossz is. Mármint tudna rossz is lenni, ha Loki nem lenne Loki. Mindig annyira fél Marina, hogy ugyanaz megtörténik majd vele, ami a Roxfortban is, hogy egyszerűen képtelen elhinni, hogy a legjobb barátai nem csak mellette maradnak a szar helyzetekben is, de még ki is állnak mellette. Loki meg Kende olyan volt számára mint a világ hetedik meg nyolcadik csodája!
Kicsit hátrahőkölt a hirtelen kijelentésre. - Wow, mármint most most? - kérdezte Mae talán kicsit meg is zavarodva. Hogy akarta-e? Hát ez még az ő fejében se volt teljesen tisztázott. Talán ezért is reagált erre az elejtett mondatra ilyen hevesen. Lassan már fél éve volt az az eset, és nem történtek azóta egyéb incidensek, szóval fogalma sem volt róla, hogy ugyanúgy reagálna-e, mint a tündérpor hatása alatt. Talán még rosszabb is lenne. Nem hagynák abba. Vagy mégis. Hiszen most ott volt neki Boróka. De Boróka is csak titokban. Akkor meg miért ne? Az agya mint egy nukleáris bombától, így fel volt robbanva a sok gondolattól.
- Akkor jó. De ugye nem lesz kellemetlen emiatt bármi - húzta el a száját Marina, és most már ő is lazábban véve a szituációt támaszkodott neki a falnak. - Mármint most nem tudom, hogy van-e valaki. Mert akkor tudod, én szívesen játszom a bármit. A csajt, aki mégis a barátnőd, hogy féltékeny legyen, vagy odamegyek és beszélek vele, és kicsit ábrándozok neki, hogy jahj milyen jó is lenne, ha a cikk igaz lenne - vetettem a pillantásom a plafonra esdeklő lány módjára, és a kezemet is magam előtt legyeztem mintha friss lenne a manikűröm, aztán nevetve néztem Lokira. - Szóval érted. Bármi kell - kacsintottam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Gány egy kedd volt az biztos. Nem elég, hogy még a tanárok is össze-vissza szívatták őket - főleg Brightmore, valószínűleg még mindig fújt rá az évnyitós incidens után -, de Lokit meg Kendét is alig látta egész nap. Szóval már épp ott tartott a barna, hogy vagy becsapja felhőt és belopódzik a fiúk hálókörletébe, vagy belóg megint a navinésekhez. Azok úgyis mindig olyan nyugisan szokták kezelni, hogy jár-kel föl-alá, mintha minimum közéjük való lenne. Komolyan, ha egyszer házat kell váltania, tuti hozzájuk menne, még a végén le is nyugtatnák őt azzal a vibe-al, ami mindig körbelengi őket. És igen, még Kendét is.
Szóval még majdnem sárga lett, mikor Loki üzent neki, hogy húzza le a seggét szép popóját a tóhoz. A barna meg kérdés nélkül ment. Pláne, hogy így még az iskolából is kiszabadulhatott, és út közben előhúzott egy szálat kedvenc dán cigijéből. Menet közben a 'Whip My Hair'-t dalolta, de hát ember legyen a talpán, aki felismer Marina gyönyörű hangján bármit is. Talán az volt árulkodó, ahogy a fejét rázta közben. Menet közben teljesen véletlenül betévedt az erdőbe is, mert látott egy nyuszit arra szaladni - ne is kérdezd -, szóval valahonnan oldalról sikerült megközelítenie a helyszínt, amit Loki megadott. Elismerően nézett körbe a helyszínen, és halkan a barátjához lépett.
- Wow, jól néz ki a hely, kinek lesz szülinapja? - kérdezte meg őszintén a barna, közben az arcokon mélázott el, hogy kitalálja a rejtélyes személy kilétét. Komolyan, hogy Loki még erről se tudta értesíteni az SMS-ben...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

#schoolprojekt
#megintitt
#bekezdünk
#Júlia

Hiába a feltett kérdések, Júlia mindegyiket úgy reagálta le higgadt magabiztossággal, hogy azokat képtelenség lett volna ezek után visszapasszolni. Ilyen unalmas szőkét még talán a levitában se pipáltak még. Prefektusi címet is kéne neki adni. Mármint hiszi az ember vagy sem, kisebb bajkeverőnek tűnt, mint Kende, bármennyire is szerette a haverját.
- Igen, valószínű, csak így meg le fogom rontani a jegyeidet. Inkább hagyott volna egyedül szenvedni, és akkor nem ártok vele másnak – jelentette ki azonnal Marina, mert igazából ez volt, ami legjobban zavarta. Szomorkásan nyúlt még egy mézes sütiért, mert hát a majszolás mindig segített a szomorúságán. Ráadásul amíg evett, addig se kellett újra a tananyagra koncentrálnia. No nem mintha eddig nagyon tette volna.
- Én arra gondoltam, hogy esetleg holnap átfésülhetnénk a dolgokat. Csak mert még be akartam nézni Lokihoz, mert egész délután az illúzóját gyakorolta – magyarázta tovább a barna, kitalálva egy újabb indokot, csak hogy végre szabadulhasson. Bár ez csak félig volt kifogás, mert igazából tényleg kíváncsi volt meddig jutott a szöszi, de leginkább akkor is csak menni akart már. Hát komolyan, nem látja a másik, hogy mennyire szenved?
Újra maga elé húzta a könyvet, és olvasni kezdett. Aztán egészen jutott két szóig. Bizony, két TELJES szóig. Hát nem zseni?
- Tudod azért is, mert ha most átolvassuk, akkor holnap friss aggyal amúgy is könnyebb az összefüggéseket egyberakni. Mert hogy éjszaka az agyad még dolgozza fel a kapott infókat, és rendszerezi – fejtegette, és kezével mutogatott a feje mellett, mintha csak azt próbálná megmutatni, hogy is zajlik a folyamat. – Szóval esetleg holnap délután egy újabb ilyen session? – dobta be az ötletet egy kérlelő mosoly mellett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

A barna legnagyobb döbbenetére barátja meglepődött a jelenlétén. Pedig ő hívta. Akkor most mi a tosz van? - Ohh értem. De azért szólhattál volna, hogy hozzak már neki valamit. Tök gáz lesz, hogy ajándék nélkül vagyok itt - fintorgott a lány, és gyorsan megigazította a haját. Aztán elnézett abba az irányba, amerre Loki is.
- Na nee... nem elég, hogy órán cseszeget, még most is itt kell lennie? Különben is Kiscsibe hogy szerethet egy ilyen embert - fintorgott a lány, és egy kicsit talán a szőke mögé is lépett annyira nem tetszett neki a közeledő alak. Amíg a fiúk Denisszel voltak elfoglalva megérkezett a bulira Lili is.
- Szülinap van, te lány - nevetett rajta a barna, de persze visszaölelte a lányt. Közben pedig újabb tag kúszott a képbe. - Nem tudom, gondolom még nem jött meg. De te ki is vagy? - kérdezte meg a punk gyereket. Nem mintha annyira jó lett volna a névmemóriája.. vagy az arc, de hát ez nála már csak így ment. Aztán figyelme megint Kendére irányult. Aki megint összekócolta a haját. Komolyan nem tudta eldönteni, hogy mi a fene ütött a barátaiba. Vagyis nem csak beléjük, hanem úgy mindenkibe körülötte.
- Miért, ki vagyok pirosodva? Vagy ezt most mire mondod? - értetlenkedett a lány. A rellonból legalábbis még nem dobták ki. Vagy így akart valamit közölni vele barátja? Mert akkor elég szarul csinálta.
Átvette az üvegeket, majd azzal a lendülettel passzolta is tovább Lilinek. Ha már itt volt körülötte mindenki, akkor segítsenek egy kicsit. Mert úgy tűnt Kende egy egész hadseregre számított. Vagy egy maroknyi dánra.
- És öhm... a tanár úr meddig szándékozik maradni? Mármint gondolom azért megvárja Kiscs... Améliát - helyesbített gyorsan Marina. - De utána se akarjuk sokáig rabolni az idejét, ugye fiúk? - fordult barátai felé. Ha őszinte akart lenni, akkor már Csibe érkezése előtt megszabadult volna Denistől. Vagy legalább lefúzott volna pár felest, ha már muszáj elviselnie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Meglepődött a barna. Pedig semmi indoka nem lett volna rá, hiszen ő is néha csak őgy megcsókolta Rolandot. Megtette, mert a srácnak jól esett, neki meg nem jelentett semmit. Vajon Loki is ezen az elven akarta megcsókolni? Már nem érzett semmit? Az csak jó. Mégis a barnát jobban foglalkoztatta a kérdés, mint amennyire szabad lett volna.
Mae nevetett, de Loki nem. Miért nem nevetett? - Oh... - bökte ki a lány már az első mondat után. Életében először nem tudta, hogy most mégis mit mondjon. Aggódva figyelte barátját, mert valahogy nagyon furcsán hangzottak a mondatok a szájából. Nagyon tényszerűek voltak, mégis az arca elárulta, hogy mögöttes tartalommal vannak ellátva. Lassan a barna is lecsúszott a padlóra, és törökülésben elhelyezkedett a szőke mellett.
- Hogy volt más? Mármint másképp is viselkedett, vagy csak... neked volt az? - kérdezte meg Marina az első kérdést, ami eszébe jutott. Hiába poénkodott ő vele első alkalommal, hogy lát a kettősükben potenciált, sose gondolta, hogy egyszer ennyire bejönnek a számításai. Ő meg a lelki ügyek nem voltak éppen a legszorosabb kapcsolatban.
- Loki... - kezdte, felhívva a srác figyelmét magára, amíg összeszedte a gondolatait, hogy mégis hogyan kérdezzen rá. - ...te is kedveled Csibét? - ejtette ki lassan a szavakat, és a másik szemeibe nézett. - Mert ha igen, just go for it. Mi állít meg? - tettem fel az újabb kérdést. Közben hallatszott, hogy a benti óra elkezdett a végéhez közeledni, elkezdődött a hangoskodás, pakolás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Csak röhögve hallgatta két barátja eszmecseréjét. Nem hiába voltak hárman akkora jó barátok, mind olyan elcseszett volt, mint ahogy annak lennie kell. Azonban ez a mosoly egy pillanat alatt fagyott le a lány arcáról, ahogy Denis felé fordult. Nagyot sóhajtott, kezdett már elege lenni ebből a fajta bánásmódból. Mármint miért mindig ő? Igen, Keserű prof is tudja bizonyítani milyen gyenge okkultizmusból, de ez nem jelenti, hogy ezt ki is kell használni.
- Két whiskeyt, Kende - válaszolta meg ezzel egyszerre a két kérdést, amit neki szegeztek. Ivott volna ő többet is, sőt. Valószínűleg az asztal alá itta volna Denist, ha esélye lett volna rá, de egyenlőre még egészen józanul akarta fogadni a születésnapost. - Tudja tanár úr, ha már együtt iszunk, meg előszeretettel szereti olvasni a gondolataimat, akkor gondoltam előre szólok, hogy később még kaotikusabb lesz az agyam - jelentette ki, és amennyiben megkapták a két feles poharat, úgy Denis szemébe nézve koccintott vele, és húzta fel a tartalmát.
Lili fele fordult, mosolyogva nézte ügyködését, és a kezében tartott kis csomagocskát. Úgy nézett ki mint egy kis csoki, és bármennyire is szerette a lány az édességeket, a whiskey után most valahogy nem vágyott rá. Nyomott inkább egy puszit a lány homlokára. - Köszönöm, majd megkóstolom ígérem, de előbb felköszöntöm a szülinapost - hagyta ott a szőkét, és az asztalhoz lépve felkapott egy six-pack dán sört, és azzal együtt közelítette meg Améliát.
- Boldog születésnapot Csibe - kurjantotta a lány felé, és magabiztosan caplatott felé, nem is nagyon foglalkozva a pappal, mert hát fogalma sem volt róla, hogy amaz meg kicsoda. Meg úgy őszintén, kicsit idősnek is tűnt Améliához, főleg a legutóbbi Lokipara után. De ez már csak részlet kérdés, és amúgy se ő fogja megoldani, neki is épp elég baja van az érzelmeivel. - Sajnos az ajándékod még nem ért ide, ezek a muglik valami rohadt lassúak - adta elő magát a barna csak a szokásos módon. - De, helyette hoztam neked egy nagy adag dán sört, mert tudom, hogy még nem kóstoltad csak azt, amit mi csináltunk. Ami amúgy nem rossz, de ez jobb - jelentette ki egy kacsintás kíséretében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Marina Darik. Hogyan is lehetne jellemezni ezt a lányt. Bohókás, szenvtelen, szétszórt. Emellett pedig soha nem tudja számon tartani a napokat. Nem egyszer volt már rá példa, hogy reggelinél Loki közölte valami, hogy nem is átváltoztatás lesz, hanem bájitaltan. Aztán mehetett vissza a körletbe, hogy gyorsan kicserélje a cuccait, csak azért, mert nem tudja számon tartani, hogy a hétfőt a kedd követi. Vagyis ez még megvan, csak az nem, hogy ez minden esetben így van. Érted. Szóval amikor Amélia felé fordult, már az első mondata összezavarta.
- Két hónap? De hát Loki azt mondta, hogy ez a te születésnapi bulid - értetlenkedett a barna, és hol az ismeretlen férfire, hol szőke barátnője pillogott. Szinte látszódott, ahogy agyában villogott az error felirat. - Május tizenegy. Miért? - kérdezte meg rögtön reflexből, és közben letette a földre a csomagot, mert már kezdett leszakadni tőből a karja. - Várj. Május van? - kérdezett vissza elképedve Marina, ahogy elkezdett eljutni elméjébe, hogy miért is faggatja a lány. Aztán kezdte összerakni a képet. A furcsa szólásokat Kendétől és Lilitől, hogy miért utolsó pillanatban tudta meg az egész bulit, és hogy Loki is miért viselkedett a megszokottól is furábban. - For soren! - káromkodott anyanyelvén a barna, és hátrapillantott a válla felett a szőke srác irányába, aztán vissza. - Komolyan? - várta a megerősítést barátnőjétől. Aztán lehajolt, és a kezébe fogott kettőt a sörök közül.
- Akkor azért lesz kötelező innod, mert szülinapom van - tuszkolta a lány kezébe az egyik üveget Mae, majd a férfire nézett. - Te fogalmam sincs ki vagy, de ez az én szülinap, szóval iszol - adta oda a másikat neki. - És hogyha most megbocsát, ki kell nyírnom Lokit - beszélt dühből a lány, és közben el is felejtett a magyar nyelvtanra koncentrálni. Azonnal fordult meg, és felkiáltott, miközben Loki fele kezdett lépkedni. - Mórocz Aser Móric! Hvan da pokker - káromkodott egy újabbat széttárt karral. - Mikor akartál szólni, hogy szülinapom van, min elskede? - kérdezett rá hitetlenkedve, de amikor közvetlenül a fiúhoz ért, már csak a nyakába ugrott, és nevetve ölelte át a szöszkét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Ahogy kényelembe helyezték magukat a folyosó padlóján, úgy komorult el a téma is. Mármint Mae számára eddig is az volt, csak Loki viccelte el. Ezt viszont valahogy nem tudta. Se azt, amit Csibéről mesélt, se azt amit utána a kérdésre válaszul adott.
Kiscsibe volt, csak mégsem. Igen, ő is tapasztalt már ilyet, nem is egyszer. Amikor Rolanddal beszélgettek a könyvtárba, amikor Borókával a szobába, vagy mikor Lokival megtörtént az eset. Akkor is maguk voltak, csak mégsem. Elhúzta a barna a száját, mert ebbe most nem tudott okos lenni. Nagyon nem.
- Most mi van? - kérdezett vissza hasonló vehemensséggel. Csak hogy utána behúzott nyakkal kapja fejét az ajtó felé. Aztán újra Lokira nézett, hagyta, hogy a haja függönyként keretezze a szőke arcát. - Jó, de eddig nem haboztál ennyit, ha lányokról volt szó. Ott volt az a Réka, akit még csak nem is bírtál annyira, mégis összejöttél vele egy hétre, vagy kettőre - hívta fel a figyelmet az egyértelműre Marina, bár a névvel csak bepróbálkozott. Nem bírta a csajt, szóval annyira se méltatta, hogy a nevét megjegyezze. - De igazad van. Csibe tényleg jó fej. És értelmes is - vallotta be Mae az érzelmeit a szőke lányról. - De azért ha aggaszt a dolog, máskor is beszélhetsz ám velem róla. Vagy ha bármire jutsz, ugye tudod? - piszkált bele a fiú hajába a barna.
- Viszont nekem is be kell vallanom valamit, ha már itt vagyunk. Lehet, hogy alakul valami. Egy lánnyal - húzta be ajkait a lány, így egy vonallá préselve össze a száját. Már nyitotta volna a újra a lepénylesőjét, hogy folytassa, amikor nyílt az ajtó, és elkezdtek kifelé sorjázni a diákok. Meg hát ugye a tanár is. Aki kérdőn toppant meg a páros mellett.
- Loki nagyon rosszul lett, majdnem elájult. Tudja a vérének az édessége - magyarázott a lány már sokkal magabiztosabban, mint első bliccre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Már nem is volt nagyon ideje Csibével foglalkozni tovább, úgy elborította agyát a düh. Vagyis az emberek számára úgy tűnhetett, meg talán egy pillanatig komolyan is gondolta, de aztán csak a srác nyakába vetette magát. Amit valljuk be őszintén nem gondolt, hogy ennyire dráma lesz az eséssel, de hát nincs olyan, amit nem tudnak kevésbé látványosan csinálni. Mármint komolyan, mindenki köréjük gyűlt mint valami cirkuszi látványosságok, miközben a porban fetrengtek ennél jobb Rin-Ric pillanatot el se lehetett képzelni.
Nevetve nézte a feltartott sört, az éneket, meg hát az egész szituációt, mert végre úgy érezte, hogy jó helyen van. Megérkezett a világba. Felnézett Kendére, és kacsintott egyet a felajánlásra, de igazából megmelengedte a szívét, hogy a srácok még erre is gondoltak. Mondjuk a kacsa meg nokedlit nem teljesen értette. Főleg, hogy azt sem tudta mi az a nokedli, de ezt a mondatot el tudta engedni.
- Csináljunk belőle versenyt. Ki issza meg előbb a feleseket - rántotta meg szemöldökét a lány kihívóan. Aztán csak élvezte, hogy egy pillanatig nem kell forognia mint a ringlispíl, és Loki öleli. A szöszke ölelése volt a kedvence, mert úgy le tudta nyugtatni, ahogy senki másé. - Köszönöm - suttogta vissza, egy pillanatra a pilláit is lehunyva. Aztán megjelent Lili. Marina elnevette magát, majd Loki mellkasára csapott játékosan, hogy ne bántsa a barátnőjét, és felállt. Hirtelen sokan is megjelentek ajándékokkal, mintha csak ezt a pillanatot várták volna, szóval átvette Bettitől, Ádámtól - nem is tudta, hogy itt van -, aztán pedig az a fura éneklős gyerek is odalépett hozzá. Persze ő sose ítélkezett, csak amikor már volt miért, szóval mosolyogva fogadta. - Köszönöm - vette át, és megölelte a srácot szabad karjával. - Nem fogom eladni. Az nagyon cringe lenne. Meg amúgy is ha szerencsét hoz, miért adnám el? - ráncolta a szemöldökét a barna, és a közeli asztalra lerakva a csomagokat a csuklójára akasztotta a láncot, többször áttekerve rajta.
Kendéhez és Lilihez lépett, és mosolyogva fogadta a tényt, hogy ezek szerint egészen kijönnek egymással ők ketten. - Mit szólnátok, ha felpörgetnénk a bulit, és innánk valami töményebbet? Persze a sör mellé, mert jézusom, honnan szereztetek be ennyi dán sört? Hát imádlak - ölelte meg Kendét is. Komolyan, ez lesz az este szava, az ölelés.
- Hey... - akadt meg a mondatban, és barátaihoz fordult. - Nem tudjátok véletlen a srác nevét? Áhh mindegy. Hey Kócos, nem jössz inni velünk? - kiabálta a fiúnak, akitől a láncot kapta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám

Tényleg nagyon ügyesen zavarta össze a srác a barnát. Már épp elkezdett magában kételkedni, meg abban, hogy ez az egész film - amire mégcsak nem rég jött rá alapból is -, amikor kiderült, hogy de. Csak épp egy nagyon nagy fanatikussal áll szembe. No nem mintha ez lassan amúgy se esett volna le Marinának. NAGYON LASSAN. Foghatnánk arra is, hogy nem ismeri a filmek világát, de az igazság az, hogy mióta Kendével barátkozott az agya valahol a nulla és a mínusz öt között működött. Legalábbis ha nem hülyeségről volt szó.
- Hát figyelj, A szél neve is baromi jó világot ír le, és nagyon szeretem, de még ezért se lennék hajlandó beöltözni neked egy királygyilkossá - vallotta be a lány, ahogy az ajánlatot hallotta. - És nem mondtam róla véleményt, csak annyit, hogy film - nevetett a lány a fiú viselkedésén. Ő is el tudott indulni dolgok miatt, de ez valami extra volt még neki is. - De tudod mit, ha van könyvben, elolvasom! Még akkor is, ha te hoztad rám a frászt a folyosó közepén, miattad dobtam el a sütim és a telefonom. De arra nem veszel rá, hogy alkut kössek veled, amiben semmi jó nincs számomra - nevetett fel az ötleten is, aztán már amikor kezdte volna azt hinni, hogy érti mi történik, a srác már megint összezavarta.
- Várj. Azt hittem a neved E.T. - meresztette szemeit, és beletúrt sűrű tincseibe. Hát nem hitte el milyen furcsa szituációba került. Ha a sütizés után azonnal bealudt volna se álmodott volna ennyire bizarr valamit. - Hát neked biztos az lehet, de várj. Hogy tudsz ezen keresztül enni? Mármint befér valahol a sültkrumpli? Vagy legalább a szívószál? - vette át végül mégis a sisakot, mert hát ez érdekesebb volt, mint hitte. Most hogy már kiderült, hogy mi a csuda is az. Aztán csak nem bírta ki, és felkapta a fejére. Úgy forgott benne körbe, mintha attól többet látna. - Csávó - válaszolta a sisak mögül, majd mégis kibújt belőle, és visszanyújtotta a tulajdonosának.
- A konyha jól hangzik - válaszolta, közben előre meg hátra dobta a haját, mert az a bigyó tötál összekócolta, majd a kis szalamandráért is lehajolt, hogy visszarakja a vállára. - Dán vagyok. Egy pár évig Hogwartsba is jártam, aztán most... két éve, hogy itt vagyok - mosolygott egyszerűen. - Azért van akcentusom, mert nem használok fordítót. De tudod kacsa nehéz ez a magyar nyelv - ingatta a fejét a barna, ahogy elindult vissza a manókhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

#schoolprojekt
#megintitt
#bekezdünk
#Júlia

A barna maga is tudta, hogy nem épp visszafogottan nyöszörgött, de semmi kedve vagy ereje nem volt a tanuláshoz. Azt se értette teljesen, hogy miért nem Lokival, Kendével vagy épp bárki mással rakták össze egy csoportba. Akkor legalább lett volna közben szórakozás, nem úgy mint ezzel a szőkével. Úgy tűnt még feszesebben áll hozzá Júlia a tanuláshoz, mint akár Csibe. Pedig neki se volt épp utólagos a tanulás, sőt. Csak így tudta rávenni barátnőjét, hogy sört csináljanak. Barátnőjét. Talán még soha nem gondolt Csibére így, de igazából tényleg az volt neki.
A tornádóként érkező szóáradat úgy söpört végig rajta, mintha Kansasbe lenne, és egészen Óz birodalmáig akarná röpíteni. Nyelt egy hatalmasat, ahogy próbált minden szót időben lefordítani, de valljuk be még így is volt egy kettő, ami kifogott rajta. A sajnálatos az volt, hogy szövegkörnyezetből még így is megértette őket. Arca grimaszba fordult, szemei kikerekedtek és csak egyetlen szót tudott kinyögni, mielőtt a lány újra folytatta volna.
- Lort!
Sok bunkó magyarral találkozott már Marina, de még egy ilyet nem pipált. Úgy sértegette, mintha muszáj lett volna. És bármennyire meglepő, a barna torkára akadtak a szavak.
- Ha nem vetted volna észre, akcentusom van. Dán vagyok, dánul tanítottak meg beszélni és olvasni. Aztán angolul és most mégis itt vagyok és magamtól igyekszem magyarul is ugyanezt megtenni. Ne hidd, hogy több vagy tőlem csak azért, mert rossz napom van és úgy érzem nem fognám fel a magyar szavakat. Te mégis hány nyelven próbáltál már megérteni egy bonyolult bűbájt? Hallgatlak - találta meg lassan újra magát a lány, és közben kihúzta magát, mintha csak mutatni akarná, hogy ő nem olyan, akit ennyivel el lehet intézni.
- For fanden! Milyen fontos programod lehet holnap, ami miatt nem tudsz leülni velem egy fél órára? Talán be kell tanulnod a magyar helyesírás kézikönyvét? - pattogtak ajkáról az újabb szavak. Nem, most nem fogják csak úgy eltiporni, mint régen. Nem fogja senkinek hagyni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Tudta a barna előre, hogy a másiknak nem fog tetszeni a felemlegetett csaj, de hát nem volt mit tagadni, hogy megesett a dolog. Arról nem is beszélve milyen sokáig tartott leszakítani Lokiról. Vannak lányok, akiket csak azzal lehet meggyőzni, hogy már nincs köztük semmi, hogy keresnek helyükre valaki mást. Még szerencse, hogy Lokinak ilyen esetre mindig ott van Marina. Csak igen. Kiscsibe valahogy más. Már az első találkozónkon meg tudta mondani a barna, hogy ez másmilyen. Loki általában szerette, ha a lányok rajonganak érte, és játszotta a nehezen kaphatót. Csibe viszont úgy tűnt, mint akit épp nem érdekelnek olyan dolgok, mint Loki szőke loknijai és izmos teste. Szóval ő más volt.
- Hát, akkor megvan a feladat. Rá kell jönnöd, hogy hogyan más. Vagy mitől vagy hogy mondjátok. Szóval hogy mi teszi különlegessé - próbálta megadni a kezdő lökést a fiúnak Mae. - Viszont tudod mi szokott még segíteni? Ha nem csak agyalsz, hanem hagyod, hogy a tested cselekedjen - jelentette ki, és ez volt az a pillanat, amit jónak látott, hogy előhozakodjak a saját problémájával. Vagyis nem is volt probléma, hanem inkább dilemma. Mert hogy egyrészt tudta Loki hogyan áll Borókához, mellette meg meg is ígérte a rellonosnak, hogy nem mondja el senkinek. Szóval dupla baj.
Amint kibökte volna a nevet, nyílt az ajtó. A megszakítás pedig pont elég volt hozzá, hogy elvesse a tervet. Alapjáraton se ezért jött ide. Azt már megbeszélték. És így legalább senkinek nem árt.
- Folytassam? Nincs mit folytatnom - füllentett a barna. - Csak azt akartam, hogy tudj róla, hogy lehet, hogy esetleg lesz... valami - fejtegette tovább. Marina sose volt egy szentlélek, és hát kavargatott srácokkal itt meg ott, de amióta Magyarországon volt még nem volt párkapcsolata. Valahogy a legutóbbi után nem akart ilyesmit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Meglepő módon még Romhányi is odajött a szülinapjára. Mármint nem mintha nem lennének jóban, csak azt se tudta, hogy ennyire jóban vannak. Érted. Hatalmas mosollyal fogadta, igazából teljesen mindegy is volt, hogy mit hozott, ha üres kézzel is jelentek meg az emberek, annak is ugyanúgy örült a barna. Meg hát már nem azért, de pár órával ezelőtt még azt se tudta, hogy ez az ő szülinapja, szóval elég képmutató lett volna, hogy megharagudik ezért másra. Aztán elkapta a forgatag. Ittak Kendéékkel, beszélgetett egy kicsit Borcsával - legalábbis reménykedett benne, hogy így hívják Móric barátnőjét, amúgy is, hol van a másik Móric??? -, meg úgy aki jött. Épp akkor kezdett táncba Lilivel a sokadik felese után, amikor Kende odalépett hozzá. És habár nagyon szívesen maradt volna a szőke lánnyal kettesben, legalábbis amennyire egy ilyen partin lehet, mégse akarta megsérteni Kendét. Hagyta, hogy a fiú irányítsa, mind a csípőjét, mind utána az asztalhoz. Átfutott rajta az izgatottság, hogy nemsokára kiderül ki a legnagyobb ivó köztük, de poharak helyett egy hatalmas dobozt kapott. Miközben csípője ide-oda rángott a zene ritmusára kérdőn nézett barátaira.
- Ugye nem fog senki kiugrani belőle - kérdezte meg félve a lány, aztán mosolyogva bontogatni kezdte. Ahogy kihúzta belőle a narancssárga műanyagot, először nem is fogta fel, hogy mi az, csak hogy egy pillanattal később a döbbenet kiüljön az arcára, ránézzen a két srácra, és egy sikkantás közepette a nyakukba ugorjon. Újfent. De erre már számíthattak azért. Egy pillanattal később már fordult is vissza, hogy elkezdje felhúzni a maskarát magára. A dobozban azonban volt még valami. Ahogy ránézett...
- Csak nem kettő? - húzódott huncut mosolyra a szája. Hát persze, hogy nem hagyják a srácok, hogy egyedül csináljon magából hülyét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Lassan esett le a barnaságnak, hogy amúgy csak Lokitól kapta az ajándékot, de csak mert agyára ment az addig megivott szeszmennyiség. Imádta, hogy legjobb barátja pontosan tudja mire van szüksége, és hogy soha nem hagyná, hogy egyedül csináljon ilyen hülyeségeket. Mert hát... mindenki el tudja képzelni, hogy mi lesz majd ebből, miután megisszák azt a sok felest.
Kendéhez fordult, és szinte elérzékenyült az ajándéktól. Főleg a neve miatt, mert hogy azért nem sokat szólítják így, bármit is jelentsen a kifejezés - és igen, próbált már utána nézni, de nem nagyon sikerült megfejtenie.
- Jól van na, jövök már - nevetett a lány, és félrerakva ajándékait lépett az asztalhoz. - Várjatok - emelte fel kezét, hogy mindenki megálljon, majd komótosan összekötötte a haját. Hát milyen missionra indult már, nem lehet azt lobogó fejjel! - Oké, mehet - bólintott, és egy nagy adag bátorságot magához véve, kezdte inni a feleseket. Múltkor is ilyet toltak Lilivel, szóval nem érintette meg az újdonság varázsa, de emlékezett arra is, hogy még azt is sikerült megéreznie. És akkor még nem is ivott mindenfélét előtte is.
Ahogy tolta a poharakat minél gyorsabban, merthogy mégiscsak az ő ötlete volt a verseny, néha bele-belenevetett a szünetekbe Loki szavaira. Azon pedig meg se lepődött, hogy barátja kiszállt a versenyből. De hogy ő nem fog, az biztos. Ne legyen dán vére, ha nem hajtja végre a feladatot! Nevetett magából kikelve, és érezte, ahogy a talaj egyre jobban dől alatta, de akkor is nyúlt a következőért. Az utolsóért. - YEAH! - kiáltotta, ahogy koccintott Kendével, bár így sikerült egy kicsit a kezére is folyatni a léből, de ez volt a legkevesebb. - Szülinapom vaaan - jelentette ki az egyértelműt, hogy ha valakinek kétséges lett volna, akkor biztosan tudja már. Hatalmas elánnal vetette bele magát Kende karjaiba, és sikkantott fel röhögve, ahogy érezte magán a nyelvet. - Őrült vagy, Lost booojjjj - húzta el a szót, és csak hogy egálba legyenek, ő is megnyalta a másikat. Kölcsön kenyér vissza jár, vagy hogy is van az. Aztán beletúrt hajába, és hagyta, hogy eltávolodjon tőle barátja. És csak úgy, mint Kende, az ő következő célpontja is Lili volt.
- Ne hidd, hogy nem hallotttttalak - lépdelt közelebb a szőkéhez a lány, és mindenféle előzmény nélkül húzta magához Lilit, és ajkai csattantak a másikén. Semmi gát nem volt már benne, ami megállítsa abban, amit csinálni akar. - És nagyra értékeltem - vigyorgott rá a másikra, ahogy végre elengedte száját, hogy mind a ketten levegőt kapjanak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy

Hosszú barna haját egy gyors kontyba rakta, míg sétált a folyosón. Cipője talpa visszhangot vert a kihalt részen, de egyáltalán nem zavarta. Az utóbbi napokban amúgy is jobban kedvelte a magányt. A sok szobában töltött nap kótyagos felejtést hozott a számára, mely miatt már legalább két napja nem sírt. Tegnap még a kirendeltségre is elment. Boróért, mert akkor is megtette érte, ha nem érdemelte meg.
Ahogy kiért a kapun mezítelen combját azonnal sütni kezdte a nap. Jó érzéssel töltötte el a meleg. Mintha már hetek óta nem érte volna annyi boldogság, pedig csupán egy hete lehetett a születésnapi bulija. Egy cigarettát a szája szélébe biggyesztett, és hatalmas zsebébe nyúlt gyújtóért. Csakhogy keze egy ismerős darabot tapintson ki. Boróka ajándéka. Képtelen volt eldobni. Kihúzta, és menet közben tanulmányozta a formát. Még a szálat is elfelejtette meggyújtani, olyannyira megbabonázta a tárgy. Nem is a tárgy. Az emlékek, amiket magában rejtett. Keserédes mosolyra húzódtak ajkai, és újra elsüllyesztette a gyújtót. A cigit a füle mögé tűzte, és a stégre sétált. Kende sem nézett ki jobban, mint ő.
Leült mellé a fára. Felhúzta lábait, és karjaival átölelte. Kékjei a vizet fürkészték, mintha abban keresné a választ, hogy mi történt velük. A boldog bagázs, akik lassan vesztik el a belső tüzet. Neki éppenséggel külsős tüze volt eddig.
- Hogy vagy? – kérdezte Mae színtelen hangon. Vajon miért teszik fel ezt olyan ritkán egymásnak? – Mármint hogy komolyan. Hogy vagy? – nézett barátjára. Arca az őszinte törődést és féltést tükrözték. Túl sokat viccelődnek, és túl keveset beszélnek.