Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

#mégmindiggyógyítóleszek
#nemleszek
#szenvedés
#Bálint

Az első nagyobb vizsga, és még mindig csak azt az egy varázslatot tudta megcsinálni, amire Júlia tanította. Vagyis hát nem tanította, de ha ő nem esik ott akkor össze, akkor biztos nem kutat az elméjében az egyetlen varázslat után, amit nagy nehezen bemagolt. És hát nah, az se sikerült olyan szépen. Azóta próbálgatta még, és kiderült, hogy nem olyan nagyon menthetetlen, csak kicsit. Mert hogy semmi másra nem volt képes. Meg igazából nem is nagyon érdekelte. Csak ha ezen nem megy át, akkor megbukik. A szülei előtt meg le. És akkor pápá mugliismeret, pápá Bagolykő, és pláne pápá Magyarország.
A hintában ülve fennhangon kezdett el felolvasni a könyvből, de ez még mindig sokkal nehezebben ment, mint a sima beszéd. Sok szóba beleakadt a nyelve, pláne az ilyen orvosi szakszavakba. Hát még a saját nyelvén se tudja, hogy mi az, nemhogy egy másikon.
- Artéria. Artéria. Artéria. Artéria. Artéria - mondta el a szót egymás után ötször, ahogy a nagyija tanította. Ha egyszer elmondja az ember, az nem elég. És az se, ha más mondja, csak ha önön maga, a saját hangján visszahallgatja. Aztán jöhetett az összetett szókapcsolat belőle. - Artériás vérzés. Artériás vérzés.... Ajjj... soha nem fogom tudni ezeket - dobta le az öléből a könyvet a homokba, és a tenyerébe temette az arcát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

#errevarrjgombotLoki
#Madáchszínház
#randizunk
#Amélia

Amélia csöndkirálya jobban megzavarta Marina csavarjait, mint ahogy azt az ember gondolná. Mégiscsak ő volt az egyetlen igazi lány barátja, akit nem akart elveszíteni. Szóval egyik délután leült, és csak agyalt. És agyalt, és agyalt. Közben felzabált egy egész zacskónyit Júlia sütijeiből, amiket a válságos időkre tartogatott. És akkor beugrott neki. Majdhogynem mérges is lett, tisztára felháborodott, hogy Amélia meg se kérdezte a dologról, szimplán csak hátat fordított neki. Hát ennyit ért a barátságuk? Hiszen együtt főzték a Julebryg-t. Igaz, azóta beszélt már vele, de nem volt ugyanolyan, mint előtte. Szóval még egy kicsit agyalt a barna, és megalkotta végül a tökéletes tervet. Egy ismeretlen bagollyal üzenetet küldött neki, kész szerelmeslevelet egy "titkos csodálója" személyében. Még a cikkeit is magasztalta benne, és mellékelt hozzá egy színházjegyet is.
Ott állt a vörös ruhájában a bejárat előtt. A piros rúzs kiemelte ajkait, amit sok ismeretlen megnézett, és csak reménykedni mert, hogy Amélia komolyan veszi az üzenetét, és eljön. Hiszen utána még vacsoraasztaluk is foglalva van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

#mégmindiggyógyítóleszek
#nemleszek
#szenvedés
#Bálint

Szokott magában motyogni, beszélni, de még szitkozódni is. Főleg dánul. De Thorra esküdne, hogy amikor tíz perccel ezelőtt körbenézett, akkor még nem volt közülötte senki. No persze ez lehet, hogy igazából kétszer annyi ideje volt, vagy akár órákkal ezelőtt. Nem csak beszélni, de az agyában elkalandozni is sokszor képes volt, ami súlyos időkiesésekhez vezetett nála. Te jó ég mennyire jó lenne most megnézni mégegyszer az Eredetet ehelyett.
- Oh izé... én... csak tanulok. És nehezek ezek a szavak. Nem olyanok, amiket minden nap használok - vonta meg a vállát a barna egyszerűen. Ha másból nem, az akcentusából biztosan kitalálta a tag, hogy magától beszéli a másik nyelvet is, és nem fordító segítségével. És pontosan ebben lelte a nehézséget. - Amúgy meg borzasztóan nem megy a gyógyítás. Igazából csoda, hogy felvettek, valószínűleg a szüleim fizették le a testületet, vagy nem tudom. Tényleg reménytelen vagyok. A minek egy lány a segítségemet kérte, és majdnem elvérzett a kezemben - mesélte az ismeretlennek a sérelmeit, és hirtelen már nem is volt annyira érdekes az a könyv. Olyannyira, hogy be is csapta közben a fedelét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

#dühkezelés
#dühösvagyok?
#badass
#LostBoi

Nem is nagyon zavarja, hogy a másik a fejét taperolja, ezek ketten mindig olyanok, mint két majom, ez a jelenet sem újdonság nekik.
- Aham, muszáj volt valaki randomot találnom Ádám helyett. Legalábbis a tinifilmekben ez mindig megoldás - vonta meg a lány a vállát. Hangja ugyanúgy hongzott, mintha csak azt mondta volna, hogy belapátolt nyolc palacsintát ebédre. Merthogy azt tette. Ki tudja hova fér el benne ennyi kaja.
- Oké - bólintott, és kezével még tisztelgett is, mielőtt átvette volna azokat a fura izéket. A két csomó szinte mintha csak parancsra tették volna kibomlottak és a lány kezéből indulva lógtak alá. - És ez arra kell hogy...? - nézett kétkedve a szalagokra, és egyiket a másik után csapkodta a lábának. Aztán meg még két kesztyű is neki lett dobva. Kende igazán nem ismerheti a képességeit, ha azt hiszi tényleg elkapja őket, miközben másik két dologgal van elfoglalva. Szóval ahelyett, hogy egy hülye módjára próbált volna mindent is megtartani, aminek a vége a minden elejtése lett volna, szimplán csak hagyta, hogy becsapódjanak a puha szivacsok, és onnan hulljanak a lába elé.
- Pfff... hogy érted, hogy t-rex kezeim? Az én kezeim teljesen normálisak. Egy t-rexé ilyenek - húzta be a hóna alá a kezeit lány, és mint egy fogyatékos kezdte el rázni a karjait, ami a bandázzsal együtt még hülyébben nézett ki. - Nekem meg ilyen hosszúak - nyújtotta ki végül, hogy Kende teljes valójukban csodálhassa meg őket.
- Ahogy könnyebbnek gondolod. Sose boxoltam még - jegyezte meg a lány, bár ezt valószínűleg egy nézésből megállapítja az ember. Vagyis nem teljesen, mert a haja, na az odaillett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

#tanítsmester
#jedileszek
#okklumencia
#Tivadar

A legtöbbeknek valószínűleg elfehéredne az arca a nevetés hallatán. Vannak, akik el is ájulnának. De Marina? Ugyan már. Ha más nevet, az neki is egy indok a mosolygásra, és ezt most sem rest megtartani. Sugárzó mosollyal nézi a tanárt, és csak legyint a bocsánatkérésre. Pontosan tudja milyen az, ha egy nevetés ki akar buggyanni. Ha visszatartják csak rosszabb, mert felhalmazódik, és akkor az ember ott fulladozik meg öklendező hangokat ad ki az órán, mert ott nem lehet.
- Oh oké, nincs krokodil - bólintott hevesen, és olyan érdeklődéssel nézte a tanárt, mintha minimum a jövőjét jósolná meg. Bár jobban belegondolva nincs is az olyan messze az igazságtól. - Akkor ha egy ugróiskolát szeretnék az egyik szobába, akkor az passzív? - gondolkodott el a lány egy pillanatra, aztán amikor a konkrét tervekről kezdték el kérdezgetni, és a papír is előkerült, még közelebb kucorodott.
- Három emelet, plusz egy pince. Arra gondoltam, hogy becsapnék mindenkit. Alapjáraton az emberek arra számítanak, hogy minél feljebb jutnak, annál közelebb vannak a megoldáshoz. Meg a csapdák is nehezednének. És igazából a földszintről vezetne egy csapóajtó a legtitkosabb gondolataimhoz, amit csupán egy szőnyeg takarna. Vagy ez túl kevés? Mert felrakhatom a toronyba is - visszakozott azonnal a lány, mert elég sokszor találkozott már azzal, hogy az ő kreatív ötleteire nincsenek nagyon vevők a tanárok. Ha nem magolja be az ember a tananyagot, akkor meg van lőve. Pedig neki az nem megy. Leül, és tíz perc múlva muszáj felállnia. Ha nem teszi, akkor minimum a gondolatai elkalandoznak máshova. Mintha valami átok lenne rajta minimum.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

#dühkezelés
#dühösvagyok?
#badass
#LostBoi

Az álla szinte egyszerre esik le Kende mondatának azon részével, ahol a lehetséges mellékhatásait ossza meg a boxról a lánynak. - Ki fogok sebesedni? De én szeretem a kézbőrömet. Szoktam ápolni, attól ilyen puhi, és nem hat rá, ha például sárral dobálódzunk az udvaron - bólintott büszkén. Hogy a játékuk miatt, vagy a szépségápolási szokásainak szólt, azt mindenki döntse el maga.
- Meh... Létai ujjai olyan helyeken járnak, amiket nem akarok tudni - fintorgott Marina. Persze, nagyon is hálás volt, hogy a srác megmutatta neki, hogy kell egy lánnyal bánni az ágyban, de továbbra se tüzelte fel a gondolat, hogy Létai a páros másik fele. Talán mégse biszexuális, hanem csak forró. Lehet az ilyet váltogatni?
- Reiner Kende azt mondod, hogy nem elég izmos a karom? - vágta csípőre a szalagos kezeit felpuffadt pofival. Pedig ha őszinte akart lenni, tényleg elég puding. - Tudom, hogy a te úszóizmaid sokkal többet bírnak, de tudod mennyi kalóriát égetek el azzal, hogy az ágyamban háttal fekve a fejem felett tartva a telefont nézek videókat? - tette fel a költői kérdést. Igen, szokott olyan videókat is nézni, mikor a szobatársai nincsenek a szobában, de inkább filmeket meg sorozatokat szokott egymás után falni. Hiába alakultak Ádámmal úgy a dolgok ahogy, a szenvedélye megmaradt.
- Egyszer amikor kicsi voltam és meg akartak tanítani biciklizni, akkor ez történt. Mentünk ki a lakásból, és véletlenül a lépcső szélére léptem, és legurultam. Kiment a bokám is, szóval hetekig nem próbálhattuk újra - mesélte a kis történetet Marina, miközben szemével végig Kende mozdulatait kísérte. - De igyekszem most egyben tartani magamat - ígérte, és lehajolt a kesztyűért. Belebújtatta a kacsóját, és ráhúzta a tépőzárat - ezzel már ismeretes volt.
- Wáó. Úgy érzem mintha biztonságba lennék magamtól. Ha megütném az arcom úgy, hogy ez rajtam van fájna? - tette fel a nagyon elmés kérdést a lány, miközben össze-vissza forgatta a karját, hogy megszokja a plusz súlyt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

#mégmindiggyógyítóleszek
#nemleszek
#szenvedés
#Bálint

Igaza volt a csókának, ezt meg kellett hagynia. De hogy ő semmiképpen nem akarta ezeket minden nap használni, az is tuti. Mármint jó ez a gyógyítóskodás, mert tök jó, hogy másoknak segíthetsz, de Marina biztosan nem az az ember volt, akire az ember szívesen bízná az életét. Jézusom, hát csoda, hogy magát életben tudta tartani ennyi éven keresztül. Meg a szalamandrát is.
- Huhh, hát ez bonyolult. Van egy kis időd? - bökött a másik hintára a barna, meginvitálva az idegent a személyes drámájába.
- Na szóval az a helyzet, hogy nem akarok gyógyító lenni. Soha nem is akartam, még csak nem is vagyok jó az ilyen varázslatokban. Bezzeg a párbaj, na az megy. De nem ez a lényeg. Mint ahogy hallhatod is, nem vagyok magyar. Viszont imádom ezt az országot, és még nem mehetek haza, hát annyi tanulnivalóm meg látnivalóm van. De a másik, ami még érdekel, az a muglik. Mármint komolyan, annyi mindent létrehoztak varázslat nélkül, hihetetlen. És szórakoztató. Brilliáns elmék. Szóval mugliismeret az, amit én szeretnék, azonban erre a szüleim tuti nem adnák áldásuk. Proud royal bloods, if you know what I mean - húzta el a számat, és a darálás közben lecsekkolta, hogy a férfi még vele van-e a cselekményben. - Na szóval ki kellett találnom valamilyen mesterszakot, ami elég jó álca ahhoz, hogy ne rendeljenek haza és kötessenek házasságot az első varázslóval, akiről halvány lilám nincs. Szóval így lyukadtam ki a gyógyítás mellett. És most viszem a kettőt egymás mellett, de majd bele halok. Ebbe, nem a másikba - dramatizálta túl a szituációt szokásához híven.
- De köszi a tippet, doc - érintette két összezárt úját a homlokához szalutálás gyanánt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

#mindmybusiness
#azthittembarátokvagyunk
#kérdőjel
#Júlia

Ha azt mondanánk, hogy szenvedett, akkor épp csak gyenge eufémiával fejeznénk ki azt, amit Marina végzett az udvar padján. Körülötte két három könyv volt szélesre tárva, egyikből rondább képek meredtek az elhaladóra, mint a másikból. Nem volt mit tenni, ilyen ez a Ragálytan.
- Szóval a magiofil.... aaaaa... - Fél szemmel belelesett a könyvbe. - ... bájitalok, átkok, lények és mágikus entitások által terjesztett fertőzések, amelyek.... - nézett újra az agyon gyötört lapokra. - ...csak akkor kötődnek a szervezethez, ha abban pezseg a mágia - bólintott magának a végén, büszke fejjel, csak hogy utána egy pillanat alatt lehervadjon róla. Nem fog menni. Utálja a gyógyítóit. Nincs ember a földön, aki képes lenne beleverni ezt a fejébe.
Sóhajtott egyet, és kétségbeesetten nézett maga köré, hogy találjon valamit, ami eltereli a negatív gondolatait. Felvette a padról a rágóját, és bevett egyet. Aztán még egyet. Meg még egyet, hogy a végén már akkorára dagadt az arca, mint egy jól lakott mókusnak, és csámcsogni kezdett. Vajon mekkorára tudja felfújni a rágót?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

#mindmybusiness
#azthittembarátokvagyunk
#kérdőjel
#Júlia

Épp csak megfogalmazódott a gondolat a fejében, a szájában már próbálta is kis gömbőccé, majd lapos amorf figurává gyúrni a tömérdek mennyiségű rágót. Nehezebbnek bizonyult, mint előre gondolta, pláne amikor fújni is elkezdte. Túl kicsi ehhez a szája, pedig ő is tudta, hogy amúgy a kelleténél nagyobb. Na de a lényeg, hogy végre megindult a lufi. Szép lassan kezdte el felfújni, egyrészt, hogy ne szakadjon ki azonnal, másrészt mert nem is tudta nagyon gyorsabban. Remélte, hogy felfúvódik akkorára, mint a feje. Akkor tuti lő egy képet Kendének, biztos büszke lesz rá. Rómában... Nem, inkább nem küldd képet. Csak elkészíti. Aztán megmutatja, ha visszajött. Meg elküldi Rolandnak, hogy jót röhögjön. Igen, vannak más barátai is, nem csak Kende meg Loki.
Ahogy egyre vékonyabbá vált a rágó, úgy nehezedett a feladata, hogy ne durrantsa ki. Óvatosan, már akkora volt, mint egy jól megtermedt pomelo, de még fújta, és tette volna ezt tovább, ha nem kezdik el üvöltözni a nevét. Hirtelen úgy megijedt, hogy nagyot fújt a lufiba, ami szétpattanva beterítette a fél arcát, a lány meg behúzva nézett a hang irányába.
- Júlia? - kérdezte félőn. Sose tudott kiigazodni a szőkén. Évekig utálta, pedig legjobb tudása szerint nem adott rá indokot. Aztán hirtelen sütit sütött neki, meg vigyáznia kellett a nyulára - amit olyan komolyan vett, hogy még Srtut is megsértődött rá. Most meg megint üvöltözik.
- Milyen dahabok? - kérdezte értetlenkedve, félig még összeragadt szájjal. A kezével próbálta óvatosan lehámozni az arcáról a ragacsot, miközben aggódva nézett a navinésre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

#mindmybusiness
#azthittembarátokvagyunk
#kérdőjel
#Júlia

Marina sose volt egy gyors ember, és ezt tudta magáról. De most az volt az érzése, hogy nem egyszerűen lassú, de hiányoznak bizonyos információk, amikre szüksége lenne. Az "ez az" pedig nem nagy segítség ennek megfejtésében. Közben meg a feje tiszta rágó, és lassan már mind a két keze is hozzátapad a másikhoz, ahogy a nyúlós anyag teljesen körbe tekeri.
- Ki hazudik? Rólad? - tette fel a kérdéseket, amíg belekente az egyik jegyzetfüzetébe a rózsaszín csomót. Fenét érdekli most a ragálytan, majd ráér ezen a mozdulaton siránkozni, ha megbukik.
Keze és arca még itt-ott rózsaszín, de már legalább képes kinyúlni a lány kezében ide-oda himbálódzó, zizegő újságért.
- Jaaaa, hogy színdarab. Az Operaház fantomját néztük - bólintott Marina. - Tudtam, hogy Amélia szereti, mert amikor Párizsban voltunk belógtunk a Rómeó és Júliára. Igaz, a világítás mellől néztük, félig a színészek feje felől, mert nem volt jegyünk, és oda bújtunk - válaszolta a lehető legártatlanabb módon a barna. - Miért, te is szereted őket? Én főleg azt szeretem, amiben ének is van, nem csak monológ. Főleg, ha ilyen régi magyarul van, az nehéz - beszélt tovább Marina, és felhúzta az egyik lábát, hogy kényelmesen elhelyezkedjen. Még örült is, hogy Júlia rárontott, így nem kell tanulnia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

#mindmybusiness
#azthittembarátokvagyunk
#kérdőjel
#Júlia

Már épp elhitte volna, hogy a nehezén túl van, mert hogy végre kiderítette, hogy miről van szó, amikor Júlia újra felcsattant. És ezúttal minden szavát tökéletesen értette Marina.
- Hey! Amélia nagyon jó barátom, szóval ne mondj rá ilyeneket. Igenis szép lány, más különben nem legyeskedett volna körülötte Loki éveken keresztül - dobbantotta le a lábát Marina mégis a földre felháborodottan. Móric sajnos olyan ember, aki nagyon hiú. Magát, és a környezetét nézve is. Szóval az, hogy Csibét összeszedte anno a könyvtárban, meg utána mindenhol a kastélyban, az bizony jele annak, hogy egy szép nőről van szó. - Ha meg nem szereted a színházat, akkor nem kell menni. Nem értem most hirtelen mi bajod van - nézett nagy csodálkozó szemekkel a másikra a barna. - Most megint haragszol rám, mint... mint tavaly? - nézett sajnálkozón Marina, és még ajka is lefele gördült a kétségbeeséstől. Olyan volt, mint egy szűkölő kutyus, aki meg van ijedve, hogy a gazdája elhagyja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

#dühkezelés
#dühösvagyok?
#badass
#LostBoi

Őszintén, a barna nagyon is büszke volt arra, hogy mennyit tud beszélni. Franciául még lassabban mentek a sztorizgatások, de ha az ember három nyelven el tudja mondani ugyanazt a történetet egy lélegzetvétellel, az azért jelent valamit nem? Talán neki is úsznia kéne, ahhoz kell tüdő nem? Mármint hosszú tüdő, ami sokéig bírja a víz alatt. Neki az van. Kifejlesztette a beszéléssel.
- That's what he said - mondta ki egyszerre Kendével, és elnevette magát. - Nice! - nyújtott egy ötösre a kezét, hogy Kende belecsapjon. Nem hiába legjobb haverok. Mi lett volna velük, ha azon az ominózus órán nem kéne össze a másik fejét...
- Oké... - lépett bizonytalanul közelebb Marina, és egy kicsit méregette az oszlopot mielőtt mély levegőt vett volna, és ahogy az Ádám által mutatott filmekben látta, megemelte a kezeit, majd az egyikkel ügyetlenül beleütött a bőrbe.
- Wáu... azt hittem puhább. Tudod, mint a párnáim. Bár még azokat se szoktam püfölni - gondolkodott el a barna, aztán megvonta a vállát, és újabbat próbálkozott.
- Kende, azt hiszem valamit rosszul csinálok. Nem... érzem jónak - vallotta be, és kérlelőn barátjára nézett. Lehet tényleg puding, de akkor se kéne ennyire... nyehnek éreznie a dolgot, nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

#rajonganóvagyok
#Kukutyinba
#koncert
#Patrik

Mókás. Bolondos. Őrült. Talán ezekkel tökéletesen le lehet írni Marinát. Így természetesen minden hülyeségbe benne van. Mondhatjuk úgy is, hogy az életét igyekszik a legkerekebben megélni, és ebből bizony nem maradhat ki az sem, hogy egyedül elmenjen egy random magyar banda koncertjére, és megismerkedjen egy rakár idegennel. Hiszen hogy leszel egy rakás ember legjobb barátja egyik pillanatról a másikra? Ha veszel nekik piát. Marina Dariknak meg sok pénze van. Vagyis inkább a szüleinek, de egy kör tőle belefér, hogy utána befogadják.
De a lényeg, hogy úgy jött a koncertre, hogy azt se tudta min van, de a zene jó volt, a random társasága meg annál is jobb. Az egyik szám közben felkapták a vállukra is az emberek, és az utolsó előtti számnál még hátra is dőlt, és szörfözött a tömeg felett. Közben meg folyamatosan röhögött, mint egy retardált hörcsög. Így persze a tömeg végén kötött ki a koncert végére, de nem zavartatta magát, elment a közeli bódéba, és vett még pár sört. Meg egy tálcát is a söröknek, és elment a hátsó ajtóhoz. Az utolsó akkordok voltak hátra, mikor a biztonsági az útját állta.
- Kérem, engedjen be. Sört hoztam a bandának. Látja, még ki sincsenek bontva. Nőből vagyok, tudom mik az általános szabályok - jegyezte meg játékosan a férfinek. - Egy ilyen fasza koncert utát biztos szomjasak, naaa, legyen olyan kedves, hogy beenged. Kééérem - könyörgött a barna.