36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mórocz A. Móric összes hozzászólása (175 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 » Le
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 7. 12:04 Ugrás a poszthoz

D U D I N S Z K I
ez halálos volt | mood | #érv | kukkantás

Mondanám, hogyha valaki rákérdez a helyzetre konkrétan, akkor letagadom, de nem így lenne. Hülye vagy, bakkerka? Életem legfurcsább hétvégéjén vagyok túl, és ez csak és kizárólag - viszonylag - Kittinek köszönhető. Ha bánat lennél és nem tudnád, Kitti Kende húga, aki brutális. Komolyan. Merlinre, fogalmam sincs hogy keveredtünk egyik szituból a másikba, csak sodródtam az árral, mint valami fogyatékos, mert egyik wtf momentumot követte a másik, én meg csak ültem, hogy akkor rendben van, történjen meg. Egész könnyedén indult. Illedelmesen bemutatkoztam dudi szüleinek, és erről ennyit, mert nem nyilatkozom, majd beléptünk a házba és a semmiből robbant elő a kislány, aki kettő perc múlva már elkezdte előadni, hogy úgy nézek ki, mint valami Harry, abból a bandából, ami tele van cukkancsbogarakkal, aztán már inkább mégsem ő voltam, aztán már megint de. Pislákoltam, fogalmam sincs azóta sem miről beszélt, erre Kende megveregette a vállamat és ott hagyott. Mármint rendesen, vágod? Mintha valami utolsó kenetet kaptam volna, csak nem Balázs atyától, hanem tőle. Ebből kerekedett ki, hogy percek múlva ültem egy mini székben, ő meg kente fel az alapozót az arcomra, majd társasoztunk, majd bújócskáztunk, majd meghallgattam valami pizsi-buli sztorit, majd azt, hogy Kornélia mennyire nem vágott le valami helyzetet. Minden szavára bólogattam, mert az volt a terv, hogy hamar megun és megkegyelmez, de ez nem történt meg. Dudi mentett meg nagyjából hét óra múlva, hogy most már elég volt, menjünk úszni. Legnagyobb szerencsémre a sminkem vízálló volt, szóval teljes pompámban ugorhattam bele a vízbe. Gyorsan eltelt a hétvége, szóval most meg teljesen leégett aggyal várhatom a vonatot, hogy elmenjünk Csermelymenedékre.
- Te hallod - dőlök hátra a padon nyögve. - A húgod nem gondolkodott azon, hogy auror lesz? Ilyen kikérdezések mellett mindenki bevallaná még azt is, amit el sem követett - röhögök fel teli torokból. Szerintem eltörtem egyébként a hétvégén. A szombat Kittinek hála úgy elrepült, mint annak a rendje, a vasárnapot meg a dudival töltöttem, ami szintén repkedett, úgyhogy folytathatjuk a semmittevést, csak nálunk. Micsoda progi!
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 12. 08:56 Ugrás a poszthoz

D U D I N S Z K I
ez halálos volt | mood | #érv | kukkantás

Mindent tudok. És ez a két szó, ebben a kontextusban szó szerint értendő. Mindent tudok, ami Kittivel történt az elmúlt franc sem tudja hány évben. Tudod ez olyan, mint amikor egy bariddal nem találkozol évekig, majd be kell hozni a lemaradást, szóval órákat beszélgettek végig, hogy a végén ugyanúgy ne kerüljön képbe egyik a másik életével. Na, valahogy ez történt velem is hétvégén. Nem elég, hogy dudinszki annyira kiröhögött, hogy aszittem ott fog elhalálozni levegő kimaradásban, de ettől nekem is röhögni kellett, és féltem, hogyha kitör belőlem, akkor elkenődik a frissen felkent szempillaspirál. Kitti haragját megvárni? Kösz, de kösz nem. Azonban, ha nem tűnt volna fel, túléltem én mindent is, így röhöghetek teli torokból az állomáson haverom mellett. Mert ő is túlélt mindent, vár reméltem, hogy a karma dolgozni fog hétvégén, amiért ott hagyott. Nincs ekkora szerencsém.
- Az mekkora biznisz lenne, ember! Hallod, csináld - bólogatok erőteljesen. Nem csak Kitti, de még Kende is meggazdagodna abból, ha Kitti embereket hallgatna ki, főleg ezekkel  a módszerekkel. Merlinre, mekkora lenne! Kikerekednek szemeim. - Hogy a búbánatba mondhatod, hogy nem volt necces? Normális vagy? Szedd már össze magad baszki! Még most is annak a fiúbandának a dalait hallom - mutogatok a fülemre, hogy egyértelmű legyen. Mintha csak most hallgatná a kiscsaj ordítva, miközben mellette ülök. - Az az, amikor a koliban volt egy srác, aki újonnan jött, mindenki is be akart vágódni, majd a csaj egyértelműen közölte a pasival, hogy tegye magát takarékra? Vagy az, amikor a srác utalgatott nekik a születésnapjára, de a csaj nem vágta le? - ráncolt szemöldökkel meredek felfelé, ahogy eszembe jutnak az infók, amikről rohadtul nem kellene tudnom, de tudok róla, sőt, még vissza is tudom mondani a mindent is. Gyerekek, annyira képben leszek a végére, hogy bevesznek a lányok a csapatba bakkerka! Vajon van egyenpólójuk?
- Hogy mikor? Egy hét regenerálódási időt kérek, aztán mehetünk - bólogatok határozottan haverom felé, mert bármennyire is lefáradtam, szanaszét adom a kiscsajt. - Bírom Kittit tesó. Komolyba - öntöm szavakba is haveromnak egy hatalmas vigyor mellett, ahogy ránézek. Hát na, most mit tagadjam? Túlélőtábor első rész: pipa.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 12. 08:57 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
”létezni legalább igazán tudok” | őszintén: eh | kukkantás | innen szaladtunk (megint)

Figyu, kezdem a plot twisttel: egyáltalán nem hasonlítunk egymásra Kiscsibével. Ami nem baj, de legalább megtörtént. Tudsz követni? Innen következik logikusan, hogy a zenei ízlésünk sem egyezik, ami szintén nem baj, de rendesen ki van akadva, hogy szerintem eh a zenekar, amiről beszél. Vállat vonok. - Megan Fox is illene hozzám, mégsem a csajom - vigyorodom el szélesen. A KKK klubtagságom feléled bennem, eleget is teszek neki, ahogy halkan, elvágyódva sóhajtok egyet. Egyébként úgy vagyok ezzel, hogyha Nora néni egyszer igent mond a randi meghívásomra, akkor végül is majdnem olyan, mintha Megan Fox-szal randiznék. Talán Nora néni még jobb parti is.
- Már megtettem, és a tényen nem változtat - bólintok ismét egyet, majd nevetek fel halkan. Fogalmam sincs mi baja a csávónak, de az biztos, hogy nem normális, amit Kiscsibével tesz. Hé-hé-hé! Hé! Az, ami közte meg köztem történt az teljesen más, mert félreértés volt, jó? Ráadásul legjobb barik! Hát hagyná a tököm, hogy Kende vagy Rin ekkora kretén legyen. - Ha meg nem szeretnél, akkor neked így jó, szóval semmi köze hozzá. Baszki, mi a fasz ez az önzőség? - röhögök fel hangosan. - Parák vagytok ti, levitások - nevetgélek tovább, és csak remélem, hogy a feltett kérdésre nem válaszol, mert költői. Azokra nem kell válasz, ráadásul nem is érdekel. Mármint tényleg nem. Azt csinálnak, amit akarnak, és nekem aztán tök mindegy, hogy mit csinálnak. Vele nevetek, mert ha önző is vagyok - bizony, meglepi - attól még önkritikám van és nem is vagyok rest úgy megnyilvánulni magamról, ahogy. Mindenkinek köztudott, hogy testvéremmel sokkal egyszerűbb szót érteni, mint velem valaha.
Jó, nem puffogok. Félig. Viszonylag nem. Igyekszem, jó? Na. Legyen ennyi elég. Ahogy felfekszik a vízre lépek oda és tartom meg, majd ahogy tempózni kezd mosolyodom el szélesen. Kezéhez nyúlok, hogy meghúzva azokat noszogassam arra, hogy nyújtsa ki azokat, majd engedem el és megy pár métert. Jól vagy gyerekek, haladunk, komolyba. Ahogy telik az idő, nem jutottunk sokáig, de legalább már nem süllyed el, mint egy betontömb, szóval egész pozitívnak könyvelem el a mai napot.
- Nagyon hálás vagyok érte, már így előre is. Kösz, Csipe - teszem mellkasomra kezemet meghatottan. - Neeeeeem. Őt ostorral, meg vettem ilyen pöpi sípot, vágod. Mint az edzőknek szokott lenni - bólogatok komolyan. - Na, feküdj hasra, tartalak, még egy kicsit kínozlak, aztán meghívlak egy fagyira - lépek mellé, hogy amint megcselekszi csúsztassam kezemet hasára és tartsam. Lassan mondom el az instrukciókat a mellúszáshoz. A gyorsra gondoltam először, de ott a fejed a vízben van, Kiscsibe meg nem kacsa, hanem csibe, szóval legyen a mellúszás, aminél kint van a fejed. - Így valahogy, igen. Folytasd - biztatom tovább, mert egész jól megy neki. A hangsúly az egészen van.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 12. 09:29 Ugrás a poszthoz

F U R C S A J
05.20. | csak ne szólj hozzám, pls | kukkantás

Tudod mi a ciki? Ha olyanokkal találkozol, akikről nem tudod, hogy nem akarsz velük találkozni. Na, valahogy így vagyok most én. Egészen addig nem tudtam, hogy nem akarok Bettivel találkozni, amíg meg nem történt, és nem áll előttem olyan tekintettel, mintha elloptam volna a háziját és beadtam volna én helyette. Eszembe ötlik, hogy mi lenne akkor, ha gekkózás helyett kapnék egy forintot és vennék rajta egy éles kanyart, de késő, mert begekkózok, Betti meg már ott is van mellettem, szóval nyakig benne vagyok a helyzetben, amiben nem akarok. Ezt hívják úgy, hogy instant szo- szoprán. Igen. Úgy fogok visítani a végén, ha Betti is meg kíván csapkodni. Ami nem lenne baj, felőlem csapkodjon, kezdek hozzászokni, de jelenleg mindenem is fáj. Még kérek szépen pár napot. Amit nem kapok meg, mert a kis pici kezei helyett a hangjával csapkod. Fejemhez kapok automatikusan, megdörzsölöm szemeimet, miközben másik kezem szám előtt pattog, ahogy köhögök. Nem úszom meg. Vettem. Görcsbe rándul a gyomrom attól, ahogy meghallom: majdnem megfulladt. A francokat fulladt meg, hát ott voltam mellette! Agyamban fokozatosan megy fel a pumpa, ahogy hallgatom Betti szavait. Felciccenek néhány szavánál, de egyébként csendben hallgatom végig - viszonylag csendben, mert néha meg kívánok fulladni, de belefér.
- Befejezted? - emelkedik meg szemöldököm. Bólintok, mert úgy tűnik, hogy igen. Akkor az én köröm jön. - Nem mintha pálcát tartottam volna a fejedhez azért, hogy igent mondj a piára, vagy megidd a kibaszott a vodkás lőrét, amit a kezedbe nyomtam. Rohadtul nem kenheted rám, amiért berúgtál, és még esetleg jól is érezted magad - mert akkor nem úgy tűnt, mint aki annyira bánja, hogy kicsit többet ivott a kelleténél. - Szarom le, hogy levitás vagy és részeg voltál - mi a fasz ez az érv? Hát tényleg rohadtul nem érdekelt, hogy a szende levitás részeg lesz, mert rajta kívül a legtöbben azok voltak, és nem csak a rohadt jó arc rellonosok, vagy az egyetlen jó arc navinés, aki a dudim. - Kiscs- Amélia nem fulladt meg majdnem, mellette voltam! Nem számít már, mert valószínűleg soha többet nem beszélünk, szóval megnyugodhatsz, a biri-barid biztonságban van tőlem - vigyorodom el gonoszan, majd rebben meg szemöldököm. Aprót lépek közelebb Bettihez, majd még egyet és még egyet, és pontosan úgy, hogy Betti háta a falnak ütközzön pillanatok múltán. Jobb kezemet támasztom meg a feje fölött kicsivel, ahogy közelebb és lejjebb hajolok arcához.
- Nem mintha bármi közöd is lenne hozzá, Furcsaj, de beteg voltam - a gonosz vigyor csak még inkább felvillan arcomon. - Ja, képzeld el. Az ilyen halandó lények, mint mi, akik élvezik kicsit az életet és nem kenik másra, ha berúgnak, azok tudnak ilyet is - nem bántam meg, hogy magam helyett Améliára került a pulóverem, és így valószínűleg ő megúszta. Ha ő beteg lett volna, teljesen kikészül, neki fontos, hogy megjelenjen az órákon, nekem meg olyan mindegy. Volt egy hét pihim, teljesen jó helyzet. Volt jó a helyzet, mert most egyáltalán nem jó. Még elfogadhatónak sem mondanám.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 23. 12:20 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
07.23. | Kiscsibe szülinap van csorok | mood | the truth | Rinnek köszönjük

Sokkal gyorsabban eljött ez a nap, mint kellett volna neki. Nem elég, hogy a tanárom belém rakta az ideget rendesen előző nap, de még Kiscsibe születésnapja is ma van, én meg ígéretet tettem neki, szóval nem kellene megszegni, így az ideg még jobban bennem van. A megoldás? Rittyentettem neki egy üzcsit, hogy változott a program, szóval legyen szíves kiöltözni, míg én hisztiztem egy sort Móricnak, majd visítva hívtam fel Rint, hogy azonnal segítsen valami normális szerelést találni, közben jött a dude is a Rellon elé, hogy elvigye Csipeszt. Az elmúlt másfél óra milyen volt? To-tá-lis ká-osz. De nem baj, tesó, megoldottam mindent is - félig -, körbecsókoltam Rint, amiért ismét megmentett, Kende kezébe nyomtam Csipperettót és rohantam is elfele, mint egy elmebeteg.
A Levita elé érve, mintha mi sem lenne természetesebb vetem hátamat a Szfinx előtti falnak. Mellkasom gyorsan mozog fel s alá, de nagyon jól palástolom, hogy nagyjából harminc másodpercen múlt, hogy ne késsek el a megbeszélt időpontról, és még így is késésben vagyunk. Amit nem fogok elmondani a levitásnak, mert megcsapkod, és éppen nincs hozzá kedvem, úgyhogy, mikor végre kilép a körletből, ellököm magam a faltól és szélesen elmosolyodom.
- Szia - lépek elé könnyedén. - Mehetünk? - túrok tincseim közé, mert még mindig nem vagyunk késésben. Nem-nem. Palástolnom kell, különben vége mindennek. Így is elég kaotikus az egész, nem kellene, hogy még Kiscsibe is belém rakja a parát, mikor lábam remegését már tudatosan kell elrejtenem. Nem pont ilyen születésnapot terveztem neki, de olyan művészlélek a csaj, talán nem nyúlok mellé a programváltozással. Tudja a franc, mi? Remek kilátások, bakkerka, főleg, hogy ennek a napnak rohadtul róla kellene szólnia, és nem rólam. Édes Merlinre, ha ma elhalálozok Kiscsibe szárnyai által, az viszonylag váratlan lesz.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 23. 16:50 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
07.23. | Kiscsibe szülinap van csorok | mood | the truth | Rinnek köszönjük | innen

Minden egyes eltelt másodperc egy órának tűnik. És nem azért, mert türelmetlen vagyok - de -, vagy azért, mert attól félek, hogy tényleg elkésünk - de -, hanem mert semmi nem történik körülöttem, csak várnom kell, hogy Kiscsibe végre feltűnjön. Amit megtesz, én meg annyira meglepődök, hogy köszönök, amíg elésétálok. Mármint nem az a meglepő, hogy megjelenik, hanem az, ahogy teszi, az agyam meg meghibban, ahogy dolgozza fel a rajta lévő ruhát. Jó, ember, szerinted eszembe jutott, hogy a kiöltözés egy lánynál mit jelent? Főleg, ha az a lány Kiscsibe, aki kivételesen elhagyta a kardigánját és így jelenik meg? A lényeg, hogy a földről összeszedtem az államat, meglepő, de még köszönök is, majd mehet a menet!
- Jól nézel ki - mosolyodom el féloldalasan, és már nem is kell küzdenem azért, hogy lábam remegése ne legyen feltűnő. Elmúlik, ahogy elindulunk, a mosolyból lesz vigyor, mikor kíváncsiskodni kezd. - Majd megtudod. Legalább, amíg odaérünk, biztosan van társaságom és nem uncsizok - vonom meg vállamat, ahogy kiérünk a kastélyból, a faluban pedig rögtön az állomás felé veszem az irányt. Mondjuk, ha már ennyire időben szóltak - nem - legalább zsupszkulcsot biztosíthattak volna, vagy ilyesmi, hogy tutira ne késsünk el. Jó, mondjuk ezen már hiába izgulok, amikor magam elé engedem Kiscsibét a vonatra. Hamarosan ott leszünk, és minden rendben fog menni. Komolyan. Remélem.
- Szóval - huppanok le mellé, majd fordulok felé törzsből. - Miért nem ünnepled a születésnapodat? - a kérdés indiszkrét, vágeszolom, de hát most mit kerülgessem a forró kását, amikor érdekel. Móric meg én úgy ünnepeljük állandóan, mintha nem is lenne holnap, erre jön Kiscsibe, aki közli, hogy nem is ünnepli. Ember, ki a franc csinál ilyet? Aham, ezek szerint Csibén kívül, de érted a problémám, nem? Mondjuk már ez sem számít igazán, mert most ünnepli velem totálisan kikerázva. Mi ez, ha nem pöpi születésnap, már most? - Tudod mit? Mindegy, mert most ünnepled, és nem lesz más választásod, mint élvezni - vigyorodom el, mert valami belső hang azt súgja, hogy mégsem kellene ekkora parasztnak lennem, és kivételesen hallgatok is erre a belső hangra. Ez a nap tele van furiságokkal, mi? Ne is mondd, lemegyek hídba minnyá.
Utoljára módosította:Mórocz A. Móric, 2021. július 23. 16:51
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 23. 18:14 Ugrás a poszthoz

N O R A
igenis randi | siker! | kukkantás

Mint minden rendes kamasz fiú, rengetegszer elképzeltem a Nora nénivel való randit, majd az utána következendő eseményeket, de tudtam, hogy ezek csupán álomképek. Illúziókban ringattam magam, mer’ ki az a gyökér, aki elhiszi, hogy egy olyan kaliberű nőnél van esélye, mint amilyen Nora? Nos, csirák, nagyon úgy tűnik, hogy az első számú Móric igenis olyan gyökér, akinek van esélye, mert kettecskén állunk a cuki előtt, én meg parázva adom oda az ajándékot a nőnek, akinek kérdésére zavart mosollyal bólintok egyet. Fejem billen félre a meglepettségére, hogy a következő pillanatban csere történjen és én szeppenjek meg, ahogy ajkai érintik arcomat. Automatikusan húzom ki magam, akaratlan nyúlok a bőrhöz, majd észbe kapva kapom össze magam. Félig. - Igen, nincs mit - fordulok el totálisan zavarba, majd indulok el inkább a cuki felé.
Belépve pillantok körbe, halvány mosoly, de a legnagyobb elégedettséggel telítve, pihen ajkaimon. Kékjeim rebbennek Norára, szó nélkül követem és huppanok le vele szemben, hogy kissé elnyílt ajkakkal kövessem végig a hajával való mozdulatot. Semmit nem csinált a nő, én meg már a székre olvadok. Ha ezt így folytatjuk, a randi folyamán bármikor elájulhatok, és az nemhogy kellemetlen, de kurvára kellemetlen lenne. Gondolkodás nélkül könyökölök fel az asztalra, tenyerembe támasztom arcomat, ahogy a nő ajkainak mozgását figyelem.
- Remekül hangzik - szólalok meg kicsit bárgyún, amikor a szavai eljutnak a tudatomig. Szemöldökömet ráncolom. - Micsoda? Komolyan mondja? - rázom meg fejemet értetlen. - Gondolom ez csak az iskolán kívülre érvényes - vigyorodom el szemtelenül, ujjaimat tincseim közé fúrva borzolom össze azokat, ahogy lesütöm a tekintetem egy pillanatra. - Tényleg jól hangzik. Te is nyugodtan hívhatsz engem Móricnak - folytatom a szemtelenséget, csak immár egy féloldalas mosollyal, kékjeimet a nőre emelem, amikben a játékosság csillan meg.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 23. 19:04 Ugrás a poszthoz

N O R A
igenis randi | siker! | kukkantás

Folytassuk az előző gondolatmenetet, miszerint az első számú Móric a gyökér, aki Norával ül. Igen. Csak azt senki nem kalkulálta bele, hogy Nora olyan nő, amilyen, és minden pasi egy pillantásától elfolyik - nem úgy, te hunci -, és soha többet nem lesz olyan, mint amilyen volt. Főleg nem akkor, ha az a pasi én vagyok, aki éppenséggel minden mozdulatát úgy lesi a nőnek, mintha csak lemaradhatnék valamiről, pedig jól mondta: mindössze létezik. Merlinre, nagyon hosszú lesz ez a három óra.
Fél szemöldököm rebben meg, ahogy várom a mondat befejezését. Hívhatja bárminek egyébként, amikor az én fejemben igenis randinak van titulálva, és ha meghalok ma este, akkor sem fog ez változni, bár lábam akaratlan ráng meg az asztal alatt, ahogy várok. Szinte már a csodára, ami végre meg is érkezik. Féloldalas mosoly terül el arcomon, hátradőlök a széken, a plafon felé pillantva nyammogok kicsit, mert brutális gondolkodásokban vagyok. - És mit szólnál, ha Annának hívnálak? - biccentem előre fejemet, majd kicsit oldalra is. Lássuk be, abban semmi különleges nincs, ha úgy hívom, ahogy eddig mindenki megtette előttem. Ha máshogy nem is, legalább így hagyjak valami nyomot a nőben. Mosolyom nem lankad, kékjeimet fúrom Nora tekintetébe, és igyekszem palástolni, hogy nekem mégis mennyi dolog jutott eszembe, amit én szeretnék. Leginkább a nővel. Merlin a megmondója skacok, hogy igyekszem moderálni magam, de nem könnyíti meg. Ezzel a hangtónussal meg főleg nem, amitől akaratlan fut végig rajtam egy jóleső borzongás.
- Khm… erre nagyon sok minden eszembe jutott, mint esetleges válasz, de… - nyúlok az étlap felé, amit felcsapva csúsztatok elé. - Akkor gondolom maradunk a meg nem húzott határokon belül - veszem kezembe a másik étlapot is és kezdem el fürkészni a lehetőségeimet. Bár mi a bánatnak, azt senki nem tudja, amikor pontosan nem érdekel mi a felhozatal, mikor végre sikerült eldöntenem: ha ő lehet gátlástalan, akkor én is megengedhetem ezt magamnak, még ha meg is buktat mindenből a szemtelenségem miatt. Ember, figyelj már, simán megéri! - Pöpi, nekem megvan. Te mit nyalsz? - csúsztatom félre az étlapot, majd emelem rá kékjeimet.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 23. 20:11 Ugrás a poszthoz

A N N A
igenis randi | siker! | kukkantás

Nem mondom, hogy a szívem ki akar ugrani a helyéről, de a szívem ki akar ugrani a helyéről. Külső szemlélőként valószínűleg úgy tűnik, hogy mennyire brutálisan - istenem, dehogyis - kézben tartom a dolgokat, de ez cseppet sincs így. A közelében nem vagyok, és ezen az előttem ülő viselkedése sem segít, főleg nem szavai. Huncut félmosolyra szaladnak ajkaim. - Szeretem, ha valami az enyém - nem lennék igazi rellonos, hogyha nem így lenne, ugye? Ez nem önzőség, egyszerűen, ha valami az enyémnek van titulálva, akkor kedvelem, ha ahhoz tartják magukat, és ez alól a nő neve sem kivétel innentől. Maradjunk annyiban, hogy territoriális vagyok inkább, mintsem önző. Tudod, hogyha megnyaltam, akkor az az enyém, így csak idő kérdése. Khm.
- Valószínűleg addig jó - bólintok egy aprót, és meglepő lehet, de tökéletesen tudom, hogy Anna egyáltalán nem olyan ártatlan, mint amilyennek most mutatja magát, és pontosan tudja, hogy mégis mire célozgatok itt, mint egy rakás szerencsétlenség. A határok addig kellemetlenek, amíg át nem lépjük őket, de ha meg sincsenek húzva, akkor nincs is mit átlépni, és ezzel mindketten tisztában vagyunk. Olyannyira, hogy le sem veszem tekintetem a tökéletes arcról, amíg az étlapot fürkészi, kékjeim így automatikusan zizzennek csücsörített ajkaira. Aha. Most haltam meg. Torkomat köszörülöm meg enyhén, hogy a feltörni kívánó nevetést palástoljam valahogy, lazán ökölbe szorított kezemet emelem szám elé.
- Én mondjuk jobban megnézném az utolsó oldalt - körözök kicsit mutatóujjammal a levegőben. Ha minden jól megy, és Anna hajlandó odalapozni, akkor szemben találhatja magát a kézírásommal, ami a nevemet firkantja fel átlósan, igencsak nagy betűkkel a lapra. Az illúzió csodája, hogy az ilyen apróságokat, amikhez nem kellenek hangok és érzetek, már tökéletesen űzzük testvéremmel. Az étlapról vezetem tekintetem a nőre szemtelen mosollyal, aki előrébb dőlt a cselekvésem közben. Fagyott mosollyal ádámcsutkám mozdul, ahogy aprót nyelek az elém táruló látványtól.
- Citrom és mentáscsoki. Bronszkikovszki szerint brutálisan jó, úgyhogy adok neki egy esélyt - mosolyodom el ártatlanul a nőre, mintha véletlen sem lenne utalás a mondatban. És mintha nekem kéne bárminek is esélyt adnom. Jó reggelt, fiam!
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 25. 13:35 Ugrás a poszthoz

Z A L Á N
segítek | vagy kiröhöglek | mood

Borzasztóbb nem is lehetne a nap. Komolyba. Érted: nem elég, hogy a szobámban maradt a Móric fülese, és így beszélgetnem kellett reggel meg órák közben ilyen emberekkel, amikor egyáltalán nem vagyok olyan hangulatban, de még az órákon is figyelnem kellett. Bor-zasz-tó. Mondjuk legalább az órák nagy részét túléltem azzal, hogy Kendét csesztettem, mert ne aludjon már, amikor én meg szenvedek bakkerka! A minimum az, hogy velem szenved, és nem egyedül teszem. Mindegy. A bromantika révbe ért, amikor figyelmetlen voltam és tényleg bealudt már, szóval a legjobb megoldást választottam a túlélésre: a padot fejelgettem - szerintem hangtalan, a tanerő viszont ezzel valószínűleg elég erőteljesen vitatkozna, mivel azt látta a legjobb megoldásnak, hogy kihív felelni. Néztem rá, ő nézett rám, szóval szemeztünk kicsit, mikor végre megmozdultam, mert leesett, hogy nem viccel. Mit tagadjam gyerekek a királyságom, amikor egyértelmű amúgy is, de az LLG-ből kapott Várakozáson felüli csak még inkább megerősíti. Nagyjából azt sem tudtam, hogy miről beszélek, de ezek szerint jó voltam, látod? Aw, de klassz vagyok!
Persze ez nem segített azon, hogy elűzze a szarcsi kedvem, így szépen bajszom alatt morogva haladok a körletem felé, hogy felhúzzam a jelvényt és menjek csapatni a megbeszélésre, amit édes Anna hívott össze Volkival. Kezem emelkedik fel, ahogy hozzám szólnak, hogy csituka van, éppen koncertezek a fejemben, rohadtul nem érek rá. Az zökkent ki, hogy elhaladva a labor előtt az ajtó résnyire nyitva van. Kell egy kis idő, amíg bebootolom, hogy wtfdude, majd megtorpanok, állok még kicsit és visszahátrálva lököm be az ajtót, hogy meglássam a srácot, aki valamin ügyködik.
- A levitások most a Rellon körletét akarják beomlasztani, nem a Levita tornyot felrobbantani? Remek, fejlődőképesek vagytok - fonom keresztbe karjaimat mellkasom előtt, vállamat a félfának vetem, ahogy fürkészem a kölyköt. Mentségemre legyen mondva, hogy rndsn az.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 25. 13:37 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
07.23. | Kiscsibe szülinap van csorok | mood | the truth | Rinnek köszönjük

Megy a bókolás itt ezerrel, bár bevallom, lehet kicsit jobban megerőltethettem volna magam, de hát: ajándék lónak ne nézd a fogát. És itt a bókom volt az ajándék, meg az, hogy megpróbálok viszonylag normálisan viselkedni, mert Malvin persze tud a mai napról, és a hirtelen programváltozásról, szóval nyomatékosan megkért, hogy fogjam vissza magam. Ismét. Nem tudom miért kér a nő állandóan ilyen lehetetlen dolgokat, de majd igyekszem. Tényleg. Mondjuk. Megdőlt, mert hangosan röhögök fel Kiscsibén, fejemet is ingatom mellé. - Dehogy húztad fel majdnem! - nevetek tovább, ahogy haladunk végre, és érzem, hogy az ideg lassan, de biztosan elszáll belőlem. Erről van szó! - Nekem lehet, de neked nem hiszem - vonom meg vállaimat, majd szusszanok, amikor az állomásra érve megkapom a következő kérdést is. Ha így fogunk elmenni odáig, mintha valami kérdezz-felelek játék lenne, ahol csak Kiscsibe kérdez, akkor lehet leesik a hajam, mire odaérünk. Végül csak fejemet rázom meg, miközben felszállunk a vonatra, a lány már rendelkezik, én meg magyarázni kezdek.
- Valahogy úgy - bólintok határozottat, miközben lábamat dobom fel az előttünk lévő ülésre, és csúszok lejjebb, hogy kényelembe helyezzem magam. Ami nem jó ötlet, mert tudod: fekszek alszok. De ez még a jövő zenéje, Kiscsibe csak felébreszt, ha le kell majd szállni. - A társaságod pedig tökéletes, csak mondom. Legközelebb a dude-dal jössz, aztán utána majd beszélünk - sandítok rá oldalasan, és szemtelen vigyorral, mert mindenki tudja az univerzumban, hogy Kiscsibe - vélhetően - húsz másodperc után közölné, hogy köszdekösznem. Na, okosan a gondolatokkal! Nem azért, mert a dude nem jó arc - Nber, best dude in the universe -, hanem, mert elképzelni sem tudom, hogy megtalálnák a közös hangot. Bár ki tudja? Kendéről van szó, tutira az ujja köré csavarná Csibét is.
- Úgy átmentem, mint fing a gatyán - bólintok egy határozottat. - Persze késtem, de kimagyaráztam magam, és olyan jó voltam, hogy a tíz perces időből csináltam harmincat, mert barátságos vita alakult ki köztem és a vizsgaelnök között - nevetek fel hangosan. A bácsi zseniális volt, szanaszét adtam, és én is nagyon remélem, hogy lesz még alkalmunk talázni, mert bár a kihúzott témáról vitatkoztunk, de akkor is heniál volt. Széles vigyorral nézek el Kiscsibe mellett és pislogok kifelé az ablakon, oldalra döntött fejjel. Ennél királyabb már nem is lehetnék.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 25. 13:38 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
”létezni legalább igazán tudok” | őszintén: eh | kukkantás | innen szaladtunk (megint)

A széles vigyor úgy terül el arcomon, mintha csak oda találták volna ki. Vigyázni a levitásokkal. És egyébként Kiscsibe nem is tudja, hogy mennyire igaza van, amikor az összes levitás - én mondom nektek, komolyba - bipoláris. Az egyik pillanatban cukik, meg kenyérre lehet őket kenni, a következőben meg egy baltával akarnak megölni, mert leszóltad a kedvenc könyvüket. Borzasztó.
Az az igazság, hogy már egész nagy sikernek könyvelem el, hogy a lány nem süllyed el, hanem legalább képes fennmaradni. A technikáról tudnék vitatkozni, de ne várjak el sokat gondolom, mégsem Kendét csapkodom éppen ostorral, haver, érted. Ja, szóval elégedett vagyok Kiscsibe teljesítményével, de azért díjat nem fogok érte osztogatni. Hangosan nevetek fel. - Sokra hát! - ingatom meg fejem rázkódó vállakkal. - És igen! A dude a másik felem, vágod? Bromance meg minden. Amikor lógásra invitáltalak, már elindítottam a kapcsolatot egy agyi síkon, és figyeld meg, ha kimegyünk innen, várni fog az üzcsi - bólogatok határozottakat. Senki nem vonhatja kétségbe a dude és köztem fennálló kapcsolatot, még akkor sem, ha valószínűleg az lesz az üzenetben, hogy Brightmore elevenen fog megnyúzni a következő órán, miután vért izzadva felelek le a mai órán leadott anyagból, és épphogy meg fogom kapni az elfogadhatót. De a lényeg most van, nem pedig később lesz, szóval előadom Kiscsibének a tervet, aki morog az orra alatt - meglepő ez, vigyázz -, engem meg ez vigyorgásra késztet. Természetesen.
- Azért örülök, hogy nem nekem kellett ezt kimondanom - fordítom fejemet az ég felé nyammogva, majd sandítok le rá szemtelen, féloldalas mosollyal ajkaimon. Maradjon a kviddicsnél, talán mindenki jobban is jár, de legalább már nem felfordult kacsa, hanem amolyan normális. Normálisabb. Viszonylag normális. - Szív- - pffölök fel, ahogy a víz érkezik arcomba. Megszeppenve nézőkézek Kiscsibére, még akkor is, amikor ő a part felé fordul. Könnyed mozdulattal söpröm ki arcomból a vizet, majd termek mögötte pillanatok alatt.
- Ezt most nagyon nem gondoltad át - hajolok le hirtelen, hogy térdhajlatához és hátához tegyem kezem és kapjam fel gyorsan. A víz felé fordulok és indulok el beljebb. - Én a helyedben alkalmaznám a légzéstechnikát, amit elmagyaráztam még az elején, mert most Kiskacsa leszel - lépek még párat beljebb, lesandítva bizonyosodom meg arról, hogy felkészült-e, direkt várok is pár elnyújtott másodpercet, mielőtt nemes egyszerűséggel lendíteném oldalasan a könnyű testet előre-hátra párszor, majd engedem el az egyik előre résznél, és ha minden úgy megy, ahogy én azt szeretném, elégedetten nézem végig, ahogy becsobban a vízbe.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 25. 13:39 Ugrás a poszthoz

F U R C S A J
05.20. | csak ne szólj hozzám, pls | kukkantás

Ki nem állhatom, ha valaki másra akarja kenni azt, amit önszántából csinált. Bevállalom, hogy igenis én kevertem ki a piát Bettinek, de nem erőltettem rá, hogy elvegye a poharat, megkóstolja, majd úgy nyelje, mint kacsa a nokedlit. Egyszer sem szólt, hogy nem kér többet, szóval spóroljam meg az energiát, és csináljak magamnak piát, vagy valami, hanem csak itta. És mindezek után ki a hibás? Én. Hogyne, tesó, meg ahogy megálmodtad, mert bevallom és vállalom, ha egy helyzetben fogyatékos vagyok, és még esetleg valami abból adandó következmény az én saram, de azt nem vagyok hajlandó eltűrni, hogy valami hasonlót rám kenjenek. És mindezt tökéletesen öntöm szavakba Furcsajnak is, miközben érzem, hogy száraz a torkom, kapar, és hamarosan olyan roham fog rám törni, mint annak a rendje. De ha megfulladok is elmondom neki. És nem is akárhogy.
Szemtelen vigyorral ajkaimon préselem a falnak, amennyire tőlem telik, ezek után még egy kibaszott Edictum pletyka is belefér, szarom le, amikor ismét ott tartunk, hogy a rellonosok mekkora faszok. A levitások meg önzőek és képmutatóak. Körbeértünk.
- Aha - rebben meg szemöldököm, miközben ismét aprót lépek előre, töretlen vigyorogva. - Talán, ha nem ütnéd bele az orrod mások dolgába, akkor nem kellene ezen aggódnod - biccen félre a fejem, hangom csöpög a megvetéstől. A kérdésre nevetek fel halkan, hagyom, hogy ellépjen előlem, ennyi elég is volt a mókából, rohadtul nincs ehhez erőm. Hátat fordítok a falnak, neki is vetem azt, kezeimet süllyesztem a hoodie zsebébe, ahogy kicsit lejjebb ereszkedem, csak Bettire sandítok.
- Ti levitások tökéletesek vagytok, nem? Mindent másra kentek, így nem is hibáztok. Remek taktika egyébként, csak kár, hogy vannak olyanok, akik ezt nem viselik el - egyenesedem fel lassan, szám elé kapva kezemet köhögök párat. - Önzőek vagytok, képmutatóak és álszentek. Az első találkozásunkkor kiakadtam, amiért sztereotipikus voltál velem a házam miatt, amit nem szeretek - kapom el tekintetét, gonoszkás mosoly villan fel arcomon. - De tudod mit? Ráerősítettél a levitások sztereotípiára. Gratulálok, Furcsaj! - csapom össze tenyereimet lassan és szarkasztikusan. - És köszönöm, amiért megtiszteltél, hogy láthassam, sőt, hogy átéljem - elszakítom róla kékjeimet, előre fordulok, lazán ökölbe összeszorított kezemet emelem fel, hogy utat engedjek a köhögésnek, ami egy ideje kaparja a torkom. Remek, itt fogok elhalálozni.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 25. 15:14 Ugrás a poszthoz

D U D I N S Z K I
ez halálos volt | mood | #érv | kukkantás

Be kell látnia mindenkinek, hogyha Kende így akarja kideríteni bárkiről, hogy valóban a barátja, vagy csak amolyan eh szintű span, akkor rohadt jó a taktika. Kitti úgy megdolgozza az embert, mintha minimum a Trimágus-tusára jelentkeztél volna. Triplán. Illegálisan. Kisminkelve. Érted? De mindezek ellenére, a kiscsaj komolyan zseniális, és szanaszét adom. Én mondom neked, tesó, hogy BFF-ek leszünk a kislánnyal. Ez biztos. Vállat vonok, mert ha nem adja el, hát nem adja el, pedig biztosan élete biznisze lenne.
- Hé-hé-hé. Hé. Tesó. Hé. Na. Hé - kapom fel fejem a dudira, tenyerem is felemelve fordítom felé. - Több kell ahhoz, hogy lekapcsoljon. Simán felveszem a harcot most is, ha kell - vigyorodom el. Azért ennél több kell, hogy le lehessen kapcsolni. Húsz perc is elég lenne, és onnan folytathatnánk, ahol abbahagytuk, csak azokat a srácokat ne kelljen hallgatom, mert komolyan a szoba közepén fogok nekiállni zokogni. Nódzsók.
- Tesóóó… - ingatom meg fejemet. - Biztosan megértené - röhögök fel gyomorból. Kendének Kitti nem könnyíti meg, én meg Móricnak, amikor szerencsétlen testvérem bejön a szobába én meg ordítva fogadom a szoba közepén a koncerttel, amit senki nem kért. De ilyen ez a pop-szakma, aszondják, Móric meg már hozzászokott, és mindig ki tudom engesztelni egy kis watwattal testvéremet, úgyhogy… win-win. Viszont a Kornéliás sztori nem win-win, mert Kende után én is tanácstalanul nézek haveromra. Akkor nem egyről beszéltünk, de amint neki áll a sztorinak, kicsit wtf fejjel nézőkézek rá, majd kerekednek ki kékjeim.
- Hólikreb, hát igy már vágom, bástya! - töhögök fel arra, hogy nem fogja kedvelni a hiperszupermega császár bátyját a kislánynak. Valószínűleg a hiperszupermega bátynak a legjobb dudiját sem fogja kedvelni. - Ja, én is mondtam neki, hogy valszeg kedveli, de a franc sem tudja amúgy. A sztori felénél elvesztettem a fonalat - meglepő. És bármennyire igyekeztem, össze sem tudtam szedni. Nem baj, agyam már megy tovább a lányok egyenpólójára, hogyha bekerülök a tímbe, akkor vajon én is kapok-e, de Kende szól, szóval felé fordulok.
- Vitatkozhatnánk arról kinek kellene több idő. Még visszafogtam magam tesó - ingatom meg fejemet. - Legközelebb nem lesz ekkora szerencséje - mielőtt bárki azt hinné, hogy azért fogtam vissza magam, mert kezdeti megszeppenés, meg tököm tudja, annak mondanám: ébredj már fel és szedd össze magad! Megadtam a lehetőséget, hogy kiélje magát, de legközelebb rárúgom az ajtót a kiscsajra. Nehogy má’! - Nem talázott még? Akkor itt volt az ideje, mondjuk durva, hogy a létre legtetején kezdi az ismerkedést a spanjaiddal - töhögök fel elégedetten. Lejjebb csúszva vetem hátra fejemet és támasztom meg a pad szélén. - Rendesen? Mikor? Eskü bukok, hogy beérhessen, hát ki nem hagynám! - vigyorodom el szélesen, majd röhögök fel.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 25. 23:12 Ugrás a poszthoz

Z A L Á N
segítek | vagy kiröhöglek | mood

Teljesen nyugodt arccal, ugyanabban a pozícióban nézem végig, ahogy a srác megpróbálja magát összekapni a fuldoklásból. Figyu, két lehetőségünk van összesen ebben a helyzetben. Vagy végig nézem, ahogy összeesik és elmegyek segítségért, vagy összekapja magát tényleg és nem kell megmozdulnom. Az utóbbi azért fontos, mert nem kell kerülőt tennem, hogy összeszedjem a fejest, úgy menjek a megbeszélésre, majd a dolgomra, amit elvárnak tőlem. Bár lehet kiskippelem és inkább odaadom a jelvényt Móricnak, hogy menjen helyettem.
- Akkor még mázli - bólintok egy aprót, de közben a srácot fürkészem. A lila füst még minimálisan látszik a levegőben, valami különös szag terjeng a levegőben, szóval lehet tényleg beomlasztaná a Rellont. A legrosszabb, hogy nem szándékosan. Na fasza. Ha itt hagyom, akkor meg Anna engem csesz le. A francokat! Sóhajtva lököm el magam a félfától, beljebb lépek egyet, becsukom az ajtót, majd slattyogok lustán a srác mellé, hogy az üst fölé hajoljak. - Kit szeretnél megölni? - pillantok hátra vállam felett kíváncsian csillanó tekintettel, majd lépek hátrébb egyet. - Jó, most komolyan. Ez mi szeretne lenni? - lehet a srác csak a gasztronómiai nem adottságait próbálgatja itt éppen, és összedob egy húslevest a háztársainak titkiben. Honnan tudod, hogy nem haver? Mondta? Nem. Na látod. Minden lehetséges kérlek, ha elég erősen hiszel benne. Ez akkor nem működőképes, ha mondjuk egy feldühödött kentaur horda rohan feléd, akkor lehetőség szerint keress már egy búvóhelyet. Ez volt a Móric-féle túlélési szabálykönyv első része. Valószínűleg több rész nem lesz egyébként, mert még én sem élem túl, márpedig magamnak hasonlóan fasza tanácsokat szoktam adni. Meg lehet kérdezni Kendét, de inkább ne tedd, pls. Elrontaná a leves illúzióját, amiről eszembe jut, hogy kajás vagyok, szóval táskámat dobom előre, cipzározom ki és kezdem el kutatni a zacskó… magkeveréket. Wtf, ez nem az. Elhúzott szájjal dobom az asztalra, majd kutatok tovább, míg végre kezembe kerül a zacskó mini csoki válogatás. Tudod, ami a mugliknál van és mindenféle csoki van benne, csak kicsibe. Könnyen bontom ki, majd fordulok a srác felé. - Kérsz? - nyújtom felé a zacsit.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 29. 12:42 Ugrás a poszthoz

Z A L Á N
segítek | vagy kiröhöglek | mood

Hát haver, én inkább megmaradtam volna abban a tudatban, nagyjából örök életemben, hogy levest főz a háztársainak. És egyébként valószínűleg ezzel jártunk volna a legjobban, mert, ha emlékeim nem csalnak, az altatós gecerájnak nem így kell kinéznie. Még a szag sem stimmel, ahogy mélyebbet szippantok belőle, ami nem tántorít el attól, hogy kicsapjam a csokit a táskámból. És amíg én turkálok, a srác sem rest megtenni a lapok között. Hangosan és pf-ölve röhögök fel, amikor meglátom, hogy két lap összeragadása okozta a problémát, így meg már minden a helyére kerül. Mindezek fényében, mégsem lehet jó ötlet a leves főzés a spanoknak.
Szóval kicsit még röhögcsélve kérdezem meg, hogy kér-e, kis tétovázás után csap le rá, mint karvaly madár a pocokra. Kiveszem magamnak is a szimpatikus darabot, kibontom, hopika már a számban is van, majd a nyitott zacskót teszem az asztalra, hogyha szeretne még venni, akkor megtehesse. A magkeveréket dobom vissza a táskámba, amit a földre csapok és csapom össze a tenyerem. - Na fiam! - dörzsölöm is össze őket. - Az van, hogy brutálisan régen kellett ilyet csinálnom, szóval a nagy részét rád bízom, de segítek. Maximum felgyújtjuk a kastélyt, semmi baj. Van egy ikrem, majd ráfogjuk - legyintek egyet felé. Kihívás elé vagyok állítva, ráadásul egy bájitallal. Szerinted fogom magam és kisétálok? Hülyének nézel, ember? Soha vissza nem térő alkalom, hogy ismét bebizonyítsam mekkora istenkirálybrutálcsászár vagyok, hogy mindenki csak pisloghasson. Kivéve, ha tényleg felgyújtjuk az iskolát, de ez legyen a legkevesebb. Amúgy is, nem az a lényeg, hogy én túléljem, ha valami balul sül el? Kékjeim esnek a srácra. Jó, meg a kis srác is élje túl, és akkor mindenki nyert.
- Lássunk neki, mert már így is elkéstem - kérlek. Nemhogy elkéstem, de már régen a helyszín felé kellene sétálnom minimum, hogy a tizenöt perc múlva kezdődő nagyon fontos megbeszélésre odatoljam a képem. Vajon az opció még nálunk, hogy eltévedtem? Úúú, sokkal jobb öteltem van! Mutatóujjamat emelem fel a srác felé, telefonomat előkapva pötyögök egy gyors üzenetet testvéremnek, hogy menjen már el helyettem, a jelvény a szokásos helyen, és blablabla. Problem solved. - Elkéstem, de mennek helyettem, úgyhogy… muti azt a receptet - nyúlok ki a könyvért.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 6. 09:34 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
”létezni legalább igazán tudok” | őszintén: eh | kukkantás | innen szaladtunk (megint)

Mint mondtam, senki nem vonhatja kétségbe Kende és a köztem fennálló kapcsolatot, így Kiscsibe sem teszi meg. Természetesen figyelmen kívül hagyom, hogy brutálisan le vagyunk szólva, mer’ koncentráljunk szépen a jó dolgokra. Kérdése elgondolkodtat, ami arcomon is látszik valószínűleg. - Nem. A bronnection közé semmi nem álhat. Főleg nem olyan alapszükségletek, mint alvás. Pf - legyintgetek kicsit. Plusz, nem tartom valószínűnek, hogy szívatni akarja tovább magát a dudi, amikor Brightmore már így is eléggé bedobta a mély vízbe. Hihihihi, érted. Kende és a mély víz. Heniál a humorom, tesó. Egyáltalán Sárkánytanunk van most? Mert, ha nem, akkor lehet tényleg alszik az a bánatos, és akkor így meg az is lehet - logikusan, gondolkozz már -, hogy tényleg nem ért célba a kapcsolat. A barackba!
Az meg még nagyobb barackba, hogy Kiscsibe szemtelenkedik, aztán még ő figyeljidézik nekem, mintha kettőnk közül nem ő kezdte volna. Nem is értem mire számított. Most komolyan, szerinte benne volt a pakliban, hogy megússza szárazon? Istenem, zseniálisak a poénjaim ma, de tényleg. Mi a franc történt? Mindegy, mert természetesen nem hagyom bosszú nélkül az arcomba érkező vizet, így nemes egyszerűséggel hajítom Kiscsibét a vízbe, hogy kicsit Kiskacsa legyen. Erről van szó, kérem! Vigyorogva figyelem, ahogy csobban, majd felröhögök, mert mutogat meg csapkod mindenfele is, csak éppen nem arra, amerre én vagyok. Előre görnyedve engedem ki a röhögést, majd ahogy felém fordul és meghallom teljes nevemet a fenyegetéssel, gyomorból tör fel belőlem. Előregörnyedve simul kezem hasamra, majd egyenesedem fel és igyekezvén moderálni magam túrok tincseim közé, amiket rövidségük ellenére borzolok össze. Dudi, faszság, amit tanácsoltál az Ediben, remélem tudod!
- Ne menj már! - vetődök utána még mindig vigyorogva és nevetve, ahogy hesseget el, mint valami madarat. Csibe a madárhajkurászó. Ironikus. Fél szememet hunyom le, ahogy közeledem, fejemet fordítom kicsit oldalasan, hogy ne menjen már a nyitva lévő fél szemembe a víz, majd  kapom el Kiscsibe csuklóját és fordítom nekem háttal egy hirtelen mozdulattal. Kezét nem engedem el, ahogy közelebb lépek, de kezeinken kívül nem érintkezünk. Sehol. Te perverz. Füléhez hajolok, rekedtesen szólalok meg. - Kösz a mai napot - csókolom arcon, miközben engedem el lassan, majd lépek el mögüle. - Menj, szárítkozz meg, én még úszok pár hosszt, ha már itt vagyunk - mosolyodom el szélesen, majd választ sem várva fordulok el tőle és vágódok a vízbe.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 6. 17:15 Ugrás a poszthoz

Z A L Á N
segítek | vagy kiröhöglek | mood

Az van, gyerekek, hogy sokkal jobban is ki tudnám röhögni a srácot, de - jön a plot twist - visszafogom magam. Nem lehet mindenki akkora császár Bájitaltanból, mint én, és ez miatt nem lesz kevesebb az előttem álló. Csak bénább. És gázabb. Míg én brutálkirálycsászár vagyok. Plusz úgy valóban nehéz abszolválni az eléd letett receptet, ha összeolvasol kettőt, és még meg is lepődsz a végkimenetelen. De, hogy mindenki lássa mennyire jó arc vagyok, még a csokimat is megosztom vele, amit úgy töm a fejébe, mint egy óvodás. Így is van! - császár, 2021.08.06. - idézés haver, csak megjelölöm a forrást, mert én ilyen törvénytisztelő polgár vagyok. Szívesen.
- Aha - biccentem félre fejemet, ahogy próbálom megfejteni, mégis mit beszél. Kihívás elfogadva, igazi kódfejtő vagyok. Nem mintha meg kellene erőltetnem magamat. - Hát, tesó, ha te csinálod, lehet bármilyen szintű, benne van a pakliban, érted - vigyorodom el szélesen, majd bontok ki még egy csokit és dobom a számba, miközben intézkedek. Fontintézkedés történik, különben elbarackol a Rellon vezetőség, azt meg nem kellene hagyni, szóval a B terv tökéletesen jól jön most. A kérdés után hajolok az üst fölé, hogy jobban szemügyre vehessem, ami benne csinál valamit. Rendesen mindjárt életre kel a srác kotyvaléka. Kékjeimet vezetem a könyvre, majd vissza az üstre, halkakat hümmentek, mint akinek komolyan ennyi idő kell gondolkodni.
- Van ötleted, hogy javítsd ki? Mert akkor hajrá - mutatok az üstre kétkedve. Esélytelen, hogy a már belekerülő hozzávalókat tudjuk semlegesíteni a receptbe beírt hozzávalókkal. - De én újat kezdenék a helyedben, tuti, ami biztos alapon - meg mondjuk a túlélésünk miatt. Nem hiszem, hogy okos döntés lenne még rácsapatni pár eredeti hozzávalót a már meglévő löttyre. - Apropó, Móric vagyok - egyenesedem fel, majd bontok ki még egy csokit. Én mondom, hogy ez a mennyország.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 6. 17:17 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
07.23. | Kiscsibe szülinap van csorok | mood | the truth | Rinnek köszönjük

Legyintgetek felé kicsit, miután kényelembe helyeztem magam. Nem kell takaró, meleg van, hát ő nem érzi? Bár azt belátom, hogyha hozna mégis, akkor nem utasítanám vissza, mert teljesen fasza párnát tudnék belőle csinálni. Jobb lenne, mint a kiült ülés, aminek éppen döntöm a fejemet. Elég kiábrándító, de nem baj, sosem zavartak az ilyesfajta dolgok, főleg nem alvásban. Kérlek. Így teljesen tudok koncentrálni arra, hogy reflektáljak Kiscsibe szavaira, aminek a középpontjában naná, hogy a dudi van. - Persze. Minimum harminc méterre tőlem, kiabálva - bólogatok is szavaim mellé. Teljes biztonságérzetet adna, ha minimum ennyi méter lenne köztünk mindezek után, bár ennél fiktívebb dologról nem is tudnánk beszélni. Esélytelen, hogy Kiscsibe és Kende egyszer kettesben maradjanak, és beszélgetésre legyenek kényszerítve. - Merev? A legtöbbször merev vagy, Kiscsibe - nevetek fel hangosan, kékjeim zizzennek oldalra szemtelen vigyorral immár, amik felcsillannak. Fejemet biccentem félre. - Vicceltem csak, mielőtt csapkodni kezdenél - tolom feljebb magam kicsit az ülés szélére támaszkodva, hogy értelmesen tudjak válaszolni a kérdésre. Viszonylag értelmesen. Vigyorgok Kiscsibére, mintha muszáj lenne, az ablakról vezetem vissza rá tekintetem.
- Ja, elég jó voltam. Utána meg is dicsértek, majd a tanárom lebaszott, és megdicsért. Kaotikus volt kicsit - nevetgélek tovább, majd fordítom fejemet a másik irányba. Lábamat szedem le az ülésről, rendesen felülök, majd állok neki nyújtózkodni. A kérdésen megszeppenek először, de a vonat lassítani kezd, majd igen rövid időn belül meg is áll. - Gyere - állok fel, magam elé engedem, miközben leszállunk a vonatról, majd mosolyodom el.
- Nem nagyon tudnak vele mit kezdeni. Mindketten gyakorlatiasabb és aktívabb beállítottságúak, mintsem egy papír fölé görnyedve szenvedjék végig a napot, mint én. Pedig én is pörgök állandóan, de támogatnak engem is, ahogy Móricot - vonom meg vállaimat lezseren, ahogy elindulok kifelé az állomásról. Soha nem volt vele problémájuk, hogy művészibb beállítottságúak vagyunk, amíg nem megy a többi tárgyunk rovására. És eddig nem ment, úgyhogy jó a következtetésed: rohadt jók vagyunk a testvéremmel.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 6. 17:47 Ugrás a poszthoz

F U R C S A J
csapjunk a lovak közé | nézőkézel? | mood | kukkantás

Annyira unatkozom, hogy nem tudom elmondani. Péntek van, szóval Móric Borcsával tölti az idejét, a dudi felszívódott valahova, és még csak nem is mondta hova, ami hallatlan! Rin meg nem tudom hol van, mert nem válaszolt. Kénytelen vagyok feltalálni magam, amíg barátnőm végre megtisztel a válasszal, mert máshoz meg rohadtul nincsen kedvem. Szívás volt az elmúlt pár hét, szóval nem akarok erőltetetten mosolyogni meg faszkodni valami gyökerekkel, hanem csak őszintén baromkodni a barátaimmal. Ami nehéz, ha azok felszívódtak, mert miért ne? Persze, engem meg kihagynak a buliból. Jó, nem, kicsit drasztikus vagyok, belátom, mert a dudinak biztos nagyon fontos dolga van, de ha Rin azért nem válaszol, mert Lili manduláját nyalogatja megint, akkor mérgi leszek. Kicsit. Viszonylag mérgi. Úgyhogy egyelőre egyedül róvom a folyosókat, mint valami magányos farkas - kérlek… -, amíg meg nem látom Furcsajt. Hah! Király! Széles vigyor lesz arcomon, futni kezdek, majd cipőm talpát a padlóra csapva csusszanok be elé, hogy azonnal mellé vágódjak.
- Csőőőőőőőőő Furcsaj - dőlök is oldalra, hogy fejemet ölébe hajtsam. Nem feltétlen foglalkozom azzal, hogy esetleg füzet, könyv, papír vagy bármi van-e a lábain, amire én éppen a fejemet hajtom. Nekem éppen teljesen kényelmes, szóval csak kicsit helyezkedem, majd pillantok fel rá. Jobb kezemmel nyúlok át magam fölött, hogy megfoghassam bal kezét, amit a hajamra teszek. - Simogass pls - bólintok pár aprót, majd hunyom le szemeimet. - Szóval az van, hogy gondolkodtam, mert tudok olyat, és szerintem jót tenne neked, ha kicsit több időt töltenél nem levitásokkal - bólintok ismét párat. - Ez fonti, Furcsaj, mert ilyen… ilyen vagy, érted, tökre nem egészséges ennyire mosolytalanul élni az életet - pillantok fel rá végül, féloldalas mosollyal. - Szóval mit mondasz? Bevállalsz a nyáron egy Mórocz-féle programot? - mert az összes zseniális, és aki mást mondd, az egyértelműen hazudik. - Amilyen elbűvölő a társaságom, felőlem több is lehet - mármint komolyan. Borzasztó, amit a csaj tol. Tök ritkán látni mosolyogni, szerintem nevetni még nem is láttam vagy hallottam. Hát a bánatba lehet állandóan bánatos retekként élni az életet, ugye? Brutális.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 10. 16:54 Ugrás a poszthoz

O K O S  D U D I és a maradék
tesóóóó, nyugi | hirtelen váltás | mood | kukkantás

Teljesen nyugalom van ma. Mindenki ezerrel készül a szünetre, pedig Merlinre mondom, hogy minimum még nyolc év mire odajutunk, de azért a wave már rndsn viszi el a diákokat. Kint meg lehet halni, bent is, csak nem a melegtől, szóval a dudinszkival boldogítjuk egymást, míg mások meg minket. Legalábbis próbálnak, és egész jól haladnak, mikor Kende felém fordul. A kanál áll meg a számban, mert tömöm magamba a pudingot, mint egy barom, fejem biccen oldalra, mert wtf. Majd feláll és elszalad a csávó. Kérdés nélkül kapom össze a cuccom és indulok utána, majd fordulok meg, kapom fel a pudingomat és kezdek el futni megint. A pudingot nem hagyjuk ott. Menet közben tömöm a fejem, csikorgó cipőtalppal fordulok be Kende után a terembe, ami viszonylag már tele van.
- Tanárúúúúúúr - kiáltok fel örömittasan, ahogy megakad tekintetem a tanerőn. - Hoztam magának pudingot! - szökkenek oda hozzá, nyomom a kezébe, majd ülök le a legelső padba, mint a jó diák, hogy tudjam támogatni a dudit mindenben is. Kivéve, ha csúnyán elvérzik, mert akkor az szívás. Bár terjed a pletyka, hogy Brightmore gyógyítónak is tanul, asszem. Vagy nem is pletyka, hanem ő mondta? Mindegy. Húhúzok Csettivel, hátra fordulva emelkedem feljebb a padból, hogy levegő pacsit nyomjak a gyerekkel, majd huppanjak vissza.
- Hallod dudinszki, én mindenre kész vok szerintem, de hogy ez jól süljön el, arra nem - röhögök fel teli torokból. Én így támogatom a spanomat, neked meg csitu van. Kösz. Különben is, lássuk be: az, hogy itt bárki is kiváltsa a vizsgát nagyjából egyenlő a nullával. Ember, Brightmore-ról van szó!
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 23. 20:14 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
volt egyszer egy... | füstbe ment terv | mood | kukkantás | innen reppentünk

Van az, hogy utólag sokkal okosabb az ember. Ez nálam mindig fennáll, de mikor elmondom, hogy ki miért nem ér rá, még egészen időben leesik, hogy ez így mennyire szarul is hangozhat. Mintha Kiscsibe csak unaloműző lenne. Jó, jelen esetben tényleg az, de amúgy is bírok vele lenni, érted. Mindegy, mert már a mentás-csokis és töménytelen citromos gombócaimat nyalom, és hallgatom tovább Kiscsibe sztoriját röhögve.
- Hajtogathatok neked belőle csibét, hogy tényleg tudjon repülni, ha szeretnéd - vigyorodom el, majd tömöm az arcomba a következő adat citromot. - Nagy király vagy, Kiscsibe. Nekem még nem nagyon javították ki vizsgáimat - gondolkodom el kicsit. - Nem mintha bánnám, legalább Malvin nem basztat addig - bólogatok hevesen, majd állok meg. - Muti a szőlőt - dőlök előrébb kicsit eltátott szájjal.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 23. 20:51 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
volt egyszer egy... | füstbe ment terv | mood | kukkantás | innen reppentünk

- Francokat, elfáradnék. Jó lesz az illúzió - nézek rá értetlen kicsit, hogy mégis hova gondol, mi vagyok én? Maga a szórakoztatóipar? Mondjuk nem lőnénk mellé őszintén szólva.
- Úgyis mindenből átmentél - lököm meg vállammal vállát játékosan, ahogy a tér egy padja felé sétálok. Tökéletesen mérem be, hogy a számba adhassa azt az izét, aminek a végén az izé van, erre ő meg... totálisan ledöbbenek. Felegyenesedem, kicsit bandzsítva nézőkézek lefelé, hogy a kékséget meglássam az orromon. Tényleg ott van. És, aki ezt tette, még lop is. Elhúzom a kelyhet, de lassú vagyok. - Hé! - fújtatok egyet durcásan. Szabad kezemmel túrok tincseim közé, kissé elfordulok Kiscsibétől, majd turkálok ki egy zsepit farzsebemből inkább - nem kértem szalvétát, jó? -, így nem látszik, hogy tényleg a sértődés határán vagyok. Belenyúlt a kajámba. Szusszanva törlöm le orromról a fagyit, majd lépek párat és huppanok le a padra. Magam mellé teszem a kelyhet, pulcsim ujját tűröm fel kezemen, majd veszem fel ismét és állok neki majszolni tovább. Legalább a fagyi itt van nekem és megnyugtat.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 23. 21:35 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
volt egyszer egy... | füstbe ment terv | mood | kukkantás | innen reppentünk

Persze, hogy finom. Mentás és csokis. Ráadásul étcsoki. A legjobb dolog a világon, ő meg nyúlkál benne. Hangosat sóhajtozva helyezkedem el a padon, majd csúszok kicsit arrébb, hogy ő is kényelmesen elférjen. Hümmentve fordulok felé, majd vigyorodom el szélesen. - Ugyan má'! A fagyizás szinte már szokás nálunk - tényleg gyakran járunk fagyizni, és ez így is van rendjén tesó, amikor rothadás meleg van, vágod? Kivéve, hogy a szél felerősödik, szóval lóg az eső lába. Véletlen sem fogom bevallani Malvinnak, hogy igaza volt. Türelmesen figyelek Kiscsibére, én is felé fordulok, ahogy ő teszi, csak én behajlított lábamat csúsztatom a padra, majd fürkészem arcát. - Aham, figyelek - bólintok egyet a csereprogramra, miközben tömöm a fejemet. Szélesen vigyorodom el arra, hogy megpályázta, majd arra fejemet is feljebb emelem, hogy megnyerte. - Aztaaaaaaa, gratulálok! Ez jó! Gondolom - bármit is jelentsen az, hogy megnyerte. Mindegy, örülök vele asszem.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 24. 13:39 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
volt egyszer egy... | füstbe ment terv | mood | kukkantás | innen reppentünk

Örömteli vigyor van arcomon, valószínűleg az egész kisugárzásom is megváltozik, hiszen már sehol nincs a durcázás, amiért belenyúlt a kajámba, mer' na! Megnyert valamit. Kiscsibe meg szeret megnyerni dolgokat, szóval tiszta jó. Mindenki nyer meg ilyesmi.
A pálca áll meg a levegőben, ahogy konkrétan kimondja, hogy ez mit jelent. Szám eltátva marad, nem is nagyon fogom fel, hogy mit mondd utána, csak annyit látok, hogy mozog a szája. Elmegy Franciaországba. Rendesen elmegy. A vizsgák után. Utánuk? Egész nyárra? Vagy tovább is? Visszajön egyáltalán? Olyan sok kérdés van a fejemben, hogy észre sem veszem, hogy csak nézem az arcát meredten, pedig mondanom kellene valamit, ugye? Örülnöm kellene, amiért végre kijut a csigazabálókhoz, akikről annyit hallottam már, de akkor... miért nem megy? Miért nem tudok vele örülni?
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 24. 18:36 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
volt egyszer egy... | füstbe ment terv | mood | kukkantás | innen reppentünk

Nem tudok megszólalni. Valószínűleg Kende érzi magát így a legtöbb órán, a különbség most csupán annyi, hogy én értem miről van szó. Most már. A pontosítása túlságosan egyértelművé tett mindent, és ha tehetném, visszaforgatnám arra a pár másodpercre, amikor még nem tudtam összerakni. Régi szép idők. Akarta, hogy tudjak róla, erre az utolsó pillanatban mondja el, hogy egyébként hallod, tes, a vizsgaidőszak után skerázok a picsába.
Ajkaimat préselem össze, de még mindig nem tudok elpillantani róla, ahogy megszólalni sem, pedig lassan ideje lenne. Rohadtul meg kell szólalnom... - Aha. Nem... - sóhajtásnyi szünet, ahogy elpillantok róla. - Nem terveztem semmit veled - hazudok, de hogy valamit csináljak, dugom a maradék fagyiba a pálcát, majd hajítom a mellettem lévő kukába az egészet. Már nem is olyan ízletes. - Eszembe jutott, hogy van még egy izém... művészetis cuccom, amit meg kell csinálnom - ejtem kezeimet ölembe, szemöldököm ráncolódik. Nem nézek rá. Térdemre támaszkodva állok fel inkább és pillantok a kastély felé. - Úgyhogy... ja. Gondolom majd találkozunk, vagy ilyesmi - intek egyet sután, majd indulok meg a tó felé zsebre vágott kezekkel.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 24. 20:24 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
volt egyszer egy... | füstbe ment terv | mood | kukkantás | innen reppentünk

Ahogy elindulok, és zsebembe csúsznak kezeim, jobb kezem azzal a lendülettel csapódik is kifele onnan, csak immár a telefonnal az ujjaim között. Elég pár másodperc, amíg megtalálom a nevet, arra koppintva teszem is fülemhez. - Cső, tes. Megvannak már a jegyek? - alsó ajkamba harapva bólintok. - Figyu, lehet sztornózni, mer' izé... az illető elmegy - sóhajtva bólintok még egyet. Vettem. A jegyek megvannak, ami pöpec, csak Kiscsibe meg elmegy, akinek szántam volna őket. - Oké, kifize- Várjál - fordulok magam mellé, majd fordul a fejem is. Nemcsak meghallani van lehetőségem Kiscsibét, de még láthatom is közben. Remek nekem. Erre a másik fülemben is beszélnek. - Jó, baszki, vágom, kifizetem azokat a kurva jegyeket. Majd lepasszolom őket valakinek én - nyomom ki fújtatva a telefont, majd túrok hajamba, ahogy Kiscsibére nézek, majd el róla. Végül csak rásandítok. - Semmi. Nincs semmi bajom. Meg kell csinálnom a feladatot - közlöm kicsit reszketegebb hangon, mint kellene. A barackba.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 24. 21:06 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
volt egyszer egy... | füstbe ment terv | mood | kukkantás | innen reppentünk

Kurvára számítanom kellett volna arra, hogy utánam fog jönni. Nem hagyná annyiban, hogy valamit nem tud, én barom meg még telefonálok is. Komolyan, ez a helyzet majdnem olyan halmozottan hátrányos, mint a dudi ST-ből. - Holnap este van a határidő - vágom rá zsigerből a következő hazugságot az előzőre, nehogy véletlen hiányt szenvedjünk belőle. Szusszanva fordulok el tőle még jobban, ahogy jön a következő kérdés. Mégis mit mondhatnék? Kösz, hogy elmondtad, hogy itt hagysz a faszba. Még egészen időben vagy, értékelem. Komolyba. Kívánom, hogy találj magadnak egy Pierre-t kroászánt enni. Tökömet.
- Mint mondtam, nem veled - pillantok el feje fölött. - Jó, figyelj, nem gáz. Majd elmegy más, nem érdekel. Nem fontos - túrok tincseim közé megint, lábam lendül előre, hogy elrúgjak egy kavicsot, majd lépjek egyet hátrébb tőle.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 24. 22:45 Ugrás a poszthoz

K I S C S I B E
volt egyszer egy... | füstbe ment terv | mood | kukkantás | innen reppentünk

Az a telefonbeszélgetés, amit megejtettem, lehetett volna örömteli is, ha nem előtte tudom meg, hogy Kiscsibe elmegy. A jegyek... azok a kurva jegyek elfogytak már a koncertre, de ezért jön jól, ha mindenkivel is spanolsz részegen Siófokon és összeszedsz olyanokat, akiknek van ismeretségük. Mázlim volt, nekem sikerült, és tényleg megszerezte arra a fura nevű együttesre a két jegyet. Baszki, mi az isten a nevük? Valami női név is van benne, sziget... Margaré- nem, ő a dudi kisokosa. Margaret Island. Igen. Margaret Island.
Csak arra figyelek fel, hogy ennek semmi értelme. Na ne mondd, tényleg? Rágom magamban a szavakat és tudom, hogy nem kellene, de basszameg! - Tudod minek nincs még értelme? - emelem meg hangomat, amikor már ellép tőlem, durcásan fordulok utána, hogy lényegében hátának szegezzem a kérdést. - Annak, hogy elmész! Annak, hogy most mondod el! Jó, hogy nem akkor tetted, amikor már a kibaszott Eiffel toronynál szelfizel! - tárom szét karjaimat. - Elakartad egyáltalán mondani? Vagy csak azért tetted meg most is, mert már nem bírtál a bűntudatoddal? Komolyan, Amélia... - túrok tincseim közé idegesen. - Örüljek, hogy elmész hónapokra? Egy idegen országba, idegen emberek közé, egyedül... és ha valami baj történik? Nem leszek melletted! Te meg mit tudnál csinálni? Olvasol nekik verset? - esnek le kezeim magam mellé, kicsit vállaim is beesnek, ahogy fürkészem. - Mégis mit akarsz tőlem? Mit vársz tőlem? - halkul el hangom, a végére a pár szó már inkább suttogás, mintsem érthető szavak. Lejjebb hajtom fejemet, pár tincs hullik előre kipirosodott arcomba.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. augusztus 25. 19:48 Ugrás a poszthoz

F U R C S A J
csapjunk a lovak közé | nézőkézel? | mood | kukkantás

Csak fél füllel hallom meg, hogy valami koppan a padlón nem messze tőlünk, de nem figyelek rá, mert nem érdekel. Így a legegyszerűbb élni az életet, az viszont nagyon is feltűnik, hogy elrántja a kezét tőlem. Durcásan szusszanok, sajátom áll meg a levegőben, majd kissé hátrébb feszülve fogom meg ismét a kezét. - Nyugi már, nem harapok - mosolyodom el ellenállhatatlanul, ujjaim lágyan fonódnak csuklójára, hogy ismét megpróbálkozzak tincseimre tenni a kezét, mert igenis megérdemlem, hogy simogatva legyek. Nagyon, de nagyon produktív voltam ma, úgyhogy ez a minimum, és sajnos - nyilvánvalóan nem sajnos amúgy - Furcsaj az elszenvedője annak, hogy a brutálisan puha tincseim között turkálhat. Milyen örömteli nap!
- Pedig eskü nagyon jól megy, éppen ezért rángatlak ki a komfortodból, mert néha rád nézek, és öngyilkos lennék legszívesebben - bólogatok párat lehunyt szemekkel, hogy nyomatékosítsam szavaimat, mert ez elengedhetetlen. Megállok az egyik bólintás közepén, kékjeimet kinyitom, ahogy felfelé pislogok rá az egyetlen szóra. Halvány mosoly kerül ajkaimra, gondolkodás nélkül nyúlok fel és bököm meg óvatosan arcát, hogy kinyissa szemeit és rám nézzen. - Nem para - húzom vissza kezemet, hasamra teszem a másikkal együtt, majd ismét lehunyom a szememet, hümmentek is mellé, mert most hatalmas gondolkodások vannak tesó.
- Igazából nemtom, majd kitaláljuk. A spontán progik a legjobbak, majd szólok, ha Kendével csinálunk valami baromságot, és akkor becsattanhatsz mellénk - vonom meg vállaimat lezseren. Hamarosan jön a nyári szünet, szóval tényleg minden lehetőséget meg fogok ragadni azért, hogy legalább egyszer hallhassam önfeledten nevetni Furcsajt. És köztudott, hogy erre a legjobb alapanyag a dudi és én. Nem elég, hogy brutálisan császárul nézünk ki - így is van! - császár, 2021.08.25. -, de még a humorunk is brutálisan letaglózó.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mórocz A. Móric összes hozzászólása (175 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 » Fel