Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem azt mondom, hogy pánikolok, egyáltalán nem, de, vagyis pánikolok is és dühös is vagyok. Elküldtem, hogy mit szeretnék, de nem ezt kértem, és nem azért hoztam magammal Nellit, hogy ez legyen a vége. Annyi történt, hogy túl jó beadandókat írtam a nevében, és mivel a másik két kölyök a legkevésbé sem szimpatikus nekem, akiket választhattam erre az útra. Mondjuk jobb is, mert az a másodikos, rókaképű lány meg a szülei egy ilyen banális esetnél egész biztos, hogy az egész karrieremet megölték volna.
- Biztos, hogy franciaágy?
Kérdezem végül reményvesztetten, pedig legyünk őszinték, jól látható, hogy az. Nem hiszem el, hogy ilyen helyzetbe keveredtem. Két egyágyas, egymás melletti szobát kértem. Én előadó is leszek ezen a konferencián, koncentrálnom kell, de úgy, hogy ő mellettem fekszik, nem fog menni. Sóhajtva nézem az ágyat, kínban vagyok. Azt szerettem volna, ha egy kicsit vidámabb lesz, eljön, segít nekem az előkészületekben, elmegy várost nézni, kiszakad Bogolyfalváról. De nem. Ez így nem olyan egyszerű.
- Alszom a földön, jó? Megoldjuk. Ne haragudj, én tényleg két egyágyasat kértem, vissza is igazolták.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az érintése, az az apró  lopott kis pillanat mindennél többet jelent az adott helyzetben. Érezni őt, a bőre melegét, olyan, mintha messzire űzne minden rosszat, mindent, ami kellemetlen. Csak ő és én, csakhogy én meg akartam őrizni a szabadságát, azt, hogy joga legyen dönteni. Hogy ha ő akarja, akkor kössön ki az ágyamban, vagy én az övében,  és ne azért, mert nincs más opciónk. Elmélkedésemből az ajtó csapódása rángat ki, és a következő pillanatban már csak átváltozott alakját nézhetem.
- Látom, ahogy mosolyogsz a bajszod alatt.
Mocosan nézek végig rajta, de az ajkaim szegletében ott a mosoly is, ami elárulja, hogy én is. Mellé telepedve, elfekszem az ágyon, és nagyot sóhajtok.
- Remélem, hogy azért ezt sehol sem tüntetik fel. Én tisztességes úriember vagyok, nem kezdek a diákjaimmal románcot.
Finom utás azért arra, hogy jó lenne, ha már inkább más minőségben lenne mellettem. Ne kapkodjak, tudom, tudom. De rohanni akarok, nagyon, és tudom, hogy ez nem a leghelyesebb, amire vágyhatok.
- Ha szépen megkérlek, ember leszel egy kicsit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Kellemes nap, békés, amikor semmi furcsa nem történik. Persze, ez éppen olyan, mint, hogy csak egy nyugodtk tanári állásra vágytam. Az se jött össze. A kisebb csődületre sóhajtok egyet, és vágyódva pillantok el a távolba. Sóhajtok egyet, és végül ráveszem magam arra, hogy ha már tanár vagyok, akkor tanárként is viselkedjek, és elindulok a csoportosulás felé.
- Miksa?
Nyilván a többi fölé magasodik, így nem nehéz észrevenni őt, a magasság áldás és átok is egyszerre, jelenleg az utóbbi.
- Magyarázatot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Repülő kutya. Értem.
Az a baj a kamaszokkal, ezt megmondta a Józsi bá is, hogy egész nap csak henyélnek, meg drogoznak, meg szexelnek. Na már most, én nem vagyok hülye, az elsőt meg az utolsót tudom nála, és az utolsónak nem örülök, de a másodikat eddig még azt hittem, megúsztuk. Eddig. Most azonban igencsak úgy néz ki, hogy az a mocsok drog is bejött. Tündérpor, pedig annyira reméltem, hogy legalább az én gyerekeimet elkerüli.
- Tudom, de ez nem biztos, hogy kizáró ok az állat elszárnyasítására. Kié az eb?
Nyilván a tömeg nem oszik, csak arrébb vándorol, sehogy jobb szögben lehessen hallani minket, de az biztos, hogy a hír gyorsan terjed. És abba bele se szeretnék gondolni, hogy ha a nyakába venne, ketten együtt elég magasak lennénk, hogy elérjük azt a bizonyos pontot. Elég nekem mellette állni, tipikus hajolj ide egy pofonért, fiam méretű kölyök.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Mostanában sok furcsaság történik a kastélyban.
Nem mondom, hogy nem hiszek neki. Az egyik legjobb diákom, de azért van előélete, és most, hogy kiballag, mit mondhatnék? Én nem akarok haragban elválni tőle. Figyelem a pontot, amin a kutyát mutatba, és most már látom én is.
- Erről a beszélgetésről akartam is már beszélni. Felelősségteljesen beszélgettek remélem. Felelősségteljesebben, mint, ahogy arra a kutyára vigyáztatok… hogyan lett… milyen szívtelen az, aki megátkozna egy kutyát?
De tényleg, hát az a szerencsétlen állat nem tehet semmiről.
- Tudsz fára mászni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Én mindent tudok.
Szólalok meg bölcs, öregapós mondattal, és valljuk be, sokszor nem is állok messze attól, hogy olyan legyek, mint egy koravén Gandalf.
- De minden, amit kérek, hogy biztonságban legyetek, mind a ketten, nem akarok botrányt, ezen túl viszont, nem érdekel. Sokkal jobban örülök neked, mint bárki másnak.
Azért az olyanok, mint a Danvers fiú, sőt a legtöbb rellonos, nem váltottak ki bennem akkora szimpátiák, mint a Bontovich klán eme példánya. De nem, attól, hogy én tudom, más nem tudja, én nem pletykálkodom, csak pletykákat hallgatok.
- Hát…Hm. Mi van, ha nem tudjuk elkapni? Én az ilyen kéz- és szemkoordinációs játékokban nem voltam valami eredményes. Van egy ötletem, de nem biztos, hogy tetszeni fog, viszont utána garantáltan tegeződhetünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Örülök, hogy ezt hallom. Azt mondják, hogy egy házvezető legyen pártatlan, és szeressen mindenkit egyformán. De azért, vannak kedvenceim.
Még rá is kacsintok, hogy érezze, közéjük tartozik. Véleményem szerint az, ha valaki eleven és egy kicsit rossz, egyáltalán nem hátrány. Nem a gonosz rossz, hanem a kreatív, olykor pikírt megoldásokkal rendelkező. Emellett a másik fél sem ostoba, sőt, és ez még nagyobb megnyugvással tölt el. Sok más párossal ellentétben, náluk sosem fogtam a fejem, pirospont.
- Nos, az egyik opció szerint lebegtető bűbájjal olyan magasra lebegtetem, mint a kutya, elkapja, leszedi, és valahogy leoperáljuk a szárnyakat. Azonban, én bájitaltan tanár vagyok, a pálcás mágiában nem jeleskedem. A másik opció szerint, ha számításaim nem csalnak, és nem szoktak, ha a nyakába vesz, olyan magas leszek, hogy le tudom venni őt, ez pedig ugyebár egy csodás barátság kezdete lenne. Harmadik opcióban pedig megkérhetjük a közönséget, hogy lebegtessék, de a gyerekek gonoszak, ki tudja, hogy melyik ponton találják ki, hogy megszüntetik a varázslatot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Ideggyenge az eb?
Érdeklődöm kedélyesen, miközben a kupac kölyök felé pillantok. Ennyit arról, hogy az év tanára legyek. Megköszörülve a torkom fordulok a sereglet felé.
- Hölgyek, urak, van egy feladatom a diákság számára. Nagyon fontos feladat, mely a bájitaltan vizsgán feljogosítja önöket, hogy egy lépésnél segítséget vegyenek igénybe. Emellett, amennyiben Bontovich úr törés nélkül, sértetlenül ér földet, úgy vendégei egy nagy gombóc fagylaltra a cukrászdában. Ez fair ajánlat.
Az utolsó mondatot már a fiúnak intézem, miután a nevében cirka tizenhat gombócnyi fagylaltot odaígértem. Mindenki pálcát ragad, és kötelességtudóan figyel Miksára.
- Amennyiben leesik, mind megbuknak bájitaltanból és harminc pontot veszítenek a házuktól.
Azért nem úgy van az. Én is előhúzom a szőlőfa pálcámat, és felé fordítom.
- Mehet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Csonttörés lehet a legrosszabb, ami történik. Arra van nálam bájital. Csak semmi pánik.
Elég, ha én aggódom egy kicsit, mert ahogy egy kéz törik, úgy egy nyak is tud törni. Arra nem segít a bájital, de majd megoldjuk.
- No,  Bontovich úr, hogy érzi, mehet? Reményteljes ifjak várják, hogy meghívja őket a cukrászdába.
Páran kuncognak, de inkább jellemző az izgatottság a társaságra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Nagyszerű!
Csapom össze a tenyeremet vidáman, hogy aztán a várakozók felé forduljak.
- Kezeket fel, aki harmadéves vagy idősebb! Nagyszerű, önök már tisztában vannak a Mobilicorpus varázsigével és a hozzá tartozó pálcamozdulattal. Mindenki, aki fiatalabb pedig most megtanulhat egy harmadéves varázslatot. Mutatom a csuklómozdulatot, kétszer, háromszor megismételjük, ahogy a varázsige kiejtését is, aztán mehet élesbe is, rendben. A negyedik lesz az éles. Figyelem!
Mutatom, hogyan is mozdítsák a pálcájukat, majd a varázsigét miként mondják ki, és amikor elérkezik az idő, mint egy emberként fordulunk Miksa felé.
- Csak egy kicsit kell megemelni Bontovich urat, hogy elérje azt az ágat. Kicsit lebegtetjük, a kutya megszerzése után pedig szépen visszaengedjük. Háromra. Egy, kettő, három. Mobilicorpus!
Egyszerre mozdulnak, és Miksa szépen el is emelkedik, mintha a nagykönyvben lenne megírva a történet. Rendben, eddig jók vagyunk. Hálistennek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Lassan, lassan.
Mondom nyugodtan, miközben emelik felfelé, mindenki nagyon szépen dolgozik, és lassan eléri a kívánt magasságot.
- Állj. Most finoman tartsuk meg a magasságot. Miksa, itt az idő.
Lágyan, nyugtatón beszélek, ő pedig most nyúlhat az ebért. Erőteljesen koncentrálok. Én is meg tudom őt tartani, ha muszáj, de így biztosabb.
- Ha megvan a kutya, finoman elkezdjük lejjebb ereszteni. Fiam, szorosan fogja, ha megvan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Oh, persze, persze.
Még az ölelés hatása alatt vagyok, de közben megszemlélem a szerencsétlen állatot. Azért így mégsem adhatja vissza. Bár valljuk be, jelenleg a legmenőbb kiskutya a környéken. A pálcámat újra elővéve, egyszerű mozdulattal mondom ki a varázsigét:
- Finite Incantatem.
És, ahogy jött, valószínűleg úgy is ment a szárny, hiszen egy másodperccel később már újra önmaga a kiskutya.
- Azt javaslom, hogy a nap hátralevő részét töltse a kisasszony nélkül, vagy jól zárja be az ablakot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- A legjobb varázsigék egyike. Mindent megszüntet, amit meg kell.
Van pár olyan bűbáj, amit nagyon jól tudok, amik lételemek és amiket jól begyakoroltam, pont annyit, amennyi elég az élethez.
- Rossz fát tett a tűzre?
Mert azért az ember nem vak, látja, ha egyesek igen sokszor keresik a másik társaságát. Ugyanakkor az is tény, hogy a kisasszony nem halogatja a kötelességeit, szóval nem kizárt, hogy éppen azoknak adózik, és azért nincs itt. Mondjuk, ha nem segített a keresésben, de tudta, hogy kellett volna, az meg csalódás ugyebár. Áh, bonyolult emberi érzelmek.
- Én pedig az élményt, amit nyújtott. Tudom, hogy még van pár napja, mielőtt lezárná a tanulmányait, de ha erre jár, ugorjon be egy kis beszélgetésre, rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Engem is.
Örülök, hogy eleget tett a kérésemnek, és láthatom őt. Egész úton lopva figyeltem, de annyira sok ember volt körülöttünk, annyira nem lett volna illő arról beszélnünk, hogy mi lenne, ha, hogy itt nem ismernek minket igazán, csak egy nő, aki velem jött, aki lehet a párom, lehet a segédem, de nem feltétlenül kell azt mondani, hogy a diákom.
- Szeretném, ha levizsgáznál idén. Tudom, hogy szeretsz diák lenni, Martha, de én már nem tudom tovább elviselni, hogy az vagy, mert akarlak téged. Vissza akarlak szerezni, és nem azt akarom, hogy titkolóznunk kelljen. Én nem akarlak rejtegetni, hanem, olyan ember akarok lenni, aki igenis megfogja a kezed, megcsókol téged, felvállal. Már, persze, ha te felvállalnál.
Teszem hozzá ezt még finoman, mert lássuk be, ehhez ő is kell. Együtt kell akarnunk, és imádom, hogy ő egy macska, de én már nem biztos, hogy egér akarok lenni.
- Itt most csak te vagy és én. El kell ezt döntenünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Új év meg új lehetőségek, ugye mindig ezt mondjuk, és ez az év most különösen jól indul a számomra, éppen ezért is vagyok olyan nagyon lendületes és nyitott arra, hogy esetleg kicsit több mindent is oktassak nekik, hogy kicsit jobban meghozzam a kedvet a bájitalokhoz kapcsolódó mester- vagy egyetemi szakokhoz. Lendületesen magyarázok, noha ezzel sosem volt problémám, mégis, a magánéletem alakulása pozitívabbá tesz minden téren. Ez az, ami hiányzott, az, hogy rendben legyek, hogy ne kétségek között őrlődjek, és hogy vele legyek. Pipa, pipa és ismét csak pipa, így mikor Zalán megszólít, mosolyogva és biztatóan nézek le rá.
- Természetesen. Viszont látásra.
Emelem a tekintetem az utolsó távozóra, egy lányra, aki az előző két tanévet cserediákként távol töltötte, és igencsak lemaradt a bájitalokban, ellenben úgy hírlik, hogy kiváló bűbájalkotó is válhat belőle.
- Miben segíthetek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Megállok a mozdulatban, mert bár Zalánra figyeltem, azért pakoltam is közben, de úgy érzem, hogy ez az egész most egész embert kíván.
- Nincs semmi baj, nagy levegő, üljünk le.
Javaslom nyugodtan, a pálcámat felemelve odaintek egy kényelmesebb széket a tanári asztal mellé, én pedig a már meglévőbe ereszkedek bele. Szándékosan nem a másik oldalra tettem, én sem szerettem gyerekként, ha egy asztal határozta meg, hogy milyen helyzetben vagyunk a beszélgetésben. Igen, én ezen a téren elég kemény kiképzést kaptam, Felagund professzornak köszönhetően.
- Beszélgessünk egy kicsit ezekről a gondokról. Milyen természetűek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Rémálmok, vagy nem tud lejjebb menni és csak a felszínes alvás marad?
Látom, hogy nem néz rám, és tudom, hogy nem könnyű az ilyenekről beszélni. Ez egy nehéz kor amúgy is, hullámzó teljesítményekkel, első szerelmekkel, nagy csalódásokkal és pattanásokkal. Tele van az ember olyan problémákkal, melyek miatt úgy érzi, hogy romokban hever. Nem, nem ez az élet legrosszabb része, de azért nem is olyan nagyon felemelő, így én nem ítélkezem, tudom, az emberek többsége elfelejti, hogy ők is voltak ilyen korúak, de én nagyon is jól emlékszem rá.
- Vannak különféle bájitalok, amik segítik az alvást, de tudnom kell, hogy mivel állunk szembe.
Csak úgy nem adhatok neki semmit, de szeretnék segíteni, mert a tanév végén az álomtalan álom is elő fog kerülni, és nehogy azt érezze, hogy az a bájital megszólítja őt, mert nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Nem volt hatásos.
Fejezem be helyette a mondatot. Az a baj az álom- vagy altatóitalokkal, hogy általánosak, és nem igazán eredményesek. Persze, van némi hasznuk, és azoknál, akik csak egy kicsit szeretnének intenzívebbek lenni ezen a téren, működik is, de amikor segíteni kell egy problémán, akkor derül ki, hogy hasztalan.
- Felmerült már a lelkieredetű probléma elnyomása?
Nekem rengeteg álmatlan vagy rémálmokkal teli éjszakám volt Nelli miatt, ami nyilván onnantól, hogy rendeződött a viszonyunk, megszűnt. Na meg persze, ha az ember testvére pszichológus, az is nagyon sokat segít, hiszen annyi gyomrost tud adni a szeretett kisöccsnek, amennyit nem sajnál, és az én végtelenül jóindulatú bátyám azért volt az, mert a szadista hajlamát rajtam élte ki. Ebben szinte biztos vagyok.
- Ez valóban nem megoldás. Ha azt mondanám, hogy egy-két éjjel megvizsgálnám, hogy milyen is ez, abba mennyire menne bele?
A diákok nem kísérleti nyulak, ezt azért mantrázom magamban a beszélgetés közben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Mikor kezdődött? Mi volt az első álom?
Nem, Rudolf, a gyerekek, akik ebbe az iskolába járnak, nem kísérleti nyulak, még akkor sem, ha más házból valók, és jelenlétükkel kockázatossá válik a házkupa elnyerése. Nem azok. Viszont túl azon, hogy nem kísérleti nyulak, roppant mód érdekes az, amit mond, és fejben rögtön hat opciót jelenítek meg az átoktól a jótehetségig mindent.
- Nem hiszem, hogy a gyengélkedőn díjaznák ezt a megfigyelést. Inkább az Eridonra gondoltam, vannak üres hálószobáink.
Jó, a takarodó az egy olyan mondjuk, hogy hallott fogalom, hát a fele népem túlmozgásos meg aktív, most mit csináljak? Különben is, ha én azt akarom, hogy ne halljanak, akkor nem fognak hallani.
- Ha valakit szeretne ott tudni, a biztonság kedvéért, az is megoldható.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Mindig rossz események után jelentkeztek?
Egy nagymama halála, egy apa balesete, közeli rokonok, és tapintatból azt meg sem kérdeztem, hogy az édesapja életben van-e még, pedig ez is fontos lenne, de jelenleg egy nagyon fáradt, kimerült fiút látok magam előtt, aki szabadulna, kontrollálna, bármit csinálna, csak pihenhessen.
- Adok egy fiolát, ma éjjel, lefekvés előtt, ki kellene innia a tartalmát. Nem mondom el a hatását, mert akkor elvárja, hogy az történjen. Holnap este pedig fél órával takarodó előtt várom Önt itt, rendben?
Ma éjszakára egy erős altatófőzetet gondoltam, ami ha nem is hat nála teljesen, legalább egy kis időre kiüti, csak, hogy egy kicsit kipihentebb legyen. Holnap muszáj lesz a tiszta tudat. A táskámból kiveszek egy merev, bőrrel borított tartót, amiben kinyitva és széthajtva közel ötven fiola sorakozik, más-más színekben. Egy szinte tejfehér folyadékkal telit veszek ki, és nyújtom át neki.
- Az íze olyan, mint a mézes meleg tejé. A fiolát tegye biztos helyre, de amikor megissza, már az ágyban legyen. Rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Van az úgy, hogy egy ötlet őrülten hangzik, és ahogy a kitaláló hangosan is visszahallja a hangját, rájön, hogy ez minden, csak nem az évszázad ötlete... és van olyan is, hogy még aznap délután megvalósítja. Az utóbbi történt akkor is, amikor anno a múltban Kedves és Sárközi professzorok ellátogattak a WIKEA nevű mindent is árusító mágikus csodaboltba, és megtalálták a hatalmas, és itt értsd úgy, hogy tényleg hatalmas, a rét majdnem teljes területét lefoglaló medencét, mely azon az éjjelen már fel is lett állítva. Aztán a professzorok után házvezetők jöttek, házvezetők mentek, és a normál helyzetben egészen kis helyen elférő medence csak várta és várta, hogy újra rábukkanjanak.
Végül egy könyv elvesztése vezetett oda, hogy tavaly a medence előkerült, és a medencéhez a használati útmutató is, vagyis, hogy nagyon sok víz kell bele, és egyáltalán nem számít gyermekrabszolga munkának, ha ezt a műveletet a házunkba járó diákokkal tesszük. Éppen ezért vasárnap éjjel az Eridonban nem volt takarodó, helyette, amint a kastély népe elszenderült, a ház lakói leosontak, és házvezetőik vezetésével felállították, majd meg is töltötték a medencét. Kedves professzor ugyan morgott egy sort, szidva kedves sógorát, amit miért is ne tett volna, ha egyszer alkalma nyílt rá, meg amúgy is kedves sógorát a Kedves, ugye érted? Rossz szóvicc, de a lényeg, hogy a szidás lehetősége, na meg a nem gyerek rabszolgák, vagyis nem rabszolga gyerekek ténye megenyhítette, és végül ő is segített. Jót tesz neki az apaság, na. Lényeg a lényeg, az eridonosok kihozták hozzá a grillsütőket és a megbűvölt fagyi automatát is, vagyis, senkinek sem lehet oka panaszra. Sőt, az élményhez hozzáad az is, hogy a vezetőség a tanítás utáni időszakban főtt kukoricával is várja a rágcsálni vágyókat.
Emellett a nagy WIKEA körtúrán, amit idén tett a ház első két embere, A tavaly vásárolt számos felfújható matrac mellé újakat is vásárolt, hiszen a trendiséget, mint mondták a diákjaik, őrizni kell. Így hát vannak gyümölcs-  és állatformájúak, valamint számos vízi játék is, amit lehet használni.

És ugye emlékszünk még arra, hogy mi történt a legutóbb? Úgy bizony! Matracszerelem kis matrac gyümölcsei láttak napvilágot!

Az köztudott, hogy a tárgyakra is hatással van a mágia, de az, hogy pontosan milyen módon ivódik a szövetekbe, vázakba a varázslat, nem minden esetben tisztázott. Tuti ami fix, arra nem sokan számítottak, hogy amikor tavaly a kastély aljában lévő raktárakból Rudi bácsi megpróbálta előkeríteni a szokásos medencét a rétre... Nos, nem egy darabban találja meg. Egy huncut szerelmi bűbájra reagált volna így? Sokszorozóra? Nem tudni, mégis, a kávé felett álmosan pislogó, dobozában normálisan nyugvó gumikötegre készült Eridon HV egy sereg kölyökmedencét talált fékevesztetten nyargalászni. És ők ma is vígan élnek.

Hogy kérem?

Ugye. Tovább ugyan nem szaporodtak, de az öt tartja magát. Az öt medencét végül az eridonosok együttes erővel fogták fel, és cibálták a felszínre, igencsak érdekes látványt nyújtva közben. Amit nem árt tudni róluk:
Alapvetően mint a legtöbb gyerekmedence, nagyjából térdig ér a vizük, de négyen öten elférnek benne pancsolni.
Mindnek megvan a maga csínja-bínja, de ami közös, az a mozgékonyságuk. Nappal, a melegben 10-20 centinél nem vándorolnak odébb, de ha épp rosszkor mártózol bennük, érezheted a halvány fodrozódást, és hallhatod a súrlódást, ahogy peremét hullámoztatva pilinckál odébb.
Este bezzeg! Vadállatok. Vízzel nem spórolva vágtatnak fel alá a réten, pacsálva, csikorogva, huppogva.
A rózsaszín a legszeszélyesebb köztük. Ha boszorkányok szállnak be, jól hallhatóan sóhajt fel, sokszor buborékokat csalva felszínre ezzel. Ne lepődjön meg senki, ha a falát behúzva próbálja megakadályozni, hogy belelépj, vigyázz, el ne csússz!
A lila medence fala szinte folyamatosan hullámzik, szépen, lassan, olyan nyugodtan, hogy ha ránézel, hirtelen mintha minden gondod elszállna. Nyugtató, békés, picit hullámzik... Feküdj rá egy órára, és garantáltan legszebb álmaidat alszod aznap éjjel!
A sárga medencében folyamatos kuncogást hallani. Nem csoda, apró örvények keringenek benne, amik mintha direkte a talpakat céloznák be...
A narancs medence... csak egy medence. Látszólag semmi különleges nincs benne, ám a ház vezetése számára valahogy ez a bizonytalan tudatlanság még nyugtalanítóbb.
A piros aztán igazán csak a bátraknak való! Ülsz, nyugodtan, kényelmesen és hopp, egyszercsak besüpped alattad a medence feneke, mélysége sokszorosára nő. Esetleg ácsorogsz, beszélgetsz... és ugyanígy, eltűnik talpad alól a talaj, csak hogy aztán egy fél perc múlva újra megemelkedjen, és csupán lábszárig érő vízben pancsikolhass.

A komisz kis medencéket köszönjük Herbert Aodhan Piper-nek[/

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Meglepett, hogy megkeresett, hosszú percekig ültem a levél felett, mielőtt válaszoltam neki. Nincs sok emberi kapcsolatom, ami mélyebb lenne, nem is igényeltem sosem, és volt már olyan, hogy a legfontosabbat elvesztettem azért, mert nem értettem meg, hogy mekkora kincs is ő nekem. Azt hiszem, ez vitt rá végül arra, hogy válaszoljak, mert pontosan tudom, hogy mennyire fontos az a kevés stabil pont az életünkben, akik tényleg vannak. Mégis, valahogy kicsit nehezen indul ez, nem vagyok feszélyezett, inkább azt érzem, hogy ő az, hogy őt feszélyezi valami, és nekem ki kell várnom, hogy megtudjam, mi is az.
- Ismerem ezt az érzést, az idő jó barát, de nagy ellenség is lehet ilyenkor. Én is voltam hasonló helyzetben, és tudom, hogy fontos az esélyek megadása.
Miközben beszélek az arany karikagyűrűt forgatom az ujjamon. Nem vagyok házas, de elkötelezett vagyok életem első és egyetlen igazi szerelme iránt, akkor is, ha véget ér, akkor is, ha szorosabb lesz. Kiszámíthatatlan, hogy mit hoz a holnap, de azt már tudom, hogy senki más nem érdekel és nem is fog érdekelni soha. Így hát az elköteleződésemet a világ elé tártam bő egy éve, és azóta le sem vettem a gyűrűt, már a lényem része lett.
- Megértem, de most itt vagyunk, új nap, új lehetőségek, Hege. Tudod jól, hogy fontos vagy nekem, a saját, nem túl könnyen elfogadható érzelmi korlátaim között is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

Nem ellenkezem, nem gondolom, hogy mindaz, ami most következik, túlzás volna, sem azt, hogy igazságtalan. Némán, de nyugodtan haladok végig a folyosón, melynek csendjét egyedül Gabriella botjának ütemes koppanásai verik vissza.
- Tudja, éppen néhány napja merült fel otthon, hogy vajon olyan leszek-e, mint Sebastian, rábeszélés miatt elvállaltam az oktatói posztot, majd a feleségem halála győz meg arról, hogy életem utolsó éveit nem a tanodának kell áldoznom. Nelli legnagyobb nyugalmára erre úgy tűnik, nem a válasz.
Egyszer már elveszítettem őt, mert a karrierem sokkal fontosabb volt, mint, hogy mellette legyek teljesen. Ez megint nem fordulhat elő. Mérsékeltem ugyan a tanóráimat, nem lettem volna minden nap a kastélyban, és az egyetemen is ésszerűbb időbeosztást eszközöltem, de fogalmam sincs, hogy a szerelmem erre mégis mit fog reagáni. Drasztikusan sok szabadidőm lesz, az már biztos. Belépve az irodába nyitom csak ki a számat, a pálcámat az igazgatói asztal közepére helyezem, mely a teljes megadás jele. Felesleges megérintenie a világosbézs színű, szépen faragott szőlőfát, hiszen végignézhette ő is, ahogy a páncélos magatehetetlen lesz. De azért megadom én ennek a módját.
- Bűnbánatot nem fogok tanúsítani, hiszen azt azok sem tesznek, akik vétkeztek ma este. Nem tagadom azonban azt sem, hogy kissé drasztikus voltam, de nem igazságtalan. Viszont vállalom a következményeket, azonban értékelném, ha a szakmai életemet nem befolyásolná a mai este.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

Elhúzom a számat arra, hogy akik bent vannak, azok gyerekek. A jövő zálogai, és nem is mind gyerek.
- Negyedévtől felfelé felnőttek. Attól a pillanattól, hogy betöltik a tizenhetedik életévüket, nem számítanak a mágustörvények szerint sem gyerekeknek, sem fiatalkorúaknak. Felnőttként hivatkozik rájuk a törvényalkotás. Emellett nem egy prefektus is érintett az esetben, azok a személyek, akiknek példát kellene mutatniuk. Ez rendben van?
Kérdezem teljesen nyugodtan, mert attól még, hogy órára járnak, ha elkövetnek valamit, nem a Balaton mélyére kerülnek, hanem mennek a Mecsek bányáiba. Vajon akkor mi a határ, ahol e falak között gyermekeknek vagy felnőtteknek vannak titulálva.
- Minden évben ezzel a mondattal ússzák majd meg azt, hogy minden évkezdésünk olyan, mintha egy olcsó mugli katasztrófafilmben lennénk? Gyerekek. Maga is volt gyerek, és is voltam gyerek. A szüleim szégyenkeztek volna, az oktatóim lemondtak volna rólam. Sosem engedtem ezt meg magamnak, és én Sebastian Felagund diákja voltam, ami dicsőség volt. A mai napig büszke vagyok arra, hogy milyen diák voltam, pedig az Eridonba jártam, voltak stiklijeim, de az eseményeket, az oktatóimat, mindig megtiszteltem. A mai fiatalokból ez hiányzik, és ezért tartunk most itt.
Én hiába nevelek, Anti is hiába nevel, újra és újra elkövetik ezeket. Tudom, hogy Adler is próbálkozik, A Rellon vezetősége is, amit láttam is, hogy lesz onnan is diák, aki mehet az irodába raporta.
- Nekem meg arra lett volna szükségem, hogy csírájában legyen ez az egész elfojtva, de nem történt meg, tavaly is azt érzékeltem, hogy ha nem veszem a kezembe az irányítást, akkor az egész tragédiába torkollik, és az idei év sem volt másként. Csak most a tragédia éppen itt történik. Példát kell statuálni, hogy végre belegondoljanak abba, hogy a tetteiknek súlyos következményeik vannak. Nem ok nélkül lettem többször is az év tanára, az év házvezetője. Tettem érte, és mindig figyeltem arra, hogy a tudás és az élmény is meglegyen a számukra. Én azért jöttem ide, mert Sebastian megkért rá, olyan utódott szeretett volna, aki szakmailag felkészült, és akinek a neve segíti a tanoda szakmai előmenetelét. Azért lettem házvezető, mert Emily könyörgött nekem, hogy vállaljam el, mert ő a szerelme után akart menni. Én azzal az ígérettel jöttem ide, hogy ez egy nyugodt tanári állás. Nem volt az, de tavalyig nem bántam. Tudta maga is azt, amit én. Hiába vagyok feddhetetlen, mint tanár, mint házvezető, hiába vagyok becsületesebb, mint a kollégáim nagy része, velem kell példát statuálnia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

Rezzenéstelen arccal konstatálom, hogy szegény fa igencsak ellenálló, és tekintetem kicsit lejjebb siklik, azt mérlegelve, hogy a pálcám biztonságos távolságban van-e még az aranyaktól. Egyelőre igen, de azért az ember szemmel tartja azt, akivel már huszonnégy éve együtt van. Lassan negyven leszek, és nem szeretnék új pálcával ismerkedni.
- Nos, kedves tanárnő, véletlenül sem szeretném elkeseríteni, de Holló Albert úr, aki Rothman igazgató másik oldalán ül minisztériumi alkalmazott, azt hiszem itt nem kérdés, hogy a fülükbe jut-e, hanem az, hogy miként van tálalva, de tavaly is egészen ügyesen magyarázta ki a dolgokat.
Pedig ott aztán biztos voltam benne, hogy a diákjainkat szét kell lőnünk majd Európa mágusiskoláiba és nekünk befellegzett. Nem lett volna csoda. Inkább az a megdöbbentő, hogy még mindig nyitva van az iskola, és a hála helyett újabb eseményt tettek katasztrofálissá.
- Véleményem szerint ez hatásosabb, mintha egy kevésbé jó tanáron tenné. Egy kezdőn, vagy olyanon, akinek nem megy olyan jól az oktatás, de lelkes. Vagy, akit utálnak. Ott még meg is könnyebbülnének. Nem vagyok egoista, félre ne értsen, de van annyi önértékelésem, önkritikám, hogy pontosan tudom, hogy ott vagyok, ahol a kezdet kezdetén bepozicionáltam magam. Hogy veszteség leszek.
Jó, ez talán egy kicsit egoista kijelentés, de legyünk őszinték, én tényleg rengeteg mindent megtettem azért, hogy legyen mire nagy arcomnak lenni. Van tizenkét bájital, ami a nevemhez köthető, hat rég elfeledett, aminek a kutatását végigvittem, és melyeket visszaadtam a társadalomnak, és hét kísérleti bájitalom, szakkönyveim, és más publikációim. Több elismerésem és díjam, mint a tanártársaimnak összesen. Szóval, ha azt mondom veszteség, akkor az úgy is van.
- Mutattam én példát. Harminchét tanár van az intézményben, harmincöt nézett ki a fejéből, egy benne volt egy büntetés kiosztásába, és voltam én, aki cselekedtem is. Harmincöt oktató ült, és nézte, ahogy egy prefektus nevetségessé tesz egy tanulót, ahogy egy másik diák félig páncélba jön be, dinójelmezeseket, a helyüket megtalálni képteleneket, majd egyet, amelyik egy pónit hozott be, és páncélban ment szerelmet vallani. Mindenki csak ült. Ha csak azt elértem, hogy más kollégák is cselekedjenek, akkor már megérte. Ha azt is, hogy ezentúl megtisztelik az esemény ünnepiességét, akkor higgye el, bőven megérte, hogy én holnap reggel már nem itt kezdek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

- Ön pedig az ellenkezőjéről.
Erre meg én tudok egészen biztosan hivatkozni. Azért akkor, amikor hangosan is kihirdetésre kerül a felfüggesztésem, érzem, hogy egy kicsit összébb szorul a mellkasom. Amikor idejöttem, azt mondtam, ideiglenesen teszem, aztán eltelt hat év, ami alatt nagyon megszerettem a házvezetői szerepet, és azt is, amit a srácoktól kaptam. A harmincas éveim elején voltam, összetört szívvel, karrierista vágyaimtól telve. Most, közel a negyvenhez, a szívem ép, a lelkem is, ahogy arra gondolok, hogy mennyire szeretek itt tanítani. A jövőt formáltam, nem pedig készen kaptam az egyetemen.
- A hét második felében, csütörtökön, talán pénteken érkezik egy nagyobb szállítmány bájital alapanyagokból és eszközökből. A minisztérium igen keveset ad erre, így magam szoktam gondoskodni arról, hogy a diákjaim megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyaggal sajátíthassák el a bájitalokat.
Közben a kezembe veszem a pennát, és a magam részéről alá is írom, hogy teljesen hivatalos legyen, még az a fránya dr.-t is odakanyarítom, nehogy emiatt mondják azt, hogy nem teljes a dokumentum.
- Ajándék a jövőnek. A számla rendezve van.
Felkelve a székből szerényen elmosolyodom, és kissé meghajolok, méltóságteljes tisztelettel a tanerő irányába.
- Ne szomorkodjon. Gondoljon arra, hogy egy ifjú hölgyet a Mennydörgő utcában most a legboldogabbá tett azzal, hogy elbocsátott, mert végre több időt leszek otthon.
Mindenben meg kell látni a lehetőséget, és remélem, hogy Nelli is így fog gondolni rá, amikor ma egy nagyobb doboz kíséretében hazaállítok. Elhátrálok az ajtóig, és kilépve rajta törekszem rá, hogy minél előbb eltüntessem a nyomát, hogy egyáltalán itt jártam, és hazamenjek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Nem.
Mosolyodom el szelíden, és kicsit megingatom a fejem, ahogy a lányt felhozza. Én is észrevettem, hogy itt köröz, de nem tudok neki olyan válasszal szolgálni, amit remél.
- Ő az egyik tanítványom. Versenyre készítettem fel, tavaly csak az ezüstöt tudtuk elhozni, megígértem, hogy idén az arany lesz a cél, csak történt pár dolog, és most egy kicsit szüneteltetjük a viszonyunkat, a Bagolykő meg én.
Nem így terveztem, de az év eleje tett róla, hogy végül így alakuljon, és bár furcsa ennyit otthon lenni, azért megvan a maga szépsége is. Elkezdtem például a könyvemet írni, ideje volt, ha a minősítés egy újabb fokát a lehető legkorábbi időpontban el szeretném érni.
- A diákok már nem olyanok, mint régen, nem ismerik a határaikat, nem tisztelik azt, amit kaptak, az hiszik, a prefektusi jelvény arra teszi őket kiváltságossá, hogy szórakozzanak. Sajnos én is elragadtattam magam. Tettek és áldozatok. De nem aggódom, az elmúlt napok eseményei miatt Anti Zsófit kérte fel, hogy segítsen neki az Eridont vinni, mint józan gondolkodású embert, aki jártas a jogi esetekben, és ő pedig hozzám fordul segítségért. Láthatatlanul vezetem tovább a házat.
Nem vagyok benne biztos, hogy teljesen belegondolt ebbe bárki is, vagy, hogy bárkinek feltűnt-e, hogy a mi ismeretségünk kívül esik a Bagolykő falain, de nem is baj, így teljes a nyugalmam.
- Azóta többet időt tudok Nellivel lenni, és ő az egyetlen nő, akit szeretni is képes vagyok, így nem érdekelne a legkevésbé sem, hogyha tetszenék bárkinek is. Mi a helyzet veled?